Vetró András szobrászművész 60 éves. Elmondta, hogy belépett a Magyar Polgári Pártba, s városa, Kézdivásárhely bizalmat szavazott neki, bekerült a helyi tanácsba. Ha lesz igény rá, elkészíti Molnár Józsiásnak, Kézdivásárhely egyik mecénásának mellszobrát, kijavítaná jégkorongozó-szobrát, amely meglehetősen megrongálódott, az új sportcsarnok elé is sportszobrot tervez. Nemsokára avatják egy kőszobrát, az Anyaságot, megvalósítás előtt vannak a műemléképületek oldalán elhelyezendő emléktáblák. Nagyobb lélegzetvételű terve a hármas lovas-szoborcsoport, amely a főtéri szökőkút mellett kaphatna helyet. Szeretne – István Sándor fafaragóval együtt – beindítani egy Mívesházat, egyfajta népfőiskolát, ahol fafaragást, bútorfestést, hímzést, tojásfestést, korongozást, szobrászatot és számtalan más dolgot tanulhatnának a gyerekek és felnőttek egyaránt. Baross Gábor, a „vasminiszter”, akinek jelentős szerepe volt a Sepsiszentgyörgy–Bereck vasútvonal kiépítésében, valamikor szobrot kapott ajándékba a várostól, ami azóta eltűnt. Vetró András újraöntötte, s az önkormányzat segítségével újra felállítanák a vasútállomáson. A hagyományos tárlat márciusban van Kézdivásárhelyen, amelybe bevonták a brassói, sepsiszentgyörgyi képzőművészeket is, így tisztelegnek a nemzet nagy ünnepe előtt. A kovásznai nemzetközi tárlat hasonlóképpen jelentős. Vetró feleségével, Vetró Bodoni Zsuzsával a Gyergyóalfalu melletti Vadárvácska művészeti táborban vettek részt. Ott kapott felkérést egy dombormű elkészítésére, amit már felavattak a borzonti templomban. Vetró Andrásnak Szolnokon feleségével együtt nagy tárlata volt, decemberben Pápán is kiállítást rendeznek – ez az ötödik együttes tárlatuk. Nemrégiben meghívást kapott Budapestre, a Reménység szigetére, amely mentsvár volt, Németh Géza lelkész alapította, és a nehéz időkben fogadták az erdélyi menekülteket. Emlékkertet állítottak, amelyben Erdély nagyjainak domborművei kapnak helyet, ezek elkészítésére kértek fel művészeket, jelenleg 13 munka elkészült, de 160-at terveznek. Vetró András a Kós Károly domborművet készítette. Édesapja, Vetró Artúr /Temesvár, 1919. aug. 30. – Kolozsvár, 1992. febr. 25./ Szabó T. Attiláról, a Szótörténeti tár megálmodójáról és kivitelezőjéről készített egy portrét, reméli, hogy ez is bekerül az emlékkertbe. Vetró szerepelt a Korunk Galéria retrospektív tárlatán is, amely az 1973–1986 közötti időszakot, a hőskorszakot eleveníti fel, és amelynek kapcsán megjelent egy gyönyörű könyv is. A szobrászművész foglalkozik a vértanúkkal is, elkészült a tizenegyedik. Tulajdonképpen ezt magának csinálja. /Farkas Imola: Aki alázattal uralkodik az anyagon Vetró András szobrászművész 60 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

December elsején nyílik meg Pápán, a református kollégiumban a kézdivásárhelyi Vetró művész házaspár, András és Zsuzsa ötven munkáját – kisplasztikát, domborművet, pasztellt és grafikát – bemutató kiállítás. A tárlatot a céhes városból elszármazott és jelenleg Pápán élő tanár házaspár, Pitó János és felesége, Katalin szervezte. /(Iochom): A Vetró művész házaspár Pápán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./

Műsorral tarkított előadáson mutatták be Egyed Ákos történész, akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke Háromszék, 1848–48 /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című könyvének harmadik, bővített kiadását Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Baróton. Sepsiszentgyörgyön az estet a László Attila vezette Magyar Férfidalárda nyitotta meg. Cserey Zoltán történész, muzeológus a magyar történetírásban példa nélkülinek nevezte, hogy élő szerző munkája három kiadást érjen meg. Önvédelmi harcával Háromszék beírta nevét a nemzet történetébe, mégpedig aranybetűkkel – hangoztatta Egyed Ákos. /Szekeres Attila: Háromszék ünnepe (Forradalom, szabadságharc). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

Tizedik alkalommal szervezi meg kétnapos civil fórumát az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA), amelyen civil szervezetek, cégek, önkormányzatok és egyházak képviselői találkoznak. A rendezvény idén az Értékünk az ember címet viseli, helyszíne Kolozsváron az Unitárius Kollégium. A találkozót december 5-én Csáki Rozália, az ERMACISZA elnöke és Balázs Zoltán református lelkész, a Pro Erked Egyesület elnöke nyitotta meg. Átadták a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége által alapított Az év civil szervezete díjat is, jelezte Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke, a kétnapos rendezvény társszervezője. A kitüntetést idén a kézdivásárhelyi Pro Schola Kulturális Nevelési Egyesület kapta. Bodó Barna, a MCSZESZ elnöke elmondta, „civil szervezeteknek szükségük van az érdekvédelemre való felkészülésre. ” /Értékünk az ember – X. Civil Fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Megnyílt Kézdivásárhelyen a Vigadóban a sepsiszentgyörgyi Vinkler Andrásné Rácz Aranka hetven gobelint – zömében tájképet, csendéletet és portrét – bemutató első egyéni tárlata. A kiállítást Fülöp Magdolna nyitotta meg, méltatva a kiállító harmincöt éves munkásságát. Vinkler Aranka a gobelin mellett apró, keresztszemes faliképeket is készít. Irányítója a sepsiszentgyörgyi Szent József Római Katolikus Plébánia mellett működő Szent László Kolping Család kézimunkakörnek, melynek húsz állandó tagja van. Vinkler Aranka tagja a Romániai Magyar Népművészeti Szövetségnek és az alakulóban levő Kovászna Megyei Kézművesek Egyesületének. /(Iochom): Gobelinkiállítás a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

Az egyetemi oktatásba ma az érettségizettek jóval nagyobb hányada iratkozik be, mint régen. Románia követi azt az irányzatot, amely, a felsőoktatás eltömegesedésének rendjén, a középiskolát végzetteknek pár éves egyetemi hallgatóságot szinte garantál, s amióta az ún. bolognai modellt is bevezették, az alsó hároméves képzést általánosítva, a hozzáférés a főiskolához még könnyebbé vált. Megjelentek Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen a különféle továbbtanulási lehetőségek. Sepsiszentgyörgyön bukaresti magánegyetem volt az úttörő, majd a megyei önkormányzat támogatása mellett a Babes-Bolyai Tudományegyetem következett, egyre terebélyesedő kihelyezett tagozatával. Közben megjelent a Székelyföldön a Sapientia EMTE jóvoltából a szociológus- és a tanár-, a turisztikai, valamint a mérnökképzés is, mindez azonban a háromszéki alrégión kívül, főleg Csíkban, Udvarhelyen, Gyergyóban vagy a már jóval távolabbi Marosvásárhelyen. /B. Kovács András: Van-e szükség mezőgazdasági, műszaki, turisztikai vagy tanárképzésre Háromszéken? (Egyetem a Székelyföldön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

Megnyílt a kézdivásárhelyi Vigadó kiállítótermében a Szovátán élő és alkotó Kusztos Endre harminckét munkáját, tus- és szénrajzát bemutató tárlat. Az 1925-ben született művész betegsége miatt nem lehetett jelen egyéni kiállítása megnyitóján. /Iochom István: Kusztos Endre grafikái a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

Incze László történész, a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum létrehozója és egykori vezetője december 14-én töltené 80. évét. 2007. április 2-án elhunyt. Pályája kezdetén tizennyolc évig a tanügyben, majd élete végéig, több mint 37 évig a múzeum kötelékében dolgozott. A múzeumi munka mellett is megmaradt pedagógusnak. Kézdivásárhely tárgyi és szellemi hagyatéka elsősorban Incze László pedagógiai ismereteinek és a történelem iránti elkötelezettségének köszönhetően vált népszerűvé. 2003-ban vonult nyugdíjba, de nem szakította meg kapcsolatát az intézménnyel. Amíg egészsége engedte, naponta bejárt, és segítette a féltve őrzött hagyatékban való eligazodást. Dimény Attila szerencsés, mert közel tizennégy évig dolgozhatott mellette. Tőle tanulta meg a múzeumi munka alapjait. A jövő évben kötetbe szerkesztik Incze László eddig megjelent írásait. /Dimény Attila muzeológus: Incze Lászlóra emlékezünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

December 12-én Kézdivásárhelyen a Vigadóban Fekete Vince Piros autó lábnyomai a hóban, valamint Csigabánat című köteteit bemutatva a gyerekversről beszélt. /Iochom István: Verskötetek és főszereplőik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

Nyolcvanhárom éves kora ellenére Kusztos Endre festőművész /sz. Makfalva, 1925/ dolgozik. 1962 és 1965 között az Erdőszentgyörgyi Múzeum muzeológusa volt. 1965-től szabadfoglalkozású művész. 1995-től Szováta város díszpolgára. Élete zömében felváltva él és tartózkodik Csókfalván, Szovátán és Kolozsváron. Rendszeresen kiállít itthon és külföldön egyaránt. Úgy érzi, életében a legmeghatározóbb a Magyar Nemzeti Galériában az 1972-es egyéni kiállítása volt. Kusztos Endre amíg tehette, úgy járta a Sóvidék, de egész Erdély, általában a magyar nyelvterület tájait és helységeit, mint Kallós Zoltán vagy éppen Orbán Balázs. Közben minden élményét rögzítette és rögzíti ma is szénnel, tussal, diópáccal, pasztellel vezetett naplójába. Kusztos Endre kiállítása most Kézdivásárhelyen, a Vigadóban látható. /Vécsi Nagy Zoltán: Láttyátok, feleim… (Kusztos Endre kiállítása) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

A dr. Bodó Barna által elnökölt Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége a Pro Schola Kulturális Nevelési Egyesületnek ítélte oda Az év civil szervezte díszoklevelet és az ezzel járó ezerlejes pénzjutalmat. A Pro Schola fő célkitűzése a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző és a Tanítóképző Főiskola kulturális és nevelési tevékenységének támogatása, a diákok felkészítése a pedagógusi hivatásra. A kolozsvári székhelyű szövetség a Pro Schola nyolcéves eredményes munkásságát jutalmazta, melyet a magyar kultúra ápolása és az egyetemes értékek közvetítése terén fejtett ki. /Iochom István: Az év civil szervezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./

Egy csíkszeredai civilszervezet nagy vállalkozásba fogott: létrehozzák Erdély fotográfiai múzeumát. A célt maga a szervezet neve jelöli meg: Erdélyi Fotográfia Múzeumért Egyesület. A régi képek gyűjtése, digitalizálása, archiválása már elkezdődött, az anyag hozzáférhetővé tétele érdekében. A Hargita Megyei Kulturális Központ partnerségi megállapodást kötött az egyesülettel, elvállalva a gyűjtés és a feldolgozás folyamatában a szakmai, módszertani segítségnyújtást, a digitalizáláshoz szükséges felszerelés befogadását. Molnár Attila, az egyesület létrehozásának egyik kezdeményezője a kolozsvári Képzőművészeti és Design Egyetem doktorandusz diákja, kutatási témája az erdélyi fotográfia története. A szervezet törekvése, hogy egy honlapon jelenítse meg a már begyűlt fényképeket, gyűjteményét. Az újságíró megjegyezte, hasonló ötlet kivitelezésén fáradozik Székelyudvarhelyen Zepeczáner Jenő múzeumigazgató. Kézdivásárhelyen a hajdanán híres Bogdán-műterem is múzeummá alakul, az épületet a magyar állam vásárolta fel, és a helyi múzeum ügykezelésébe adta. Jó lenne tehát összehangolni a hasonló kezdeményezéseke. /Sarány István: Erdélyi fotográfiai múzeumot létesítenének. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./

A 125 éve született Kós Károly íróra, a sajátos stílust teremtő építészre emlékeztek december 20-án a sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi és kovásznai cserkészek a megyeközponti 14. sz. Dr. Kovács Sándor cserkészcsapat szervezésében a sepsiszentgyörgyi Tanulók Házában. Birtalan Csilla, a helyi önkormányzat városrendezési osztályának vezetője ismertette Kós Károly építészeti tevékenységét. Hangsúlyozta, Sepsiszentgyörgy az a város, ahol a legtöbb Kós-terv megvalósult, szám szerint tizennégy, ebből tizenhárom épület jelenleg is áll, de Szentgyörgyhöz fűződnek olyan tervrajzok is, amelyeket csak papíron őriz az utókor, mint például az impozáns városháza, a Ferenc József Közkórház anya- és csecsemővédelmi pavilonja, a kereskedelmi iskola és bentlakás. Gaál Sándor országos cserkészvezető, a Kós-megemlékezés kezdeményezője személyes élményét mondta el Kós Károly 1977-es kolozsvári temetéséről, amikor tisztelői és a népviseletbe öltözött kalotaszegi tömeghullám úgy ellepte a kincses várost, hogy a néma tüntetésként ható felvonulással szemben a hatalom is tehetetlennek bizonyult. A több mint félszáz cserkész és csoportvezetőik megkoszorúzták a Kós Károly tervezte egykori református elemi népiskola falán 1990-ben elhelyezett emléktáblát, majd kis csoportokba szerveződve elindultak a szentgyörgyi Kós-épületek felfedezésére. /Fekete Réka: A megmaradásra biztató ember (125 éve született Kós Károly). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

Az alsólemhényi Gerontológiai és Rehabilitációs Központ egyik épületében nyílt meg december 20-án Székelyföld első patikamúzeuma. A maga nemében páratlan gyűjtemény létrehozását dr. Boga Olivér ny. főorvos, a Báró Szentkereszty Stephanie Alapítvány örökös elnöke kezdeményezte. Erdélyben csupán két patikamúzeum létezik: a nagyszebeni Bruckenthal Múzeumban 1972 óta működik patikamúzeum, a másik pedig a kolozsvári Gyógyszerésztörténeti Múzeum. Dr. Boga Olivér előadásában a kézdivásárhelyi patikákról is beszélt, és a céhes városban 1784-től napjainkig tevékenykedő patikusok névsorát is felolvasta. A most megnyílt patikamúzeum tárgyainak java része a 2007-ben megszűnt kézdivásárhelyi Aranykígyó Patikából került Lemhénybe, amiért köszönetet mondott az adományozóknak. /Iochom István: Lemhényben patikamúzeumot nyitottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző mellett működő Pro Schola Kulturális és Nevelési Egyesület által benyújtott pályázatok közül hármat sikeresen bíráltak el, tájékoztatott László Katalin iskolaigazgató. A tanítóképző és a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem pszichológia és neveléstudományi karának Kézdivásárhelyre kihelyezett tagozata a Szülőföld Alap két olyan pályázatát nyerte el, amely lehetővé teszi a magyar nyelvű oktatási programokat működtető egyetemek, ezen belül pedig a felnőtt-, szak- és továbbképzési programok támogatását. A harmadik megnyert pályázattal a tanítóképzős diákok testvériskola-programját a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. (Iochom): A tanítóképző három nyertes pályázata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármesterének meghívására Ojtozon egyeztettek a Kovászna és Hargita megyei önkormányzatok és városok vezetői: Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy, Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda, Bunta Levente, Székelyudvarhely, Rácz Károly, Kézdivásárhely és Lőrincz Zsigmond, Kovászna polgármestere január 10-én és 11-én tárgyalt a közös gondok megoldásáról. A két megye önkormányzati vezetői eldöntötték, hogy Székelyföldet hálózati rendszerben fejlesztik. Összeállították azt a tevékenység- és eseménylistát, amelyet az elkövetkező időszakban közösen kívánnak megvalósítani: A területi autonómia megvalósítása érdekében háttéranyagokat és felméréseket készítenek, ezeket Memorandum formájában összefoglalják. Közös fellépés az energetikai ellátás és a közbeszerzések terén. Székely monográfia kiadása, hogy ez alapján elkészíthető legyen a Székelyföldi honismereti tankönyv. Székelyföldet ismertető kiadványok megjelentetése. Szorgalmazzák egy olyan kiadvány létrehozását, amely rendszeresen és ingyenesen eljut minden székelyföldi háztartásba, amely a közösségi identitás-erősítését szolgálja. Székelyföldi gyűjtőhonlap létrehozása, Székelyföld hírügynökség megalapítása, amely naponta összegyűjti a híreket és továbbítja angol és német nyelven is. Egységesíteni és ésszerűsíteni a mezőgazdaság és vidékfejlesztési terveket. A székelyföldi termékek közös népszerűsítése – szekelytermek.ro. Székelyföldi értékek megjelenítése. Események közös szervezése. Rendszeres tapasztalatcsere, a magyar- és kétnyelvű formanyomtatványok használatának elterjesztése a hivatalokban. Az egyeztetések körét bővítik, további székelyföldi városok képviselői kapnak majd meghívást, elsőként Szováta, Maros megyéből. /Közös feladatlistát állítottak össze a székelyföldi önkormányzati vezetők. = Erdely. ma, jan. 12./

Január 10-én Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban nyílt meg Székely Géza grafikus-festőművész Színterek nevet viselő huszonkettedik egyéni tárlata. Az Alsócsernátonban született és 1990 óta Kolozsváron élő művész, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum rajz-, illetve a Babes–Bolyai Tudományegyetem Pedagógia Karának rajzmódszertani tanára húsz évvel ezelőtt állított ki utoljára a városban. Mostani, születésének ötvenedik évfordulójára szervezett tárlata egykori tanítványa, Dimény Erika muzeológus kezdeményezésére jött létre. A kiállító művész tárlatát Fekete Vince költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettese méltatta. /Iochom István: Székely Géza jubileumi kiállítása (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

Január 15-én Kézdivásárhelyen a Vigadóban lakossági fórumon Rácz Károly polgármester /Magyar Polgári Párt/ az elmúlt fél évről számolt be. Sikerként könyvelte el a sport- és kultúrélet terén elért eredményeket, majd az útjavítási és más közérdekű munkálatokról tartott beszámolót. /Iochom István: Lakossági fórum Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./

A kolozsvári grafikus és festőművész Székely Géza huszonkettedik egyéni tárlata nyílt meg január 10-én a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban. A kiállítást a művész egykori tanítványa, Dimény Erika muzeológus szervezte. A tárlatot Fekete Vince, a Székelyföld főszerkesztő-helyettese méltatta. /Székely Géza színterei. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

Január 26-án került sor a negyedik és egyben utolsó perújrafelvételi tárgyalásra a bukaresti legfelsőbb bíróságon, melyen a jogorvoslattal élő peres fél ellenfeleként Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia is jelen volt. A per tárgya Paizs Ottó és Héjja Dezső erkölcsi rehabilitálása és kárpótlása volt. Agache a tárgyalás elnapolását kérte, azzal érvelve, hogy Filip Orbán Daniella Kamillának 1992, míg Konrád Jánosnak 1991 óta nincs kézdivásárhelyi lakhelye, amit a tárgyaláson jelen levő ügyész elvetett, mondván, kettejüknek nincs semmiféle aktív szerepük a mostani perben, csupán Paizs és Héjja kérte a perújrafelvételt. Ezzel az állásponttal a kilenctagú bírói testület is egyetértett, és a perirat érdembeni tárgyalásáról döntött. Aurel Dionisie Agache azt kérte, hogy csak Paizs Ottó esetében hagyják jóvá a perújrafelvételt, a másik elítéltét pedig utasítsák el. Az ügyész Paizs Ottó kérésének elfogadását, míg Héjja Dezsőé elutasítását javasolta. Ez azt jelenti, hogy csak Paizs Ottó iratcsomóját küldik vissza alapfokú újratárgyalásra, ami gyakorlatilag a bűnügyi per beszüntetését is jelent(he)ti, mivel Paizs Ottó tette mára már elévült. Ugyanakkor a bírói testület Héjja Dezsőt 300 lejes perköltség kifizetésére kötelezi, amiből 200 lej az ügyvédi tiszteletdíj. /Iochom István: Paizs Ottó tette elévült (Agache-per). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

Háromszéken két magyar elméleti középiskolát érint a leglátványosabban a kilencedikesek beiskolázásának szigorítása. Egy-egy osztállyal kevesebb indul ősztől a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban és a Mikes Kelemen Főgimnáziumban, Kézdivásárhely nagy múltú elméleti iskolája már korábban elveszített két osztályt, Baróton és Kovásznán lehetetlen a további karcsúsítás. Európai uniós követelmény, hogy 2013-ra megforduljon a jelenlegi 60/40 százalékos arány a középiskolai és szakiskolai képzés között, a gyakorlat ellenben azt mutatja, hogy a diákok továbbra is inkább választják a négyéves középiskolákat (elméleti, művészeti, sport- és szakközép-), mint a háromlépcsős (2+1+2 év), az ötödik esztendőben szintén érettségivel végződő szakiskolákat. Utóbbi típus első két esztendeje után megszerezhető az Európai Unióban egységes I-es szakmai fokozat, vannak, akik ezen a szinten abbahagyják a tanulást. Amióta eltörölték a képességvizsgát, amelynek sikeres letétele kötelező volt a középiskolai felvételhez, még inkább fordult a kocka, bárki jelentkezhet líceumi osztályba. Idén a minisztérium figyelmeztette a megyei tanfelügyelőségeket, hogy a 60/40 százalékos arányt szigorúan tartsák be a beiskolázási terv elkészítésénél. Igaz ugyan, hogy Háromszéken nem veszélyezteti a magyar VIII. osztályosok anyanyelven történő továbbtanulását az osztályok elosztása, miként Maros megyében történt, ahol több százzal kevesebb magyar tannyelvű helyet hagytak jóvá az induló IX. osztályokban, mint ahány magyar VIII. osztályos tanul jelenleg, de két magyar osztály felszámolása a megyeközpont két legnagyobb középiskolájában felháborodást váltott ki az érintett tanintézmények vezetősége, tantestülete, a diákok és a szülők körében. A Székely Mikó Kollégium már tavaly a korábbi öt osztály helyett négy indítására kapott engedélyt, akkor lemondtak az intenzív nyelvosztályról. A tanfelügyelőség ősztől már csak három IX. osztályt indíthat, amivel első lépésben a vezetőség nem értett egyet. Biró Béla igazgató elmondta, hogy felméréseik szerint a jelenlegi négy VIII. osztály százhat tanulója közül nyolcvanan egészen biztosan a Mikóban kívánják folytatni tanulmányaikat, és az előző évek tapasztalata szerint még legalább ötvenen más iskolákból is első opcióként írják be a Mikót, tehát egészen biztos, hogy a négyszer huszonnyolcas létszám sem lenne elég. Az igazgató szerint náluk minden esztendőben túljelentkezés van. A kevesebb osztály indítása miatt a mikósok szülei beadvánnyal fordultak a tanfelügyelőséghez, kérték a négy osztály jóváhagyását, de pozitív válasz nem született. Egyetlen osztályról sem mondunk le, minden évben jelentős túljelentkezés van iskolánkban, jók az eredményeink, lehetetlen ezt nem figyelembe venni – szögezte le Kerekes Dóra, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium igazgatója. A tanfelügyelőség közölte, hogy a jelenlegi négy helyett szeptembertől három IX. osztályt indíthatnak, az iskola írásban válaszolt: elutasították a módosítást, és közölték, kitartanak a jelenlegi létszám mellett. Azzal érveltek, hogy a magyar hallgatók aránya a felsőoktatásban jóval a romániai magyar népességi arány alatt marad (6,6 százalék a magyar anyanyelvű lakosság aránya, de csak 4,4 százalék a magyar diák a felsőoktatásban, és ebből is csupán 30–40 százalék tanulhat anyanyelvén), ezért elfogadhatatlan, hogy éppen azokat az iskolákat sújtsa a létszámcsökkentés, ahonnan a legnagyobb arányban jutnak be egyetemre. Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondta: minden évben a szakiskolák rovására történt a karcsúsítás, ezekben az iskolákban maradt a legtöbb üres hely, illetve több osztályt meg sem tudtak valósítani. Háromszéken a baróti és kovásznai iskolaközpontokban az elméleti vonalon legfeljebb egy-egy reál- és humán osztály működik, ezektől nincs, amit elvenni; a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnáziumban négy esztendővel ezelőtt hat IX. osztály működött, tavalytól csak négy; a Bod Péter Tanítóképzőben idén ballag az utolsó líceumi tanítóképzős csoport, ennek megszűntével az iskola a két párhuzamos osztállyal működő elméleti vonalat kívánná bővíteni, de nem kapott rá jóváhagyást. 1990-től mostanáig az iskolák megkérdezése nélkül döntenek jövőjükről. A tanfelügyelőség az ügyben a minisztérium mindenhatóságára hivatkozik, az pedig az uniós előírásokra. Az iskolák önrendelkezéséről így nincs szó. A tapasztalat az, hogy ami egyszer megszűnik, az úgy is marad. Emiatt a beiskolázási stratégiáról legalább megyeszintű konzultáció alapján kellene dönteni. /Fekete Réka: Ami megszűnik, úgy is marad? (Karcsúsítják az elméleti oktatást). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

Térbe zárt pillanat címmel a 19. század végén és a 20. század elején készült sztereofényképekből nyílt kiállítás január 28-án Kolozsváron az Erdélyi Történeti Múzeumban. A tárlat megnyitója 2006-ban volt Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban, a fényképeket az azóta eltelt időszakban több magyarországi múzeumban csodálhatták meg az érdeklődők. A kiállítás az elmúlt év folyamán több székelyföldi városban (Csíkszereda, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy) volt látható, most pedig Kolozsváron is megtekinthető. /F. ZS. : Sztereofényképek az Erdélyi Történeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Megjelent Jánó Mihály művészettörténész élete fő műve: Színek és legendák (tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez) című vaskos könyve. Jánó Mihály felidézte indulását. Kézdivásárhelyen a múzeumban dolgozott, a hetvenes évek vége felé áttanulmányozta a gelencei plébánia irattárát. A Szent László legenda elterjedéséről és a gelencei templomról a nyolcvanas években írt egy nagyobb tanulmányt. Jánó Mihály 1983-ban került Sepsiszentgyörgyre. A millenniumi időszakban készültek nagy számban a történelmi Magyarországon a történelmi személyiségek szobrai. Székelyföldön elmondható, csak szórványosan, most pótlódik, s közben kiesett száz év. Nagy a törés, a folyamat nem egységes. Jánó Mihály a falfestményeket kezdte tanulmányozni, minden szabad idejében ezzel foglalkozott. /Bogdán László: A féltett szabadság (Beszélgetés Jánó Mihály művészettörténésszel) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./

Kézdivásárhelyen sajtótájékoztatót tartott Fekete Károly és Rácz Károly, az MPP helyi elnöke és a város MPP-s polgármestere, aki többek között az ország új, tervezett közigazgatási felosztásáról beszélt. Fekete Károly kifejtette, időszerűnek találják, hogy az önkormányzatok elfogadják a Székely Nemzeti Tanács autonómia-népszavazásra vonatkozó tervezetét. A regionális újraszervezés időszerű ― fejtette ki Fekete Károly ―, mert ha a közeljövőben bekövetkezik Románia regionális újraszervezése, akkor az MPP úgy látja, ezért most kell cselekedni, és most kell kérni, hogy a Székelyföld önálló régióvá váljék. Kézdivásárhely volt az első székelyföldi település, amely egyhangúan fogadta el az autonómia-népszavazás kiírásáról szóló határozatot. Ezt a határozatot György Ervin akkori prefektus megtámadta, eddig egy tárgyalás volt. /Iochom István: A megyei törvényszéken a kézdivásárhelyi határozat (Autonómia-népszavazás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

Napjainkban a közösségi összetartozás alkalmait a különböző klubok igyekeznek megteremteni. Sepsiszentgyörgyön például a városi művelődési ház pincehelyiségében a hét különböző napjain különböző klubok tagjai találkoznak, a Huszárik filmklub, a Holló Ernő Sajtópince, a Terefereklub és a Dzsesszklub. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke mondta, hogy az országban a Holló Ernő Sajtópince az egyetlen, folyamatosan működő magyar sajtóklub. Az évek során számos szerkesztőség munkatársai fordultak meg itt; Kolozsvárról például öt szerkesztőséget láttak vendégül (Szabadság, Krónika, Művelődés, Korunk, Magyar Kisebbség), Csíkszeredából és Székelyudvarhelyről kettőt-kettőt (Hargita Népe, Csíki Hírlap, illetve Udvarhelyi Híradó és Polgári Élet). Kézdivásárhelyről már többször a sajtóklub vendége volt a Székely Hírmondó, és az új évadot ismét egy kézdivásárhelyi szerkesztőség meghívásával kezdik: február 4-én a tavaly új sorozatával induló, 105 éves Székely Újság a vendégük. A következő héten a könyve megjelenése előtt álló színművész, László Károly, majd a három sepsiszentgyörgyi rádióból a Sepsi Rádió, végül a Brassói Lapok szerkesztősége lesz a vendégük. /Matekovics János: Újra találkozunk! (Pinceklub Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

2008. április 21-én Aurel Dionisie Agache, a néhai kézdivásárhelyi milicista őrnagy legidősebb fia beperelte a Kovászna megyei rendőrséget, arra hivatkozva, hogy a Kovászna megyei rendőr-főkapitányság személyzeti osztálya nem engedélyezte apja személyi dossziéjának áttanulmányozását. A rendőrség azzal indokolta az iratcsomó zárolását, hogy bizalmasnak minősített dokumentumokat és információkat is tartalmaz. Ifjú Agache meggyőződése, hogy apja személyi dossziéjában olyan adatokra bukkan, amelyek alapján be tudná bizonyítani, tevékenysége során nem vétett az emberi jogok ellen, ahogyan azt állítják, és amiért Kézdivásárhely központjában 1989. december 22-én a népharag áldozata lett. A Kovászna megyei rendőrség szerint a titkosítás feloldása precedenst teremtene. A taláros testület helyt adott a felperes kérésének, és arra kötelezte a Kovászna megyei rendőrséget, hogy oldja fel a titkosítás alól a néhai őrnagy 1968–1989 közötti adatokat, feljegyzéseket, jellemezéseket stb. tartalmazó személyi iratcsomóját. /Iochom István: A felperes javára döntöttek (Agache-ügy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

Az iskolák biztonsági rendszerét kívánják erősíteni, miután az utóbbi időben megszaporodtak az erőszakos cselekmények a tanintézetekben. A rendőrség és az önkormányzatok további térfigyelő kamerák, pánikgombok beszerelését tervezi. A kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium aligazgatónője, Wanek Judit szerint konfliktust inkább a más iskolákból belátogató diákok okozhatnak, de úgy látja, ezt már hatékonyan ki tudják védeni térfigyelő kamerákkal. Az iskolák biztonságáért térfigyelő kamerák felszerelését szorgalmazza a háromszéki rendőrség is a tanintézményekben. A rendőrség razziákat is tartott, iskolakerülőkre vadászva. Sepsiszentgyörgyön mintegy ötven gyereket kaptak el valamelyik kocsmában, míg Kézdivásárhelyen három razzia volt, és ott is közel félszáz iskolakerülőt azonosítottak. Az Egészségügyi Világszervezet 37 országban végzett felmérése szerint az iskolai erőszak tekintetében első helyen áll Románia. /Hideg Bernadette, Kovács Zsolt: Kamerákkal őrzött iskolák. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Kovászna, Zabola és Sepsiszentgyörgy után Para Mária kovásznai amatőr festő Kézdivásárhelyen, a Vigadó földszinti kiállítótermében mutatkozik be. Az elsősorban akvarellből válogatott kiállítását népes közönség jelenlétében Fülöp Magdolna nyitotta meg. (Iochom): Para Mária akvarelljei a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

A kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban megnyílt a gyergyóalfalvi Sövér Elek Alapítvány által szervezett IV. Vadárvácska Képzőművészeti Alkotótábor vándorkiállítása. Húsz művész különböző technikával készített munkáit mutatták be. A tárlatot Gáll Mihály, az alapítvány elnöke és Vetró András szobrász nyitotta meg. A tábor ötlete Gáll Mihály vállalkozótól ered, aki tavaly saját erdei szállását ajánlotta fel a művészek számára, és a tíznapos táborozás idején ő és családja gondoskodik arról, hogy minden feltétel adott legyen az alkotáshoz. /Iochom István: A Vadárvácska Alkotótábor vándorkiállítása a Céhtörténeti Múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./

Csíkszeredai és kézdivásárhelyi megálló után február 20-án Árkoson zárta székelyföldi felolvasó körútját az Erdélyi Magyar Írók Ligája, A körút résztvevői Király Zoltán, Farkas Wellmann Endre, Gáll Attila, továbbá a sepsiszentgyörgyiek, Farkas Árpád, Bogdán László és Szonda Szabolcs költők. /(vop): A költészettel jelzett tüzecske körül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./