Mintegy húszezer, Tőkés László európai parlamenti képviselői jelöltségét támogató aláírást gyűjtöttek eddig a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) háromszéki szervezetei. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke elégedett az eddigi munkával, mint elmondta, céljuk korábban tizennyolcezer aláírás összegyűjtése volt. A legtöbbet, mintegy hétezer aláírást, az erdővidéki szervezet gyűjtötte. /K. A. : A tervezettnél több aláírás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

Az RMDSZ-nek kétszázezer támogató aláírásra van szüksége ahhoz, hogy indulhasson a május 13-ra tervezett EP-választáson, előzetes becslések szerint a jövő hét végi összesítésnél várhatóan a 310 ezret is túllépi az aláírások száma. A Tőkés László független jelöltnek aláírásokat gyűjtő stáb is bejelentette: összegyűlt a szükséges százezer aláírás. Jelzések szerint a két lista között számos átfedés van; a jogszabályok viszont tiltják, hogy egyazon személy több párt vagy független jelölt indulását támogassa aláírásával. Csík térségében 26. 143 RMDSZ jelölteket támogató aláírás gyűlt össze, Háromszéken 35. 026, Maros megyében 53. 200, Szatmár megyében pedig 22. 205 aláírás. Kiskorúak felhasználásával vádolja az RMDSZ-t az EP-választásokhoz szükséges aláírásgyűjtésben az SZNT. Gazda Zoltán, az SZNT titkára hozzátette, hogy az RMDSZ minden egyes behozott aláírásért három banit fizet. Márton Árpád, az RMDSZ alsóháromszéki területi szervezetének ügyvezető elnöke cáfolta a vádakat. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke jelezte, a kongresszuson bejelentett 40 ezret is rég túlhaladták, Kolozs megyében 20. 100 aláírás gyűlt össze. A harmincezres magyar ajkú lakosságú Fehér megyében központilag leosztott 3. 500 helyett jelenleg 5000-nél tartanak. Beszterce-Naszód megyében a tervezett 3. 500 aláírás már rég összegyűlt, azt 5. 200-ra emelték. /Célba ért az aláírásgyűjtés, háromszázezren túl az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

A Marosszék és Aranyosszék leírását tartalmazó kötet megjelenésével véget ért egy közel tízéves kutatómunka eredményének közzététele. A Székelyföld falvai a huszadik század végén című négykötetes honismereti kézikönyvben több mint ezerhatszáz nyomtatott oldalon mutatja be a szerző, Sepsiszéki Nagy Balázs, hogy milyen állapotban vannak napjainkban a székely falvak és közösségek, milyen változásokon mentek át. A modern kori Orbán Balázs, ahogy a szerzőt néhol emlegetik, a több a helyütt látott pusztulás és népességfogyás ellenére, azokra a pozitív példákra építi Székelyföld jövőképét, amelyek a falusi ember szívósságát, tenni akarását láttatták vele, ezért bízik a közösségek megmaradásában, feltámadásában. Kezdetben gyalog és kerékpárral, majd Trabanttal, de mindvégig hálózsákkal kereste fel Sepsiszéki Nagy Balázs Székelyföld minden települését. Mire bejárta a közel ötszáz falut, és lejegyezte nyolcezer adatközlője mondandóját, rájött, hogy van kiút a gondokkal élő falvak számára. A szerző úgy tartja, sorozata (Háromszék; Csík-, Kászon-, Gyergyószék; Udvarhelyszék; Marosszék, Aranyosszék) nem szociográfiai, illetve szaktudományos munka, hanem olyan honismereti kézikönyv, amely akkori látlelete az adott településnek, amikor ő ott járt. Az élet megváltozott az infrastruktúra fejlődése miatt, az elmúlt tíz esztendőben víz- és villanyhálózatok épültek ki, egyes helyeken bevezették a gázt, a kézi kapcsolásos telefont korszerű rendszerek váltották fel, több a gépjármű, mint korábban. Egységes keret képezi könyveiben a településleírások gerincét: elhelyezkedés, néveredet, dűlő- és utcanevek, ősi családnevek, közigazgatási helyzet, közlekedés, lakosságszám, etnikai és vallásfelekezeti összetétel, óvoda, iskola (gyermeklétszám, tantestület és képzettség, ingázás), foglalkozási ágazatok, munkalehetőséget biztosító vállalkozások, mesteremberek, népművészek, műemlékek, emlékművek, híres emberek, a faluban fellelhető civil szervezetek, testvértelepülések, kivándorlók, betelepülők, vendégmunkások. /Fekete Réka: Van esély a megmaradásra (Székelyföld leírása négy kötetben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

A Háromszék napilap mostani számától válogatássorozatot indít Egyed Ákos akadémikusnak a székelység történetét taglaló könyvéből /A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig, Pallas Akadémia, Csíkszereda, 2006/ Kiegészítésként a Demeter Lajos által szerkesztett Határvidék 2. 1762-1918 (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2006) Forrongó Háromszék kronológiáját közlik. /(sylvester): Ezernyolcszáznegyvennyolc: Együtt a forradalomban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

Az elmúlt év végén megjelent a Határvidék, 1762-1918 című kiadványsorozat második kötete (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2006). A hiánypótló munka a székely történelem alig ismert forrásaiba enged bepillantást: könyvtárakból, múzeumokból és levéltárakból előkerülő, nehezen kutatható dokumentumok, naplók, feljegyzések, visszaemlékezések válnak olvashatóvá. A Határvidék második kötetének tanulmányai az 1848-49-es dicsőséges időszak eseményeihez kötődnek. A tudományos igényű tanulmányok és forrásközlések sorát Demeter Lajos munkája nyitja, aki Gál Sándor ezredesnek a Székely Nemzeti Múzeumban őrzött négy levelét közölte. Demeter László Balás Konrád őrnagy feljegyzését rendezte sajtó alá. Balás uralkodóhű tisztként mutatja be székely határőrei szerbek elleni harcát 1848 nyarának végén. A tiszt teljesítette kötelességét, majd amikor módjában állt, visszatért a császár szolgálatába Fadgyas Bálint az 1849. július 5-i eprestetői tragikus harcokról írt. Kisgyörgy Zoltán és Albert Ernő Gábor Áron ágyúiról közölt újabb adatokat. Demeter Lajos adalékokat szolgáltatott Kibédy Simonffy Sámuel, Bem tábornok seregének egyik orvosa életrajzához. A kiadványt kronológia zárja Háromszék 1848. végi önvédelmi harcának eseményeiről. /Dr. Csikány Tamás, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest: Új könyv a szabadságharcról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

Gál Sándor honvédezredes (1817-1866) neve ma is ismerősen cseng Háromszéken, döntő szerepe volt a vidék önvédelmi harcának irányításában, lángoló szabadságharcos elkötelezettsége miatt került Bem tábornok bizalmasai közé. A bukás után Angliában, Konstantinápolyban bujdosott, majd Olaszországba került. Gál komolyan gondolkodott egy erdélyi betörésen, noha a függetlenségi harc feltételei ez időben, 1861-ben messzemenően hiányoztak. Gál Sándor megírta (vagy íratta-) olaszul megjelenő emlékiratát, amely Gál Sándor életrajza, avagy a székely ezredes, ki nem engedett a 48-ból /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2006. Bibliotheca Transsylvanica, 49./ címmel végre száznegyvenhat év után magyarul is olvasható Egyed Ákos előszavával s Csikány Tamás tanulmányával és kronológiájával. Az eddig ismeretlen emlékirat fordításáért dicséret illeti Zágoni Zsoltot. /Bogdán László: Aki nem engedett a 48-ból. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

Március 9-én kiosztották Nagyváradon a 2006-os év Aranyalma Díjait azoknak a közéleti személyiségeknek, akik az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport hetilap szerkesztői és olvasói szerint az elmúlt esztendőben sokat tettek az erdélyi magyarságért. A két lapot megjelentető Scripta Kiadó immár harmadízben adta át az elismeréseket. Stanik István igazgató-főszerkesztő elmondta, a díj most már hagyománynak tekinthető. „Az idén inkább háttéremberek kapják az Aranyalmát, olyanok, akik napi munkájukkal nem a nagy nyilvánosság előtt kérkednek, hanem a háttérben maradva sokkal többet tudnak tenni magyarságért“ – tette hozzá. Reményei szerint a következő évben a maszol. ro portál révén megvalósul az első romániai magyar internetes televízió. Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője és Salamon Márton László, az ÚMSZ felelős szerkesztője adta át a díjakat. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád háromszéki képviselő és Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes Politika-közélet kategóriában kapott elismerést. A Társadalom kategória díját Kiss Sándor, a Bihar megyei tanács elnöke, továbbá Borboly Csaba és Kovács Péter, a Miért vezetői kapták. A Kultúra kategória egyik díjazottja Tompa Gábor rendező volt, a másik Dimény Áron színész. Nagy Ágnes, a jegybank igazgatótanácsi tagja vihette haza a Gazdaság kategória egyik „aranyalmáját”, a másik díjazottja Varga Gábor, a találmányi hivatal vezetője volt. A Külhoni magyar személyiségek kategóriájában Radetzky Jenő magyarországi vállalkozó, a Román-magyar Kereskedelmi és Iparkamara létrehozója és Darvay Nagy Adrienne színházkutató vette át a szobrot. A romániai román személyiségnek járó díjat Paul Drumaru műfordító kapta. Végül Bocskor Bíborka lépett színpadra, az „erdélyi megasztár”, aki döntős volt egy magyarországi tehetségkutató versenyen. /Aranyalma „háttérembereknek”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Fokozott rendőri jelenlét lesz március 15-én a háromszéki településeken: Kovászna megyében több mint 100 rendőrt és csendőrt mozgósítanak – jelentette ki Laurentiu Todoran Kovászna megyei rendőrparancsnok. Todoran hozzátette, tudomásuk szerint a háromszéki települések többségében az RMDSZ szervezi az ünnepséget, és ezt jobban szeretik a rendfenntartók, mert az RMDSZ ünneplése kiszámítható, hagyományszerűen zajlik, és eddig még nem okozott problémát a rendőrségnek. A Kovászna megyei rendőrparancsnok hozzátette: fenntartásaik vannak a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség képviselőivel szemben. Laurentiu Todoran példaként hozta fel a tavalyi székelyudvarhelyi március 15-i ünnepséget, ahol a Székely Nagygyűlésen kiáltványt fogadtak el az autonómia ügyében. A rendőrparancsnok szerint a 2006-os évi székelyudvarhelyi ünnepség vészharang volt, amely előrevetíti a zavargások lehetőségét is. /Kovács Zsolt: Szeretik az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Hollanda Dénes, a Sapientia-EMTE marosvásárhelyi dékánja elmondta, jólesett mindaz, amit ezelőtt egy hónappal Sólyom László mondott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem alapításával és működtetésével kapcsolatban, örült az állami kitüntetésnek, amelyet személyesen Mádl Ferenc köztársasági elnöktől vehetett át, de még sok terve van. Az egyetem épülete mellé egy bentlakást tart szükségesnek, majd uniós alapokból egy kutató- és innovációs központot. Hollanda hisz abban, hogy az erdélyi magyar ifjak képesek nyugat-európai megrendelők számára számítógépes programokat gyártani. Ő már a nyolcvanas években magyar tannyelvű műszaki egyetemet létrehozásáról ábrándozott, de őt a kolozsvári magyar értelmiség egy része még a 90-es évek derekán is naivnak, utópistának nevezte. Lehet, hogy volt némi alapjuk erre, hiszen akkor még szalmakalappal járta a koronkai dűlőt, és 265 tulajdonossal és örökössel tárgyalt a még vissza nem kapott föld megvásárlásáról. Ma viszont egy gyönyörű campus áll ezen a területen. Hollanda a Műszaki Egyetem gépészmérnöki szakát 1963-ban, egyedüli magyarként végezte el. Amikor bejutott, jóformán semmit nem tudott románul. Ha anyanyelvén tanulhatott volna, biztosan jobb eredményt ér el. Az évfolyamon így csak a második lett, ennek ellenére őt marasztalták ott az egyetemen. Hollanda Dénes 1939-ben született a háromszéki Albison, Alsócsernátonban nőtt fel. A brassói Műszaki Egyetemen végzett, ugyanott doktorált, majd docensi címet szerzett. Pályafutása során négyszer választották meg dékánnak a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen. Hat éve a Sapientia – EMTE dékánja. /Szucher Ervin: „Gyakorlatias” álmok nyomában. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

Háromszéken a március 15-i rendezvények programjait, visszhangjait böngészve egyértelművé válik, hogy évről-évre tágul az ünnepség köre, kevesebb az ünnep nélküli fehér folt, a települések szintjén is megszülettek azok a kegyhelyek, emlékjelek és emlékhelyek, ahová a kegyelet virágait, a műsoros rendezvényeket el lehet vinni. Felső Háromszék Kézdivásárhely központtal mindig is a leglátványosabb ünneplés. Sepsiszentgyörgyön a központi ünnepség lankadtabb és szürkébb volt az előző években látottaknál. A televíziós közvetítések – elsősorban a Hír TV, a Duna Tévé, az MTV 1-2 – széles körű terítésben jelenítették meg az ünnepséget. Ennek köszönhetően élőben lehetett látni a Fidesz 200-250 ezres budapesti ünnepségét, a zászlórengeteget, a szónokok révén európai keretbe helyezett monumentális és rendkívül fegyelmezett rendezvényt. Szomorú volt a többiek erőlködése, az SZDSZ szónokának esernyős védelme a tojásos és paradicsomos ostromtól, a kormányfő füttykoncertes, fogadtatását, bárhova is lépett, s a vasrácsok mögötti zászlófelvonás. Ezen a március 15-én a kormánykörök erkölcsi veresége minden előzőt felülír, állapította meg írta Sylvester Lajos. S akár szándékos volt, akár nem Budaházy Györgynek az őrizetbe vétele és a fogva tartás címének közhírré tétele, az utána Budapest belvárosában elszabadult éjszakai pokol, mindez nem tudta feledtetni azt a tömegélményt, amelyet az Erzsébet hídfő igazi ünneplése nyújtott. Sólyom László egyéni teljesítménye – erdélyi körútjának állomásai és szavai – szintén emlékezetre méltóak, s az is, amint egy kommandós különítményekkel teletűzdelt városon végigsétált a kordonos Országházig. /Sylvester Lajos: Ünnep után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./

Tíz háromszéki középiskolás énekkar vett részt március 23-án Sepsiszentgyörgyön az evangélikus templomban tartott megyei kórusolimpián, amelyet idén a Kodály-év jegyében szervezett a tanfelügyelőség. A három kategóriában megfelelő pontszámot kapott együttesek részt vehetnek az egy hét múlva Brassóban sorra kerülő megyeközi megmérettetésen. /Ferencz Csaba: Kórusolimpia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./

Az Európai Unió egyik alapítója, Jean Monnet (1888-1979) francia politikus, közgazdász nevét vette fel március 23-án ünnepélyes keretek között a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskola uniós konferenciaterme. Az Európai Gazdasági Közösség létrehozását célzó római szerződés aláírásának ötvenedik évfordulója (március 25.) tiszteletére az ország ötven tanintézete kapott európai iskola megnevezést azáltal, hogy egy-egy EU-alapítóról nevezték el egy termét. A kormány stratégiai bizottsága azért választotta a Ravasz Erzsébet igazgatása alatt működő Puskás-iskolát Háromszékről, mert ez írta és nyerte a legtöbb pályázatot a megyéből, ami a műhelyektől az étkezdéig, a számítógépteremtől a különböző szaktermekig mindenütt meglátszik. /Fekete Réka: Háromszék első európai iskolája (Puskás Tivadar Szakközépiskola). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./

Gazdaságokat árasztott el, földcsuszamlásokat okozott, településeket hagyott ivóvíz nélkül és háztetőket tépett le, az ország tíz megyéjében okozott károkat a hétvégi vihar. Az árvíz 38 települést érintett, mintegy százötven ház és 800 hektár termőföld került víz alá; 28 személyt kilakoltattak. Gyergyószentmiklóson beljebb ültették az ablak melletti padsorból a gyermekeket, mert félő volt, hogy az épület előtti fenyők kitöri az ablaküveget, mondta el Lakatos Mihály, a Salamon Ernő Gimnázium igazgatója. Ilyen körülmények között nem lehetett folytatni a tanítást, az iskola biztonságosabb, hátsó kijáratán vezették ki a diákokat az utcára. A városban húsz fát döntött ki a szél, a Csíky-kertben 300 köbméternyi 80–90 éves fenyő dőlt ki, a temetőben többtucatnyi síremlék szenvedett kárt a rájuk dőlő fák miatt, villanyvezetékek szakadtak le. A háromszéki Bodza-vidéken és Márkosréten mintegy 150 háztartás került víz alá, három iskolában szüntették be a tanítást. A háztartások nagy része Szitabodzán került víz alá. A Krassó-Szörény megyei Herkulesfürdőn tizenöt gazdaság került víz alá, a Cserna völgyén további öt lakást rongált meg az ár. Máramaros megyében háztetőket tépett le, Beszterce-Naszód megyében több tízezer köbméter fát döntött ki a viharos szél. /Emberáldozatot követelt a tomboló vihar. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

Az Európai Unió strukturális alapjaiból újíthatják fel Székelyudvarhely történelmi központját, a város részt vehet az Urbact II elnevezésű programban, és város-korszerűsítésre pályázhat 2007 és 2013 között. Székelyudvarhelyen a város főtere, a Kossuth, a Bethlen Gábor és a Szent Imre utca, valamint a Székely támadt vár és környéke teljes felújítására készül integrált fejlesztési terv. „A történelmi városközpont épületeiben fél évszázad alatt alig történt infrastrukturális fejlesztés, a legtöbbjét államosították, és olcsó bérlakásként használták” – magyarázta Puskás Emese, a polgármesteri hivatal fejlesztési osztályának munkatársa. A központi épületek helyreállítása igen költséges, nem beszélve a műemléknek nyilvánított Székely támadt várról, amelynek helyreállításával évtizedek óta birkózik a város. Székelyudvarhely költségvetéséből ilyen nagyságrendű beruházásra nem jutna pénz. A pályázatot az Urbact programra várhatóan szeptemberben írja ki az integrációs minisztérium. Székelyudvarhely egyetlen nem egyházi műemlékének, a központtól kétszáz méterre található Székely támadt várnak és környékének felújítási terve már tíz évvel ezelőtt elkészült. Tavaly januárban több köbméternyi kő omlott le az északi falból. A Székely támadt várat 1562-ben, János Zsigmond parancsára kezdték építeni Udvarhelyen, ikerpárját, a Székely bánja várat pedig a háromszéki Lécfalva határában a Várhegyen. Az erődítmények a születő erdélyi államiság, a fejedelmi hatalom erejének megerősítését szolgálták a szabadságjogaikért fegyverrel is harcoló székelyekkel szemben. A várakat a 16. század végi székely lázadások alkalmával lerombolták. /Kovács Csaba: Várjavítás uniós pénzből. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

Tizenhat háromszéki – hat egyházi és tíz világi – kórus vett részt március 23-24-én a felső-háromszéki katolikus templomi kórusok tizenharmadik és a Seprődi János Kórusszövetség háromszéki tagegyesületeinek hetedik találkozóján, melyre Kézdivásárhelyen a kantai római katolikus műemlék templomban került sor. A szervezők – a kantai római katolikus plébánia, a helybeli Pro Cantus Egyesület és a Seprődi János Kórusszövetség – által szervezett találkozón négyszázötvenen vettek részt. /Iochom István: Kettős kórustalálkozó Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./

Katasztrofális Háromszék gazdasági helyzete, Románia öt éve fejlődési pályára állt, de a megyében ebből semmit nem tapasztalunk – hívta fel a figyelmet Fazakas Tibor vállalkozó, a Magyar Polgári Szövetség gazdasági szakértője. Az elmúlt tizenhét évben a megye és Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es vezetői rengeteg ötlettel álltak elő, de ezek megalapozatlanok voltak.,,Beszéltek sok egyéb mellett Székelyföldi Fejlesztési Régióról, önkormányzatok társulásáról, ipari parkról, és egyikből sem lett semmi. Egyre több román és magyar vállalkozó panaszkodik, hogy a megye és a város vezetői képtelenek beindítani a gazdasági progressziót. Országos utolsó helyen állunk a külföldi befektetések terén, a leosztott pénzeket nem a közérdek, az általános fejlődés el-segítésére próbálják elkölteni, hanem klientúraépítésre használják” – hangsúlyozta. Fazakas Tibor felidézte, hogy az RMDSZ-es vezetés végigasszisztálta az áldatlan magánosítást, emberek ezrei maradtak munka nélkül, és sikerült szinte teljesen felszámolni a megye iparát. Székelyföld és Háromszék ,,kirablásának” egyik példájaként említette a kőbányákat. Az át nem gondolt intézkedések sorába illeszthet-, hogy országúttá nyilvánították a Földvár-Sepsiszentgyörgy-Kovászna-Zágon-Bodzaforduló útszakaszt abban a reményben, hogy majd központi alapokból lesz pénz rendbetételére. Ez nem történt meg, de az út menti települések lakói most hatalmas árat fizetnek, minden traktor és pótkocsi után harmincmillió lejes útadót kell lepengetniük.,,Egyre jobban látszanak annak a következményei, hogy tizenhét éve ugyanaz a csoport irányítja a megyét” – hangsúlyozta Fazakas. /Farkas Réka: Háromszék nem fejlődik (Vádolják az RMDSZ-t). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

Második alkalommal adott át Pro Cultura Hungarica-díjat háromszéki alkotónak a Magyar Kulturális Koordinációs Központ. A sepsiszentgyörgyi, 60 egyéni tárlatot, 15 országban 202 kiállításon részvételt magáénak mondható Kovács Géza szobrászművészt Pro Cultura Hungarica díjjal tüntették ki. /Domokos Péter: Pro Cultura Hungarica Kovács Gézának. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Megnőtt a háromszéki ifjúsági szervezetek pályázó kedve: míg tavaly húszan fordultak a megyei ifjúsági igazgatósághoz különféle tevékenységek támogatásáért, és ebből csak kettő volt falusi, idén már huszonnégy egyesület állt elő terveivel, közülük öt faluról. Tischler Ferenc intézményvezető szerint ez annak a jele, hogy 2006 folyamán beépült a köztudatba az igazgatóság léte. Felújították a besenyői tábort és felvetették nemzetközi szállásrendszerbe. /Demeter J. Ildikó: Megmozdult a fiatalság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 31./

Impozáns kötettel /Háromszéki olvasókönyv/ rukkoltak ki a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Charta Kiadó a háromszéki magyarok augusztusi világtalálkozójára. A tekintélyes kötet Kovászna megye leírásával indít (Kisgyörgy Zoltán), Hermann Gusztáv Mihály történész Székely történeti kis tükröt adott közre, szerepel még a kötetben Demeter Lajos Háromszék területi egységeit és népét székenként való bemutatása, Szellemi értékek címmel Háromszék népművészetéről, művészettörténetéről, iskoláiról, a Székely Nemzeti Múzeumról, a Kézdivásárhelyi Múzeumról, a csernátoni Haszmann Pál Múzeumról, a kézdivásárhelyi színjátszásról és Háromszék írott sajtójáról. A könyv legterjedelmesebb részét a Háromszéki írók, írók Háromszékről fejezet tölti ki. Alig ismert régi szerzők is szerepelnek. A Háromszéki olvasókönyv olyan emlékkönyv, amelyet az itthon élők s a nagyvilágba szétszóródottak örömmel olvashatnak. /Sylvester Lajos: Háromszéki olvasókönyv (Reprezentatív kiadvány a világtalálkozóra). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 31./

A nem hivatalos autonómia-népszavazás eredményeinek érvényesítésére hazai és nemzetközi szakemberekből álló bizottságot alakított a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), tájékoztatott Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke. A szakbizottság megalakításáról az SZNT sepsiszentgyörgyi ülésén döntöttek. „Hamarosan személyesen is megkeresünk néhány szakembert, és felkérjük őket a közös munkára. Eva Maria Barki nemzetközi jogász és Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor jelezte részvételét, de többek között számítunk Antal Árpád háromszéki RMDSZ-képviselő, szociológus és Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester segítségére is” – sorolta Ferencz Csaba. /Kovács Zsolt: Bizottság érvényesíti a referendum adatait. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

Az RMDSZ-es tanácstagok elsöprő többségének szavazatával a megyei közgyűlés elfogadta az önkormányzat részvételét a Kovászna Megyei Gazdasági és Területfejlesztési Egyesületben. A fejlesztési ügynökségként létrehozandó egyesületet tervek szerint a megyeházán kívül a sepsiszentgyörgyi és a kovásznai, továbbá 35 községi önkormányzat alakítja meg. Demeter János és Vajda Lajos, a megyei tanács elnöke, illetve alelnöke az egyesület hasznát ecsetelték. Elmondták, ez nem háromszéki találmány, máshol már jól bevált, például Temes megyében már 1999 óta. Kifejtették, 2000-ben egyetlen programban sem vettek részt önkormányzatok, ehhez képest idén 160 projekt fut. A községeknek nincs lehetőségük a pályázatok menedzselésére, a tervek elkészíttetésére, a közbeszerzések lebonyolítására, ezért szükséges az egyesület, mely uniós pénzek lehívásához nyújt segítséget. A csatlakozási határozatot még 37 helyi tanácsnak is el kell fogadnia, aztán megtarthatják az alakuló közgyűlést. /Szekeres Attila: Letették az alapkövét (megyei fejlesztési egyesület). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

Sem az általános, sem a gimnáziumi tantervek nem foglalkoznak az ősi székely székek rendszerének kialakulásával, így a mai ifjúság igen keveset tud erről. A Nagyküküllő felső völgyében mintegy 130 falut számláló Udvarhelyszék a legfelsőbb, úgynevezett anyaszék szerepét töltötte be Itt székelt a székelyek ispánja, majd főkapitánya, főbírája, s a székely peres ügyek felső továbbviteli fóruma. A Maros és Nyárád mentén alakult ki Marosszék, a későbbi Marosvásárhely székkel. Háromszék, amint neve is jelzi, eredetileg három különálló székből állott. Ezek között Sepsiszék az Olt és Feketeügy közötti síkságra terjedt ki, a Kárpátok délkeleti láncának nyugati lejtői alatt. Orbaiszék a Feketeügy bal partján, míg Kézdiszék ettől keletre, a Feketeügy völgyének felső részén feküdt. Csíkszék az Olt és a Maros hegyek közé szorított völgykatlanban helyezkedik el. Eredetileg ez a hat szék tartozott az udvarhelyi ispán, majd főkapitány és főkirálybíró hatáskörébe. Ehhez az eredeti hat székhez sorolták hetedik székely székként Aranyosszéket. Később vált ki Csíkszékből Gyergyószék és Kászonszék. Sepsiszék mellett alakult ki már a XIV. század végén Mikóvárszék, s Udvarhelyszékből vált ki Székelykeresztúr székhellyel Keresztúrszék, délen, az úgynevezett Erdővidéken pedig Bardócszék. A XVI. század első felében említik először Marosszék fiúszékét, Szeredát, Nyárádszereda székhellyel. Mindezek tulajdonképpen az önkormányzatok első megalakulásai voltak, melyeknek legfőbb szerve a „nemzeti gyűlés” volt. A székely nemzeti gyűlések helye legtöbbször Székelyudvarhely volt, kétszer pedig a vele szomszédos Agyagfalva (1506, 1848). /Gálfalvi Gábor, Alsóboldogfalva: A székely székek kialakulása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

Beczásy István, a háromszéki földbirtokosok egyik utolsó mohikánja is elment. Csendben, méltósággal, mielőtt a századik életévét betöltötte volna. Beczásy István a kitelepítés, üldöztetés után a kilencvenes években úgy lépett vissza a közéletbe, úgy indította újra a gazdálkodást, mintha fél évszázadig nem kényszerült volna kényszerlakhelyekre. Több mint egy évtizedes meghurcoltatása, kényszerlakhelye, majd állami szolgálata sem akadályozta meg abban, hogy dolgozzon. Legutóbb is arról beszélt: mit kellene tenni, hogy a székely nép ne váljék földönfutóvá. /Ferencz Csaba: A megmaradás öröksége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./ Megjelent az önéletírása: Beczásy István: Bekerített élet /Literator Kiadó, Nagyvárad, 1995/

A háromszéki önkormányzat évek óta próbál a dél-tiroli autonóm tartománnyal együttműködési kapcsolatot kialakítani, a nyitás első jele csak most érkezett: a Római Szerződés aláírásának ötvenedik évfordulójához kötődő rendezvények keretében a dél-tiroli Trentóban nemzetközi konferenciát tartottak Európa határai és a régiók címmel, melyre a dél-tiroli kormány meghívta a megye tanácselnökét is. Demeter János előadásában Háromszéket, a székelyföldi regionális és autonómiatörekvéseket mutatta be. Dél-Tirolban tapasztalható, hogy tényleg jobb ott az élet, és láthatja a fantasztikus fejlődést. Demeter János javasolta a dél-tiroli elnöknek, hogy Romániából hívjanak meg fiatal politikusokat, közéleti embereket, magyarokat, románokat egyaránt, hogy megtapasztalhassák, miként működik egy autonómia, hátha így csökkenteni lehetne az üggyel szembeni idegenkedést. Különben a tartomány alelnöke tagja az Európai Régiók Bizottságának, tehát ott kollégája Demeter Jánosnak, s már tárgyaltak arról, a különböző autonóm területekről származó képviselőket hívják meg Háromszékre, a témában szervezendő szakmai konferenciára, hogy mondják el tapasztalataikat. /Szekeres Attila: Dél-Tirol nyit felénk (Székelyföldi Autonómia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

Megjelent a Sepsiszentgyörgyön kiadott Történelmi Magazin májusi száma is. A Bolyai Tudományegyetem tündöklésével és buk(tat)ásával ismertet meg a folyóiratban Vanek Ferenc. Kádár Gyula, a lap szerkesztője és kiadója tanulmányt közölt a székelyek és Vitéz Mihály kapcsolatáról. Folytatódik a Háromszék jeles személyiségei sorozat, ezúttal Benedek Eleket, Apor Pétert, Andrád Sámuelt és Cseh Imrét mutatja be a lap. /Korábban jelent meg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

Évről évre a legfontosabb politikai eseményeket összegzi, háttértanulmányokkal világít rá, dokumentálja a jelentős társadalmi, közéleti kérdéseket a Romániai Magyar Évkönyv, amelynek a napokban megjelent a hatodik, 2006-os kiadása. A szerkesztő, Bodó Barna április 24-én Sepsiszentgyörgyön is bemutatta eddigi munkájukat, és beszélt a kiadással járó gondokról is. Minden közösség megpróbálja létét dokumentálni, erre szolgálnak a politikai, társadalmi, statisztikai évkönyvek – ismertette szándékukat Bodó Barna. Az emlékezet elmossa a legfontosabb politikai történéseket, ezek a kiadványok azonban megőrzik, a jövő kutatói, illetve a mai folyamatok iránt érdeklődők számára nyújtanak segítséget. Az évkönyv rovatait neves szakértők, többnyire kolozsvári egyetemi tanárok szerkesztik. Külön fejezet elemzi a politikai eseményeket, adatokat, folyamatokat vesznek számba szociológiai, demográfiai szempontból, kulturális, oktatási kérdésekkel foglalkoznak, figyelnek a társadalmi kihívásokra, a szociális és egyházi ügyekre, illetve minden évben elkészül egy nagyon komoly eseménykronológia és dokumentumgyűjtemény. Bodó Barna kiemelt fontosnak ítélt írásokat, és bemutatta az egyik háromszéki szerzőt, Váry O. Pétert, a Háromszék munkatársát, aki negyedik alkalommal publikált az évkönyvben. Az Romániai Magyar Évkönyv további megjelenése bizonytalan. A magyarországi támogatási rendszer szétverése pályázati lehetőség nélkül hagyta a szerkesztőket. Tavaly 90 millió lejt nyertek a Határon Túli Magyarok Hivatalától, az Illyés Közalapítványtól, illetve a Communitas Alapítványtól, a nyomdaköltségek azonban 96 millióra rúgtak. Idén már csak a hazai finanszírozásban reménykedhetnek. Ezért önkormányzati segítséget kértek. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, több évkönyv megvásárlását ígérte, és hasonlóan viszonyult a megkereséshez Csíkszereda, Nagyvárad, Szatmár városvezetője, illetve a Maros megyei önkormányzat. /Farkas Réka: Közéleti krónika, hatodszor (Romániai Magyar Évkönyv). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Az erdőtulajdonosok érdekeit csorbítaná a vadászati törvény RMDSZ-es kezdeményezésű módosítása. RMDSZ-es kezdeményezésre próbálja a parlament kivenni az erdőtulajdonosok zsebéből annak a pénznek a négyötödét, amelyet a tavaly elfogadott vadászati törvény adott oda, egyelőre csak elméletben. A törvénytervezetet Kelemen Atilla képviselő mellett valamennyi parlamenti frakció egy-egy képviselője aláírta. Benedek Barna háromszéki vadgazdálkodási mérnök felhívta az RMDSZ parlamenti frakcióinak a figyelmét arra, hogy a tervezett módosítás a szegény erdőtulajdonosi réteggel szemben a vadászatnak hódoló keveseknek kedvez. Kelemen Atilla és képviselőtársai arra hivatkoznak, hogy az erdőhasználati díjat Romániában is az európai országokban alkalmazott szinthez szeretnék igazítani. Kelemen Atilla szerint a vadásztársaságok mellett valamennyi tulajdonos is kedvezményezettje lesz a törvénymódosítási javaslatnak. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőnek a lap megemlítette, hogy vadászként és erdőtulajdonosként is érintett a törvényalkotásban. „Egy újságíróval sem tárgyalok, aki abból indul ki, hogy érintett vagyok egy törvényt illetően. A legkevésbé pedig a Krónika újságírójával” – mondta a frakcióvezető. /Gazda Árpád: Bakot lőttek? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

Csáberőt jelent a magyarországi vállalkozóknak a romániai szabadabb közlekedés, piaci közelség, valamint Erdélyben azonos nyelvi közeg, hangzott Sepsiszentgyörgyön, a Szent György Expón. Romániában évi több mint 15 százalékos fogyasztásnövekedés, valamint 30 százaléknál magasabb külkereskedelmi forgalom regisztrálható a magyarországi negatív gazdasági trendekkel szemben. Nem lehet számítani a továbbiakban termelőegységek megjelenésére Háromszéken a fő közlekedési utaktól való távolság, a nem épp olcsó munkaerő és a szakképzett humánerőforrás hiánya miatt. /Domokos Péter: Szent György Expó: csábít az erdélyi közeg. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

Közel húszezer látogatót vonzott a 16. Szent György Napok végén a vásár Sepsiszentgyörgyön. Több mint kétszáz rendezvénnyel zajlott le Háromszék fővárosának ünnepe, kulturális előadásokra került sor. Kórusművek, hangversenyek, színi előadások, táncház, néprajzi- és fényképkiállítás, néprajzi konferencia, CD-bemutató, nemzetközi termékkiállítás, rockopera, dzsessz-est között válogathattak az érdeklődők. Tűzijátékkal zárultak a városnapok. /Domokos Péter: Dúskált a lovag Sepsiszentgyörgyön. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

Háromszék után a Hargita Megyei Tanács is létrehozta saját fejlesztési intézményét. A hét évvel ezelőtti közös tervek helyett külön utakon hozott létre gazdasági fejlesztési intézményt Kovászna és Hargita megye önkormányzata: a Kovászna Megyei Gazdasági Fejlesztési Egyesület már működik, a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség május 9-én nyitja meg kapuit. A tervek szerint 21 szakembert foglalkoztatnak majd, egyelőre azonban csak 11 alkalmazottal indul a tevékenység. – 2013-ig 60 milliárd eurós, fejlesztésre szánt pénzösszeg érkezik Romániába. Ennek megpályázását nem bízhatjuk másokra vagy a véletlenre. A megyei önkormányzatnak kell mindent megtennie, hogy minél több pénz érkezzen a régióba” – indokolta az intézményalapítást Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke elmondta: a Kovászna megyei ADETCOV és a Hargita Megyei Fejlesztési Egyesület együttműködik majd a térség fejlesztése érdekében. A két megye elöljárói közötti nézeteltérés egyébként nem új keletű. Az áprilisban létrehozott Kovászna Megyei Gazdasági Fejlesztési Egyesülethez 37 település szeretne csatlakozni. A Székelyföldi Fejlesztési Intézet gondolata először 2000 nyarán merült fel. Később a nevét Kelet-erdélyi Fejlesztési és Kutatóintézetre módosították. A Kelet-erdélyi Fejlesztési és Kutatóintézet létrehozásáról még nem mondtak le az érintettek. /Kovács Csaba, Kovács Zsolt: Külön utakon a székely megyék. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./