Rendhagyó kötet jelent meg a térségben élő vagy innen elszármazott magyarok augusztusi világtalálkozójára időzítve: Bakk Miklós, Kovács József-Szilamér és Sylvester Zoltán: Háromszéki kutatók doktori disszertációi. Egyedi vállalkozás, mert a tudományos munkával foglalkozó értelmiségiek téziseit foglalja össze, ez a kiadvány rávillant arra a szellemi erőforrásra, amely a világ különböző pontjairól irányítható (lenne) Székelyföldre. A társadalom- és természettudományok, illetve a mérnöki szférában tevékenykedő huszonnégy szerző doktori dolgozataikat európai vagy amerikai egyetemeken védték meg. A társadalomtudományok terén publikáló tizenöt szerző: Bakk Miklós, Bodó Barna, Borcsa János, Flóra Gábor, Kerekes László, Kolumbán Vilmos József, Kovács Gergely, Márton Albert, Nagy Attila, Pál Judit, Pozsony Ferenc, Salat-Zakariás Erzsébet, Székely Zsolt, Tóth Zsombor, Zsigmond Győző. A természet- és mérnöki tudományok fejezetében kilenc szakmunka olvasható Ambrus Zoltán, Balázsi Gábor, Bende Attila, Csiki Zoltán, Jancsó Árpád, Kovács József-Szilamér, Sylvester Zoltán, Szőcs Géza és Urák István. Előbbiek között egyaránt vannak Erdélyben vagy Bukarestben dolgozók és külföldön élők. Ennek a könyvnek az ötletgazdája, mindenese Kovács József-Szilamér, jelenleg Medgyesen élő, ott dolgozó geológus, aki szerint a kiadvány egy nagyszabású elképzelés első, kezdeti lépése, egy tégla az egyelőre nem létező székelyföldi egyetem falában. /Mózes László: Kutatói erőforrások térképe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./

Romák által elkövetett lopások tartják rettegésben a Kovászna megyei Előpatak lakosságát és elöljáróit. Dumitru Marinescu polgármester a hatóságok segítségét kérte. Beszámolt arról, hogy egyes lakók termését teljes egészében a tolvajok „takarították be”, mások pedig inkább parlagon hagyják földjeiket a sorozatos lopások miatt. A polgármester közölte, a rendőrség nem lép közbe, sőt a romák már a hatóság székhelyének ablakait is betörték. „A gond a községhez tartozó Árapatakon a legsúlyosabb: az itteni romák erőszakoskodnak, attól tartok, hogy odajutunk, mint az apácaiak” – idézte fel Marinescu a négy személy sérülésével végződő konfliktust, amely a Brassó megyei Apáca magyar és roma lakosai között robbant ki augusztus végén. Hozzátette, az árapataki romák esetében volt már példa arra, hogy a rendőr szeme láttára tépték szét a bírságot. „Azzal fenyegettek, hogy felgyújtják a házamat” – panaszolta a polgármester. A legtöbb lopást kiskorúak követik el azért, hogy ne lehessen őket felelősségre vonni. Háromszéken Előpatak községben él a legnagyobb létszámú, a lakosság 70 százalékát kitevő roma közösség. /A romák miatt rettegnek Előpatakon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

Szeptember 26-án Kovásznán a Szent István római katolikus templomban dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia iskolabizottságának elnöke szentmisét celebrált, melyet a háromszéki származású boldog Apor Vilmos, egykori győri püspök emlékére ajánlott fel. Ezt követően felszentelte a Böjte Csaba alapította Dévai Szent Ferenc Alapítvány kovásznai Apor Vilmos Gyermekvédelmi Központját és az épület pincéjében kialakított kis kápolnát. Az ingatlant 2005-ben vásárolta meg a Dévai Szent Ferenc Alapítvány. A gyermekvédelmi központot tavaly indították be mintegy tizennégy árva vagy nehéz családi körülmények között élő gyermekkel. A győri római katolikus egyházmegye híveinek adományából megvásárolták a ház melletti telket, és maradt annyi pénz, hogy a nyár folyamán sikerült felújítani az épület emeletét, a pince egyik kis helyiségében pedig kápolnát alakítottak ki. Böjte Csaba elmondta, hogy a boldog Apor Vilmos győri vértanú püspök életét adta a bajba jutott asszonyok és gyermekek védelméért, ezért nevezték el róla a kovásznai gyermekvédelmi központot. Amint a vértanú püspök Győrbe ment, hogy megvédje az ottani asszonyok életét, úgy győri testvéreink Háromszékre jöttek, hogy megvédjék a szegénységtől, nyomortól az itteni gyermekeket. Így hát ez a ház nemcsak a bajba jutott, szegény gyermekek kényelmét, életterét jelenti, hanem szimbólum is. /Bodor János: Kápolnaszentelés Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./

Harminckét hallgatóval kezdi meg működését a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karának Háromszékre kihelyezett csoportja. Az árkosi Európai Oktatási Központban berendezkedett felsőoktatási fiókegységben október 5-én tartották a tanévnyitót, azt megelőzően a Pécsi Tudományegyetem és a Kovászna Megyei Tanács között együttműködési megállapodást írt alá dr. Koltai Dénes egyetemi docens, dékán és Demeter János, a megyei tanács elnöke. A felnőttképzés /andragógia/ célja olyan szakemberek képzése, akik széles körű társadalomtudományi, pedagógiai és pszichológiai alapozás mellett ismerik a felnőttképzés történetét, sajátosságait, intézményes és intézményen kívüli formáinak működését és az emberierőforrás-fejlesztés kapcsolatát. Tavaly indult Kolozsváron és most Sepsiszentgyörgyön andragógusképzés, amelynek koordinátora az erdélyi származású Pályi Péter, a sepsiszentgyörgyi csoport oktatási felelőse Orosz Attila, a megyei tanács alkalmazottja. /Fekete Réka: Tanévnyitó a Pécsi Tudományegyetem háromszéki műhelyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./

Szeptember 26-án Kovásznán dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök megáldotta a Böjte Csaba alapította dévai Szent Ferenc Alapítvány Boldog Apor Vilmos Gyermekvédelmi Központját. „Ez a ház 10000 ember összefogásából, bizalmából született, mert ennyien adták 2005-ben az adójuk 1 százalékát az alapítványnak. A felújítási, felszerelési költségeket részben a győri szeretetnapok adományából álltuk, ezért is a Háromszéken született, Győrben vértanúhalált halt Boldog Apor Vilmosról neveztük el ezt a gyermekvédelmi otthont. ” – mondta el Böjte Csaba. A Győr és Déva közötti lelki hidat önfeláldozó szeretet építette. /Molnár Melinda: Boldog Apor Vilmos is vigyázza. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 7./

A Székelyföld határát jelző tábla műszaki engedélyezése mellett a pannó tartalmát is megvizsgálja a háromszéki rendőrség, mielőtt dönt az engedélyezésről – jelentette ki Laurentiu Todoran, a Kovászna megyei rendőrség. Újságírói kérdésre válaszolva – hogy a rendőrségnek mi köze egy reklámtábla tartalmához – a háromszéki rendőrparancsnok elmondta: a pannó tartalmát a reklámozásra vonatkozó 2000/148-as törvény tükrében vizsgálják. Hozzátette: a Belügyminisztérium beleegyezése is szükséges. Todoran elismerte, hogy a közlekedési rendőrségnek csupán műszaki beleegyezést kellene adnia a tábla elhelyezésére, de úgy gondolja: ebben az esetben fontos megvizsgálni azt, hogy a pannó tartalma mit közvetít. „Ha úgy érzékelem, hogy politikai megfontolásból olyan akadályokba ütközünk, amely nem teszi lehetővé, hogy a táblákat elhelyezzük, akkor az európai fórumokon bemutatom az ügy kapcsán készített filmet, és segítségüket kérem a probléma rendezéséhez” – jelentette ki Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Előzőleg a Kovászna Megyei Tanács augusztus 26-án Kökös határában helyezett el egy Székelyföld feliratú táblát, amely a román politikai pártok és civil szervezetek tiltakozását váltotta ki. Az útügyi hatóság pedig arra hivatkozva távolította el a pannót, hogy azt nem szabályosan, az úttesttől hét méter távolságra helyezték el. /Kovács Zsolt: Akadékoskodó rendőrség? = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

Október 16-án a képviselőház plénuma előtt Tamás Sándor parlamenti képviselő kemény hangon, kézdivásárhelyi román pedagógusok szavait idézve cáfolta Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke hazugságait.,,Megtörtént a csoda. Dan Voiculescu alászállt az égből. Nem metaforikusan, hanem akárcsak Ceausescu, helikopterrel érkezett Kovászna megyébe. És hamarosan ő is el fog menni, akárcsak Ceausescu, helikopterrel” – e szavakkal kezdte interpellációját a háromszéki honatya, majd adatokkal cáfolta a Konzervatív Párt elnökének hazugságait. Befejezésül a háromszéki románok és magyarok megbízásából arra kérte Voiculescut, hogy kerülje el ezentúl Kovászna megyét. /Iochom István: Parlamenti interpelláció Felix székelyföldi látogatásáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./; Előzmény: Iochom István: A román pedagógusok cáfolják Dan Voiculescu hazugságait. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 10.

Öt háromszéki faluban működik olyan összevont, román tannyelvű I–IV. osztály, ahol ötnél kevesebb diák tanul a teljes tagozaton, és három faluban tíznél kisebb a létszám az V–VIII. osztályban. Erről a pozitív diszkriminációról állította hamisan Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke, hogy Kovászna megyében kénytelenek magyarul tanulni a román gyermekek, mert számukra nem biztosított az anyanyelvű oktatás. A megyei tanfelügyelőség adatai szerint, míg elemiben egyetlen magyar tannyelvű osztály működik a jogszabály szerinti létszám alatt, addig kilenc településen tartanak fenn létszám alatti román I–IV. osztályokat, amelyekben összesen ötvenen tanulnak. Gimnáziumi szinten egyetlen, kötelező létszám alatti magyar osztály sem működik, ezeket a tanfelügyelőség az elmúlt években felszámolta, a tanulókat a községközponti iskolákba irányította, de hatvanhárom román ajkú diáknak idén kilenc osztályt indítottak, csakhogy közel maradhassanak lakóhelyükhöz. A Voiculescu-féle hazugság, miszerint a Kovászna megyei román gyermekek arra kényszerülnek, hogy magyar tannyelvű iskolában tanuljanak, mert nincs elegendő tanoda, ahol anyanyelvükön oktathatnák őket, szeptember 10-én a képviselőházban is elhangzott Popescu Ionica Constanta konzervatív párti képviselő interpellációjában. A szóban forgó álsérelemre Keresztély Irma főtanfelügyelő írásban küldte el cáfolatát az oktatási miniszternek, amelyben többek között arra is kitér, hogy nem kis anyagi erőfeszítésbe kerül a helyi önkormányzatoknak és a Kovászna Megyei Tanfelügyelőségnek a létszám alatti osztályok fenntartása annak érdekében, hogy a román ajkú diákok anyanyelvükön tanulhassanak. /Fekete Réka: Magányos kisdiákok tanulják a román ábécét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

Háromszék saját standdal szerepelt a múlt héten, az európai régiók és városok hetén Brüsszelben szervezett nyílt napokon. Demeter János elnök vezette megyei önkormányzati küldöttséget, a megyét reklámozták, nemcsak turisztikai szempontból, hanem befektetési lehetőségekre is rámutattak. Az elnök igen sikeresnek nevezte a részvételt. A megyeházán fontolóra veszik, hogy a megye saját képviseletet nyisson Brüsszelben. /Szekeres Attila: Brüsszelben reklámozni a megyét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 16./

„Létre fogunk hozni egy országos természetvédelmi hálózatot, brassói központtal, egy erdészeti hivataloktól független intézményrendszert, ahol az ügykezelést saját kezünkben tartjuk” – tájékoztatott Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Az Antal Árpád és Tamás Sándor háromszéki képviselők kezdeményezésére létrejött, Milyen székelyföldet akarunk? című konzultációsorozat negyedik része zajlott október 15-én Sepsiszentgyörgyön. A fórum résztvevői zömmel Hargita és Kovászna megye erdőgazdálkodással foglalkozó szakemberei, valamint a környező falvak polgármesteri hivatalainak képviselői voltak. /Illyés Judit: Milyen Székelyföldet akarunk? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

Id. Biró Gábor nyugdíjas építész mindössze egy éve él Háromszéken, Marosvásárhelyről költöztek ide. 89 éves kora ellenére sem tétlenkedik, hanem rajzol, tervez, közösségi kérdések foglalkoztatják. Egyebek mellett faluház-elképzelésének jövője, sorsa. Kiállításra készül, életművének egy töredékét szeretné közszemlére állítani Sepsiszentgyörgyön, hogy megismertesse Erdély épített örökségét. Nagyobbik fia ― Biró Gábor követte apja szakmáját, és építészmérnökként sikeres vállalkozó ― kérésére költöztek Sepsiszentgyörgyre. Szívesen mutatja meg erdélyi középkori templomokról készült rajzait, városrendezési elgondolásait, közben megjelent, építészeti tárgyú köteteiről (Sóvidék népi építészete, Szentendre, 1992, Középkori templomok, Impress, Marosvásárhely, 1998.; Erdélyi magyar népi építészet és hagyományainak továbbéltetése, Impress, Marosvásárhely, 1999) is beszél. „Az erdélyi magyarság népi építészetének emlékeiről sok fényképes kiállítást rendeztem, ugyanezt tettem az erdélyi középkori templomokról készített rajzos gyűjteményemmel. Műemlékeink, váraink, népi építészeti emlékeink, középkori templomaink sokasága bizonyítja, hogy már a középkorban európai volt itt a kultúra. Mostanság újabb veszély fenyegeti nemzetünket, mégpedig a globalizmus, mely megsemmisíti a kis népek kultúráját…” – írta levelében. Id. Bíró Gábor Kolozsváron született 1919-ben, ott is érettségizett, majd Budapesten szerezte meg a mérnöki diplomát. Munkához jutott Marosvásárhelyen, az akkor létrehozott Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben, majd a vásárhelyi tervezőintézetben dolgozott. Érett építészként, 35–40 éves korban kezdte gyűjteni a népi építészeti emlékeket, több kiállítást rendezett ebben a témakörben. Évtizedek óta foglalkoztatja a faluház gondolata.,,Meg kell teremtenünk a lehetőséget, hogy olyan közösségi életformát tudjunk élni, hogy hazánknak érezzük szülőföldünket” – mondta. /Mózes László: Faluházak megálmodója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 16./

A minden rosszat és bajt tartalmazó Pandora szelencéjével reklámozza Háromszéket Kovászna megye önkormányzata. „Változatosság dióhéjban! Élvezze Pandora szelencéjét! Nyissa ki Pandora szelencéjét!”, ezek a felhívások jelennek meg a Kovászna Megyei Tanács angol nyelvű szórólapján. A székelyföldi megyét bemutató DVD és CD, valamint trikó, sapka és bögre mellett egy angol nyelvű szórólapot is tartalmazott az újságíróknak szánt csomag. A reklámanyag első oldala arra ösztönzi a turistát, hogy nyissa ki és élvezze Pandora szelencéjének tartalmát. Pandora szelencéjének kinyitása bajok, szerencsétlenségek áradatát indítja el. A szerencsétlen szórólap ügyében Demeter János, a megyei tanács elnöke elmondta: észlelték a hibát, és kijavítják. Később Albert Zoltán, az önkormányzat turisztikai irodájának munkatársa vállalta a felelősséget a szórólap tartalmáért, de sietett leszögezni: a nyomtatvány nem került ki Brüsszelbe. Végül a megyei tanács sajtóirodája közleményt adott ki: a sajtóértekezleten átadott ajándékcsomag tartalmazott egy selejt megye-népszerűsítő anyagot, amely sajnálatos módon keveredett a kiszórásra szánt nyomtatványokkal. Brüsszelben nem került az érdeklődők kezébe hasonló anyag. ” A Krónika érdeklődésére azonban a Brüsszelben járt magyarországi küldöttség tagja jelezte: bizony találkozott a belga fővárosban a Pandorát Háromszék „reklámarcaként” feltüntető szórólappal. /Kovács Zsolt: Pandora, Háromszék arca. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

A Kovászna megyei rendőrség beleegyezését adta a Székelyföld határát jelző tábla újbóli kihelyezéséhez. Laurentiu Todoran, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka elmondta, hogy a háromszéki önkormányzat kérését kizárólag közlekedésbiztonsági kritériumok alapján bírálták el. Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint már csak az Országos Útügytől kell a szükséges engedélyt beszerezniük. /Kovács Zsolt: Előrelépés táblaügyben. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./ A Nagy-Románia Párt Kovászna megyei szervezetének vezetősége Cristian David belügyminiszter lemondását kéri, miután a megyei rendőr-felügyelőség közlekedési osztálya kibocsátotta az engedélyt a Székelyföld tábla újrafelállítására Kovászna megye Brassó megye felőli határában. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./

Háromszéken idén jelentősen csökkent a kórházban felejtetett újszülöttek száma, mondta el Nagy Anna szociális asszisztens. Tavaly 96 gyermeket hagytak hosszabb vagy rövidebb ideig az osztályon, s 18 kicsi sorsának végső rendezése hárult a gyermekjogvédelemre, idén ez 39-re csökkent. Az előrelépés az önkormányzatok, a rendőrség, a szociális munkások kitartásának, s annak az anyagi segítségnek köszönhető, amit a saját gyerekeiktől menekülő családoknak fel tudnak ajánlani. /Simó Erzsébet: Kevesebb gyermeket felejtenek a szülészeten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

Megkezdték Árapatakon a református műemlék templom javítását-mentését. A Háromszék megyei műemlékek lajstromán szereplő templomot XIV. századinak tartják a szakemberek, amely azonban az 1658-as tatárbetörés után, 1659-ben, majd 1894-ben lényeges alakításokon ment át. Megmaradt néhány eredeti építészeti elem, többek között a sokszögzáródású szentély, ahol freskótöredékek maradtak fenn. Fülöp Gál László, a háromszáz lelket számláló református gyülekezet lelkésze közölte, hogy a renoválást mentőmunkálatokkal kezdik. /Kisgyörgy Zoltán: Értékmentés Árapatakon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

Székelyföldtől a Partiumig szinte valamennyi nagyobb erdélyi településen emlékeztek 1956-ra. Háromszéken Sepsiszentgyörgyön, Kovásznán, valamint Baróton tisztelegtek a forradalom hősei előtt. A megyeszékhelyen a városháza falán levő „Gloria Victis” feliratú emléktábla előtt rótta le kegyeletét a háromszéki Volt Politikai Foglyok Szövetsége, valamint az Erdélyi ‘56-os Bajtársi Társaság. „1956-ot követően Sepsiszentgyörgy 23 polgárát, összesen 265 év börtönbüntetésre ítélte a volt kommunista diktatúra” – dokumentálják a múltat a kőtáblába rótt betűk. Délután a tavaly felszentelt emlékoszlopnál az ‘56 Emlékparkban, illetve a központi park kopjafájánál koszorúztak. Csíkszeredában a Kalász negyedi temetőnél felállított kopjafánál elsőként Nagy Benedek, az ‘56-os Baráti Társaság nevében mondott beszédet. A megemlékezés a koraesti órákban, fáklyásmenettel folytatódott a Szabadság-tértől, a magyar főkonzulátus előtti téren felállított ‘56-os emlékműhöz. Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Ifjak kétnapos rendezvénysorozattal emlékezett meg az ‘56-os forradalomról és szabadságharcról. Varga László nyugalmazott református lelkész, ötvenhatos elítélt tartott előadást. Ezt követően a Szabadság, Szerelem című filmet vetítették le. Október 23-án Hajdú Zoltán történelemtanár a forradalom leverése utáni megtorlásról beszélt. Nagyváradra október 23-án érkezett az a vándorkiállítás, amely az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó erdélyi és román vonatkozású dokumentumokból áll. Mind a három szatmári magyar középiskolában (Kölcsey Ferenc, Hám János, Református Gimnázium) megemlékeztek október 23-án az ‘56-os magyar forradalomról. Délután az RMDSZ székházában a Szent-Györgyi Albert Társaság szervezésében Sárándi Tamás muzeológus 1956 romániai vonatkozásáról tartott előadást. Snagovban friss, piros-fehér-zöld szalagos koszorúk emlékeztetnek arra, hogy több mint fél évszázaddal ezelőtt itt tartották fogva Nagy Imrét, az 1956-os magyar forradalom vezetőjét és sorstársait. Az október 23-i megemlékezésen a Markó Béla szövetségi elnök vezette RMDSZ-küldöttség helyezte el az emlékezés koszorúit az ‘56-os hősök emlékművénél. Markó Béla beszédében rámutatott arra, hogy ötvenegy év után „még mindig adósságunk van azokkal az emberekkel szemben, akik 1956-ban a szabadságért harcoltak”, egyesek közülük az életükkel fizettek. /Adósságot törlesztettek Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

Október 23-án Sepsiszentgyörgyön együtt tartották emlékező ünnepségeiket a helyi ötvenhatosok és a volt politikai foglyok. A kommunizmus börtöneit megjárt háromszékiek közül jelenleg közel ötszázan élnek. A sepsiszentgyörgyi köztudatban leginkább jelen lévő helyi ötvenhatos megmozdulás a mikós diákokból alakult Székely Ifjak Társasága (SZIT) tagjainak sok év börtönnel megtorolt koszorúzása a negyvennyolcas emlékműnél (1957-ben és ‘58-ban). Felnőtt tanácsadójukra, a szamosújvári börtönben ismeretlen okokból elhunyt Szalay Attilára évente emlékeznek az egykori SZIT-tagok. A Csíki utcai Szalay-ház falán elhelyezett emléktáblát minden október 23-án koszorúzza meg a SZIT, a háromszéki Volt Politikai Foglyok Szövetsége (VPFSZ), a városvezetés és a helyi RMDSZ. A megemlékezők tizenöt bajtársuk sírjánál koszorúztak a város temetőiben. A délutáni megemlékezések sora a kommunista diktatúra áldozatainak Erzsébet-parkbeli kopjafájánál kezdődött, ahol Józsa Csaba Árpád, az Erdélyi ‘56-os Bajtársi Társaság elnöke kiemelte: ötvenhat tanulsága, hogy egy kis nép egy emberként állt ki a szabadságért. A megemlékezések a tavaly felavatott ötvenhatos emlékműnél folytatódtak, ahol Török József, a VPFSZ elnöke beszélt. Dr. Kiss Tamás, a magyarországi POFOSZ alelnöke megköszönte az erdélyi ötvenhatosok egykori szolidaritását és a jelen lévő fiatalok érdeklődését ötvenhat iránt. /Fekete Réka: 1956-ra emlékeztünk Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./ Kézdivásárhelyen október 23-án a Szoboszlay-perben kivégzett hősök emlékére állított kopjafánál rótták le kegyeletüket. Farkas Ferenc történelemtanár, a Református Kollégium igazgatója felelevenítette az ötvenegy évvel ezelőtti magyarországi és erdélyi forradalom és szabadságharc fontosabb mozzanatait, a Szoboszlay-kirakatperről is szólva. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom háromszéki szervezete által szervezett megemlékezés a Vigadóban volt, levetítették a Hajdú Gábor által 2006-ban rendezett, Boldog napok – hulló csillagok című dokumentumfilmet, majd fáklyákkal a Hősök emlékművéhez vonultak. /Iochom István: Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./ Kovásznán az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub Imádkoztam, ha félni kellett című rendezvényével emlékezett az 1956-os forradalomra, amelyen Varga László marosvásárhelyi nyugalmazott lelkész szemtanúként beszélt. Ezt követően a központi park ‘56-os emlékművénél a kovásznai Magyar Polgári Szövetség és Székely Tanács rendezett gyertyás megemlékezést. /Bodor János: Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

Baróton az Erdővidéki Múzeumban három Kovászna megyei szerző – Demeter Lajos, Demeter László és Kisgyörgy Zoltán – vett részt a Barangolás Háromszéken című helytörténeti képes album bemutatóján.,,A térségünk iránt érdeklődőknek, a háromszékieknek és a nem háromszékieknek egyaránt szól ez a könyv. Segítséget nyújthat mindazoknak, akik bővíteni szeretnék ismereteiket, vagy éppen most ismerkednek meg e vidék vendégszeretetével és megragadó tájaival” – idézte Demeter János, a megyei tanács elnökének az album bevezetőjében írt szavait a vendéglátó Hoffman Edit. Az albumot a Kovászna Megyei Művelődési Központ adta ki. (sikó): Háromszéki helytörténeti album. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

Elutasította az Országos Útügyi és Autópálya Társaság a Székelyföld feliratú pannó visszaállítását Háromszék határában. A döntést Demeter János, Kovászna megye önkormányzatának elnöke felháborítónak tartja. „Durván áthágták hatáskörüket, hiszen a pannók tartalmának az ellenőrzése nem tartozik a társaság hatáskörébe” – nyilatkozta a tanácselnök, aki perelni is kész, ha Cristian Duicuval, az intézmény igazgatójával nem sikerül megegyezni a tábla visszaállításáról. Előzőleg Mircea Olarut, az útügyi hivatal Brassó megyei kirendeltségének igazgatóját lemondásra késztették, amiért jóváhagyta Kovászna megye önkormányzatának kérését a reklámpannó visszaállításáról. A Székelyföld feliratú táblát augusztusban avatták fel Kökös határában, Markó Béla RMDSZ-elnök jelenlétében. A pannót eltávolította az útügy azzal az indoklással, hogy túl közel áll az úttesthez. /I. J. : Demeter János pereli az útügyet. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

A háromszéki magyarok világtalálkozója után Kovászna megye készül az Őszi Közművelődési Napok megrendezésére, most elsősorban a kisközösségek kulturális életének előmozdítása a céljuk. Ezúttal nem az intézmény, hanem azok a háromszéki, hagyományt vagy kultúrát képviselő egyesületek, csoportok szervezik meg, amelyekkel az elmúlt évek során sikeresen együttműködött a Kovászna Megyei Művelődési Központ. Idén elmaradnak a külföldi meghívottak, magyarázta Péter Orsolya, az intézmény szóvivője. November során mintegy harminc települést felkarolva, tíz erre felkért partner fogja bejárni a háromszéki falvakat, ahol néptáncot oktatnak, valamint gyermek-táncházakra, bábszínházakra, koncertekre, filmvetítésekre, guzsalyas játszóházakra is sor kerül. A program része az EMI (Erdélyi Magyar Ifjak) Sepsiszentgyörgyön havonta megrendezett, ugyanakkor nagy népszerűségnek örvendő Rendhagyó történelemóra című előadássorozata is. A Tamási Áron Színház bábtagozata szintén összehangolja felső-háromszéki turnéját a közművelődési rendezvénnyel. /Illyés Judit: Háromszéken a világ szeme. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Dan Voiculescu konzervatív pártelnök személyében, románságot mentő hazafiban az 1920-as évek derekán hírhedt Anghelescu reinkarnációját láthatjuk, írta Sylvester Lajos. A román képviselőház elfogadta Voiculescu pártjának két módosító törvényjavaslatát, amely azt is tartalmazza, hogy az óvodai előkészítő csoportokban románul kell tartani a foglalkozásokat. Az iskolában a románokéval egységes tanterv és tankönyvek alapján kell tanítani a román nyelvet. Ennek célja a magyar oktatás megnyomorítása, az erőszakos románosítás újabb kivándorlási hullámokat indít majd el. Voiculescu Hargita és Kovászna megyékben dolgozó nemzettársainak egy havi nettó bérkiegészítést is ígér, amennyiben Székelyföldön vállalnak missziós megbízatást. Szellemi elődje, Anghelescu, az országos bérezés háromszorosát juttatta a két világháború között a románosítást vállaló hazafiaknak. Anghelescu nevéhez fűződik a kultúrzónák kialakítása is. Háromszék – ugye milyen természetes? – Ploiesti-hez tartozott. Az egész románosítási folyamat alkalmazásában az abszurdum az, hogy hazai magyar honatyáink az európai parlamenti választásokban az ,,Új honfoglalás” jelszavával kampányolnak. Ennél még abszurdabb, hogy a magyar kormány a nemsokára sorra kerülő harmadik közös kormányülésen meg sem említi az erdélyi magyar egyetem vagy az autonómia kérdését. Ilyen körülmények között nem csodálkozunk, ha a szlovákok szorongatják az ottani magyarokat, Délvidéken a szerbek telepednek rá a vajdasági magyarokra. Az Új honfoglalás egyes erdélyi kieszelői azzal vannak elfoglalva, hogy a volt magyar kormányfőt, Orbán Viktort kikergessék az országból. /Sylvester Lajos: Kultúrzónás gyarmatosítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

Hatvan csendőr tud magyarul – közölte Adrian Faur alezredes, a Háromszék megyei csendőr-felügyelőség parancsnoka. Azt, hogy a szám az állománynak hány százalékát teszi ki, nem árulta el. /Szekeres Attila: Tudnak magyarul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

Rangos európai építészek segítségével térképezik fel, és rehabilitálják Háromszék épített örökségét. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta: az Európai Régiók Közgyűlése Kovászna megyét bízza meg, legyen vezetője annak a 10 európai megyét összefogó projektnek, amely a műemléképületek rehabilitálását és népszerűsítését szolgálja. A hamarosan induló Interreg IV C nevű program keretében 1,5 millió euró hívható le. A pénzt Kovászna megye a magyarországi Baranya, Heves és Veszprém és más megyéivel közösen költheti el. A társaság a következő időszakban több szakmai tanácskozást szervez, majd feltérképezi a részt vevő megyék épített örökségét: a műemléképületeket, vártemplomokat, kastélyokat, kúriákat és várromokat. Közösen készítik el ezek rehabilitálási terveit is. A Kovászna Megyei Tanács múlt héten konferenciát szervezett a megye egykori és jelenlegi főépítésze, az építészeti felügyelőség vezetője, műemlékvédelmi szakemberek, civil szervezetek és a történelmi egyházak vezetőinek a részvételével. A találkozón bemutattak egy listát Háromszék 82 rehabilitálásra szoruló műemléktemplomáról. Műemlékvédelmi szakemberek év végéig ennek alapján összeállítják annak a 10–15 ingatlannak a listáját, amelyek felújítását kezdeményezik. /Kovács Zsolt: Az épített örökségért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

Taroltak a háromszékiek az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) által szervezett Kriza János Országos Balladamondó Versenyen, az első hat díjazott közül négyen sepsiszentgyörgyiek, illetve kézdivásárhelyiek. Az AESZ immár hagyományossá vált versenye 73 középiskolást toborzott Sepsiszentgyörgyre hét erdélyi megyéből. A diákok november 9-én Székely Nemzeti Múzeumban mutatták be produkciójukat, másnap díjkiosztás előtt kirándultak, este pedig a néptánctalálkozó gálaelőadására, illetve táncházba mehettek el.,,Nagyon szép balladákat hoztak a gyerekek, olyan változatokat is, amelyeket még egy magyar tanár sem ismer” – összegezte élményeit Demeter Ignác, aki az egyik támogatót, az Oktatási Minisztériumot képviselte a versenyen. Az AESZ bevallott céllal indította útjára 12 évvel ezelőtt a balladamondó versenyeket: a népköltészet igazi értékeinek megismertetését, ápolását, továbbéltetését kívánták elérni. /Farkas Réka: Balladák ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./

Mind a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, mind az Erdélyi Unitárius Egyház a szabad lelkiismeretük szerinti szavazásra buzdította híveit, ennek ellenére november 19-én Tőkés László független EP-képviselőjelölt egy református, majd egy unitárius templomban kampányolt Háromszéken. Az ÚMSZ birtokába került bizalmas, február 23-án született körlevél szerint Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület /EREK/ püspöke azt „ajánlotta” lelkészeinek, gyűjtsenek aláírásokat Tőkésnek. Pap Géza püspöknek a Tőkés László melletti aktív kiállásra való buzdítása nem váltott ki egyértelmű tetszést az egyházkerület lelkészei részéről. 61 lelkipásztor ugyanis közös állásfoglalást adott ki. Az aláírók tiltakoznak az ellen, „hogy az egyházat bárki is eszközként használja politikai célok elérése érdekében”. Az EREK módosított álláspontján. A Pap Géza püspök és Tonk István főgondok által aláírt november 19-i körlevelében az egyház elnöksége „minden református egyháztagot és erdélyi magyart” szabad lelkiismerete alapján való választásra szólított fel. Az Erdélyi Unitárius Egyház elnökségének hivatalos álláspontja, hogy az egyháztagok szavazzanak lelkiismeretük szerint. Tőkés László püspök november 19-én Háromszéken találkozott szimpatizánsaival: Baróton és Kézdivásárhelyen népgyűlésen vett részt, majd Kovásznán és Sepsiszentgyörgy református, illetve unitárius templomában találkozott híveivel. A püspök kíséretében Kovásznára látogató, és beszédet is mondó Orbán Viktor Fidesz-elnök kifejtette: olyan emberre kell leadni a voksot, aki érzi is, amit mond, és aki bebizonyította, hogy kiáll azért, amit megígér. A püspök stábjával együtt érkezett Kovásznára Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, Toró Tibor RMDSZ-szenátor és Antal Árpád András RMDSZ-képviselő is. /Mihály László: Kampány a szószékről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Civil megfigyelőkkel és egyes román pártok színeiben állított urnabiztosokkal próbálja elejét venni az erdélyi magyar ellenzék annak, hogy csalások rontsák Tőkés László esélyeit az európai parlamenti választásokon, jelezte Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki elnöke. Megjegyezte, indokolt az aggodalmuk, mert az RMDSZ képviselőcsoportja is a helyzetet orvosolni kívánó Toró T. Tibor által beterjesztett kezdeményezés ellen szavazott. „A csalásnak több módozata is lehetséges elsősorban azokon a településeken, ahová a román pártok nem küldenek urnabiztosokat – nyilatkozta Árus Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség gyergyószéki szervezetének elnöke. – Ezek egyike az, hogy az urnabiztosok figyelik, ki nem szavazott, és amikor közeleg az urnazárás, szavaznak helyette. A másik módszer az, hogy a szavazatszámlálás során a nem kívánt jelöltre leadott szavazatok egy részét érvénytelenítik egy második pecséttel. Csalhatnak az urnabiztosok azzal is, hogy megmutatják a segítséget igénylő szavazóknak, hová kell ütni a pecsétet. ”Sikerült módosítani a Sepsireform Egyesület statútumát úgy, hogy immár a választások megfigyelése is az egyesület tevékenységi körei közé tartozzék, és ne csak Háromszékre korlátozódjék a működése. Hasonlóképpen járt el Biharban a Magyar Polgári Egyesület is. Beadták a Megyei Választási Bizottsághoz a kérésüket, hogy megfigyelőként jelen lehessenek az urnáknál. A bizottságban RMDSZ-es javaslatra a döntést elhalasztották. A Tőkés-kampánystáb levélben tájékoztatta Hans-Gert Pötteringet, az Európai Parlament (EP) elnökét arról, hogy súlyosan sérülhet a választás demokratikus jellege azáltal, hogy nem biztosított valamennyi jelölt számára az ellenőrzés joga. /Csalástól tart az ellenzék. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

December 11-ére halasztotta november 20-án a sepsiszentgyörgyi bíróság a Szövetség a Székelyföldért egyesület jogi bejegyzésének tárgyalását. Október 7-én az ügyészség képviselője azt kérte a Kovászna és Hargita megye prefektúrájától, véleményezzék újra, hogy az egyesületet alapító 9 önkormányzat törvényesen hozta-e meg a csatlakozásról szóló határozatát. A mostani tárgyaláson az ügyészség képviselője bejelentette, a Hargita megyei intézmény nem teljesítette kérésüket. A Kovászna megyei prefektúra levele szerint valamennyi háromszéki település csatlakozásról szóló határozata törvényes. Ezt a választ azonban hiányosnak találta a bírónő, és a következő tárgyalási fordulóig újabb véleményezést kért. Az egyesületet képviselő ügyvéd szerint a bíróság fölösleges iratokat kér. /Kovács Zsolt: Újabb halasztás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./

Minden bizonnyal elszámoltatásra számíthatnak azok az RMDSZ-es képviselők, akik részt vállaltak Tőkés László választási kampányában, jelezte Kovács Péter kampányfőnök-helyettes, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, hozzátéve, ez csak a saját véleménye. A püspök egyes kampányrendezvényein Toró T. Tibor, Antal Árpád András, Tamás Sándor és Garda Dezső képviselő vett részt. Toró T. Tibor, aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöki tisztségét is betölti, székelyudvarhelyi kampánybeszédében kijelentette, számára természetes és magától értetődő a Tőkés László melletti kiállás. Nem az RMDSZ ellen, hanem Tőkés László mellett szólalt fel Székelyudvarhelyen. Valószínűnek tartja, hogy az RMDSZ kizárja soraiból azokat, akik nem követik a párt irányvonalát. „Állok elébe – jelentette ki Toró. – De én abban reménykedem, hogy a választások után lesz tér azoknak is, akik a megegyezést sürgetik. ” Sajtótájékoztatón magyarázta el Antal Árpád András képviselő is, hogy miért kísérte végig Tőkés Lászlót és a vele tartó Orbán Viktort a háromszéki kampánykörútján. Kijelentette, ha a magyarok az országos átlagnál nagyobb arányban mennek el szavazni, van esély arra, hogy mind az RMDSZ-lista, mind Tőkés László bejusson. Tamás Sándor képviselő Tőkés László kézdivásárhelyi kampányrendezvényén vett részt. Garda Dezső Gyergyószentmiklóson volt jelen Tőkés László fórumán. Jelenléte nem értelmezhető úgy, hogy az RMDSZ ellen kampányolt volna. Márton Árpád frakcióvezetőtől megkérdezte a Krónika, hogyan ítéli meg frakciótársai részvételét a Tőkés-kampányban, és készül-e szankciókat alkalmazni a renitensek ellen. „Provokatív kérdésekre nem válaszolok” – jött a szűkszavú válasz. Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese inkább elítélte ezt. /Gazda Árpád: Elszámoltatják Toróékat? = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke, Tőkés László háromszéki kampányfőnöke kijelentette, mivel a törvény nem engedi meg a független jelölteknek, hogy képviselőket küldjenek a választókörzetekbe, a püspök kampánystábja úgy döntött, néhány választókörzetbe két nem parlamenti párt listáin küld megfigyelőket. Gazda szerint a Tőkés László kampánystábja a Demokratikus Liberális Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt megyei szervezeteivel tárgyalt, és 96 megfigyelő-mandátumra nyújtott be kérést. Gazda hozzátette, a Sepsireform Egyesületnek szintén lesznek megfigyelői több településen. /Tőkés-megfigyelők román pártok listáin. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./

Pályázatíró, számítógép-kezelői és angol nyelvtanfolyamon vesz részt közel száz háromszéki pedagógus a Tanügyiek Szabad Szakszervezete kezdeményezésére, illetve az általa elnyert pályázat révén. Most fejeződik be az Apáczai Közalapítvány támogatásával a sepsiszentgyörgyi Amőba Oktatási Központban tartott négynapos európai pályázatíró képzés, amelyen negyvennégy tanár vesz részt. Egy másik képzéssorozatra 1,1 millió forintot adott az Apáczai Közalapítvány, melyből hatvan háromszéki pedagógus kezdte meg a hat hónapos alapfokú számítógép-kezelői tanfolyamot a megye négy városában. /Fekete Réka: Tanulnak a pedagógusok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./