Borbély Imre politikai szakértő, a Magyarok Világszövetsége stratégiai bizottságának elnöke a vele készült interjúban elmondta, Temesváron német iskolába járt. Régi temesvári hagyomány volt a polgári körökben a német fiúkat magyar iskolába, a magyarokat pedig németbe járatták, hogy a két közösség jól beszélje egymás nyelvét. Elmélyítette benne a magyar öntudatot a német környezet. 1990 tavaszán a Temesvár Társaságban Borbély Imre kezdeményezte, hogy az egykori politikai rendőrség és a kommunista párt vezetői tíz évig ne vehessenek részt a politikai életben. Ez lett később a híres Temesvári Kiáltvány nyolcas pontja. Ugyancsak ő javasolta az erdélyi magyarság társnemzeti státusát, majd a külhoni magyar állampolgárságot.– Politológiai tanulmányait csak azután kezdte el, hogy a politikából kikerült. Benne a határon túli magyar közösségek belső választások útján megélt belső demokráciája, autonóm szerveződése, a magyar állampolgárság kiterjesztése és az erre a két oszlopra épülő szubszidiáris nemzetstruktúra kerek egészként él. Szerinte a magyar nemzeti közösségben súlyos társadalomlélektani traumák élnek, amelyek meggátolják a nagy nemzeti tervek megvalósulását. Úgy látja, hogy a népszavazás nélkül ma nem forogna közszájon a határon túli magyarok állampolgárságának ügye. Az egész magyarság a népszavazás által döbbent rá arra, hogy ilyesmi egyáltalán létezhet. A december 5-i népszavazás során a magyarországi posztkommunista és neoliberális baloldal az elutasítás ellen volt. Borbély leszögezte: „Ez a politikai irányzat a nemzetárulásban visszaeső bűnös. Ha ők 1918-ban nem árulják el a nemzet ügyét, akkor ma nem kéne az állampolgárság kiterjesztésén gondolkodnunk. Ha ők nem fosztják ki az országot évtizedeken át, a magyar nép ma jobban élne. Az újabb kor magyar történelmi tragédiáinak belső oka az, hogy – Orbán Viktor szavaival élve – a magyar baloldal periodikusan ráront saját népére.” Borbély Imre Temesváron született 1948. szeptember 22-én. A Nicolaus Lenau Gimnáziumban érettségizett, majd a temesvári Műszaki Egyetem Ipari Kémia fakultásán szerzett mérnöki diplomát. 1992-ben Hargita megyei képviselővé választották. 1998–2000 között kidolgozta, magyarországi és külföldi fórumok előtt kifejtette a Külhoni Magyar Állampolgárság Intézményének koncepcióját. 2000-ben a Magyarok Világszövetségének Kárpát-medencei régióelnökévé választották. 2004-től a Magyarok Világszövetsége Nemzetstratégiai Bizottságának elnöke. /Cél nélkül törvényszerű a szétporladás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./

Hatodik esztendeje vesznek részt a Csiky Gergely Iskolacsoport /Arad/ tanulói Mesztegnyőn a Kárpát-medencei ifjúsági találkozón. Mesztegnyő Somogy megyei település. Kárpátaljáról, Horvátországból, a Vajdaságból és Erdélyből érkeztek táborozók. A meghívott történészek előadásai érdekesek voltak. A Somogyvár Történelmi Emlékhelyen láthatták Szent László király sírhelyét és az általa 1091-ben alapított, romjaiban is lenyűgöző bencés apátságot. /Olasz Angéla vezető tanár: Csikys diákok Mesztegnyőn. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./

A Magyar Műveltség Szolgálat augusztus végi közgyűlésén Budapesten a régiót több helyi magyar civil szervezet elnöke képviselte, köztük Farkas Éva, az EMKE lupényi szervezetének elnöke, aki elmondta: a küldöttgyűlésen az egyik legtöbbet vitatott probléma a Kossuth Rádió vételének ellehetetlenítése volt. A solti adó belépésével nagyságrendi mértékkel lecsökkent a besugárzott területeken a vétel lehetősége. Amennyiben a közeljövőben digitális rendszerű adásra térnek át, a középhullámon való vétel lehetetlenné válik, s több mint valószínű, hogy az adás határon túl nem lesz elérhető. A Magyar Műveltség Szolgálat közgyűlése elfogadott nyilatkozatában hangsúlyozta, a Kossuth Rádió a határon túliaknak az összetartozást jelenti. A kommunizmus időszakában a Kárpát-medence legtávolabbi falvaiban is jól vehető volt a Kossuth Rádió adása középhullámon, addig jelenleg nagy területeken nem fogható a nemzeti közrádió adása. Intézkedést kérnek, hogy a Kossuth Rádió az egész Kárpát-medencében megfelelő jó minőségben újra fogható legyen. /Aggódunk a Kossuth Rádióért. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./

Szeptember 7-én Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen tart előadást Mario Alinei világhírű nyelvészprofesszor Az uráli, indo-európai és altáji kontinuitás-elmélettől az etruszk–magyar nyelvrokonság tételéig címen. Mario Alinei nemzetközi tekintélyű nyelvész, az utrechti egyetem emeritus professzora, számos nemzetközi nyelvésztársaság tagja, jövőben ünnepli nyolcvanadik születésnapját. Számos alapműnek számító könyv szerzője, emellett több mint harminc nyelvi lexikon és szótár kidolgozásában vett részt. Publikációinak száma meghaladja a kétszázat. Nagy érdeklődést és számos reakciót kiváltó munkája az Orgini delle lingue d’Europa. La teoria della continuita. Continuita dal Mesolitico all’eta del Ferro nelle principali aree etnolinguistiche (Európa nyelveinek eredete, a kontinuitás-elmélet. A fő etnolingvisztikai területek kontinuitása a mezolitikumtól a vaskorszakig) eredeti módon magyarázza az európai nyelvek eredetét. A közelmúltban írt Ősi kapocs című könyve kifejti: az etruszkok (a latinok és a szabinok mellett Itália őslakosainak egyik fő csoportja) nyelve feltűnően hasonlít a magyarra, ezért egyfajta archaikus magyarnak tekinthető. Ha ez igaz, akkor a magyarok már jóval a honfoglalás általánosan ismert dátuma előtt jelen voltak Európában, mi több, az etruszkok ősei is innen, a Kárpát-medence térségéből származnak. Az elmélet nagy érdeklődést és még nagyobb vitát váltott ki a szakmai körökben. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Előadás az etruszk–magyar nyelvrokonságról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Több mint egy évtizedes munka után az Európában lehetséges legmagasabb szintű szakmai elismerésben részesültek a sepsiszentgyörgyi Műemlékműhely építészei. Az Európai Unió és az Europa Nostra műemlékvédő civil szervezet 2004-es nagydíját a segesvári Hegyitemplom helyreállításáért adományozta, a rangos elismerést Benczédi Sándor építész vette át június elején a norvégiai Bergenben. Egy tekintélyes nemzetközi csapat, három nemzet képviselői dolgoztak példás együttműködéssel, jó hangulatban; a restaurálás érdekében erdélyi román, magyar és szász szakemberek fogtak össze. Benczédi Sándor építész elmondta, hogy 1992 őszén a sepsiszentgyörgyi Műemlékműhelyt bízták meg a segesvári Hegyitemplom helyreállításával. A Hegyitemplom fontos az erdélyi építészetben, hisz a Parler-iskolának a legkeletibb példája (Peter Parler kölni építész, a közép-európai gótika kiemelkedő mestere volt). A Hegyitemplom a segesvári vár legmagasabb pontján áll, 181 falépcsőn kell felmászni oda, az időközben elöregedett segesvári szász közösség tagjainak komoly nehézséget jelent a megközelítése. A munkát eleinte a müncheni Messerschmitt Alapítvány fizette, aztán következett a román művelődési minisztérium társfinanszírozása; egy idő után már teljesen ők állták a költségeket. Helyreállították az értékes, XIV–XV. századi falképeket is. 1486 az utolsó írott dátum, amikor már az utolsó falképek is elkészültek, tehát befejezettnek tekinthető a gótikus periódus. A templom felújítása is mutatja, létezik egy olyan, minden érdek fölötti nemzeti összefogás a világ bármely részén élő német és az anyaországi német között, aminek példaként kellene lebegnie a Kárpát-medencei magyarság előtt. Hihetetlenül leromlott a háromszéki műemlékállomány, zavaros a jogi helyzet, alacsony a társadalmi igény, nincs gazdasági potenciál. Jobban kellene odafigyelni a tárgyi örökségre, ezek bizonyítékai annak, hogy itt a magyarság kultúrát, országot teremtett. Benczédi Sándor fontosabbnak látja bármelyik bikfalvi kúria megmentését, mint a kolbászfesztivált. Gróf Kálnoky Tibor nem itt nőtt fel, de hazajött, itt alapított családot, és próbálja ápolni és újrateremteni a családi értékeket. Említésre méltó a torjai Apor báró is. A 83 évesnél idősebb agrármérnök báró hosszú éveken keresztül perelte vissza jogos tulajdonát, és most azon fáradozik, hogy lakhatóvá tegye szétszórt családjának az ősi fészket. Szinte ajándék, hogy a torjai Apor-kastély helyreállítása közben olyan értékes, ritka és szép falképek, építészeti részletek, faragott kövek kerültek elő, melyek a XVI–XVII. század erdélyi reneszánsz építészének kimagasló példái. /Mózes László: Beszélgetés Benczédi Sándor építésszel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./

Nemzeti összefogásra hívta a Magyarok Világszövetsége a világ magyar közösségeit. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke sajtótájékoztatóján arra hívta a Kárpát-medence magyar településeit, hogy fogjanak össze, és minden tíz falu építsen fel egy házat a magyarok által lakott, árvíz sújtotta településeken. A költségvetési támogatásától öt éve megfosztott Magyarok Világszövetsége jó példával jár elől és 1 millió forintot ajánl fel e célra. Az MVSZ felhívása a városokat ugyancsak egy-egy, a megyeszékhelyeket és a megyei jogú városokat két-két, Budapest fővárost pedig tíz ház felépítésére bíztatja. A felhívás nemcsak magyarországi településekhez szól, hanem minden Kárpát-medencei, magyarok lakta településnek, amelyet elkerült a csapás. /Minden tíz falu építsen fel egy házat! Az MVSZ nemzeti összefogásra hív az árvízkárok enyhítésére. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

A Budapestre megbeszélésre meghívott határon túli szervezetek képviselői egybecsengően kijelentették: szükségesnek tartják a Magyar Állandó Értekezlet mielőbbi összehívását, és továbbra is igénylik a magyar állampolgárság Kárpát-medencei kiterjesztésének a törvénybe iktatását. Okkal érezheti a Gyurcsány-kabinet a Máért összehívását is kockázatos lépésnek. Gyurcsány Ferenc azzal a javaslattal próbálta ezt a két szempontot összebékíteni, hogy a magyar–magyar csúcsot csak akkor tartsák meg, amikor meg tudnak állapodni a záródokumentum szövegében. Azonban a törvény előírja: a Máértet évente legalább egyszer össze kell hívni, a legutóbbi ülést tavaly novemberben tartották. Gyurcsány Ferenc bármelyik megoldást is választja, döntése népszerűtlen lesz. /Gazda Árpád: Borítékolt imázsveszteség. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./

Teátrális műfordulatnál nem több mindaz, ami Budapesten a megbeszélést követő sajtótájékoztatón bekövetkezett, mert a Határon Túli Tizek meghívása, s maga a találkozó nem volt kellőképpen előkészítve. Rostás-Péter István, a lap munkatársa szerint ez a mindenkori budapesti kormányzatok csődös Kárpátmedence-stratégiájának soros kudarca. Az újságíró szerint nincs különbség Antall József naivitása és bátortalansága, a Horn-csapat zabolátlan optimizmusa és túlzott kompromisszumkészsége, a Fidesz-éra lendületteljes, hetyke diplomáciai „offenzívája” között. Azonban nem fogadható el a Népszabadság cikkírójának aposztrofálása, hogy a hétfői egymás mellett való elbeszélés csakis az általa magyar uraknak becézett tíz határon túli politikus számlájára írható. /Rostás-Péter István: A dzsinn, a kormányfő és a magyar urak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./ Kis Tibor: A szellem és a palack /Népszabadság, szept. 7./ című cikkéről van szó.

Szeptember 7-én előadást tartott Kolozsváron Mario Alinei nyelvészprofesszor, több nemzetközi szakmai testület tagja. Az előadásban a híres tudós összekötött két nagy elméletét: a sok szakmai vitát kiváltott indoeurópai-uráli-altáji kontinuitást, illetve az Ősi kapocs című kötetében kifejtett magyar–etruszk nyelvrokonságot. A professzor elmondta: régészetileg bizonyított dolog, hogy az etruszk nép őse, az úgynevezett villanovai kultúra, és annak előde a Kárpát-medencéből származik, és alapvetően a török-magyar, tehát uráli-altáji kultúra része. Mario Alinei cáfolja azt a feltevést, hogy az Itáliát megszálló indoeurópaiak betelepültek, az etruszkok pedig őslakosok voltak. Szerinte az etruszkok ősei Kárpát-medencei türk–magyar népek, akik főként tengeri úton érkeztek Itáliába. A magyar nyelvben előforduló, hadvezetéssel és lovaglással-lótenyésztéssel kapcsolatos szavak szinte kivétel nélkül a török nyelvekből származnak, ezért az alapvetően uráli népcsoporthoz tartozó magyarok és a török-altáji-kurgan nép valamilyen szövetségben állt egymással. Mario Alinei úgy véli: az Árpád-kori és az azutáni krónikák a magyarokat mint harcos, katonai szerveződésű népet mutatják be, amely a történelem folyamán nagyon hamar, mondhatni természetellenes gyorsasággal átalakul földműves közösséggé. A látszólagos ellentmondás a professzor szerint csakis azzal magyarázható, hogy az Árpád-kort megelőzően már éltek itt békés, földművelő magyarok. Mario Alinei szerint a magyarok közvetlenül a török hatás átvétele után elárasztották Délkelet-Európát. Az etruszk nyelv szerkezete (agglutináló, szótőhöz kapcsolódó képzőkkel, végződésekkel, toldalékokkal, illeszkedő magánhangzókkal, zöngétlen mássalhangzókkal, első szótagra eső hangsúllyal, nyílt szótagszerkezettel) egyértelmű rokonságot mutat az uráli nyelvekkel. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Etruszkok a Kárpát-medencében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

B. Szendrő Csilla esztergomi népi iparművész a magyar nyelvterület hímestojás-mintakincsének egyik legjobb ismerője. Évtizedek óta kutatja a gyimesi népi kultúrát, gyűjti a Gyimes-völgye írott-tojásmintáit. A Gyimesekbe a nyolcvanas évek óta jár, többször átment Moldvába is. B. Szendrő Csilla a Gyimesekben archaikus mintakincsre bukkant. Moldvában pedig egy olyan maratásos tojásdíszítési technikára bukkant, amelynek a leírása egy 1700-as évekbeli hunyadi kéziratban maradt fenn. A kutató szerint a tojáshímek archaikus anyaga hasonlóságot mutat a Kárpát-medence minden néprajzi tájegységében, ugyanazokat a motívumokat használják a Zoborvidéktől a Muravidékig, mint a Gyimesekben és Moldvában. Ezt a hatalmas és színes anyagot bemutatta az egész Kárpát-medence mintakincsét átfogó kiállításon. Az utóbbi időben sok úgynevezett néprajzi munka jelent meg, dilettáns módon „értekezve” a tojásírásról. /Sarány István: Az igazi értékeket kell bemutatni. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

Szeptember 13-án éjszaka Erdélybe szeretett volna utazni Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke. A román határon közölték vele, hogy kitiltották az országból, és nem engedték belépni Románia területére. A határőrség nem indokolta meg a kitiltást, azt tanácsolták Toroczkainak, forduljon Magyarország bukaresti nagykövetségéhez. Toroczkai László a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának szerkesztő-riportere, valamint a Magyar Jelen című hetilap Kárpát-medencei főszerkesztője. Újságírói minőségében szándékozott Székelyföldre utazni. /Kitiltották Romániából. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./ „A határrendésszel folytatott párbeszéd azzal végződött, hogy az kijelentette: húzzak vissza a francba. Ezt szó szerint így mondta” – idézte fel Toroczkai, megjegyezvén, hogy mindvégig magyarul beszélgettek. Hozzátette, a határrendész azt tanácsolta, a szegedi román főkonzulátuson vagy a budapesti román nagykövetségen érdeklődjék az okokról. Mind a határrendészet országos parancsnokságának sajtóosztályán, mind a román külügyminisztérium sajtóosztályán azt ígérték, visszahívják a Krónika szerkesztőségét, mihelyt tájékozódtak az ügyben. Lapzártáig azonban csak a bihari határrendészeti szóvivő jelentkezett, csak annyit közölt, az illető személy nem teljesítette azokat a belépési feltételeket, amelyeket az idegenrendészeti sürgősségi kormányrendelet rögzít. Az említett rendelet azok belépését engedi meg, akik nem jelentenek veszélyt a nemzetbiztonságra, a közrendre, a közegészségügyre vagy a közerkölcsre. A jogszabály szerint a hatóságoknak a helyszínen közölniük kell az érintettel a kitiltás okát. A román hatóságok legutóbb 2004. február 28-án Bayer Zsolt újságíróval jártak el hasonlóképpen. Az érintett akkor sem kapott a helyszínen tájékoztatást kitiltása okáról. Néhány nappal később a belügyminisztérium közölte, azért nem engedélyezték Bayer belépését Romániába, mert úgy ítélték meg, az újságíró egyes tevékenységei veszélyeztethetik a nemzetbiztonságot, a nemzeti egységet, az ország védelmét és a közrendet. A belügyminisztérium akkori közleményében leszögezte, Bayer Zsolt a román nemzetbiztonságért felelős intézmények számára jól ismert személy, ugyanis több esetben nyilvánosan uszított az alkotmányos rend ellen, dicsőítette a revizionista eszméket, támogatta az elszakadás gondolatát, publicisztikai munkásságával pedig kétségbe vont Románia egységes nemzetállami jellegét. /Gazda Árpád: Megelégelték a Trianon-felvonulásokat? Kiutasították Romániából Toroczkai Lászlót, a HVIM vezetőjét. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./ Bayer Zsolt publicista és Eva Maria Barki bécsi ügyvédhez hasonlóan ismét kitiltottak valakit Romániából, ezúttal Toroczkai Lászlót. A román titkosszolgálatoknak illett volna jobban fülelniük Toroczkai László legutóbbi kijelentésekor, amikor is néhány nappal ezelőtt Nagyszalontán éppenséggel a revizionizmus vádját cáfolta, leszögezve, a HVIM nem határmódosításra, hanem nemzeti ébresztésre törekszik, mivel szerinte az EU-bővítés amúgy is megoldja a Kárpát-medencei magyarság problémáit. /Rostás Szabolcs: Tiltsuk ki Európát! = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

Budapesten zajlott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amelyen számos RMDSZ-es tisztségviselő részt vett. Egyhangúlag több határon túli magyar vezető is megerősítette azt az igényt, hogy a jövő évi magyarországi kampányban az ottani pártok tartózkodjanak a határon túli magyar kérdéstől, és ez az ügy ne váljon kampánytémává. Ennek érdekében a közeljövőben fórumokat szerveznek a magyar parlament, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatala égisze alatt. – Tizenöt évvel a nagy kelet-európai változások után, az EU bővítésének fényében újra kell értékelni és fogalmazni a Kárpát-medencei magyar–magyar problémákat is – mondta Szili Katalin az Országgyűlés elnöke. Beszélt arról, hogy a tavaly decemberi népszavazás fájdalmas megosztottságot okozott, és megmutatta, hogy a nemzet egészére ható, annak jövőjét meghatározó felelős magyar politikus vagy közéleti szereplő akkor jár el helyesen, ha a nemzet többségi érdekéhez és akaratához igazítja döntéseit. A Fidesz támogatja a Kárpát-medencei magyar képviselők fórumának létrehozását, de az nem helyettesítheti a Magyar Állandó Értekezletet – közölte Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. A Fidesz az Országgyűlés házszabályának módosításával lehetővé tenné, hogy a bizottsági üléseken a határon túli magyar képviselők állandó felszólalási jogot kapjanak – mondta, hozzátéve, hogy a kérdés a határon túli magyarokkal foglalkozó bizottság létrehozásával párhuzamosan áttekinthető. A felvidéki Bugár Bélához hasonlóan Markó Béla, az RMDSZ elnöke is azt tartaná kívánatosnak, ha a magyarországi pártok tartózkodó álláspontot tanúsítanának a határon túli magyarságot illetően a közelgő választási kampány során. Markó jónak nevezte az autonómiatörekvésekről, valamint a kettős állampolgárság formáiról kapott háttéranyagokat, de az utóbbi elfogadhatóságáról nem tudott nyilatkozni, mivel az nem konkrétum, hanem tanulmány. Szerinte a magyar kormány a legjobban a határon túli magyar intézményrendszer támogatásával tudna segítséget nyújtani, de ezen a területen hiányosságokat lát. Kívánatosnak tartaná a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívását, de – tette hozzá – olyanra nekik sincs szükségük, ahol csak veszekednek. /Ne legyen kampánytéma a határon túli magyarok ügye. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

Szeptember 16-án kezdődött a magyar professzorok világtalálkozója Marosvásárhelyen, a Sapientia EMTE új épületében. Több mint 60 előadás hangzik el a találkozón. – E jelentős megvalósításra szeretnénk felhívni a figyelmet, s lehetőséget teremteni a 15 országból érkezett több mint 20 rektornak és professzortársaiknak, hogy előadják, ami a legérdekesebb lehet a hallgatóságnak, majd közösen ajánlást fogalmazzunk meg a magyar kormánynak – hangsúlyozta Kecskés Mihály, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke. Megvitatják a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét, ugyanúgy a Kárpát-medencei orvos- és állatorvos szakember-utánpótlás gondjait is. Kecskés Mihály elnök beszámolt a 26 országból 750 tagot számláló Magyar Professzorok Világtanácsának munkájáról, amelynek során kiemelt feladatként kezelik az anyanyelv, a környezetvédelem valamint az informatika témakörét. A Magyar Professzorok Világtanácsa szívügyének tekinti a Kárpát-medencei magyar professzorok támogatását, akiket minden találkozón vendégül látnak. Miklós László professzor, a szlovák kormány környezetvédelmi minisztere a tudat fejlesztésének fontosságára építette előadását. Beszédének végén a szerkesztésében megjelent Szlovákia tájatlaszát nyújtotta át a marosvásárhelyi kar dékánjának, Hollanda Dénesnek. A magyarországi felsőoktatási reformról nyújtott átfogó képet Mang Béla professzor, a budapesti Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára, aki többek között a kétciklusú képzésre való áttérés nehézségeiről és a magántőke bevonásával megvalósított fejlesztésről szólt. Magyarországon 421.520 egyetemi index van kézben, ami azt jelenti, hogy a 18-25 év közötti korosztály 42-44 százaléka folytatja tanulmányait a felsőoktatásban. A négy éve megnyílt Sapientia előtt álló feladatokat ismertette Szilágyi Pál, az egyetem rektora, majd Hollanda professzor szólt arról az erőfeszítésről, amelynek nyomán a marosvásárhelyi műszaki egyetem felépült. Idén 45 szakon indul magyar nyelvű alapképzés a Babes-Bolyai Egyetemen, ahol 10.124 magyar hallgatót iskoláztak be – hangzott el Benedek Józsefnek a Babes-Bolyai Egyetemen történt szerkezeti változásáról szóló előadásában. Hét egyetemi tanárnak nyújtották át a Magyar Professzorok Világtanácsának kitüntetéseit (Szilágyi Pál, Hollanda Dénes, Geréb Zsolt, Rácz Olivér, Éva Erzsébet, Fekete László, Varga Zoltán), majd aláírták a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kara és a Professzorok Világtanácsa közötti együttműködési megállapodást. /Bodolai Gyöngyi: Magyar nyelvű felsőoktatás a Kárpát-medencében. Professzorok világtalálkozója a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

Szeptember 19-én Budapesten, a Magyarság az Információs Társadalomért Testület (MA-ITT) második konferenciáján Kovács Kálmán informatikai miniszter elmondta, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a határon túli magyar szervezetek együttműködésének eredményeként 200 eMagyar pont, valamint tudományos, gazdasági és kulturális együttműködés jött létre. A miniszter a konferencián ünnepélyesen átadta a horvátországi Csúzán létrehozott 200. eMagyar pontot. A fórumon a határon túli magyar szervezetek képviselői beszámoltak az együttműködés két évének eredményeiről. Az IHM támogatásával szélessávú internet-elérési helyek, tisztaszoftver-programok, informatikai táborok és képzések valósultak meg. Kovács Kálmán az MTI-nek elmondta: az eMagyar pontok létrehozására eddig mintegy 140 millió forintot költött a magyar kormány, a többi program támogatására további 100 millió forintot adtak. Hozzátette: jövőre a tervek szerint hasonló összeggel kívánnak hozzájárulni a fejlesztésekhez. A tárca tervei alapján minden közintézménnyel rendelkező magyar és határon túli településen szeretnének internet- elérési pontot létrehozni. Eddig a határon túli 200 eMagyar pont mellett 2700 magyarországi pont létezik körülbelül 2000 településen. Nagy Zsolt romániai informatikai miniszter, az RMDSZ alelnöke elmondta: az együttműködés keretében 168 informatikai eszközt vásároltak, 51 iskolában történt informatikai fejlesztés. Ismertetése szerint 26 honlapot hoztak létre és 89 eMagyar pont működik. Kiemelte: 2006-ban 61 újabb pont létrehozását tervezik. – Egy éven belül meg fog valósulni a cél, a 333 határon túli eMagyar pont a Kárpát-medencében – hangsúlyozta Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke. /Összeült a határon túli magyarság II. informatikai konferenciája. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

Népi vallásosság a Kárpát-medencében témával szeptember 20-21-én kétnapos konferenciát rendez Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum és a veszprémi Lackó Dezső Múzeum. Selmeczi Kovács Attila és Jánó Mihály tart összegző előadást A Magyarok Nagyasszonya, mint nemzeti jelkép a népművészetben, valamint Kire nyilaz a kun? Egy jelenet a Szent László-legenda falképeiről címmel. A konferencia munkálatai több szekció keretében folytatódnak. A vallási néprajz hazai és magyarországi szakemberei többek között az egyházművészetről, egyháztörténetről – kisegyházakról és vallásgyakorlásról, a vallási népszokásokról, népi erkölcsről és szent szövegekről, szakrális kommunikációról tartanak előadásokat. /R. P. E.: Vallási néprajzi fórum Szentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

Tizenöt esztendeje Sepsiszentgyörgyön szervezték meg első alkalommal, s most, a hetedik konferenciával ismét visszatért a Székely Nemzeti Múzeumba a Népi vallásosság a Kárpát-medencében című értekezletsorozat. A Székely Nemzeti Múzeum és a veszprémi Lackó Dezső Múzeuma közös szervezésében zajló rendezvényen idén száznál több előadó vesz részt, néprajzosok mellett egyháztörténészek, művészettörténészek kapcsolódtak be. A szeptember 20-i megnyitón a házigazda Kató Zoltán kiemelte, e rendezvénnyel a Székely Nemzeti Múzeum visszakerült a magyar tudományosság vérkeringésében. Másfél évtizede Lackovits Emőke és Gazda Klára ötleteként vállalta fel a két intézmény a konferenciák váltóhelyszínes szervezését, azonban csupán az első értekezletnek adhatott otthont a Székely Nemzeti Múzeum, a többit Veszprémben szervezték meg. Mára a konferencia magyar nyelvterületen a legrangosabb ilyen jellegű rendezvénnyé vált, az előadások szövege kötetben jelenik meg. /Váry O. Péter: Népi vallásosság a Kárpát-medencében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

Asztalos Enikő tanárnő egyszemélyes intézmény, Marosvásárhelyen a Népi Egyetem egyik néprajzi szaktanfolyamának vezetője 1993 óta. Ez az egyetlen akkreditált magyar néprajzi és népművészeti tanfolyam az országban. Most tért vissza a gyűjtési vakációról a III. évfolyam. Az órákon ki-ki bemutatja egyéni gyűjtését. A tanfolyamon résztvevők gyűjtése egy budapesti kiadású népmonda-gyűjteményben megjelent. Minden második évben rendezik Magyarországon az Önkéntes Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőtalálkozót, oda a Kárpát- és Duna-medence országaiban munkálkodó magyar pályázók képviselőit hívják meg. Ezen a nyáron Csepregen és Bükkben tartották a találkozót, a Magyar Néprajzi Társaság és a Honismereti Szövetség rendezésében. Erdélyből Bernád Ilona saját gyűjtését ismertette, két könyvét a népi gyógyászatról. Asztalos Enikő a tanfolyamukon jelentkezett naiv művészekről és a népi iparművészekről tartott előadást. A Népi Egyetemen a magyar nép őstörténetét, társadalmi, anyagi (tárgyi) kultúráját és a magyar folklórt ismerhetik meg. Asztalos Enikő hangsúlyozta, hogy Erdély még mindig kincsesbányája a néprajzkutatásnak, a kutatást pedig a néprajzi alapismeretek elsajátítása előzi meg, ez az ő tevékenysége. /B.D.: Erdély még mindig kincsesbánya. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./

Kárpát-medencei Napok címmel tizedik alkalommal rendezik meg a határon túli magyarok kulturális találkozóját Budapesten. A szeptember 23-án kezdődő eseménysorozaton kiállítás, táncház és irodalmi tanácskozás színesíti a programot. A Magyar Kultúra Alapítvány budavári székházában tartandó háromnapos rendezvényen a határon túli magyar kulturális értékeket mutatja be az anyaországi közönségnek. A nyitónapon irodalmi és kulturális folyóiratok képviselőinek részvételével rendeznek tanácskozást az alapítvány és a Kráter Műhely Egyesület közös szervezésében. /Kárpát-medencei napok tizedszer Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

Közösség és idegenek a témája annak a konferenciának, amelyet szeptember 23-24-én tartanak a Sapientia–EMTE Gazdaság- és Humántudományok Karának szervezésében Csíkszeredán. Budapesti, debreceni, erdélyi egyetemek és tudományos intézmények neves előadói és kutatói történelmi, régészeti, irodalmi, statisztikai és matematikai szemszögből vizsgálják a közösségek és idegenek viszonyát. A konferencia szervezője, Bangha Imre elmondta, hogy a Kárpát-medencében az utóbbi időben különös jelentőséget nyert az a kérdés, hogy a magyarság kivel érez közösséget, kit tekint magáénak és kit idegennek. /Takács Éva: Közösségek és idegenek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./

A Kárpát-medencei magyar orvosok határok feletti nemzetegyesítő és szakmai tájékoztató célú szimpóziumokat Erdélyben és Kárpátalján évente kétszer, Felvidéken és a Vajdaságban pedig évente egyszer szerveznek. A két erdélyi orvosi találkozót Vajdahunyadon, illetve Székelyudvarhelyen szokták megrendezni, nyilatkozta dr. Mikola István, aki az Orbán kormány egészségügyi minisztereként a magyarországi küldöttség vezetője volt. Vajdahunyadon szeptember 23-án zajlott a Magyar Egészségügyi Társaság erdélyi rendezvénye. A szakmai előadások a gyermek- és szívgyógyászat, minőségbiztosítás, illetve az orvostudomány történetére összpontosítottak, mondta dr. Hauer Erich vajdahunyadi sebészorvos, a rendezvény fő szervezője. A tudományos konferencia számos román orvos részvevője bizonyítja, hogy a tudomány túllép a nyelvi és politikai határokon. Dr. Mikola István szerint az utóbbi években egyre szorosabb együttműködés alakult ki magyarországi, illetve erdélyi és felvidéki orvosok között, s örvendetes, hogy az utóbbi esetekben nemcsak a magyar kisebbség soraiból kikerülő, hanem a többségből származó orvosok is fokozott érdeklődést mutatnak a magyarországi orvostudomány iránt. /Chirmiciu András: Magyar orvosok vajdahunyadi találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./

,,Kegyetlenül meg lesz torolva a magyaroknak a múltban elkövetett minden gyilkossága és bűne… csak a halál és a vérontás jelenthetnek igazságos elszámolást köztünk és a puszták barbárjai között; most tudjuk, hogyan kell megfizetni az ezer éve ellenünk elkövetett minden gyilkosságért és rablásért. Végső megoldásként a magyarokat vagy meg kell semmisíteni, vagy vissza kell küldeni Ázsiába” – mondotta Gavrila Olteanu, a Iuliu Maniu önkéntes zászlóalj parancsnoka 1944. szeptember 26-án. Szárazajta népe most a 61 esztendeje történt vérfürdőre és a tizenhárom, mártírhalált halt áldozatra emlékezett Bartalis Sz. Pál református lelkipásztor így fogalmazott: ,,Sajnos, akadtak olyanok, akik odáig süllyedtek, hogy saját falustársaikat keverték bajba, vagy küldték a halálba. Mégis keresztényi kötelességünk, hogy megbocsássunk, hogy a jót keressük, hiszen ha Isten akkor nincs velünk, az áldozatok száma nagyobb is lehetett volna. Mindezek ellenére ne feledjük, hanem keressük, s mondjuk el a világnak a való igazságot”. Az Ajtai Abod Mihály Általános Iskola igazgatója, Péter Attila a történteket gyászos pillanatnak, a tizenhárom ártatlan áldozat nevét pedig kiáltó szónak nevezte, s reményét fejezte ki, hogy ilyen soha többé nem történik meg. A szárazajtai iskola volt növendékeinek versből és énekből összeállított rövid műsora után a Bardoc-miklósvárszéki Székely Nemzeti Tanács elnöke, Szabó Miklós kifejtette: a székely nép kész megharcolni az évszázados hagyományokra visszatekintő autonómiáért, s kész a nemzetközi fórumok segítségét is kérni e tekintetben. Hoffmann István, a Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezetének elnöke a mártírok – Elekes Lajos, Gecse Béla, Nagy András, Nagy D. József, Nagy Sándor, Málnási József, Németh Gyula, Németh Izsák, Szabó Beniám, Szép Albert, Szép Albertné Málnási Regina, Szép Béla és Tamás László – életének utolsó pillanatait elevenítette fel, majd kijelentette: ,,Az igazság elhallgatása vagy kimondása nélkül itt, Székelyföldön, a Kárpát-medencében soha nem rendeződhet a magyarság sorsa, hiszen napjainkban is folynak a magyarverések, a magyarölések, például Délvidéken. A politikusok a parlamentben ma is elutasítják a székely szabadságot szavatoló autonómiát, a Csonka-Magyarország szocialista vezetői pedig megtagadják a határon kívül rekesztett nemzettársaikat.” Az 1944 szeptemberében történteket Benkő Emőke Benkő Levente Szárazajta című, készülő bővített és javított kötete egy részletének felolvasásával idézte fel. /Hecser László: A szárazajtai ártatlan áldozatokra emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./

A Magyar Kultúra Alapítvány és a Kráter Műhely Egyesület PoLíSz című folyóirata a X. Kárpát-medencei Napok keretében szeptember 23-24-én szervezte meg Budapesten a Kárpát-medencei irodalmi és kulturális folyóiratok találkozóját, amelynek végén a résztvevők cselekvési ütemtervet és közös állásfoglalást fogalmaztak meg. A tanácskozás célja az volt, hogy szélesebb összefogást teremtsen a Kárpát-medencei irodalmi és kulturális folyóiratok között, azonban a hatvannégy meghívóra csupán tíz folyóirat főszerkesztője jelent meg a fórumon. A romániai magyar folyóiratokat csak a partiumi Várad képviselte. Turcsány Péter, a PoLíSz folyóirat főszerkesztője kifejtette, hogy szükségesnek látja egy érdekvédelmi közösség létrehozását. /Vincze Ferenc, Budapest: Halványulóban a kulturális folyóiratok szerepe. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

A vártnál nagyobb érdeklődés övezte az Erdélyi Napló székelyföldi közönségtalálkozóit. Az Erdélyi Napló négyfős csapatához (Makkay József, Fábián Tibor, Bagoly Zsolt és Szentes Szidónia) ötödikként Ágoston Balázs, a Magyar Demokrata munkatársa csatlakozott. Dinnyés József énekes fellépései meghitté tették a találkozást. A daltulajdonos magyar költők megzenésített verseivel hívta kárpát-medencei utazásra a jelenlévőket. A rendezvényeken szó esett arról, hogy az Erdélyi Napló már évek óta nem részesül semmiféle anyagi támogatásban, s pályázataikat az illetékes fórumok mindig leseperik az asztalról. A hetilap legújabb szolgáltatása révén nemzeti elkötelezettségű kiadók könyveit, hangkazettáit kínálja olvasóinak. Az Erdélyi Napló találkozóin sikerült egy asztal mellé ültetni az RMDSZ, az MPSZ és az SZNT képviselőit. A körút szeptember 22-én Sepsiszentgyörgyön kezdődött. Csíkszeredában Toró Tibor parlamenti képviselő, Sógor Csaba szenátor valamint Márton Róbert, az MPSZ csíki területi elnöke és Kovács Csaba, az internetes Erdély ma főszerkesztője is jelen volt. Toró Tibor a kisebbségi törvényről szólva kifejtette, hogy a tervezetnek számos hibája van, de a pozitívumokat lehetőségként kell felfogni. Sógor Csaba azokat a lépéseket vázolta, amelyeket az autonómia eléréséért lehet tenni. Fontosnak mondta, hogy a románok megismerjék Erdély történelmét. Márton Róbert úgy vélekedett, amíg az RMDSZ-képviselők nem az erdélyi magyarság ügyét képviselik, hanem parlamenti tisztségeket akarnak megnyerni, addig nincs esély az autonómiára. Marosvásárhelyen megjelentek Szentgyörgyi László és Tófalvi Zoltán, a hetilap egykori munkatársai, továbbá Fazekas Károly Csaba és Szász István Tas, akiknek írásai szerepelnek Erdélyi Naplóban. /Szentes Szidónia: Az Erdélyi Napló székelyföldi körútja. Ellenszélben a magyar ügyért. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 27./

Tordaszentlászló 1090 lakosából 1992-ben 1046 magyar, 31 betelepült román és 13 betelepült roma. A lakosság túlnyomó része /929 fő/ református. Községi szinten 2002-ben a 8 faluban 4446 lakos élt, közülük 2274 fő magyar, 2097 román, 72 cigány és 3 fő más nemzetiségű. Vallási megoszlás szerint: 2041 magyar református, 152 magyar római katolikus, 16 magyar unitárius, 1 magyar görög katolikus, 1082 román ortodox, 93 román görög katolikus és 283 fő más vallású vagy ateista. Tordaszentlászló község nemzetiségi megoszlása a 2002-es népszámlálás tükrében 52%-ban magyar, 48%-ban pedig román és cigány. Tordaszentlászlón immár 400 éven át magyar nyelven folytatják a gyermekek tanulmányaikat. Sőt, az 1989. előtti években, egész Kolozs megyében a román iskoláztatástól független magyar nyelvű óvodai, elemi és gimnáziumi oktatás egyedül csak Tordaszentlászlón maradt meg, magyar óvodai és elemi oktatás pedig Magyarfenesen és Magyarlétán. S mindez támadások és vádaskodások ellenére. 1989 után kétszer is megpróbálták elrománosítani az anyanyelvű iskolákat. Mindkét esetben az RMDSZ szervei léptek közbe. Személy szerint az RMDSZ helyi polgármestere Tamás Gebe András, Boldizsár Zeyk Zoltán és Enyedi János, megyei és országos szinten pedig Kónya-Hamar Sándor akkori megyei RMDSZ-elnök és parlamenti képviselők, valamint dr. Kötő József közoktatási államtitkár. A fiatalok döntő többsége érettségivel rendelkezik, 10–15 százalékuk egyetemet vagy főiskolát végez. 1888-tól dalárdák és kórusok, 1988-tól női kar vállalja zenei anyanyelv szolgálatát. 1898-tól folyamatosan színtársulat, Olvasó Egylet, három magyar iskolai könyvtár, 1948-tól községi könyvtár, 1934-től Tűzoltó Testület és Fúvószenekar volt, 1989 után furulya-együttes és fejlett táncház-mozgalom van. 1967 óta létesült közadakozásból falumúzeum, 1996-tól a Kalotaszegi Tájház és Múzeum van, a Thamó Gyula Közművelődési Egyesület védnökségével. Ha összeszámolnák a ma élő, a faluból elszármazottakat, Tordaszentlászló lakossága jelenleg meghaladná az 1600 lelket. Tordaszentlászló tehát a többi nemzettesteknek is juttatott utódpótló magyar népességet. Jelen van a magyar többségű etnikai viszonyokat tudatosan megváltoztató törekvés is. A 2002-es népszámlálásnál például a Tordaszentlászlón működő 104 ágyas tüdőszanatórium betegeit állandó helyi lakosnak tüntették fel, annak ellenére, hogy ez törvénytelen. Ezt csak az RMDSZ-es polgármester és az RMDSZ-es megyei tanácsi alelnök, Kerekes Sándor közbelépésével lehetett orvosolni. Tordaszentlászló községnek mind a mai napig magyar polgármestere van, s a községi tanács tagjainak többsége is magyar nemzetiségű RMDSZ-es tanácsos. Az azóta elhunyt dr. Podhrádszky László szenátor interpellált Boldizsár Zeyk Imre, a falu református lelkésze ellen annak lakásában, illetve református templomban a marosvásárhelyi véres események évfordulóján, 1992-ben, Blaga ezredes vezetésével végrehajtott házkutatás és zaklatás ellen, és védelmükben szót emelt a nemzetközi fórumokon is. Annak ellenére, hogy 1990. március 15-től kezdődően szinte mindegyik ünnepen a fejük felett helikopterek köröznek, éppen az RMDSZ, az egyházközség és a Thamó Gyula Közművelődési Egyesület együttműködésével megünnepelik a nemzeti ünnepeket, megfelelő helyet és alkalmat teremtenek a Kárpát-medencei magyar kórusok Szent László-napi találkozóira és zarándoklatára, a Szent László nevét viselő települések találkozóira, idén pedig a falunapokra. 1992-ben, Szent László király halálának 800. évfordulója alkalmából a királynak mellszobrot, az egész magyarságnak pedig újabb emlék- és kegyeleti helyet teremtettek. A millecentenárium alkalmából pedig 1996-ban az Illyés Közalapítvány támogatásával Kalotaszegi Tájházat és Múzeumot avattak, amely felvállalta egész Kalotaszeg néprajzi, népköltési, hely- és művelődéstörténeti anyagának folyamatos gyűjtését, feldolgozását és népszerűsítését. /Boldizsár Zeyk Imre, az RMDSZ helyi elnöke: Erdély színes bokrétájában. Tordaszentlászló a IV. falunap után. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

Háromszék vendége lesz a hét végén Makovecz Imre jeles magyarországi építész. Október 2-án, vasárnap Sepsiszentgyörgyön felavatja az általa tervezett szemerjai református ravatalozót, délben pedig Vargyason ünnepélyesen átadják a XI–XII. századi kora román templom alapjaira ugyancsak a neves építész által megálmodott templomot. Makovecz a Kós Károly Egyesülés háromnapos székelyföldi konferenciájára érkezik Erdélybe. A Kós Károly Egyesülés szeptember 30.–október 2. között rendez háromnapos székelyföldi konferenciát Csíksomlyón és Illyefalván. A tanácskozás célja ,,egy olyan, a Kárpát-medence egészére kiterjedő szellemi együttműködés megalapozása, mely a 2004. december ötödikén a magyarság ellen elkövetett manipuláció ellensúlyát képezi” – áll a meghívóban. /Farkas Réka: Ravatalozót és templomot avatnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./

A Kárpát-medencében, Közép-Kelet-Európában a szerves gondolkodásnak, egy olyan szellemiségnek kell uralkodnia, amely nem nacionális és nem pénzcentrikus. Ezért alakult meg a Kós Károly Egyesülés Magyarországon, és ezért hozták létre most ennek erdélyi szervezetét – fogalmazta meg október 1-jén Sepsiillyefalván Makovecz Imre neves magyar építész. A Kós Károly Egyesülés évi összejövetelét nem véletlenül szervezték Székelyföldön. Kolumbán Gábor felkérésre jöttek Erdélybe neves magyarországi építészek, segíteni az itteni szakembereknek megteremteni a hasonló értékekben, szellemiségben dolgozók, hívők műhelyét. ,,Újra kell rendeznünk sorainkat, meghatározni a várakat, amelyeket meg kell építeni, nem ideiglenesen, hanem legalább ezer évre” – hangsúlyozta Kató Béla tiszteletes, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője. Kidolgozták a Kós Károly Egyesülés romániai tagozatának munkaprogramját, döntöttek ennek bejegyzéséről is. A Kós Károly Egyesülés negyedévente megjelenteti az Országépítő című folyóiratot, eredményesen működik Vándoriskolájuk, amely frissen végzett építésznek nyújt hároméves szakmai továbbképzést. Következő állomásként a Kós Károly Egyesülés felvidéki tagozatát tervezik létrehozni. /(-kas): A jövőteremtés felelőssége (Makovecz Imre Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./

Szabadka és Bécs után október 8-án Marosvásárhely ad otthont a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának. Az RMDSZ által szervezett tanácskozáson számos határon túli szervezet képviselteti magát a Kárpát-medencéből, valamint Európából. A résztvevők között jelen lesz egyebek között a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetsége, a Magyar Egyesületek Szövetsége, a Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Közösség, a HHRF, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság, valamint a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége vezetői is. A Határon Túli Magyar Szervezetek III. Fórumán a résztvevők a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseiről, az európai integráció és a nemzeti kisebbségek jogairól, valamint a magyar–magyar kapcsolatok céljairól értekeznek. /Erdély is fogadja a HTMSZF fórumát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Október 4-én a képviselőházban dr. Garda Dezső emlékezett meg a 13 aradi vértanúról, kivégzésük 156. évfordulója alkalmával. Október 6-án tisztelgünk a magyar forradalmi hadsereg 13 tábornokának emléke előtt. Ezek a személyiségek az 1848-as forradalom és szabadságharc eszméiért áldozták életüket, a testvériségért, egyenlőségért és a szabadságért folytatott harcukban az önkényuralmi rendszer ellen. A magyar forradalom a feudális viszonyok gyökeres felszámolását, a társadalom demokratizálódását tűzte ki célul. A kolozsvári programtervezetek és a marosvásárhelyi mozgalmak kezdetben az erdélyi eseményeknek békés jellegét igazolták. A május 29-i kolozsvári országgyűlésen nemcsak a magyar, hanem a román nép előrehaladása szempontjából is fontos törvényeket fogadtak el, úgymint egyenlő közteherviselés, a románság polgári és vallási jogainak biztosítása, szólás- és sajtószabadság. Mindezek ellenére a bécsi császári udvar megosztó politikájának eredményeképpen a két nép közötti polgárháború elkerülhetetlenné vált. Bár a magyar forradalmi had a több mint másfél évig tartó küzdelemsorozatban többször legyőzte a Habsburg-seregeket, a cári beavatkozás megváltoztatta a katonai erőviszonyokat, ami a magyar forradalom bukásához vezetett. Ennek ellenére a magyar forradalom és szabadságharc megnyitotta az utat a polgári fejlődés előtt a Kárpát–Duna-medencében. A magyar forradalom és a 13 tábornok emlékének tiszteletére a XIX. század végén Aradon felállították a Szabadság-szoborcsoportot, mely nemcsak a magyar nép számára jelent jelképet, hanem a román nemzetnek is, mivel a magyar forradalmi hadseregben, a 13 tábornok vezetése alatt több mint 30 000 román is harcolt. A 13 tábornok emlékét jelző Szabadság-szoborcsoportnak Arad közterületére történő visszahelyezése jelentős módon hozzájárulhat a történelmi események helyes értelmezéséhez és a magyar–román megbékéléshez. /Tisztelgés a hősöknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./

Október 6. és 9. között hetedik alkalommal rendezi meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Égtájak Irodája és a szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány az idei esztendő negyedik Égtájak Fesztiválját Vendégségben Szamosújvárt címmel. Az Égtájak Iroda tíz éve az anyaországi és határon túli régiók, valamint az egyes régiók kulturális kapcsolattartásának elősegítésén dolgozik. Öt évvel ezelőtt a szlovákiai Farnadon kezdődött a Kárpát-medence különböző pontjain megvalósuló Égtájak fesztiválsorozat, majd folytatódott szerte a Kárpát-medence magyarlakta vidékein. Tavasszal Sepsiszentgyörgyön kezdődött, majd a horvátországi Pannónián (Csúzán, Erdődön, Pélmonostoron és Várdarócon), ezt követően pedig a szlovákiai Farnadon folytatódott az idei Égtájak fesztiválsorozata, melynek keretében négy határon túli régió (Erdély, Felvidék, Horvátország, Vajdaság) tizennyolc művészeti együttese, közössége mutatkozott be, összesen közel harminc ezer néző előtt. Az Égtájak fesztiválok lehetőséget biztosítanak az 1996 óta évente egyszer 10 napon át tartó Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok találkozója résztvevőinek, hogy más-más régiókban ismét találkozhassanak Budapesten megismert barátaikkal. Szamosújváron a kolozsvári Keljfeljancsi Komédiás Kompánia bemutatja a Mátyás király és a kolozsvári bíró című bábjátékot, reneszánsz táncok és középkori vásári játékokkal érkezik a Passamezzo Historikus Együttes. Este táncház zárja a rendezvényt. /Szamosújvár. VII. Őszi Fesztivál – Égtájak vendégségben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Október 8-án ülésezett Marosvásárhelyen a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma (HTMSZF). A tizennégy érdekvédelmi szervezet vezetője egyetértett a már korábban kifejtettekben, a magyar kormány intézkedéseinek bírálatában, emellett ismét nyomatékosították a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság iránti igényét. Létrehoztak egy szakértői csoportot, amely a határon túli autonómiatörekvéseket hangolja majd össze. Mindössze az Ágoston András által vezetett Vajdasági Magyar Demokrata Párt hiányzott, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Bugár Béla mégis eljött Marosvásárhelyre. A szlovákiai politikus a találkozón cáfolta, hogy bojkottálni akarták volna a találkozót. A Kárpát-medencei, nyugat-európai, latin- és észak-amerikai magyar érdekvédelmi szervezetek vezető képviselői által elfogadott zárónyilatkozatban kifejtették: egyetértenek azzal, hogy a magyar alkotmány külön fejezetben foglalkozzék a határon túli magyarok jogállásával. Továbbra is szorgalmazzák a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megadását. „Pozitívnak tartják a magyar kormány azon szándékát, hogy a nemzeti vízum intézményét Magyarország schengeni egyezményhez való csatlakozása után is fenn kívánja tartani”, ugyanakkor „a magyar nemzethez való tartozás tekintetében, továbbá a kedvezmények, támogatások és utazási könnyítések esetében alapnak továbbra is a magyarigazolványt” tartják. A határon túli magyar vezetők bírálták a magyar kormányt a támogatások késlekedése és be nem indítása miatt. A zárónyilatkozatban arra kérték Budapestet, hogy „tegyen eleget a törvényben előírt, valamint a kétoldalú szerződésekben vállalt kötelezettségeinek”. Itt arra utaltak, hogy például az idei oktatási-nevelési támogatás összegének csak a felét utalták át a romániai Iskola Alapítványnak. – A fórum résztvevői fontosnak tartják a Szülőföld Alap létrejöttét, azonban ahhoz, hogy a támogatások terén konkrét eredményeket is fel lehessen mutatni, el kell hárítani a még meglévő akadályokat – áll a dokumentumban. Markó Béla sajtótájékoztatón elmondta a magyar pénzügyminisztérium által közzé tett költségvetési tervezetben a határon túli magyarok támogatására szánt 25 százalékos csökkentés kapcsán kifejtette: azért nem szerepelt erre vonatkozó utalás a zárónyilatkozatban, mert egyelőre jóhiszeműen viseltetnek a magyar kormány iránt. Ugyanakkor leszögezte: elvárják, hogy a jövő évi költségvetési támogatás ne csökkenjen. Kasza József, a Vajdasági Magyar Demokrata Szövetség elnöke emlékeztetett, hogy a Szülőföld Program tervezésekor már kételyei voltak ezzel a kezdeményezéssel kapcsolatban, amelyek sajnos beigazolódni látszanak. A határon túli magyar politikusok „a magyar–magyar kapcsolatok legfontosabb intézményének” tekintett MÁÉRT mielőbbi összehívását szorgalmazták, és kifejtették, hogy a valódi partneri viszonyra épülő nemzetpolitikát tartják elfogadhatónak. /Borbély Tamás: Határon túli magyar vezetők Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./ A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma hétpontos zárónyilatkozatot és két határozatot fogadott el. A zárónyilatkozat Markó Béla (Romániai Magyar Demokrata Szövetség – RMDSZ), Bugár Béla (Magyar Koalíció Pártja), Kasza József (Vajdasági Magyar Szövetség), Kovács Miklós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Tomka György (Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség), Jankovics Róbert (Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetség), Tokai István (Magyar Egyesületek Szövetsége), Klement Kornél (Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, Észak-Amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, Kanadai Magyar Kulturális Tanácsa), Kunckelné Fényes Ildikó (Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége), Komlóssy József, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság, valamint Moldován Árpád Zsolt (Magyar Emberjogi Alapítványt–HHRF) aláírását viseli. /A MÁÉRT mielőbbi összehívását sürgetik a határon túli magyar szervezetek. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./