Máj. 23-án Kézdimartonfalván a kazettás mennyezetű műemlék templomban megtartott ünnepi istentiszteleten Szőcs László kézdiorbai-széki református esperes Megyaszai László helybeli lelkésszel és Farkas Árpád szentkatolnai római katolikus plébánossal együtt megáldotta a második világháború helybeli áldozatainak emléket állító márványtáblát, a kézdivásárhelyi Jancsó József kőfaragómunkáját. Az ünneplő tömeg a templomkertbe vonult, ahol az öt esztendővel ezelőtt felállított 1848/49-es kopjafánál folytatódott a megemlékezés. /Iochom István: Emléktáblát avattak (Kézdimartonfalva). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

A csíkszentdomokosi Kurutty Oktatási és Művelődési Társaság kisiskolások számára szervezett általános műveltségi vetélkedőjének országos döntőjét idén Kézdivásárhelyen szervezték. A Vigadó nagytermében 11 négytagú csapat mérte össze tájékozottságát. Kurkó István, „a játékvezető", a Kurutty kitalálója, öt éve lelkes vezetője köszöntötte a versenyzőket. /(Éltes Enikő): Kuruttyoltak Kézdivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Nyujtód jelenleg Kézdivásárhely északkeleti peremfaluja, rendezett katolikus székelymagyar település. 1500 lakosa van, már 1332-ben szerepelt a pápai tizedjegyzéskben. Műemlék templomának faragott kövei a XV. századi gótika formavilágát őrzik. Régi keresztelőmedencéjén az 1553-as évszám olvasható. Nyujtódról nem készült monográfia. A faluban született Jakabos Ödön, a Kőrösi Csoma Sándor sírját felkeresők egyike. A falu nem kapta vissza erdővagyonát, mert a közbirtokosság névsorát nem találták meg.     Művelődési otthon nincs, a helybeli iskola furulya-fuvola csoportja legtöbbször a templomban lép fel. 69 iskolásuk van és 48 óvodásuk. Iskola épülete jó állapotban van. /Kisgyörgy Zoltán: A város peremén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

Szalagvágással, leleplezéssel, alapkőletétellel kampányolnak a politikusok. Máj. 28-án Markó Béla RMDSZ-elnök és hivatalának igazgatója Szepessy László jelenlétében avatják fel Máramarosszigeten az RMDSZ új székházát. Szándékosan időzítették a kampány időszakára a nemrég tatarozott székház átadását. Markó Béla Kolozsváron Kelemen Hunorral, az Iskola Alapítvány elnökével együtt megtették az „első kapavágást” a 21 fiatal egyetemi oktatót befogadó majdani tanárlakás építőtelepén. Háromszéken átadták ünnepélyesen a nemrég önálló községgé vált Nagypatak új polgármesteri hivatalát. Az RMDSZ ünnepelt Sepsiszentgyörgyön, az Európai Információs Iroda avatóünnepségén. Kovásznán a felújított képtár avatóünnepsége illeszkedhet a sorba. Kézdivásárhelyen máj. 31-én avatják Márton Áron szobrát. A legnagyobb szabású avatóünnepséget Szász Jenő MPSZ-elnöknek sikerült a kampányra időzíteni. Több ezer ember jelenlétében avatta fel az Emlékezés Parkját, melyben a magyar történelem és kultúra 13 kiemelkedő alakjának a szobrát leplezte le. Megjelent Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke, aki beszédében kijelentette, Szász Jenőt munkatársának tekinti a nemzet egyesítésében. A vele szemben induló Ladányi László Zsolt, az RMDSZ jelöltje egy fogyatékos feljárót és egy útlevélosztályt avatott. Máj. 23-án, vasárnap Szovátán Domokos Mihály Kázmér szobrát avatták fel – amint a talapzaton áll – a püspök „születésének 400. évfordulója alkalmából”. Marosvásárhelyen a jövő héten avatják a volt politikai foglyok emlékművét. Nagy Zsolt, az RMDSZ országos kampánystábjának vezetője, Seres Dénes a szövetség megyei elnöke, és az újabb mandátumra pályázó Pop Imre polgármester Szászvárosban gróf Kun Kocsárd és Kuun Géza 1910-ben felállított, majd a kommunizmus ideje alatt templomba menekített szobrait avatták újra. /Avatások dömpingje. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Máj. 31-én felavatták Kézdivásárhelyen a Márton Áron teret, és ünnepi rendezvény keretében leplezték le Vetró András szobrászművész alkotását, az egészalakos Márton Áron-szobrot. Dr. Jakubinyi György érsek leleplezte és megáldotta a püspök szobrát, majd beszédében a püspök példaértékű munkásságát foglalta össze. Tamás Sándor képviselő hangsúlyozta: „A tanúságtétel, a szoborállítás, a kiállás a hitben felismert igazságért soha nincs következmények nélkül. Mégis hisszük, hogy a fizikai következményeken túl fontosabbak a lelki következmények, az pedig a hitben való kiállás. Ez a mai nap üzenete." /(Gyergyai Csaba): Márton Áron teret avattak a céhes városban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Kézdivásárhelyen a szavazók aránya 43,7 százalék volt. Török Sándor jelenlegi polgármester, az RMDSZ polgármesterjelöltje fölényes győzelmet aratott. Kézdiszentkereszten Jakab Edit, az RMDSZ jelöltje győzött. /(Iochom): Török Sándor győzött (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

Kolozsváron a 27 városi önkormányzati képviselői mandátumból kilencet kap az NLP-DP szövetség, hatot- hatot az NRP, az SZDP és az RMDSZ. Nagyváradon Petru Filip (DP) jelenlegi polgármester a szavazatok 47,73 százalékát szerezte meg, Bíró Rozália (RMDSZ) 20,66 százalékot kapott. Ketten indulnak második fordulóban. Nagyváradon a városi önkormányzatban a DP tíz mandátumot szerzett 32,97 százalékkal, az RMDSZ hét tanácsosi helyet 22,74 százalékkal, az NLP négy mandátumot 13,59 százalékkal, az SZDP három mandátumot a szavazatok 11,78 százalékával, míg az NRP egy tanácsosi helyet szerzett 6,19 százalékkal. A szavazatok újraelosztása után az SZDP és az NRP kapott még egy-egy tanácsosi helyet. Sepsiszentgyörgyi városi tanács 21 mandátumából az RMDSZ 15-öt szerzett meg, az SZDP hármat, az NLP kettőt. Kónya Ádám, az MPSZ támogatta független tanácsosjelölt szintén mandátumot szerzett. Kézdivásárhelyen minden városi tanácsosi helyet az RMDSZ szerzett meg. /Választási tallózó Erdélyből. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

Több erdélyi településen is olyan helyi tanács kezdi meg működését, amelynek tagjai teljes egészében az RMDSZ–t képviselik, Szatmár megyében Pusztadarócon ilyen a helyzet. 100%–os helyi tanács alakul emellett a felsőháromszéki Kézdivásárhelyen, a Csík területi Csíkszentgyörgyön, Csíkszentmártonban, Karcfalván, Szépvízen és Gyergyóremetén. Többek között Szovátán, Ditróban, Gyergyóújfaluban a helyi tanácsok 93%–át hasonlóképpen az RMDSZ delegálja. /Pusztadaróc mellett még hat helységben 100%–os az RMDSZ. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 8./

Több mint másfél évszázad telt el Kriza János tájszótárának megjelenése óta, és azóta sem született egy újabb összefoglaló munka, mely a székelység egyik legnagyobb kincsét, a nyelvet térképezné fel. A költőként is jól ismert szerző, Sántha Attila ezt a mulasztást próbálta pótolni a Székely Szótár szerkesztésével. Munkája egyaránt alapos filológiai és irodalmi teljesítmény: úgy rögzíti a székelység mai, az egyediségét érdekes módon megtartó nyelvállapotát, hogy találó irodalmi (és nemcsak irodalmi) példamondatokat keres a szavakhoz. Sántha Attila /sz. Kézdivásárhely, 1968/ tanulmányait a kolozsvári tudományegyetem bölcsészkarán végezte, ahol 1996-ban magiszteri diplomát szerzett szocio-etno-lingvisztikából. Verskötetei: Münchhausen báró csodálatos versei (1995), Az ír úr (1999), Kemál és Amál (2004). Sántha Attila az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke. /Sántha Attila Székely szótárának bemutatója. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Kézdivásárhelyen Török Sándor RMDSZ-es jelöltet választották polgármesternek. A kézdivásárhelyi városi tanács tagjai mind az RMDSZ jelöltjei. Az egyetlen város az országban, ahol csak RMDSZ-jelöltek kaptak mandátumot. /(Gyergyai Csaba): Kézdivásárhely egyedi eset az országban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Öt éve Kézdivásárhely központjának a Kantával összekötő útját Márton Áron püspökről nevezték el. Most a főtér felőli végén található kis parkban szobrot állítottak a szentéletű püspöknek. A számos dombormű és emléktábla mellett Kézdivásárhelyen már áll Gábor Áronnak, Bem Józsefnek, Turóczy Mózesnek, a szabadságharcban és világháborúkban elesett hősöknek, Kossuth Lajosnak köztéri szobra, Petőfi Sándorra egy mellszobor emlékeztet a róla elnevezett általános iskola udvarán. A főtéri Gábor Áron-szobrot valamint a hősök emlékművét kivéve mindegyik alkotás a város kiváló szobrászművész-tanárának, Vetró Andrásnak a munkája. Márton Áron szobra is az ő alkotása. A bronzszobor Balogh József marosvásárhelyi öntőmester műhelyében készült. Az avatóünnepség pünkösdhétfőn, máj. 31-én volt. Az ünnepi szentmisét Jakubinyi György érsek celebrálta a környékbeli papság részvételével. Az ünnepségen jelen volt Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete is. /Fórika Balázs: Szoboravatás Kézdivásárhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 20./

Matracokat és különböző textíliákat adományozott a szegedi Rotary Klub a kézdivásárhelyi Pro Schola Kulturális Nevelési Egyesületnek az Ika-vári tábor felszerelésére. Bajcsi Ildikó, említett egyesület képviselője, a Bod Péter Tanítóképző igazgatója elmondta, a tábor nem jöhetett volna létre a kézdivásárhelyi és a szegedi Rotary Klub, a helyi és környékbeli vállalkozók, valamint az iskola tantestületének segítsége nélkül. A Pro Schola-táborba idén továbbképzésre érkeznek pedagógusok, táboroznak majd itt bikfalvi diákok, lesz egyházi, németnyelv- és kézművestábor, valamint tanítók napi találkozó. /(fekete): Adomány az Ika-vári tábornak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29./

A határon túli magyar írók és irodalmárok számára első alkalommal meghirdetett ösztöndíjpályázat nyerteseinek járó emléklapot jún. 29-én adta át Schneider Márta, a kulturális tárca helyettes államtitkára Budapesten. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az ösztöndíjjal a tehetséges fiatal határon túli magyar íróknak, irodalmároknak kíván támogatást nyújtani a pályakezdéshez, illetve – korosztálytól függetlenül – kedvező feltételeket teremteni a magas színvonalú alkotótevékenységhez – mondta a helyettes államtitkár. A Székely János költészeti és drámaíró ösztöndíjban évente hat személy részesülhet; felét a pályázat elbírálásakor a 30. életévüket még be nem töltött alkotók kapják. Elnyerte az ösztöndíjat Orbán János Dénes kolozsvári, Csehy Zoltán dunaszerdahelyi, Balla D. Károly ungvári, Danyi Zoltán zentai, Polgár Anikó dunaszerdahelyi és Hatházi András Attila kolozsvári alkotó. A Gion Nándor nevét viselő prózaírói ösztöndíjban évente négyen részesülhetnek. Az ösztöndíjak 50 százaléka a pályázat elbírálásakor a 30. életévüket be nem töltött írókat illeti meg. A támogatást Lovas Ildikó szabadkai, Láng Zsolt és Nagy Koppány Zsolt marosvásárhelyi, valamint Szakmány György omoravicai (Vajdaság) író kapta. A Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíjban az 1990-től kezdődően megjelent határon túli magyar irodalmi művek értékelésére nyerhető el támogatás. Évente négy kritikusi ösztöndíjat ítélnek oda. A Schöpflin Aladár kritikusi ösztöndíjat T. Szabó Levente kolozsvári, Németh Zoltán ipolybalogi (Felvidék), Szerbhorváth György kishegyesi (Vajdaság) és Selyem Zsuzsa kolozsvári pályázó nyerte el. Az ifjúsági regény-, mese-, bábjáték- és gyermekszíndarabíró Benedek Elek- ösztöndíjat szintén négy személynek ítélik oda. A támogatást Fekete Vince kézdivásárhelyi, Berniczky Éva ungvári, Beszédes István zentai és Z. Németh István csicsói (Felvidék) alkotó kapta. A tíz hónapra szóló ösztöndíj összege havonta bruttó 60 ezer forint. A kuratórium elnöke Ilia Mihály irodalomtörténész, tagjai között van például Kalász Márton (Magyar Írószövetség), C. Tóth János (Határon Túli Magyarok Hivatala), Hodossy Gyula (Szlovákiai Magyar Írók Társasága), Szálinger Balázs (Erdélyi Magyar Írók Ligája), valamint a kulturális tárca képviselői. A Csángó Kultúráért díjat az idén Pozsony Ferenc néprajztudós, egyetemi professzor, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke vehette át. Pozsony Ferenc 1991-től tanártársaival és diákjaival rendszeres alapkutatásokat végzett a moldvai csángóság körében, ezáltal Kolozsvárott a Kriza János Néprajzi Társaság dokumentációs központjában megteremtette a legnagyobb csángó archívumot. Tavaly hozta létre a zabolai Csángó Múzeumot. A csángók ügyének nemzetközi fórumokon történő képviseletéért tavaly egy finn asszony, Tytti Isohookana-Asunmaa vehette át a Csángó Kultúráért díjat. /Határon túli irodalmi ösztöndíjak átadása. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

Szakértők szerint csúcsértékhez érkeztek a lakás- és telekárak Erdélyben. Az ingatlanárak zuhanására lehet számítani Kolozsváron, ahol az utóbbi években egyértelműen Románia legdinamikusabban fejlődő ingatlanpiaca volt. A kolozsvári belvárosban 680 eurót ér egy lakás négyzetmétere. Hasonló a helyzet Marosvásárhelyen. Lényegesen nagyobb a bankokhoz sikerrel forduló román nemzetiségű igénylők aránya. A Román Kereskedelmi Bank formanyomtatványaiban a kérelmező nemzetisége felől is érdeklődik. Vásárhelyre továbbra is jellemző, hogy a magyarok eladnak, a románok vesznek ingatlanokat. Lassan fél éve stagnálnak Csíkszeredában az ingatlanárak. Jelenleg a város központjában egy háromszobás tömbházlakás 22 ezer euróba, míg a kétszobás 17-18 ezer euróba kerül. Székelyudvarhelyen az ingatlanpiac dinamikusnak mondható, ugyanis az árak igen magasak. Udvarhelyen egy garzonlakást 500 millió lej alatt nem lehet megvásárolni, viszont az ár elérheti a 700 millió lejt is. Kétszobás panellakásért 17 ezer eurótól 22 ezerig terjed az árak skálája, a háromszobás lakások ára 26 és 33 ezer euró között mozog. Gyergyószentmiklóson kétszobás, 50 négyzetméteres tömbházlakást 12 ezer euróért kínálnak; egy átlagos kétszobás lakótelepi lakás 350 millió lejtől alkudható. Megkétszereződött tavaly Sepsiszentgyörgyön a panellakások ára. Egy garzonlakásért 380 millió lejt kérnek. Szentgyörgyön kertes családi házat 35 ezer–150 ezer euró közötti összegért lehet vásárolni. Kézdivásárhelyen panellakásért nem egy esetben többet kérnek el, mint egy családi házért. Szatmárnémetiben az újabb drágulási hullám tavaly ősszel volt, amikor átlagban 1000–1500 euróval ugrottak meg az árak. Egy kétszobás panellakás jelenleg 20-25 ezer euróért kapható Szatmárnémetiben, a három- és négyszobások ára 30 ezer körül mozog. Nagyváradon a Rogériusz negyed a „piacvezető”. Egy kétszobás panellakást 25 ezer euró körüli összegért lehet megvásárolni, míg ezenfelül minden egyes plusz szobáért körülbelül ötezer eurót kell lepengetni. /Megingani látszik az ingatlanbiznisz. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

Dr. Pozsony Ferenc professzort, a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar néprajz és antropológia tanszékének vezetőjét, a Kriza János Néprajzi Társaság elnökét nemrég a Csángó Kultúráért díjjal tüntette ki a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Nevéhez fűződik többek között a Moldvai csángó adattár megteremtése, valamint a Csángó Múzeum létrehozása is. Pozsony Ferenc /sz. Zabola, 1955. ápr. 16,/ a Moldvában élő magyarokkal már kisgyermekkorában kapcsolatba került. A középiskolát Kovásznán végezte, ahol tanárai közül Gazda József és neje, Gazdáné Olosz Ella folyamatosan végzett kutatásokat moldvai magyar falvakban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán Antal Árpád, Péntek János, Vámszer Márta és Vöő István tolmácsolták a csángókkal kapcsolatos szakirodalmat. Pozsony Ferenc 1978-tól már rendszeresen kezdett járni moldvai magyar falvakba. Több mint tíz éven át meglátogatta a Klézsén élő Hodorog Lucát, aki már akkor, a zaklatások ellenére vállalta magyarságát. Ezeknek a kutatásainak eredménye Szeret vize martján – moldvai csángómagyar népköltészet /Kolozsvár, 1994/ Kriza János Társaság Könyvtára/ című kötet, egy moldvai csángó asszony szerteágazó folklórtudását tartalmazza. Az egyetem elvégzése után Kézdivásárhelyen tanított 1990-ig, s a közeli Ojtozi-szoroson át hetente átjárt a moldvai magyar családokhoz. Az 1989-es romániai változások után Péntek János egyetemi professzor megszervezte a néprajz egyetemi oktatását a kolozsvári egyetemen, ahová 1990 őszétől Pozsony Ferencet is meghívta. Pozsony Ferenc tanártársaival 1991-től minden évben alapkutatásokat szerveztek moldvai csángó falvakban, ahol elsősorban a nyelv-, kultúra- és identitásváltást, a gyorsan átalakuló gazdaság- és társadalomszerkezetet, valamint a magyar nyelvű hagyományokat gyűjtötték. A kutatásokból Kolozsvárt a Kriza János Néprajzi Társaság dokumentációs központjában a legnagyobb csángó archívumot teremtették meg. Itt őrzik a moldvai magyarsággal kapcsolatos hazai és külföldi szakirodalmat, tanulmányokat, köteteket, filmeket és fényképeket eredetiben vagy másolatban. A dokumentációs anyagot számítógéppel feldolgozták, s annak alapján elkészítették a csángókkal kapcsolatos bibliográfiai adatbázist. Az önálló Csángó Múzeumot Zabolán hozzák létre, 2003. szept. 14-én megnyitották az akkreditálás előtt álló Csángó Múzeum első állandó kiállítását. 2000-ben jelent meg Pozsony Ferenc „Adok nektek aranyvesszőt..." című kötete. /Dr. Pozsony Ferenc: Kapcsolataim a moldvai csángókkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Negyedik alkalommal állította ki Kakas Zoltán sepsiszentgyörgyi néprajzkutató Megtartó szülőföld című tematikus fényképeit. A tárlatnak a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum ad otthont, az etnofotó-kiállítás a korábbi sepsiszentgyörgyi, baróti bemutató után Brassóból érkezett a céhes városba, innen pedig a berecki művelődési házba kerül. A képek elrendezése követi a liturgikus évhez kapcsolódó székelyföldi és csángó szokásokat, a mintegy félszáz fotográfiából álló anyag folyamatosan bővül, változik, a korábbi tájképek helyét átvették az etnofotók. /(mol): Megtartó szülőföld (Etnofotók Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./

Barátoson a Ferencz Ernő Református Fúvósegylet júl. 11-én tartotta 33. fúvószenekari találkozóját a református templom Erzsébet-kertjében. Részt vettek a barátosi, kápolnásfalui, kézdivásárhelyi, kovásznai, rétyi, szolnoki és uzoni fúvószenekarok. A rendezvény a fúvószenekarok felvonulásával kezdődött. /Bodor János: Fúvószenekarok találkozója Barátoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

Júl. 14-én Kézdivásárhelyen Tamás Sándor parlamenti képviselő kezdeményezésére „A közbirtokosságok és a SAPARD-pályázatok” címmel tartottak tanácskozást, melyen Kézdi-Orbaiszék településeinek polgármesterei, alpolgármesterei, a magánerdészetek vezetői, közbirtokosságok képviselői voltak jelen. Tamás Sándor elmondta, hogy Kovászna megyében hat magánerdészet jött létre, és Ozsdola a napokban ötszáz hektár erdőt kapott vissza. Mihály Csaba projektmenedzser és Tánczos Barna parlamenti tanácsos tájékoztatták a jelenlevőket a SAPARD-program által nyújtott pályázati lehetőségekről. Az előadók elmondták: erdősítés, csemetekert-létesítés, fafeldolgozás, erdei utak létesítése és erdőgazdálkodás területén lehet pályázni, de minden közbirtokosság csak egyetlen pályázatot nyújthat be a SAPARD keretén belül, és az ötvenszázalékos önrészt kell biztosítania. /(Iochom): Pályázhatnak a közbirtokosságok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./

Mégis eladják a zágoni közbirtokosság erdőjét a tulajdonosok. Vargha Gusztáv közbirtokossági elnök fenntartja, hogy az eladás nem törvénybe ütköző. Megvan a kétharmados eladáspárti többség is. Elmondta, az állami erdészettől megkapták a hivatalos papírt, elővásárlási jogukkal nem élnek, úgyhogy szerint szabad utat kaptak. Az osztrák mellett egy magyarországi cég is jelezte vásárlási szándékát, az veheti meg az erdőt, aki a legtöbbet ajánlja. Az eladás ellenzői levélben fordultak az elnökhöz, és kérték: fénymásolatban bocsássa rendelkezésükre az elmúlt időszak közgyűlési és igazgatótanácsi jegyzőkönyveit. Nem kaptak választ, ezért a kézdivásárhelyi bírósághoz fordultak, és jogi úton kérték, kötelezzék Vargha Gusztávot a dokumentumok kiadására. Vargha Gusztáv közölte, semmilyen dokumentumot nem hajlandó kiadni a kezéből. Tamás Sándor képviselő az elindított perben vállalta az ellenzők jogi képviseletét. „Ez olyan közösségi ügy, amely mellett nem mehetünk el tétlenül. A törvény sem ad lehetőséget az eladásra, ám erkölcsileg sem engedhetjük meg, hogy a közösség vagyonát elkótyavetyéljék, nem beszélve arról, hogy vannak, akik határozottan ellenzik az eladást ” – nyilatkozta a képviselő. – Az RMDSZ képviselői és szenátorai hangsúlyozzák, nincs törvényes módja az eladásnak. /Farkas Réka: Perelnek az eladás ellenzői. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

A Bonus Pastor Alapítvány szenvedélybeteg emberek segítésével foglalkozik. Horváth Levente református lelkész, felesége, Horváth Mari, és Bartha Éva, az alapítvány munkatársa számolt be a mentőmisszió munkájáról. Horváth Levente elején csak egyhetes táborokat szervezett. Nemsokára jelentkeztek az első eredmények, voltak, akik a tábor után nem estek vissza. Időközben tőlük függetlenül hasonló kezdeményezések indultak Marosvásárhelyen, és Székelyudvarhelyen. Ezeket a kezdeményezéseket összehangolták. A misszió a református egyház keretén belül működik. 1996-ban létrehoztak egy háttérintézményt, a Bonus Pastor Alapítványt. Jelenleg tizenegy csoport működik: Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Zilahon, Nagyváradon, Magyarózdon, Mezőpaniton, Vajdakamaráson és Felsősófalván.  A csoportok közti kapcsolatot a negyedéves országos találkozó adja, ahol körülbelül száz ember szokott összegyűlni, ahol a szabadultak találkoznak egymással, megbeszélik gondjaikat. A kapcsolattartás másik módja a körlevél, amit évente öt-hat alkalommal küldenek ki kb. 700 személynek. Sokakban, főleg akik közelében nem működik csoport, ez tartja a lelket, tudják azt, hogy gondolunk rájuk.     Az egyes segítőtáborokat meghirdetik az újságokban, rádióban és a körlevélben. Főleg magyarok jönnek el, de voltak románok is, a feleség magyar volt, és folyamatosan fordított a férjének. Most már egyre több drogos vagy játékfüggő ember is jön közéjük. – Megjelent egy kötet Mi az, hogy csodálatos? címmel. Szűcs Teréz beszélgetett szabadultakkal és munkatársakkal. Ezt románra is lefordították. /Szentes Szidónia: Betegekből asszisztensek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 20./  

Megjelent Beke Ernő A régi Kézdivásárhely képes levelezőlapokon, 1898–1968 /Ambrózia Könyvkiadó, Kézdivásárhely, 2004/ című könyve. A bevezető tanulmányt a kézdivásárhelyi születésű Olasz Gabriella doktorandus írta. Az ötvennégy éves Beke Ernő első kötetét tette le az olvasók asztalára. /(Iochom): Üdvözlet Kézdivásárhelyről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

A hét végén Szörcsén első alkalommal rendeztek falunapokat. A kétnapos rendezvény alatt a faluközpontban székely díszkaput, a templomkertben pedig turulmadaras emlékművet avattak az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, valamint a két világháborúban elesett szörcsei hősök tiszteletére. Szörcsén különböző szórakoztató műsorokat, ügyességi versenyeket és szabadtéri mulatságokat szerveztek. Az ünnepi ceremóniát a helybeli hagyományőrző lovasbandérium felvonulása nyitotta meg. A polgármester ünnepi beszédében elmondta, hogy a visszaállított székely díszkapu az itteniek életét, nyitottságát, befogadókészségét jelképezi. Aug. 1-jén a templomkertben felállított turulmadaras emlékműnél a kézdivásárhelyi fúvószenekar toborzó zenéjére gyülekezett az ünneplő közönség. /Bodor János: Szörcse ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

A kézdivásárhelyi Incitato fogathajtó sportklub, a bálványosi Daragus Kft. és a szörcsei Agroinvest Rt. idén Bálványoson szervezte meg a „lóravaló” képzőművészek táborát. Az 1990-ben Magyarországról visszatelepített ún. Incitato vérvonal és a felszámolt Agromixt Rt. dálnoki lipicai ménesének (törzsménjének) nevét öröklő művésztábor 30 meghívottja közül 22 alkotó jelentkezett, köztük anyaországiak is. A tábor fő szervezői továbbra is Tóth Ferenc és lelkes családja, a táborvezető Vetró B. Sebestyén András brassói képzőművész, házigazda és fő támogató Daragus Attila vállalkozó. Kirándultak a szörcsei, illetve az alsószombatfalvi ménesekhez. Ez utóbbi Kelet-Európa legnagyobb ménese. A táborban született munkákat kiállították Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban, júl. 18-án Sylvester Lajos nyitotta meg a kiállítást. /Csutak Levente grafikus: XII. Incitato művésztelep – 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Marosvásárhely nagy öregje, Kövesdi Kiss Ferenc áldásos, gazdag életének 92. évében 2004. július 22-én hunyt el. Tizenegy gyermekes földműves családban született Székelykövesden. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium tanítóképzőjének diákja volt, a tanítói diplomát a kézdivásárhelyi képzőben kapta meg, ahol szintén felfigyeltek szorgalmára. Lévita tanító pályáját Maroskeresztúron kezdte, majd Székelyföldvárra s onnan a szórványok szórványába, Brailába helyezték, ahol csak egy évet tanított, de ez alatt is Felfedezte azon magyar családokat, kiknek gyermekeit a magyar elemi iskolába íratta. Visszatért, a Nyárád mente kicsiny, színmagyar falvaiban fogalmazta meg a kor parancsát, miszerint: "Elvész az a nép, amely elfelejti kultúráját, és nem vigyáz arra." Ott vált kultúrfelelőssé és közügyek intézőjévé. Magyar irodalomtanári diplomát szerzett Kolozsváron, majd megmaradt szórványban tanítónak. Sok évtizede foglalkoztatta a mezőségi szórvány sorsa. Ötven éven át gyalogolt mezőségi úttalan utakon. Több mint 270 települést ismert, járt be. 147 falu helyzetét mérte fel és írta meg konkrét dokumentumok alapján. Munkájából egy rövid ismertető rész jelent meg Még szólnak a harangok című kötetében. Halála előtt adták ki Budapesten hat kötetnyi könyvének első részét Riadóra szól a harang címmel. Fáradhatatlan szervező volt. Kicsiny mezőségi szórványfalvak református híveinek találkozókra, konferenciákra, zarándoklatokra való összegyűjtését vállalta. Nevéhez haranglábak, templomok összeomlásának megállítása fűződik, testvérgyülekezetek segítségével. Példa erre a Cege községbe olvasztott Göc falu összeomlással fenyegetett kis református temploma. /Kovács Zoltán: In memoriam Kövesdi Kiss Ferenc. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

 Szept. 11-én Kézdivásárhelyen megnyílt a csernátoni Haszmann Júlia Réka – Haszmann József lánya – első egyéni tárlata. Réka a Haszmann nemzedék első, képzőművészeti főiskolát végzett tagja. A teremben harmincöt alkotását, közöttük államvizsga-dolgozatként készült és régi kályhákat megjelenítő installációját láthatja a művészetkedvelő közönség. /Iochom István: Haszmann Réka első tárlata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 13./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szept. 15-én hivatalos látogatást tett Kézdivásárhelyen, szülővárosában. Megjelent a Nagy Mózes Elméleti Líceum tanévnyitóján. Ünnepi beszédében a líceum diákjait az itthon maradásra szólította fel. Az eseményen jelen volt Tamás Sándor képviselő, Török Sándor Kézdivásárhely polgármestere, Ferencz Attila alpolgármester, Baka Tamás a megyei tanács alelnöke, valamint Bokor Tibor, a líceum igazgatója. Államfőjelöltként személyesen, és az RMDSZ számára is prioritás a Székelyföld fellendítése, jelentette ki az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ fontosnak tartja az autonómiát, de mindezt a többség és a kisebbség közötti együttműködés révén látja megvalósíthatónak. /(Gáll Zoltán / Csernik Attila): A szövetségi elnök hazalátogatott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./    Kézdivásárhely öt középiskolájának 112 osztályában 2895 diák kezdte meg az új tanévet. A Nagy Mózes Elméleti Líceum harminchét osztálya 950, a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ negyvenhárom osztálya 1073, az Apor Péter Iskolaközpont tizenkét osztálya 330, a Református Kollégium nyolc osztálya 212, a Bod Péter Tanítóképző tizenkét osztálya pedig 330 tanulóval indult.   . /Iochom István: Markó Béla a Nagy Mózes Líceumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

A 125. évfordulóját ünneplő Székely Nemzeti Múzeum nevét az 1948-as államosítás utáni 42 évi tilalmas idő után, 1990 óta használhatja.    A Székely Nemzeti Múzeum Trianon után is – talán egyedi esetként Erdélyben – kivételes státusú intézményként működött, és a két világháború közötti erdélyi szellemi élet két meghatározó személyiségének, László Ferencnek és Csutak Vilmosnak köszönhetően folyamatosan gyarapodott és fejlődött. Különleges státusát annak köszönhette, hogy az első világháború előtt a múzeumi közgyűjtemény nem volt magyar állami tulajdonban, ennek következtében nem került a román hatalom birtokába. A mostani évforduló alkalmával több kiadvány is napvilágot látott. Ezek közül a sepsiszentgyörgyi Délkelet Intézet gondozásában megjelent kétkötetes Emlékkönyv /szerkesztette Boér Hunor és Wolf Tamás/ bizonyítja, hogy Székelyföld egészére – vagy egész Erdélyre, sőt, a moldvai csángókra is – kiterjedő tudományszervező munka bázishelye a Székely Nemzeti Múzeum.  1948 után kutatási területe beszűkült, Székelyföld egésze helyett Háromszékre korlátozódott. Az elmúlt évtizedekben a múzeum új részlegekkel bővült – Kézdivásárhely, Csernáton, Kisbacon, Nagybacon stb. –, jelentős képzőművészeti gyűjtemények kerültek birtokába, s a szó fizikai értelmében is tovább épült, új épületszárnyat, képzőművészeti galériát kapott. /Sylvester Lajos: Múzeumunk, az autonómia alapintézménye. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

Szept. 16-án tartották meg az MPSZ kézdiszéki kongresszusi küldöttjelölő gyűlését, Kézdivásárhelyen, a Magyar Polgári Szövetség főtéri székházában a széki szervezetek – Kézdivásárhely, Kézdiszentlélek, Ozsdola, Csernáton, Torja, Szentkatolna és Gelence – küldöttei jelenlétében. Az ülésen Sántha Imre ikafalvi református lelkész, a Székely Nemzeti Tanács kézdiszéki elnöke is jelen volt. Dr. Fekete Károly, az MPSZ területi szervezetének elnöke beszámolt a szövetség eddigi tevékenységéről. A küldöttek egyetértenek az MPSZ Országos Vezetőtanácsa közleményével, melynek értelmében az összmagyar előválasztásokat a két szervezetnek közösen kellene megszerveznie, oly módon, hogy ,,paritásos alapon létrehozzanak egy-egy központi, megyei, területi és helyi szervezőbizottságot, és azok feleljenek a választások tisztességes lebonyolításáért”, ami nem egyenlő az RMDSZ által ajánlottakkal, miszerint az előválasztásokon csak RMDSZ-tagok indulhatnak és szavazhatnak. /(Iochom): Küldöttgyűlés Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

 Negyven éve, 1964-ben szabadultak az általános amnesztia feltételei mellett többek közt az ún. Szoboszlay-per életben maradt elítéltjei is. Lőrincz Károly Vargyason lakó hivatásának tekinti elítélttársai emlékének ápolását, többek közt Kézdivásárhelyen sikerült neki és segítőinek kopjafát állítani. Lőrincz Károly élettörténetéről írt Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2000/ című kötetében. Lőrincz Károlyt 25 évre ítélték, a Szoboszlay-perben összesen tizenegy halálos ítélet született, ezeket végre is hajtották, volt négy életfogytiglan, négy huszonöt éves, a legkisebb büntetés négy év volt. Lőrincz Károly megállapította, hogy a kommunizmus perét a mai napig nem folytatták le, bár áldozatainak száma százmilliónál többre tehető. Romániában az egykori gyilkosok, kínzók jó része hősi címet visel. A gyergyószárhegyi Ferencz Béla Ervin ferences atyát azért kínozták, hogy vallja azt: Szoboszlay Bukarestben ki akarta robbantani a forradalmat. Ha ezt vállalja, ígértek neki négy évre leszállított börtönbüntetést, de ugyanakkor kivégeztek volna 36–38 vádlottat, többek között Lőrincz Károlyt is. És Ferencz atyában volt annyi erő, hogy nemet mondjon. Macskássi Pál volt az erdélyi tartományi hadbíró alezredesi rangban, akinek nevéhez számtalan kegyetlen ítélet kapcsolódik. Lőrincz Károlyt 1993 októberében, meghívták Budapestre az ’56-osok világtalálkozójára, és ott elmondta, ’56-nak Erdélyben is voltak mártírjai, tizenegyet végeztek ki csak a Szoboszlay ügyben. Kérte, segítsenek emléket állítani nekik. Végül 1999-ben a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában avatták fel az emlékművet. Az emlékmű egy székely anyát ábrázol, aki felfogja eleső fiát, az 1956-os erdélyi mártírok neveit rávésték. Torján Ábrahám Árpád plébánosnak, vértanúnak állítottak kopjafát, Kézdivásárhelyen pedig egy kollektív kopjafát a kivégzettek neveivel, 24 név szerepel rajta. A kézdivásárhelyi temetőben minden év október 23-án megemlékeznek róluk. A Szoboszlay-ügyben 1957-ben voltak a letartóztatások, 1958-ban hoztak ítélete, s a per beilleszkedett az akkori magyarságellenes megtorlási hullámba. A Szoboszlay-üggyel azt akarták bizonyítani, hogy a magyarság az ország biztonsága ellen szervezkedik. 1958 februárjában látogatott Marosvásárhelyre Kádár János és Kállai Gyula, s kérték, hogy példás büntetésben legyen része az ’56-os szimpatizánsoknak. Meg is tették. Kezdve az ő perükkel és folytatva másokkal, így az EMISZ-szel, melyben 72 ifjút ítéltek el. Ugyanakkor a Faliboga-ügyben, melyben valóban fegyveres szervezkedés folyt Marosvásárhely környékén, mivel a vádlottak románok voltak, sokkal kisebb büntetések születtek.  –A Szoboszlay-per anyagát Tófalvi Zoltán fogja feldolgozni, gyűjti hozzá az anyagot. Lőrincz József tüdővérzést kapott a börtönben, a börtönkórházból szabadult 1964-ben.   Szabadulása után először nem alkalmazták sehol. A Szekuritáté be akarta szervezni besúgónak, de nem állt kötélnek. /B. Kovács András: Negyven éve szabadultak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

Szept. 26-án Kézdivásárhelyen két képzőművészeti tárlat nyílt: a Céhtörténeti Múzeumban Farkas István brassói műgyűjtő kortárs képzőművészeti anyagát, a Vigadó kiállítótermében pedig Kovács Géza sepsiszentgyörgyi szobrász kisplasztikáit mutatta be. /Iochom István: Két képzőművészeti tárlat nyílt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./