A tíz éves Budapesti Magyar-Román Baráti Társaság a Kárpát-medencében élő népek közötti együttműködés, a jószomszédi viszony támogatását tűzte ki célul, hangsúlyozta Tóth János, a társaság elnöke. Együttműködési megállapodást kötöttek a Budapesti Román Egyesülettel, a csíkszeredai, temesvári és aradi Román–Magyar Baráti Társasággal, eredményes kapcsolat alakult ki a temesvári Geml József Társaskörrel, továbbá a kaposvári és békéscsabai Magyar–Román Baráti Társasággal, illetve több más Magyarországon és Romániában működő hasonló társasággal. Az Aradi Román–Magyar Baráti Társasággal eddig három alkalommal rendeztek közös fórumot, történelmi témákban, illetve Budapesten tavaly bemutatták – a szerző részvételével – Péterszabó Ilona újságíró 1956-57-es temesvári perekről szóló könyvét. /’56 után 57-en … a temesvári perben(Arad, 2002)/ Részt vettek 1997-ben a Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy vasútvonal megépítésének századik évfordulóján rendezett ünnepségen. Idén többek között kerekasztal beszélgetést szerveznek Budapesten Eftimie Murgu születésének 200 éves évfordulója tiszteletére. Részt vesznek továbbá azon a minden évben sorra kerülő szegedi rendezvényen, amelyen Kossuth és Balcescu 1849. július 4-i találkozójára emlékeznek. /Guther M. Ilona: A Budapesti Magyar–Román Baráti Társaságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

Kizárólag a Csángóföldre vonatkozó támogatási programról döntött az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriuma. Németh Attila igazgató a Krónika kolozsvári üzleti konferenciáján jelentette be a moldvai és gyimesi magyar vállalkozók felkarolását célzó projekt beindítását. Lassan tíz éve működik a magyar kormány által létrehozott Új Kézfogás Közalapítvány, amely felvállalta a környező országokban élő magyarság egzisztenciateremtésének és szülőföldön való boldogulásának támogatását. Az elmúlt évben nagymértékben csökkent a támogatásokra szánt pénzalap. A kiutalt közel egymilliárd forint mintegy 15 ezer új munkahely létrehozását, illetve megtartását generálta az egész Kárpát-medencében. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása után a brüsszeliek elfogadták az ÚKK rendszerét. Az ÚKK népszerű támogatási formája volt a kamattámogatás. Tavaly novemberben indult a fiatal vállalkozókat támogató program, összesen 105 pályázat érkezett be, amelyből 85-86 felelt meg, ebből több mint 70 erdélyi vállalkozóké. Beindult a moldvai, valamint a gyimesi magyar vállalkozók támogatása is, erre a célra elkülönítettek 10 millió forintos keretet. Elsősorban a kisvállalkozókat támogató kölcsönt akarják ezekre a vidékekre is kiterjeszteni. /Bálint B. Eszter: Új Kézfogás csángó üzletemberekkel. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

Április 23-24-én tartják Aradon, a minorita plébánián a Kárpát-medencei Katolikus Közösségek Hálózata (Háló) találkozóját. A Háló célja a különböző csoportok közötti kapcsolat, a tájékozódás elősegítése. Magyarországon kívül Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Vajdaság összesen 800 magyar közössége talált és talál egymásra a Háló által felkínált szálakon. Dr. Kartal Ernő OFM atya (Miskolc) a Kisközösségek és lelkiségi mozgalmak lehetőségei Európa újraevangelizálásában címmel tart előadást. /(b): HÁLÓ-találkozó Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./

Április 23-24-én Aradon, az arad-belvárosi minorita plébánia adott otthont a Kárpát-medence több mint 800 magyar katolikus közösségét összekötő Háló-találkozónak, amelyen ezúttal közel százan vettek részt. Nagy részük Aradról és környékéről érkezett, de volt köztük nagyszalontai, temesvári és miskolci is. Puchardt Zoltán, a Háló társelnöke sikeresnek mondta a találkozót. Egy hét múlva indul a partiumi portya, melynek során a hálósok faluról falura járva keresik fel a magyar közösségeket. Május végén Szentjobbon, a nyáron 400 fővel Marosfőn Háló-tábor, Esztergomban Kárpát-medencei 400 fős találkozó lesz. /(balta): Találkozás szentsége Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

Európai kihívás: értékek és érdekek az Európai Unióban téma köré szervezik meg az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. Az esemény főszervezője az idén is az Erdélyi Gondolat Egyesület (Ergo), amely az elmúlt hét végén a Madarasi Hargitán rendezett táborában – az Ifjúsági Együttműködés a Kárpát-medencében program keretében – megvitatta a szabadegyetem műsortervét is, tájékoztatott Simon Károly, az Ergo elnöke. A táborban olyan ifjúsági szervezetek képviselői vettek részt, mint a Fidelitas, az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) és Kolozsvári Magyar Politológushallgatók Társasága (KOMPOT). /Péter Attila: Tusványos előszele: Tavasz a Hargitán. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

Tusnádfürdőn második alkalommal került sor (az elsőt tavaly Magyarországon, Szarvason tartották) a magyar–román természetvédelmi szakértői csoport tanácskozására. Haraszthy László, a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a két ország szaktárcái között megkötött szerződés értelmében következetesen együttműködnek a Kárpát-medence élővilágának megőrzéséért. Adriana Baz, a román Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szakigazgatója elmondta, hogy együttműködési programot dolgoznak ki, mely többek között tartalmazza a Natura 2000 hálózatba javasolt természetvédelmi területek kijelölését. /Kristó Tibor: Környezetvédelmi tanácskozás Tusnádfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./

Megjelent A magyar irodalom szolgálatában. Írások Pomogáts Béláról /Közdok Kiadó, Budapest/ című vaskos kötet, Beke György szerkesztésében. Pomogáts Béla tavaly októberben volt 70 éves, s a hű pályatárs, Beke György ebből az alkalomból gyűjtötte egybe a róla eddig megjelent írások java részét. Juhász Ferenc költő, „a haza közalkalmazottjának” nevezte Pomogáts Béla irodalomtörténészt, kritikust, irodalomszervező mindenest. Pomogáts Béla első könyve Kuncz Aladárról szóló monográfia volt. 2004-ig 66 önálló kötettel jelentkezett, ezenkívül 45 kiadvány szerkesztése, sajtó alá rendelése az ő nevéhez fűződik. Gyakorta beutazza a Kárpát-medencét Pozsonytól Sepsiszentgyörgyig, Marosvásárhelytől Lendváig, Kassától Kolozsvárig, jelen van a szellemi élet fórumain. Pomogáts teljesítményének nem kis hányada erdélyi kötődésű: A transzilvanizmus. Az Erdélyi Helikon ideológiája (1983), Jékely Zoltán. Monográfia (1986), Jelenidő az erdélyi magyar irodalomban (1987), Kisebbség és humánum. Műértelmezések az erdélyi magyar irodalomból (1989), A romániai magyar irodalom (1991), Erdélyi tükör (1995), Épülő hidak (1998), Leletmentés (2000), Műhely Erdélyben (2001), „Transsylvan hősköltemény” (2001), Változó Erdély (2001), Erdély hűségében (2002), Villanófényben (2002), Kulcsok Erdélyhez (2003), Erdélyi tetőn (2004), Erdélyi autonómia – európai integráció (2004)… S mindehhez hozzátehetjük az általa tető alá hozott gyűjteményes köteteket, válogatásokat is, például ezeket: Kuncz Aladár: Tanulmányok, kritikák (1973), Dsida Jenő: Út a Kálváriára (1985), Erdélyi magyar olvasókönyv (1989), Nyirő József: Leánykérés a havason (1989), Erdély jelene és jövője (Beke Györggyel; 1991), Sütő András: Mese és reménység (1991), Erdélyi városképek (1994), Tükör előtt. In memoriam Dsida Jenő (1998), Áprily Lajos emlékezete. A kor falára (2002), Apa és fiú. Áprily Lajos és Jékely Zoltán erdélyi versei (2002), Jelszó és mítosz (2003), Vajúdó idők küszöbén. Erdélyi magyar írók történelmi elbeszélései (2004)… Czine Mihállyal és Ilia Mihállyal együtt Pomogáts Béla tudatosította, hogy az egyetemes magyar irodalomnak nincsenek, nem lehetnek trianoni határai. /Nagy Pál: Méltó köszöntés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./

Április 30-án Csáky Pál szlovákiai kormányfő-helyettes Nagyváradon találkozott a romániai magyar közélet vezetőivel. – Markó Béla RMDSZ-elnöknek, valamint Tőkés László királyhágómelléki református püspöknek is felajánlottam, hogy Szlovákiában üljenek le tárgyalni egymással – jelentette be Nagyváradon Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke. Csáky Markó Béla miniszterelnök-helyettessel együtt vett részt a Kisebbségek kormányzati szerepvállalása a Kárpát-medencében című fórumon. A felvidéki magyar politikust Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is fogadta hivatalában. A fórumon Csáky kifejtette, a hatalomban való részvétel szempontjából a magyar közösség politikai érdekképviselete Romániában és Szlovákiában azonos helyzetben van. Csáky Pál az egység mellett szállt síkra. Markó Béla leszögezte: fontos a politikai pluralizmusról beszélni, de ennek ma Romániában semmiféle valóságalapja nincs. Tőkés László szerint a felvidéki magyarság példát mutatott a Selye János Egyetem ügyével. „Az EU-integráció most kedvező, kényszerítő helyzetet teremtett, amelyben ki lehetne vívni az állami magyar egyetemet is” – fogalmazott. Tempfli József római katolikus megyés püspökkel a szlovákiai katolikus egyház helyzetéről, illetve az ottani fiatal papok elvándorlása nyomán előállt problémákról tárgyalt a szlovákiai magyar politikus. /Markó–Tőkés-csúcs Szlovákiában? = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Az Egyesült Magyar Ifjúság alapító okiratában is kárpát-medencei szervezetként jelölte meg önmagát. Felvidéket – sajátos helyzete miatt – nehezen tudták bekapcsolni az EMI munkájába. Ezen a területen – a többi elszakított területhez képest – viszonylagos nyugalom és jólét tapasztalható a magyarság köreiben. Április 5-én történelmi jelentőségű esemény történt: több magyar civil szervezet a Bugár Béla vezette Magyar Koalíció Pártjával /MKP-val/ az élen aláírt egy közös nyilatkozatot a Kassai Kormányprogram kihirdetésének 60. évfordulóján. (1945. április 5-én kelt Kassán az a koalíciós kormányprogram, amely később a „Benes-dekrétumok” néven vált hírhedtté, s a magyarok kollektív háborús bűnösségét és jogfosztását mondta ki.) Az aláíró felek április ötödikét nemzeti emléknappá nyilvánították, valamint kifejezték a felvidéki magyar nemzeti közösség igényét a nyilvános bocsánatkérésre és a kárpótlásra a szlovák fél részéről az elszenvedett üldöztetésekért és sérelmekért. Az Egyesült Magyar Ifjúság is megindította felvidéki munkáját, s hétvégés vetítőkörúton bemutatta Koltay Gábor Trianon c. filmjét a felvidéki közönségnek. A „turné” nyitánya április 22-én a kis Duna menti községben, Pathon tartott vetítés volt. Másnap, április 23-án Komáromban folytatódott a program. Itt megjelent Raffay Ernő történész is, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, az Antall-kormány honvédelmi államtitkára. A vetítés harmadik állomása a komáromi járásbeli református nagyközség, a Bulcsú vezértől eredeztetett Búcs volt. Az EMI-nek tehát sikerült nyitnia Felvidéken is a fiatalság felé. /Skrivanek Dániel, Felvidék: Szárnyait bontogatja a felvidéki EMI. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 3./

A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság Fiatal kutatói díjban részesítette Vallasek Júlia és Veres Valér külső köztestületi tagokat. A két díjazott május 2-án vehette át a kitüntetést az akadémia székházában, Vizi E. Szilvesztertől, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökétől. Az MTA évi rendes közgyűlése keretében harmadízben megrendezett, az úgynevezett külső tagok fórumának résztvevői a Kárpát-medencei és nyugati magyar tudományos műhelyekben folyó kutatás-fejlesztésről tanácskoztak. Vizi E. Szilveszter szerint az MTA sikertörténete, a Mindentudás Egyeteme – amelynek előadásait a határon túli oktatásban segédanyagként használják – átlépte a magyar államhatárt. Révkomáromban a hidakról, a földeket és „szétszakított országrészeket összekötő” hidakról hangzott el előadás, Kolozsváron pedig a magyar nyelvről. /Határon túli magyar tudósok találkozója. Vallasek Júlia és Veres Valér is díjban részesültek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

A Szerbiában élő magyar kisebbség kapcsolattartása az anyaországgal rosszabb, mint Magyarország uniós csatlakozása előtt volt – jelentette ki május 5-én Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón. „Rövid távon, egyéves távlatban a vajdasági magyarok hazánk európai uniós csatlakozásának a vesztesei közé tartoznak” – mondta Orbán Viktor. Utalt arra, hogy vízumkötelessé vált a vajdasági magyarok belépése Magyarországra, és különösen bántónak nevezte az egyetemisták és a fiatalok utazási nehézségeit. Orbán Viktor szerint december 5-e után nincsenek olyan közös célok, amelyek összefognák a kárpát-medencei magyarságot. Mint mondta, a Máért küldetése az, hogy időről időre megfogalmazza ezen célokat, ezért az összehívása sürgős és indokolt volna. Hozzátette: a Máért jó fórum lenne arra is, hogy a Szülőföld Alappal kapcsolatos kérdéseket is megválaszolhassák, mert annak eddigi működése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Fidesz-elnök továbbra is indokoltnak mondta, hogy a vajdasági magyarokat ért atrocitásokat nemzetközi figyelem övezze, ezért az Európai Néppártban működő frakciójukon keresztül is napirenden kívánják tartani a kérdést. Kasza József az újabb, határon túli magyarokkal kapcsolatos kormányzati kezdeményezéseket pótcselekvésnek nevezte. Leszögezte, hogy a kettős állampolgárság intézményét nem lehet megkerülni. Kasza József kijelentette, hogy a magyar kormány lemondott a délvidéki magyarságról, nem veszi figyelembe véleményét és javaslatait, és december 5-e óta nem is keresi az alkalmat arra, hogy párbeszéd alakuljon ki. „A magyar-magyar kapcsolat így nem hogy mélyponton, hanem még a mélypont alatt is van” – tette hozzá. A délvidéki atrocitásokkal kapcsolatban elmondta: csökkent az esetek száma és súlyossága, ugyanakkor Szerbiában továbbra is nyomást gyakorolnak a kisebbségekre. /Orbán: a szerbiai magyar kisebbség és az anyaország kapcsolattartása rosszabb, mint azelőtt. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

Április 22–24. között a Kolozsvári Református Kollégium második alkalommal szervezte meg a Regionális Környezetvédelmi Diákkonferenciát, mely lehetőséget teremtett a Kárpát-medencei egyházi és világi középiskolák környezetvédelmi érdeklődésű szaktanárai és diákjai közötti információcsere. /Kolozsvári Református Kollégium. II. Regionális Környezetvédelmi Diákkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

A Bánság mellett az ország déli és központi részében is nagy károkat okoztak a medrükből kilépő folyók, több helységben is ki kellett lakoltatni a veszélybe került lakosokat. Az árvíz a legnagyobb pusztítást Kovászna, Buzau, Prahova, Dimbovita és Ialomita megyékben végezte. Időközben megérkeztek Lugosra a magyar környezetvédelmi minisztérium által küldött huszonkét nagyteljesítményű szivattyú is. „Az eset rávilágít arra, hogy a Kárpát-medencében a népek egymásra vannak utalva, arra a segítségre, amelyet most Magyarország nyújt Románia számára, mi is számíthatunk, ha szükség lesz rá a jövőben” – hangsúlyozta Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter. – Kovászna megyében öt települést árasztott el a víz, a lakóházak, gazdaságok mellett két iskolaépület is károsodott. /Tovább pusztít az árvíz az országban. Magyar segítség a bánságiaknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

A Varadinum hetében Nagyváradon Bárdi Nándor történész, a Teleki László Intézet főmunkatársa a magyarországi kisebbségpolitika képviselőit ültette egy asztalhoz. A korábbi államtitkárok, HTMH-elnökök eredményeiket sorolták, sokszor egymást túllicitálva. Lábody László volt HTMH-elnök a struktúrateremtést emelte ki, mert az tartást adott az embereknek, valamint a határon túli gazdaság megerősítését, a polgárosodást is elősegítette. Lábody a kárpótlási jegyek kibocsátására a legbüszkébb. Szabó Tibor volt HTMH-elnök leszögezte, hogy a polgári kormány alatt konszenzus és egyetértés volt a magyar társadalomban a határon túli magyarok ügyeiről. Ezt mutatja a státustörvény 65 százalékos társadalmi támogatottsága. „Ez a fajta konszenzus mostanában mintha hiányozna” – tette hozzá Szabó. Kormányzati ciklusuk legfontosabb eredményének az egyetemépítést mondta. A legnagyobb sikert Németh Zsolt, a Fidesz-kormány külügyi államtitkára aratta. Már megszólalása előtt vastaps köszöntötte. „Az Orbán-kormányt a nemzeti újraegyesítés célja, mércéje vezérelte” – hangoztatta Németh. A státustörvényről elmondta, hogy közjogi viszonyt létesített a magyar állam és a határon túli magyarság között. „A státustörvény világossá tette, hogy a Kárpát-medencében van magyar ügy, ami rendezést igényel” – állapította meg az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A fontos megvalósítások között említette még a Magyar Állandó Értekezlet létrehozását, a határon túli intézményépítést, valamint a földprogramot. A polgári kormány időszakában az évi 3 milliárd forintos támogatás 12 milliárdra nőtt. Bálint-Pataki József a HTMH jelenlegi elnöke kifejtette: „A folyamatosságot próbáljuk képviselni mindabban, ami vállalható”. Idén először 2 milliárd forintot kap a magyar költségvetésből az Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Marosvásárhelyen megépült a Sapientia campusa, ezt Bálint-Pataki a magyarországi támogatásokból létrehozott eddigi legnagyobb vállalkozásnak nevezte. /F. T.: Számadás a kisebbségpolitikáról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 10./

Kászoni Zoltán hosszú ideig volt vezérigazgatója a minisztérium halászati főosztályának, majd ugyancsak huzamosabb ideig főtitkára a Román Vadász- és Horgász Szövetségnek. Magyarországra való kitelepülése után több vadász és horgász témájú könyve is megjelent. Kászoni Zoltán Vadaskönyv című most megjelent könyvében a Kárpát-medencében előforduló és vadászható vadak részletes bemutatását, előfordulási helyeit ismertette. /Bogdán Imre: Kárpát-medencei Vadaskönyv. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Román–magyar üzletember-konferenciát rendeztek Debrecenben a székelyföldi befektetési lehetőségekről. Borbély László területrendezési miniszter Befektetési lehetőségek a Székelyföldön címen tartott előadást. Elmondta, míg a 2001 és 2004 közötti időszakban az akkori kormány Erdély számára 98,77 milliárd lejt különített el infrastruktúra-fejlesztésre, a havasalföldi megyék összesen 114,064 milliárd, a moldvaiak 132,318 milliárd, a dobrudzsaiak pedig 267,107 milliárd lejt kaptak hasonló célból. Hangsúlyozta: 2007 és 2013 között jelentős uniós forrásokra lehet majd pályázni Romániában, ahhoz viszont, hogy a pénzek lehívhatók legyenek, pályázni képes befektetőkre lesz szükség. „Ebben számítunk önökre” – zárta előadását Borbély. – Tulajdon-tudás-tranzit-turizmus-tartás – fogalmazta meg az „5T” elvét előadásában Matolcsy György volt gazdasági miniszter, a budapesti Növekedéskutató Intézet igazgatója. Matolcsy hangsúlyozta: a Kárpát-medencei földterületek magyar tulajdonban tartása egyre nehezebb feladat, amióta a főleg olasz befektetők földvásárlása Erdély-szerte elterjedt. A „tranzit” címszó alatt az autópályák építésének fontosságát hangsúlyozta. „Ausztria ma már csak jövedelme 8–10 százalékát köszönheti az idegenforgalomnak, de kezdetben ez az arány magasabb volt. Ezt az utat kell követnie a Székelyföldnek is” – tette hozzá. A „tartás” kapcsán figyelmeztetett: rossz kompromisszumokat nem szabad kötni, a közösségi méltóság pedig olyan célok révén tartható, mint a területi autonómia. Geréb László, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) székelyudvarhelyi képzési központjának ügyvezető igazgatója a belső tényezők – vállalkozóbarát gazdaságpolitika, infrastrukturális fejlesztések, lakossági derűlátás – fontosságát hangsúlyozta. Halász János, az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. romániai hálózatának vezetője igazat adott Matolcsy Györgynek abban, hogy a magyar kormánynak nincs koherens határon túli stratégiája. /Salamon Márton László: Debrecenből kéne jönni… = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

A Duna Televízió beszámolt a Csíkszeredán, a Sapientia Tudományegyetemen szervezetett konferenciáról. Közben megtörtént a moldvai Béke Királynője Gimnázium, az első csángómagyar tanintézet alapkövének ünnepélyes letétele. A rendezvényeket összekapcsolja a székelymagyar küldetéstudat. Sylvester Lajos a székely küldetéstudat sérülése kapcsán csíkszeredai hozzászólóként kifejtette, hogy Székelyföld a Kárpát-medencei magyarság keleti kapuja. A Kárpátok előterében találhatók a moldvai magyarok, a mai magyar népcsoportok közül az egyedüli közösség, amely pozitív népszaporulatával a magyarság biológiai fogyatkozásának mérséklésére lenne képes. A magyar nemzetstratégiának – ha volna ilyen – alapvető feladata lenne, hogy kormányzati szinten is vállalja ennek a népcsoportnak a magyar nemzethez való visszakapcsolását. Ehelyett félszáz esztendeje egyetlen kormány sem vállalta a moldvai csángómagyarság ilyenféle gyámolítását. Helyettük egyházi és világi személyek, egyesületek, alapítványok vállalták fel a moldvai iskolaügyet is. Hajdó István gyergyó­szentmiklósi főesperes-plébános a csíksomlyói búcsú ünnepi szentbeszédében is nyomatékkal kérdezett rá: miért kellett hogy éppen egy finn asszony emelje fel szavát az Európa Tanácsban a csángómagyarok jogaiért? A Kárpát-medence előterében lévő moldvai magyarság az előerdők szerepkörét tölti be. Védi a hegyek koszorúin belül lévőket. /Sylvester Lajos: Előerdősors. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./

Május 13-án Mádl Ferencné, a köztársasági elnök felesége, Dalma asszony meglátogatta a szovátai Szent József Gyermekvédelmi Központot. Az egy évvel ezelőtti tűzesetben szinte teljesen leégett központ újjáépülését az egész Kárpát-medencei és nemzetközi magyar közösség nagy figyelemmel kísérte. A központ létrejöttét a Magyar Püspöki Konferencia által kezdeményezett Jót tenni jó program lelkes adakozói és a magyarországi gyerekek adományai tették lehetővé. Az otthon elkészülése után 80-100 gyereknek ad majd új otthont, 7-8 nagy családban. /-J-: Épülőben a Szent József Gyermekvédelmi Központ. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

Fennállásának 12. évfordulójához érkezett a közel 70 tagszervezetet tömörítő Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége, amely idei tisztújító közgyűlését július 14-e és 17-e között tartja Kassán, Polgár és nemzet címmel, amelynek előadásai és megbeszélései a szórványmagyarság kultúrájának fennmaradását, megőrzését járják körül. A KITÁSZ /amelynek a legtöbb határon túli tagszervezete Erdélyben van/ Hírlevélben jelezte, hogy szervezik a KITÁSZ-antológia megszerkesztését, amelyben minden tagszervezetnek helyet adnak a bemutatkozásra, tevékenységeik ismertetésére. A KITÁSZ közösen a Népi Írók Baráti Társaságával, a budapesti Székely Körrel és a Magyarok Világszövetsége Szent László Akadémiájával az Erdélyi magyar irodalom Trianon után címmel előadássorozatot szervez az MVSZ Magyarok Házában középiskolás diákok számára, dr. Medvigy Endre irodalomtörténész, a KITÁSZ elnöke vezetésével. Ennek keretében május 3-án Kányádi Sándor és Szilágyi Domokos költészete címmel Pomogáts Béla tartott előadást, május 17-én Nagyenyedi Fügevirág címmel Sütő András munkásságát ismerteti N. Nagy Pál József irodalomtörténész, május 31-én Székely János írói életművéről tart értekezést Szakolczay Lajos irodalomkritikus, júniusban pedig 16-án Szilágyi István írói életművét értékeli előadásában Márkus Béla irodalomtörténész. /Antológiát tervez a KITÁSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

A magyar állampolgárságról, illetve a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvények módosításáról való szavazásra az Országgyűlésben várhatóan jövő héten kerül sor. A parlament legutóbbi vitáján Avarkeszi Dezső (MSZP), a javaslat egyik kidolgozója és Juhász Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta, hogy a javaslat célja a szülőföldön boldogulás segítése a határon túli magyarság számára, illetve rövidebb honosítási, állampolgársági eljárás közülük azoknak, akik úgy döntenek, hogy Magyarországon kívánnak élni. Lezsák Sándor független képviselő azzal érvelt, hogy mindenkinek joga van a magyar állampolgárság visszavételére, akit 1948 és 1990 között önkényesen fosztottak meg attól. Erre nagy az igény a nyugat-európai és a tengerentúli magyarság körében is – mondta. A szintén független Körömi Attila azt szorgalmazta, hogy mindenki kapja vissza magyar állampolgárságát, akinek a felmenője magyar állampolgár volt. Körömi Attila a kormányt vádolta, hogy azzal riogatta a választókat, százezres nagyságrendben költöznek át Magyarországra a Kárpát-medence területeiről, holott szerinte a szülőföldön boldogulást éppen a kettős állampolgárság segítené. /Jövő héten szavaz az Országgyűlés a könnyített honosításról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

Bernád Ilona Egészségünkért című 2002-ben megjelent kötetében a Kárpát-medence rengeteg helységét bejárta. Eljutott a Nyitra, a Mura vidékére, Horvátország magyarlakta területeire, az anyaországi és erdélyi városokba, előadásokat tartott az amerikai, ausztriai, németországi, franciaországi magyar közösségekben. Útjai során az előadások mellett állandóan gyűjtött, s a kapott visszajelzések során az első kötetben közreadott magyar népi gyógyító módszerek hatékonyságát is számba vehette. Bernád Ilona eredeti hivatása szerint egészségügyi asszisztens, szülésznő, szülőfalujában édesanyjától, nagyanyjától sajátította el a magyar népi egészségmegőrző módszereket. A szerző szándéka, hogy a népi egészségmegőrző és gyógymódszerekkel megismertesse az olvasót. /Bernád Ilona második könyve. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

Falunapokat tartottak a hét végén Bölönben. Május 29-én felavatták Erzsébet királyné – Sziszi – mellszobrát a róla 1898-ban elnevezett emlékparkban, a mindenkori szabadtéri rendezvények színhelyén. Az Oláh Áron vezette helybeli fúvósok zenéjére ébredt szombaton a falu. A kézdivásárhelyi fúvószenekar taktusára menetelt a céhes város mazsorettcsoportja. /(kisgyörgy): Ünnep Bölönben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 30./ Sebestyén Benedek /Budapest/ szobrászművész, nyugalmazott református lelkipásztor Erzsébet királynét ábrázoló bronz mellszobrát kapta ajándékba a faluközösség a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány jóvoltából. Az ünnepségen jelen volt Földes István, az alapítvány elnöke is. Felolvasták a szobor alkotójának a bölöniekhez küldött levelét, melyben emlékeztetett a december 5-i népszavazásra, és tisztázta, hogy ki is a magyar. Dr. Keserű Józsefné Pesterzsébet testvérkerület önkormányzatának üdvözletét tolmácsolta. A budapesti Rákóczi Szövetség egymillió forinttal járul hozzá az unitárius templom folyamatban levő javításához. /Kisgyörgy Zoltán: Sziszi Bölönben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./

Május 27–29. között tartották meg Budapesten és Agárdon a VII. Kárpát-medencei Keresztkötődések Konferenciát, amelyen egyebek mellett felmérték azt is, hogy mit jelentett a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek számára Magyarország belépése az Európai Unióba. A Kráter Műhely Egyesület és a Magyar Kultúra Alapítvány szervezte a tanácskozást. Tájékoztatás hangzott el a csángó élet alakulásáról, és előadás, többek közözz a székely diákok külföldi egyetemjárásáról a történelem folyamán. Bemutatták Székely András Bertalan Határhártyák című tanulmány- és esszékötetét. Kusztos Tibor bánffyhunyadi lelkész megemlékezett az 1956-os Pongrácz Gergelyről. /Bajna György: Keresztkötődések konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

Kevesen jöttek el VII. Jakabffy Elemér Napok keretében Szatmárnémetiben megrendezett kárpát-medencei konferenciára, melynek fő témája a kisebbségben élő magyarság EU-s felzárkózása volt. Jeszenszky Géza történész, az Antall-kormány volt külügyminisztere megjegyezte, hogy több az előadó, mint a hallgatóság. Szabó Vilmos /MSZP/ államtitkár kifejtette, ha egymás ellen dolgozunk, ha nemzetiekre és nemzetietlenekre osztjuk egymást, akkor nem lesz magyar siker. Kósáné Kovács Magda /MSZP/, az EU parlament képviselője szerint az autonómia nem szerepel az új szereződésben, de az elfogadott elvek alapján az önkormányzatiságnak biztosított jogok alapján építkezni lehet irányába. Vastagh Pál /MSZP/ parlamenti képviselő szerint az EU puszta jelenléte is alakítja életünket. Szólt a kettős állampolgárságról is: korábban nem volt politikai akarat egyik párt részéről sem a magadásra. Jeszenszky Géza véleményét taps fogadta: a magyar kormányoknak az a fölöslegesen óvatoskodó, rossz magatartása, mely szerint az elmúlt években nem könnyített a magyar állampolgárság megadásán, lényegében azt jelenti, hogy támogatták Trianont. /(Sike Lajos): VII. Jakabffy Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

Május 26–28. között Piliscsabán zajlott a Kárpát-medencei első biokon­fe­rencia magyarországi, romániai, szlovákiai, ausztriai és jugoszláviai bioszerve­zetek, szövetségek és szövetkezetek részvételével. A találkozót a dr. Solti Gábor vezette Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért szervezte. A résztvevők olyan konföderációt kívánnak létrehozni, mely Közép- és Kelet-Európában tevékenyen részt vállal az egészséges, környezetkímélő, ugyanakkor versenyképes termesztés meghonosításában./Bíró Zoltán árkosi biogazda: Kárpát-medencei ökoszervezetek találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./

A Svédországi Magyarok Országos Szövetségét (SMOSZ) a múlt évben Márton Áron Emlékéremmel tüntették ki három évtizedes magyarságszolgálatért, ,,az ottani diaszpóra lelki és kulturális gondozásáért, valamint a szovjet diktatúra alatt a Kárpát-medencei magyarok segélyezésében végzett munkája alapján”. Bakos István, a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke elutazott az a SMOSZ közgyűlésére, meghallgatta harmincöt egyesület vezetőjének beszámolóját. A szövetségnek mintegy hatezer fizető tagja van, és Svéd­országban 30-35 000 magyar él. Bihari Szabolcs, a SMOSZ elnöke közgyűlési beszámolójában nyomatékkal emelte ki a 2004. december 5-i szavazás szégyenletességét. ,,Példa nélküli a világtörténelemben, hogy egy ország vezetői, nem is tudom, milyen okoktól vezérelve, szembeállítják az anyaországi és a határon túli nemzetrészeket, hogy pártpolitikai adok-kapok szintjére süllyesztenek egy gesztusértékű és a nemzet összefogását szimbolizáló népszavazást. A határon túliakkal riogatni az anyaországiakat, gyakorlatilag úgy beállítani őket, mint egy koldusokból álló, anyagi és szociális előnyökre éhező csürhét, több, mint sértő: egyszerűen bűn.” ,,Svédországban például a hivatalos statisztikák mindössze 19 000 magyart tartanak számon, azokat, akik Magyarországról emigráltak oda, a másik tizenötezret románként, jugoszlávként, csehszlovákként regisztrálták egykor, s hivatalosan úgy tartják számon őket ma is.” /(Sylvester Lajos): A nemzeti egység építése/felezése (Nyugati magyar diaszpóra). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./

A múlt héten kerül sor az Új tollak tehetségkutató verseny kiértékelésére és a díjkiosztásra. A tavaly indult verseny, melynek kezdeményezője Nagy Olga magyartanár, idénre kinőtte magát. Nemcsak Maros, hanem Hargita, Kovászna és Szilágy megyéből érkeztek dolgozatok, sőt még Magyarországról is. A szervezők tervezik, hogy jövőre az egész Kárpát-medencére kiterjesszék a versenyt. A nyertes dolgozatokat felolvasták, s végül ajándékcsomagokat kaptak a nyertesek. Az ötödikeseknek mesét kellett írniuk, a hatodik osztályosoknak egy igaz történetet kellett elmesélniük, a hetedikes, nyolcadikos diákok lírai, illetve prózai műfajokban próbálhatták ki erejüket. /Demeter Ignác Attila: „Fogj tollat, kezdj íráshoz...”. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./

Az erdélyi magyarok ügyének európai fórumok előtti képviseletéről tárgyalt a napokban Markó Béla RMDSZ-elnökkel Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke. Szilágyi Zsolt /2004-ig RMDSZ-es parlamenti képviselő volt/ megbízást kapott az EMNT által létrehozott Kárpát-medencei Autonómia Tanácstól, hogy Brüsszelben magyar érdekképviseleti irodát hozzon létre. Szilágyi korrekt párbeszédként értékelte a Markó Bélával folytatott megbeszélést. Hangsúlyozta: az erdélyi magyarság ügyének hatékony külpolitikai képviseletére magyar–magyar párbeszéd szükséges. /B. T.: RMDSZ–EMNT egyeztetés? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Annak idején a budapesti Magyar Hírek 1990/4-es száma idézte az újszülött RMDSZ 1989. december 25-én közétett kiáltványából: „Az állam garantálni fogja és alkotmányba foglalja a kisebbségi jogokat, hat hónapon belül elfogadja a kisebbségi törvényt, és nemzetiségi minisztériumot hoz létre.” Erre a kisebbségi törvényre azonban tizenöt évet kellett várni, az RMDSZ kezdeményezésére született meg. A kormány egyetértéssel véleményezte a végleges szöveget (RMSZ, 2005. április 2.), és továbbadta a szenátusnak. Várható volt a román oldalról az ellenkezés. Elsőnek Kovászna megye tíz román érdekvédelmi testülete tiltakozott azzal az érvvel, hogy a törvény etnikai elkülönüléshez vezet. Sepsiszentgyörgyi román suhancok megvertek magyar gyermekeket, hogy elmenjen kedvük a szeparatizmustól. Mona Musca művelődési miniszter közölte, hogy a törvénytervezet ellen szavaz, mert túl sok kedvezményt biztosít a magyarságnak. Május 26-án megszólalt Tőkés László püspök is: a kisebbségi törvénytervezeten túl kevés jogot irányoz elő nemzeti közösségnek. Adrian Nastase, volt miniszterelnök, jelenleg a Szociáldemokrata Párt ügyvezető elnöke, a képviselőház elnöke levélben figyelmeztette Tariceanu kormányfőt, milyen veszélyeket rejt magában a törvénytervezet: szeparatizmus, alkotmányellenesség, autonómia. Május 30-án Adrian Paunescu még harcosabban ítélte el a törvénytervezetet. A Magyar Polgári Szövetség szerint a törvénytervezet nem jó, mert túl kevés jogot biztosít. Nastasével kapcsolatban Barabás István újságíró emlékeztetett: a Vacaroiu-kormány, illetve Adrian Nastase a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egységpárttal (a Vatra Romaneasca politikai formációjával) együttműködve gyakorolta a hatalmat. Csak 1996 októberének végén következett be a szakítás, mikor Nastase az okok közé sorolta, hogy Funar egyre gyakrabban intéz útszéli támadásokat Ion Iliecu elnök ellen. Funar jelenleg Iliescu ellenzéki társa a szenátusban, várhatóan egyformán fognak szavazni a kisebbségi törvény ügyében. 1996 novemberében Adrian Nastase nyilatkozott: ha az RMDSZ bekerül az akkori választásokon győzelmet aratott Demokrata Konvenció kormányába, mindazt, ami ott elhangzik, „meghallja Budapest is”. Azi című lap, 1997. október 16.: Adrian Nastase, a PSDR első alelnöke sajtóértekezleten közölte: a hargitai és kovásznai magyarok olyan hatalomra tettek szert, hogy e két megyét az állam már nem uralja, amit többek között az is bizonyít, hogy ottani iskolák magyar gyermekei Cluj-Napoca helyett a Kolozsvár nevet használják. A helyszínen tett látogatása alkalmával Nastase azt is tapasztalta, hogy a román lakosság és ortodox egyháza mellőzve van a közügyekben. A veszély abban tetőzik – folytatta Nastase –, hogy az RMDSZ ki akarja vívni az autonómiát, ezért parlamenti kivizsgálás szükséges. Egy munkacsoport hamarosan meg is érkezett Csíkszeredába. Jurnalul National című lap, 1997. október 28.: hargitai és kovásznai tapasztalatai alapján Nastase javasolja a román hatóságoknak, hogy tartsák állandó megfigyelés alatt a két megyét, az ortodox egyház indítson be román felekezeti iskolákat, hozzanak munkaerőt Moldvából, létesítsenek román egyetemet. – 1997. június 23-án a központi román napilapok nagyméretű fényképéről Ion Iliescu, Adrian Nastase és Corneliu Vadim Tudor boldog egyetértésben mosolyog az olvasókra. Ziua, 1999. június 16.: Adrian Nastase levelet intézett Costin Georgescuhoz, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójához: a magyar revizionizmus stratégiát dolgozott ki Erdély elcsatolására. Előzőleg, június 13-án a kolozsvári repülőtéren szervezett sajtóértekezletén emlegette az országot fenyegető magyar forgatókönyvet, felsorolt több nevet is az „összeesküvők” közül, akik a revizionista akciót irányítják. A SRI megalapozatlannak találta Nastase riadóját. National, 1999. október 12.: Andrian Nastase a Kárpát-medence geopolitikájának szentelt bukaresti nemzetközi szemináriumon kijelentette: Románia azért nem került be a NATO-ba mert a nagyhatalmak egy Koszovóhoz hasonló etnikai konfliktust akarnak kirobbantani azzal a végső céllal, hogy Erdélyt Magyarországhoz, a legújabb NATO-tagállamhoz csatolják. Nastase súlyos állításáról a Cronica Romana október 13-án visszhangokat közölt honatyáktól. Ionut Gherasim (Nemzeti Parasztpárt): Ostobaság. Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ): Felelőtlen kijelentés, Paul Ghitiu (Jobboldali Erők Szövetsége): Mikor valaki konfliktusról beszél, bizonyítékokkal kell szolgálnia, Ioan Mircea Pascu (PSDR): Tudok róla, hogy létezik egy magyar terv Erdély elcsatolására. Gandul, 2005. május 26.: Adrian Nastase, a képviselőház elnöke levelet intézett a Tariceanu-kabinethez, figyelmeztetve a kisebbségi törvény következményeire: kulturális autonómia, szeparatizmus, egyszóval alkotmányellenesség. Romániai Magyar Szó, 2005. május 30.: Markó Béla, az RMDSZ elnöke a levél kapcsán kijelentette: nem a kisebbségi törvénytervezet alkotmányellenes, hanem Nastase álláspontja. /Barabás István: A levél íróját önnön múltja ihlette. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Május 27. és 29. között került sor az Égtájak Fesztivál rendezésében a néptánc találkozóra, Horvátországban. A fesztiválsorozat öt évvel ezelőtt a szlovákiai Farnadon kezdődött, majd Mezőbándon, Balánbányán, Gyergyószárhegyen, Szamosújváron, Sepsiszentgyörgyön, Eszenyben, Zselízen, Zentán és Péterrévén folytatódott. A Kárpát-medence magyarlakta vidékein a közösségeknek lehetőségük nyílt megismerni az egységes magyar kultúra sokféleségét. Horvátországban négy település, Csúza, Erdőd, Pélmonostor és Várdaróc művészeti együttesei mellett három határon túli régióból érkeztek hagyományőrző csoportok: Felvidékről, Vajdaságból és Erdélyből. Erdélyt a kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes képviselte. A tizenhét fős csoport már többször részt vett az Égtájak Fesztiválon. A Vajdaságot a péterrévei Tisza Néptáncegyüttes és a zentai Szélrózsa Leánykórus, Felvidéket pedig a farnadi Nádas Néptáncegyüttes és Soóky Éva, valamint Sotkovszky Lajos verséneklők képviselték. A csúzai Csárdás Néptáncegyüttes, az erdődi Petőfi Sándor Kultúregyesület Hagyományőrző Tánccsoportja, a pélmonostori Magyar Kultúregyesület Néptánccsoportja és a várdaróci Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Tánccsoportja fogadták a messziről érkezőket. /Köntös Imola: Égtájak Fesztivál Horvátországban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./