A napokban Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnökének felkérésére tartott rövid beszédet a Hungarikumok a Parlamentben című konferencián Budapesten. Ráduly székely viseletben lépett mikrofonhoz. Bevezetőjében elmondta: “Egy székely, egy felvidéki, egy délvidéki, egy kárpátaljai Pesten – ha meggondoljuk, ez is unikum, hungarikum. Hogy úgy kell eljönnöm önökhöz, otthonról haza, hogy határ van közöttünk. Európában még nem találunk egy ilyen sorsú, helyzetű népet. De emiatt hiába nyúlunk a zsebkendőnkhöz, ezzel csak az éleslátásunkat és a kezünket foglaljuk le”. Hozzátette, az anyaországi polgárt ugyanolyan mértékben fenyegeti a beolvadás veszélye, mint a kisebbségben élőket. “Ezért kell újraértelmeznünk az összefogás eszméjét, hogy a gyerekeinknek ne csak azt tanítsuk, ami az angolhoz, a franciához tesz hasonlóvá, hanem azt is, ami megkülönböztet tőlük”– mondta a polgármester, akinek mintegy hétperces beszédét vastaps követte. /Ráduly az Országházban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

A petrillai római katolikus templomban szeptember 3-án a helyi közösség megemlékezett a főegyházmegye millenniumáról és híres püspökéről, Márton Áronról. A gyulafehérvári főegyházmegye történelmét Dezméri Margit mérnök ismertette. Batthyány Ignác püspök a tudományok jeles pártfogója és a híres könyvtár megalapítója volt. Gr. Majláth Gusztáv püspök családi örökségéből négy gimnáziumot alapított, köztük a csíkszeredait, amelyet most neves tanulójáról Márton Áron Gimnáziumnak hívnak. Márton Áron nemcsak iskolaproblémákkal foglalkozott, a saját népének és más népeknek a sorsa aggasztotta. Észrevette, hogy a magyarságot összefogás helyett a széthúzás bomlasztja. Ezért hirdette: „Nékünk a falusi bírótól az országgyűlési képviselőig, a bábaasszonytól az orvosprofesszorig, a foltozó vargától a nagy gyárosi a falusi tanítótól a püspökig minden poszton legkiválóbb és felelősségüknek tudatában levő emberekre van szükségünk, s ha a sokat emlegetett népi egységet is komolyan akarjuk, meg kell tanulnunk és elsősorban a jövő nemzedéknek a tudatába bele kell égetnünk, hogy a népért való munka nem külön foglalkozási ág, hanem minden hivatással elválaszthatatlanul együtt járó kötelesség”. Márton Áront 1944. május 18-án felemelte a szavat a zsidók üldözése és elhurcolása ellen. Prédikációjából világot átjáró felhívás lett, amiért a jeruzsálemi Yad Vashem intézet a püspököt a Népek igaza kitüntetésben részesítette. A püspök 1946. április 7-én tartott beszédében határozottan síkra szállt az erdélyi magyarok üldöztetése ellen. Bátorságáért, rendületlen magatartásáért kellett elviselnie a sok évi börtönt, kényszerlakhelyet. /Hegyi Miklós: Millenniumi rendezvény a Zsil-völgyében. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 4./

„Székelyföldi kis KGST-t” valósítana meg az idén májusban megalakult Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetsége – mondta a csíkszeredai sajtótájékoztatón Lukács László ügyvezető. A szövetség szeptember 25-én tartotta meg első rendes közgyűlését, amelyen Kurkó János György csíkszeredai vállalkozót választotta elnöknek. /Bemutatkozott Csíkszeredában a székelyföldi KGST” = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

Évente egyre több huszárcsapat vesz részt a Szentegyházi Hagyományőrző Huszáregyesület által elgondolt rendezvényen, az Őszi Hadjáraton. Az elmúlt hét végi, immáron negyedik hadjárat látogatottsági rekordot döntött. Az 1848–49-es szabadságharc és a tizenhárom aradi vértanú tiszteletére rendezett Őszi Hadjárat október 2-án hagyományosan a Szentegyházi Gyermekfilharmónia és a helyi huszárok közös hangversenyével kezdődött. Másnap a nyolcvanhét lovas huszár és a mintegy harminc szekeret számláló konvoj az elmúlt évekhez képest rövidebb távot tett meg. „Meg kell említenünk azt a Vargyas-lázán felavatott emlékművet, amely a néhai Nagy-Magyarország határát jelképezi” – mondta Mihály József kapitány, a huszonnégy tagúra bővült szentegyházi bandérium vezetője, aki úgy tudja, további kilencvenkilenc ilyen kisméretű domborművet fognak felállítani a Kárpát-medence különböző pontjain. A szelterszi gyakorlótéren október 4-én tizenöt csapat nevezett be a főzésre. Az idei hadjáraton a szentegyházi huszárok mellett jelen voltak Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Tusnád, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Kápolnásfalu, Szentjobb, Sárpatak, Szováta, Budapest, Pécs, Tápióbicske és Budakeszi huszárai. /Kozán István: Őszi Hadjárat Szentegyházán. „Felébreszteni a magyarságtudatot, ez a cél”. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./

Mintegy kétszázan vettek részt az aradi vértanúk emlékére szervezett csíkszeredai fáklyás felvonuláson október 6-án, amely az 1956-os térről indult és a Gál Sándor-szobornál ért véget. Az 1848-as emlékműnél a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és város polgármesteri hivatala tartott rövid ünnepi megemlékezést. Veress Dávid, az RMDSZ városi szervezetének alelnöke ünnepi beszédében úgy fogalmazott: „A magyar szabadság vértanúira emlékezünk, akik a vérpadon, a magyar szabadság vértanúiként a magyar golgotán, Aradon lehelték ki lelküket. ” A beszédek után a résztvevők koszorúztak. Székelyudvarhelyen tizenhárom szál fehér gyertya és az aradi vértanúk fotográfiái álltak a Vasszékely talapzatán. Koszorúzással emlékeztek meg október 6-áról az Erdélyi Magyar Ifjak és a Hatvannégy Vármegye székelyudvarhelyi tagjai. /Fáklyaláng a vértanúkért. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

Molière A mizantróp című darabjával kezdi az idei évadot a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház október 9-én. Az előadás a teátrum és a budapesti Égtájak Iroda közös produkciója, ezért a hivatalos bemutató október 19-én Budapesten, a Thália Színház nagytermében lesz. Első alkalom, hogy a határon túli színházak utaztatásával is foglalkozó művelődési iroda anyagilag is támogatja a színházat, mondta el a darab rendezője, Bocsárdi László igazgató. Az október 9-i előadáson Szabó Béla csíkszeredai főkonzul átadja Bocsárdi Lászlónak a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, amelyet kiemelkedő színházi tevékenységéért érdemelt ki. A színház rendező-igazgatója augusztus 20-a alkalmából kapta meg a kitüntetést, Sólyom László államfőtől. /Bíró Blanka: Kitüntetéssel kezdődik az évad a Tamási Áron Színházban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./

Október 9-én nyitja meg kapuit Csíkszeredában az Egyiptom művészete a fáraók korában című kiállítás. A rendkívüli tárlat a budapesti Szépművészeti Múzeum és a Csíki Székely Múzeum együttműködésének köszönhető, közölte Gyarmati Zsolt múzeumigazgató. Az eddigi nagy sikerű kiállítások – a Munkácsy-kiállítás, a nagybányai festőművészek remekműveit bemutató tárlat és az interaktív A Tatárjárás 1241–1242 régészeti-történelmi kiállítás – után a Szépművészeti Múzeum segítette a kiállítás létrejöttét. /Darvas Beáta, Kánya Gyöngyvér: Egyiptomi kaland Székelyföldön. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Az idei Csíkszeredai Városnapok kiemelkedő eseménye volt a Márton Ferenc képzőművész születésének 125. évfordulója alkalmából július 31-én megnyílt, emlékkiállítás. Az 1884. december 15-én Csíkszentgyörgyön született és 1940. június 8-án Budapesten elhunyt Márton Ferenc képviselte Magyarországon a szecessziós-szimbolista és népies jellegű – székely – plasztikai kifejezésmódot. A tárlat több mint 120 alkotása: főiskolai tanulmányrajzok, vászonra készült olajképek, portrék (politikusok, országgyűlési képviselők, katonai és tiszti portrék), faliképek, bélyegek, plakáttervek, rajzok, pasztellek. A kiállítást Szabó András művészettörténész és Turcza László festőművész rendezték és válogatták, a Csíki Székely Múzeum és magánszemélyek tulajdonában lévő alkotásokból. A látogatók a képzőművészt bemutató dokumentumfilmet is megtekinthették (rendező: Becze Zoltán). Az emléknapon vittek közönség elé két olyan munkát is, amelyek szerzői a Márton Ferenc- életmű feltárásán fáradoznak: Murádin Jenő–Sümegi György–Zombori István: Márton Ferenc című könyvét, és Szabó Andrásnak A maszk. Márton Ferenc grafikus, festő és szobrászművész /Tipographia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2009/ című kismonográfiáját. Utóbbi dolgozat lektora, Banner Zoltán művészettörténész számára külön öröm, hogy az első jelentős lépést a Hargita megyei, pontosabban a csíki művészeti múlt emlékeinek, gyűjteményének a kurátora, Szabó András teszi meg. Szabó András Zsögödi Nagy Imre életművének az őrzésében, leltározásában és kutatásában máris nagy érdemeket szerzett. /Damján B. Sándor: Csíki könyv egy csíki művészről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./

A térség fejlesztésének lehetséges stratégiáit mutatták be Sepsiszentgyörgyön a „Sikeres Székelyföld. Település-arculat – turizmus” nevű konferencián, amelyet a két székely megye önkormányzata és a Székelyföld Fejlesztési Intézet szervezett. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök szerint a jelen legnagyobb vállalkozása, hogy szakmai fórumokon megalkotják Székelyföld jövőképét. Olosz Szabolcs, a Székelyföld Fejlesztési Intézet ügyvezető igazgatója kifejtette: a fórumsorozat olyan témákkal foglalkozik, mint a településarculat, a tudáshasznosítás, a környezettudatosság, a felnőttképzés és a vízhasználati kultúra. Az ez irányú tanulmányokat kötetben kiadó Biró A. Zoltán csíkszeredai egyetemi tanár szerint Székelyföldön létezik sok sikeres egyéni vagy helyi kezdeményezés, és ezeket kellene egy működő rendszerbe kapcsolni. Olosz Szabolcs rámutatott: a gyógyturizmus sikere nagymértékben függ az adott település arculatától. A székelyföldi gyógyturizmus fejlesztéséhez tett javaslatot Lőrincz Zsigmond Kovászna város polgármestere is, aki egy balneo-turisztikai hálózat létrehozását kezdeményezte. /Kovács Zsolt: Székelyföldi sikerstratégiák. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Tizenhárom színház 17 előadása és hétszáz vendég, néző találkozott az elmúlt hét kulturális fergetegében Gyergyószentmiklóson. Október 11-én a díjkiosztó gálával ért véget a Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviuma. A legjobb előadásáért járó díjat a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata nyerte el, Jon Fosse Alvás című darabjával. A legjobb férfialakításért járó elismerést Sebestyén Aba, a Tompa Miklós Társulat színésze érdemelte ki, az Alvásban nyújtott alakításáért, a legjobb női alakítás díját pedig a Temesvári Állami Német Színház színésznője, Andrea Nistor nyerte. Különdíjat kapott a sepsiszentgyörgyi M Stúdió társulata a színpadi játék kifejező erejéért /Rómeó és Júlia című előadásuk/, valamint Harsányi Zsolt, a csíkszeredai Nagykutyák című előadás rendezője, társulatépítő munkájáért. A közönségdíjat szintén a mozgásszínházi produkció, a Shakespeare-darab ihlette Rómeó és Júlia kapta. A zsűri és a szervezők életműdíjjal jutalmazták Kakuts Ágnes kolozsvári színművésznőt. A Figura Társaság által, évente odaítélt Bocsárdi Gabriella-díjat idén Bartha Boróka, gyergyószentmiklósi színésznő vehette át. Abban, hogy a „kényszerszünetek” után, 2001-ben újra Gyergyószentmiklóson rendezték meg a kollokviumot, nagy szerepe volt Zsehránszky Istvánnak, aki az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának főtanácsosa. /Csibi Márti: Véget ért a kollokvium. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Székelyföldi művészek is szép számban csatlakoznak idén a magyar festészet napjához. Az október 10-étől a hónap végéig tartó programsorozatban mintegy félszáz tárlatnyitó szerepel, köztük három erdélyi vonatkozású. Kiemelt rendezvényként hirdették a szervezők Kovács Lehel festőművész sepsiszentgyörgyi kiállítását a Gyárfás Jenő Képtárban. A tárlaton a Budapesten élő alkotó szülővárosa közönségének mutatkozik be. A művész tárlatát diákkori mestere, Ütő Gusztáv festőművész méltatta. A Munkácsy-díjas Ütő Gusztáv képeit ezen a héten Budapesten láthatja a közönség, a sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai alkotók közös kiállításán. Szintén festészetnapi esemény az október 23-án Csíkszeredában megnyíló kiállítás: a Kriterion Galériában budapesti művészek mutatják be műveiket a négy helyi alkotón kívül. /Rostás-Péter Emese: Székelyföldi művészek és intézmények mutatkoznak be a Magyar Festészet Napján. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

Az Erdélyi Magyar Ifjak csíkszéki szervezete Légy te is ‘56-os címmel történelmi vetélkedőt hirdet középiskolás diákok számára. A vetélkedő témája az 1956-os forradalom. A vetélkedőt október 20-án rendezik meg a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában. /Légy te is ‘56-os = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 14./

Október 16-án mutatják be Csíkszeredában Botár István Kövek, falak, templomok /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyvét. A szerző /a Csíki Székely Múzeum régésze/ Csík középkori templomaiban 2002–2007 közötti időszakban végzett régészeti kutatásainak eredményeit mutatja be. /Kövek, falak, templomok Kövek, falak, templomok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

Megjelent a Csíkszeredában élő Kozma Szilárd költő, író, asztrológus A táltos bolond című regénye. Könnyedén és derűsen mutatja be a mai ember szellemi tájékozatlanságból eredő morális csődjét. /Csüdöm Melinda: A táltos bolond. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

Október 12-én mutatták be Csíkszeredán a Pallas–Akadémia Könyvkiadó Élet-Jelek című, legújabb művészeti könyvsorozatának első kiadványát, amely Gaál András festőművész munkásságát, személyiségét méltatja. A könyvbemutató alkalmából Gaál Andrásnak kiállítása nyílt a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskolában. Banner Zoltán művészettörténész elmondta, az Élet-Jelek új művészeti könyvsorozat segítségével az életük 8. évtizedébe lépő kortárs erdélyi művészek pályaképéből rendre kirajzolódik egy kép. Gaál András Márton Árpáddal közösen olyan „székelyföldi művésztelepi szerveződést”, ugyanakkor nevelő-oktató tevékenységet folytatott, amelynek eredményeként megvalósulhatott egy régi álom, Csíkszereda, a Székelyföld, a periféria a magyar képzőművészet igazi művészeti központjává vált. /Művészet – Élet – Jelek. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

Csíkszeredában indította államelnök-választási kampányát az RMDSZ október 16-án. Az RMDSZ vezetői, parlamenti és önkormányzati képviselői, tisztségviselői, a civil társadalom képviselői is jelen voltak. Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje beszédében úgy fogalmazott: „Ennek a kampánynak én vagyok az arca, de ti vagytok a lelke, ennek a kampánynak én vagyok a hangja, de ti írjátok az üzenetet. Az eddigi sikereink is közösek voltak, a mostani is az lesz. ” /Csíkszeredában indította államelnök-választási kampányát az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Bogdán László az első Ignácz Rózsa-konferencián az írónő szülővárosában, Kovásznán ,,perújrafelvételről” beszélt, s ma is úgy gondolja, nem minden alap nélkül, Ignácz Rózsa terjedelmes életműve kapcsán akkor még csak tárgyalások folytak arról, hogy a méltatlanul elfeledett írónő összegyűjtött műveinek kiadását elkezdi a csíkszeredai Pro Print Kiadó. Addig a budapesti Püski Kiadónál jelent meg néhány régebbi nagy sikerű s néhány újabb, kéziratban maradt regénye. Azután a Pro Printnél megkezdődött az összkiadás, régi népszerű regények, a Róza leányasszony, az Urak, úrfiak mellett kiadták egyik főművét, a negyven évig kéziratban maradt, az ötvenes évek embertelen viszonyait leleplező, A vádlott – 1950-1952 című regényt, vagy a nem kisebb író, mint Kodolányi János által remekműnek tartott, Szent Lászlót megidéző Ünnepi férfiút. A sorozat folytatódik most Ignácz Rózsa születésének századik évfordulójára a Pro Printnél megjelent, régóta esedékes Emlékkönyv, az író fia, Makkai Ádám közreműködésével, Neményi László szerkesztésében. Az írónő műveinek újrakiadásával, néhány nagy empátiával megírt tanulmánnyal a perújrafelvétel megkezdődött. Most az Emlékkönyv után egy Ignácz Rózsa-biográfia s egy -monográfia lenne soron. /Bogdán László: Ignácz Rózsa emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

Amerikai stílusban indította kampányát a hétvégén Csíkszeredában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnökjelöltje. A rendezvényen felszólaló közéleti személyiségek egy dologban egyetértettek: a szövetség a jelöltindítással azt is jelezni akarja, hogy az országban a románokon kívül mások is élnek. A város főterén már egy nappal korábban hangszórók hirdették, hogy Kelemen Hunor, Románia elnökjelöltje mindenkit szívesen lát a Republic-koncertre. Mindegyik felszólaló tapsot kapott. Székely, majd magyar himnusszal vette kezdetét a látványos show-elemekkel tarkított rendezvény. Frunda György szenátor szerint az RMDSZ azért állított jelöltet az elnökválasztásra, hogy bebizonyíthassa: a szervezetnek jobb megoldási javaslatai vannak, mint a román pártok jelöltjeinek. Markó Béla szövetségi elnök elmondta: „véget kell vetni Romániában annak a szemléletnek, hogy a nemzetiségek egyfajta albérlői státuszt töltenek be az országban, ahol a kisebbségek a román többség kegyei folytán bizonyos jogokat kaphatnak. Ezen változtatni kell – hangsúlyozta a politikus –, el kell jutni oda, hogy mindenkiben tudatosuljon, hogy ennek az országnak közösen vagyunk a tulajdonosai”. /Horváth István: A Republic sztárvendége volt Kelemen Hunor. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

A jelentős adósságok ellenére egyelőre zavartalanul működik a távhőszolgáltatás az erdélyi városokban. Nagykárolyban 2000 ősze óta minden család maga gondoskodik a fűtésről, ugyanis a helyi önkormányzat megszüntette a távhőszolgáltatást, tájékoztatott Bekő Tamás városmenedzser. Szatmárnémeti lakossága 2002 óta fűti önerőből otthonát. Csíkszeredában már október elsejétől fűtenek, közölte Duda Tihamér, a Goscom Rt. igazgatója. Székelyudvarhelyen október 15-étől biztosított a távhőszolgáltatás az Urbana Rt. által ellátott mintegy 3000 lakásban, mondta el Ráduly Mihály, a cég igazgatója. Nagyváradon idén nem emelték a hőenergia árát. Csökken a távhőszolgáltatás díjszabása Kolozsváron. /Pap Melinda, Nagy Orsolya, Máthé Éva, Jánossy Alíz, Csáki Emese: Támogatásfüggő távfűtés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./

Az Ezüstgyopár-díj Arany Fokozatával tüntette ki dr. Szabó Béla főkonzult október 19-én Csíkszeredában Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. Az Ezüstgyopár-díjat rendszerint a kiemelkedő pedagógusi életpálya elismeréseként adományozza az RMPSZ, a kitüntetés Arany Fokozatát viszont a magyar oktatást támogató személyek, intézmények kaphatják. A pedagógusszövetség ezzel az elismeréssel köszönte meg, hogy a csíkszeredai magyar főkonzul eredményesen támogatta a romániai magyar oktatás ügyét. /Kitüntették Csíkban a magyar főkonzult. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./

A marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem magiszteri évfolyamának diákjai október 24-én Csíkszeredán lépnek fel Molnár Ferenc Az ördög című darabjával. /Találkozás az ördöggel. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./

Háromszázezer aláírást tartalmazó iratcsomóval erősítette meg október 20-án indulási szándékát a november 22-i választáson Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje, a Központi Választási Irodánál (BEC) iktatta jelöltségét. Kelemen szerint ha a következő öt-hat esztendőben nem valósul meg egy államreform, Románia egy leszakadó, periférikus országa lesz az Uniónak. Elmondta, az alkotmányon módosítani kell, mert Románia csak papíron nemzetállam, az alkotmányban el kell ismerni a nemzeti közösségeket, mint államot alkotó tényezőket. A Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állásfoglalásban fogalmazta meg azokat az elvárásokat, amelyeket Kelemen Hunornak teljesítenie kell ahhoz, hogy számíthasson a szervezet támogatására. Zászlajára kellene tűznie az őshonos nemzeti közösségek államalkotó minőségét elismerő, átfogó alkotmányos reform kérdését, a széles körű személyi elvű autonómia kivívását, a felekezeti oktatás jogállásának rendezését, az államilag támogatott magyar egyetemi oktatás helyreállítását és a székelyföldi önálló fejlesztési régió létrehozását. /Fleischer Hilda: Kelemen Hunor iktatta indulását. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ Kelemen Hunor RMDSZ-es elnökjelölt kettős kampánynyitójának második állomásán is az amerikai típusú show-elemek domináltak. Október 19-én a nagyváradi sportcsarnokban több mint hatezren követhették figyelemmel az óriáskivetítőn azt a rövid portréfilmet, amelyben, tanárai, barátai nyilatkoztak az RMDSZ elnökjelöltjéről. A résztvevő fiatalokat elsősorban a Republic-koncert vonzotta a sportcsarnokba, mégis vastapssal jutalmazták a buzdító beszédek mindegyikét. /(Totka László): Saját „hajóskapitánya” lesz az RMDSZ-nek is. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ Kelemen Hunor elmondta: természetes volt, hogy Csíkszereda után Nagyváradot választották a kampánynyitó helyszínéül, hiszen „ Székelyföld és a Partium a két hídfő, amely összeköt mindannyiunkat. ” Beszédében a változás szükségességét hangsúlyozta. /Nagy Orsolya: Székelyföld és a Partium: az összetartó hídfők. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./

Október 22–25-e között Csíkszeredában rendezik meg a Magyar őstörténet és kereszténység című, nemzetközi konferenciát, amelynek fő célja a magyarság és kereszténység elválaszthatatlan gyökérhálózatának megrajzolása. Szervezők: dr. Marácz László – Amszterdami Egyetem, Hollandia – egyetemi tanár, nyelvész (a konferencia elnöke); Veress Dávid, az RMDSZ csíkszeredai szervezetének alelnöke és Csapai Árpád Szilárd katolikus lelkész. /Magyar őstörténet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./

A hét végén szervezik meg Marosvásárhelyen a II. Rákóczi Ferenc Családi Kör találkozóját, amelyre az eddigi magyarságismereti táborok résztvevőit várják az egész Kárpát-medencéből. A mozgótábor eddigi 16 programjában több mint 700 erdélyi fiatal vett részt. Néhány éve felmerült a kapcsolattartás új formája, a helyi találkozók ötlete. Tavaly Csíkszeredában gyűltek össze a rákóczisok. A személyes kapcsolattartáson túl, a találkozó célja a továbbképzés, amelyre Magyarországról, Kárpátaljáról, Felvidékről, Vajdaságból is várnak résztvevőket. Az idei szeminárium témája: 1956 üzenete: a fiatalok felelősségteljes szerepvállalása a XXI. század Európájában. /Mezey Sarolta: Rákóczi-találkozó Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./

Október 21-én a sepsiszentgyörgyi Holló Ernő Sajtóklub a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztőit látta vendégül. Fekete Vincét, Lövétei Lázár Lászlót, Molnár Vilmost és György Attilát Bogdán László kérdezte a Székelyföld tizenhárom esztendejéről. /(f. e.): Tizenhárom év Székelyföld. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./

Október 23-án a kézdivásárhelyi Református Kollégium tanárai és tanulói megkoszorúzták a református temetőben álló ‘56-os kopjafát, melyet a Szoboszlay-kirakatper áldozatai emlékére állítottak 1996-ban. Délután a Függetlenség utca előtti kis parkba vonultak, a céhes város önkormányzata, a Volt Politikai Foglyok Háromszéki Szervezete és az Erdélyi ‘56-os Bajtársi Társaság által a felső-háromszéki mártíroknak állított emlékműhöz. A kétfelé hasított női fejet ábrázoló szobor Vetró András munkája, talapzatát Dóczy András csíkszeredai szobrász készítette. Rácz Károly polgármester mondott ünnepi beszédet, méltatta az ‘56-os hősök tetteit. Dr. Balázs Ádám, a bukaresti magyar nagykövetség sajtó- és kulturális attaséja a magyar forradalomhoz és szabadságharchoz kapcsolódó emlékeit elevenítette fel, az erdélyi események méltatására is kitérve. A szobrot Rácz Károly polgármester és dr. Kiss Tamás, a magyarországi Volt Politikai Foglyok Országos Szövetségének alelnöke leplezte le. /Iochom István: Emlékmű a kézdiszéki ‘56-os mártíroknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

Erdély számos pontján emlékművek avatásával, ünnepi műsorokkal, kiállításokkal emlékeztek meg az 1956-os forradalomról. Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Pro Universitate Partium Alapítvány, a Partiumi Magyar Művelődési Céh és Tőkés László európai parlamenti képviselő irodája szervezésében emlékeztek október 23-án, megkoszorúzták a hősök és mártírok emléktábláját. Csíkszeredában koszorúzás volt az 1956-os kopjafánál, este pedig fáklyás felvonulást rendeztek. Ünnepi megemlékezés zajlott a Gloria Victis-emlékműnél Csíkszereda önkormányzatának, a csíkszeredai magyar főkonzulátus és a Volt Politikai Foglyok Szövetségének szervezésében. Az ország nem lehet szabad addig, amíg nem lesz autonómiánk – jelentette ki Ráduly Róbert Kálmán. Csíkszereda polgármestere. /Az autonómia nekünk a szabadság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

Még várják a versenyvizsga hivatalos eredményeit az egyes Hargita megyei dekoncentrált intézmények igazgatói tisztségét megpályázó személyek, de a Hargita Népe úgy tudja, Barti Tihamér, Török Jenő, Sólyom Gizella, Máthé Emma, Vitos Zsuzsanna, Jaszenovics László és Bán Katalin sikeresen vizsgázott Bukarestben. „Gratuláltak már sokan, de én még nem tudok semmiről” – szabadkozik a Hargita Megyei Munkaügyi Igazgatóság vezetői székét múlt héten megpályázó Barti Tihamér. A HN információi szerint nem sikerült a vizsgája Karda Emesének, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatójának. A Megyei Mezőgazdasági Tanácsadó Hivatal élén Duka Zoltánt Máthé Emma váltja, a munkaügyi igazgatóságnál Laslo Adriant Barti Tihamér. Vitos Zsuzsanna a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetője marad, és továbbra is Sólyom Gizella irányítja a Hargita Megyei Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Hivatalt. Nem változik Jaszenovics Lászlónak, a talajtani és agrokémiai hivatal igazgatójának beosztása sem, ahogy a Hargita Megyei Nyugdíjpénztár élén is marad Bán Katalin. A tavasszal leváltott magyar intézményvezetőknek egykori tisztségébe való visszahelyezéséért folyamatosan lobbizott az RMDSZ, több tiltakozó megmozdulást is szervezett. A jelenlegi megyei főtanfelügyelőt, Anda-Elena Ianosit nem sikerült magyar főtanfelügyelőre cserélni, de Borboly Csaba ezt továbbra is egyik fő célkitűzésének tartja. (Forró-Erős Gyöngyi): Magyar igazgatók a dekoncentrált intézmények élén. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./ Tiltakozási kronológia 2008. december 22. Leteszi az esküt a Boc-kormány, ezt követően pedig elkezdődik a dekoncentrált intézmények addigi vezetőinek leváltása és politikai kritériumok alapján való helyettesítése. 2009. február 11. Lángoló lármafákkal tiltakoznak a magyar intézményvezetők leváltása ellen. 2009. április 22. A Boc-kormány elfogadja azt a rendelkezést, amely szerint a kormány hatáskörébe tartozó megyei és regionális intézmények vezetőit lecserélik. 2009. április–május: „Ebből az intézményből magyar vezetőt váltottak le” feliratú gyásztábla kerül a „lefejezett” dekoncentrált intézmények elé. 2009. május 4. 1247 darabba vágják össze a román kormány temetőjét ábrázoló bannert. Az óriásplakát szeletei közül 758 darab Brüsszel felé veszi az útját, 328 pedig a kormánykoalíciót alkotó pártok parlamenti képviselőinek az asztalán landol, 89-cel a megye magyar önkormányzati vezetőjét szólítják fel összefogásra a közös ügy érdekében. Emellett az Európai Unió 26 tagállamának romániai képviseletéhez is juttatnak egy-egy darab bannert és egy-egy petíciót, a maradék 19 darabot pedig a román kormány 18 minisztere és Emil Boc miniszterelnök kapja meg. 2009. május 18. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete az ideiglenesen kinevezett Hargita megyei főtanfelügyelő, Anda-Elena Ianosi visszahívását és Bondor István leváltott vezető kinevezését kéri a tanügyminisztertől. 2009. május 22. Több ezren tüntetnek Csíkszeredában a magyar intézményvezetők leváltása ellen. 2009. június 2. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete aláírásgyűjtésbe kezd, hogy nyomatékosítsa a tüntetésen elfogadott kiáltványt. 2009. június 3. Marosvásárhelyen tiltakozó nagygyűlést szervez az RMDSZ. 2009. július 10. Szabó Vilmos magyar külügyi államtitkár megígéri, hogy a kisebbségi vegyes bizottság is foglalkozik majd a leváltások ügyével. 2009. október 1. A Szociáldemokrata Párt (PSD) kilép a kormánykoalícióból, és ezzel elkezdődik a kormányválság. 2009. október 13. Megbukik a Boc-kormány. /Mihály László: Tiltakozási kronológia. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

A Magyarországon mára fogalommá vált Mesterkurzus rendezvénysorozat hét évvel ezelőtt azzal a céllal indult útnak, hogy hétköznapi életünk meghatározó kérdéseire és problémáira ismert, hiteles gondolkodók segítségével adjon válaszokat. A közkedvelt sorozatot olyan nevek fémjelzik, mint például Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás vagy Czeizel Endre. Az előadások anyagát két magyar televíziós csatorna is közvetíti, illetve ezek írott, változatát tartalmazza az azonos című, nagy sikerű könyvsorozat is. 2009 szeptemberében Székelyföldön is elindult a Mesterkurzus sorozat, melynek első állomásain Müller Péterrel találkozhatott az erdélyi közönség Marosvásárhelyen és Csíkszeredában. Az erdélyi sorozat második előadója dr. Vekerdy Tamás pszichológus, akinek csíkszeredai Mesterkurzusára már minden jegy elfogyott, és Marosvásárhelyen is már csak néhány darab maradt. Ezért november 11-én Sepsiszentgyörgyre is eljön dr. Vekerdy Tamás. /A legnépszerűbb magyar gondolkodók Sepsiszentgyörgyön (Erdélyben is elindult a Mesterkurzus előadássorozat). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

Nyolcéves munka után saját temploma van a csíkszeredai evangélikus-lutheránus gyülekezetnek. Az istenházát október 24-én szentelte fel Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök. Hargita megye első evangélikus-lutheránus temploma a több mint hetvenfős evangélikus gyülekezetnek ad otthont. Az alapkőletétel 2001. október 27-én volt. Az építkezés elhúzódott, mindig csak az összegyűlt pénz függvényében tudtak haladni. A legtöbb anyagi támogatást a Lutheránus Világszövetség nyújtotta, de hozzájárult a templomépítéshez az Illyés Közalapítvány, mellettük osztrák és német gyülekezetek, a zuglói testvérgyülekezet és a román kormány is. A templomban 150 ülőhely van. A tervek szerint az új épület nemcsak istentiszteleteknek, hanem koncerteknek, előadásoknak is helyet ad majd. /Jánossy Alíz: Saját hajléka van a csíkszeredai evangélikus gyülekezetnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./