Megrendezik Verőcén a IV. Magyar Szigetet, aug. 11-18-a között. Toroczkai László főszervező kijelentette, azért magyar sziget, mert szigetet képez a nemzetközi, kozmopolita fesztiválok között. A Magyar Szigeten együtt lehetnek a felvidéki, erdélyi, délvidéki, kárpátaljai és őrvidéki fiatalok a csonka-magyarországiakkal. Több mint hetven előadás lesz, s a saját területükön a legkiválóbb szakembereket hívták meg. Köztük van Kiszely István és Bakay Kornél történész, Jankovich Marcell, Ungváry Zsolt író, Fridrich Klára rovásíráskutató, Für Lajos és Raffay Ernő, Drábik János, a Szabad Európa Rádió egykori munkatársa, Szentesi Zöldi László, a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója, az 56-os Wittner Mária, Varga Tibor és Kocsis István a Szent Korona szakértői, továbbá a csángóföldi Duma András. Idén is lesz Sajtóklub és ifjúsági kerekasztal, ahol a legnagyobb nemzeti ifjúsági szervezetek vezetőit ültetik egymás mellé. Esténként több mint húsz zenekar lép fel. Mindezeken kívül számos egyéb program, haditorna, filmvetítések, solymász-bemutató színesítik a Magyar Szigetet. A Magyar Szigeten hirdetik ki a Kárpát-medencei rajzverseny győzteseit is. „Hazám" címmel közel kétszáz gyermekrajz érkezett a pályázatra, a történelmi Magyarország valamennyi régiójának általános iskoláiból. – Tavaly a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat /HVIM/ elhagyó elnökségi tagok új szervezetet hoztak létre, amely Erdélyben összefogott egy már létező szervezettel. A HVIM-et és a Magyar Szigetet is Toroczkai László alapította. A Magyar Sziget védnöke a kezdetektől fogva Bethlen Farkas verőcei polgármester, a programigazgató pedig Zagyva György Gyula, a HVIM alelnöke. A főszervezők személye tehát változatlan. Idén először egy elszakított területen is meg tudták rendezni a Magyar Szigetet. Májusban a háromnapos, I. Felvidéki Magyar Sziget óriási sikert aratott, több mint háromezer felvidéki magyar fiatal vett részt a fesztiválon. Az első Magyar Szigeten 2001-ben még alig száz-százötven, 2002-ben már mintegy kétezer, 2003-ban pedig már több mint ötezer fiatal kereste fel a Magyar Szigetet. A mostanira 8-10 ezer fiatalt várnak a Kárpát-medence egész területéről. /Fábián Tibor: IV. Magyar Sziget, augusztus 11-18. Nemzetépítő fesztivál a Dunakanyarban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Szent István napján minden esztendőben augusztusi virágzásba borul Háromszék szent hegye, a Perkő. Idén a Duna Televízió helyi közvetítéssel tiszteleg a csíksomlyói búcsú után a második nagy erdélyi vallásos összejövetel előtt, amely a Kárpát-medence egészében visszhangzó népünnepélyévé vál. A Perkő Felső-Háromszék oltárhegye. A Szent István tiszteletére épült kápolna őrszemként vigyázza a Háromszéki-medence egészét. Manapság a búcsúk őrzik római katolikus jellegüket, de a résztvevők seregei között nagy számban vannak jelen a többi magyar vallás hívei és mások is. A búcsúk a magyarság határok fölötti, égi és földi egységének megerősítői, szögezte le Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: A Perkő Szent István-napi kivirágzása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

Megkezdődött a csángó fesztivál Jászberényben; a nyitónapon a Ghymes együttes adott koncertet, majd „A kor falára" címmel a Jászság Népi Együttes és a Csík zenekar közös táncszínházi produkcióját láthatta a közönség. A fesztivált 1991 óta rendezik meg a Jászság fővárosában, hogy a Kárpát-medencében élő kisebbségek, etnikai csoportok néphagyományait bemutassák. A mostani, aug. 19-ig tartó rendezvényt a kulturális tárca és Nemzeti Kulturális Alapprogram összesen 6,5 millió forinttal támogatta. A fesztiválra legtöbben Erdélyből érkeztek, a gyimesi, moldvai csángók mellett hagyományőrző zenekarok, táncegyüttesek. Hagyományosan elsőként Hodorog Luca moldvai csángó énekes emlékére tartottak szentmisét. Az idős asszony az első, 1991-es csángó fesztiválon Jászberényben hunyt el, és kérésére a városban helyezték örök nyugalomra. A csángók mellett a Kárpát-medence kisebbségei és magyar csoportok is bemutatkoztak. /Csángó fesztivál Jászberényben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Románia, Magyarország és Szlovákia tizennégy Szentkirály nevű településéről érkezett mintegy 400 személy részvételével tartották meg aug. 15-én Marosszentkirályon a Szentkirályok 9. találkozóját. Évről évre az államalapító Szent István királyról elnevezett más-más Kárpát-medencei település látta vendégül a többi település küldötteit. Most elsőként Marosszentkirály volt a vendéglátó. A rendezvényen beszédet mondott Markó Béla RMDSZ-elnök és Borbély László képviselő is. "Szent István király üzenete a magyaroknak és mindenkinek: egy ország csak akkor erős, ha tiszteletben tart minden hagyományt és minden kultúrát" – mondta az RMDSZ elnöke. /Szentkirályok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./ Még el sem kezdődött Marosszentkirályon a hasonló nevű, kárpát-medencei települések küldöttségeinek a találkozója, máris támadták a marosvásárhelyi román lapok és a közszolgálati rádió. A Nagy-Románia Párt Maros megyei szervezetének sajtótájékoztatóján az NRP két helyi hangadója: Dumitru Pop szenátor és Adrian Moisoiu parlamenti képviselő bejelentette: bojkottálni fogják a szentkirályi találkozót, mivel a rendezvényre szóló meghívó színei a piros, a fehér és a zöld, és mivel a meghívón a Szent István koronájáról származó ferde kereszt látható. A nagy-romániások azt is kilátásba helyezték, hogy a Számvevőszéknél is feljelentik a szentkirályi önkormányzati vezetőket, amiért közpénzt használtak fel egy magánkezdeményezésből született rendezvény lebonyolítására. – A Szent Király Szövetség nyolc éve él. 1996-ban Csíkszentkirályon azoknak a településeknek a vezetői, amelyek nevében szerepelt a szent király kifejezés, létrehozták a Szent Király Szövetséget, ennek jelenleg 21 tagja van – Magyarországról, Romániából, Ukrajnából és Szlovákiából. Ezek közül az idén 15 volt jelen Marosszentkirályon. /Máthé Éva: Ünnepelt a Szent Király Szövetség. A Nagy-Románia Párt heves támadást intézett a rendezvény ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Borbély Imre, a Magyarok Világszövetségének Kárpát-medencei régióelnöke reagált arra, hogy Tempfli József püspök aggályait fejezte ki a magyar állampolgárság kiterjesztésével szemben: attól tart, hogy magyar állampolgársággal is rendelkező román állampolgárokat a román állam esetleg kitoloncolhatja. Borbély Imre leszögezte, hogy jelenleg a román-magyar kettős állampolgárok száma százezres nagyságrendű. Ezeknek döntő többsége román állampolgárságú magyar, aki végérvényes, vagy időleges áttelepülés által jutott magyar állampolgársághoz is. Nem ismeretes egyetlen kitoloncolás sem. A román alkotmány szerint „a román állampolgárság nem vonható meg azoktól, akik születésüknél fogva váltak azzá”. Továbbá Románia EU-csatlakozása után román állampolgársággal nem rendelkező EU-polgárokat sem lehet kitoloncolni. /Borbély Imre, a Magyarok Világszövetségének Kárpát-medencei régióelnöke: Tisztelt Szerkesztőség, igen tisztelt Németh Miklós Attila! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

Szabó Vilmos politikai államtitkár kijelentette: ezeréves vágya vált valóra a magyarságnak, amikor Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozott. A Kárpát-medencében élő magyarság újraegyesítése a határok megváltoztatása nélkül az EU keretei között már részben megvalósult, s remény van e folyamat folytatására – mondotta. /Szent István-nap – a Kárpát-medence magyarságának ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

Idén július végén rendezték meg Pannonhalmán a Kárpát-medencei katolikus kispapok találkozóját. A legnépesebb csapat – 18-20 kispap – Gyulafehérvárról érkezett a négy egyházmegye (Szatmár, Várad, Temesvár, Gyulafehérvár) és a Hittudományi Főiskola minden évfolyamának képviseletében. A pihenés és kirándulás mellett komoly szellemi munkát is végeztek: Beer Miklós püspök vezetésével a keresztény ifjúságnevelés és papképzés aktuális kérdéseit taglalták. Bolberitz Pál professzor a Vatikán európai hatásáról tartott előadást a papnövendékeknek. /Egyház és keresztény tanítások Európában. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 22./

Aug. 22-én véget ért az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és az Alapítvány a Fiatal Irodalomért (AFI) szervezte III. Kárpát-medencei írótábor rendezvénysorozata. Sántha Attila, az E-MIL elnöke közölte, az összejövetelen több mint száz hazai és magyarországi, felvidéki, vajdasági tollforgató fordult meg Zetelakán. A Népújság Múzsa mellékletét Nagy Miklós Kund, a Romániai Magyar Szó Színképét Szonda Szabolcs, a Krónika Szempontját Papp Attila Zsolt, a nagyváradi Reggeli Újság Múzsák című hétvégi kulturális oldalát Dénes László ismertette. Ezt követően a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztői beszéltek lapjukról. Sor került a Korunk, a Látó, a Művelődés és a bukaresti Magyar Kulturális Intézet bemutatására is. /(nk): Kapuzárás a zetelaki írótáborban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

Szept. 3-án Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban irodalomtörténeti előadásokkal elkezdődött a Kárpát–medencei Petőfi–emlékhelyek ifjú küldötteinek ötödik találkozója. Előadást tartott Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész, a két kiadást is megélt Petőfi Erdélyben című dokumentumkötet társszerzője, Margócsi István budapesti egyetemi tanár, Szabó Levente kolozsvári tanársegéd, valamint Ratzky Rita, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. /E. Gy.: Szatmárnémeti. Tegnap elkezdődött a Kárpát–medencei Petőfi–emlékhelyek küldötteinek V. találkozója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 4./

Szept. 3-án Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban kezdődött a Kárpát–medencei Petőfi–emlékhelyek küldötteinek V. találkozója. Szept. 4-én Szatmárnémetiben a püspöki kápolnában elhelyezett oltár megtekintése után a közel húsz Petőfi–emlékhely fiatal küldöttei és kísérőik városnéző sétára indultak, közben megkoszorúzták a Petőfi–emléktáblát. Szakács Imre, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke emlékeztetett, néhány éve megrongálták az obeliszket, majd a vár bástyája falán lévő emléktáblát is. Ez utóbbit helyreállították. A hagyományokhoz híven Nagykárolyban, a Petőfi–szobornál folytatódott a megemlékezés. Szept. 5-én, vasárnap a találkozó részvevői Koltóra utaztak. /Petőfi–megemlékezések. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 6./

Szept. 10–11. között kerül sor Budapesten a Kárpát-medencei magyar parlamenti képviselők csúcstalálkozójára, amelyen jelen lesznek az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakcióinak tagjai is. A kétnapos találkozó főbb napirendi pontjai: a Kárpát-medencei Képviselői Fórummal kapcsolatos tervezet megvitatása; szakmapolitikai kapcsolattartás kérdései; az Európai Unióhoz történt csatlakozás következményei a Kárpát-medencei magyarságra. A találkozó alkalmával külön megbeszélést tart a 24 magyarországi és a 2 szlovákiai EP-képviselő is. /II. Magyar–magyar parlamenti csúcstalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Szept. 9-én kezdődött Szatmárnémetiben a háromnapos Regionális oktatási konferencia, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség a Magyar Reformátusok Világszövetsége és az Oktatási és Kutatási Minisztérium szervezésében, amelynek előterében a Kárpát–medencei közös magyar anyanyelvű oktatás alaptantervének kidolgozása állt. Gál Gyöngyi magyar szakos tanfelügyelő elmondta: a rendezvény célja, hogy az anyaországi, a vajdasági, a felvidéki és a kárpátaljai magyar nyelven tanuló gyerekek ugyanúgy megismerjék majd iskolai éveik során Páskándi Gézát – és sok más erdélyi költőt és irodalmárt –, mint az itteniek, és ugyanígy a romániai magyar oktatásban helyet kapjon más térségek magyar irodalomtörténete is. Berki Anna, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője üdvözölte a megjelenteket, majd Bálint–Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartott előadást a HTMH munkájáról és a határon túli magyarságot segítő alapítványok helyzetéről. Takaró Mihály, a magyarországi Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont munkatársa és egyben az MRVSZ főtitkára "Magyar–magyar szellemi kézfogás" címmel a Kárpát–medencei kerettanterv aktualitásáról tartott előadást, míg dr. Murvai László a magyar irodalom közoktatásban betöltött helyéről beszélt. Szakmai előadásokkal folytatódik a konferencia. /Simon Levente: Regionális oktatási konferencia Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 10./

Egyeztető fórumot hoztak létre szept. 10-én Budapesten a Kárpát-medencei országok magyar képviselői és ez Európai Parlamentben (EP) mandátummal rendelkező magyarok. "Ez a fórum fontos kiegészítése a magyar közösségek legfőbb egyeztető fórumának, a Magyar Állandó Értekezletnek" – mondta a magyar–magyar parlamenti csúcstalálkozón Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A tanácskozásra másodszor került sor, a rendezvényt Szili Katalin javaslatára tavaly hívták életre. A csúcstalálkozón 47 határon túli magyar nemzetiségű parlamenti képviselő mellett az Országgyűlés és az EP több képviselője is jelen volt. "Csak akkor tudunk megmaradásra ösztönző perspektívát nyitni a határon túli magyarság számára, ha megteremtjük a nemzetpolitikai konszenzus minimumát" – hangsúlyozta a házelnök. "Azt reméljük, hogy a Magyarországon kívüli magyarokkal kapcsolatosan EU-tagként nem a védekezés, hanem az együttműködés és az építkezés kerül gondolkozásunk középpontjába" – jelentette ki beszédében Mádl Ferenc államfő. Az eseményt követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt kötetlen eszmecserét folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével Budapesten; a két politikus egyetértett abban, hogy szükség van a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) mielőbbi összehívására. /Magyar–magyar parlamenti csúcs Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Kovács László külügyminiszter a jószomszédi politika eredményeként könyvelte el az észak-erdélyi autópálya megépítését és az aradi Szabadság-szobor visszaállítását. Kovács László szerint ezért kellett a státustörvényt módosítani, mert Magyarország EU-s csatlakozásának időpontjától hatálytalanította volna azt az EU. (Szász Attila): II. Parlamenti csúcstalálkozó. A magyar-magyar politikai partnerségért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Szili Katalin elmondta: a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának elfogadás előtt álló statútuma alapján a határon túli magyar parlamenti képviselőkön kívül három tartományi képviselő is részt vehet a tanácskozásokon ott, ahol nincs magyar parlamenti képviselet. Hozzátette: emellett országonként három magyar nemzetiségű európai parlamenti képviselőt is delegálhatnak. Valamennyi magyar parlamenti frakció támogatta, hogy az Országgyűlés szakbizottságaiba a határon túli magyar képviselők meghívást kaphassanak, egy-egy őket érintő téma tárgyalásakor. A tanácskozáson két romániai magyar parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc (RMDSZ) és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben politizáló független honatya, Szilágyi Zsolt a kettős állampolgárságot támogató 20 ezer aláírást tartalmazó dobozt adott át Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. /Magyar-magyar parlamenti csúcs. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

A szept. 10-én Budapesten megalakult Kárpát-medencei Képviselők Fóruma /KMKF/, az anyaországi és határon túli magyar parlamenti képviselőkből álló konzultatív testület, amely a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) kiegészítő parlamenti dimenziója, ajánlást fogadott el a magyar kormány számára. Az ajánlás szerint az euroatlanti integrációba történő bekapcsolódás új esélyeket kínál a határon túli magyar kisebbségek jogvédelme szempontjából, amelyet a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma keretében, a magyar Országgyűlés bizottságaiban, illetve egyéb keretek között szükséges megvalósítani. A magyar-magyar együttműködés egyik legfőbb célja a határon túli magyarlakta régiók kedvezőtlen demográfiai folyamatának megállítása. Szükséges, hogy a határon túli magyar közösségek, nemzetrészek a KMKF következő üléséig dolgozzák ki saját jövőképüket. Az Európai Unióban létező autonómiaformák és a kettős állampolgárság uniós gyakorlatának megismerése céljából szükséges összehasonlító tanulmányok mielőbbi elkészítése. A KMKF a magyar kormány figyelmébe ajánlja a kettős állampolgársággal kapcsolatos határon túli magyar véleményeket. /Magyar-magyar parlamenti csúcs. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

Háromnapos oktatási konferenciát tartottak a múlt hét végén a Kárpát-medencében tevékenykedő magyar nyelvet és irodalmat oktató tanárok Szatmárnémetiben a szakminisztérium, a megyei tanfelügyelőség és a Magyar Reformátusok Világszövetsége szervezésében. A konferencia témája: a Kárpát-medencei közös alaptanterv aktualitása és regionális tantervváltozat kidolgozása. Berki Anna a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársa, a HTMH elnökének, Bálint-Pataki József üzenetét tolmácsolta, majd a határon túli magyarságnak nyújtott támogatásokról tartott előadást, melyben kiemelte: annak köszönhetően, hogy újabban egy gyermekért is jár oktatási támogatás, az idén 210 ezer fiatal vehette ezt igénybe. Erdélyben 88 ezer tanuló és 4400 oktató kapja meg esztendő végéig az ezzel járó összeget. Kiemelte 2004-ben a szórványban élő fiatalok oktatási támogatására, kollégiumok építésére és fenntartására elkülönítettek 90 millió forintot. Folynak a délvidéki magyar egyetem előkészületi munkálatai, s valószínű, hogy 2005 őszén megnyithatja kapuit. Takaró Mihály, a MRVSZ főtitkára, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora elmondta, hogy a XX század magyar irodalmának tanításával ma is problémák vannak, ami elsősorban a politika beavatkozásával magyarázható. Az irodalom oktatásában hangsúlyt kell kapnia a magyarságtudatnak. Dr. Murvai László az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának főigazgatója a magyar irodalmi helye a közoktatásban címmel, dr. Fóris Ferenczi Rita, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a tantervi keretekről, Kónya László tanár, a megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese az anyanyelv és irodalom tanítása az oktatási rendszer átszervezésének folyamatának témakörében tartott előadást. /(Sike Lajos): Kárpát-medencei oktatási konferencia Szatmárnémetiben. Magyar-magyar szellemi kézfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

Jubileumi történelmi–, néprajzi– és műemlékvédelmi tanácskozást tartott Sárközújlakon a hét végén a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/. A tizedik alkalommal megrendezett honismereti konferencián népes szakembergárda vett részt a Kárpát–medence magyarlakta vidékeiről. Dukrét Géza, a PBMEB elnöke köszöntötte a megjelenteket. Bara István, a PBMEB alelnöke, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke rámutatott: a konferenciák lényege az, hogy a múlt örökségét legalább olyan állapotban tudja a ma embere továbbadni az utókornak, mint ahogyan annak idején őseitől megkapta. A PBMEB minden évben kiosztja a tudományos tevékenységért, szervezőmunkáért járó Fényes Elek–díjakat. Idén Bara István részesült az oklevélből és emlékplakettből álló kitüntetésben, a nagyváradi Péter I. Zoltán és a kőröskisjenői Csanádi János mellett. Bara István nevéhez fűződik a mikolai Gellért Sándor–, illetve az egri Csűry Bálint–emléktábla elkészítése. Tevékenységi köre: egyházi műemlékek, udvarházak, kastélyok építéstörténete és azok új célra való hasznosítása. Anzik Albert helytörténész Sárközújlak múltjáról tartott ismertetőt és bemutatta az általa írt monográfiát. A két nap alatt összesen 25 helytörténeti, történelmi, műemlékvédelmi előadás hangzott el. /Fodor István: X. Partiumi Honismereti Konferencia Sárközújlakon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 13./

Négy évvel ezelőtt a szlovákiai Farnadon kezdődött a Kárpát-medence különböző pontjain megvalósuló Égtájak fesztiválsorozat, majd folytatódott Mezőbándon, Balánbányán, Dályhegyen (Horvátország), Nagydobronyban (Kárpátalja), szerte a Kárpát-medence magyarlakta vidékein, hogy egy-egy közösségi ünnep keretein belül a helybeliek megismerhessék az egységes magyar kultúra sokféleségét. Az Égtájak fesztiválok közös jellemzője, hogy lehetőséget biztosítanak az 1996 óta évente egyszer megrendezett Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok találkozója résztvevőinek, hogy más-más régiókban ismét találkozhassanak. A fesztiválok során a részt vevő fiatalok számára arra is alkalom kínálkozik, hogy megismerkedjenek az őket vendégül látó tájegység ünnepeivel, történelmével, földrajzával, nevezetességeivel. Ebben az esztendőben lesz az Égtájak fesztivál – IV. Vendégségben Farnadon rendezvénye, és szept. 16–19. között rendezik meg az Égtájak Fesztivál – VIII. Botorka Fesztivált Balánbányán és ehhez kapcsolódóan a Vendégségben Szárhegyen rendezvényt. /Vendégváró Balánbánya és Gyergyószárhegy. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

A Magyar Reformátusok Világszövetségének kezdeményezésére 2003-ban Karcagon megtartották az első Magyar Regionális Oktatási Konferenciát, amely felvetette a magyar irodalom Kárpát-medencére kiterjedő egységes tantervének a szükségességét. Most volt Szatmárnémetiben a második konferencia, melyen próbálták tető alá hozni az említett egységesített tantervet. A magyarországi iskolákban nem ismerték a régiók irodalmát, de a régiók sem mindig tanították egymás elismert értékeit. Az más kérdés, hogy ennek az irodalomnak a tanítását a mindenkori hatalom hogyan manipulálta. Romániában csak a romániai magyar irodalom tanítását akarták engedélyezni. A szatmári konferencián Kereskényi Sándor nehezményezte, hogy a magyarországi oktatási programból kimaradt Németh László és Szentkuthy Miklós. Az összmagyar irodalom értékeinek együttes bemutatása fontos. /Murvai László: Tanári szoba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Orbán Viktor, Magyarország volt miniszterelnöke jelenlétében avatták fel szept. 19-én Zilahon a zilahligeti református templomot. A mintegy félezer férőhelyes templom a felszentelés alkalmából zsúfolásig megtelt. A legnagyobb magyar ellenzéki párt elnöke a magyar nemzet újraegyesítéséről beszélt, kijelentette, hogy a polgári kormány által megindított békés, határok feletti nemzet-újraegyesítés nem futó kalandja volt az újabb kori magyar történelemnek, hanem csak előhang. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke emlékeztetett: az elmúlt 14 esztendőben a Kárpát-medencei magyarság létszáma egymillió lélekkel apadt. Tőkés építkezésre buzdította a híveket, rámutatott: az erdélyi magyarság nem az embert és embert, népet és népet elválasztó falakra, hanem Istennek tetsző, békés építkezésre vágyik. A templom építését 1998-ban kezdték, tájékoztatott Oláh Mihály helybeli lelkipásztor. A Galvácsy László zilahi műépítész által tervezett templom többmilliárd lejbe került. Orbán Viktor kijelentette, komoly bajokat vél felfedezni a pártok világában. Mintha a magyar közösség akaratának a megismerése helyett az alkudozások, a címek megszerzéséért folytatott harc töltené be a magyar közéletet az egész Kárpát-medencében, mintha a romániai magyar politika is beszorult volna Budapest és Bukarest közé, s mi több, néha e két város szinte összekeveredik. A felszínen valóban az látszik – fejtegette -, hogy a státustörvényt ellehetetlenítették, a magyar egyetem támogatását megkurtítják, az autonómia ügyében hímeznek-hámoznak. De a felszín alatt készülőben van egy egységesülő magyar nemzetstratégia, amely valóban áthidal a határok felett – hangoztatta Orbán. Budapesten most zűrzavar, bizonytalanság és kiszámíthatatlanság uralkodik, jelentette ki Orbán Viktor. Lesz még Magyarországnak olyan kormánya, amely a határon kívüli magyarokat nem tehertételnek, hanem erőforrásnak tekinti – mondta. Ünnepi beszédet mondott többek között Erdélyi Géza felvidéki püspök, Oláh Mihály házigazda lelkipásztor, Molnár Kálmán leköszönő zilahi esperes, Bogdán Zsolt újonnan választott zilahi esperes és Kovács Zoltán, a királyhágómelléki egyházkerület főgondnoka. /Borbély Tamás: Készülő nemzetstratégiáról beszélt Orbán Viktor. Felszentelték a zilahligeti református templomot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./ Orbán Viktor otthon felejtette útlevelét. Erről Nyakó István, az MSZP szóvivője így nyilatkozott: „A pimaszság nem ismer határokat.” /Útlevél nélkül jött Orbán Erdélybe. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./ A Romániai Magyar Szó nem ismertette Orbán beszédét, csak Nyakó István /MSZP/ reagálását: „A pimaszság nem ismer határokat, így útlevél nélkül is közlekedik, most éppen az erdélyi Zilahon tartott előadást.” Nyakó István közölte: Orbán Viktor „nemzeti egységről beszél, de előtte aláaknázta a romániai magyarság egységes politikai érdekképviseletét, az RMDSZ-t”. /Bukarestből intézkedtek, hogy Orbán Viktor útlevél nélkül is beléphessen Romániába. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

A 15 milliós magyarság már emlék, a legfrissebb magyarországi összesítés szerint a Kárpát-medencében 1 millió lélekkel vagyunk kevesebben. A demográfiai helyzetről, illetve a kivezető utak megtalálásáról kérdezte Makkay József, a lap munkatársa zilahi látogatásán Orbán Viktort, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnökét, illetve Tőkés László református püspököt. Orbán Viktor családi élete akár személyes példa is lehetne a gyerekvállalásra, hiszen nemrég született ötödik gyerekük. Kifejtette: "Kevesen látják be, hogy a XXI. században a legfontosabb tényező a demográfia lesz. A fogyatkozó nemzetek alulra kerülnek, amelyek gyarapodnak, viszont felemelkednek." A határon túli népességfogyás okait Orbán Viktor egyes szomszédos államok által tudatosan támogatott beolvadással, a Magyarországra történő kitelepedéssel, illetve a kevesebb gyerek vállalásával magyarázta. Kivezető út az egész Kárpát-medencében a magyar családokat támogató adó- és gazdaságpolitika lenne. Orbán Viktor szerint egy ilyen össznemzeti program elfogadása és finanszírozása megvalósítható a magyar költségvetésből. Mint fogalmazott "minden egyes állami forint kiadásakor azt kell megfontolni, hogy mennyi annak a megtérülése. Én jó lelkiismerettel mondom azt, hogy a határon túli magyar területeken a magyar népesség megtartására, a családtámogatásra, az iskoláztatásra, a határon túli magyar területeken történő beruházások támogatására elköltött forintok nagyon gazdagon megtérülnek. Ezek valójában nem kiadások, hanem befektetések". Tőkés László püspök rámutatott: "Ha feltételezzük, hogy a sorvasztó politikai kurzus, ami a mai Magyarországra jellemző, megváltozik, akkor el tudom képzelni, hogy például egy határon átívelő magyar nemzetpolitikai program keretében akár egy magyar Marshall-terv szülessen." /Makkay József: Gazdagon megtérülnek a ránk költött forintok. A népességfogyás megállításának Kárpát-medencei esélyei. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

Nemrégen maga Markó Béla is nyomatékosan tiltakozott kolozsvári sajtóértekezletén az ellen, hogy az anyaország határain kívül élő magyarságra fordítandó magyar költségvetési keret egyes tervek szerint mintegy felére csökkenne. A mostani magyar kormánykoalíció vezetői kezdetben azt nyilatkozták, hogy a Kárpát-medencében kisebbségi sorban élő magyar közösségek számára a korábbi támogatási keretek nemhogy megmaradnának, de még növekedni is fognak. Azt hallani, hogy a határon túli magyarokkal foglalkozó közalapítványokat összevonják. Félő, hogy a Határon Túliakért Nagy Közalapítvány összköltségvetése majd kisebb lesz, mint a most létező Illyés, Apáczai, Új Kézfogás, Sapientia és más közalapítványok összesített tavalyi vagy akár idei költségvetése. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatása már eddig is csökkent. Csökken a határon túli témával foglalkozó műsorok, itteni munkatársaktól kért tudósításra szóló megrendelések száma is. A fő ellenérv az, hogy az erdélyiek bízzanak saját erejükben, ismerjük fel rejtett tartalékaikat, írta Balló Áron főszerkesztő. /Balló Áron: Megmentjük Magyarországot! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

,,A XX. század magyarsága a népesedési mutatók tekintetében zuhanó pályára került. Számbeli fogyatkozásunk a Kárpát-medencében drámai méreteket öltött. Mindez arra készteti a felelősen gondolkodó magyar közéletet, egyházakat, intézményeket, civil szervezeteket, iskolákat, tudományos műhelyeket, gazdasági szakembereket, hogy a tudományos igényű helyzetfelmérésen túl a lehető legszélesebb összefogást keresve olyan cselekvési programot készítsünk, amely nem csupán a fájdalmas demográfiai helyzetünkre tekint, hanem a sorvadás mélyén húzódó bajokat akarja orvosolni” – olvasható az Áldás, népesség – Sorskérdés a Kárpát-medencében témájú konferencia meghívójában, amelyre október 1-jén és 2-án Nagyváradon és Félixfürdőn kerül sor a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Polgári Magyar­orszá­gért Alapítvány rendezésében, Vizi E. Szilveszter, a ­Magyar Tudományos Akadémia fővédnöksége alatt.  Megnyitóbeszédet Orbán Viktor volt miniszterelnök mond, az Áldás, Népesség Mozgalom célját és működését Csép Sándor ismerteti, Erdély demográfiai jelenéről és jövőjéről Veres Valér beszél. Népesedésünk 1100 esztendeje címmel dr. Für Lajos és Balog Zoltán tart előadást, ezt követően a Kárpát-medencei népesedési helyzetkép bemutatására kerül sor, Lőrincz Csaba a Kárpát-medencei migrációról, Kiss Tamás az erdélyi migrációról beszél. A hasznosítható tapasztalatokat Berszán Lajos (Gyimes), Böjte Csaba (Déva), Gergely István (Csíksomlyó), Lukácsi Szilamér (Erdőcsinád), Márkus András (Sepsiszentgyörgy), dr. Molnár János (Zsobok), Szegedy László (Kőhalom) a konferencia vitaalapjaként terjeszti elő. Október 2-án Mikola István volt egészségügyi miniszter Testi és lelki népesség címmel értekezik, Vasile Ghetau A román és magyar demográfiai jelentések összevetése, Szilágyi N. Sándor Az asszimiláció, vegyes házasságok és terápiák hatékonysága, Lászlóffy Pál Demográfiai szakkérdések az oktatásban és a teendők, a magyar kormány képviselője pedig a Népesedési Kormánybizottság eredményeit taglalja. Vetési László az erdélyi szórványjövőt vázolja, Somai József a Romániai Magyar Közgazdásztársaság programját, Kötő József az EMKE demográfiai programját mutatja be. A konferencián ismertetik az erdélyi történelmi egyházak népesedési programját. A konferencia hat munkacsoportjában gazdaság, településfejlesztés, oktatás és szórvány, család-egészségügy, egyházi-karitatív, a média és a sajtó témakörök szerepelnek.   A kétnapos konferencia tanulságainak összegezését, a zárónyilatkozat és a felhívás előterjesztését Tőkés ­László püspök végzi el.  A résztvevők az első nap Csép Sándor Egyetlenem című filmjét, másnap a jeles újságíró-rendező Áldás, népesség című alkotását tekintik meg.  /Sylvester Lajos: Áldás, népesség konferencia Nagyváradon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezésében kezdődött okt. 1-jén Nagyváradon az Áldás, Népesség konferencia, amelyen részt vett Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke, Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, az erdélyi magyar oktatás több kiemelkedő személyisége, számos hazai és külföldi előadó. A megnyitó beszédek után a konferencia Félixfürdőn folytatódott. Tőkés László református püspök utalt a levetített Trianon filmre, amelyet Magyarországon letiltottak a közszolgálati tv-adók műsoráról. Kolozsvár magyarsága néhány évtized alatt a mohácsi vésszel megegyező létszámban fogyatkozott. Orbán Viktor beszédében arra kereste a választ, hogy miként lehet megállítani a Kárpát-medencei népességfogyást. Mostanra mindenhol a politikai közgondolkodás középpontjába került a népességfogyás megállítása. A volt magyar miniszterelnök a határon túli magyarság megmaradását, illetve fejlődését autonómiájának megteremtésében látja, amelynek része a teljes körű oktatás biztosítása is. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fejlesztéséhez elengedhetetlennek tartja az évi 4 milliárd forintos támogatást, amiből versenyképes oktatás biztosítható a romániai magyar fiatalok számára. Ehelyett a határon túli juttatásokat folyamatosan megnyirbálják. Tőkés László püspök nehezményezte, hogy valószínűleg magyarországi sugallatra a Partiumi Egyetem teljes költségvetési támogatását leállították a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén. Tették ezt annak ellenére, hogy jelenleg a nagyváradi magyar egyetem az egyetlen magyar felsőoktatási magánintézmény, amelyet hivatalosan akkreditáltak. Csép Sándor, az Áldás, Népesség mozgalom értelmi szerzőjének előadását követően Veres Valér Erdély demográfiai jelenéről és jövőjéről értekezett, Für Lajos pedig a Kárpát-medencei magyarság elmúlt 1100 esztendejének a népesedési mutatóit vette számba. /Makkay József: Népesedés- és új határon túli magyar támogatáspolitika. Orbán Viktor évi 4 milliárdot adna a Sapientiának. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ Tőkés László rossz üzenetnek nevezte azt a "Budapestről eredeztetett" döntést, amely akkor szüntette meg a Sapientia Alapítvány támogatását, amikor sikerült az első magyar egyetemet akkreditáltatni. Tőkés László a helyzet rendezésére levélben fordult Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz. Ugyancsak kérte Gyurcsány Ferencet arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet novemberi ülésére hívják meg a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-tanács szervezeteit is /Orbán Viktor és Tőkés László a határon túli magyar felsőoktatás támogatását szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

Záróközlemény elfogadásával fejeződött be okt. 2-án Félixfürdőn a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület (Nagyvárad) és a Polgári Magyarországért Alapítvány (Budapest) Áldás – Népesség címmel rendezett kétnapos nemzetközi tudományos konferenciája. A plenáris ülésen Kötő József, az RMDSZ oktatási alelnöke bejelentette, hogy Csángóföldön elindult az intézményépítés, ennek keretében az iskola építésére Bukarest engedélyt adott, Budapest pedig biztosítja a költségeket. Matolcsy György, az Orbán-kormány volt gazdasági minisztere arról beszélt, hogy új nemzeti célra és új nemzetstratégiára van szükség. Az új nemzeti cél a megmaradás célja kell hogy legyen. Ehhez pedig új nemzetstratégiára van szükség – hangsúlyozta a volt miniszter. Ez utóbbinak a politikai-stratégiai része az önszerveződések, az autonómia, míg a gazdasági része, hogy egyben kell kezelni a Kárpát-medence magyarságát. A záróközlemény szerint a Kárpát-medence országaiból érkezett előadók és résztvevők, a történelmi egyházak, a tudomány, a közélet, az oktatás és a gazdaság képviselői egyetértenek abban, hogy a kárpát-medencei magyarság sorskérdéseivel akkor szembesülünk legradikálisabban, ha népesedési helyzetünket vesszük górcső alá. A konferencia a megmaradás és gyarapodás üzenetével szólította meg mindazokat, akik részt kívánnak venni egy átfogó nemzeti stratégiai-cselekvési program megvalósításában. Tőkés László püspök szerint a magyarországi költségvetés 1 százalékát oda kellene adni a határon túli magyar közösségeknek. /Áldás – Népesség konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

Az Áldás, népesség konferencián, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezte Kárpát-medencei magyar népesedésről szóló konferencián megdöbbentő statisztikai adatok láttak napvilágot: míg Erdélyben 1 millió 431 ezren maradtak, több mint 193 ezer fővel megfogyatkozva az elmúlt tíz évben, addig a Kárpát-medencében egymillió magyarral lett kevesebb. Szilágyi N. Sándor szociológiai felmérései kimutatták, hogy csak Erdélyben 40 ezer fős az asszimilációs veszteség. Az oktatási helyzetképet megrajzoló Halász Ferenc előadásából kitűnt, hogy 15 erdélyi megyében nemcsak hogy fogyatkozott a fiatalok száma, de a beiskolázásuk aránya is csökken. Temes megyében például a múlt tanévben 428 magyar gyermeket írattak román, 482-t magyar óvodába. Az elemiben már romlott az arány: 821-en román, 430-an magyar tagozaton tanulnak, az V.–VIII. osztályban pedig 1272-en román nyelven, és csak 259-en tanulnak magyarul. Kötő József kiemelte: „Minden magyar gyermeket meg kell menteni a magyarság számára”, az új nemzetstratégia kiépítésekor a családok gyermekvállalási kedvét kell ösztönözni. Für Lajos szerint az első konferencián még csak a diagnosztizálás fázisába jutottak. Az előadások után kis munkacsoportokban: gazdasági, településfejlesztési, oktatási és szórvány, család-, egészségügyi, egyházi-karitatív és média szekciókban folyt a cselekvési terv kidolgozása. Elhatározták, hogy évről évre rendszeresen megszervezik a tanácskozást, hiszen évtizedekbe telhet, amíg megfordíthatják a demográfiai mutatókat. /Balla Tünde: Egymillióval kevesebben vagyunk a Kárpát-medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

Ha az új magyar kormány jelentős mértékben csökkenti a határon túli magyarság oktatására fordítható összeget, veszélybe kerül a négy erdélyi módszertani központ működése – jelentette ki Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. Lászlófy elmondta, hogy az RMPSZ-hez érkező anyaországi támogatások biztosítják az évközi továbbképzők szervezését, a nyári szünetben évi rendszerességgel megtartott továbbképző-sorozatot, a Bolyai Nyári Akadémia finanszírozását, valamint a négy területi módszertani központ tevékenységét. A kedvezménytörvény az idén nyáron 700 erdélyi magyar pedagógus számára tette lehetővé a különböző magyarországi továbbképzőkön való részvételt. A 34 magyarországi intézményben 47 képzésen összesen 1423 magyar pedagógus vett részt a Kárpát-medencéből, a résztvevők mintegy fele erdélyi magyar pedagógus volt. /Támogatásra számítanak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

Okt. 16-24. között Nagybánya egy kicsit a világ magyar cserkészetének központjává válik, itt tartja ugyanis harmadik cserkésztiszti tanfolyamát, azaz legfelsőbb fokú vezetőképzését a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma. A szervezet őszi ülése – amelyen minden magyar cserkészszövetség elnöksége jelen lesz Magyarország, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja és Erdély mellett Nyugat-Európából és a tengeren-túlról – ugyancsak Nagybányán zajlik. A változó helyszínekkel azt szeretnék elérni, hogy a jelöltek otthonosan mozogjanak a Kárpát-medencében és átfogó képet kapjanak a magyarságról, a magyar cserkészetről. A megelőző két cserkésztiszti tanfolyam helyszínei a Felvidék (2002) és a Vajdaság (2003) voltak. A tábor parancsnoka Szemerédi Tibor (Bécs) lesz, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség részéről, aki a korábbi két tanfolyamot is vezette. Okt. 21-24. között zajlik Nagybányán a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának őszi ülése. Ezen a világszerte működő összes magyar cserkészszövetség – a magyarországi, romániai, kárpátaljai, szlovákiai, vajdasági szervezetek, valamint a Magyar Cserkészlány Szövetség, a Horvátországi Magyarok Cserkészcsapata és a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (Nyugat-Európa és a tengerentúl) – elnöksége jelen lesz. Hasonló Fórum-ülés kettő van egy évben. A tavaszit mindig Budapesten tartják. /(-helyi): Összmagyar cserkészfórum Nagybányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 8./

A kisborosnyói Nyíres Lokálpatrióta Kör kezdeményezésére okt. 9-én a falu Millenniumi Parkjában kopjafás emlékművet avattak Székelyföld 1956-os mártírjainak emlékére. Az ünnepi eseményen jelen voltak az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság és a Volt Politikai Foglyok Szövetségének háromszéki, illetve Hargita megyei képviselői, a község vezetői. Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi közíró, a Magyar ’56 (Forradalom és szabadságharc Magyarországon. Hatások a Kárpát-medencében) című kötet társszerzője a Szoboszlay kirakatper székelyföldi mártírjairól szóló előadásában ismertette az ’56-os ellenállás magyarországi és erdélyi összefüggéseit. /(bodor): Székelyföld 1956-os mártírjaira emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./

Kolozsváron találkoztak a MIT és a MIÉRT vezetői, hogy megbeszéljék a határon túli magyar ifjúsági szervezetek egyeztető testületeként létrehozott Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) erdélyi képviseletének problémáját. Enyhülni látszik a két rivális ifjúsági szervezet közötti konfliktus. A MIT legutóbbi küldöttgyűlésén úgy döntött, támogatja a MIÉRT tagfelvételét a Kárpát-medencei fórumba. A MIT a MIÉRT országos tagszervezeteként számon tartott Itthon Fiatalon Mozgalom és az Állampolgár Menedzser Egylet felvételét támogatja, az RMDSZ-szel együttműködő ernyőszervezet azonban nem éri be ennyivel, és azt szeretné, ha minden erdélyi régió reprezentatív ifjúsági szervezete tagja lehetne a MIK-nek. A két fél abban is egyetértett, hogy a MIK nem működik jól. Sándor Krisztina, a MIT elnöke azt sérelmezte, hogy a MIK által elkészített javaslatok rendszerint elakadtak a magyar kormány minisztériumaiban. A MIK 1990-ben alakult, évente két alkalommal ülésezik, és az a feladata, hogy az ifjúságot érintő kérdésekben javaslatokat fogalmazzon meg a magyar kormánynak. /T. E. – B. T.: MIT? Miért? Csak! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Évtizedet meghaladó tevékenység áll a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) mögött. Tagságának többsége orvos. A MET legfőbb célja a Kárpát-medecében élő, nem csak a magyar népesség egészségi állapotának javítása. A MET konferencia jellegű továbbképzéseket szervez, egy évtized alatt mintegy százötven esetben egyéni támogatást nyújtott a Magyarország határain kívül élő magyar orvosoknak. A MET megalakulását követő évben, 1994-ben igényt tartottak a Magyarország határain kívüliek évi egynél több továbbképző konferencia tartására. Idén a konferencia résztvevői megkapták a MET tízéves történetét ismertető emlékkönyvet, az elnökség névsorával, fényképeivel, a területi egységek – Bácska-Bánát-Szerémség, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Magyarország, Muravidék, Nyugati terület – beszámolóival, a létrehozott alapítványok bemutatásával. 1994–2004 között negyedszázadnál több továbbképző konferencia házigazdája volt Székelyudvarhely, Szilágysomlyó, Marosvásárhely, Tusnádfürdő, Csíksomlyó, Kolozsvár, Nagyvárad, Vajdahunyad, egy-egy esztendőben három- négy rendezvénnyel. A MET-nek Erdélyben jelenleg közel 700 tagja van. Tagszervezetként tartják nyilván a Szent Györgyi Albert Társaságot (Szatmárnémetiből), az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztályát (Marosvásárhelyről) és ugyanonnan a Keresztény Orvosok Szövetségét. Dr. Andrásofszky Barna, Szilágynagyfalu szülöttje, az alapítók egyike a társaság elnöke. /Fejér László: A Magyar Egészségügyi Társaság évtizede. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./