Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson szervezett író-olvasó találkozót február 20-án. A Sepsiszentgyörgyön élő Farkas Árpád, Bogdán László és Szonda Szabolcs, valamint a Kolozsvárról érkezett Király Zoltán, Gáll Attila és Farkas Wellmann Endre költők olvastak fel verseikből. Az árkosi találkozó az E-MIL székelyföldi felolvasó körútjának utolsó állomása volt, előtte a csíkszeredai Corvina Könyvesházban is fellépett a Kolozsváron élő költők csapata, kiegészülve a liga más tagjaival, Lövétei Lázár Lászlóval, Molnár Vilmossal, Muszka Sándorral és György Attilával, az est házigazdájával. Kézdivásárhelyre is ellátogatottak a költők. Király Zoltán költő, az E-MIL ügyvezető igazgatója a kézdivásárhelyi találkozót tartotta a legsikeresebbnek. /Bonczidai Éva: Vita a tankönyvekről és a költészet hasznáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

Február 20-án a berecki művelődési központban a Tamási Áron Községi Könyvtár olvasótermében mutattak be a Kézdivásárhelyen élő és alkotó Fekete Vince költő és író múlt év végén megjelent három könyvéből kettőt, az Udvartér és a Piros autó lábnyomai a hóban címűeket. /(Iochom): Fekete Vince kettős könyvbemutatója Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./

A magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban szólalt fel több romániai magyar és román képviselő az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén, február 25-én. Sógor Csaba a tíz nappal korábbi sepsiszentgyörgyi tüntetés mondanivalóira hívta fel a figyelmet. A megmozdulás egyebek között a székelyföldi autonómiáért, a romániai magyar kisebbség közösségi jogainak érvényesítéséért emelt szót. Tőkés László arról beszélt, hogy Romániában a tavalyi választások nyomán átalakult a politikai táj, de Erdélyben nem változott a román–magyar viszony: például magyarellenes túlkapásokra került sor, és folyik az aránytalan asszimiláció. Winkler Gyula (RMDSZ) utalt a vezető posztok nagykoalíció általi szétosztására, amelynek „van egy kisebbségellenes arculata”, a magyar származású köztisztviselőket több helyütt felváltják a román származásúak. Rzzel szemben Nicolae Vlad Popa hangsúlyozta, hogy Romániában a kisebbségi jogokat garantálja az alkotmány, a magyarok arányos képviseletet élveznek Calin Chirita szerint elfogadhatatlanok a Romániát ért bírálatok, mert az ország tiszteletben tartja a nemzetközi normákat és a kisebbségi jogokat. /Kisebbségügyi szóváltás az EP-ben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 27. 8/ Mostantól két háromszéki városban van polgármestere a Magyar Polgári Pártnak (MPP): Kézdivásárhelyen és Baróton. Barót polgármestere, Nagy István ugyanis feladta függetlenségét, és MPP-színekben folytatja tevékenységét. Ugyanakkor az MPP baróti szervezetének elnöki tisztségét is elvállalta. Nagy István polgármester kifejtette, nem akart politizálni, de úgy látta, csak úgy tud véget vetni a frakciók által rákényszerített kétfrontos harcnak, ha elvállalja az MPP baróti szervezetének vezetését. /Bíró Blanka: Belépett az MPP-be a baróti elöljáró. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

Március 8-án a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban huszadik alkalommal nyílt meg a Kovászna és Brassó megyei képzőművészek immár hagyományos, március 15-ét köszöntő kiállítása, melyen idén harminchárom művész vett részt. /Iochom István: Március 15-ét köszöntő tárlat nyílt Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 9./

* Marosvásárhelyen az 1848-as eseményekre való emlékezés Bem tábornok emléktáblájának a megkoszorúzásával kezdődött, melyre kevesen gyűltek össze. A Magyar Polgári Párt a Petőfi-szobornál ünnepelt. Csintalan László római katolikus főesperes keserűségének adott hangot, mondván, hogy három ünnepet kellett meghirdetnie, holott összefogásra lenne szükség. Méltatta az Erdélyi Magyar Ifjak kezdeményezését, akik fáklyásmenetükkel összekötötték a két helyszínt. Az MPP ünnepélyén Kali István megyei alelnök a nemzet leépülésére és a forradalmi tizenkét pont újbóli időszerűségére hívta fel a figyelmet. Az RMDSZ megemlékezésén Kelemen Atilla megyei elnök kifejtette: még nagyon sokáig szeretnénk itt úgy élni, hogy magyarságunk és román állampolgárságunk összeférhető legyen. Tizenkilenc év után először az eseményt a Marius Pascan prefektus is megtisztelte jelenlétével, Emil Boc kormányfő üzenetét tolmácsolta. * Az utóbbi évek legnagyobb szabású március 15-ei ünnepségének lehettek tanúi a kézdivásárhelyiek: a felvonulásra a helyi diákokon kívül a környező falvakról is érkeztek lovasok, szekeresek, valamint háromszéki és határon túli hagyományőrzők vonultak fel, akiknek Rácz Károly polgármester nemzeti színű emlékszalagot ajándékozott. A politikamentes rendezvény díszszónoka Koltai Róbert, a Kormorán együttes frontembere volt, aki testvérének, Koltai Gábornak a gondolatait tolmácsolta. Koltain kívül a Zúg a március című, diákok számára megszervezett szónokverseny nyertese, Nagy Babos Rebeka mondott beszédet, majd a Kormorán együttes énekelt. Gábor Áron szobra előtt áldást osztottak a történelmi egyházak képviselői. A főtéri rendezvény rendhagyó módon csatajelenettel zárult, amelyben felső-háromszéki és szegedi hagyományőrzők vettek részt. A székelyek az osztrákokkal csaptak össze. * Sepsiszentgyörgyön is rendhagyónak bizonyult az ünnep: a metsző szélben kokárdák lobogtak, első ízben kapott ilyen díszítést az 1918. december 1. sugárút. A Székely Március nevű politikamentes rendezvényt együtt szervezte az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt. A háromezres tömeg lelkesen ünnepelte a díszegyenruhában feszítő lovas huszárokat. „Szembe merünk fordulni a gyarmatosítókkal, a militarizálókkal, akik ellehetetlenítették a mára esedékes autonómia-népszavazásunkat, és akik megpróbálták megakadályozni a Magyar Köztársaság elnökét, hogy hazajöjjön hozzánk, és együtt ünnepeljen velünk” – fejtette ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-nak el kell ismernie az őshonos kisebbségek jogait, majd a budapesti Honvéd Színház művészeinek előadásában szabadtéri előadásra került sor. Nagyváradon a szokásos menetrend szerint zajlott a március 15-ei megemlékezés: délelőtt a különböző városnegyedekben álló emlékműveknél koszorúztak, majd Rulikovszky Kázmér emlékműve előtt hajtottak fejet az emlékezők. A hagyományos ökumenikus imádkozásra ezúttal a Szent László római katolikus templomban került sor, majd az ezernél is több ünneplő Szacsvay Imre szobrához vonult, ahol Tőkés László volt a főszónok, akit a közös magyar EP-lista vezetőjeként mutattak be. Ezt követően huszárok vezette fáklyásmenettel vonultak a Petőfi parkba, ahol megkoszorúzták a költő szobrát. /Március 15: Erdély-szerte méltón ünnepelnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

Jakab Antal megyéspüspökre emlékeztek Gyergyókilyénfalván a március 12-én és 13-án a gyergyóújfalusi önkormányzat, a budapesti Határtalanul Alapítvány és a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány által rendezett emlékkonferencián, amellyel Jakab Antal születésének 100. évfordulóját ünnepelték. „Írni kell a nagy személyiségekről, amelyekre a jövőnek, a történelemnek nagy szüksége van”, fogalmazott Vencser László római katolikus lelkész, volt teológiai tanár, amikor bemutatták Varga Gabriellával írt Megalkuvás nélkül – Száz éve született Jakab Antal /Kairosz, Budapest/ című munkájukat. Varga Gabriella hangsúlyozta, a bemutatón maga mellett tudhatja azokat, akiknek köszönhetően a könyv létrejöhetett: Kolumbán Csilla hitoktatót, Jakab Antal életművének kutatóját, Vencser László professzor/kanonokot és Tempfli Imre teológus/történészt. /Barabás Cs. Márti: Száz év, megalkuvás nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ Március 13-án Gyergyókilyénfalván leleplezték a falu nagy fiának, a száz esztendővel ezelőtt született Jakab Antal püspöknek, Márton Áron püspök utódjának a szobrát a templomkertben, Dóczi András csíkszeredai szobrászművész alkotását. Amikor Márton Áron püspököt bebörtönözték, a Vatikán a gyulafehérvári egyházmegye első titkos ordináriusává, azaz püspök-helyettesévé nevezte ki Jakab Antalt. Számos paptársával együtt 1951-ben őt is letartóztatták, tizenhárom esztendőt raboskodott. 1964-es szabadulása után egyházjogi és erkölcsteológiai tanári katedráját csak 1968-tól nyerhette vissza. Jakab Antal 1980 és 1990 között megyéspüspökként vezette a gyulafehérvári egyházmegyét. Az ő ideje alatt épült fel – a romániai diktatúra vallás- és magyarellenességét figyelembe véve mondhatni csodaszámba menő módon – néhány új katolikus templom Gyimesbükkön, Tusnádfürdőn, Maroskeresztúron, Sepsiszentgyörgyön, Kézdialmáson, Kézdivásárhelyen és másutt. /Székedi Ferenc: Négy tételben az egységről. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Az énekkaronként tizenkét perces bemutatkozás után a középiskolás kórusok március 20-án tartott Kovászna megyei versenyének zsűrije nemcsak a teljesítményt értékelte, hanem kiemelte azt a fejlődést, amit a csoportok az utóbbi esztendőkben elértek. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium kórusát Dombora Anikó néhány év alatt a semmiből teremtette újjá, és emelte az egykori színvonalra, a megyeközponti Református Kollégium és a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium Mitruly Enikő, illetve Héjja István vezette énekkara azonos pontszámmal harmadik helyezést érte el, Szőts Dániel kórusát (sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium) ezúttal sem sikerült legyőznie senkinek, április elején ők képviselik Háromszéket Csíkszeredában a regionális versenyen. /Diákkórusok vetélkedője. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./

Az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége találkozója zajlott március 20-21-én. Az Életfa Családsegítő Egyesület kétnapos rendezvényének a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet adott otthont. Zsigmond Emese, a Napsugár és a Szivárvány folyóiratok főszerkesztője beszélt a tagszervezetek képviselőinek közgyűlését követően. A kerekasztal-beszélgetés meghívottjai a család múltbeli és jelenlegi szerepéről vitáztak, majd a szervezetek bemutatkoztak. Az Életfa Családsegítő Egyesület nevében Sándor Boglárka Ágnes, a Szabadság munkatársa köszöntötte a jelenlévőket. Szociológusok, pszichológusok fejtették ki véleményüket. A meghívottak között volt Csíki Sándor, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke és Szabó Endre, a magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke. Csép Sándor, az Áldás-népesség Társaság elnöke köszöntötte a jelenlévőket, beszélt a magyarság fogyatkozásának témáját feldolgozó filmjeiről. Csép szerint Magyarországhoz hasonlóan Erdélyben is be kell vinni a köztudatba a népességcsökkenéssel járó veszélyeket és a családszervezetek létezésének fontosságát. Ballok Enikő, a görgényüvegcsűri Családi Kör Egyesület vezetője elmondta: 32 családot magába foglaló egyesületük többek között szüreti bálokat, ünnepek témaköréhez kapcsolódó játszóházakat, gyermeknapi kirándulásokat szervez. Dánél Sándor, a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért elnöke elmesélte: a szervezethez tartozó 17 családban összesen 80 gyermek van. A szervezetet négy évvel ezelőtt jegyezték be. A nagyváradi Pro Familiae Alapítvány, a kézdivásárhelyi Őrcsillag Egyesület, a nyárádszeredai Pro Familia Transilvania Egyesület, a marosvásárhelyi Szomszédság Szervezet tevékenysége elsősorban a közösségépítésre koncentrál. A marosvásárhelyi Lazarenum Alapítvány a gyermekek és az idősek megsegítésére alakult: árvaházat, öregek otthonát, utcagyerek missziós házat működtetnek. A kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület által szervezett programok közül Herédi Zsolt szociológus, az egyesület vezetőségi tagja a Kismamaklub indulásáról beszélt, Kundi Enikő pszichológus, az Életfa elnöke az Otthon segítünk szolgálatról mesélt bővebben. /Ferencz Zsolt: Szerepek és szerepzavarok, változó családmodell. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

A sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-plébánia adott otthont március 7-én a kerületi Háló-találkozónak, a katolikus közösségek találkozójának. Kertész Mária kézdivásárhelyi pedagógus, pszichológus, háromgyerekes édesanya a családban megélhető hitről beszélt. /Hajdu Laura: Kerületi Háló-találkozó (Élő egyház). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

A székelyudvarhelyi Infoprint Kiadó a kézdivásárhelyi Bujdosó vendéglő konferenciatermében bemutatta a Felső-háromszéki Omnibus 2009-es cégkatalógusát. A több mint egy évtizede indított helyi katalóguscsalád legfrissebb, több mint százoldalas kiadványa ezúttal nem csak Kézdivásárhely és Kovászna, hanem egész Kézdi-Orbaiszék vállalkozásainak, intézményeinek, egyházainak, civil szervezeteinek szakszerű, rendszerezett elérhetőségét kínálja. Vass Dénes, a kiadó igazgatója elmondta: a teljességre törekedtek, munkatársai több mint ezer céget, intézményt stb. kerestek fel személyesen, de így is kimaradtak az adatgyűjtés után alakult cégek. /Iochom István: Bemutatták a Felső-háromszéki Omnibust. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 1./

Április 3-án Kovásznán tudományos szimpóziummal kezdődött a 20. Csoma-napok rendezvénysorozata. A háromnapos tudományos ülésen, melynek témája Kőrösi Csoma Sándor és az út, közel harminc dolgozatot mutatnak be neves kutatók. A kovásznai Tanulók Klubjának Kankalin együttese Horváth Zita koreográfiájában modern táncokkal szórakoztatta a közönséget. Ezt követően székelyföldi táncokat mutatott be a sepsiszentgyörgyi Fenyőcske néptáncegyüttes, majd a városi képtárban Vetró András kézdivásárhelyi képzőművész megnyitotta a Kőrösi Csoma Sándor – Fények című tárlatot, amelynek tiszteletbeli meghívott művésze a szentendrei Aknay János. Az esti, ünnepélyes fáklyás megnyitó előtt Szabó Etelka nyugalmazott magyar szakos tanárnő a szerzők jelenlétében ismertette a Kőrösi Csoma Sándor – Jelek térben és időben című könyvet. /Bodor János: Megkezdődtek a Csoma-napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./

Április 2-án megnyílt Kézdivásárhelyen a Barabás Zsombor Háromszéki Népművészeti Egyesület idei első tárlata, melyen tizenöt megyebeli népi alkotó állított ki. A megnyitón közreműködött a helyi Bod Péter Tanítóképző Pakó László zenetanár által irányított régizene-együttese. /(Iochom): Népművészek a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

A Felsőháromszéki Katolikus Templomi Kórusok XV., a Seprődi János Kórusszövetség tagegyesületeinek IX. találkozójára került sor március 27–28-án Kézdivásárhelyen, a kantai templomban. Egyperces néma csenddel adóztak a társszervező Seprődi János Kórusszövetség tavaly elhunyt alapító elnökének, Nagy Ferencnek emléke előtt, aki rengeteget munkálkodott nem csak a hazai, hanem az egész Kárpát-medencei kóruskultúra fellendítésén. /Fórika Balázs: XV. kórustalálkozó Kézdivásárhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 5./

Közel háromszáz ifjú Temes megyei és erdélyi énekművész vett részt az Éneklő ifjúság Kodály Zoltán szellemében mottóval a Romániai Magyar Dalosszövetség és az EMKE szervezte második gyermekkari találkozón, amelyet április 3-án, szombaton tartottak meg Temesváron, a Milleniumi római katolikus templomban. A gyermekkari találkozón első alkalommal részt vettek a Temes megyei magyar iskolák is. Tóth Guttman Emese, a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke, a rendezvény főszervezője elmondta: az első gyermekkari találkozót tavaly áprilisban Kolozsváron szervezték meg, idén Temesvárra jöttek, jövőre Kézdivásárhely lesz vándortalálkozó helyszíne. /Pataki Zoltán: Éneklő ifjúság gyermekkari találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 6./

Berúgta a szerkesztőség ajtaját, és megfenyegette a kézdivásárhelyi Székely Hírmondó hetilap újságíróit egy férfi, aki amiatt háborodott fel, hogy a megyei terjesztésű lap februárban híranyagot közölt egy bűnszövetkezet leleplezéséről. Mint kiderült, az ügyben a férfi egyik hozzátartozója is érintett volt. A Székely Hírmondó az inkriminált cikkben arról írt, hogy három Kovászna megyei, illetve egy bukaresti fiatal 9,5 millió lejt lopott el a Domo Retail Rt. számlájáról. Az ügyről azt követően jelent meg tudósítás, hogy a megyei rendőrség sajtótájékoztató keretében jelentette be a nyomozás eredményeit, illetve a bűnbanda tagjainak letartóztatását. /Bartos Lóránd: Botrány a Székely Hírmondónál. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./

Április 4-én a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző tíz diákja a kézdiszentléleki Szent Klára Öregotthonba látogatott, műsorukkal kívántak örömet szerezni az ott élő idős embereknek. /Kocsis Zoltán, Kézdivásárhely: Örömet vittek, örömet hoztak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./

A gyulafehérvári egyházmegye ezeréves fennállását ünnepelték a kézdi-orbai esperesi kerület vallástanárai és a diákok. Április 4-én a kézdivásárhelyi Szentháromság templomban gyűltek össze. Az ünnepséget megelőzően kiírtak egy pályázatot a felsőháromszéki diákok számára, hogy rajzban, kézimunkában jelenítsék meg azt, ami számukra a legreprezentatívabb a millenniumi év kapcsán Az alkotásokból született kiállítást sokan megnézték. A középiskolások az egyházmegye történelméből tartottak vetélkedőt. A Nagy Mózes Elméleti Líceumban (az egykori kantai Státus Főgimnáziumban) Bejan András, a líceum emlékezett az iskolaalapító Nagy Mózes halálának 300. évfordulójára. Dezső Kinga, a vallástanárok kerületi felelőse elmondta, a cél az volt, hogy a résztvevők jobban megismerjék az egyházmegye történetét. /Dénes Gabriella: Millenáris emlékezés Kézdi-Orbai széken. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 12./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Monoki István-díját idén a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének előterjesztésére Bende Katalin kézdivásárhelyi nyugalmazott főkönyvtárosnak adták át ,,a kultúrértékmentésben, nemzedéknevelésben és művelődésszervezésben kifejtett következetes és fáradhatatlan munkájáért”. A kitüntetett 1968 és 1983 között a mostani Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár főkönyvtárosa volt. Az ünnepélyes díjátadásra Kolozsvárott a Protestáns Teológia dísztermében került sor. /(Iochom): Bende Katalin Monoki István-díjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

Az elmúlt húsz évben gyakorlatilag nem volt olyan esztendő, hogy a kutak fertőzött vize ne okozott volna csecsemőhalált Háromszéken – közölte Klárik László megyemenedzser. A háromszéki kutak négyötöde fertőzött. A gondokat súlyosbítja, hogy az elmúlt években számos településen vadonatúj víztisztító állomásokat szereltek fel, ezeket azonban senki sem akarja üzemeltetni, kisebb településeken ugyanis ez gazdasági szempontból nem kifizetődő tevékenység. Klárik szerint az egyetlen megoldás a megye víz- és csatornarendszerének teljes felújítása és a regionális vízszolgáltató létrehozása. Elkészült már a programban részt vevő négy város – Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Bodzaforduló és Kézdivásárhely – és a környező települések víz- és csatornahálózat-rendszerének mesterterve, létrehozták az Aquacov egyesületet, és a helyi tanácsok elfogadták a regionális vízszolgáltató létrehozására vonatkozó határozatokat. Jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésén dolgoznak. Ez egyébként a megye legnagyobb horderejű fejlesztési terve, a beruházás összértéke 86,5 millió euró. Ennek négyötödét uniós forrásokból finanszírozzák, 18 százalékkal a környezetvédelmi minisztérium száll be, az önrész két százalék. Ha minden a terv szerint halad, 2010-ben meghirdetik a versenytárgyalást, és elkezdődhetnek a munkálatok, amelyeket 2013–2014-re fejeznek be. /Farcádi Botond: Vizes gondok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

Fennállásának 160. évfordulóját ünnepelte a hétvégén a legrégebbi, ma is megjelenő erdélyi magyar nyelvű újság, a Brassói Lapok. Ambrus Attila főszerkesztő elmondta, a lap a mai napig azt a szerepet vállalja magára, amit még ‘49-ben Bem József szánt neki: ne valami ellen álljon, hanem valami mellett, konstruktív szerepe legyen. „A lapot először az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc idején Veszely Károly katolikus pap jelentette meg, Bem József felkérésére. Az első szám 1849. április 16-án hagyta el a nyomdát Brassói Lap néven. A kiadványnak akkor tizenkilenc száma jelent meg, mindaddig, amíg a bevonuló orosz csapatok le nem foglalták a nyomdát, Veszelyt forradalmárként letartóztatták, és átadták az osztrák hatóságoknak, akik halálra ítélték őt. Az ítéletet ugyan nem hajtották végre, mivel Veszely a klérus tagja volt, de száműzték, és Kolozsváron telepedett le. ” „Ezek után az újság utóda már nem viselhette Veszely lapjának címét. Csak 1895-ben kaphatta vissza nevét, így ettől az évtől Brassói Lapok néven jelent meg, egészen 1940-ig, amikor a hírhedt Vasgárda betiltotta megjelenését. A második világháború után Vörös Zászló, majd Új idő néven jelent meg a lap, eredeti nevét csak 1969-be kapta vissza, amikor Albert Sándor, a lap eredeti nevének újrahasználhatásához kötötte a főszerkesztői állás elfogadását” – részletezte a főszerkesztő. A hetilapot jelenleg a Barcaság mellett főleg Kovászna, Hargita és Maros megyékben terjesztik. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) a Brassó melletti Tatrangon tartott elmúlt hét végi közgyűlésén átadták az idei Veszely Károly-díjakat. A díjat ez alkalommal – a Brassói Lapokhoz hasonlóan 1849-ben alapított, Kézdivásárhelyen megjelenő – Székely Hírmondó hetilap szerkesztősége, valamint a brassói magyar nyelvű televíziózás létrehozója, Bálint Ferenc vette át. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének hétvégi találkozóján téma volt a gazdasági válság hatása az erdélyi magyar médiára. /Fleischer Hilda: A hosszú életű újság: 160 éves a Brassói Lapok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Tamás Sándor megyei tanácselnök beiktatása óta első alkalommal vett részt a kézdivásárhelyi városi tanács ülésén. Meg akarta cáfolni Rácz Károly polgármesternek a tanügyiek ajándékjegyei kapcsán tett kijelentését, miszerint hiába próbált a megyei tanács elnökétől anyagi támogatást kérni, elutasításban volt része. – Rácz Károly polgármester csúsztat – kezdte mondandóját Tamás Sándor, kijelentve, a polgármester nem kért anyagi támogatást a tanárok ajándékjegyeire. Érdekes módon Kézdivásárhely kivételével a megye minden községe és városa tudott ajándékjegyeket adni a pedagógusoknak, ellenben arra volt pénz, hogy egy székelyudvarhelyi cégnek havi 6000 lejt fizessenek ki tanácsadásért. Rácz replikájában elmondta: a város által fizetett udvarhelyi cégnél nyolc szakember dolgozik, ők tanácsadással állnak a kézdivásárhelyi városháza rendelkezésére. Bármelyik iskolaigazgatónak és a közművek igazgatójának a fizetése sokkal nagyobb, mint a város polgármesteréé – mondotta Rácz. /Iochom István: Tamás–Rácz szócsata (Tanácsülés Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Napsugár gyermeklap és a megyei tanfelügyelőség szervezésében Kézdivásárhelyen április 24-én megkezdődtek a magyar nyelv napjai. A megnyitóünnepségen átadták a Sütő András Nyelvőrzés Díjat is, melyet idén a nyelvápolók szövetsége Gazda József kovásznai nyugalmazott tanárnak, művészetkritikusnak és írónak ítélt oda. A laudációt dr. Borcsa János mondotta, méltatva a kitüntetett több mint ötvenéves nyelvápoló tevékenységét. A magyar nyelv a nyelvújítás korától az internetes levelezésig címmel szakmai konferenciát tartottak. Április 25-én lesz az I–IV. osztályosok Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedője, valamint az elemi osztályosok, általános és középiskolások országos mesemondó versenye. /Iochom István: Gazda Józsefé a Sütő András Nyelvőrzés Díj (A Magyar Nyelv Napjai Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Az Oktatási Minisztérium módosította három évvel ezelőtti rendeletét, és újból engedélyezi a középiskolai szintű tanítóképzést. A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző egy osztály indítására engedélyt kért a szaktárcától. Hetvenöt éve működik tanítóképzés Kézdivásárhelyen, a középfokú oktatást a 2006–2007-es tanévben váltotta fel teljesen a főiskolai. 1990 óta több mint nyolcszázan szereztek középfokú oktatói oklevelet s három és félszázan felsőfokú diplomát ebben az iskolában. /Fekete Réka: Újból lesz középiskolai tanítóképzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./

A kézdivásárhelyi református egyházközség és a Hálaadás Református Dalárda április 25-én szervezte meg a Kézdi-orbaiszéki Református Egyházmegye templomi kórusainak ötödik találkozóját, melyre hét megyebeli református és két római katolikus énekkart, valamint a nagyszebeni Hozsánna Énekkart hívták meg. A dalostalálkozón közel háromszázan vettek részt. /Iochom István: Református kórusok találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./

Elfogadták Kézdivásárhely felterjesztett címertervét. A címer elfogadási procedúráját Rácz Károly polgármester indította be. A végső változatot Szekeres Attila István heraldikus, a lap munkatársa készítette el. /Iochom István: Hamarosan hivatalos címere lesz Kézdivásárhelynek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Kézdivásárhelyen szervezte meg a múlt hét végén a magyar nyelv napjait, s ennek keretén belül a Körösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőt, valamint az országos mesemondóverseny döntőjét. /Pataky Lehel Zsolt: Kis nyelvművelők és mesemondók. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./

In memoriam emlékkiállítás nyílt május 3-án, vasárnap Kézdivásárhelyen a Vigadóban az Incitato Képzőművészeti Tábor ötletgazdája és mecénása, Tóth Ferenc emlékére. A tragikus hirtelenséggel elhunyt művészetpártoló egyedi örökséget hagyott hátra: halálát követően is megszervezik az Incitato művésztábort, amelynek központi témája a ló. /In memoriam Tóth Ferenc. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

Kézdivásárhely Polgármesteri Hivatala hagyományteremtő szándékkal szervezte meg május 5-én a céhes város iskoláinak első színjátszó fesztiválját. Négy iskola – az Apor Péter Szakközépiskola, a Bod Péter Tanítóképző, a Molnár Józsiás és a Petőfi Sándor Általános Iskola – diákjai léptek fel. (Iochom): Diákszínjátszók fesztiválja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./

Soha ennyi neves geológus, egyetemi tanár és geológushallgató nem járt Háromszéken, mint áprilisban. Budapest, Miskolc, Kolozsvár és Csíkszereda egyetemein tanuló diákok végeztek többnapos terepgyakorlatot a megye legkülönbözőbb geológiai feltárásainál, természet- és környezetföldrajzi objektumainál. Az a program, melyet a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szakemberei állítottak össze, arról tanúskodik, hogy ez a táj nem is olyan szegény ásvány-, kőzet- és őslénytani, valamint más földtörténeti objektumokban, mint ahogyan azt sokan hiszik. Tusnádfürdőn Kisgyörgy Zoltán tartotta a megnyitó előadást Erdővidék földtani megismerésének történetéről. Tóth Levente baróti geológus bemutatta Erdővidék egyetlen és utolsó lignitfejtőjét. A Kézdivásárhelyen élő Bartha Zsolt, a gelencei kőolaj-kitermelés egykori gyakorló geológusa mutatta be mindazt, amit a mélyben lévő háromszéki kőolajról és annak igen költséges kitermeléséről tudni kell. Megtekintették Európa legnagyobb természetes mofettáját, a torjai Büdösbarlangot. Dr. Mosonyi Emília, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa A Keleti-Kárpátok tektonikai szerkezete címen tartott előadást. /Kisgyörgy Zoltán: Mit rejteget megyénk földje? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 7./

Háromszáznál több kisiskolás vett részt összesen a háromszéki népdalbarátok februárban kezdődött vetélkedőin, amely május 6-án a megyei szakasszal zárult. A kézdivásárhelyi Vigadóba csak a két válogatáson átesett, legjobb torkú negyven gyermek jutott el. Az országos megmérettetésre összesen hatan mehetnek el, ez júniusban lesz a Kolozs megyei Válaszúton. /(demeter): A népdal él. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 7./