Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Kézdivásárhely (ROU)
2669 tétel
2009. november 19.
Negyvenedik születésnapját ünnepli november 23-tól a román közszolgálati televízió magyar adása, jelezte a TVR magyar szerkesztőségének vezetője, Kacsó Sándor főszerkesztő. 1969. november 23-án szólalt meg először a román nemzeti televízióban magyar bemondó. Kettős ünneplésről van szó – magyarázta Boros Zoltán, a magyar adás rendszerváltás utáni első főszerkesztője – a negyvenéves évforduló mellett decemberben az újraindított magyar adást is ünnepelik. A magyar adást 1985-ben egyetlen telefonutasítással megszüntették, filmanyagát a területi rádióstúdiók hang archívumával együtt egy bukaresti központi raktárban helyezték el, pusztulásukat felgyorsító körülmények között. Az 1990. január 8-án, hétfőn sugárzott ‘89 utáni első, háromórás magyar adás elkészítésére csupán három nap állt a szerkesztőség rendelkezésére. A kilencvenes évek második felétől a bukaresti magyar szerkesztőség romániai monopóliuma megszűnt, nemcsak a számos kábeltévé-hálózat által sugárzott magyarországi adó, hanem a román közszolgálati televízió területi stúdiói (Kolozsvár, Temesvár, később Marosvásárhely), és még inkább a helyi (aradi, brassói, csíkszeredai, gyergyószentmiklósi, kézdivásárhelyi, marosvásárhelyi, nagyváradi, szatmári, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi stb.) magántévé-társaságok jelentős számú néző figyelmét vonzzák. „Ennyi év után már kellene, hogy legyen egy saját, magyar nyelvű tévécsatornánk, hangsúlyozta Boros, Zoltán. /Negyven év a kilencediken. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
2009. november 20.
Ismeretlen tettesek ellen tett feljelentést a kézdivásárhelyi rendőrségen Bokor Tibor RMDSZ-es szenátor, miután hat román fiatal megvert és megkéselt egy 22 éves fiatalembert a városban. Az esetre november 15-én került sor, az áldozat azonban elhallgatta az ügyet és nem kívánt rendőrséghez fordulni. A politikus azonban megkereste a kézdivásárhelyi fiatalembert, elkísérte a sepsiszentgyörgyi törvényszéki orvoshoz, majd a látlelet birtokában a kézdivásárhelyi rendőrségen feljelentést tettek. „Aggasztó, hogy egy javarészt magyarok lakta kisvárosban valakit azért verjenek meg, mert anyanyelvén beszél” – mondta a szenátor. Az elmúlt hetekben több alkalommal is lefújták Kézdivásárhely, illetve a hozzá tartozó települések helységnévtábláin a magyar feliratot. Nem ez az első magyarverés a környéken, júniusban két lemhényi lakost vertek meg az egyik berecki benzinkút étkezdéjében, mert magyarul beszéltek – az esetet az egység biztonsági kamerái is rögzítették. /Bíró Blanka: Kézdivásárhely: feljelentették a magyarverőket. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./
2009. november 21.
Egy esztendeje új közéleti hetilap jelenik meg Kézdivásárhelyen. A Székely Újság negyedik sorozatát a Pro Kézdi Egyesület adja ki. A múlt év novembere óta ötvenöt szám jelent meg, és rövid egy esztendő óta a regionális lap megyei hetilappá nőtte ki magát. A második sorozat 1989. december 23. és 1991. március 11. között 45 számot, míg a harmadik 2002. március 20. és május 15. között alig kilenc számot élt meg. A leghosszabb életű az 1904. január 3-án megjelent és 1944. július 30-án megszűnt első sorozat volt. /(Iochom): Egyéves a Székely Újság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./
2009. november 21.
László Károly /sz. Kézdivásárhely, 1953/ Kolozsváron geológia szakon államvizsgázott 1980-ban. Hazakerülése után tíz évig a gelencei kőolajtelepen kutatóként dolgozott. 1990 őszétől 2007 nyaráig a Tanulók Klubja kerámiakörét vezette, azóta főállásban keramikus magánvállalkozó. Érdeklődése a kerámia, a fazekasság iránt immár tizenkilenc évre nyúlik vissza. Lépéseit Vetró András szobrász irányítja a mai napig, tőle tanult a legtöbbet. László Károly nem tartja magát művésznek, ő egyszerűen keramikus – vallja. A kézdiszéki népművészek másfél évvel ezelőtt őt választották meg a Barabás Zsombor Népművészeti Egyesület elnökének. László Károlyt foglalkozni kezdett a régi székelyföldi csempekályhák motívumaival, Tudomása szerint Háromszéken, de lehet, hogy egész Erdélyben csak ő foglalkozik kályhacsempe-rekonstrukcióval. /Iochom István: Agyagba zárt hagyaték (László Károly, a geológusból lett keramikus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./
2009. november 28.
November 27-én nyílt meg Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban a Gyárfás Jenő életművét bemutató vándorkiállítás. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő nevét viselő képtárának tulajdonában levő mintegy harminc festményt idén Gyergyószentmiklós és Csíkszereda után bemutatták a céhes városban. /Iochom István: Gyárfás Jenő Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./
2009. december 3.
A Nemzeti Együvé Tartozás Alapítvány Nekem szülőhazám e föld című fotópályázatára két kategóriában (6–13 és 14–18 évesek) több mint kétszázötvenen neveztek be. A Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendezőből, Korniss Péter Kossuth-díjas fotóművészből és Kresz Albert fotóművészből álló zsűri választotta ki mindkét korosztályban az első három legjobb fotót. Kerekes János Csongor, a kézdivásárhelyi tanuló fotójával harmadik díjat kapott. /(iochom): Harmadik díjas művészfotó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./
2009. december 5.
Éder Enikő, a temesvári magyar színház művésznője, ugyanakkor szerződés köti a magyarországi Társulathoz is. Rengeteget utazik, minden vállalt kötelezettségének eleget tesz. Az Ájlávju musicalben, a temesvári Csiky Gergely Színház legújabb zenés produkciójában nyújtott teljesítményét mindenki dicséri. A Társulat az István, a király rockopera jubileumi előadására jött létre, s amelynek válogatóját a régióban is hétről hétre követték a képernyőkön. Éder Enikő elnyerte Sarolt szerepét. Ez feldúsította a nyarát, már az 55. előadásnál tartanak (sajnos Erdélybe még nem jutottak el), felléptek a Szegedi Szabadtéri Játékokon is. A nyáron egy filmforgatásba is bevették Éder Enikőt. Soós Péter Géniusz című háromrészes tévéfilmjében játszott. Lemondott egy magyarországi művészi feladatról, hogy Temesváron a Cseresznyéskertben szerepelhessen. A nemrég megalakult kézdivásárhelyi színházba pedig musicalszerepre hívták, a Padlás címűben fog énekelni. /Szerernyés Irén: Éder Enikő az Ájlávjuban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 5./
2009. december 5.
December 3-án a kézdivásárhelyi Vigadóban Fekete Vince költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettese bemutatta dr. Turóczi Ildikó családorvos Buen Camino! Jó utat! című könyvét. A kisregény nem csak útleírás, sokkal inkább a szerző gondolatainak őszinte leképezése. /(Iochom): Buen Camino! Jó utat! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./
2009. december 8.
A kézdivásárhelyi Vigadóban december 4-én nyílt meg a háromszéki népművészek Barabás Zsombor Egyesülete által szervezett kiállítás. A tárlatot Kakas Zoltán néprajzkutató, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa nyitotta meg. A megnyitón közreműködtek a Bod Péter Tanítóképző régizenekarának tagjai. /(Iochom): Népművészek kiállítása a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./
2009. december 9.
Kézdivásárhelyen a Maassluis Nyugdíjasklubban megnyílt a huszonöt esztendős székelyudvarhelyi Major Barna második egyéni tárlata. A festészeti kiállítást Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész és Deák Ferenc magyartanár nyitotta meg. (Iochom): Fiatal képzőművész a nyugdíjasklubban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 9./
2009. december 12.
Megnyílt Major Barna festészeti kiállítása Kézdivásárhelyen. /Deák Ferenc: Major Barna kézdivásárhelyi kiállítása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./
2009. december 12.
A nagy sikerű Ábel után a kézdivásárhelyi színház művészei két új darabot próbálnak a Vigadó színpadán, a Csáki Csilla által rendezett Don Quijotét december 17-én, a szilveszteri kabarét pedig 31-én mutatják be. Az utóbbit Csapó György színművész és felesége, Adorjáni Zsuzsa rendezi. Csapó György társulatvezető /sz. Kolozsvár, 1961. szept. 16./ Kézdivásárhelyen érettségizett, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Akadémia elvégzése után először a sepsiszentgyörgyi színházhoz került. 1988-ban Magyarországra költözött családjával. 1996-ig feleségével a kaposvári Csiky Gergely Színház tagjai voltak. Ezután kiléptek, és civil foglalkozásba kezdtek. Amikor Csapó György megtudta, hogy színház indul Kézdivásárhelyen, hazajött. Úgy látja, érdemes volt hazajönni, a közönség igényli a színházat. /Iochom István: Szilveszteri kabarét próbálnak (Kézdivásárhelyi Városi Színház). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./
2009. december 12.
Bemutatták dr. Szőcs Géza legújabb, sorban a negyedik könyvét /A szülőföld hangja/ Kézdivásárhelyen. A négyszáz oldalas, magánkiadásban megjelentetett könyv a közírás és az emlékirodalom közé sorolható. Dr. Szőcs Géza bejelentette: a sorozat két újabb könyvén dolgozik, egyik a Családom hangja, a másik pedig Az oskolamester hangja címet fogja viselni. /(Iochom): A szülőföld hangja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./
2009. december 14.
December 12-én Kézdivásárhelyen az egykori Székely Katonanevelde épületének utcai boltíve előtt a Magyar Polgári Párt és a Fidesz szervezésében – a budapesti Ábel Alapítvány anyagi támogatásával – felavatták az 1919-ben elvesző magyar hazáért és becsületért küzdő Székely Hadosztály parancsnokának, a száznegyven éve született Kratochwill Károly (1869–1946) első erdélyi köztéri szobrát. Az ünnepség díszvendége Kövér László országgyűlési képviselő, a Fidesz–Magyar Polgári Párt országos választmányának elnöke volt. A szobor talapzatánál a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság állt díszőrséget. Kratochwill mellszobrát Blaskó János budapesti szobrászművész készítette, a talapzatot pedig Ferencz Antal. Megemlékező beszédében Rácz Károly polgármester elmondta: az 1989-es rendszerváltásig a Székely Hadosztály emlékét kitörölték a köztudatból Romániában és Magyarországon egyaránt, még nevüket sem volt szabad kiejteni. A méltatlanul elfelejtett Kratochwill Károly és hős székely katonái megérdemlik az utókor megbecsülését és tiszteletét, hisz életük árán és ráadásul gyenge felszereléssel meg akarták védeni szülőföldjüket az Erdélybe betörő román haderővel szemben. Kövér László a Székely Hadosztály hősi ellenállását méltatva beszédében a szégyenletes 2004. december 5-re is kitért, amikor a kenyerüket féltő magyarok magyar nemzettársaik ellen fordultak. Szabó Pál Csaba történész, a várpalotai Trianon Múzeum igazgatója rövid beszédében a Székely Hadosztály hősiességét emelte ki. /Iochom István: Kratochvill Károly altábornagyra emlékeztek (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./
2009. december 15.
Ignácz Rózsa centenáriumi kiállítás nyílt Budapesten az Országos Színháztörténeti Múzeumban. A tárlat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a kézdivásárhelyi Vigadó, a kovásznai Ignácz Rózsa Emlékház, és a kolozsvári Reményik Sándor Galéria után érkezett Budapestre. Ignácz Rózsa sokoldalú egyéniség volt: író, színész, újságíró, meseíró, műfordító, valamint színpadi szerző. 1909-ben Erdélyben, Kovásznán született, 1931-ben végezte el a Színművészeti Akadémiát Budapesten. A szegedi, valamint a budapesti Nemzeti Színház tagja volt, ezután tudósító és író lett. 1979-ben hal meg. Budapesten élt és alkotott, de kétlakinak érezte magát: „Kéthazájú emberek hontalanságával hánykolódom Erdély s Magyarország között” – írta. Szebeni Zsuzsa, a pesti kiállítás kurátora elmondta: „Ignácz Rózsa idén lenne százéves, halálának harmincadik évfordulóján, azonban hiányzik részletes életrajza, monográfia sem készült róla, nem született pontos bibliográfiai jegyzék műveiről, az irodalomtörténet, a lexikonok alig vesznek tudomást róla. A kiállítást azért készítettük, hogy felhívjuk a figyelmet a méltatlanul elfeledett alkotóra, hogy Ignácz Rózsát a maga sokoldalúságában mutassuk be. ” /K. Gy. : Rózsa a Körteremben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
2009. december 19.
Kézdivásárhely önkormányzata egyhangúlag elfogadta Rácz Károly polgármester kezdeményezésére a Vigadó Kulturális Alapítvány létrehozásáról szóló határozatot. A statútumban az önkormányzat alapítóként szerepel. Az alapítvány bejegyeztetésére azért van szükség, hogy a Kézdivásárhelyi Városi Színház pályázni tudjon, s egyéb művelődési rendezvényeket is támogatni lehessen. A testület kuratóriumi tagnak választotta Sylvester Lajos közírót, a Háromszék főmunkatársát, Csapó György színművész társulatvezetőt, Ferencz Attilát, a Vigadó Művelődési Ház igazgatóját, Bíró Béla politológust, egyetemi adjunktust, valamint Bányász István, Nagy Babos Tamás és Vetró B. András önkormányzati képviselőt. A héttagú testület utólag választja meg soraiból a kuratórium elnökét. /(iochom): Vigadó Kulturális Alapítvány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./
2009. december 25.
A kézdivásárhelyi múzeumban bemutatták Cserey Zoltán történész Önkormányzatiság és katonai hatalom Háromszéken a 18-19. században (Charta Kiadó) című könyvét. A Cserey Zoltán által vizsgált korszak a térség egyik legzivatarosabb történelmi időszaka. Kézdivásárhely volt a vizsgált időszak legfejlettebb mezővárosa, miközben a széki vezetés Sepsiszentgyörgyön volt. A két város között feszülő ellentétnek számos bizonyítéka már akkor tetten érhető volt. /Jancsó Katalin: Városaink kétszáz éves ellentéte. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 25./
2009. december 29.
A válság mindenhol éreztette hatását, a pénzügyi gondok ellenére az erdélyi és partiumi települések önkormányzatai több jelentős, közhasznú munkálatot kiviteleztek Az elöljárók számos pályázat sikeres elbírálására, nagyobb arányú kormánytámogatásra várnak az új évben. „Hargita megyét hátrányosan érintette, hogy az elmúlt időszakban nem volt kormányon az RMDSZ, ezt igyekeztünk uniós pénzek vonzásával ellensúlyozni” – fejtette ki Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. Mint mondotta, az elmúlt évben hatvan uniós pályázatot nyújtottak be, melyek egyharmada kedvező elbírálásban részesült, és a továbbiak elbírálása folyamatban van. Többek közt európai uniós pénzekből sikerült több megyei utat felújítani, illetve a hegyimentő-szolgálatoknál jelentős fejlesztéseket eszközölni. „Elégedett vagyok az elmúlt év megvalósításaival, hiszen többek közt sikerült megoldani Gyergyószentmiklóson a több mint két évtizede húzódó fűtésproblémát” – magyarázta Mezei János polgármester, kifejtve, hogy noha a munkálatokat a következő évben még folytatniuk kell. A második 40 lakrészből álló szociális lakást építik a városban. Szabó Ödön Bihar megyei tanácsos a megvalósítások között említette a Hegyközkovácsit és Hegyközcsatárt összekötő út kiépítését, ez még nincs teljesen kész, de már használható állapotban van. Több városfejlesztési projekt is akadozik Nagyváradon, mivel az ígért támogatások nehezen, vagy egyáltalán nem érkeznek be a városkasszába. Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere elmondta: 2010-ben kiemelt helyen szerepel az utak, járdák rendbetétele, valamint újabb zöldövezetek, játszóterek kialakítása. Az idei évre tervezett munkálatokat nagyjából sikerült befejezni Sepsiszentgyörgyön – mondta el Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Több parkolót sikerült felújítani a városban, és újakat is építettek, utakat korszerűsítettek, csatornáztak a városban. Felújították a város központját, állami támogatásból lakások épültek. A városhoz tartozó Sugásfürdőn idén nagyszabású turisztikai beruházás kezdődött. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása Antal szerint felgyorsíthatja a sepsiszentgyörgyi projekteket, például a Székely Mikó Kollégium, valamint a Mihai Viteazul tér felújítását. Tavasszal átadnak száz ANL-s tömbházlakást, és újabb 125 építését kezdik el. Marosvásárhelyen az 1989-es fordulat után először kerül ismét előtérbe a lakásgazdálkodás. /Segítséget kérnek az erdélyi és a partiumi önkormányzatok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./
2010. január 15.
RMDSZ-ünnep Kolozsváron
Több száz hazai és külföldi meghívottat vár az RMDSZ szombaton RMDSZ ra, a szervezet megalakulásának húszéves évfordulója alkalmából tartandó születésnapi rendezvényre. Kovács Péter ügyvezető alelnöktől megtudtuk: a szövetség jelenlegi tisztségviselőin kívül meghívót küldtek az egykori alapítóknak, erdélyi magyar civil szervezeteknek, a történelmi magyar egyházak vezetőinek.
A rendezvényre várják a hazai parlamenti politikai pártok elnökeit, a magyar kormány képviselőit, a magyarországi pártok és a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetőit. Nem kapott ellenben meghívót Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. A rendezvényre várják Tőkés Lászlót is, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetőjét, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnökét, aki azonban szombaton tartott nagyváradi református püspökavatás miatt nem utazik Kolozsvárra.
A hazai parlamenti pártok vezetői közül tegnapig még egyik sem jelezte részvételi szándékát, ám a meghívott szerbiai, ukrajnai, szlovákiai, horvátországi magyar politikusok jelen lesznek a rendezvényen. Bizonyosan lehet számítani Lendvai Ildikó MSZP-elnök jelenlétére, Dávid Ibolya MDF-elnök részvétele ma dől el – tájékoztatott Kovács.
A kolozsvári Állami Magyar Operában tartott ünnepi gála keretében tartott kulturális műsor után az RMDSZ elnöke, Markó Béla, Kántor Lajos egykori alapító, majd a meghívottak mondanak beszédet. Az évforduló alkalmából Markó Béla mintegy kétszáz személynek nyújt át emlékplakettet (Gyarmathy János marosvásárhelyi képzőművész alkotását) és oklevelet.
„Azok részesülnek elismerésben, akik az elmúlt húsz évben kiemelkedően részt vettek az RMDSZ munkájában. A névsor a területi szervezetek, a szövetségi elnöki hivatal és az ügyvezető elnökség javaslatai alapján állt össze” – tájékoztatott Kovács Péter.
A szövetség huszadik évfordulóját egyébként decembertől sorra ünneplik az RMDSZ-szervezetek. Ma Háromszéken négy városban – Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Baróton – egy időben, délután hat órakor állófogadás keretében emlékeznek az indulás időszakára. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. január 21.

A magyar kultúra napja – Programok Erdélyben és a Partiumban
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
- Egyhetes rendezvénysorozattal emlékeznek meg az erdélyi és partiumi magyarok január 22-ről, a magyar kultúra napjáról; a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnuszt.
Kelemen Hunor romániai kulturális miniszter a magyar kultúra napja alkalmából csütörtökön kiadott üzenetében kifejti: a Himnusz ünnepe az értékteremtés ünnepe is. "Azt az alkotómunkát kell ma értékelnünk, amely megtartja közösségünket, továbbélteti anyanyelvünket, és amelynek köszönhetően környezetünk folyamatosan alakul, változik, gazdagabb és színesebb" - áll az üzenetben.
"A kultúra az igényesség mércéje, a romániai magyarság számára pedig a tolerancia és a befogadás közege is" - állapítja meg Kelemen Hunor, aki jelentős eredménynek tartja, hogy a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete, a fennállásának huszadik évét ünneplő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) először látja el Románia kulturális minisztériumának vezetését.
Az évforduló tiszteletére szervezett rendezvények sorába illeszkednek Esterházy Péter felolvasói estjei is, amelyeken Dés László zeneszerző szaxofonon kísérte őt. A Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön zajló esteket a Látó szépirodalmi folyóirat a Magyar Köztársaság sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központjával és a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárral közösen szervezte.
Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Központban (LEK) Biró Rozália alpolgármester és Muraközi István, Berettyóújfalu alpolgármestere mondott köszöntőt – a Hajdú-Bihar megyei város ugyanis az ünnepségek társszervezője. A Partiumi Keresztény Egyetemen a nagyszalontai fotóklub tagjainak munkáiból nyílik kiállítás, előadást tart a Bihar megyei és nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke, Fleisz János, valamint Pomogáts Béla irodalomtörténész. Pénteken Aczél Endre Amit megírhatok című kötetét mutatják be a városháza nagytermében, este pedig a gálára kerül sor a filharmónia dísztermében. Szombaton a LEK-ben Pomogáts Béla erdélyi magyar irodalomról szóló kötetét mutatják be, vasárnap pedig nagyváradi költők matinéjára kerül sor az újvárosi református templomban.
Csütörtökön Nagyálmos Ildikó új, immár negyedik verseskönyvét mutatják be a Várad című folyóirat szerkesztőségében. A pozsonyi AB-Art Kiadó és a Várad kulturális folyóirat közös gondozásában megjelent, Randevú című könyvet a szerkesztő, Kinde Annamária ajánlja az érdeklődők figyelmébe.
Megemlékeznek az ünnepről Háromszéken is: Sepsiszentgyörgyön bemutatták Sas Péter Kós Károlyról szóló művét. A városi művelődési házban pénteken Cseh Tamás-emlékestet tartanak, pénteken pedig a Tamási Áron Színház nagytermében a Rétyi Fúvószenekar lép fel.
Hasonló rendezvényekre számíthatnak a csíkszeredai érdeklődők is. A hargitai megyeszékhelyen bemutatták a helyi Pallas-Akadémia Kiadó 550 kötetét. Egész hetes rendezvénysorozat várja a székelyudvarhelyieket is. Diákok számára szerveznek népdalvetélkedőt, lesz kerámiakiállítás, tárlat gyermekek alkotásaiból, Fülöp Áron szobraiból, a székelykeresztúri táborban készült fotókból, előadások hangzanak el az udvarhelyszéki díszítőművészetről. A Quartetto vonósnégyes és meghívottai világhírű slágereket adnak elő, fellép az Udvarhely Táncműhely, az Udvarhelyszéki Fúvószenekar és a Székelyföldi Filharmónia. A Tomcsa Sándor Színház a Magyar a Holdon című előadását adja elő.
Négynapos rendezvénysorozat színhelye Gyergyószentmiklós, ott is megtartják a Cseh Tamás-emlékkoncertet, megnyitják Simó Ádám Történelmi arcképcsarnok című dombormű-kiállítását, bemutatják Jánossy Alíznak, az erdélyi Krónika munkatársának Szárhegyi beszélgetések című interjúkötetét.
Pénteken Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere adja át a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. Ezt követően a Figura Stúdió Színház legújabb produkcióját, a Kövesdi István rendezte Minden jó, ha a vége jó című Shakespeare-darabot láthatja a közönség. A marosvásárhelyi Yorick Stúdió Színház Emlékszel még...? című produkcióját láthatják a helyi művelődési ház színháztermében.
Ünnepi műsort szervez a Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda is. Csütörtökön a Hungarica Központban mutatkozik be a vajdasági Híd folyóirat a társszervező, Hargita Megye Tanácsának Kulturális Központja által szervezett Irodalmi Karaván keretén belül, amelyet a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium támogat. Vendégként vesznek részt a vajdasági Híd folyóirat képviselői, Faragó Kornélia irodalomkutató, egyetemi tanár és főszerkesztő, Végel László regény- és drámaíró, esszéista, Maurits Ferenc grafikus, festőművész, költő, valamint Virág Gábor prózaíró. Forrás: MTI
2010. január 29.
Antal Árpád: A magyar nyelv hivatalossá tételét közösen kell követelni
Rendkívül fontos, hogy a székelyföldi önkormányzatok közösen fogalmazzák meg véleményüket, és emeljék fel szavukat bizonyos kérdésekben, például a magyar nyelv hivatalossá tételében, ám ilyen jellegű dolgokat sokkal óvatosabban kellene bejelenteni, és csak előzetes egyeztetés után — véli Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés Ideiglenes Házbizottságának egy héttel ezelőtti felhívására reagálva. Helytelennek tartja, hogy a testület egyáltalán nem kereste meg az RMDSZ-t javaslatával, pedig a székelyföldi önkormányzatok 70—80 százaléka a szövetség színeiben nyert mandátumot, így megkerülhetetlen tényező.
A Székelyföldi Városok Szövetsége — melynek RMDSZ-es és MPP-s polgármesterek egyaránt tagjai — jó fórum lett volna egy nagygyűlésről való konzultációra, vélekedett, bár a Háromszék kérdésére elismerte: bizony akadozik a testület munkája, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ—MPP-ellentét, a Kézdivásárhellyel kialakult konfliktus rányomta bélyegét az együttműködésre. A magyar nyelv hivatalossá tétele fontos, ki lehet nyilvánítani az akaratot, de ennek jogi következményei nem lesznek — hangsúlyozta. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. január 29.
Magyar rivalizálás a tanácsokban
A háromszéki városok önkormányzataiban tevékenykedő tanácsosok közül legtöbben úgy látják: van még javítanivaló az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) közti együttműködésben. A helyhatósági választások óta eltelt időszakban a 9 MPP-s, 8 RMDSZ-es és 4 román párti képviselőből álló sepsiszentgyörgyi testület ülései rendszerint a két frakció közti vitáktól voltak hangosak.
Sepsiszentgyörgy: vitáktól hangos testületi ülések
Klárik Attila, a tanács RMDSZ-es frakciójának vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, az elmúlt másfél év tapasztalata azt mutatja, a polgári párti képviselőkkel egyénenként jól tudnak kommunikálni, a teljes frakcióval azonban már sokkal nehezebb együtt dolgozni. „Úgy tűnik, a polgári párti képviselők attól tartanak, ha kompromisszumot kötnek az RMDSZ-szel, elveszítik a szavazótáborukat.
Az ellenzéki magatartás azonban gyakran abszurd helyzetekbe sodorja az MPP-s tanácstagokat: az is előfordult, hogy a polgári párti képviselő a vita hevében a saját benyújtott javaslata ellen szavazott” – mutatott rá a frakcióvezető. Klárik úgy látja, az MPP képtelen csapatként fellépni, ezért gyakran megtörténik, hogy a bizottságokban egyetértenek, majd a plénumban felrúgják a megállapodást. Gazda Zoltán MPP-s önkormányzati képviselő szerint a polgári frakció gyakran elkövette azt a hibát, hogy első körben rendszerint Antal Árpád RMDSZ-es polgármesterrel és nem a szövetség frakciójával egyeztettek.
„Az együttműködési megállapodást a polgármester rúgta fel, amikor novemberben Bálint József MPP-s alpolgármester leváltását kezdeményezte és végül el is érte a célját – mondta Gazda. – Véleményem szerint minél hamarabb újra kell tárgyalni az együttműködést a város fejlődése érdekében.” Hangsúlyozta: az MPP-nek fontos a városfejlesztés, ezért a jövőben a sarkalatos döntések előtt szorgalmazzák az egyeztetést az RMDSZ frakcióval.
„Az újabb megállapodás azonban nem lesz feltételek nélküli” – tette hozzá. Mint kiderült, a hat RMDSZ-es, öt MPP-s és négy független képviselőből álló baróti önkormányzati testületben is rendszeresek a két frakció közötti nézeteltérések. Pál Szilágyi Zoltán, az RMDSZ frakcióvezetője úgy látja, mindkét fél nyitott a párbeszédre. „Szándékosan egyik fél sem akadékoskodik, a város érdekeit tartjuk szem előtt” – szögezte le az önkormányzati képviselő. Véleményét Szabó Miklós polgári párti tanácsos is osztja. „Érződik a szemléletbeli különbség, de a város érdekében mindkét fél hajlandó a kompromiszszumra az eredményes munka érdekében” – nyilatkozta a Krónika érdeklődésére.
Kézdivásárhely: rosszabbra számítottak
Kézdivásárhelyen az önkormányzati választások eredményeképpen Rácz Károly, az MPP jelöltje foglalta el a polgármesteri széket, a tanácstestületben pedig tíz MPP-s és kilenc RMDSZ-es képviselő tevékenykedik. A város alpolgármestere, Szarvadi József is az MPP-t képviseli. Rácz Károly polgármester a Krónika érdeklődésére elmondta: elfogadhatónak tartja a két frakció közti együttműködést, bár néha úgy érzi, hogy az RMDSZ-es tanácsosok a párt érdekeit tartják szem előtt.
Ennek ellenére a tanács működik, s a polgármester szerint most, a gazdasági válság idején még szorosabb együttműködésre lesz szükség a két frakció között, hogy a pénzhiányt a városatyák leleményességével ellensúlyozni tudják. Deme László RMDSZ-es tanácsos kifejtette: kezdetben úgy vélte, nehéz, vitáktól terhes négy évnek néznek elejébe. Ennek ellenére a szövetség képviselője szerint a két frakció reményein felül együtt tud működni. Deme László elmondta, hogy a bizottsági üléseket, majd frakción belüli megbeszéléseket követően nem a tanácsülésen terjesztik elő javaslataikat, hanem a polgármesterrel konzultálnak a viták elkerülése érdekében.
Csíkszereda: „összerázódott” a testület
Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert-Kálmán érdeklődésünkre úgy nyilatkozott: az RMDSZ és MPP közti együttműködés folyamatosan javul a helyi önkormányzatban. A 12 szövetségi és 7 MPP-s tanácsosból álló testület Ráduly megfogalmazása szerint „2008-ban összerázódott, az elmúlt évben pedig a két frakció nagyon jól együtt tudott működni a város érdekében.” Xántus Attila, az RMDSZ-frakció vezetője is pozitívnak értékelte a polgári párttal fenntartott viszonyt.
„A közös munka jónak mondható annak ellenére, hogy voltak döntések, melyek kapcsán nem értettünk egyet az MPP-vel. A kényesebb problémákban azonban meg tudtunk egyezni” – mondta a frakcióvezető. Az MPP-s Pap Előd is hasonlóan nyilatkozik a kérdésben. „Az első fél év szinkópái után normálisnak mondható viszony alakult ki a két párt képviselői között”– magyarázta a polgári párti frakcióvezető.
Tusnádfürdő: a többség diktál
Tusnádfürdőn azonban szintén nem felhőtlen a viszony a két frakció között, az együttműködésének megítélésében, mint kiderült, jelentős különbségek vannak. Míg a fürdőváros MPP-s polgármestere, Albert Tibor érdeklődésünkre úgy nyilatkozott, a négy MPP-s, három szövetségi és egy független képviselőből álló tanácstestület munkáját eddig eredményes együttműködés jellemzi, az RMDSZ-es Butyka Zsolt szerint a jelentős döntéseket rendszerint a többségben lévő polgáriak hozzák meg. „Az MPP lehetne nyíltabb, közlékenyebb is” – mondta a szövetség tanácsosa.
Székelyudvarhely: marad a viszály
Székelyudvarhelyen mindössze néhány hónap telt el azóta, hogy újraalakult a városi tanács, s az eredményhirdetést követően a testület képviselői egyaránt úgy nyilatkoztak: remélik, hogy eredményesebb lesz majd a két, egyaránt 9-9 tagú frakció együttműködése. Az új testületben, mint ismeretes, a Zöld Párt is kapott egy mandátumot. A csütörtöki tanácsülést követően megtudtuk: az RMDSZ és az MPP képviselői mára már nem enynyire derűlátóak.
„Azt látom, hogy az RMDSZ frakciója nem elég nyitott, nem elég rugalmas, ugyanakkor bizalmatlanságot is érzek, és azt, hogy rendszerint erőből állnak hozzá a feladatokhoz – nyilatkozta kérdésünkre Szász Jenő, Székelyudvarhely MPP-s alpolgármestere. – Sokszor nehezen, kompromisszumok révén hozzuk meg a legtöbb döntéseket.” Szász úgy véli, Bunta Levente polgármester részéről aktívabb munkára van szükség a jövőben. A polgári párt elnöke azt is elvárja, hogy az RMDSZ-es városvezető jóval több munkát bízzon a képviselő-testületre. Nehezen megy az együttműködés Bunta Levente szerint is.
„Sok energiába kerül, hogy bármiféle előrelépés történjen a közös munkában. Sokszor úgy érzem, hogy csak akkor vagyunk eredményesek, ha jól kifárasztjuk egymást” – magyarázta a Krónikának Székelyudvarhely polgármestere. Bunta szerint Szász Jenő tevékenysége is kifogásolható. „Keveset jár be dolgozni, és olyankor is két órát dolgozik. A helyébe szégyellném felvenni a fizetést. Egyedül a tanácsülésen villog” – jegyezte meg Bunta. Ami az MPP-s tanácsosok munkáját illeti, a polgármester elmondta, van, aki többet, van, aki kevesebbet dolgozik, attól függően, hogy kit milyen feladatokkal bíznak meg.
A gyergyószentmiklósi tanácsban tíz polgári párti és hét RMDSZ-es tanácsos dolgozik. „A testületbeli viták nem amiatt vannak, mert más pártokat képviselünk” – jelentette ki a Krónika kérdésére Gáll Árpád, az RMDSZ-frakció vezetője. Véleményét az MPP-s frakcióvezető, Dr. Simon Katalin-Emese is osztja. Emlékeztetett: korábban kizártak öt RMDSZ-es tanácsost a szövetségből amiatt, hogy a pártérdek ellenére megszavazták a távfűtésrendszer felújítására vonatkozó polgári párti beadványt.
A frakcióvezető elismerte, hogy noha éppen az említett munkálatokat célzó döntések meghozatalánál kezdetekben kemény RMDSZ-es ellenállásba ütköztek, az említett öt RMDSZ-es tanácsosnak köszönhetően, „az utolsó száz méteren, még tél beállta előtt sikerült felújíttatni a város fűtésrendszerét a magyarországi érdekeltségű Thermoenergy Kft.-vel. Érdeklődésünkre mindkét frakcióvezető a rendszer felújítását nevezte a tanácstestület legfontosabb megvalósításnak. Az RMDSZ soraiból kizárt öt tanácsos – Tinka Kálmán, Gáll Árpád, Kastal László, Suciu Gábor és Len Emil – továbbra is folytatja tevékenységét mindaddig, amíg hivatalos törvényszéki határozat nem születik a mandátumuk megszűnéséről.
Bíró Blanka, Csáki Emese, Forró Gyöngyvér, Gyergyai Csaba, Jánossy Alíz. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. február 10.
A kisebbségi státus mentheti meg az iskolákat
A Kovászna megyei tanfelügyelőség a napokban tárgyal az oktatási minisztérium képviselőivel a kisebbségi oktatás finanszírozásáról. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint a székelyföldi megyékben kétszeresen is kisebbségi oktatás zajlik, hiszen a magyarság országos szinten, míg a románok megyeszinten élnek kisebbségben.
Ily módon lehetőség nyílik pótfinanszírozásra, magyarázta a főtanfelügyelő, aki abban bízik, hogy a minisztérium külön támogatja majd a kis létszámú román tannyelvű osztályok működtetését.
Keresztély Irma szerint Háromszéken a vidéki iskolahálózat már nem vonható jobban össze, a rendszer csak a két megyei jogú városban, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen számít túlméretezettnek. „A megye két nagy városában sem akarunk iskolákat megszüntetni, hiszen néhány év múlva növekedni fog a gyereklétszám – ezt mutatják a felmérések. Az új finanszírozási rendszerrel viszont a következő tanévtől a két városban a tanügyi fizetések alig 70 százaléka biztosított. A különbséget a helyi önkormányzatok nem tudják előteremteni saját költségvetésükből, mivel több millió lejre lenne szükség” – hívta fel a figyelmet Kovászna megye főtanfelügyelője.
Keresztély Irma abban bízik, hogy sikerül a tárgyalások során pótfinanszírozást kérni a minisztériumtól. A tanév végéig az ígéretek szerint elfogadják az új tanügyi törvényt, amely lehetőséget biztosít iskolai konzorciumok megalakítására, ezáltal úgy lehet átszervezni a tanügyi rendszert, hogy csökkennek a költségek, így egyetlen iskolát sem kell bezárni.
Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. február 19.
Hazavárják az értelmiséget Székelyföldön
Értelmiségieket csábítanának a Székelyföldre az önkormányzatok, mivel Hargita és Kovászna megye egyaránt tanár- és orvoshiánnyal küzd. Míg előbbiben a megyeszékhelyre érkező orvosoknak lakást biztosítanának, Háromszéken valamennyi fiatal szakember ingyentelket kap az önkormányzattól. A szakemberhiánynak összetett okai vannak: bizonyos szakmák kimentek a divatból, így az idős pedagógusok nyugdíjazása után nincs utánpótlás.
Ingyentelket is kaphatnak a sepsiszentgyörgyi önkormányzattól azok a fiatal értelmiségiek, akik hazaköltöznek a székelyföldi városba, amelynek súlyos tanár- és orvoshiánnyal kell megküzdenie. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat 2008-ban indította útjára a „Gyere haza!” programot, amelynek keretében idén tavasszal 50 fiatal szakember kaphat telket.
Antal Árpád polgármester többször hangsúlyozta, a városnak felkészült szakemberekre van szüksége, ám számításai szerint az egyetem elvégzése után a sepsiszentgyörgyi fiataloknak csak 43 százaléka tért haza. Ezt pedig megérzi a tanügy és az egészségügy egyaránt, a kovásznai megyeszékhelyen pedagógusokra, orvosokra, aszszisztensekre, ápolókra egyaránt nagy szükség van.
Kiöregedett szakemberek
Egyre növekedni fog a szakképzett pedagógushiány a háromszéki tanügyi rendszerben, hívja fel a figyelmet Keresztély Irma. A Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondása szerint a közeljövőben elsősorban fizika, matematika és kémia szakos tanárok alkalmazására lesz szükség. A következő tanévtől ugyanis 75 háromszéki pedagógus éri el a hivatalos nyugdíjkorhatárt, közülük tizenöt kérte, hogy a későbbiekben is taníthasson, és tíznek a kérését jóvá is hagyták.
Értelmiségcsalogató lakások vidéken?
onzóbbá tenné a vidéki településeket a fiatal értelmiségiek számára a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium tervezett programja, amelynek keretében országos szinten 25 ezer lakást építenének a községközpontokban. Ezekben Elena Udrea tárcavezető elképzelése szerint a vidékre költöző tanároknak, orvosoknak, papoknak, mérnököknek biztosítanának lakrészt.
„Valamennyi községben kialakítunk egy külön lakónegyedet, amelyben tíz-tíz ház kap majd helyet, 100 négyzetméteres lakófelülettel. Udrea közlése szerint a szükséges földterületeket a helyi önkormányzatok biztosítanák. A miniszter azonban más konkrétumot még nem árult el, így azt sem tudni, hogy mikor kezdődik el az elképzelés, megvalósítása mint ahogy azt sem, hogy mekkora pénzösszeget különítene el erre a célra a szaktárca.
A hiányszakok esetében több jó eredményt felmutató tanárt szívesen visszatartottak volna, de ők általában nem merték ezt vállalni, mert bizonytalan, hogy később mikor, és milyen feltételek mellett kérhetik a nyugdíjazást. A főtanfelügyelő ugyanakkor leszögezte, a nyugdíjazásokkal nem lehet megoldani az előírt létszámcsökkentést.
A nyugdíjba vonuló tanár állását nem lehet egyszerűen megszüntetni, és így megoldani a költségtakarékosságot és a létszámcsökkentést, mert lehet, hogy több iskolában egyszerűen nem lesz, aki megtartsa a matematika- vagy a kémiaórát. Keresztély Irma az egyetemi központokban is érdeklődött, és mindössze két háromszéki diákot fedezett fel a reál szakokon. Fizika szakon például egyetlen Kovászna megyei állandó lakhellyel rendelkező fiatal sem tanul. Azok közül, akik a korábbi években végeztek, senki nem tért haza, és nem vállalt munkát a háromszéki tanügyben, ecsetelte a főtanfelügyelő.
Szatmár: gond van, stratégia nincs
Szatmár megyében még semmilyen stratégiát nem dolgoztak ki az értelmiség otthon tartására. A megyében uralkodó általános nézet szerint természetes dolog, hogy a szakképzett fiatalok kivándorolnak külföldre, hiszen ott sokkal jobban megbecsülik munkájukat, és a kinti bérezés sem összehasonlítható a hazaival. „Hallottunk róla, hogy a kormány szolgálati lakások építésével szeretné támogatni a falun dolgozó tanárokat és orvosokat, de konkrét lépéseket még nem tettek ennek érdekében. Az egyház hasonló módszerekkel segíti alkalmazottait, az állam is megtehetné ezt” – közölte lapunkkal Várna Levente, a szatmárnémeti önkormányzat munkatársa.
A megyei tanács sajtóirodája sem tud semmilyen átfogó tervről, amellyel megakadályozhatnák a szürkeállomány kivándorlását. A szatmári tanügyben egyébként az országos oktatási rendszer átszervezésével nem lesznek személyzetgondok. „Azt kell mondanom, hogy ősztől nem személyzethiány, hanem többlet lesz a megyében. Az idei tanévben a magyar katedrák 10–15 százalékát töltöttük be szakképzett, diplomás helyettesítőkkel, ám ezeknek a helyeknek a nagy része szeptembertől meg fog szűnni” – nyilatkozta a Krónikának Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, megyei tanácsos.
A tanügyi szakember számításai szerint nagyon kevés helyet fognak versenyvizsgára bocsátani a nyáron. „Két héten belül készül el a pontos kimutatás arról, hogy hány állást kell megszüntetnünk, és ettől függ, a megmaradt katedrákat hogyan tudjuk majd betölteni. Mindenesetre, akiknek most végleges állásuk van a tanügyben, de ősztől megszűnik a katedrájuk, azok nyáron elsőbbséggel kérhetik az áthelyezésüket. A viszszamaradt katedrákat, már amenynyiben lesznek ilyenek, nyáron kiírjuk versenyvizsgára” – tette hozzá Kónya.
A megyei tanfelügyelőség kimutatásai alapján a partiumi megyében tavaly román-, magyar- és idegennyelvtanárból volt hiány, a fizika, számtan, biológia és kémia katedrákra pedig jelentős túljelentkezés volt a nyári versenyvizsgákon. Az egészségügy terén felemás helyzet alakult ki Szatmár megyében. „Vannak olyan községek, ahol két háziorvos is praktizál, más településeknek pedig egy sem jut” – vázolta a helyzetet lapunk kérdésére Dumitru Fanea, a Szatmár megyei orvosi kamara elnöke. Egyenetlen az eloszlás a kórházi személyzet tekintetében is.
„A nagykárolyi városi kórházban például három nőgyógyász szakorvos rendel, de egyetlen ortopéd sincsen. Szatmárnémetiben pedig két urológus dolgozik, amely indokolatlanul sok az ilyen típusú megbetegedések számát tekintve, ezzel szemben Avasfelsőfaluban egyetlen ilyen szakember sincs” – jegyezte meg Fanea.
Az orvosi kamara vezetője szerint természetes dolog, hogy a fiatal szakemberek külföldre vándorolnak, hiszen míg itthon egy tapasztalt orvos heti 7 napos munkamenet mellett 300 eurót keres, addig Nyugaton egy gyakornok orvos ennek az összegnek akár a tízszeresét is megkaphatja.
Kovászna megyében legalább harminc matematika, fizika és kémia szakos tanárra lenne szükség. A hiány egyelőre a vidéki iskolákat sújtja, de amint a jelenlegi tanárok elérik a nyugdíjkorhatárt a városi tanintézményekben is jelentkezni fog. Ezek a szakok kimentek divatból, ugyanaz történik, mint a kilencvenes években, amikor elveszítette népszerűségét a mérnöki szakma, így néhány év után kialakult a hiány, és egyre keresettebbek lettek ezek a szakemberek.
Akut orvoshiány, akadályozott alkalmazás
A háromszéki kórházakban is sok a betöltetlen állás. Vasile Neagovici, a Sanitas egészségügyi szakszervezet Kovászna megyei elnöke elmondta, a szükségesnél sokkal kevesebb orvos és asszisztens dolgozik. Az állásokat két évvel ezelőtt zárolta az egészségügyi minisztérium, így a nyugdíjazással és az elvándorlással megcsappant a szakképzett ápolók és az orvosok száma. A szaktárca minden hetedik megüresedett állásra engedélyezett egy alkalmazást, így oda jutottak, hogy legalább kétszer annyi asszisztensre lenne szükség, mint ahányan jelenleg dolgoznak, részletezte Neagovici.
Mint kifejtette, Kovászna megyében szinte valamennyi szakterületre kellene orvos. A mentőállomáson hét orvos, a kovásznai szívkórházban harminc szívspecialista hiányzik. A kézdivásárhelyi kórházban minden osztályra kellene szakorvos, ott még szolgálati lakást is tudnának biztosítani. A baróti és a kovásznai városi kórházakban nincs röntgenorvos. A sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Kórházban is még legalább tíz szakorvosra lenne szükség, ebben az intézményben is röntgenorvost, neonatológust, altató- és intenzív terápiás szakorvost alkalmaznának.
Az állások léteznek, de ezeket zárolta az egészségügyi minisztérium. Albert István orvosigazgató szerint pedig nincs túl sok remény arra, hogy ebben az évben engedélyezik az alkalmazást, bár ezt többször is kérték a minisztériumtól. Az orvosigazgató szerint a fiatal szakemberek szívesen dolgoznának Sepsiszentgyörgyön, hiszen az egyetemi központok után a megyei kórházak rendelkeznek a legjobb felszereltséggel, és a sepsiszentgyörgyi intézmény az elmúlt öt évben korszerű műszereket, berendezéseket kapott a minisztériumtól.
Lakás a Csíkszeredába költöző orvosoknak
Hargita megyében főként az egészségügyben súlyos a munkaerőhiány, Csíkszeredában például a 160 betöltendő állásból jelenleg mindössze hatvannak van gazdája, tájékoztatta a Krónikát Demeter Ferenc, a Hargita Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere. Mint részletezte, az elmúlt években nem bizonyult optimálisnak a humánerőforrás-politika. „A szakképesítési törvény nem bátorította a környéken élő orvosok képzését, így igen kevés a helyi szakember” – magyarázta.
Kérdésünkre, hogy milyen intézkedéseket tesznek a csíkszeredai állások vonzóbbá tételére, a menedzser elmondta, aktívan kutatják a szakorvosokat, utolsóéves rezidenseket és végzősöket, akik hajlandóak lennének Hargita megyébe költözni. A csíkszeredai kórházmenedzser szerint a legégetőbb hiányosságok a járvány-, tüdő- illetve az elmegyógyászati osztályon, valamint a szemészeten és az onkológián jelentkeztek.
Azonban az új alkalmazásokhoz Hargita megyében is szükség van miniszteri beavatkozásra bizonyos állások meghirdetésére, felszabadítására, ennek érdekében a megyei önkormányzat és a kórház vezetősége folyamatosan konzultál Cseke Attila egészségügyi miniszterrel. Borboly Csaba megyei tanácselnök szerint, a kórházban megközelítőleg 30-40 rezidens orvos gyakorlatozik, de sajnálatos módon munkájuk befejeztével nem maradnak a megyében, városban.
„A kezdő orvosok számára nem vonzó az állás Csíkszeredában, mivel nem egyetemi központ, így csak ideiglenesen látnak el kórházi feladatot, azután pedig odébbállnak” – fejtette ki Borboly. A tanácselnök ugyanakkor elmondta, igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy Csíkszereda vonzóvá váljon a szakemberek számára, többek között idén nyolc kétszobás, összkomfortos szolgálati lakást építenének számukra.
„A szolgálati lakások terve már tavaly megszületett, azonban csak mostanra sikerült beszerezni a szükséges engedélyeket” – magyarázta Borboly, aki egyben arra is kitért, hogy külföldön élő szakembereket is igyekeznek hazacsalogatni, a hazai munkahelyek vonzóbbá tételéhez azonban szerinte elengedhetetlen a politikum, az egészségügyi minisztérium támogatása is.
A tanügyben nincsenek azonban Kovászna megyéhez hasonló problémák. Ferencz S. Alpár főtanfelügyelőtől megtudtuk, ugyancsak március 10-ére készül el az adatbázisuk, a rendelkezésre álló információk alapján annyit már most tudott mondani, hogy nem annyira a tanári állások állnak betöltetlenül, hanem iskolai adminisztratív személyzetre lenne szükség.
„Elindítottunk egy úgynevezett posztésszerűsítési folyamatot, amelyhez az iskolák segítségére is számítunk” – részletezte a nemrég kinevezett főtanfelügyelő. Ferencz ugyanakkor kiemelte, igyekeznek minél kevesebb tanügyi alkalmazottat elbocsátani, hiszen véleménye szerint sok esetben csupán racionalizálni kell az állásokat.
Bálint Eszter, Bíró Blanka, Forró Gyöngyvér, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. február 25.
53 kabaré-előadás – a Hahota sikersorozata
Két hónap alatt rekordszámú, 53 előadást tűzött műsorra a marosvásárhelyi Hahota színtársulat, amely idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Az elmúlt vasárnap 50. alkalommal játszották a szilveszteri kabaréjukat, amelyen, akárcsak az első előadáson, nem telt, hanem zsúfolt ház volt. A sorozat e hét végén zárul. A társulat rendkívüli közönségsikeréről Puskás Győzővel, a társulat vezető színészével beszélgettünk.
– Az szilveszteri kabarét illetően rekordszámot értünk el. Lett volna még folytatás is, ha a társulat két tagja nem távozik. Sajnos, idén kimaradt a zetelaki kiszállásunk, Udvarhelyre és több településre is visszavártak. Nem tudunk eleget tenni a kérésüknek. Ami számunkra a legnagyobb öröm, hogy mindenhol zsúfolt ház előtt játszottunk. Januárban 27-szer léptünk fel, például Brassóban, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, de Marosvásárhelyen is egy nap két előadásunk volt. A beharangozott előadások előtt egy héttel már minden jegy elkelt, Marosvásárhelyen 21, Sepsiszentgyörgyön hat, Csíkszeredában öt előadásunk volt. És mindenütt pótszékeket kellett beállítani, de csak annyit tehettünk be, amennyit a tűzvédelmiek megengedtek. Kihívás volt a kolozsvári előadás, ahol 1996 óta nem léptünk fel, idén nagy sikerünk volt.
– Mi a titka annak, hogy ennyire kedveli a közönség a társulat játékát?
– Az, hogy az emberek szórakoznak, szívből nevetnek. S a nevetés még a tapsnál is többet ér. Annak örülök, hogy nyújtottunk valamit a közönségnek, amely pozitív energiával tölt fel és éreztetik, hogy szeretnek bennünket. Dancs Annamari könnyen beépült a társulatba, megszerette őt az idősebb generáció, főleg, hogy élőben látta. Leginkább az operettel nyerte el a közönség szívét.
– Mi lesz a folytatás?
– A közönség visszajelzéseit figyelembe véve, úgy döntöttünk, hogy ezután nem csak szilveszteri kabaréval jelentkezünk, szeptember végén újabb előadást mutatunk be, erre készülünk, amit remélhetőleg ugyanolyan szeretettel fogad a közönség.
Mezey Sarolta. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)
2010. március 4.
„Ha kell, elmegyünk a falig”
Beszélgetés Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszterrel
Kőrösi Csoma Sándor útját mérnénk fel, a Selyemút mintájára, de persze sokkal kisebb léptékben. Ott, ahol vannak Kőrösi-emlékhelyek, azokat feltérképezve hozhatnánk létre a Megismerés Útját. Mert Kőrösi Csoma Sándor élettörténete a kultúrák és a vallások közötti átjárást is jelenti, és az Unesco 2010-es programjában van lehetőség ezt a projektet partnerségben megvalósítanunk.
Miniszter úr, ön egy négyéves mandátum első esztendeje után vette át elődjétől a kulturális tárcát. Mi az, ami folytonosság a programjában, és mi az, ami elvetendő, ami újítást igényel?
– Valóban, ez egy más helyzet, mint amikor az ember eleve négy évre rendezkedik be. Bizonyos dolgokon nem lehet változtatni, ezeket kénytelenek vagyunk folytatni. A tárca működését ugyanakkor nagy mértékben befolyásolja a költségvetés. Sajnos, szinte nem is tudok beszélni új dolgokról, annyira kicsi az idei költségvetés – 677 millió lej –, hogy semmi új dolog finanszírozását nem teszi lehetővé.
Az olyan intézmények, mint a múzeumok, a színházak, a nemzeti könyvtár működését biztosítanunk kell, ezen felül a tárca saját működésére minimális összeget költ, a műemlékvédelemre pedig nem tudunk elegendő pénzt adni. Az igény tíz-tizenkétszerese a rendelkezésünkre álló összegnek. 280 építőtelepen vannak elkezdett munkálatok, amelyeket folytatni kellene, de ennyi pénzből majdnem lehetetlen.
A tárca programjai tehát takaréklángon lesznek.
– Igen, de néhány korrekciót azért elvégzünk. Olyasmikre gondolok, mint felvenni a prioritások listájára a marosvásárhelyi AlterNative filmfesztivált, az őszi marosvásárhelyi könyvvásárt, a csíki régizene-fesztivált. Ezek olyan kulturális programok, amelyek hatóköre túllépi a község, a város, a megye, az ország határait.
Első miniszteri sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy elkezdődik az örökségvédelmi törvénykönyv kidolgozása. Ennek az a nagy előnye, hogy ilyen pénzügyi körülmények között is el lehet végezni, mert nem jelent plusz költséget.
– Pontosan, és Romániának ilyen szempontból jókora a lemaradása. A műemlékvédelem területén – ide értve a tárgyi örökséget, a régészeti örökséget is – a törvénykezés legnagyobb hiányossága az, hogy nincsenek olyan szankciók, amelyek megfékeznék a műemlékrombolást, a műkincslopást, a feketekereskedelmet, a hamisítást.
Ha Románia nem szigorítja ezt a részét a törvénykezésnek, vajmi kevés esély van arra, hogy a jóindulaton túl bármi megfékezze azokat az ingatlanberuházókat, akik szándékos pusztítást végeznek. Magyarországon, Olaszországban, Franciaországban vagy Ausztriában olyan szabályozások vannak, amelyek fékezik és sok esetben tiltják a védett zónákban az építkezést; az új épületeket, az új városnegyedeket, a kereskedelmi negyedeket más városrészekben, nem a város központjában helyezik el.
A műkincskereskedelmet is liberalizálják ugyan, biztosítva a műtárgyak értékesítésének lehetőségét, ugyanakkor a feketekereskedelmet, a hamisítást, a lopást igen szigorúan büntetik.
Elődje, Theodor Paleologu miniszteri programjában a műemlékleltározás prioritásként szerepelt. Megmarad prioritásként ez a terület az ön programjában is?
– A műemlékleltározás folyamatos munka, nem új program. Románia köteles négyévente közölni a Hivatalos Közlönyben azt az új műemléklistát, amely mintegy harmincezer műemléképületet, illetve régészeti szempontból védett területet tartalmaz.
Tavaly kellett volna közölni az új listát, de ez nem történt meg; remélem, idén tavasszal sikerül. Vannak olyan épületek, amelyek eltűnnek az előző listához képest, és vannak, amelyek felkerülnek menet közben. Érdekes, hogy ipari létesítményeket, ipari épületeket is felvettek az elmúlt években a műemlékvédelmi listára, s azok most fel fognak kerülni hivatalosan is.
- A színháztörvényt annak idején Demeter András kulturális államtitkár kezdeményezte. Mi a helyzet most, bő két év után?
– A színháztörvény remek elképzelés, kitűnő ötlet volt, amelynek gyakorlatba ültetése nem sikerült úgy, ahogy reméltük. A színháztörvényt megcsonkította az új bértörvény is, amely a színházi menedzsmenttel járó minden juttatást keresztülhúzott. Ilyen szempontból egyelőre nem látok egyebet, mint káoszt, és csak olyan két-három esztendő múlva lehet majd megállapítani, milyen korrekciókra van szükség.
A Magyar Kulturális Intézet új székhelyének avatóünnepségén jelentette be magyarországi kollegájával, Hiller Istvánnal együtt, hogy meghosszabbították az együttműködési egyezményt a román és a magyar kultúrtárcák között. Beszéltek a Kőrösi Csoma Sándor-projektről is. Részletezné?
– Kőrösi Csoma Sándor útját mérnénk fel, a Selyemút mintájára, de persze sokkal kisebb léptékben. Ott, ahol vannak Kőrösi-emlékhelyek, azokat feltérképezve hozhatnánk létre a Megismerés Útját. Mert Kőrösi Csoma Sándor élettörténete a kultúrák és a vallások közötti átjárást is jelenti, és az Unesco 2010-es programjában van lehetőség ezt a projektet partnerségben megvalósítanunk.
Románia és Magyarország ebben érdekelt, és megpróbálnánk bevonni Indiát is, bár Kőrösinek a megítélése Indiában állami szempontból nem mindig egyértelmű, mert adott pillanatban az angoloknak dolgozott, hogy fenn tudja magát tartani. De ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne elindítani a programot.
- Egy, már folyamatban levő román–magyar projekt a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport helyreállítása. Nemrégiben ott járt; mit látott?
– Nagyon érdekes, ahogy dolgoznak. Térségünkben egyedülálló ez a helyreállítási munka, számomra nagy élmény volt látni. Úgy tűnik, a határidőt is tudják tartani, és június végére, július elejére a helyreállítási munkálatok befejeződnek. Azt hiszem, hasonló programokról fogunk még beszélni. Nem feltétlenül Mátyás-szobrokról, mert abból ugye nincs több, de más jelentős műemlékhelyreállítási, feltárási programokról, közös régészeti kutatásokról igen.
- Mennyire tud magyar lenni egy magyar nemzetiségű kulturális miniszter Románia kormányában? Hiszen a román közvélemény eleve gyanakvóan fogadta a kinevezését, ugyanakkor a magyar közösség elvárásainak is eleget kell tennie.
– Teljes mértékben magyar tud lenni, magyarnak kell lennie. Az más kérdés, hogy mit várnak el a románok egy kulturális minisztertől, és mit a magyarok, illetve, hogy milyen lehetőségei vannak a tárcának és a miniszternek. A kettő köszönő viszonyban sincs, hiszen pénzügyi szempontból a lehetőségek nagyon, de nagyon korlátozottak.
Egyéb ügyekben viszont elmegyünk a falig, és az elkövetkező hetekben, hónapokban olyan dolgokat is fognak látni, amelyek következményeikben ugyan nem változtatják meg az emberek életminőségét, de a szimbolikus térben sokat jelenthetnek a romániai magyar közösségnek. Ilyen például Gábor Áron egyetlen megmaradt ágyújának hazaszállítása Bukarestből: az ágyút március 15-én Kézdivásárhelyen már megcsodálhatják az arrajárók, majd a sepsiszentgyörgyi múzeumban állítják ki.
Salamon Márton László. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. március 10.
Látlelet és kilátások
Vita a középfokú oktatásról
A romániai magyar közép- és szakközépiskolai oktatásról készült látlelet azon a tanácskozáson, amelyet március 5-én tartottak a Kultúrpalota kistermében az oktatásért felelős tisztségviselők és az intézmények vezetőinek jelenlétében, akik Erdély 62 önálló magyar líceumát és 95 magyar tagozattal rendelkező középiskoláját képviselték.
Vigyázni kell az anyanyelvi oktatást biztosító jogokra, amelyeket húsz évi küzdelemmel értünk el, s a változó jogszabályi környezetben is minden törvényes eszközzel meg kell védeni, sőt a kormányban való részvétel lehetőségével élve, bővíteni kell azokat – hangzott el a romániai oktatásért felelős miniszterelnök-helyettes beszédében. Markó Béla utalt arra, hogy a romániai magyar pedagógustársadalom az új oktatási törvény közvitájában való tevékeny részvétellel járulhat hozzá a változásokhoz a román nyelv oktatásától valamennyi tantárgy anyanyelven való tanításáig.
Mivel a romániai magyar oktatási intézmények átlagosan kisebb gyerekszámmal működnek, a normatív finanszírozási rendszer, azaz a gyerekek létszáma szerinti fejpénz leosztása kedvezőtlenül érintheti iskoláinkat, különösen azokat, amelyek a szórványban működnek. Ezt a hozzászólások során több iskolaigazgató is szóvá tette Temesvártól egészen Kolozsvárig. Mivel a gyereklétszámon nem lehet változtatni, el kell érni, hogy a finanszírozás differenciált legyen a távolságtól, a környezettől, a szakoktól, és egyéb indokolt feltételektől függően.
Újból szembesülnünk kell az elmúlt húsz év dilemmájával, hogy a szétszórt kis iskolákat vigyük-e tovább vagy erősebb, nagyobb intézményekbe irányítsuk a diákokat. A kérdésre Markó Béla az első változat mellett foglalt állást, legalábbis az elemi osztályokat illetően, amely meggátolná a széleken való lemorzsolódást. A miniszterelnök- helyettes azzal sem ért egyet, hogy a középiskolák első osztályokat indítsanak, mivel véleménye szerint nemcsak a kis falvakban, a nagyvárosi lakónegyedben is biztosítani kell az anyanyelvi oktatás feltételeit.
A fejkvóta nem elegendő a kisebb iskolák fenntartására, s az alternatív osztályok, a művészeti iskolák, a sajátos nevelési igényű gyerekek esetében pótlólagos fejadagra van szükség, továbbá a távol eső elszigetelt iskoláknak is, hogy fennmaradhassanak – tette hozzá többek között Pásztor Gabriella államtanácsos.
Az új oktatási törvény előrelépés lehet a központosítás lebontásában, lehetővé téve, hogy az iskolák maguk válasszák ki a pedagógusokat, azt is figyelembe véve, hogy alkalmasak-e a tanításra. A címzetes tanári állásokra legtöbb öt évre kellene szerződést kötni, s meg kellene szüntetni a tanárok fentről történő áthelyezését – vetette fel Bakos Tibor szenátor, aki Kézdivásárhelyen volt iskolaigazgató. Beszélt a vezetőtanácsok összetételére vonatkozó elképzelésekről (50 % tanár + 50% szülők és önkormányzat vagy mindhárom fél 33 százalékos részvétele). Kifejtette, hogy az iskoláknak lehetővé kell tenni, hogy túljelentkezés esetén felvételit hirdessenek, kitért a VIII. osztályt végző diákok tudásának a felmérésére, az óraszám és a tananyag csökkentésének szükségességére, a választható órák számarányának növelésére. Elmondta kifogásait az iskolák gyereklétszám szerinti finanszírozására vonatkozó 1618-as kormányrendelettel kapcsolatosan, amelynek kidolgozói a tanerők képzettségét sem vették figyelembe, holott vannak iskolák, ahol több magasabb fokozattal rendelkező idősebb pedagógus tanít, mint egy másik hasonló gyermeklétszámmal működő tanintézetben. Végül ismertette a kisebbségi oktatásra vonatkozó javaslatait: a román nyelv külön tanterv alapján történő tanítása I-től XII. osztályig, valamennyi tantárgy anyanyelven történő oktatása, a kisebbségi pedagógusoknak az intézményvezetésben való arányos képviselete stb.
Lakatos András, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kifejtette, hogy nincsenek illúziói a központosítás lebontásáról, mivel ezáltal veszélybe kerülnek olyan oktatási intézmények, amelyeket eddig központi szinten sikerült megvédeni. De vannak előnyei is, mivel a központi irányítás végét jelentheti, ha sikerül egy valóban korszerű oktatási törvényt alkotni, amely hosszú távon biztosítja az iskolarendszer fennmaradását.
Király András államtitkár, volt aradi iskolaigazgató szerint a reform lényege az kell legyen, hogy a kérdésekre helyben, a közösség érdekeinek megfelelően találják meg a választ.
A szót kérő iskolaigazgatók közül sokan vetették fel az alternatív oktatás problémáját, a sajátos nevelést biztosító osztályok helyzetét, a szórványban működő középiskolák fenntartásának nehézségeit, s a pozitív diszkrimináción alapuló finanszírozás bevezetését. Többen a szakoktatás helyzetét kifogásolták, a szakképzés átalakítását, a szakmunkásképzés visszavezetését, anyanyelvű tankönyvek kiadását kérve. Mások a különböző szintű érettségi bevezetésének fontosságát hangoztatták a felvételiző diákok esélyegyenlőségének a megteremtése érdekében. Volt, aki a visszaszolgáltatott épületekből kikerülő iskolák helyzetének megoldását sürgette, mások a félbemaradt építkezési munkálatok finanszírozásának folytatását szorgalmazták, s elhangzott, hogy a felnőttoktatás bevezetése jelentős jövedelemforrást képezhet. Ne lehessen fakultatív magyarórát tartani ott, ahol magyar tagozat is működik, hagyják működni a magyar diáktanácsokat a vegyes tannyelvű iskolákban, folytatódjék a tehetséggondozás, támogassák a művészeti oktatást, vezessék vissza az osztályfőnöki órákat, növeljék a testnevelés órák számát, s az egyetemeken helyezzenek nagyobb hangsúlyt a minőségi tanárképzésre – hangzott el a hozzászólásokban.
Bálint István, a Bolyai líceum igazgatója 11 pontban foglalta össze javaslatait a középiskolai oktatás válságának kezelésére, amely véleménye szerint a középiskolai tanárok és diákok közötti szorosabb együttműködés, a közös pályázati és iskolafejlesztési tervek kidolgozása, a tanítási kritériumok egyeztetése révén valósítható meg.
Bár nem minden kérdésre hangzott el konkrét válasz, Bakos Tibor szenátor arról biztosította a résztvevőket, hogy a normatív finanszírozási rendszer kidolgozói is rájöttek, hogy a "kulcsokat" javítani kell és szükség van a pozitív megkülönböztetésre. Hozzátette: a pedagógusok bérével egyelőre ott van gond, ahol a helyi tanácsok nem fogadták el a költségvetést, s hogy az idén még mindenki meg kell kapja a 13. fizetést, s az érdemfokozat, valamint az év tanárának kiválasztása az új jogszabályban is szerepel. Ami az osztályok létszámát illeti, az iskola vezetőtanácsának kell majd eldöntenie a jövőben, hogy engedélyezi-e a létszám alatti osztályok indítását, s a beiskolázási számokat a helyhatóságoknak kell jóváhagyniuk, a középiskolák pedig a megyei tanácsokhoz fognak tartozni.
A készülő tanügyi törvényre nem kellene rányomja bélyegét a gazdasági válság, a megszorításoknak nincs helyük a jogszabályban, amely egy kerettörvény kellene legyen – egyezett meg a hozzászólók véleménye a Lakatos Andráséval, aki befejezésként azt hangsúlyozta, hogy a kérések, javaslatok támogatása érdekében a pedagógustársadalomnak is hangsúlyosan meg kell szólalnia a törvény kapcsán.
(bodolai) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)
2010. március 15.
A határon túli magyarok is megemlékezek március 15-ről
Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján egyaránt fejet hajtottak a magyar polgári forradalom és szabadságharc emléke előtt
Szabad, egyenlő, testvéri életet, igazi demokráciát kell teremteni Erdélyben, Romániában - mondta hétfőn Marosvásárhelyen Markó Béla a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) március 15-i központi ünnepségén.
A politikus a magyarok helyzetének egyértelmű javulásának bizonyítékaként emlékezett vissza arra, hogy húsz évvel ezelőtt még egyetlen magyarul kiírt szó, a "gyógyszertár" felirat felbukkanása miatt pillanatok alatt ezreket sikerült összegyűjteni a magyarok ellen a városban, most pedig a román kormány miniszterelnök-helyetteseként hiába bírálják egyesek, mert hivatalos bukaresti kormányfejléccel magyarul küldött levelet magyar embereknek. "Megnyugtatok mindenkit, ezután is magyarul fogok írni azoknak, akik magyarul írnak nekem. Ezt a jogot mára kivívtuk ebben az országban, akárki akármit mondjon. Legyünk erre is büszkék" - szögezte le a szónok. Hangsúlyozta, hogy a jó ügy érdekében össze kell fogniuk a románoknak és magyaroknak, akár az együttes kormányzás révén is, nem szabad tűrni, hogy bárki is ismét száműzni próbálja a magyar nyelvet a nyilvános életből.
Kézdivásárhelyen az ünnepségen kiállították Gábor Áron 1848-as szabadságharcos rézágyúját, amelynek egyedüli megmaradt példánya negyven év után került ismét Székelyföldre. Tőkés László európai parlamenti képviselő azt hangsúlyozta, hogy az autonómia ügyét egyetlen romániai magyar szervezetnek sem szabad kisajátítania. A politikus Gábor Áronnak azt a kijelentését idézte, hogy "lészen ágyú", majd hozzátette, hogy "lészen autonómia" is. Hangsúlyozta, hogy szükséges Székelyföld gazdasági felemelkedése, mert az önrendelkezés alapja a gazdasági fellendülés.
Csíkszeredában is rendkívüli ünnepséget tartottak, ugyanis a magyar polgári forradalom kitörésének napján húzták fel először a Hargita megyei tanácsnak otthont adó épületre a székely lobogót, amely egy nemrég meghozott önkormányzati döntés szerint Hargita megye zászlója lett.
A romániai magyaroknak magyarságukra és román állampolgárságukra egyformán büszkének kell lenniük - ez az egyik fő gondolata annak a román elnöki hivatal által közzétett ünnepi nyilatkozatnak, amelyben Traian Basescu román államfő köszöntötte a romániai magyarokat. Basescu szerint a magyarok parlamenti képviselete, vezetőiknek a helyi közigazgatásban és a kormányban való részvételük biztosítékot jelent arra, hogy Romániában az etnikumok közötti viszony a normális keretek között alakul a továbbiakban is.
Emil Boc román miniszterelnök méltatta a Románia és Magyarország, valamint a románok és a magyarok közötti viszony elmúlt években tapasztalt fejlődését. Szerinte ezt a viszonyt ma már a barátság, az együttműködés és a kölcsönös tisztelet jellemzi, és megköszönte a romániai magyaroknak, hogy a románok erőfeszítéseivel együtt hozzájárultak annak kiépítéséhez - jelentette Garzó Ferenc, az MTI bukaresti tudósítója.
Szlovák értelmiségiek egy csoportja virágokat helyezett el hétfőn, március 15-e alkalmával Petőfi Sándornak a pozsonyi Medikus-kertben álló szobránál. A magyar nemzeti ünnep iránti gesztusértékű megemlékezésen majdnem kéttucatnyi szlovák értelmiségi - író, publicista, képzőművész, színész - vett részt. "Azért jöttünk ide, hogy tompítsuk a nacionalista indulatok élét. Akciónk felhívás, hogy nyugalomban és békében éljünk, s mindennapjainkat a nacionalizmus helyett az Európáért való küzdelem jellemezze" - mondta újságíróknak Zuzana Krónerová színésznő.
"Ha az 1848/49-es forradalmi időszaknak van valamilyen üzenete számunkra, a szlovák-magyar kapcsolatok számára, Közép-Európa számára, akkor az talán az, hogy semmi jóra nem vezet az etnikai elv abszolutizálása. A magyarok és a szlovákok az 1848/49-es forradalmat együtt veszítették el" - jelentette ki Rudolf Chmel irodalomtudós, aki a rendszerváltás után Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete volt, most pedig a Híd párt egyik alelnöke
Dunaszerdahelyen a városi ünnepségen, ahol több politikai, társadalmi, oktatási, egyházi és kulturális szervezet is képviseltette magát, több száz személy vett részt. A Szózat eléneklése után Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere szólt a jelenlévőkhöz és üdvözölte a megemlékezőket. Az ünnepi beszédek után átvonultak a Vámbéry téren található 1848-as emlékműhöz, ahol elhelyezték az emlékezés koszorúit és virágait.
Révkomáromban a megemlékezés hétfőn délután a Jókai szobornál kezdődött színes kulturális műsorral, majd pedig a Klapka téren folytatódott ünnepi beszédekkel. A több órás rendezvénysorozat este a városi művelődési központban fejeződött be - jelentette Kokes János, az MTI pozsonyi tudósítója.
Kárpátalján ezúttal Beregszászon tartotta központi rendezvényét az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség. Gajdos István, a szövetség elnöke, Beregszász polgármestere beszédében kiemelte: minden esély megvan arra, hogy az ukrajnai elnökválasztás és hatalomváltás után pozitív irányú változások következnek be a kárpátaljai magyarság életében, amihez hozzájárult a közösség tagjainak többsége is, amikor voksaival a kisebbségbarát Viktor Janukovicsot támogatta tette hozzá Gajdos.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungváron a Petőfi-szobornál tartotta központi rendezvényét. A szónok, Kovács Miklós, a szövetség elnöke, párhuzamot vonva a 162 évvel ezelőttihez hasonló összefogásra, a nemzetükkel való sorsközösség vállalására szólította a kárpátaljai magyarokat. Kiemelte, hogy a kárpátaljai magyarságnak a megmaradásért folytatott küzdelme csak akkor lehet eredményes, ha tagjai közül elegen vállalják gyermekeik magyar iskolába íratását vagy választásokkor a magyar pártra való szavazást - jelentette Varga Béla, az MTI tudósítója.
MTI. Forrás: Híradó.hu
2010. március 15.
In memoriam Gábor Áron
Gábor Áron rézágyúját, a ,,székelység ereklyéjét" a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban péntek este mutatták be. Az In memoriam Gábor Áron (1814–1849) című kiállítás avatóján hatalmas tömeg vett részt.
Boldizsár Géza, a 15-ös Székely Határőr Gyalogezred Tuzson János csapatának parancsnoka a Népújság kérdésére elmondta, hogy szerették volna az ágyút minél ünnepélyesebb keretek között Kézdivásárhelyen is felvonultatni, de mivel műkincs, a Művelődésügyi Minisztérium nem engedélyezte, hogy ágyútalpon szállítsák el. Március 15-én azért ágyúlövéseket is leadnak Kézdivásárhely főterén. Nem igazi ágyúval, hanem pirotechnikusokkal, így fejezve ki örömüket, hogy "az ágyú hazaérkezett".
Boldizsár Géza, mint mondta, örül, hogy az ágyú hazakerült, ugyanakkor kicsit szomorú is, mert nem hagyják "ezt a kincset, Székelyföld büszkeségét itt felállítani, úgy, ahogy Aradon a Szabadság-szobrot.
A Székely Őrtüzek Egyesület tagjai aláírásokat gyűjtenek, így próbálva itthon marasztalni "a székelység történelmi örökségének kézzelfogható bizonyítékát", Gábor Áron egyetlen eredeti ágyúját.
(mózes) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)
2010. március 16.
Erős közösség ünnepe
Az autonómiakövetelések jegyében zajlottak a március 15-i megemlékezések
Szabad, egyenlő, testvéri életet, igazi demokráciát kell teremteni Erdélyben, Romániában – mondta tegnap Marosvásárhelyen Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ március 15-i központi ünnepségén. A politikus nem csupán az 1848-as forradalomra és szabadságharcra emlékezett beszédében, hanem a húsz évvel ezelőtti véres marosvásárhelyi eseményekre is.
A Székely himnusszal indult Marosvásárhelyen az RMDSZ központi március 15-i megemlékezése, ahol a mintegy tízezer résztvevő nemcsak a 162 évvel ezelőtti, hanem az 1990-es eseményekre is emlékezett. A Postaréten, a Székely vértanúk emlékművénél tartott központi rendezvényen zökkenőmentesen, csendzavarás nélkül ért véget az ünnep, ahol a szónokok között elsőként Markó Béla, az RMDSZ elnöke mondta el ünnepi beszédét.
Az 1848-as szabadságharc kirobbanásának évfordulója kapcsán úgy fogalmazott, hogy minden nemzet történetében vannak fontos állomások, a nemzeti szolidaritásnak olyan példái, amelyekre újból és újból emlékezni kell. „Sokan vitatják manapság, hogy mi értelme van a nemzeti büszkeségnek, és nem vezet-e nacionalizmushoz, más népek gyűlöletéhez. Nem, éppen ellenkezőleg, aki joggal büszke nemzete történelmére, mert van, amivel büszkélkednie, annak nincsen amiért másokat gyűlölnie vagy megvetnie” – hangsúlyozta Markó.
Szerinte különösen jó érzés magyarnak lenni március 15-én, ugyanis ekkor Kossuth Lajosék, Petőfi Sándorék végtelen szabadságszeretetére gondolunk. „Olyan hatalmas, olyan végtelen szabadságot akartak ők itt, Európának ezen a részén, hogy abból jutott volna bőven minden nemzetnek, és ha megvalósul az ő álmuk, senki sem lett volna híjával a szabadságnak errefelé. Akkor nem sikerült. De büszkék vagyunk rájuk, mert a magyar nemzet legszebb, legjobb énjét mutatták fel együtt, szolidárisan” – mondta el Markó Béla.
Markó Béla nem csak 1848-ra emlékezett beszédében, hanem a marosvásárhelyi Fekete Márciusra is
Az 1990-es marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatban a miniszterelnök-helyettes elmondta: az is szabadságharc volt, a marosvásárhelyi magyarok szabadságharca. „Ha akkor otthon maradnak a marosvásárhelyi és környékbeli magyarok Ernyétől Szovátáig, és ha nem állnak mellénk a cigányok, ma szétvert, megalázott közösség lennénk” – mondta szónoklatában Markó Béla.
Az ünnepi szónoklatok sorozatát Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezete elnökének beszéde zárta, aki elmondta, Maros megyében 78 helységben ünneplik az 1848-as forradalom évfordulóját, de sok helyen emlékeznek a fekete március eseményeire is. Teremeújfaluban idősb Kiss Zoltánra emlékeztek, aki húsz évvel ezelőtt Marosvásárhelyen veszítette életét, amikor halálra gázolta a görgényvölgyieket szállító teherautó.
Nyerges-tetői tisztelgés a kötelességtudók előtt
A hideg, havas idő ellenére több százan gyűltek össze a Csíkkozmáshoz tartozó Nyerges-tetői emlékműnél tisztelegni azok előtt, akik 1849. augusztus 1-én Gál Sándor vezetésével megpróbálták feltartóztatni a Háromszék felől betörő orosz csapatokat. Korodi Attila RMDSZ-es képviselő beszédében azt a költői kérdést tette fel, hogy vajon ma hányan adnák fel kényelmüket a lövészárokért.
Gyerkó László szenátor azt emelte ki, hogy a nyergestetői csata a szülőföld védelmének a jelképe, amelynek a hősei olyan áldozatot hoztak, amelyet a mai székely is meg kell hozzon nap mint nap.
Székely zászló a csíki megyeházán
Ünnepélyes keretek között vonták fel tegnap a székely lobogót Hargita Megye Tanácsának székházára az 1848–49-es szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A kék-arany színű lobogót a megye zászlajának fogadta el nemrégiben a megyei önkormányzat, amint Borboly Csaba tanácselnök fogalmazott: „visszahelyezte jogaiba a közösségi jelképet”, „Nem éri fel a nemzeti zászlót, de a mi múltunk szimbóluma” – érvelt Borboly, hozzátéve: tiszteljük a román zászlót is, amely „a román barátainknak a legkedvesebb”.
Sokkal vehemensebb hangot ütött meg Veres Dávid, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) csíkszéki soros elnöke, aki az autonómia kivívásának fontosságára helyezte a hangsúlyt, majd beszéde végén „Székelyföld nem gyarmat”, „Székelyföld szabad” jelszavakat skandálta.
Visszatérő motívum: Gábor Áron rézágyúja
Sűrű havazással indult, majd az ünnepség közben napsütésre váltott az idő Sepsiszentgyörgyön. A hideg ellenére szép számmal gyűltek össze a háromszéki megyeszékhely központjában az ünneplők. A várost piros-fehér-zöld kokárdákkal díszítették ki. A sepsiszentgyörgyi ünnepség az Erzsébet parki 1848-49-es emlékmű megkoszorúzásával kezdődött, majd a színház előtti téren felállított színpadon folytatódott az Emeld fel fejedet büszke nép című emlékműsorral.
A színpad előtt lovakkal vonult fel a Csillagőrző Egyesület, a 11. Székely Huszárezred hagyományőrző csapata és az uzoni Hagyományőrző Huszárok csapata. Az ünnepi beszédek fő gondolata Gábor Áron hazahozott ágyújához kapcsolódott. Köszöntőbeszédében Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester kiemelte: a negyvennyolcas harcok egyik „résztvevője” érkezett haza.
„Gábor Áron rézágyújáról van szó, melyet negyven év után hazahoztunk, mert a miénk, és mert a miénk, itthon kell maradnia. Amint ránézek, látom, hogy Gábor Áron kiáltja: »Lészen ágyú!«. Ez az optimizmus, ez a hit, amire ma is szükségünk van, hogy Székelyföld volt, van és lesz!” – mondta Antal Árpád és hozzátette: „egy ilyen nagy közös ügyünk Székelyföld demilitarizálása, földjeinknek a katonaságtól való mielőbbi visszaszerzése!”
Sepsiszentgyörgy polgármestere bejelentette, hogy az ünnepség helyszínén aláírásgyűjtésbe kezdenek, melyben kérik, hogy szolgáltassák vissza az eltulajdonított és militarizált területeket.
Ágyúval hívták a tömeget
Kézdivásárhelyen a hagyományőrző csapatok és a falvak felvonulása után Rácz Károly polgármester köszöntőjével kezdődött az ünnepség. Petőfi Sándor Talpra magyar című megzenésített verse Tolcsvay László előadóművész tolmácsolásában csendült fel, majd Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke szólt az ünneplő tömeghez, és a hazatért Gábor Áron-ágyúra mutatva kiemelte: „lészen nemcsak ágyú – ahogy mondta egykor Gábor Áron –, hanem lészen autonómia is”.
Kelemen Hunor művelődési miniszter beszédében kiemelte: szülőföldjére érkezett és mivel itthon érzi magát, nem jöhetett üres kézzel, hazahozta Gábor Áron egyetlen megmaradt ágyúját, amelynek itt a helye ma, és itt lesz holnap is.
A művelődésügyi miniszter beszédét egy „Lesz-e autonómia?” felkiáltás szakította meg, amire Kelemen Hunor azt válaszolta: mindennek eljön az ideje, és ha együtt cselekszünk akkor sikeresek leszünk. Háromszéken 19 órakor a maksai Óriáspincetetőn meggyújtották az őrtüzet, amelyhez 21 óráig minden település csatlakozott.
Traian Băsescu: a romániai magyarok legyenek büszkék „hármas identitásukra”
A romániai magyaroknak magyarságukra és román állampolgárságukra egyformán büszkének kell lenniük – ez az egyik fő gondolata annak a román elnöki hivatal által tegnap közzétett ünnepi nyilatkozatnak, amelyben Traian Băsescu államfő március tizenötödike alkalmából köszöntötte a romániai magyarokat.
A dokumentum szerint a romániai magyarok számára sokkal könnyebbé és természetesebbé vált a magyarságukból, valamint a román és az európai állampolgárságukból adódó hármas identitásuk vállalása most, amikor Románia és Magyarország is tagja „a nagy európai családnak”, és az állam modernizációjára, valamint a jólét megteremtésére irányuló közös célokkal rendelkeznek.
Emlékeztetett arra, hogy a kommunista diktatúra idején az emberi jogokat és a nemzeti kisebbségek jogait semmibe vették az akkori hatóságok, az elmúlt húsz évben azonban visszafordíthatatlan lépéseket tett Románia a sokszínű és demokratikus társadalom kiépítésére, ahol a nemzeti kisebbségek jogait az alkotmány, de újabban a Lisszaboni Szerződés is szavatolja.
Emil Boc miniszterelnök ünnepi köszöntőjében méltatta a Románia és Magyarország, valamint a románok és a magyarok közötti viszony elmúlt években tapasztalt fejlődését. Rámutatott: ezt a viszonyt ma már a barátság, az együttműködés és a kölcsönös tisztelet jellemzi, és megköszönte a romániai magyaroknak, hogy a románok erőfeszítéseivel együtt hozzájárultak annak kiépítéséhez. Boc az RMDSZ szerepét is méltatta, amely – mint írja – komoly kormánypartnerré vált.
Antal Erika, Inczefi Tibor, Kovács Zsolt. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)