A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó népszerű kismonográfia-sorozata gazdagodik évek óta. Idén két festő – a Felvincen élő Sipos László és a nagyváradi Jakobovits Miklós – valamint egy szobrász, a kézdivásárhelyi Vetró András munkásságáról jelent meg Műterem-album. A november 9-én tartott bemutatón a három alkotó kiállított műveinek tárlatnyitója sem maradt el. Jakobovits és Sipos művészetét a kolozsvári műkritikus, Józsa István ajánlja az érdeklődők figyelmébe a sorozat 21. illetve 22. darabjában, Vetró szobrászatát az erdélyi képzőművészet népszerűsítését programszerűen felvállaló Banner Zoltán elemzi a 23. kötetben. /(nk): Gyarapodó műterem. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

Taroltak a háromszékiek az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) által szervezett Kriza János Országos Balladamondó Versenyen, az első hat díjazott közül négyen sepsiszentgyörgyiek, illetve kézdivásárhelyiek. Az AESZ immár hagyományossá vált versenye 73 középiskolást toborzott Sepsiszentgyörgyre hét erdélyi megyéből. A diákok november 9-én Székely Nemzeti Múzeumban mutatták be produkciójukat, másnap díjkiosztás előtt kirándultak, este pedig a néptánctalálkozó gálaelőadására, illetve táncházba mehettek el.,,Nagyon szép balladákat hoztak a gyerekek, olyan változatokat is, amelyeket még egy magyar tanár sem ismer” – összegezte élményeit Demeter Ignác, aki az egyik támogatót, az Oktatási Minisztériumot képviselte a versenyen. Az AESZ bevallott céllal indította útjára 12 évvel ezelőtt a balladamondó versenyeket: a népköltészet igazi értékeinek megismertetését, ápolását, továbbéltetését kívánták elérni. /Farkas Réka: Balladák ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./

November 11-én tartották meg Feltorján a templombúcsút. A búcsús misét Tamás József segédpüspök celebrálta – aki most tölti be 63. életévét – a környékbeli papság részvételével. A nagyszámú hívő jelenlétében helyezték el a templomkertben az újonnan építendő templom alapkövét. Az ünnepi misén közreműködött a kézdivásárhelyi Cantus kamarakórus. A rendszerváltás után Kézdiszéken egyetlen római katolikus templom sem épült, a mostani lesz az első. A jelenlegi kis templom már szűknek bizonyult, ezért szükséges új templom felépítése. /Iochom István: Feltorján lerakták a római katolikus templom alapkövét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./

Mind a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, mind az Erdélyi Unitárius Egyház a szabad lelkiismeretük szerinti szavazásra buzdította híveit, ennek ellenére november 19-én Tőkés László független EP-képviselőjelölt egy református, majd egy unitárius templomban kampányolt Háromszéken. Az ÚMSZ birtokába került bizalmas, február 23-án született körlevél szerint Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület /EREK/ püspöke azt „ajánlotta” lelkészeinek, gyűjtsenek aláírásokat Tőkésnek. Pap Géza püspöknek a Tőkés László melletti aktív kiállásra való buzdítása nem váltott ki egyértelmű tetszést az egyházkerület lelkészei részéről. 61 lelkipásztor ugyanis közös állásfoglalást adott ki. Az aláírók tiltakoznak az ellen, „hogy az egyházat bárki is eszközként használja politikai célok elérése érdekében”. Az EREK módosított álláspontján. A Pap Géza püspök és Tonk István főgondok által aláírt november 19-i körlevelében az egyház elnöksége „minden református egyháztagot és erdélyi magyart” szabad lelkiismerete alapján való választásra szólított fel. Az Erdélyi Unitárius Egyház elnökségének hivatalos álláspontja, hogy az egyháztagok szavazzanak lelkiismeretük szerint. Tőkés László püspök november 19-én Háromszéken találkozott szimpatizánsaival: Baróton és Kézdivásárhelyen népgyűlésen vett részt, majd Kovásznán és Sepsiszentgyörgy református, illetve unitárius templomában találkozott híveivel. A püspök kíséretében Kovásznára látogató, és beszédet is mondó Orbán Viktor Fidesz-elnök kifejtette: olyan emberre kell leadni a voksot, aki érzi is, amit mond, és aki bebizonyította, hogy kiáll azért, amit megígér. A püspök stábjával együtt érkezett Kovásznára Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, Toró Tibor RMDSZ-szenátor és Antal Árpád András RMDSZ-képviselő is. /Mihály László: Kampány a szószékről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

„Tőkés Lászlón kívül nincs még egy olyan ember a Kárpát-medencében – beleértve Kis-Magyarországot is –, aki e térség magyarságának egységét tudná képviselni” – jelentette ki november 19-én Baróton Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A volt magyarországi miniszterelnök elkísérte a november 25-i európai parlamenti választásokon független jelöltként induló református püspököt kampányzáró körútjára. Ennek első állomása a székelyföldi Barót volt. Délután Kovásznára mentek, majd Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön találkoztak a helyi lakosokkal. Orbán Viktorral a Székelyföldre érkezett Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, velük együtt részt vesz a körúton Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), valamint Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke is. Baróton kétezer ember fogadta nagy ovációval és az Erdővidék népi táncegyüttes műsorával Tőkést és Orbánt. Az Erdővidékre először látogató Orbán Viktor megállapította: sohasem értette, hogy miért támadják őt azért, mert Tőkés mellett áll. „Miért kell félni Tőkés Lászlótól?” – tette fel a kérdést a hallgatóságnak. Valószínűleg nem is a püspöktől félnek ellenfelei, hanem attól, amit képvisel. „Az autonómia ügyéről van szó” – mondta. Szerinte ugyanis vannak, akik a kampány közeledtével azonnal az autonómia híveivé válnak, de amikor cselekedni kellene, nagy hirtelen ölükbe esik a kezük. Tőkés László kiemelte: Orbán Viktor volt az a vezető, aki évtizedek megalázottsága után visszaadta a hitet a romániai magyaroknak. Tőkés visszautasította azokat a támadásokat, amelyeket Orbán Viktor ellen intéznek „egyes fejüket vesztett és a földet talpuk alól kicsúszni érző, magyar nemzetiségű román vezetők”, és azt mondta: „A hallgatás falait ledöntöttük, most a hazugság falával állunk szemben, de nem hátrálhatunk meg”. /Orbán: Tőkés a magyarságot képviseli. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Altorján Tőkés László független jelölt ötven kerítésekre rögzített plakátjából tizenkettőt-tizennégyet letéptek. Sorra tépték le a Tőkés-plakátokat, de az RMDSZ-eseket nem bántották. November 18-án Kézdivásárhelyre érkezett a plakáttépő brigád, Tőkés-plakátokat tépték le. Amikor észrevették, hogy valaki megpróbálja lefényképezni őket, pillanatok alatt autóba ültek, és elhajtottak. Az RMDSZ-es plakátok közül egyet sem téptek le. A plakáttépés éjszaka is folytatódott, Kédiszék több települését is felkereste a Tőkés-plakátok eltüntetésére szakosodott kommandó. Tőkés László és Orbán Viktor baróti látogatása előtti éjszaka ismeretlen tettesek Nagybaconban, Bibarcfalván és Baróton leszaggatták a független jelölt választási plakátjait, helyükre RMDSZ-es propagandaanyagot ragasztottak. Az erdővidéki MPSZ feljelentést tesz Nagyajta alpolgármestere, Barabás András ellen, aki Tőkés Lászlót népszerűsítő plakátokat szaggatott le. /(Hecser): Plakátháború megyeszerte. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

Minden bizonnyal elszámoltatásra számíthatnak azok az RMDSZ-es képviselők, akik részt vállaltak Tőkés László választási kampányában, jelezte Kovács Péter kampányfőnök-helyettes, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, hozzátéve, ez csak a saját véleménye. A püspök egyes kampányrendezvényein Toró T. Tibor, Antal Árpád András, Tamás Sándor és Garda Dezső képviselő vett részt. Toró T. Tibor, aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöki tisztségét is betölti, székelyudvarhelyi kampánybeszédében kijelentette, számára természetes és magától értetődő a Tőkés László melletti kiállás. Nem az RMDSZ ellen, hanem Tőkés László mellett szólalt fel Székelyudvarhelyen. Valószínűnek tartja, hogy az RMDSZ kizárja soraiból azokat, akik nem követik a párt irányvonalát. „Állok elébe – jelentette ki Toró. – De én abban reménykedem, hogy a választások után lesz tér azoknak is, akik a megegyezést sürgetik. ” Sajtótájékoztatón magyarázta el Antal Árpád András képviselő is, hogy miért kísérte végig Tőkés Lászlót és a vele tartó Orbán Viktort a háromszéki kampánykörútján. Kijelentette, ha a magyarok az országos átlagnál nagyobb arányban mennek el szavazni, van esély arra, hogy mind az RMDSZ-lista, mind Tőkés László bejusson. Tamás Sándor képviselő Tőkés László kézdivásárhelyi kampányrendezvényén vett részt. Garda Dezső Gyergyószentmiklóson volt jelen Tőkés László fórumán. Jelenléte nem értelmezhető úgy, hogy az RMDSZ ellen kampányolt volna. Márton Árpád frakcióvezetőtől megkérdezte a Krónika, hogyan ítéli meg frakciótársai részvételét a Tőkés-kampányban, és készül-e szankciókat alkalmazni a renitensek ellen. „Provokatív kérdésekre nem válaszolok” – jött a szűkszavú válasz. Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese inkább elítélte ezt. /Gazda Árpád: Elszámoltatják Toróékat? = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

Kézdivásárhely után Sepsiszentgyörgy is gazdagabb lett egy új sportlétesítménnyel. November 23-án – közel egyéves késéssel – Borbély László regionális fejlesztési miniszter jelenlétében adták át a városban a 150 férőhelyes sportcsarnokot. /Tibodi Ferenc: Felavatták az új sportcsarnokot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./

November 11-én tartották Feltorján a Szent Márton-búcsút. A jelenlegi katolikus templomot az 1940-es években építették a helybéli hívek. Most a jelenlegi plébános, Papp Antal, miután egy modern, többfunkciójú közösségi ház építését a hívek összefogásával befejezte, új templom építése mellett úgy döntöttek, amelynek alapkövét a búcsús misét követően tették le. Az ünnep főcelebránsa Tamás József segédpüspök volt. Közreműködött a kézdivásárhelyi Cantus kamarakórus. Az új templom építésénél a németországi Remscheidban lebontott és elszállított Szent Teréz-templom anyagát (oltárok, szobrok, padok, nyílászárók stb.) fogják felhasználni. /Fórika Balázs: Alapkőletétel Feltorján. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 25./

Felső-Háromszéken Tőkés László független jelölt öt százalékkal több szavazatot kapott, mint az RMDSZ-lista. Kézdivásárhelyen 5879-en járultak az urnák elé, az RMDSZ-listára 2162, Tőkésre 3183 érvényes szavazatot számoltak össze, az RMDSZ 37, Tőkés László 55, a többi párt pedig négy százalékot kapott. Kézdiszék többi településén összesen 11 116 fő szavazott, az RMDSZ-re 4603, Tőkés Lászlóra 4586 szavazat volt érvényes, más pártok pedig 6 százalékot kaptak. Összesítve egész Kézdiszéken 16 995-en szavaztak, az RMDSZ 6765, Tőkés László 7690 voksot kapott, ami 41 és 46 százalékot jelent, a többi párt között 5 százalék oszlott meg. /Iochom István: Tőkés győzött Kézdiszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

Tizenkét magyar is szerepel a leggazdagabb románokat rangsoroló Capital Top 300-ban. Látványos változásokon ment át a Capital című gazdasági-pénzügyi hetilap által összeállított, a 300 leggazdagabb romániai üzletembert rangsoroló toplista. 2006-ban mindössze két dollármilliárdosa volt az országnak, addig idén az első tíz helyezettnek van legalább egymilliárdos vagyona. A tavaly még 800 millió dolláros vagyonnal rendelkező Dinu Patriciu vagyona egyetlen év alatt 3,1-3,3 milliárdra ugrott: sikere titka a Rompetrol eladása. Harmadik helyről ugrott a másodikra Gigi Becali futballmágnás: vagyona egyetlen év alatt megháromszorozódott, elérve a 2,8-3 milliárd dollárt. Ion Tiriac 1,5 milliárdról 2,2-2,4 milliárdra duzzasztotta vagyonát, a tavalyi második helyről így is a harmadikra csúszott le. Akárcsak tavaly, tizenkét romániai magyar vállalkozó is felkerült a 300-as listájára. A 2006-os rangsoroláshoz hasonlóan a nagyváradi székhelyű RCS&RDS telekommunikációs vállalat tulajdonosa, Teszári Zoltán a leggazdagabb romániai magyar: egyetlen év alatt sikerült közel egymilliárd dollárral gyarapítania tavaly még 220-230 millió dolláros vagyonát. Miközben 2005-ben a nyolcadik, 2006-ban a negyedik helyen álltak a romániai magyar vállalkozók rangsorában, idén a másodikra futott be Fodor Zsolt és felesége, Silvia, a kolozsvári székhelyű Euro GSM tulajdonosai, vagyonuk a tavalyi 45-50 millió dollárról 120 millióra nőtt. A harmadik helyre sorolt Mudura Sándor vagyona is jelentősen gyarapodott, eléri a 100 millió dollárt. A nagyváradi üzletember a Lotus Plázát működtető Plaza Invest vállalat többségi tulajdonosa. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor vagyona 53-54 millióról 81 millióra bővült Eladta Hungastro-részvényeit, a befolyt összeget pedig a tulajdonában levő cégek tőkeemelésére fordította, és folytatta ingatlanpiaci, tőzsdei és befektetési alapi beruházásait. 60 millió dollár maradt a kolozsvári Urasi Béla vagyona, miközben a szintén kincses városi Pászkány Árpád üzletember vagyona 35-40 millióról 50-55 millióra bővült. A következő három helyen háztartási gépek forgalmazásával foglalkozó kézdivásárhelyiek tudják magukénak. A Cosmo üzletláncot működtető Primex cég tulajdonosa, Bába György 42-46 millió dolláros vagyonnal rendelkezik, a tavalyi 38-39 millióhoz képest. A Domo üzletláncot együtt útnak indító Szarvadi Lóránd és Hegedűs Ferenc vagyona a 2006-os szinten maradt. Szarvadinak és feleségének, Zsuzsannának 40, míg Hegedűsnek 32 millió dollárja van. László Jánosnak, a székelyudvarhelyi Impar cégcsoport, illetve a Küküllő Szálloda tulajdonosának a tavalyi 20–21 millió dollárról 31 millió dollárra gyarapodott vagyona, miközben a csíkszeredai Kurkó János Györgynek változatlanul 23 millió dollár maradt. Szintén a tavalyi szinten maradt Kovács Zoltán temesvári üzletember különböző sajtóorgánumok, nyomdák, reklámcég működtetése és ingatlanberuházások révén megszerzett 19-20 millió dolláros vagyona. /Bálint B. Eszter: Már tízen dollármilliárdosok. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

Tucatnyi felső-háromszéki besúgó álnevének jutott birtokába a Krónika napilap. Egy 1984. augusztus 28-i, kézdivásárhelyi keltezésű, egyetlen gépelt oldalnyi jegyzőkönyvről van szó, amelynek kíséretében az 1989. december 22-én Kézdivásárhely főterén népharag áldozatává lett Aurel Agache, a helyi milícia gazdasági osztályának őrnagya tizenkét besúgó álnevét és dossziéját, valamint tizenhárom nyomozati iratcsomót adott át kollégáinak, Ioan Banciu főhadnagynak és Aurel Grama hadnagynak. Egyelőre talány, hogy kik lehetnek azok a személyek, akik Agache őrnagynak embertársaikról jelentettek. Erről a dokumentumot a laphoz eljuttató Aurel Dionisie Agache, az elhunyt őrnagy nagyobbik fia sem tudott beszámolni. Szerinte ez aligha tudódik ki, miután 1989. december 22-én, a romániai rendszerváltozás kirobbanása napján a tömeg a városi milícia épületéből és lakásukból is kidobálta és megsemmisítette az iratokat, a Krónikának átadott irat pedig a lakásukban megmaradt egyetlen dokumentum. A jegyzék szerint a besúgók közül Dumitru, Lipinka és Vasile az akkori állami kereskedelmi vállalatról (ICS) jelentettek. Csernáton községért egy Koday Z. fedőnevű személy „felelt”, a Munka Szövetkezetről Tibi, a városgazdálkodási vállalatról Torok (Török?), az egykori kereskedelmi lerakatról (ICRA) Cojoaca, a kórházról pedig Jenő jelentett. A besúgók között szerepel Deák Sándor, Peri Ion, Orban és Andrei fedőnév is, ezekről nem derül ki, hogy milyen intézményekről kellett jelentéseket tenniük. /Bartos Lóránt, Benkő Levente: Ki fújt Agachénak? = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

December 4-én Kézdivásárhelyen a Báró Wesselényi Miklós Könyvtár szervezésében bemutatták dr. Szőcs Géza A lélek hangja című kötetét. A könyvet Sylvester Lajos, a lap főmunkatársa ismertette. /Iochom István: Könyvbemutató Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

Márkosfalvi Orbán Dezső konok, megalkuvást nem ismerő ember. A kilencvenes évek elején a székely közösségi értékek tapasztalatára hivatkozva gazdakört szervezett és irányított, mindezt a lapnak küldött kézirataival az olvasók tudomására kívánta hozni. Hogy példát vegyenek róla. A gazdamozgalom erőteljes felfutása elmaradt. Mint ahogy Orbán Dezső kéziratai is egyre ritkábban érkeztek a szerkesztőségbe. Akkor már energiáit egy másik kötődés, a székely nép történetének tanulmányozása, az adatok rendszerezése kötötte le. Orbán Dezső nem tartozott a ,,hivatalos” történészek közé, talán ezért is életműve, A székely gesta, ez a vaskos és rendhagyó történelemkönyv hosszú ideig kéziratban szunnyadt. Végül, már a kilencvenedik életévén túl egy sajátos székely történelemkönyvet adott át az újságírónak. Testvérével együtt pedig – Samel úr címmel – egy családtörténetet írt, amely a székely társadalom legkisebb, de legerősebb alapsejtjének életébe nyújt betekintést. Márkosfalvi Orbán Dezső egy századon át ragaszkodott ahhoz a közösséghez, amely gondolkodását, munkáját meghatározta. Befejezte földi pályafutását, konok ragaszkodásra érdemes odafigyelni. /Ferencz Csaba: Orbán Dezső konok kitartása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./ Emlékeztető: Kézdimárkosfalván falunapot rendeztek. Bemutatták Márkosfalvi Orbán Dezső A székely gesta című könyvét. /Iochom István: Könyvtárat avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2005. júl. 18./ Az idén júniusban Budapesten a Kapu Kiadó és Magyar a Magyarért Alapítvány gondozásában megjelent 728 oldalas A székely gesta után a kilencvenhárom éves Orbán Dezső újabb kötete: a szerző kiadásában, Kocsis Károly szerkesztésében Kézdivásárhelyen látott nyomdafestéket a Samel úr – Egy székely család a történelem forgószelében című regényes családtörténet. A szerző, akárcsak első könyvében, a Samel úrban is anekdotázó, az ízes székely tréfák hangvételét sem mellőzve mutatja be a márkosfalvi Orbán család életét a huszadik század történelmi eseményeibe ágyazva. /Iochom István: Samel úr – Egy székely család a történelem forgószelében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2005. nov. 12./

Egy napon két könyvbemutató volt Kézdivásárhelyen, egyik a Vigadóban, másik a Céhtörténeti Múzeumban. Czegő Zoltán mutatta be az Irodalmi Jelen pályázatán különdíjra érdemesült regényét, az Időrianást, majd dr. Szőcs Géza családkönyvével, A lélek hangja cíművel ismerkedhetett a közönség. A Vigadó kiállítótermében az Erdélyi Magyar Könyvklub mutatta be imponáló választékát de jelen volt Sántha Attila cége is, a Zelegor Könyvkiadó székely és csángó könyveivel. Könczey Lilla elmondta, a könyvesszakmáról diplomát szerzett Budapesten, és saját könyvárus vállalkozást indított Kézdivásárhelyen. /Sylvester Lajos: Karácsonyi könyvvásár. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) állandó bizottságának december 10-i Marosvásárhelyen tartott ülésén elemezték az európai parlamenti választások eredményét, döntöttek az autonómia-referendum folytatásáról, arról, hogy az SZNT küldöttgyűlését februárban, várhatóan Sepsiszentgyörgyön tartják meg, valamint azt, hogy Tőkés László európai parlamenti képviseleti irodáját jövő év elején nyitják meg, szintén Sepsiszentgyörgyön. Fodor Imre, az SZNT elnöke elmondta, a Tőkés Lászlóra adott szavazatok azt bizonyítják, hogy ő is az erdélyi magyarság legitim képviselője, hiszen az egyetlen volt a jelöltek közül, aki függetlenként indult a versenyben. Eddig mintegy 173. 000-en szavaztak az autonómiára. Fodor Imre elmondta, sokan támogatják anyagilag is az SZNT kezdeményezését, de nevüket nem vállalják, a „referendum” lebonyolításához pedig nehéz embereket találni. Ismertették azt a nyílt levelet, amelyet Fodor az SZNT nevében Lluis Maria de Puig Európa tanácsi képviselőnek küldött, amelyben a székelyföldi autonómiatörekvéseket ismertette, kérve a képviselőt, támogassa, hogy „az Európa Tanács parlamenti közgyűlése jelentéstevőt nevezzen ki a székelyföldi őshonos, egy tömbben élő, magyar önazonosságú, székely nemzeti közösség általános helyzetének felmérésére, a közösség által kinyilvánított autonómiaigény megvizsgálására, és ezt követően az Európa Tanács parlamenti közgyűlése határozatot fogadjon el Székelyföld autonómiájára vonatkozóan”. /Antalfi Imola: ET-jelentéstevőt szeretne a Székely Nemzeti Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./ Január végéig lezárul a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás, jelentette be Marosvásárhelyen Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. A referendum decemberben Kézdivásárhely környékén és az udvarhelyszéki településeken folytatódik, ahol számításaik szerint 240 ezren támogatják majd Székelyföld autonómiáját. /Befejeződik a népszavazás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./

Tamás Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke november 26-án bejelentette lemondási szándékát Baka Mátyás területi elnöknek. Az operatív tanács nem fogadta el Tamás Sándor lemondását a városi szervezet éléről. Azt is eldöntötték, hogy egyelőre Baka Mátyás és Molnár Endre, a kézdiszéki területi szervezet elnöke, illetve ügyvezető elnöke is tisztségben marad. Ami a megyei RMDSZ-be való beleolvadást illeti, az operatív tanács tagjai határozottan kiálltak a tíz éve eredményesen működő területi szervezet fenntartása mellett. /Iochom István: Tamás Sándor marad az RMDSZ kézdivásárhelyi elnöke. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./

A Cimbora által kezdeményezett találkozósorozat állomásaként december 12-én Kézdivásárhelyen, a Vigadóban rendhagyó irodalomórán mintegy harminc olvasóval találkozott Farkas Kinga, a népszerű gyermeklap főszerkesztője, Szonda Szabolcs szerkesztő, valamint két meghívottjuk, Fekete Vince kézdivásárhelyi költő és Molnár Vilmos csíkszeredai prózaíró. A gyermeklap szerkesztői tavasszal Sepsiszentgyörgyön, az előző napon pedig Csíkszeredában tartottak derűs irodalomórát. /Iochom István: Derűs irodalomóra Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

December 12-én Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban bemutatták a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem sorozatának 22. kötetét, Vetró András szobrász művészalbumát, és megnyitották egyéni tárlatát. Az igényesen szerkesztett kiadványban Vetró alkotásai mellett az 1973 óta a céhes városban élő művész pályájának állomásairól adott összefoglalót Banner Zoltán. Tőzsér József, a kiadó igazgatója bejelentette, hogy a következő évben Sárosi Csaba-album kiadását tervezik. Dimény Attila, a múzeum vezetője bejelentette: e naptól fogva a céhtörténeti múzeum kiállítóterme a múzeumalapító néhai Incze László nevét viseli, aki két nap múlva lenne 79 éves. /Iochom István: Vetró András Műterme. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

December 14-én Csíkszeredán ünnepélyesen átadták Dávid Gyulának a könyvkiadás szolgálatában végzett több mint félévszázados tevékenységéért a Kriterion-koszorút. Dávid egyik méltatója, Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus elmondta, hogy átnézve az eddigi, Kriterion-koszorúval díjazottak névsorát, van közöttük valami hasonlóság, valami közös. Olyan emberek kapták mindeddig, akik a munkájuk során a maguk területén jelentős alkotások sorát hozták létre. „Dávid Gyula munkássága átfogja egész szellemi életünket, és egy olyan, még befejezetlen életmű rajzolódik ki munkássága nyomán, amely mérföldkő a romániai magyar szellemi életben” – hangsúlyozta Gálfalvi Zsolt. - A Kriterion-koszorú inkább előlege annak, amit még meg kell csinálnom – vélte a kitüntetett, Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó igazgatója. Számára mindig fontosabb volt mások könyveit a megjelenés felé segíteni, mint hogy ő szaporítaná eggyel a megjelenő kötetek számát. Úgy vélte, ezt a koszorút ő már régen megkapta, babérlevelenként, és további babérleveleket akar az eddigiekhez hozzáadni. Még tető alá szeretné hozni a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon utolsó kötetét, a tavaly megjelent 56-os életrajzi adattárhoz azóta is gyűltek az anyagok, a Bánffy-, valamint a Reményik-életrajz hátralévő köteteit is nyomdában szeretné tudni. Dávid Gyula Bukarestben, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnál /CNSAS/ betekintett saját dossziéjába, ezt szeretné még feldolgozni. December 15-én Brassóban, az Erdélyi Magyar Írók Ligája /E-MIL/ díjkiosztó gálaestjén Mikó Andrásra, a tragikus körülmények között 19 éves korában elhunyt fiatal költő halálának 10. évfordulójára is emlékeztek a Mikó András Alapítvány szervezésében. /Horváth István: Elismerés babérlevelenként. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ Brassóban az E-MIL-gálán a Méhes Györgyről elnevezett nagydíjat Bogdán László író, költő kapta idén megjelent, Hutera Béla utolsó utazása című regényéért. Az elismerés egyben főhajtás Bogdán eddigi, közel harminc kötetre rúgó életműve előtt is. Farkas Árpád költő betegsége miatt nem méltathatta személyesen a díjazottat, levelében viszont s elismerő képet vázolt fel róla. A Méhes-debütdíjat a székelyudvarhelyi születésű Bálint Tamás vehette át, akinek A pap leánya, birtokostul című verseskötete alig pár nappal a díjátadó előtt jelent meg. Az Aradon szerkesztett Irodalmi Jelen folyóirat három díjat osztott, irodalomtudomány és kritika kategóriában Pécsi Györgyi, lírájáért a második, Mi nem lóg, ha áll című verseskönyvével jelentkező Muszka Sándor költő vehette át az elismerést. A lap prózadíját egy tízéves kézdivásárhelyi kislány, Veress Anna kapta. A Márkus Barbarossa János író által létrehozott Avantgarderobe-díjat Murányi Sándor Olivér érdemelte Felnyomták szentnek című első szépirodalmi kötetéért. Ugyanebben az elismerésben részesült Kiss–Budai Tibor is, az E-MIL rendezvényeinek mesterszakácsa – nemcsak kiváló főztjéért. A harmadik Avantgarderobe-díj a tehetségkutatással foglalkozó Bretter György Irodalmi Körhöz került. Különdíjat kapott továbbá Mátis Jenő Kolozs megyei tanácsos a liga népszerűsítését segítő szervezői munkájáért. A Mikó András-díjat Magyari Ágnes prózaíró kapta. /Burus János Botond: Díjak korhatár nélkül. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./

December 17-én tartotta alakuló ülését tartotta Sepsiszentgyörgyön a Kovászna Megyei Gazdasági és Területfejlesztési Egyesület (ADETCOV). A következő napokban benyújtják a bíróságra az ADETCOV bejegyzéséhez szükséges dokumentációt. A megyei gazdasági és területfejlesztési egyesülethez való csatlakozásról eddig harminchét önkormányzat döntött. A városok közül csak kettő lesz tagja az ADETCOV-nak: Sepsiszentgyörgy és Kovászna. Kézdivásárhely, Barót és Bodzaforduló még nem csatlakozott az egyesülethez. A közhasznú társaság elsősorban a híd szerepét kívánja betölteni az önkormányzatok és azon fórumok között, amelyeknél európai uniós támogatásokra lehet pályázni. /Farcádi Botond: Megalakult a fejlesztési egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

Az év végén az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy Székelyudvarhelyen tartott hármas könyvbemutatót. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL), az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) és az ERGO-Erdélyi Gondolat Egyesület szervezte könyvbemutatón Lőrincz György író, az EMIA elnöke üdvözölte a közönséget, ezután pedig rögtön színre lépett a debütáns, Bálint Tamás (Irodalmi Jelen – Méhes György-debütdíj). A pap leánya, birtokostul (Erdélyi Híradó Kiadó, Előretolt Helyőrség-könyvek) című kötetét Orbán János Dénes, az E-MIL elnöke mutatta be. Nagy Koppány Zsolt tetszést aratott a limerikekkel. Murányi Sándor Olivér Felnyomták szentnek (Erdélyi Híradó Kiadó, Előretolt Helyőrség-könyvek) című novelláskötét bemutatták, továbbá sikere volt a kézdivásárhelyi Muszka Sándor Mi nem lóg ha áll (Erdélyi Híradó Kiadó, Előretolt Helyőrség-könyvek, Irodalmi Jelen) című munkájának, ez próza és vers egyben, illetve két részben. /Barabás Blanka: Csak Az nem elég. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 3./

Kézdivásárhelyen a polgármesteri hivatal anyakönyvi irodájában az elmúlt esztendőben 525 újszülöttet, 183 házasságkötést és 215 elhalálozást vettek nyilvántartásba. A születések száma azért ilyen magas, mert az egész Felső-Háromszéken világra jött babákat a céhes városban anyakönyvezik. A születések aránya majdnem fele-fele a város és a vidék között. 2005-ben 572-en, 2006-ban pedig 586-an születtek, illetve 222-en, valamint 237-en hunytak el. Tavaly 2006-hoz viszonyítva harminckettővel több házaspár mondta ki a boldogító igent. /Iochom István: Kevesebb születés, több családalapítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 4./

Az 1994-ben a Bod Péter Tanítóképzőben felekezeti tagozatként alakult kézdivásárhelyi Református Kollégium 1998-ban önálló oktatási intézmény lett. 2005-ben átköltöztek a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ egyik épületébe. Tavaly az iskola igazgatója a megüresedett Petőfi-iskola újabb épületére nyújtotta be igényét. A helyi tanács művelődési bizottsága októberben a Református Kollégiumnak adta a hatvanas években laboratóriumoknak készült épületet. /Iochom István: Költözik a Református Kollégium. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./

Az Európai Emberjogi Bíróság szerint az Agache-ügy elítéltjei diszkrimináció áldozatai voltak. Frunda György RMDSZ-szenátor január 7-én kapta meg az értesítést az Európai Emberjogi Bíróságtól (CEDO), hogy 2007. december 27-én végleges maradt az az ítélet, amelyet szeptemberben jóváhagytak, és amely elmarasztalja a román bíróságokat. Paizs Octavian, Héjja Dezső, Reiner Antal és Konrád János 2001 márciusában beadvánnyal fordultak az Európai Emberjogi Bírósághoz, mert Romániában nem volt esélyük méltányos tárgyaláshoz, a per túl sokáig elhúzódott (1990-től 2001-ig), annak ellenére, hogy ők mindvégig ártatlannak vallották magukat és azt állították, azért ítélték el őket, mert magyarok, tehát etnikai diszkrimináció áldozatai a román bíróságokon. Az Európai Emberjogi Bíróság megállapította, az alperesek nem részesültek méltányos eljárásban, mert a román bíróságok nem fogadták el a bizonyítékaikat és kötelezte a román államot, hogy Paizs Octaviannak 4. 050, Reiner Antalnak 3. 000, Héjja Dezsőnek 1. 050, Konrád Jánosnak 2. 000 eurót fizessen erkölcsi kártérítés címén. Ugyanakkor a román államnak 1. 500 euró perköltséget kell fizetnie. 1989. december 22-én, a forradalom kitörésekor, Kézdivásárhelyen egy körülbelül 300 fős tömeg meglincselte Aurel Agache volt milicistát, aki jogtalanul elkobozta az emberek javait, meghurcolt embereket, nőket erőszakolt meg, illetve azzal zsarolta őket, hogy ha nem fekszenek le vele, akkor férjüket, testvérüket, apjukat bezáratja. /Mózes Edith: Frunda György: Az ártatlanság megállapítása sohasem késő. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

A nagyváradi Pro Familiae Alapítványt, a kolozsvári Életfa Egyesületet, az üvegcsűri Családi Körben Egyesületet, a nyárádszeredai Erdélyi Nagycsaládokért Egyesületet, a marosvásárhelyi Szomszédság szervezetet, a marosvásárhelyi Lazarenum Alapítványt, a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért családszervezetet és a kézdivásárhelyi Őrcsillag Családok és Nagycsaládok Egyesületet összefogó Erdélyi Családszervezetek Szövetsége határozottan tiltakozik a román kormány 2008. január 8-án elfogadott azon rendelete ellen, mely értelmében elveszik a gyerekpénzt azoktól a nappali tagozatos diákoktól, akik betöltötték 18. életévüket, akkor is, ha még nem fejezték be középiskolai tanulmányaikat. Ez hátrányos megkülönböztetés, mert e támogatás az Európai Unió valamennyi országában jár a diákoknak. /Csíki Sándor elnök, Dánél Sándor alelnök, Kundi Enikő alelnök Tiltakozik az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./

Január 17-én Szentkatolnán, a művelődési otthonban a magyar kultúra napja jegyében kettős könyvbemutatóra került sor. Jakab Jolán történelem szakos tanár a budapesti Táltos Kiadónál tavaly megjelent, A magyarság eredetének nyelvészeti kérdései című, Bálint Gábor munkásságának szentelt kötetet mutatta be. A Szent László Akadémia és a Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem 2006. december 8-án nemzetközi konferenciát rendezett a Magyarok Házában a nagy Kelet-kutató, nyelvész, Szentkatolnai Bálint Gábor (1844–1913) emlékére, ahol a részt vevő neves hazai és külföldi szakemberek újraértékelték a harminc nyelvet beszélő, nemzetközi hírű Kelet-kutató életművét, és kiáltvánnyal fordultak a Magyar Tudományos Akadémiához a finnugor nyelvrokonság kizárólagosságának újragondolása végett. A konferencián elhangzott tizenkét tudományos dolgozatot tartalmazza a kötet, melyet dr. Obrusánszky Borbála mongolista, fiatal kutató szerkesztett. Jakab Jolán Bálint Gábor emléke Szentkatolnán című írása is szerepel a könyvben. Borcsa János bemutatta tavaly megjelent, hatodik könyvét, mely egyben az Ambrózia Kiadó tizenkettedik kötete. Az Őrzők és ébresztők /Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely/ a szerző 1974 és 2006 között lapokban megjelent vagy tárlatmegnyitókon, könyvbemutatókon elhangzott szövegeit, publicisztikai írásait, valamint kritikáit tartalmazza. /Iochom István: Kettős könyvbemutató Szentkatolnán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

Michael Shafir még az egyetemi tanári tisztség által biztosított tekintéllyel is visszaélt, valótlanságot állítva rágalmazta az Erdélyi Magyar Ifjakat, mert vezetőik tiltakoztak Szili Katalin látogatása ellen, hazaárulónak nevezve a Gyurcsány Ferenc mellett december 5-e, az októberi rendőrterror és a többi viselt dolga ellenére is kiálló MSZP-s politikust. Wass Albert nem élhet a replika jogával, tíz évvel ezelőtt meghalt. A kommunista román népbíróság halálra ítélte: magyarként, grófként és íróként – ártatlanul. Michael Shafir bevallotta: nem sokat tud az EMI-ről. Bagoly Zsolt tájékoztatta: az EMI 2002-ben alakult (ma hat városban működik), célja, hogy erősítse az erdélyi magyar fiatalságban a nemzeti öntudatot és hazaszeretetet. Michael Shafir „szélsőségesség”-nek nevezi, hogy 2005-ben az EMI levélben kérte Hiller István MSZP-elnököt, ne változtassa füttykoncertté október 6-át, minekutána március 15-én ez sikerült Gyurcsány Ferencnek. Szintén szélsőség, hogy szóvá tették Eörsi Mátyásnak: elfogadhatatlan, hogy magyar politikus gyűlöletet szítson az egyik nemzetrészben a másik ellen. Shafir „félfasiszta” Magyar Gárdáról, helytelenül írt nevű Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomról és egy kézdivásárhelyi (nem létező) Székely Gárdáról beszélt, mondván, ezeknek importálja a szélsőségességét az EMI. A kapcsolat létezésének bizonyítása elmaradt. Shafir szerint ezen szervezetektől az EMI pénzt kap. Ez nem felel meg a valóságnak. /Bagoly Zsolt – (az Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke): Wass Albert háborús bűnös, az EMI szélsőséges. Q. E. D. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Január 26-án Marosvásárhelyen tartotta ülését az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa, melyen elfogadták az önkormányzati választásokon alkalmazandó jelöltállítási és rangsorolási kritériumokat. A helyi RMDSZ-szervezetekre bízzák, hogy titkos (álló- avagy mozgóurnás) szavazással vagy pedig küldöttgyűlésen rangsorolják a helyi és a megyei tanácsosjelölteket. A jelölteknek nyilatkozniuk kell múltjukról, vállalniuk kell, hogy az RMDSZ-előválasztások után, a helyhatósági választásokon, sem függetlenként, sem pedig más párt vagy szervezet színeiben nem indulnak, RMDSZ-ellenes tevékenységet nem folytatnak, jövedelmük egy részét a szövetség kasszájába befizetik. Az SZKT jóváhagyta a Szövetség Állandó Tanácsának (SZÁT) november 30-i határozatát, amelynek értelmében Toró T. Tibor képviselőtől a politikai bizalmat megvonják. Az SZKT-ülés kezdetén adta át Markó Béla a szervezeti és közösségi tevékenységet elismerő Ezüstfenyő-díjakat. A hatodik éve kiosztott díjat az idén huszonöten kapták meg, köztük Borsos K. László, a szövetség bethleni szervezetének ügyvezető alelnöke, Józsa Miklós nagyenyedi nyugalmazott tanár és Molnos Lajos kolozsvári városi tanácsos. Eckstein-Kovács Péter szenátor javasolta, hogy a 2008–2013 időszakra vonatkozó RMDSZ önkormányzati stratégia megvitatását és elfogadását a testület halassza el más alkalomra, mert a néhány nappal korábban kézhez kapott tervezetet a képviselőknek nem volt idejük alaposan tanulmányozni. A javaslatot elvetették. A fórum elfogadta az SZKT módosított működési szabályzatát, majd megválasztotta az SZKT Állandó Bizottságának a tagjait. Az SZKT alelnökei lettek Birtalan József, Olosz Gergely, Erdei István, Péter Ferenc. A testület két titkári posztjára Bölöni György és Budai Richárd került, a szövetségi szabályzat-felügyelő bizottság tagjai pedig Dósa Szilárd, Biró Enikő és Botházi Nándor lettek. A megalakult SZKT-szakbizottságoknak a közeljövőben kell vezetőiket megválasztaniuk. Markó Béla elnök kijelentette, a legfontosabb politikai feladat az idei két választáson (helyhatósági és parlamenti) való minél sikeresebb részvétel. Elmondta: az RMDSZ két EP-képviselője már dolgozik, fontos feladatokat kaptak az Európai Néppárt (EPP) frakciójában és az EP szakbizottságaiban. Winkler Gyula felvetette a bizottságában a romániai gazdasági fejlesztési régiók kérdését, és jelezte, hogy ezt a problémát az RMDSZ mielőbb meg szeretné oldani. Miközben tehát az RMDSZ EP-képviselői dolgoznak, a másik EP-képviselő, Tőkés László „egyelőre harcol”. Egyelőre azért, hogy tagja lehessen az EPP-frakciónak. Markó szerint tanulságos, hogy Tőkés László a román állam elnökéhez és a demokratákhoz fordul támogatásért. Markó úgy vélte, tragikomikus, hogy a romániai politikai elit micsoda rövidlátásban szenved, amikor az ország prioritásai helyett vakon egymással harcol. A kisebbségi törvényről nem esik szó, de a többségi lakosság problémáiról sem. Ilyen körülmények között az RMDSZ-nek szem előtt tartania a közösség valós prioritásait. A szövetségi elnök értékelte, hogy közvita bontakozott ki fontos kérdésekről, például a Székelyföld jövőjéről, a tanügyi törvénycsomagról. A frakciók nevében Lakatos Péter (Partium), Magyari Nándor László (Liberális Koalíció), Kereskényi Gábor (Tulipán), Tánczos Barna (Székelyföld), László Attila (Közép-Erdély) szólalt fel. Bakk László (Kézdivásárhely) ezúttal is élesen bírálta a szövetség vezetőségét, akik szerinte „tévútra terelték az RMDSZ-t”, súlyos belső válságot idéztek elő. Szabó Ödön (Nagyvárad) azért bírálta Markó Bélát, mert szerinte beszámolójában az elnök elhallgatta, hogy Tőkés László január elején kijelentette: az államfő kérésére lemondott az autonómia képviseletéről Brüsszelben, viszont folyamatosan támadja az RMDSZ-t, miközben most azzal érvel, azért illeti őt meg az EPP-frakciótagság, mert ő RMDSZ-tag. Az SZKT leszavazta a nők és a 35 éven aluli fiatalok kötelező 15 százalékos részarányára vonatkozó javaslatot. Vita volt arról is, hogy bukás esetén a szövetségi elnöknek, az ügyvezető elnökségnek vagy esetleg az egész SZKT-nak is le kellene mondania. Markó Béla leszögezte: ahol gyengék lesznek az eredmények, ott vállalni kell majd a felelősséget, s ebben a szövetség vezetőinek is lesz majd részük. Felszólította a székelyföldi képviselőket, hogy mielőtt a szövetségi vezetők menesztését követelnék, „nézzenek mélyen magukba”. Vita volt Toró T. Tibor képviselő elmarasztalása ügyében. Többen javasolták, hogy az ügy megtárgyalását a testület ismét napolja el, mert Torónak feltörték a gépkocsiját, és ezért nem lehetett jelen az ülésen. A halasztásra vonatkozó javaslatot elutasították. Kelemen Hunor ügyvezető elnök hangsúlyozta, Toró T. Tibor az RMDSZ ellen dolgozott, ezért meg kell vonni tőle a politikai bizalmat. Ez az RMDSZ „szövetségi filozófiája” szerint elfogadható – magyarázta. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a képviselőházi frakció próbálta Torót „jobb belátásra bírni”, de nem sikerült. Bárányi Ferenc is úgy vélte, hogy Toró elárulta az RMDSZ-t. A testület végül 6 ellenszavazattal, 12 tartózkodás mellett elfogadta, Toró T. Tibortól megvonják a politikai bizalmat. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-dilemmák választások után, választások előtt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Megszavazta az SZKT, hogy az RMDSZ helyhatósági jelöltjeinek ki kell tölteniük a felekezeti hovatartozást jelölő adatlapot, annak ellenére, hogy a liberális frakció tagjai ezt ellenezték. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke szerint „teljesen privát ügy”, hogy a kérdőívvel megszólított személy melyik egyház tagja. /Lokodi Imre: Vallás mint „kritérium” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ / „Az RMDSZ novemberben azért kampányolt, hogy a szövetség képviselői bejussanak az Európai Parlamentbe, Tőkés László pedig ne jusson be” – jelentette ki Markó Béla elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsa január 26-i ülésén. Az elnök azt kérte az SZKT-tól, hogy vonja meg a politikai bizalmat Toró T. Tibor képviselőtől, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökétől. A képviselők padsoraiban tapasztalható ellenérzések miatt Markó kétszer is kiment a szónoki pulpitushoz, elismételve, a feladat kellemetlen, de nem halasztható el. A bizalommegvonás ellen csak Antal Árpád képviselő érvelt. Bárányi Ferenc, Kelemen Hunor és Lokodi Emőke voltaképpen Markó Béla érveit ismételték meg. „Azt jelzi, hogy a szövetség konfrontatív stratégiával kíván nekivágni a helyhatósági választásoknak” – értelmezte a döntést Toró. /Gazda Árpád: SZKT: kipipált feladatok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./ / Markó Béla hangsúlyozta, hogy nem hagyják abba a tárgyalásokat az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulásokkal, hozzátéve: ,,amíg ezek a szerveződések a konfrontáción kívül egyebet nem tudnak elképzelni az erdélyi magyar politikai életben, nehéz velük párbeszédet folytatni”. Az elnök beszámolóját ezúttal nem követte vita. Az ülésen célként határozták meg: a 2004-es választási eredményeknél jobbat kell elérni. Az előzetes napirenden nem szerepelt, és sokakat váratlanul ért, hogy vitára került Toró T. Tibor képviselő decemberben elhalasztott megrovása. Markó Béla ragaszkodott a politikai bizalom megvonásához, láthatóan idegesen követelte ,,egy minimális politikai és morális kritériumrendszer” alkalmazását. Az SZKT-n bemutatták az RMDSZ következő öt évre szóló önkormányzati stratégiáját, módosították a testület alapszabályzatát, és megválasztották az állandó bizottságot. /Farkas Réka: Döntöttek a jelöltállítás módjáról (Ülésezett az SZKT). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

Február 1-jén a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban a Kézdivásárhelyen született és jelenleg Kolozsváron élő Muszka Sándor ezúttal íróként mutatkozott be. A Székely kabaré című könyvét mutatta be, majd humoros történeteket adott elő Szini Lajos (Laji bá) Küsdeg nyüszkölések és Hosszú Zoltán Dani bá című köteteiből. Az írót és a könyveket Sántha Attila költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának volt elnöke mutatta be. /(Iochom): Székely kabaré a céhtörténeti múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./