Nincs nyilvántartás, de a rendőrség kábítószer-ellenes osztályának vezetője szerint Háromszéken is növekszik a drogfogyasztók tábora. Általában zárt, szűk baráti körök fogyasztanak – buliban, diszkóban, mulatóhelyen – vadkendert és ecstasy-tablettát. A szülőknek a kábítószer-ellenes világnap alkalmából kiadott kétnyelvű (magyar és román) szórólap szerint elsősorban a kitágult pupillák és a megnövekedett folyadékfogyasztás (nem alkohol, hanem üdítők, víz) jelezheti, hogy gyermekük miképpen szórakozik. /Demeter J. Ildikó: Nő a kábítószer-fogyasztás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./

Kisborosnyó nemcsak vendégfogadásra készül, hanem emléket is állít a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója tiszteletére. E faluban található Erdély leggazdagabb történelmi emlékparkja. Az augusztusi történelmi találkozóra, melyre eddig még nem volt példa a történelemben, Kisborosnyón készül Háromszék nagyjainak Oktogonja is, tájékoztatott Damó Gyula nyugalmazott tanító, a Nyíres Lokálpatrióta Kör ügyvezetője. Betonba öntve áll az emlékparkban nyolc monumentális kopjafa – ezeket nevezzük Oktogonnak –, melyeket a világtalálkozó tiszteletére állít a faluközösség, de az egész község, mert augusztus 17–20-án együtt ünnepelnek Nagyborosnyóval. A nyolc kopjafát nyolc tehetséges faragómester készítette, ezekre helyezik el a fémplaketteket, melyeken a megye jeles személyiségeinek, nagyjainak névsora lesz majd olvasható. A hazaérkezett vendégek augusztus 20-án este őrtüzet gyújtanak, akárcsak az ősszékelyek, a falu fölötti Sóhely-tetőn. A tetőről egész Felső-Háromszéket belátni. /Kisgyörgy Zoltán: Kicsi falu nagy programmal (Háromszéki Magyarok Világtalálkozója). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

Bizonyítékot találtak arra, hogy a titkosszolgálatok megfigyelik a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki vezetői számítógépeit. Olyan chipeket helyeztek el a gépekben, amelyek lehetővé teszik a behatolást, a levelezés, beszélgetések ellenőrzését, láthatóvá válnak a tárolt dokumentumok. ”Létezik egy igen drága, speciális dekódoló, amely kimutatja az ilyen chip létezését. Ezzel ellenőriztük jogászunk, Kulcsár Terza József és jómagam gépét, illetve a székházban található számítógépet. Mindhárom esetben jelezte a szerkentyűk létét, megtaláltuk, és eltávolítottuk azokat” – mondta el Gazda Zoltán sepsiszéki elnök. Gazda Zoltán felháborítónak tartja a megfigyelést. Az MPSZ, illetve a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetői régóta gyanítják, hogy a titkosszolgálatok megfigyelik őket, erre bizonyíték az a jelentés, amelyet idén március 28-án Petre Strachinaru képviselő interpellációjára adott az akkori igazságügyi miniszter, Monica Macovei. Ebből kiderült, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmusellenes Nyomozóhatóság ügyészei elkezdték a bűnvádi eljárás elindításához szükséges iratcsomók összeállítását. Macovei válaszából kiderül: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) több jelentést készített a székelyföldi autonómia-népszavazás ügyében. Neve elhallgatását kérő háromszéki informatikus elmondta: Gazda Zoltán háromszéki sajtótájékoztatója után a román titkosszolgálat hatalmas felderítő munkába kezdett Sepsiszentgyörgyön a chipeket feltáró informatikus azonosítására. Tucatnyi informatikust hívtak fel ismeretlen telefonról érdeklődők azzal a provokatív kérdéssel, hogy nem ismernek-e olyan szakembert a városban, aki azokat a bizonyos chipeket ki tudná mutatni. Gazda szerint a megfélemlítés miatt a szakember nem akar nyilvánosság elé lépni. /Tovább élnek a Ceaucescu-féle módszerek. Módszeresen lehallgatták az MPSZ vezetőit. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 4./

Csernáton tájmúzeumában készül a monumentális faragott emlékoszlop, melyet július 7-én, bizonyos feljegyzések szerint Árpád honalapító fejedelem halálának 1100. esztendejében avatják fel a Kárpát-medencében egyetlen Árpád nevű falujában. Az erdővidéki cserefa Tőkés László püspök kezdeményezésére válik emlékoszloppá. Árpád falu Bihar megyében van. 1996-ban, a magyar millennium évében az ünnepségeket november 23-án tartották, a falu lakói elhatározták, hogy a település nevét magyarul is kiírják. A magyar helységnévtáblát a rendőrség levetette. Ellenkező esetben – fenyegetőztek – lezárják az utat, és nem tudják megtartani a tervezett ünnepséget. A megemlékezésen mintegy másfél ezer ember vett részt. Tőkés László beszédében azt emelte ki, hogy akit megfosztanak emlékezetétől, azt emberi méltóságától fosztják meg. 1996-ban, a honfoglalás 1100. évében Árpád-díjat alapítottak, amelyet elsőként a településről Nagyváradra származott Vassy Erzsébet képzőművész vehetett át. Árpád falu nyolcszáz körüli lakosának többsége – több mint 700 lélek – magyar. Árpád vezérnek Háromszéken az altorjai nagytemplom melletti teraszon áll a szobra – Miholcsa József alkotása, 2003-ban avatták fel. /Sylvester Lajos: Árpád éve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

Negyvenhárom háromszéki kezdett el dolgozni a napokban a felvidéki Galántán, és ma újabb jelentkezőket toboroznak Kézdivásárhelyen. Eközben egyszerűsödött a külföldi munkavállalás ügyintézése is, az érdeklődőknek már nem kell Bukarestbe utazniuk, hanem Sepsiszentgyörgyön rendezhetik irataikat. A Galántán lévő Samsung gyár havonta egy alkalommal autóbusszal hazahozza az ittenieket, és négy nap pihenés után visszaviszi őket. Ez része a bérnek, amely 350–400 euró készpénzt jelent, emellett a vállalat biztosítja a szállást és az étkezést. /Mózes László: Felvidék fogadja a háromszékieket (Munkaerőexport). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./

Árpád fejedelem halálának millecentenáriumára szerveztek ünnepséget Bihar megyében, Árpádon. Az Egy nemzet, egy haza mottóval megszervezett, július 8-áig, vasárnap estig tartó rendezvény házigazdája a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt. Árpád-kori fegyvereket és viseleteket, valamint magyar harcművészeti módszereket is bemutattak. Tőkés László püspök hirdetett igét. „Ennek az évfordulónak többszörös üzenete van – hangsúlyozta a püspök. – Történelmi üzenete a folytonosság, politikai üzenete pedig az, hogy olyan vezérekre van szükség, akik népükért és nem népükből élnek. ” Árpád fejedelemről és koráról Bakay Kornél történész tartott előadást, majd Maczkó Mária népdalénekes produkciója után Miller Lajos operaénekes az Árpád népe című operából énekelt részleteket. Az Árpád-díjat idén Szörényi Levente zenésznek adták át. Bár Szörényi nem a régió szülötte, de térségektől függetlenül szolgálja a nemzetet. A színpadon felállították azt a szoborfejet, melyet Brassóból, a Cenkről ledöntött Árpád-szoborból mentettek meg. A szobor elé azt az Árpád-pajzsot is kiállították, amelyet a Szörényi Levente által alapított Holdvilágárok Alapítvány adott át kitüntetésként Tőkés Lászlónak. „Nem az a célunk, hogy egymás munkáját díjakkal jutalmazzuk – fogalmazott Szörényi. – Célunk, hogy a velünk nem teljesen egy hullámhosszon lévő, ámde értékes embereket is buzdítsuk arra, hogy ne csak a külföldért, hanem népükért is merjenek bátorsággal cselekedni. ” Szörényi a Sziklák meghasadása című új művét is előadta az árpádi színpadon. A református templomkertben emlékoszlopot lepleztek le. Az oszlop fáját a háromszéki, székelyszáldobosi Albert Tibor adományozta, a művet az alsócsernátoni Haszmann József és Haszmann Pál faragták ki. /Gergely Gizella: Árpád vezérre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./

A legfontosabb erdélyi magyar prioritásnak nevezte Tőkés László és Markó Béla tervezett találkozóját Antal Árpád és Tamás Sándor háromszéki RMDSZ-es képviselő. Kiadott közleményükben leszögezték: összefogásra és egységre van szükség. /Farkas Réka: Összefogást akarnak (RMDSZ-es képviselők állásfoglalása). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

Országszerte több ezer hektár termőföldet tett tönkre az ítéletidő. Erdélyben leginkább Hargita, Kovászna és Beszterce-Naszód megyét sújtotta a vihar. Háromszéken is hatalmas károkat okozott a vihar és a jégeső. Bálványosfürdőn például tojás nagyságú jég hullott. A heves esőzések miatt a településen 15 háztartást öntött el a hegyoldalról lezúduló esővíz. Mikóújfalun is a jégeső okozott károkat, több mint 180 háztartást öntött el az ár, továbbá elverte a gabonát. Felcsíkon közel 20 ezren maradtak villanyáram nélkül, mert a villanyvezeték megrongálódott. Hasonló volt a helyzet Udvarhelyszéken is. Székelyudvarhelyen 40 ezren maradtak ivóvíz nélkül, az áramszolgáltatás szünetelése miatt. /Több megyében tombolt a vihar. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

A Keresztély Ferenc és Bede István tiszteletére szervezett ünnepséget június 18-án Sepsiszentgyörgyön Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul nyitotta meg, aki az 1956-os forradalom két idős háromszéki résztvevőjének odaítélt emlékérmet adta át Sólyom Lászlók, magyar köztársasági elnök nevében. Keresztély Ferenc sepsiszentgyörgyi otthonában beszélt az újságírónak börtönbüntetéséről, amelyet szinte gyerekként róttak ki rá. Születésileg felsőrákosi, Brassóban lakott, ott tartóztatták le, alig töltötte be a 18. évét. 1957-ben néhány barátjával elment Fehéregyházára, s megkoszorúzták a Petőfi-emlékművet. Ezt nacionalista megnyilvánulásnak minősítették, azért ítélték el. Az Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség, az EMISZ tagja volt. Az egész országból szedtek össze magyar fiatalokat. Letartóztatása után Marosvásárhelyre vitték. Egy méterszer egy méteres cellában tartották, még a vécére is fekete szemüveggel vitték ki. A tárgyaláson 77-en voltak. Keresztély Ferenc hat hónapot töltött a Szekuritátén, megverték a kihallgatások alatt. Összesen 1043 évet kaptak, összeszámolták. Őt 12 évre ítélték. Salciára vitték, Braila Nagyszigetére, gátat építeni. Juhaklokban laktak, körülbelül 35 ezer ember. Napi tíz órát dolgoztak, az élelem legtöbbször valami könnyű puliszkalé volt. Élve megúszta a vérhast is, és szerencséje volt, mert pár hónap után „kiszűrték”, s elvitték Nagyenyedre gyárba, dolgozni. Ott már a szakmájában dolgozhatott a szabadulásáig. Amnesztiával szabadult 1964-ben. /Willmann Walter: Tizenkét év koszorúzásért. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 13./

Felsőcsernátonban, a Csigolyás kempingben július 14-én ér véget a tizedik kézművestábor, melyen Háromszék megye óvónői vettek részt. Prezsmer Imola szaktanfelügyelő, a tábor szervezője és lelke elmondta: jubileumi esztendő lévén, az egész megye területéről érkezett óvónők új technikákat sajátítottak el. Magyari Lajos verseiből összeállított ünnepi előadással köszöntötték a tízéves tábort. /Iochom István: Óvónők kézművestábora Csernátonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

V. Erdős László honvédezredes a Nyugati Magyarság júniusi számában terjedelmes összeállításban emlékezett meg a méltatlanul megtagadott honvédtábornokokról, köztük Dálnoki Veress Lajos vezérezredesről, Dálnoki Miklós Béla vezérezredesről, Nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredesről, akiket a megszállók és a kommunista hatalom bosszúhadjárata elért, és koholt koncepciós perek alapján elítélt és bebörtönzött, egyeseket közülük emigrációba kényszerített. Erdős László történelmi panorámát rajzolt Dálnok históriai küldötteiről: ,,Ritka az a falu Háromszéken, amely annyi jelentős szülöttel és innen elszármazott személyiséggel büszkélkedhetne, mint éppen Dálnok. Soroljuk: Dálnoki Veress Demeter (XVIII. század) egyházi író, dálnoki Veress Gerzson, XVII. századi kuruc költő, történetíró, s. Nagy Mihály (1612–1648) és d. Nagy Lőrincz (1614–1661), kolozsvári unitárius gimnáziumi tanárok, előbbi teológiai író, utóbbi héber filológus. Itt született Földes Géza (1857–1937) pedagógus, újságíró, szerkesztő, Darkó Jenő (1880–1940) bizantinológus, szerkesztő, az MTA tagja, Kozma Dénes (1875–1925), a magyar mezőgazdasági irodalom úttörője, Hadnagy Albert (1901–1967) levéltári igazgató. Idevalósi családból származtak, és Dálnokhoz kötődtek az író és költő Gaál József (1811–1866), valamint két neves magyar hadtörténeti személyiség, két vezérezredes: dálnoki Veress Lajos (1889–1976), az 1944-ben Erdélyben harcoló 2. magyar hadsereg parancsnoka, hadtörténeti író és dálnoki Miklós Béla (1890–1948) 1944-ben a Kárpátokban harcoló I. magyar hadsereg parancsnoka, Magyarország ideiglenes miniszterelnöke 1944–45-ben. ” Erdős László a felsoroláshoz hozzátoldotta Veress Dánielt és Veress Gerzsont is. Dálnoki Veress Lajos vezérezredes /sz. Sepsiszentgyörgy, 1899. okt. 6./ elvégezte a Ludovika Akadémiát. 1942-ben a szovjet elleni nyári hadműveletekben a 2. magyar hadsereg páncélos hadosztályának parancsnoka. 1944. március 19-én, a német megszállás hírére mozgósított, majd Horthy Miklós csapdába csalását és a német túlerőt látva visszavonta a parancsot. 1944. augusztus 1-jével vezérezredessé léptették elő, és az Észak-Erdélyben állomásozó 2. magyar hadsereg parancsnoka. Horthy Miklós az október 15-i kiugrási kísérlet előtt akadályoztatása esetére a helyettesévé, ,,homo regiusszá” nevezte ki. A kormányzói proklamáció után kiadta a parancsot a visszavonulásra, de a németek letartóztatták, és átadták a nyilas hatóságoknak. A hadbíróság 15 évi fegyházra ítélte, Sopronkőhidán őrizték. 1945. március 28-án őreivel együtt megszökött, de a szovjetek elfogták, és 1946 januárjáig a kiskőrösi szovjet internálótáborban tartották fogva. Szabadulása után igazolták, de a Magyar Kommunista Párt megakadályozta kinevezését a Honvédelmi Minisztériumba, s 1946-ban nyugdíjazták. 1947-ben őrizetbe vették, és köztársaság-ellenes összeesküvés vádjával első fokon halálra, majd másodfokon kegyelemből életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1956. október 28-án a szabadságharcosok szabadították ki Márianosztráról. November 3-án elhagyta az országot, és Londonban telepedett le. 1976. március 29-én halt meg. Donáth György, félig erdélyi gyökerű, maga is híres katonacsalád sarja, a koncepciós perekben halálra ítélt konok székely a Horthy-rendszer visszaállításának megkísérlésével vádoltan az utolsó szó jogán, miután kijelentette, hogy semmiféle földi igazságszolgáltatási fórumhoz nem fog kegyelemért folyamodni, ezt mondta: ,,Dálnoki Veress Lajos vezérezredes volt az, aki 1944. márciusban hadtestét mozgósította, Veress vezérezredes volt az, aki kétszázezer embernek olyan intézkedést adott, amelynek következtében a németek súlyos vereséget szenvedtek. Ő volt az, aki a kormányzói hadparancsot végrehajtotta. ” – Donáth szerint az egész demokratikus rend jogforrásának egyik megalkotója mégsem lehetett ilyen vád fő hordozója. Dálnoki Veress Lajos vezérezredes elítélése példa arra, hogy a magyarországi kommunista rezsim miként ítélte halálra, záratta börtönbe és pusztította el, miként kényszerítette a magyarság legjobbjait emigrációba. /Sylvester Lajos: Méltatlanul megtagadott honvédtábornokok (Koholt koncepciós perek nyomában). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Magyarország legnagyobb keresztény civil szervezete, tizenhárom éve alakult, ökumenikus jellegű, több mint hetven alapszervezete ötezernél több tagot tömörít, köztük a történelmi magyar egyházak képviselői is megtalálhatóak. Országos elnöke dr. Osztie Zoltán. A KÉSZ egyik fő célja a határon túli magyarokkal való kapcsolattartás, emellett számtalan karitatív, kulturális, közéleti tevékenységből veszik ki részüket. A KÉSZ békési szervezetének szervezésében az ottani elnök, dr. Pálmai Tamás vezetésével egy csoport fiatal országos zarándoklaton tartózkodik most Erdélyben. A napokban Háromszékkel ismerkednek, az első erdélyi KÉSZ-csoport sepsiszentgyörgyi megalakításának szándékával bemutatkozó estet is szerveznek július 19-én. /Váry O. Péter: Háromszéken a KÉSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

Az Amőba Alapítványt a sepsiszentgyörgyi Amőba cég hozta létre 1996-ban azzal a céllal, hogy széles körben népszerűsítse a korszerű ismereteket Kovászna megyében. Az alapítvány oktatást támogató programjairól, tudást népszerűsítő tevékenységéről vált közismertté. Az Amőba Alapítvány által koordinált egészségügyi menedzsmentképzések az orvosi kabinetrendszer átalakulási folyamatát könnyítették meg közel száz háromszéki orvos számára. Kézdivásárhelyen színvonalas informatika-tanfolyamok támogatásával több száz fiatal és középkorú számára teszi lehetővé a szakmai előrelépést munkahelyeken. Legfontosabb programja a nemzetközi ifjúsági program, a Global Teenager Projekt, amelynek országos koordinátora 2000 óta. A GTP-ben többek között háromszéki és Hargita megyei református kollégiumok, elméleti líceumok tanulói és tanárai vesznek részt, sikerrel. /Amőba Alapítvány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

Harminc háromszéki magyar és román diák próbálta elsajátítani egymás nyelvét az egyhetes sepsiszentkirályi multikulturális táborban, melyet a kultúrák közötti kapcsolatok erősítéséért létrehozott Alteris Egyesület és a román értelmiségi fiatalokat tömörítő Közösségért Egyesület szervezett. A tábor ötletgazdája és szervezője, Victor Sibianu sepsiszentgyörgyi antropológus elmondta: a diákokat tiszta magyar és színromán háromszéki közösségekből választották ki. „Az a tapasztalat, hogy a magyar és román diákok egyaránt keveset tudnak például a romániai kisebbségekről. Egyik általános műveltségi vetélkedőn fel kellett sorolniuk a hazánkban élő nemzeteket, és a 21 romániai kisebbségből legtöbb hetet tudtak megnevezni a résztvevők” – számolt be Sibianu. A nagy érdeklődés miatt augusztus végén újabb tábort szerveznek. /Kovács Zsolt: Kézzel-lábbal két nyelven. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

Bár tizenkét gyermeket felvettek, mégsem indulhat szeptembertől drámaosztály a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban. Keresztély Irma megyei tanfelügyelőnő közölte, a beiskolázási terv előkészítése minden évben októberben kezdődik. „Ez egy több mint két hónapos folyamat, s ezután, december végén kell benyújtani az osztályindítási kérelmet”. A drámaosztályt nem terjesztették elő, így a minisztérium felé nem is tudta december végén jóváhagyni a kérelmet. Kerezsi János, a líceum igazgatója szerint kezdetben nem volt meg az induló létszám. Fazakas Misi, a drámaosztály vezetője úgy érzi, mindent megtett annak érdekében, hogy az osztály elindulhasson. Ez az ország egyetlen középiskolai drámatagozata, ahol magyar nyelven folyik az oktatás, ezért fontos lenne, hogy létrejöhessen az új évfolyam. /Erdős Zsófia: Drámai drámaosztály-ügy. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Dr. Garda Dezső gyergyói RMDSZ-képviselő július 21-én tárta nyilvánosság elé Famaffia a Székelyföldön címmel a kivizsgálássorozat összefoglalóját. Garda kifejtette, a kitermelési kvóták rendszerének fenntartását sérelmezik az erdészetek, azok országos szövetsége, leginkább maguk a tulajdonosok, akik emiatt jogos jövedelemtől esnek el. Garda törvénytervezetébe annak idején bevette a kvótakiosztás megszüntetését is. Itt korrupcióról van szó, a kvótákat eurókért vásárolták, mégpedig három-öt euró csúszópénzt adtak egy köbméter kivágható fáért. Amikor a törvényt meg kellett szavazni, egyes RMDSZ-es honatyák is Garda tervezete ellen voltak. Nem első eset, sajnos, állapította meg. Garda Dezső szerint a székelyföldi erdőirtás legalább akkora figyelmet érdemlő vészhelyzetet idézhet elő, mint a verespataki ciántechnológián alapuló aranykitermelési terv. Garda emlékeztetett, az 1995-ös rendkívüli széltörés kapcsán indult meg a székely erdőségek hatalmas kifosztása, ezt vizsgálóbizottsági tagként alaposan dokumentálni tudja. Hargita megyében négymillió köbméter fát döntött ki a viharos szél, s ebből csak 1,6 milliót jelentettek a minisztériumnak és az Országos Erdőügynökségnek, a többit elhallgatták. A nagyfokú elégedetlenség miatt a parlamentben megalakult vizsgálóbizottság, a szakemberek kiderítették, hogy Hargita megyében 2,4 millió köbméternyi faanyagot elhallgattak. El lehet képzelni, mekkora hasznot hajtott ez azoknak a hegyen túli vállalkozóknak, akik szinte ingyen jutottak akkor hozzá, de árán adtak túl rajta. Megvannak a nevek is, akik felelősek e rablásért. Az akkori megyeitanács-elnök és a prefektus akkor jelentette be, hogy Hargita megyében nincs korrupció, amikor Garda képviselő a Hargita Népében kezdte közölni az ellenkezőjét bizonyító aktákat. Ezek a személyek azonban politikai védettséget élveztek, és miután a Szociáldemokrata Párt hatalomra került 2000-ben, ezeket az ügyeket ,,megoldották” úgy, hogy nyomást gyakoroltak az ügyészségre, bíróságokra, és a kártevőket nem vonták felelősségre. Még nagyobb kárt okoztak a nehezebben megfogható törvénytelen árverések. Garda a két megyében /Háromszéken és Hargita/ négymillió köbméter fa elhallgatását látja bizonyítottnak. Garda Dezső szerint a törvénytelen kitermelés, az eddig soha nem tapasztalt mértékű fa-, sőt, erdőlopás összefüggésben van az erdővisszaadásért kezdődő harccal. 1997 őszén, kezdődött, de csak 2000. január 12-én fogadták el a törvényt. Ezután is mindent elkövettek, hogy a visszaadást hátráltassák. Garda számára fájdalmas volt, hogy akik ellen kivizsgálás indult, azok azzal vádolták őt, hogy magyar ember támad magyar embert. Arról viszont hallgattak, hogy ezek az emberek akadályozták azt, hogy a magyar közösségek visszakapják jussukat. Hargita megyében csak azoknak akarták kiadni jussukat, akik az állami erdészettel kötnek szerződést. A megyében már 2000-ben létrehozták a Csíki Közbirtokossági Uniót és a Libán Uniót, mely Udvarhely és Gyergyó vidékét foglalta magában, ezek tagjai magánerdészeteket állítottak fel, a többiek az államnál maradtak. Azt a három erdészt, akik az erdőket visszaadták – Fodor Györgyről, Sanduly Tamásról és Mező Józsefről van szó –, állásaikból kitették. Sanduly és Mező végül kegyelmet kapott, de Fodor nem. Ő volt az, aki Zetelakán vállalta a magánerdészet alapítását, Csíkban pedig Rafain Zoltán és Tőke István voltak azok, akik e harcot vállalták a közbirtokossági unió, illetve a magánerdészet szintjén. /B. Kovács András: A kvótarendszer kulcsa (Vágják a fát). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

Július 23-án Barátos református gyülekezete virággal fogadta a templom új harangját. A református templom nagy harangját 1944. augusztus 8-án az akkori hadvezetés más háromszéki templomok harangjaival együtt hadicélokra elvitette. A köpeci, lécfalvi és orbaiteleki harangok megkerültek, de a barátosi, mivel nem volt rajta felirat, soha nem került elő. Az elveszett harang helyébe öntette a református gyülekezet az új harangot, amelyen a következő felirat áll: Boldog nép az, amelynek az Úr az Istene ― Isten dicsőségére öntette a barátosi református egyházközség 2007-ben. /Bodor János: Új harang Barátoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

Kuriózumszámba megy Háromszéken a Cuvantul Nou című napilap, mert 39 éven át kiadó nélkül létezett. Bekövetkezett az, ami várható volt, a leghosszabb életű román nyelvű napilap bukása. Július 25-én nem jelent meg a Cuvantul Nou (CN) napilap. Úgy hírlik, a Kovászna megyei adóhivatal állította le a kiadvány megjelenését, mert úgy vélik, a felhalmozott adósságok miatt a továbbiakban nem adhatják ki a lapot. 1989 után az újságírók egzisztenciális meggondolásokból nem kockáztatták meg egy, a CN-t kiadó vállalkozás bejegyzését. Attól tartottak ugyanis, hogy a megye 25 százaléknyi román ajkú lakossága képtelen lesz fenntartani a lapot. A szerkesztőség inkább a mindenkori kormány támogatására alapozott. Az 1990-es évek elején többnyire a hisztériakeltés biztosította a kormánypénzek folyósítását a lapkasszába. A CN főszerkesztői is az épp soron lévő hatalmi trend szerint váltakoztak. Azt hallani, hogy a kormány törölné a szerkesztőség felhalmozott adósságait, cserében egy újságkiadó kft. bejegyzéséért. Mostantól nem a szerkesztőség, hanem az azonos nevű alapítvány (FCN) adja ki újra a lapot. 1989 decembere előtt öt-nyolc ezres példányszámban nyomtatták az újságot, jelenleg alig 800 példányban. Ráadásul két éve konkurense a fiatal szabadelvűek által szerkesztett Observatorul de Covasna. Szintén két éve került piacra a konzervatív román erőket képviselő Adevarul de Covasna hetilap is. /Domokos Péter: Kisebbségi lombikújság. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

A Demokrata Párt /PD/ Kovászna megyei szervezetének vezetősége diszkriminációval vádolja a háromszéki magyarok világtalálkozójának szervezőit, kijelentve, hogy az esemény etnikai kritériumokon alapszik. Petre Strachinaru képviselő, a PD Kovászna megyei szervezetének ügyvezető elnöke szerint: „Diszkriminációról van szó. A találkozó mindazon elszármazottaké lehetett volna, akik vissza szeretnének látogatni Kovászna megyébe. A románokat is vissza kellett volna hívni. ” Strachinaru elmondta még, hivatalos adatokat fog kérni arra nézve, hogy milyen pénzalapokkal járul hozzá a Kovászna Megyei Tanács az esemény megszervezéséhez. Három héttel ezelőtt a Kovászna Megyei Tanács jóváhagyta 100. 000 lej kiutalását a rendezvény megszervezésére. Ezt a döntést Ioan Solomon független képviselő elmarasztalta. /Diszkriminációs vádak. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

Albert Ernő nyugalmazott ,,mikós” igazgató, az Albert Kiadó vezetője a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának emlékére hasonmás kiadásban megjelentette az 1899-ben Sepsiszentgyörgyön kiadott Háromszék Vármegye Emlékkönyv Magyarország ezeréves fennállása ünnepére című millenniumi művet. A hasonmás díszkiadású könyvet hatolykai Pótsa József, a nagy tudású főispán szerkesztette a legjelesebb korabeli történészek, tudományos kutatók és szépírók közreműködésével. Háromszék millenniumi ,,nagybibliája” olyan okmányok szövegét is tartalmazza, amelyek a Székely Nemzeti Múzeum menekített értékeinek zalaegerszegi szétbombázásánál örökre eltűntek, s egyedüli forrásuk ez a könyv. A kiadatást sarkallta az is, hogy Székelyudvarhely millenniumi emlékkönyve – Jakab Elek és Szádeczky Lajos munkája, 1901 – reprint kiadásban már 1994-ben megjelent. Albert Ernő pályázatait az illetékes kuratóriumok évről évre elutasították. Sylvester Lajos szerint a legnagyobb, egy személyhez köthető vállalkozás ez a könyv, amellyel a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára valaki is kirukkolt. /Sylvester Lajos: Háromszék vármegye millenniumi emlékkönyve (Egy hasonmás kiadás lapszélére). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

„Igyekeztem minden fontos mondandónkat előadni, legalábbis amennyi negyven percbe belefért” – mondta Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke. Az elnöki látogatás idején éppen a Kommandói Napok rendezvénysorozatán részt vevő Vajda négy háromszéki polgármester kíséretében kapott lehetőséget a rövid beszélgetésre az államfővel. „Azt kértem Traian Basescutól, hogy kapjunk erőteljesebb jelzéseket Bukarestből a székelyföldi megyék idegenforgalma fellendítésének ügyében. ” – mondta. /Cs. S. : Államfői ígéret. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

Traian Basescu államfő augusztus 10-ig Kovásznán marad feleségével együtt, miután a hétvégét nem hivatalos látogatáson Kovászna megyében töltötte. Az államfő augusztus 7-én Bukarestbe utazott, hogy részt vegyen Winkler Gyula kommunikációs miniszteri eskütételén. A megyei rendőrség parancsnoka szerint Basescu este visszatér a fürdővárosba. Basescu meglátogatta a szívkórházat, megígérte, közbenjár annak érdekében, hogy a kormány finanszírozza az évente 16 ezer beteget ellátó intézmény korszerűsítését. Később az államfő a megye legmagasabban fekvő helységébe, Komandóra utazott, ahol részt vett a település napjain. Betért a sepsiszentgyörgyi Sugás vendéglőbe, és meglátogatta a Sepsiszentkirályon szervezett nemzetközi lovastornát. Csíkszeredában néhány óra erejéig részt vett a városnapokon. Basescu Kézdivásárhelyre is ellátogatott, gépkocsijával megállt Kézdivásárhely főterén. Az államfő elmondta: nagyon megtetszett neki a környék és az ott élők vendégszeretete, ezért úgy döntött, hogy további néhány napot Háromszéken tölt. /Basescu péntekig Kovásznán nyaral. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

Ebédre hívott meg magyar újságírókat augusztus 7-én Traian Basescu államfő a volt Ceausescu-villába, Kovásznán. A találkozón Bodor János, a Háromszék sepsiszentgyörgyi napilap tudósítója, valamint Kocsis Cecília, a Székely Hírmondó kézdivásárhelyi hetilap főszerkesztője vett részt. Az elnök az ebéden elismerte: az I-VIII. osztályos magyar anyanyelvű diákoknak idegen nyelvként kellene oktatni a román nyelvet. Erre – mint hangoztatta – a háromszéki látogatása során magyar nemzetiségű emberekkel lezajlott beszélgetései során jött rá. A nyilvánosságot nem vállaló újságíró adatközlő elmondta, kicsikarták az elnöktől, hogy mondja ki: egyetlen kormánynak sem volt érdeke befektetéseket hozni Háromszékre – de Hargita megyébe sem –, mert a Székelyföldről kevés szavazatra számíthattak a mindenkori bukaresti politikusok. Basescu megismételte korábbi álláspontját a székelyföldi autonómia kapcsán: támogatja az ország összes vidéke részére egyaránt hasznos helyi autonómiát, decentralizációt, függetlenül attól, hogy Kovásznáról vagy Craiováról van szó. /Domokos Péter: Székelybarát” román elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

A kormány elfogadta Kovászna megye címerét. Háromszék történelmi címerét Szekeres Attila rajzolta újra. – Hosszú utat kellett bejárni, míg elfogadták – mondta Demeter János, a megyei tanács elnöke. A helyi politikusok egy része sokat gáncsoskodott, holott a címerek általában nem etnikai jeleket tartalmaznak, hanem emberi és közösségi karaktereket jelenítenek meg. Ez a címer ennek az elvárásnak minden szempontból megfelel. /(s): Régi-új címere van a megyének. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

A Háromszéki Magyarok Világtalálkozóján kultúrcsemegék kerülnek terítékre. Nincs olyan művészeti ág, melynek képviselői ki ne tennének ezúttal magukért. Érdekes fellépések, tollforgatók magukról és művészetükről vallanak, a képzőművészek egy helyütt bemutatkoznak, a zenészek örömkoncertet adnak. /Váry O. Péter: Uborkaszezon után tobzódás (Háromszéki Magyarok Világtalálkozója). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./

A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának részeként kerül sor augusztus 17-én Sepsiszentgyörgyön az Arany János-szobor avatására, de nem az ajándékba kapott mellszobor kerül talapzatra. Ez ellen számosan kifogást emeltek, mondván, hogy nem igazán hasonlít Arany Jánoshoz. Így aztán a város egy másik mellszobrot rendelt, melyet Vargha Mihály képzőművész készített el. /(vop): Igazi Arany-szobor lesz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./

Csernáton község önkormányzata a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának tiszteletére a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadó gondozásában a Kovászna Megyei Tanács támogatásával nyolcvanoldalas, gazdag képanyaggal illusztrált füzetet adott ki – egy leendő falumonográfia előfutáraként. A füzetet Dimény Haszmann Orsolya és Haszmann Pál-Péter szerkesztette. A szerzők a kúriák, udvarházak sokaságát is felvonultatják, a köztéri szobrok, emlékhelyek Csernáton község neves alkotóinak, hírességeinek a galériája. /(sylvester): Csernáton írásban és képekben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./

A szeptember eleji, illetve jövő évi nyugdíjemelésről nagy lendülettel nyilatkoznak politikusok – a mezőgazdasági nyugdíjak esetében egyenesen megduplázódást emlegetnek -, a nyugdíjpénztári szakemberek visszafogottabban nyilatkoznak. A nyugdíjszámítási folyamat ugyanis bonyolult, több tényezőn múlik. A szakemberek szerint a mezőgazdasági nyugdíjak megkétszereződéséről szóló hír egyszerűen nem igaz. Valójában a közel félszázezres háromszéki nyugdíjas-társadalom legelesettebb rétegének tekinthető az egykori téeszekben munkálkodó emberek népes csoportja, a megyében hat és fél ezernél többen vannak, akiknek kizárólagosan a mezőgazdasági nyugdíjból kell megélniük, abból, amit már 2004-ben egyszer valóban megdupláztak, de így is siralmasan alacsony maradt, a megyei átlagértéke mindössze 133 lej. Az átlagjuttatás 360 lej. /Mózes László: Nyugdíjjátszma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./

Újraszámították azoknak az idős, hetven év körüli embereknek a nyugdíját, akik már 1963 előtt dolgoztak. A kiigazítás eredményeként Háromszéken több mint tizenkilencezren kapnak már júliustól valamivel több pénzt havonta, átlagosan néhány tíz lejjel többet. A nyugdíjak újraszámításakor eddig minimálbérrel számoltak. Háromszéken 21 364-en dolgoztak 1963 előtt, közülük 19 203-an több nyugdíjat kapnak. /Mózes László: Kis emelés időseknek (Újraszámított nyugdíjak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./

Két nap múlva kezdődik a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. A rendezvény meghatározó esemény a régió történetében, talán ha száz esztendőben akad egy ehhez fogható. A szervezők mindent megtettek, hogy a rendezvény elérje célját. Az első nap, augusztus 17-e a települések napja. Augusztus 18-án a négy magyar városban a négy kisrégió számára zajlanak programok. A harmadik nap, augusztus 19-e egyetlen helyszínre koncentrálódik, az Óriáspince-tetőre. Ott három esemény zajlik, az első a megye történelméből, földrajzából ihletődött emlékhelynek az avatása. Minden település neve kőbe vésve megtalálható, a nevek mellett olvasható a települések első írásos említésének évszáma is. A másik kiemelt esemény a szekértábor Minden község hagyományos fakerekű szekérrel vonul fel az Óriáspince-tetőre, ezt egyfajta kiállítótérként, standként berendezik be. Van, aki fúvószenekart hoz, van, aki hagyományos ételeket fog főzni. Este sor kerül Szörényi–Bródy Egy a nép, egy a magyar című produkciójára. Végül az utolsó nap, augusztus 20. Az elején szerényebben indult, a perkői búcsú a háromszékieknek legalább annyira fontos, mint a nagyvilág által ismert csíksomlyói, és erre nem akartak rászervezni; másrészt 20-a Romániában nem munkaszüneti nap. Délután a Perkőn a szabadtéri színpadon lesz egy gyermek- és ifjúsági néptánctalálkozó, este pedig a Transylmania zenekar jelentkezik új előadással. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója jelképesen a háromszéki magyar történelmi egyházak harangjainak megkondításával kezdődik, és 20-én, hétfőn este a Transylmania produkciójából egy láng segítségével áttérnek az egész megyét behálózó lármafák meggyújtására, amelyek egyrészt a hajdani lármafák mintájára figyelmeztetnek. Így válnak az összetartozás lángjaivá, őrtüzeivé a lármafák. /Váry O. Péter: Harangszótól lármafáig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./