Öt évvel ezelőtt nyílt meg Kézdivásárhely egyetlen magán-kiállítóterme. Tolvaj József hatvannégy éves naiv fafaragó megvásárolta és felújította a várostörténeti múzeum szomszédságában levő régi fagerendás házat, melynek egyik termében szobrait, faragott bútorait és kisebb tárgyait állította ki, a belső helyiségben pedig faragóműhelyét rendezte be. Nincs belépődíj, sem nyitási rend, a naiv művész kora reggeltől késő estig várja és kalauzolja látogatóit. Tolvaj József azt szeretné, hogy a kiállítóterem majd a várostörténeti múzeum részlegeként működjön tovább, életműve maradjon egyben, ne kallódjon el. A naiv faragónak 1972 óta húsz egyéni kiállítása volt. /Iochom István: Ötéves magán-kiállítóterem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

2000-ben jelent meg az először Kézdivásárhely évkönyve, melyre akkor a polgármesteri hivatal írt ki pályázatot. Azóta Kocsis Károly, a Székely Hírmondó alapító lapigazgatója négy városkönyvet tett le az asztalra. Az első három a Kézdivásárhely Képes Kalendáriuma címet viselte, a most megjelent már Kézdivásárhely évkönyve. A két év összevonására azért volt szükség, mert tavaly nem kerülhetett nyomdába az egyébként megszerkesztett anyag. /Iochom István: Kézdivásárhely évkönyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

Január végén alapfokon döntés született az Agache versus Rainer perben. A kézdivásár­helyi bíróság alapfokú döntését a két érintett fél a múlt hét elején kapta kézhez. Rainer Antal nem látja érdemesnek fellebbezni, úgyis elveszíti a pert. Rainer elmondta, hogy előbb Budapesten élő exfeleségét keresi fel – aki az esztelneki ház felének a kifizetésére tart igényt –, majd Bukarestbe készül, ahol Traian Basescu államfővel és Calin Popescu Tarice­anu miniszterelnökkel szeretne találkozni. A Legfelsőbb Bíróság 1999-es döntése értelmében az Agache család kérésére ez év januárjától Rainer Antal 2 376 856 lejes nyugdíjából 767 000 lejt vonnak le, és utalnak át az Agache család folyószámlájára. /Iochom István: Az alperes nem fellebbez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./

Az Illyés Alapítvány négy évvel ezelőtti pályázatán nyert felszerelések nélkül maradhatnak a székelyföldi televízióstúdiók. A sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, brassói, gyergyói és udvarhelyi televíziók több tízmillió forintos segítséget kaptak a Duna Televízió tudósítóhálózatának kiépítésére. Akkor úgy tűnt, egyszerűbb, ha a felszerelést a Székelyudvarhelyért Alapítvány hozza be Romániába, majd ingyen és bér­mentve átadja a pályázóknak. A stúdiók 2002 januárjában megkapták a kamerákat, vágósorokat, egyéb kiegészítőket. 2003 októberében a brassói területi vámhivatal egy feljelentés nyomán ellenőrzést tartott, megállapította, hogy nem tartották be a vámmentességre jogosító nonprofit rendeltetést, és a vámilleték kifizetésére kötelezte a Székelyudvar­helyért Alapítványt. Az alapítvány perelt, azonban tavaly decemberben jogerős ítélet erősítette meg a vámhivatal álláspontját. A tudósítóknak átadott felszerelések vámilletéke áfával, büntető- és késedelmi kamatokkal mára elérte a hárommilliárd lejt, s ha nem fizetik ki, a vámhivatal lefoglalja a felszereléseket. A Székelyudvarhelyért Alapítványnak ez a pénz nem áll a rendelkezésére, így január végén levélben fordult az érintett stúdiókhoz, és kérte, szállítsák át a pályázatban nyert felszerelést. A kézdivásárhelyi Polyp TV vezetője ezt megtette. Sepsiszentgyörgyön egyelőre kivárnak. Azt mondják, hogy a magyar adófizetők pénzén vett felszerelést nem engedhetik át szó nélkül a román államnak. Levélben fordultak az Illyés Alapítványhoz. /Farkas Réka: A vámhivatal lefoglalja a magyar adományt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./

Reiner Antal 94 633 714 lejjel adósa a néhai őrnagy családjának, ifj. Aurel Dionisie Agachének, aki beperelte Reinert. Agache apját 1989 végén a felháborodott tömeg agyonverte. Ezért indított pert az elhunyt fia. A kifizetési határidő március 16-a. Amennyiben Reiner nem fizet, a bírósági végrehajtó árverésre bocsátja Reiner esztelneki házát. A bírósági döntés szerint Reinernek csak a ház fele és az ingatlan egyharmada van birtokában. A kézdivásárhelyi területi RMDSZ számláján, amelyet az ún. Agache-ügyben szereplő személyek megsegítésére nyitottak, Reiner Antal részére mindössze 47 millió lej gyűlt össze, ami kevés ahhoz, hogy az Agache családnak kifizessék a 2001-ben megítélt kártérítést. A New York-i székhelyű Magyar Emberjogi Alapítvány (HHRF) hajlandó lenne az RMDSZ által nyitott számlán levő összeget pótolni, hogy ne kerüljön sor Reiner házának az árverésére. /Iochom István: Március 16-án elúszik Reiner háza (Agache-ügy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./

A múlt hét végén a szászrégeni művelődési intézmények, a városi könyvtár, a helyi művelődési ház, az Ifjúsági Klub, valamint a Kemény János Művelődési Társaság szervezésében író-olvasó találkozó és könyvbemutató zajlott Szászrégenben. Vendégük volt Kolozsvárról a fiatalabb írógeneráció két tagja, Sántha Attila, író és szerkesztő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke és Orbán János Dénes. Sántha Attila szerkesztésében jelent meg Szini Lajos (Laji bá') Küsdeg nyüszkölések /Havas Kiadó, Kézdivásárhely/ című könyve. Orbán János Dénest költőként ismerik inkább, de több műfajban alkotott, és több mint tíz kötete jelent meg eddig. Most Búbocska, című meseregényét mutatta be. A könyv a Medium Kiadó (Sepsiszentgyörgy) és az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó (Kolozsvár) közös kiadványa. /Író-olvasó találkozó Szászrégenben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Reiner Antal neve, sorsa az Agache-per kapcsán vált közismertté. Egyike azoknak a kézivásárhelyi embereknek, akiket egy hírhedt, koncepciós perben ítéltek el, s aki a rá kiszabott börtönbüntetést le is töltötte. 1989. december 22-i napon Kézdivásárhelyen a tömeg közvetlen kínzójára támadt, egy pénzéhes, vad és örökös bosszúvágytól lihegő milicistára, Agache Aurelre. Sok embernek okozott bajt, bánatot, többeket megvert, kifosztott, volt, akit megerőszakolt. Agachével végzett a népharag. Teljesen ötletszerűen öt embert választottak ki és megvádoltak gyilkossággal. Az elítélés nem volt jogilag tiszta eljárás (2001. március 26-án a Legfelsőbb Bíróság megfellebbezhetetlen döntése értelmében Filip Orbán Gabriella Kamillát hét évre, Paizs Ottót és Héjja Dezsőt négy-négy évre, Reiner Antalt és az időközben elhunyt Konrád Jánost három-három év börtönbüntetésre ítélték). Börtönben valójában csak Reiner ült, mert a beteg Héjját néhány hét után kiengedték, Paizs és Filip Kamilla Magyarországra menekült, Konrád meghalt. A román állam a forradalom hősévé avatta a néhai milicistát, szobrot és díszsírhelyet állítottak neki, és egyik gyermeke, Agache Aurel Dionisie megfogadta, hogy bosszút áll apja úgynevezett gyilkosain, perelt és perelt, s a román bíróság mindig neki adott igazat. Így történhet meg, hogy az egyetlen emberen, akinek volt még valamije – Esztelneken egy kis házrésze –, Reiner Antalon fogja behajtani az apján esett sérelmet. Az elfogult és igazságtalan ítéletet Frunda György ügyvéd a strasbourgi emberjogi bírósághoz továbbította. 2005. március 15-én Agache egyik gyermeke elárverezteti Reiner Antal házát. Addig kellene Háromszék polgárainak az eddig gyűjtött 47 millióhoz még 47,6-ot összegyűjtenie. /Simó Erzsébet: Negyvenhétmillió lejen múlik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

Az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete gyűjtést kezdeményezett, hogy megmentsék az Agache-perben elítélt kézdivásárhelyi Reiner Antal otthonát. Reiner március 16-án elveszíti esztelneki házát, ha addig nem fizet ki közel százmillió lej kártérítést. Az RMDSZ eddig 49 millió lejt gyűjtött Reiner esztelneki házának megvásárlására. Józsa Péter, az amerikai Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) romániai képviselője a Krónikának elmondta, még 2003-ban összegyűjtöttek 12 ezer dollárt az Agache-per két elítéltje, Héjja Dezső és Reiner Antal megsegítésére, ebből az alapítvány havonta ötven dollárral járul hozzá a két férfi kiadásaihoz. Reiner részéből még maradt néhány ezer dollár, az alapítvány azonban ódzkodik attól, hogy Agachénak fizesse ki ezt az összeget, mert ezzel Józsa szerint legitimizálnák a Reineréket elítélő bírósági döntést. Hozzátette: végső megoldásként a HHRF kiegészíti a Romániában összegyűjtött összeget, a maradékból pedig nemzetközi fórumokon továbbra is keresik a jogorvoslat lehetőségét az igazságtalanul meghurcolt kézdivásárhelyiek ügyében. /Bíró Blanka: Az RMDSZ és a HHRF megmentené Reiner házát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

Csíkszeredában több mint fél éve havi rendszerességgel tartja összejöveteleit a Nagycsaládosok Egyesülete. Hivatalos bejegyezésük folyamatban van. Legfontosabb céljuk a nagycsaládosok társadalmi szerepének elismertetése. Dánél Sándor elnök családja is kilenc tagú. Dánél Sándor beszámolt arról, hogy Erdélyben a nyárádszeredai, üvegcsűri, marosvásárhelyi, ozsdolai, kézdivásárhelyi, bélafalvi és nagyváradi egyesületekkel alakítottak ki szorosabb kapcsolatokat. /Péter D. Erika: Tizenhárom család – ötven gyermekkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

A sepsiszentgyörgyi Képtárban március 9-én megnyílt a kézdivásárhelyi Kosztándi B. Katalin tárlata, láthatók a leheletfinom akvarellek. A kiállításon bemutatott Kosztándi-katalógus (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda) tanulmányírója, Jánó Mihály művészettörténész Kosztándi B. Katalin művészi pályáját vázolta röviden Malomfalvától Székelyudvar­helyen át Kolozsvárig, onnan Kézdivásárhelyig. /Fekete Réka: Akvarellben fogalmazott balladák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

Az aláírók közleményükben elismerésüket fejezték ki az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének. „Eörsi Mátyás előadásának megakadályozása Kolozsvár szimbolikus, – mondhatni: szakrális – színhelyein, egyenesen erkölcsi imperatívusz volt az SZDSZ és Eörsi Mátyás másfél évtizedes nemzetellenes tevékenysége után. Ne feledjük, az SZDSZ szorgalmazta a legkövetkezetesebben a magyar érdekek feladásával járó magyar – román alapszerződés megkötését, a náci ihletettségű Benes-dekrétumok ügyében a nyíltan magyargyűlölő szlovák diplomácia oldalára állt, parlamenti pártként egyedül szavazott a magyar nemzet egységét jogi síkon megjelenítő státustörvény ellen, majd pozsonyi és bukaresti politikusokkal vállvetve próbálta megakadályozni a törvény életbe léptetését. Eörsi Mátyás mindezen túl több ízben is állást foglalt a két legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzés, az autonómia, valamint a kettős állampolgárság ellen. Az SZDSZ és Eörsi Mátyás olyan politikai vonalvezetést jelenítenek meg, melynek képviselőivel közös értékbázis hiányában éppen úgy nincs mit tárgyalni, mint ahogy a Nagy-Románia Párt reprezentánsait sem léptethetjük elő tárgyalópartnerré.” Az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének fellépése nem Magyarországról importált. Aláírások: András Imre, Kolozsvár; Árus Zsolt, vállalkozó, Gyergyószentmiklós; Bálint Zoltán, vállalkozó, Arad; Bancsi Edit Anna, tanár, Gyergyószentmiklós; Baracsi Levente, lelkipásztor, Arad; Bencze Tibor, vállalkozó, Csíkszereda; Benedek Barna, mérnök, Málnásfürdő; Bodor János, újságíró, Kovászna; Borbély Imre, politikai elemző, Temesvár; Borbély Réka, fogorvos, Arad; Borbély Viktória, vegyészmérnök, Temesvár; Borbély Zsolt Attila, politológus, Arad; Borsos Géza József, ny. tanár, Gyergyócsomafalva; Burján Sándor, orvos, Köröskisjenő; Cziple Aurél János, tanár, Nagybánya; Cziple Katalin, vegyészmérnök, Nagybánya; Csíki Sándor, tanár, Nyárádszereda; Dávid Zsuzsa, lelkipásztor, Arad; Dénes András, menedzser, Szatmárnémeti; Fekete A. Oszkár, egyetemi hallgató, Csíkszereda – Budapest; Ferencz Csaba, újságíró, Sepsiszentgyörgy; Fülöp Róbert, mérnök, Kézdivásárhely; Gábor Ferenc, Pro Tharkan Egyesület, Köröstárkány; Gazda Zoltán, színész, Sepsiszentgyörgy; György Attila, író, Csíkszereda; Hegedüs Pál, mérnök, Szatmárnémeti; Kiss István, mérnök, Marosvásárhely; Kocsis Károly, újságíró, Kézdivásárhely; Kovács Csaba, informatikus, Csíkszereda; Dr. Köllő Gábor, plébános, Magyarfenes; Lakatos Artur, történész, Kolozsvár; Lázár László, mérnök, Lövéte; Makkay József, újságíró, Kolozsvár; Mátyás Attila, lelkipásztor,Nagyvárad; Péter Zoltán, mérnök, Csíkszereda; Sikó Gyula Levente, vegyészmérnök, Gyergyószentmiklós; Siska Szabó Zoltán, fotóművész, Arad; Siska Szabó Hajnal, festőművész, Arad; Somló Imre, gépészmérnök, Arad; Somló Mária, nyugdíjas, Arad; Szabó Gyula, matematikus, Kolozsvár; Szabó József, gyógyszerész, Nagyzerind; Szabó Mihály, lelkipásztor, Kolozsvár; Thamó Csaba, tanár, Székelyudvarhely; Tóthpál Tamás, túravezető, Kolozsvár; Török Éva, tanár, Gyergyóalfalu; Tulit Attila, vállalkozó, Sepsiszentgyörgy; Vadász Szatmári István, tanár, Gyergyószentmiklós; Varró István, programozó, Marosvásárhely; Szász Gábor, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Enikő, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Detre cégvezető, Kolozsvár; Szász Ágnes, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Szabolcs, cégtulajdonos, Kolozsvár; Policsek Róbert, mérnök, Kolozsvár; Policsek Küne, tanár, Kolozsvár; Policsek Károly, nyugdíjas, Kolozsvár. Továbbá: Bankó Ágnes, Budapest; Jordáky Béla, közgazdász, Göteborg; Kovásznay Ádám, mérnök, Göteborg; Kovásznay Enikő, tanár, Göteborg; Nagy Baka György, fordító, Budapest; dr. Száva Tibor, Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete, Bécs, Tamás György, Stockholm. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban 1989 óta tizenhatodik alkalommal megnyílt a március 15-e tiszteletére rendezett ünnepi tárlat, melyen idén huszonöt képzőművész negyvenegy munkáját állították ki. A közönséget házigazdaként Dimény Attila, a múzeum vezetője köszöntötte. /(Iochom): Március 15-i tárlat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

2002 januárjától 2005. március 11-ig 500 185 személy nyújtotta be a magyar igazolvány iránti kérelmét. Ezzel párhuzamosan 38 920 diákigazolvány, 7990 pedagógus-igazolvány és 563 oktatói kártya igénylést regisztráltak a tájékoztató irodákban. A 2002-es népszámlálás adatai alapján országos szinten a magyar nemzetiségűek 34,93%-a igényelt magyar igazolványt, legmagasabb arányban a csíkszeredai tájékoztató iroda körzetében, ahol a magyar nemzetiségűek 52,55 %-a nyújtotta be a magyar igazolvány megszerzéséhez szükséges papírokat. Szilágy megyében a kérelmek aránya 49,24 %, a kézdivásárhelyi tájékoztató iroda körzetében 48,71 %. /Ötszázezer magyar igazolvány.= Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

A háromszéki városi iskolákban hét tanító elveszítheti eddigi állását, mert kevés gyermek iratkozott be első osztályba a tanfelügyelőség által szabott határidő leteltéig. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondta, a vidéki iskolákban a gyereklétszámtól függetlenül megalakulnak az önálló vagy az összevont első osztályok, ez azonban a városokban nem lehetséges. Háromszék beiskolázási tervében 53 városi első osztály szerepel, az eddig beiratkozott gyerekek létszáma alapján csak 46 alakulhat meg. Sepsiszentgyörgyön öttel, Kézdivásárhelyen és Baróton egy-egy osztállyal kevesebb indulhat ősztől. A sepsiszentgyörgyi Kiss Árpád Általános Iskolába egyetlen gyerek sem iratkozott be első osztályba. Ez az első megyeszékhelyi tanintézet, amely az önfelszámolás határára jutott. A főtanfelügyelő hangsúlyozta, évek óta csak a belvárosi iskolák teljesítik a beiskolázási terveket. A Mikes Kelemen, a Székely Mikó, a Mihai Viteazul és a Váradi József tanintézet elszívó hatást gyakorol, amióta megszűnt a körzetesítés, és a szülők szabadon választhatják meg, melyik iskolába íratják gyermeküket. /Bíró Blanka: Harc iskolák és óvodák között. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Magyarországi kormánypolitikusai nélkül ünneplik Erdély-szerte március 15-ét. Cseh Áron kolozsvári főkonzul elmondta, az egyedüli magyarországi vendég, akinek a március 15-i erdélyi fellépéséről tud, Gémesi Ferenc külügyi helyettes államtitkár, aki a zilahi ünnepségen vesz részt. A Krónika értesülései szerint az RMDSZ eredetileg Kézdivásárhelyre tervezte az idei főrendezvényét, melyen a magyar kormány részéről Szabó Vilmos politikai államtitkárnak kellett volna beszédet mondania. Az ünnepség élő közvetítését a Duna Televízió is műsorára tűzte. A tervet azt követően kellett módosítani, hogy Kézdiszékről jelezték az RMDSZ országos vezetőinek, nem tudják biztosítani, hogy az ünneplő tömeg nem fütyüli ki a magyarországi vendégeket. Élénk ugyanis még az emléke a magyar állampolgárság kiterjesztéséről decemberben tartott népszavazásnak, és annak, hogy a kormányoldal pártjai az állampolgárságot elutasító álláspontot képviselték. Szabó Vilmos elismerte, hogy volt szó a kézdivásárhelyi március 15-i fellépéséről, de amíg Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel Dél Koreában tartózkodott, hivatalát arról értesítette Markó Béla titkársága, hogy az RMDSZ nem tart már központi ünnepséget a felső-háromszéki városban. Szabó Vilmos nem tartotta rendkívülinek, hogy a korábbi évektől eltérően idén elkerülik a magyarországi politikusok Erdélyt, szerinte ez nincs összefüggésben a decemberi népszavazással. Markó Béla RMDSZ-elnök cáfolta azt az értesülést, hogy Gyurcsány Ferenc is Erdélybe készül az ünnepre. Tavaly novemberben Hiller István akkori kultuszminiszternek, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökének kellett lemondania sepsiszentgyörgyi látogatását azt követően, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) tüntetést hívott össze a látogatás egyik helyszíne elé. Hillernek néhány nappal az után kellett volna a háromszékiekkel találkoznia, hogy az MSZP bejelentette, „nem” szavazatra biztatja a választókat a magyar állampolgárság kiterjesztésére szervezett népszavazáson. Távolmaradása miatt a minisztérium államtitkárának, Vass Lajosnak kellett nyugtáznia a mintegy százfős tömeg „Hazaáruló!” bekiáltásait. Három évvel ezelőtt Kovács László külügyminiszternek, az MSZP akkori elnökének kellett szembesülnie azzal, hogy Erdélyben rossz akusztikája volt a román munkavállalók özönével való magyarországi kampányriogatásnak. A marosvásárhelyi március 15-i rendezvényen transzparensek emlékeztették a politikust a 23 millió román munkavállalóról szóló kijelentéseire. A miniszternek ünnepi beszédében füttyökre is reagálnia kellett. /Gazda Árpád: A népszavazási „Nem” emléke borzolja a kedélyeket március 15-én. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Kézdimartonfalva iskolásai a református templomkertben lévő ’48/’49-es kopjafánál koszorúztak, Kézdialmáson az általános iskolában tartott ünnepi műsor keretében idézték fel a történelmi pillanatokat. A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző és az Apor Péter Iskolaközpont tanulói a Nyergestetőn felállított emlékműnél helyezték el koszorúikat. A debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző főiskola diákjai kopjafát állítottak Nyergestetőn, majd a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság a szegedi hagyományőrzőkkel közösen koszorúzott. Március indusán Székelytamásfalván felavatják a turulmadaras emlékművet, Cófalván a községi RMDSZ kopjafát állít a szabadságharcban elesettek emlékére. /(Flóra Gábor): Turulmadár Székelytamásfalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

A jövő az ifjainkban rejlik, értük és velük kell kardot rántani – hangzott el március 15-én Kézdivásárhelyen, a Gábor Áron téren tízezres tömeg előtt, Török Sándor, kézdivásárhelyi polgármester beszédében. A rendezvény főszónoka Zsidó László, a Nagy Mózes Gimnázium diákja, a Zúg Március szónokverseny nyertese volt. Tamás Sándor képviselő mondott beszédet, kihangsúlyozva a háromszékiek példaértékű összefogását. A felsőháromszéki települések lovas-szekeres felvonulói zászlókat lengetve, forradalmi dalokat énekelve vonultak fel. Az ünnepségről a Duna Televízió megalakulása óta immár harmadszor – fél órát sugárzott élő adásban. /(Báthor Zsolt): Kézdivásárhelyen a márciusi ifjaké volt a főszerep. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Wass Albert első életrajza tavaly nyáron jelent meg Magyarországon, a Marosvásárhelyről elszármazott dunaújvárosi kutató, Szücsné Harkó Enikő tollából, Wass Albert írói pályaképe címmel. Nem sokkal később a kézdivásárhelyi Pro Press Egyesület megszerezte a romániai kiadás jogát. Március elején került piacra a kézdivásárhelyi Havas Kiadó jóvoltából. A könyv kivitelezése a kézdivásárhelyi Székely Nyomdát dicséri. /(Kocsis Károly): Megjelent az első Wass Albert-életrajz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

Az 1989-ben Kézdivásárhelyen történt rendőrlincselés miatt, bár nincsenek bizonyítékok bűnösségére, Reiner Antal életét az éveken át húzódó perek keserítették meg. Börtönben ült, amikor a végrehajtók szerény esztelneki házát a kártérítés fejében kiszemelték. Alig egy hete adományokból sikerült kifizetnie a 110 millió lejes kártérítést és a perköltségeket. Most útlevélügyben járt, mert Magyarországra szeretne utazni, a lányához. Hat éve nem látta gyermekeit. Az útlevelet azonban nem adták meg. Huszonhárom tárgyalást kellett végigszenvednie, 18 hónapot ült a börtönben, állítása szerint ártatlanul. Lelkileg összetört, megkeseredett ember. /Daczó Dénes: Megmentett ház, összetört lélek. Reiner Antal reméli, fény derül az igazságra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

A Pro Cantus Egyesület a múlt hét végén szervezte meg a felső-háromszéki katolikus templomi kórusok XI., a Seprődi János Kórusszövetség háromszéki tagegyesületeinek V. találkozóját Kézdivásár­helyen. Idén a világi énekkarok és az egyházi kórusok külön-külön mutatkoztak be, a kantai római katolikus műemlék templomban két nap alatt tizenhat együttesben több mint négyszáz kórustag énekelt. /Iochom István: Felső-háromszéki templomi kórusok találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

Beke Ernő kézdivásárhelyi gyűjtő évtizedek óta tartó gyűjtőmunkája most hozza meg gyümölcseit. Beke Ernő Üdvözlet Kézdivásárhely­ről című, régi képeslapokat bemutató albuma sikertörténetnek bizonyult. A szerző új albumok kiadására készül. Gyűjteménye oly gazdag és oly sokrétű, hogy immár valóban egy egész nemzet, egy egész kultúra közfigyelmére érdemes. A sok-sok ezer összegyűjtött képeslapból most van előkészületben Kovász­na és Orbaiszék anyaga. /Magyari Lajos: A vállalkozás dicsérete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

Kézdivásárhelyen megnyílt a népművészeti kiállítás, melyen tizenhét kézdi-orbaiszéki alkotó több száz munkát állított közszemlére. A tárlatot a Felső-háromszéki Népművészek Egyesülete szervezte. A kiállítás megnyitón jelen volt a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség vezetősége is, élén Szathmári Ferenc elnökkel. A tárlatot Szabó Judit ny. tanár, néprajzkutató, a Céhtörténeti Múzeum munkatársa méltatta. /Iochom István: Felső-háromszéki népművészek seregszemléje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./

Tamás Károly Farkaslaka szülötte. Faragótehetségének tanújelét adta már akkor, amikor fába véste Kézdialmás jeles szülötte, az egyházi író, iskola- és egyházszervező ferences atya, Pater Kelemen Didák (1683–1744) arcmását, melyet a róla elnevezett kézdialmási általános iskola homlokfalára helyeztek 1994-ben. Tamás Károly matematikatanár, az említett iskola igazgatója, egyben a kézdialmási RMDSZ elnöke. Zömében szentek arcmását, miniatűr szobrait faragja meg. A kézdialmási római katolikus templomban áll Tamás Károly Szűz Máriát ábrázoló miniatűr szobra, továbbá Szent István király és Márton Áron püspök nagyméretű domborművei. Nem képzett faragó, kedvtelésből farag. Szilágypüspöknek, Kézdialmás magyarhoni testvértelepülésének a kérésére elkészítette a csíksomlyói Szűzanya hetven­centis másolatát és Szent Márton szobrát, a Szilágypüspökkel szomszédos kisné­mediek számára pedig a Magyarok Nagyasszonya szobrát. Tamás Károlynak 1996-ban Leányfaluban volt gyűjteményes kiállítása, idén pedig bemutatkozik Kézdivásárhelyen. /(kisgyörgy): Régi arcok új fába vésve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./

A háromszéki városokban csupán 904 gyermeket írattak be az ősszel induló első osztályokban fenntartott 1312 helyre, a falusi iskolákban annyi hely lesz, ahányan jelentkeznek. Az induló osztályok közül sok jóval a huszonötös létszám alatt fog működni. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint meglehet, hogy a fejkvóta alapján történő finanszírozás 2006 januárjától esedékes bevezetésével az önkormányzatok nem fogják fenntartani az alacsony létszámú osztályokat. Sepsiszentgyörgyön két osztállyal, Kézdivásárhelyen és Baróton eggyel, Ko­vásznán egy fél osztállyal lesz kevesebb az enge­dé­lyezett­nél. Az osztályonkénti átlag tanulólétszám a megyeközpontban a legalacsonyabb (18) és Bodzafordulón a legmagasabb (20,75). A megyei főtanfelügyelő szerint a négyszáz hely főként azért maradt meg, mert a hatévesek 90 százaléka még egy esztendőt marad az óvodában, ugyanakkor a tanfelügyelőségnek kötelessége olyan beiskolázási tervet engedélyezni, amelybe ők is beleférnek. /(fekete): Négyszáz hely maradt üresen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./

A Kovásznai Polgármesteri Hivatal nevében Zsuffa Levente polgármester köszöntötte a 70 éves Könczey Jenő nyugalmazott történelemtanárt. Könczey Jenő /szül. Kézdivásárhely, 1935. ápr. 9./ a Bolyai Tudományegyetem elvégzése után a kovásznai középiskola tanára lett, itt telepedett le, itt tanított 43 éven át, nyugdíjazásáig, 2001-ig. Már fiatalon a tanítás mellett levéltári kutatásokat végzett, és 1978-ra megírta a kovásznai oktatás történetét, mely akkor nem jelenhetett meg. Dolgozatát a kovásznai oktatás 425. évfordulójára (2003) kibővítette, és könyv formájában tavaly adták ki. Kovásznán 1960-ban az ő igazgatói mandátuma alatt épült fel az új iskola, 1989 után bekapcsolódott a városi RMDSZ munkájába, és az ő javaslatára állították fel az 1848–49-es emlékművet. /Gazda István: Könczey Jenő hetvenéves. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 9./

Április 10-én Kézdivásárhelyen megnyílt a városban született, Kolozsvárott élő Török Erna festőművész egyéni tárlata. A kiállítás négy évtizedes alkotói munkát ölel fel. A hetvenöt éves alkotó 1976-ban és 1980-ban mutatkozott be egyéni tárlattal szülővárosában. /Iochom István: Török Erna harmadszor szülővárosában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

A szocdemek /PSD/ közül sokan újból Iliescut akarják látni pártjuk élén. Támogatóinak egyike Corina Cretu, a Cotroceni volt szóvivője, jelenleg PSD-s szenátor a Realitatea Tv 100% címet viselő adásában a börtönre ítélt Miron Cosma bányászvezért az 1989-es események során rendőrt verő kézdivásárhelyi magyarokhoz hasonlította, azzal érvelve: ha nekik megkegyelmezett a volt államfő, miért ne tehette volna Cosma esetében is, hisz szerinte a „román fejekkel futballozó magyarok” sokkal nagyobb bűntettet követtek el, mint a fővárost többször is ostromló bányászvezér. Vajon az Asztalos Csaba vezette diszkriminációellenes hatóság felfigyelt-e a PSD-s szenátor uszítással felérő kijelentésére? Ez a kijelentés továbbviszi azt az iliescui vélekedést, miszerint 1990 véres márciusáért a magyarok okolhatók. Tizenöt év eltelt, az EU-csatlakozás küszöbén is téma a mostani ellenzék számára a „magyarveszély”. /Ferencz L. Imre: „Mester” és tanítványa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Április 30-án és május elsején negyedik alkalommal került sor az immár hagyományos falunapokra Kézdiszentkereszten. Volt minifoci-bajnokság, fellépett az Akusztika együttes. Másnap a szentmisét követően az iskola udvarán Jakab Edit is felköszöntötte a jubiláló házaspárokat, majd kézdivásárhelyi tanulók klubja fúvószenekara és mazsorettcsoportja lépett fel. /Iochom István: Kézdiszentkereszti falunapok – negyedszer. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

Két kézdivásárhelyi középiskola, a Nagy Mózes Gimnázium és a Bod Péter Tanítóképző is tart iskolanapokat a hét végén. A Nagy Mózes Gimnázium ünnepségsorozattal ünnepli alapításának 325. évfordulóját. A Céhtörténeti Múzeumban megnyitották az iskola rajztagozatos diákjainak kiállítását. A Bod Péter-napok keretében május 6-án tartják Kézdivásárhelyen az V. Erdélyi Kossuth-szónokversenyt. /Bartos Lóránt: Nagy Mózes- és Bod Péter-napok Kézdivásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

Fekete Vince költő-szerkesztő a vele készült beszélgetésben leszögezte, ő soha nem volt transzközép. A transzközépet később találta ki Sántha Attila és Orbán János Dénes, és – amint azt később maguk is bevallották – nagy blöff volt az egész. Ezt a csapatot még most is sokan a szabadszájúsággal, a trágársággal azonosítják. Fekete Vince kifejtette, ők az úgynevezett messianisztikus transzszilvanizmussal szakítottak, „a szenvelgő és szenvedő ideológiával”. A megmaradásozással, a sorok közötti olvasással, az olvasóval való cinkos összekacsintással tele volt a hócipője mindannyiunknak, valami mást, újat akartunk, és mindezt úgy, hogy egyaránt fontos volt számunkra mind az elődökre való építkezés, mind az a határtalan nyelvi kincs, amit Erdély és az Erdélyben születő irodalom nyújtott és nyújtani tudott.” Mindannyiuk munkáira jellemző volt a játékosság, a különböző formai játékok, a komikum és a tragikum ötvözése. Fekete Vincének a Serény Múmia szerkesztőjeként éveken keresztül nagy szerepe volt a fiatal tehetségek pályán való elindításában. Tavaly viszont lemondott a Múmia szerkesztéséről. A Serény Múmia egy nemzedék lapja volt, az a nemzedék már lassan a középgenerációhoz tartozik. Fekete Vince 2004 februárjától – tíz év Múmia-szerkesztés után – jött át teljes állásban a csíkszeredai Székelyföld folyóirathoz. Igazi, szerves irodalmi folyóirat-hagyomány nem volt Csíkban, és lassan már a századik számnál tartanak. Fekete Vince /sz. Kézdivásárhely, 1965. ápr. 7./ a BBTE magyar–orosz szakán végzett 1994-ben Kolozsváron, majd a szegedi JATE doktorandusa volt 1996–1999 között. A Helikon (Serény Múmia) szerkesztője (1993–2004), az Előretolt Helyőrség szerkesztője (1996-tól), jelenleg a Székelyföld főszerkesztő-helyettese. Kötetei: Parázskönyv (1995), Ütköző (1996), A Jóisten a hintaszékből (2002); Lesz maga juszt isa (2004). /Papp Attila Zsolt: Szigetépítés szekértáborokon kívül. Beszélgetés Fekete Vince költő-szerkesztővel. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./