A magyar honfoglalást a Kárpát-medencében kisszámú idegen történeti forrás említi, s ezek is időrendi pontatlansággal.   Lehet-e biztosan a honfoglalás időpontjának a 895-ös vagy a 896-os évet tekinteni? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a legújabb történeti kutatás állapítja meg, hogy ,,895–900 között szállták meg a magyarok a Kárpát-medencét egy vagy két fázisban” (Tóth Sándor László: A honfoglalás időpontja, Acta Universitatis Szege­diensis de Attila József Nominatae Acta Historica, Tomus. CII. Szeged, 1995.). Történeti tény, hogy a Bizánccal szövetséges magyarok 894-ben megtámadták Simeon bolgár kánt, aki a Bizánc ellen indított hadjáratának irányát megváltoztatva a magyarok ellen fordult, de vereséget szenvedett. A Bizánccal kibékült bolgárok megverték az Árpád fia, Levente által vezetett magyar sereget, s ugyanakkor a bolgárok új szövetségesei, a besenyők is megtámadták a magyarok etelközi szállásait. Emiatt az etelközi magyarok s Levente seregének maradványai a Keleti-Kárpátok szorosain ke­resztül Erdélybe jöttek.  A honfoglalásnak ezt az útvonalát a honfoglalás kori régészeti leletek is bizonyítják. Ezek a Tusnádi- és az Ojtozi-szoroson keresztül vezető utak mentén kerültek elő Háromszék területén. A legjelentősebb honfoglalás kori lovas sírt Sepsiszentgyörgyön, az Olt bal oldali partján, az Epres­tetőn 1943-ban találták meg. A csontváz mellett egy kard, egy lándzsacsúcs, vasdarabok, (valószínű, vaskengyel maradványai), lóko­ponya s lólábszárcsontok voltak.   Egy másik lovas sír Köpecen, ugyancsak az Olt völgyében került felszínre, s leletei a budapesti Földtani Intézetbe kerültek. Egy lovas sírt pedig Kőcsukkon a két világháború között, kőrobbantás alkalmával találtak.  A Feketeügy völgyéből ismeretes a Réty–Eresztevény közelében – jelenleg Maksa községhez tartozik – levő Zádogostető nevű magaslaton egy lovas sírból előkerült vaskengyel és vaslándzsa­csúcs. Ugyancsak lovas sír melléklete lehet az a szablya is, amelyet magyar honfoglalás kori edénnyel együtt találtak 1907-ben Kézdi­vásárhely és Bereck között. Feltehetőleg lovas sír tartozékai Za­lánban a Sasos-völgyben, valamint Kézdi­már­kos­falván a Kismart nevű helyen előkerült vaszablák is. A Gesta Hungaro­rum a magyarok útvonalát jelöli meg, mégpedig a Kárpátok szorosain keresztül, s megpihenésüket, vagyis letelepedésüket Erdélyben. Az Olt, valamint a Feketeügy völgyében talált honfoglalás kori régészeti leletek alátámasztják a Gesta Hungaro­rum adatait. Nem hihető el, hogy a tusnádi Olt-szorost, valamint az ojtozit a magyarok őrizetlenül hagyták volna. Ezt bizonyítja, hogy a megszilárdult magyar királyi hatalom már a XII. században a Keleti-Kárpátok külső lejtőjére helyezi a magyar állam határát, amit a Piatra Neamt melletti Batca Doamnei-en feltárt magyar erődítmény, település és temető bizonyít. /Székely Zsolt: A honfoglalás Délkelet-Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

AZ RMDSZ egy erős, komoly párt, amely maga mögött érzi a magyar közösséget. Az erdélyi magyarság, a székelység bízik az RMDSZ politikájában, hisz abban, hogy eredményeket tud felmutatni – hangoztatta az SZKT ülésén Markó Béla. Az erdélyi magyarság egysége jó néhány éve álom, s ennek megbomlásáért a jelenlegi RMDSZ-csúcsvezetés tehető felelőssé, írta Farkas Réka, a Háromszék munkatársa. Markó Béla egy évvel ezelőtt az RMDSZ teljes nyitásáról beszélt, arról, hogy tisztességes, szabad belső ,,pártlistás” választásokon adnak visszatérési lehetőséget mindazoknak, akik eltávolodtak. Egyetlen lépés sem történt ebben az irányban. Fél évvel a következő RMDSZ-kongresszus előtt szó sem esett belső választásokról. Most új ötlet bukkant elő: felülről kell létrehozni az ellenzéket.    A mostani legfontosabb célkitűzésének tekintett kisebbségi törvény sorsa bizonytalan. Markó Emil Boccal kötött háttéregyezségéről, a kulturális autonómia feladásáról érkeztek egyelőre pletykaszintű információk Bukarestből, s ezek valóságtartalmát erősítette meg az SZKT-n Toró Tibor. A területi autonómia ma már nem is téma az RMDSZ-ben, ennek alternatívája, a Székelyföldi Fejlesztési Régió, a csúcsvezetés számára tabuvá vált, ,,az integrációig jegelni kell” – mondják. /Farkas Réka: Önkép és valóság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

Toró T. Tibor parlamenti képviselő a vele készült beszélgetésben kifejtette, az új baloldali magyar kormány a Határon Túli Magyarok Hivatalát ilyen drasztikusan átszervezte (tulajdonkepén megszüntette), ennek a szimbolikus üzenete a leglényegesebb: a magyar kormány ilyen szinten nem kíván a határon túli magyarok kérdésével foglalkozni. A nemzetpolitika nagy vesztesége a HTMH megszűnése. Toró reméli, hogy a határon túli magyar szervezetek ezen véleményüknek hangot adnak, és ráveszik a magyar kormányt, vizsgálja felül döntését. A magyar kormány nem akarja a MÁÉRT összehívását. Ennek helyettesítésére Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke az MVSZ-t ajánlotta fel a határon túli szervezet számára hasonló találkozók megszervezésére. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén Demeter János, Kovászna megye tanácselnöke bejelentette, hogy Háromszéken építenék ki a magyar–magyar párbeszéd intézményes formáját.  Toró szerint mindenképpen szükség van egy olyan intézményre, ahol a magyar politikum képviselői és a határon túli magyar politikai szervezetek képviselői jelen lesznek. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a MÁÉRT helyett a kétoldalú kapcsolatokban látja a határon túli magyarokkal való konzultáció lehetőségét. Toró ezt veszélyesnek tartja, mert a magyar kormány az egyik régiónak a képviselőit kijátszhatja a másik ellen. Toró hozzátette, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem szervezőiként terveznek egy kerek-asztalt, ahol helyet foglalnának a határon túli magyar politikai érdekvédelmi szervezetek vezetői. /Vincze Erika: A magyar kormánynak nem fontos a határon túli magyarok ügye. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 3./

Nem csak nevet, hanem profilt is vált szeptembertől az egykor traktoriskolaként emlegetett, jelenlegi sepsiszentgyörgyi Mezőgazdasági Iskolaközpont. Az új nevén Gámán János Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakközépiskolaként jegyzett tanintézmény egy középiskolai és három szakiskolai IX. magyar osztályba hirdetett idén felvételit. Háromszéken ez lesz az első olyan iskola, amely magyarországi testvérintézményével egyszerre veszi fel ugyanazt a nevet. Szeptember 1-jén Szabadkígyóson, tanévkezdéskor Sepsiszentgyörgyön tartanak névadó ünnepséget, amikor is a tanintézetet Gámán Jánosról, a múlt századi szabadkígyósi iskolaigazgatóról nevezik el, aki 1941-ben tért vissza Erdélybe, és elsőként szervezte meg a háromszéki mezőgazdasági oktatást. Ősztől létszámcsökkenéssel kell számolnia az iskolának, mert miközben élelmiszer-ipari tagozatát kívánja megerősíteni, meg kellett válnia mechanika és elektortechnika osztályaitól, amelyek a Puskás Tivadar Szakközépiskolában kezdik meg az új tanévet. Ha minden hely betelik, szeptemberben 425 diákkal kezdi meg az új tanévet a sepsiszentgyörgyi Gámán János Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakközépiskola. /(fekete): Új iskola a megyeszékhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

A Magyar Közszolgálati Televízió (MTV) műsorrácsának erdélyi tudósításokat érintő, őszi átalakulása felbolygatta az erdélyi régiókból tudósító stúdiókat. Az eddigi Kárpáti Krónika, Héthatár, Határátkelő, Palackposta, Átjáró, Aranyfüst és Földközelben műsorokat megszüntetik, de az össz-adásidő megközelítőleg azonos marad. „Stúdióvezetőként engem nem értesített senki a műsorrács változtatásáról” – nyilatkozta Marius Tabacu, a kolozsvári Videopontes Stúdió vezetője. Székelyudvarhelyen aggódnak a magyar televízió tudósítói, szerintük a beígért változások alacsonyabb nézettséget, kevesebb rendelést és így kevesebb pénzt jelentenek. Szabó Attila, az MTV állandó helyi tudósítója leginkább attól tart, hogy a tévécsatorna végképp fel akarja számolni a határon túliakról szóló műsorait. Szabó Attila a Héthatár című műsorba készített tavalyi riportjaiért elnyerte az MTV Magyar Ház díját. Berszán-Árus György, a gyergyószentmiklósi Rubin Stúdió vezetője jelezte, eddig folyamatosan munkát biztosítottak. 2004-ben a lakiteleki fesztivál három díját hozták el Az áldozat című filmükkel, tavaly pedig szintén három díjat nyertek a Kinda Lázár és a csíki traktor cíművel. Most meg az egészet összemossák, egy olyan kora reggeli időpontban, amit senki sem fog nézni. A lehetőségek szűkítése nagyon érzékenyen fogja érinteni a határon túli tudósítók mindegyikét, kivétel nélkül – fogalmazott a gyergyói Zsigmond Attila. „Évek óta minden szinten továbbképzéseken vettünk részt, kialakult egy tudósítói csapat. Sokan közülünk ebből élünk, ezt csináljuk. A tudósítók jó része saját pénzéből szerelte fel önmagát többmillió forintos befektetéssel, és ezt a technika folyamatosan felújításra is szorul.” – nyilatkozta Simon József, az MTV háromszéki tudósítóinak egyike. A Palackposta, Határátkelő és egyéb műsorok korábbi 330-360 perces időtartama helyett most a határon túliak egy blokkban kapják meg a politikai, kulturális, társadalmi információkat napi 25 percbe sűrítve. Az erdélyi tudósítók felvetéseire reagálva Dobos Menyhért, az MTV közéleti igazgatója elmondta: az MTV maga készíti el a műsorterveit, nem konzultált a tudósítói hálózattal. Szerinte a kora reggeli sugárzási idő „nem rossz sáv”. Kiemelte, román idő szerint 12-kor ismétlik e műsorokat az m2-esen. /Barabás Márti, Bögözi Attila, Debreczeni Hajnal, Domokos Péter, Gergely Edit, Tóth Adél: A magyar televízió újratárgyalja őszig szerződéseit az erdélyi tudósítókkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

Nem valami jó volt a hangulat Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum falain belül. Az idők folyamán négy beadványban fordultak panasszal a múzeumi alkalmazottak az intézmény fenntartójához, a megyei tanácshoz, de az önkormányzat mintha tudomást sem szerzett volna ezekről. Mi több, Kató Zoltán igazgató tevékenységének minősítésekor minden évben megadták a maximális pontszámot. Aztán robbant a bomba: a Krónika napilap május 11-i számában az alkalmazottak egy csoportja névtelenül nyilatkozott az igazgató ellen. Ugyanott a megyei tanács elnöke arról beszélt, hogy Kató Zoltán mandátuma lejárt, és belső ellenőrzés folyik a múzeumban: kivizsgálják, hogyan gazdálkodott az igazgató a közpénzzel. Az intézményben alkalmazottak nagy része fél az igazgatótól. Az alkalmazottak képviselője, aki a külvilág felé nem vállalta nevét, a kollégáktól összegyűjtött panaszok lajstromát írásban adta át a Háromszéknek. A néprajzi részleg vezetője, Szőcsné Gazda Enikő viszont vállalta szavait. Elmondta, hogy két évvel ezelőtt az igazgató lebontatta a néprajzi alapkiállítást, s azóta is üresen tátong a terem. A múzeum közben pályázott vitrinekre és bábukra. Erről a részlegvezető nem tudott, s csodálkozására névre szóló levelet kapott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától (NKÖM), amelyben elszámolás-kiegészítést kértek, ugyanis nem értették a múzeum elszámolását. A levélből tudta meg, hogy őt tüntették fel pályázati felelősként. Gazda Enikőnek van még egy rossz élménye. Két nappal azután, hogy műtét után hazakerült, az igazgató rátelefonált, 24 órán belül legyen meg egy pályázattal. Betegen ezt természetesen visszautasította.  Jelenleg fél vitrinek tátonganak a kiállító­te­remben. A tárgyakat nincs, aki konzerválja, mert a konzervátorokat odatették leltározni. Az igazgató nem állt szóba a munkatársakkal, csak levelezett velük. Az alkalmazottak képviselője által a szakemberektől összegyűjtött panaszok között szerepel az épület állagának fokozatos romlása, anyaghiány az amúgy is korszerűtlen konzerváló-la­borban, irodák megszüntetése. Az igazgató kisajátította a múzeum szolgálati gépkocsiját, öt év alatt háromszor cserélte le az adminisztrációs személyzetet, kiállítótermeket számolt fel. Kató Zoltán nem volt hajlandó nyilatkozni addig, amíg kezébe nem kerül az ellenőr jelentése. Közölte, lejárató kampány folyik ellene, de nem tagadja, hogy vannak bizonyos feszültségek. Megszűnt az Acta (a Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum évkönyve), az igazgató állítja, nem ő szüntette meg az Actát. /Szekeres Attila: Zűr a Székely Nemzeti Múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

György Ervin Kovászna megyei prefektus bejelentette, megegyezés született Kovászna és Vrancea megyék kormánymegbízottai között a két megye határán levő legelők és kaszálók birtokvitájában. Ennek értelmében mindkét fél tiszteletben tartja a konstancai táblabíróság vranceaiaknak kedvező döntését, ameddig nem kerülnek elő újabb tulajdonjogot igazoló bizonyítékok. Az igazságszolgáltatás előtt a vranceaiak középkori adománylevelei többet nyomtak a latban, mint a háromszékiek telekkönyvi kivonatai. A kovásznaiak szerint politikai nyomás lehetett az ügyben. György Ervin háromszéki prefektus a szomszéd megye hatóságaival arról is megállapodott, hogy a vitatott legelőterületeket igénybe vehessék a Kovászna megyeiek. /Domokos Péter: Békekötés a területvitában. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Akár kormányon van, akár ellenzékben az RMDSZ, Erdély, azon belül a Székelyföld kiárusítása zavartalanul folyik. Háromszék vesztesen került ki a privatizációból, üzemeit, vállalkozásait szélhámo­sok kezére juttatták. A megye gazdasági fejlődése lelassult, a lakosság elszegényedett. S a folyamat nem áll le, ami eladható, azt most is megyén kívüli cégek vásárolják fel igen alacsony áron.  Most éppen a kovásznai vasúti állomás körüli 139 500 négyzetméteres területet adta el a cég felszámolásával felruházott Cont Expert, melynek megbízottja Adrian Remus Gavrila. A meglehetősen nagy terület, mely tele van vasúti és más épületekkel, sínekkel, vagonokkal, egykor, négymilliárd régi lejért cserélt gazdát, és lett egy brassói illetőségű cég, a Top Autoclub tulajdona. A jelenleg elképesztően magas telekárak dacára ennek a területnek négyzetmétere alig egy eurót kóstált. És Adrian Remus Gavrila felszámolóbiztos néma, sem arról, hogy miért ilyen olcsón, sem arról, hogy mi a szándékuk a telekkel, egy szót sem hajlandók elárulni. Amikor az újságíró arról faggatta a vevőt, honnan tudta meg, hogy van eladó telek Kovásznán, megszakad a telefonvonal.  Zsuffa Levente, Kovászna polgármestere csak akkor szerzett tudomást a vásárról, amikor az eladók és vevők jelentkeztek nála, hogy a tanácstól beszerzendő papírokat megkapják. Elnapolta azok kiadását, de a város vezetőjének nem áll rendelkezésére olyan eszköz, mellyel az adásvételt megakadályozhatná. A polgármester elképesztőnek tartja ezt a város elleni újabb merényletet, ő hívta fel Puskás Bálint szenátor figyelmét is a történtekre. A négymilliárd aprópénz azért a telekért, csak az ott heverő vagy beépített ócskavas értékesítéséből megkap ennyit az új tulajdonos. /(simó): Viszik talpunk alól a földet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./

Háromszéken a Megyei Művelődési Központ jövő év augusztusára világtalálkozót tervez. Kérdőíves felméréssel tájékozódik, hogy hová és merre is széledt szét a kis- és nagyvilágba Háromszék magyarsága.  A Kárpát-medencében szétszabdalva élő és két évszázada váltakozó erősségű hullámokban a nagyvilágba és emigrációba, szórványokba szétszóródott magyarság mostani generációinak megadatott az a lehetőség, hogy a szétszórtság ellenére „erős köteléket alkossunk a szülőföld és az elszármazottakat befogadó lelki, szellemi és földrajzi térség között” – írta Sylvester Lajos. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára ezeknek a célkitűzéseknek a jegyében kerül sor. Erről a tervezett találkozóról az ötletgazda – dr. Demeter János megyei tanácselnök és társai – a jövő héten sajtótájékoztatón szólnak majd bővebben. /Sylvester Lajos: Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./

Megjelent B. Kovács András több helytörténeti írását tartalmazó Szétszabdalt Székelyföld /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyve. A kötet tárgya Háromszék magyarságának utolsó nyolc évtizede, kisebbségi sorban való élete, vívódása-tengődése. Rendkívül adatgazdag munka.    A kötet jelenkori város-, illetve vidéktörténet.  A könyv Sepsiszentgyörgy kisebbségi sorsban eltöltött múltját ismerheti 1918 novemberétől 2004-ig. A következő részek a ro­mánosítás, majd a székely önrendelkezés kérdéseit elemzik.  A megszólaltatott személyek elismert szentgyörgyi értelmiségiek: Kónya Ádám és Albert Ernő tanárok, Czikó Árpád közgazdász és Bálinth Gyula statisztikus. A székely önrendelkezés kérdését Vincze Gábor és Garda Dezső történészekkel folytatott beszélgetés, valamint Mikó Gábor paptanár életútja mutatja be. /Dr. Pál-Antal Sándor történész: Szétszabdalt Székelyföld. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 8./

A hét végén utoljára tettek katonai esküt a Belügyminisztérium fegyveres alakulataihoz, a csendőrséghez és a tűzoltósághoz bevonult sorkatonák. Jövőre az ország többi csendőrségi létesítményéhez hasonlóan a háromszéki laktanyában is megszűnik a sorkatonai szolgálat, és kizárólag szerződéses, profi csendőrök látják el a fegyvernemből származó feladatokat. Sepsiszentgyörgyön első ízben 2001-ben tettek esküt az akkor épült csendőrkaszárnyába bevonult sorkatonák. Vasile Blaga belügyminiszter kifejtette, a hivatásos állomány nem lesz költségesebb a jelenlegi rendszernél, mivel a profi katonák nem állandóan, hanem napi nyolc órát tartózkodnak a laktanyákban. /D. P.: Elvonulnak a sorkatonák. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

A hét végén tartották a fiatal néprajzkutatók III. szemináriumát Zabolán, a Csángó Csűrben. A fiatal néprajzosok elsősorban a moldvai csángómagyarok életvitelének tanulmányozására figyelnek, különös tekintettel a csángók tárgyi és szellemi néprajzára. A rendezvényen bemutatták dr. Zakariás Erzsébet Csángó hétköznapok /Koinónia Könyvkiadó, Kolozsvár/ című könyvét. A csángó kutatási vonulatot erősítette a moldvai tanulmányút, valamint az, hogy a kutatók – doktoranduszok, egyetemi hallgatók – egy része hosszabb ideig Moldvában marad. A dr. Pozsony Ferenc szervezésében lebonyolított rendezvény programjában több székelyföldi néprajzi téma is szerepelt. A népviselet néprajzi kutatásának problémáiról Szőcs Levente, a háromszéki csempekészítő központokról Szőcsné Gazda Enikő, Folklorizmus­jelenségek a modern háztartásban egy korondi példán címmel Miklós Zoltán, ,,Székely” falukapuk Háromszéken címmel Kinda István értekezett. /(sylvester): Fiatal néprajzosok a Csángó Csűrben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./

Háromszéken az érettségizők csupán 77,6 százaléka vizsgázott sikeresen. Az eredmény az országos átlag alatti, és több mint 10 százalékkal gyengébb a megyében tavaly elértnél.  Idén 1897-en érettségiztek, 425-en megbuktak. Július 10-én   négy óra állt a fellebbezők rendelkezésére, hogy óvást nyújtsanak be. A bukások, valamint a román nyelv és irodalom írásbeli alacsony jegyei miatt sokan éltek ezzel a lehetőséggel. /(fekete): Az utóbbi négy év leggyengébb eredménye. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

Leváltották Szabó Sámuelt az európai uniós pénzeket kezelő Sapard-ügynökség éléről. Szakmai hozzáértését vonta kétségbe felettese, a mezőgazdasági miniszter. A tények azonban egyébre engednek következtetni. Az első négy esztendőben Háromszéken például egyetlen terv nyert támogatást, addig mára ez a szám 44-re ugrott, a felhasznált összeg meghaladja a húszmillió eurót. Országos szinten a támogatás értéke pedig jócskán egymilliárd euró fölé került. A menesztett igazgató burkoltan bár, de nem rejtette véka alá: a hozzá nem értést itt a politikai támogatás megvonásaként kell értelmezni. Az érintett nem kívánt részt venni ,,bizonyos ravaszságokban”. Magyarán: nem mindig a megfelelő politikai – jelen esetben az RMDSZ- – ,,megrendelést” teljesítette. /Ferencz Csaba: Miért menesztették? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

Egy héten át tartott Jobbágytelkén a Folk Center Alapítvány által szervezett VIII. marosszéki népzene- és néptánctábor. – Amikor az első táborokat szerveztük, akadt a faluban, aki rosszallóan nézte az ide csődülő városiakat, de ma már megszokottá vált, s még a határon túlról is idejönnek vendégek, hogy egy egy kis időre jobbágytelkiek legyenek – mondta Ferenc Zsolt és Puskás Attila, a Folk Center Alapítvány két elnöke, akik a főszervezők. Minden évben közel 200-an látogatják meg Jobbágytelkét. A talpalávalót a péterlaki prímások, a sepsiszentgyörgyi Háromszék együttes, az Öves és a Cinige együttes tagjai szolgáltatják. Sikó András népzenét is oktat, mások Kásler Magda énekóráit látogatják. A gyűjtőutakon rögzített videofelvételeket is megmutatták a táborlakóknak. Néprajzi előadások is elhangzottak: Szabó Éva a nyárádmenti népviseletről, Balázs Lajos a globalizáció és a népi kultúra hatásáról, Balássy Enikő a hiedelmekről értekezett. /Vajda György: Sebes, forgatós, csűrdöngölő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./

Incze László maga sem vetett számot azzal, hogy ő lenne Felső-Háromszék szellemi céhes mestere, holott nagy szerepe van abban, hogy a hajdan ,,Vargavárosként” emlegetett, múltjára büszke székely települést, Kézdivásárhelyt a maiak az ő tevékenységét elismerve nevezik Céhes Városnak. Nemrég a megyei tanács Háromszék legmagasabb közösségépítő díjával tüntette ki. Incze László történész-muzeológus 1928-ban született Baróton, a Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia szakán végzett 1952-ben. Előbb Mezőbándon, majd Kézdivásárhelyen tanított történelmet. Annak idején Sylvester Lajos kérte fel 1970-ben Incze Lászlót a kézdivásárhelyi céhtörténeti kiállítás megszervezésére és vezetésére (1970–1972), majd a kézdi­vásárhelyi Céhtörténeti Múzeum két évtizedet is meghaladó irányítására. Incze László múzeumigazgatóként rendkívüli értékű szervező és tudományos munkát végzett. Múzeumi anyaggyűjtése Felső-Háromszék egészét felölelte.  Fontos szerepe volt abban, hogy a Nagyváradról hazahozott Gábor Áron-szobor Kézdi­vásárhely főterére került. Amikor Zsuzsi és Andris babát, a magyarság legteljesebb miniatürizált népviseleti gyűjteményét a sepsiszentgyörgyi megyei múzeumból is száműzték, előbb múzeumi kiállításon biztosított menedéket és nyilvánosságot, majd amikor az erdélyi magyar népviselet már kiállításon is szúrta a hatalom képviselőinek szemét, Incze László és társai úgy ,,raktározták” el és mentették meg ezt a pótolhatatlan kincset, hogy az arra érdemesnek minősített múzeumlátogatók titokban megtekinthessék. Incze László a diktatúra éveiben is emlékezetes, az intézmény kereteit szétfeszítő közművelődési rendezvényeket szervezett. A múzeumi évfordulók, az általa szerkesztett kiadványok, tanulmányok a hamis alapozású felnőttképzés ellensúlyaként jelentkeztek. Az 1989-es fordulat után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kézdivásárhelyi vezetője lett, majd megyei meg országos beleszólású, a társadalmi sodrást meghatározó személyiség szerepét kellett betöltenie. /Sylvester Lajos: Háromszék szellemi céhmestere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

Az RMDSZ-es, SZNT-s, MPSZ-es magyar vezetők nyilatkozatai, tervei ellen emelt kifogást Petre Strachinaru demokrata képviselő. Megfogalmazása szerint versengenek, hogy ,,ki magyarabb”, ki tesz többet, de tulajdonképpen csak a feszültséget növelik. Az SZNT Ujgur Fórummal kötött szerződését elfogadhatatlannak nevezte, Románia nemzetközi megítélését rontja – fogalmazott. Kiderült azonban, hogy értesüléseit a román sajtóból szerezte, miután megtudta, hogy ez az ujgur szervezet nem az, amelyet terroristaként tartanak számon, visszakozott, de rosszallását fenntartotta. Nem ért egyet azzal sem, hogy az MPSZ Wass Albertről elnevezett díjakat adott át. Véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy a Kovászna megyei önkormányzat megszervezi a háromszéki magyarok világtalálkozóját. /(-kas): Túl sok a ,,magyarkodás”? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez azon személyek listáját, akik a romániai magyar írott sajtóban vezető szerepet töltenek be, s ekként a romániai magyar közvélemény formálóinak tekinthetők; a lista a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottsághoz(CNSAS) kerül. Az ÚMSZ ezáltal csatlakozott a kezdeményezéshez, amely a romániai sajtó és civil szféra átvilágítását tűzte ki célul. A Civic Media eddig benyújtott névsorában az országos román napilapok, televíziók és rádiók, hírügynökségek főszerkesztői és helyetteseik szerepelnek. A MÚRE elnöke, Ambrus Attila üdvözölte a kezdeményezést. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke örömmel fogadta az átvilágítás hírét. Kiadvány/Újságíró neve/ Tisztsége: A Hét/Parászka Boróka/felelős szerkesztő; Bányavidéki Új Szó/Soltz Anna/igazgató és Szilveszter Mária/ főszerkesztő; Bihari Napló/George Catuneanu/igazgató és Rais W. István/főszerkesztő; Brassói Lapok/Ambrus Attila/főszerkesztő; Erdélyi Napló/Makkay József/főszerkesztő és Szentes Szidóni/főszerkesztő-helyettes; Erdélyi Riport/Szűcs László/főszerkesztő és Stanik István/felelős kiadó; Európai Idő/Horváth Alpár Szilamér/főszerkesztő; Gyergyói Kisújság Ábrahám Imre/főszerkesztő és Balázs Katalin/főszerkesztő-helyettes; Hargita Népe/Sarány István/főszerkesztő és Hecser Zoltán/felelős kiadó; Háromszék/Farkas Árpád/főszerkesztő és Torma Sándor/főszerkesztő-helyettes, Magyari Lajos, Sylvester Lajos/rendszeresen közlő publicisták, elemzők; Heti Új Szó/Graur János/főszerkesztő; Korunk/Kántor Lajos/főszerkesztő és Horváth Andor/főszerkesztő-helyettes; Krónika Csinta Samu/felelős szerkesztő, Gazda Árpád/vezető szerkesztő, Rostás Szabolcs/vezető szerkesztő és Bakk Miklós/főmunkatárs; Látó/Gálfalvi György/főszerkesztő és Kovács András Ferenc/főszerkesztő-helyettes; Népújság/Makkai János/főszerkesztő és Nagy Miklós Kund/főszerkesztő-helyettes; Nyugati Jelen/Böszörményi Zoltán/főszerkesztő és Jámbor Gyula/főszerkesztő-helyettes; Polgári Élet/Zsidó Ferenc/főszerkesztő; Reggeli Újság/Dénes László/főszerkesztő; Szabadság/Kerekes Edit/főszerkesztő-helyettes és Tibori Szabó Zoltán/publicista; Szatmári Friss Újság/Elek Anikó/főszerkesztő; Szatmári Magyar Hírlap/Princz Csaba/lapigazgató, Veres István/főszerkesztő és Benedek Ildikó/főszerkesztő-helyettes; Székely Hírmondó/Kocsis Cecília/főszerkesztő és Willman Walter/főszerkesztő-helyettes; Udvarhelyi Híradó/Jakab Árpád/főszerkesztő; Új Kelet/Péter Csaba/főszerkesztő és Barabás Orsolya/felelős szerkesztő; Új Magyar Szó/Stanik István/lapigazgató, Salamon Márton László/felelős szerkesztő, Bércesi Tünde/vezető szerkesztő, Ágoston Hugó/vezető publicista, Bíró Béla, Lokodi Imre/rendszeresen közlő publicisták, elemzők, Simon Judit, Székedi Ferenc; MÚRE/Karácsonyi Zsigmond/ügyvezető elnök, Szűcs László/írott sajtó alelnök, Csép Sándor/audiovizuális alelnök, Rácz Éva/szakmai oktatási biz., Hecser Zoltán/sajtójog-érdekvédelmi biz., Kacsó Sándor/médiapolitikai biz., László Edit/szoc. tagságkezelő biz., Bálint Zsombor/gazdasági biz. A Civic Media Egyesület elektronikus levelet kapott többek közt a Krónika napilap egyik munkatársának e-mail címéről, amelyek feladója a következők átvilágítását javasolja: Stanik István, Szűcs László, Simon Judit (Új Magyar Szó), Makkai János (Népújság), Ferencz Imre (Hargita Népe), Farkas Árpád, Magyari Lajos (Háromszék). /Cseke Péter Tamás: Az Új Magyar Szó csatlakozott a Civic Media Egyesület kezdeményezéséhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Hat osztálynyi üres hely maradt a magyar nyelven tanulók és bő három osztálynyi az ősztől román nyelvű képzésre vágyó kisérettségizettek számára Háromszék líceumai­ban az első számítógépes elosztás szerint. A megyében meghirdetett 1596 líceumi, ezen belül 1092 magyar nyelvű kilencedik osztályban összesen 270 hely maradt üresen, ebből 172 a magyar tagozaton. Néhol már csak három-nyolc diákot várnak a teljes, 28 fős osztálylétszámhoz (a Mikó, Mikes, Bod Péter, Puskás Tivadar, Baróti Szabó Dávid líceumokban, a sepsiszentgyörgyi és kézdivásár­helyi református kollégiumokban), de olyan is van, ahol csak egy-hét beiratkozót tartanak számon: itt valószínűleg nem is indulnak osztályok. Kézdivásár­helyen a Gábor Áron Iskolacsoportban három osztályra összesen négy jelentkező volt, és népszerűtlennek bizonyult a két sepsiszentgyörgyi líceumban meghirdetett környezetvédelmi osztály is. Sokkal több kamasz hiányzik a szakiskolákból: a megyében jelenleg 538 hely üres a magyar képzésben és 308 hely a románban. /(demeter): Kilencosztálynyi líceumi hely maradt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

A háromszéki köpeci bányától több mint 200 személyt bocsátanak el az elkövetkező hónapokban, az egységet év végéig bezárják. Az elbocsátottak 16.000 lejt meghaladó bánatpénzben részesülnek. Háromszéken Erdővidéken a legnagyobb a munkanélküliségi mutató. A köpeci bánya 1998-ban több mint 3.500 személynek nyújtott munkalehetőséget. /Bezárják a köpeci bányát. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

Gelence hagyományőrző község, ezt a község bejáratánál felállított székely kapu is jelzi. A helyi Bodor György Kulturális Egyesület hagyományőrző csapata minden hazai és külföldi rendezvényen részt vesz. Tánccsoportjuk magyarországi néptánc-találkozón a közönség elismerését vívta ki.  A kisiskolások színjátszó csoportja már másodszor utazik külföldi találkozóra. Az ifjúság tevékenységének szervezésére alakult meg a Gelencei Ifjúsági Egyesület. Beneveztek a háromszéki települések közművelődési életének fellendítését célzó, Háromszék legfiatalosabb települése megyei vetélkedőre. Március 15-én hagyományőrző csapatuk mindig jelen van. A húsvéti locsolóversek gyűjtése, közös írott tojások festése és azok kiállítása szintén az egyesület munkája volt. Ismeretterjesztő előadásokat szerveztek.  /Kövesdi Zoltán csapatvezető: A legfiatalabb település. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

Emlékbeszédekkel idézték július 22-én Kisborosnyón, a történelmi emlékparkban a nándorfehérvári győzelem 550. és az önálló Erdély függetlensége 450. évfordulóját. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött. A Damó Gyula ny. igazgatótanító vezette helyi Nyíres Lokálpatrióta Kör emlékkopját állíttatott a nándorfehérvári győzelemre (1456) annak éppen napján, július 22-én, és a hársfák árnyékában elhelyezték tizennégy választott erdélyi fejedelem – János Zsigmondtól II. Rákóczi Ferencig – háromszéki jeles faragómesterek által készí­tett díszes kopjáját.  Igazi történelemlecke volt Kónya Ádám előadása. A Székely Nemzeti Múzeum ny. igazgatója, író és helytörténész a Hunyadi János vezette csata részleteit ismertette. Az Erdély-szerte egyetlen olyan kopjánál, amely a nándorfehérvári győztes csatájára emlékeztet (Bartha Árpád helybeli faragó munkája) virágot tettek a helybeliek, majd koszorúzás követlezett. Az ünnepségen jelen volt Borsos Géza, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, aki egyben a Székely Nemzeti Tanács és a Mi Vagyunk a Nép mozgalom üdvözletét is tolmácsolta. /Kisgyörgy Zoltán: Történelemlecke Kisborosnyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./

Kovászna megye szerteágazó testvéri kapcsolatokat ápol több magyarországi megyével is. A testvérmegyei kapcsolatok kézzelfogható eredményességét sokszor megkérdőjelezik, de – amint az Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének legutóbbi háromszéki látogatásakor kiderült – a dél-magyarországi megyék aktívan hozzájárulnak ahhoz, hogy a Székelyföld versenyképes maradjon a jövő évi romániai EU-csatlakozás után. Baranya és Kovászna megye tavaly áprilisban, Pécsett írta alá a testvérviszonyt szentesítő dokumentumot. Átadják tapasztalataikat stratégiai és operatív programokhoz, pályázat-készítésekhez. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke, az árkosi Európai Tanulmányok Központja létrehozását említette elsőként a testvérmegyei (ezen belül Baranyai) kapcsolatok sorában. A Baranya megyeiek adománya mellett a Pécsi Tudományegyetem biztosít oktatókat a központnál zajló képzésekhez. Áprilisban Egerben történt kapcsolatfelvétel kulturális, oktatási és művelődési szakemberek között. Májusban Sepsiszentgyörgyön és Egerben került sor Ki mit tud-típusú diákvetélkedőre. /Domokos Péter: Az együttműködés hozadéka. Gazdagítják Háromszéket a magyarországi testvérmegyékkel ápolt kapcsolatok.= Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

A Háromszékben közölt Sikerakadémia-sorozatban megjelent írásait gyűjtötte egy kötetbe Főcze Gyula közgazdász. A sikeres vállalkozás titkait kereső szerző saját pozitív és negatív tapasztalatait, de a vállalkozáselmélet megannyi elemét ötvözve, a hagyományostól eltérő tanulási módszert ajánl az olvasónak Sikerakadémia – az érvényesülés és a felemelkedés iskolája /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című kötetében. /(Fer-): A siker titkai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./

Egyelőre Felső-Háromszéken és Kovászna környékén hallható a Profi Rádió kísérleti adása. Augusztus 15-től már folyamatos adással jelentkeznek, melyben a legfrissebb hírek, riportok és helyszíni tudósítások is lesznek. Háromszék legfiatalabb rádiójának főszerkesztője Sántha Attila költő, aki otthagyta Kolozsvárt és hazajött. Úgy érzi, hogy szakmailag megvalósította mindazt, amit célul tűzött maga elé. /Iochom István: Szól a Profi Rádió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) Setétpatakon szervezte meg nyolcadik alkalommal a Kárpát-medencei Anyanyelvi tábort, középiskolás diákok számára. A tíznapos esemény július 21-én zárult. A résztvevők Felvidékről, Vajdaságból, Veszprém megyéből valamint Erdély szórványtelepüléseiről érkeztek. A tábor ideje alatt a vendégek megismerkedhettek Háromszék történelmével és kultúrtörténeti jellegzetességeivel, illetve előadásokat hallgattak. Ördög-Gyárfás Lajos, az AESZ ügyvezető elnökének elmondása szerint a szervezők arra törekedtek, hogy a programpontok, az ismeretterjesztő előadások kiegészítsék az iskolai tananyagot, és a helyi jellegzetességekhez, hagyományokhoz kapcsolódjanak. A tábor fontosságát Ördög-Gyárfás Lajos abban látja, hogy a középiskolás diákok megismerik egymást, szokásaikat, egymás vidékét, hagyományait, és nem utolsó sorban megtudják, mit jelent Erdély. /Knop Ildikó: Anyanyelvi tábor Setétpatakon. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 28./

A tizennegyedik országos ifjúsági és gyerekfúvóstábor zajlik Háromszéken. Az ország kilenc megyéjéből közel 250 iskoláskorú és ifjú vesz részt a Rétyen zajló fúvószenei képzésen. „Az erdélyi magyar fúvósmuzsika számára igen fontos tartalékképző fórum a rétyi Antos János Általános Iskola erre a célra kiképzett környezetében zajló táborunk” – mutatott rá Kelemen Antal táborvezető karnagy, az Erdélyi Magyar Dalosszövetség fúvóstagozatának vezetője. /Kisgyörgy Réka: Zenél a Rétyi Nyír. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

Jubileumi rendezvényre hívja tagjait az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet Több mint négyszáz fiatalt várnak a hétvégén a háromszéki Vargyasra, ahol az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), az unitárius fiatalok szervezik az immár hagyományossá vált műkedvelő színjátszó találkozót. Minden egyházközség keretében működnek ifjúsági egyletek, és többen közülük színdarabot is betanulnak erre az alkalomra – tájékoztatott a szervező. A találkozót idén tizedik alkalommal rendezik meg. A rendezvényt az unitárius egyházon és a vargyasi önkormányzaton kívül a Nemzeti Civil Alap, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és különböző vállalkozók támogatják. /Színjátszó találkozót szerveznek az unitárius fiatalok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

A Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ sepsiszéki szervezete hihetetlennek tartja, hogy a rendőrségen továbbra is a ’80-as évek módszereit alkalmazzák. Miközben a Szent Anna-tónál a negyed évszázada történt rendőrségi megtorlásokra emlékeztek, a karhatalom erői részegen ismét háromszéki fiatalokat bántalmaztak brutálisan, s az azt rögzítő felvételeket is erőszakkal eltüntették. Az MPSZ felkéri a fényképet készítő áldozatot is, hogy indítson bírósági eljárást az agresszíven viselkedő rendőrök ellen. /Gazda Zoltán, elnök: Eljárást a rendőri brutalitás ellen! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./

Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ 1990-ben Gyergyószárhegyen alakult újra. Célja a turizmus művelése és népszerűsítése. Honismereti, néprajzi kirándulásokat rendeznek, de a természetvédelem is fontos része tevékenységüknek. Az erdélyi egyesületet önálló osztályok alkotják: Bánsági, Bihari, Gutin (Nagybánya), Szatmárnémeti, Gyergyói, Marosvásárhelyi, Háromszéki, Udvarhelyi, Brassói, Hétfalui, Zilahi, Besztercei, Kolozsvári és Tordai EKE Osztályok működnek, és van négy társszervezetük, a CSTTE, a Genciána, a Czárán Gyula és a Brassói Turista Egyesület. A nyaranta megrendezésre kerülő Országos EKE Vándortábort minden évben más-más osztály vállalja fel, helyszínül Erdély kevésbé ismert vidékeit választják, melyről útikalauz is készül. Az idei XV. Vándortábort a Kolozsvári és a Tordai Osztály szervezte Torockón. Kardos Zsuzsa, az EKE országos alelnöke rámutatott, eredetileg az Aranyos völgyébe tervezték a tábort. A völgyben azonban nem találtak megfelelő kiterjedésű táborhelyet. A mostani vándortábornak 1138 résztvevője van, közülük 448-an tagjai az EKÉ-nek, 654-en pedig bejelentkeztek, közülük 605 magyarországi. – Augusztus 1-jén nyílt meg a tábor. Naponta több kirándulás, túra közül választhatnak a résztvevők. Este vetítések, előadások szórakoztatják a táborozókat. A vándortábor feloszlik, de megmarad az új útikönyv: Lukács József Aranyos-völgyi útikalauza. A természetbarátoknak pedig a következő vándortáborig az EKE kéthavonta megjelenő Erdélyi Gyopár /Kolozsvár/ folyóirata szolgáltat friss híreket. /Takács Ildikó: Torockón a XV. Országos EKE Vándortábor. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./