Idén második alkalommal érkezett a magyarországi zarándokok nosztalgiavonata, a magyar címeres mozdony által vontatott Székely gyors a csíksomlyói pünkösdi búcsúra, több mint nyolcszáz utasa jelen volt a Gyimesbükkön felújított Kontumáci-kápolnánál tartott ünnepi szentmisén is. A nosztalgiavonat utasai vettek az egykori csángó zarándokút kiindulópontjaként felállított emlékkereszt és a gyulafehérvári püspökség fennállásának ezredik évfordulója alkalmából ültetett tíz fenyőfa megáldásának szertartásán. Az ünnepély a csíkszeredai Role együttes Pille című, csángó népzenéből építkező rockballada előadásával, majd gyimesi hagyományőrző zenészek produkciójával zárult. Végül a zarándokok a Rákóczi-vár tövében álló, tavaly felavatott őrháznál gyűltek össze ismét, majd a tavalyi eseményre emlékeztető szónoklatok, valamint a magyar és a székely himnusz elhangzása után a Székely gyors a Csíki-medence felé vette útját. /Zarándokhely lett Gyimesbükk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./

Újabb tüntetést szervez az RMDSZ, június 3-án, Marosvásárhelyen tiltakoznak a magyar területi intézményvezetők leváltása ellen. Május 22-én Csíkszeredában tartottak hasonló megmozdulást, több mint 15 ezren követelték a megyei hivatalok, ügynökségek magyar nemzetiségű vezetőinek tisztségükbe való visszahelyezését. A leváltási hullám elleni tiltakozásul az RMDSZ a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) közösen bizalmatlansági indítványt nyújtott be. Kolozs megyében hat magyar területi intézményvezető volt, közülük csupán Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes tarthatta meg vezető tisztségét. Nagy Imre, az állategészségügyi igazgatóság volt aligazgatójának menesztését követően az élelmiszerbiztonsági részleg vezetését ajánlották fel neki. A környezetvédelmi minisztérium helyi intézménye jelenleg vezető nélkül működik, vezetőjét Darabos József Attilát ugyanis menesztették. Lőrinczi Zoltán szaktanácsadóként dolgozik tovább a Kolozs Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vidékfejlesztési részlegén. Lőrinczi korábban az intézmény aligazgatója volt. Vákár István a Mezőgazdasági és Halászati Kifizetési Ügynökség volt aligazgatója elmondta: leváltása után szaktanácsadóként az ügynökségnél maradt. Különös helyzetben van Csoma Botond, az Állami Birtokok Ügynöksége (ADS) Kolozs megyei kirendeltségének igazgatója. Azért nem váltották le, mert az általa vezetett intézmény felszámolás, illetve átalakítás előtt áll. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes megőrizte tisztségét, továbbra is a befektetésekkel foglalkozik. /N. H. -D. : Intézményvezetők leváltása ellen tüntetnek ma Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

A Maros megyei RMDSZ-t felháborította a megyeszékhely román többségű önkormányzatának döntése, melynek értelmében idén a magyarellenes megnyilvánulásairól közismert Lazar Ladariu költőt, újságírót jelölik díszpolgári címre. Dr. Benedek István városi önkormányzati képviselő, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: bár a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők évekkel ezelőtt megállapodtak abban, hogy sem a magyar, sem a román frakció nem jelölhet olyan közéleti személyiséget a titulusra, akinek személye közfelháborodást válthat ki valamelyik közösség berkeiben, az egyezséget a mostani román tanácstagok figyelmen kívül hagyták. Ladariu az 1990-es marosvásárhelyi etnikai összetűzés előtt és azóta folyamatosan magyarellenes cikkeket tesz közzé a vásárhelyi Cuvantul Liber napilapban, amelynek egyik tulajdonosa és főszerkesztője. Több éven át a Román Nemzeti Egységpárt parlamenti képviselőjeként dolgozott, a 90-es évek elején pedig a Vatra Romaneasca nevű ultranacionalista szervezet egyik vezető politikusa volt. Benedek emlékeztetett, amikor 2003-ban Lazar Ladariut díszpolgárnak jelölték, Spielmann Mihály történész, egykori városi tanácsos emelt szót a jelölése ellen, mondván, hogy tudatosan és folyamatosan sértegette a város magyar lakosságát. Ladariu becsületsértési pert indított Spielmann ellen, amit megnyert. A XIII. Marosvásárhelyi Napok alkalmával Hunyadi László szobrászművész is átveheti a díszpolgári címet, Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul, Józsa Katalin, a kecskeméti ifjúsági központ igazgatója, Zala F. László, Egyesült Államokban élő mérnök és Liviu Masalar, a liége-i egyetem professzora pedig Pro Urbe-díjat kap. /Máthé Éva: Magyarfalóból díszpolgár. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

A magyar intézményvezetők leváltása ellen szervezett csíkszeredai tüntetésen elfogadott kiáltvány támogatására kezdett aláírásgyűjtésbe az RMDSZ csíki területi szervezete. A csíki politikusok levélben kérték a gyergyói, udvarhelyszéki, alsó- és felső-háromszéki, valamint a Maros megyei RMDSZ- szervezeteket, hogy csatlakozzanak a csíkiak kezdeményezéséhez. /Kemenes Szidónia: Folytatódik az aláírásgyűjtés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Csonta László, a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke kiemelte, hangsúlyos probléma a települések mellett elhaladó folyóvizek szennyezettsége, a városgazdálkodási szervek kevés figyelmet szentelnek a távozó szennyvizekre. Ez a helyzet például a Csíkszeredán átfolyó Oltnál is. Ezeket a problémákat jobb csatornarendszerek kiépítésével kellene kivédeni. Kevesebb figyelmet kapott a marosvásárhelyi Azomures kombinát levegőszennyezése. A környezetszennyező vállalatok miatt Kiskapus, Zalatna, Nagybánya, Nagyvárad, Vajdahunyad a leginkább veszélyeztetett terület. /Szávuj Attila: Szennyezettek a folyóvizek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Aki magyar, annak fáj Trianon, mint ahogy fáj Mohács, Világos vagy a Don-kanyar, és egyáltalán minden olyan esemény, ahol vérzett a nemzet – jelentette ki egyik résztvevő június 4-én, a csíkszeredai magyar konzulátus előtt rendezett megemlékező ünnepségen, a trianoni békeszerződés aláírásának 89. évfordulóján. Ahogy kimegyünk Madéfalvára megemlékezni a Siculicidium áldozatairól, úgy kötelességünk megemlékezni a magyar nemzet szétdarabolását jelentő szerződés aláírásának napjáról is, hangoztatták a Trianon-megemlékezés szervezői. A konzulátustól a Szabadság térre kígyózó pár száz fős, „Vesszen Trianon!”-t kiáltó tömeget békésén kísérték végig a csendőrök. A megemlékezők megnézték a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom aktivistái által bemutatott performanszot, amint keresztre feszítik Nagy-Magyarország térképét. /Hompoth Loránd: A magyarnak fáj Trianon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./

Immár nyolcvanadik alkalommal rendezik meg Magyarországon az Ünnepi Könyvhetet, mely Európa legnagyobb hagyományra visszatekintő ilyen rendezvénye. A korábbi évekhez hasonlóan idén is jelentős könyvanyaggal vesznek részt a könyvhéten az erdélyi magyar kiadók. A marosvásárhelyi Mentor Kiadó főleg szépirodalmi köteteket visz a könyvhétre. Az újdonságok mellett a nyolcvan éve született marosvásárhelyi drámaíró, Székely János három színművét gyűjtötték egybe: a Protestánsok, a Caligula helytartója és a Mórok című drámákat. Bajor Andor paródiáit, szatíráit a Füstöl az acélkalapács című kötetben adták ki. Az idén hetvenéves Lászlóffy Csaba A waterlooi ganajtúró bogár című kötete közel 150 verset tartalmaz, ott lesz Egyed Emese Szabadító versek című versgyűjteménye is. Magyar Zoltán, az MTA néprajzkutató intézetének munkatársa, Szilágysági dekameron címmel egy szilágysámsoni térfás, népi elbeszéléseket tartalmazó kötetet állított össze. A csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó Balla Zsófia, Kenéz Ferenc, Kozma Mária, Pomogáts Béla és Sarány István köteteivel lesz jelen, továbbá a Markó Béla Egy irredenta hétköznapjai. Lehallgatási dosszié. 1987–1989 című kötetével, Ambrus Imre Színek és helyszínek Alfalutól Budapestig, Hegedűs Imre-János: Benedek Elek (monográfia), valamint Molnár Gusztáv Volt Európának egy különös tartománya című munkájával. A Korunk – Komp-Press Kiadó kínálatában van Kántor Lajos Hazatérő képek – Barcsaytól Vinczeffyig című könyve, a kiadó Ariadné Könyvek című sorozatának ötvenedik darabja Visky András Megváltozhat-e egy ember című könyve. A kolozsvári Koinónia Kiadó széles kínálattal érkezett a könyvhétre, a már ismert szerzőik mellett első kötetes munkatársaikat is bemutatják. Máté Angi első kötetes szerző Mamó című könyvével „berobbant az irodalmi életbe”. A szintén kolozsvári Polis Könyvkiadó könyvújdonságként közös dobozban, Gy. Szabó Béla fametszeteivel illusztrálva, két kis Reményik-kötetet ajánl: a Sóhaj a mindenségért címet viselő versválogatást és a Vércsöppek a hóban című, eddig meg nem jelent prózai alkotásokat tartalmazó könyvet. Emellett a kiadó régebbi könyvei közül is többet megtalálhatnak majd az érdeklődők, úgy mint Gaal Görgy Képes Kolozsvár című könyvét, valamint Murádin Jenő művészettörténész A kolozsvári Mátyás-szobor és alkotója, Fadrusz János című könyvének fotókkal gazdagított újrakiadását. A Benkő Levente gondozásában megjelent Az őszinteség két napja című könyv az 1956. szeptember 29–30-i kolozsvári gyűléssorozat jegyzőkönyveit tartalmazza. A könyvhéten két standon szerepel az erdélyi kínálat, az egyiken a Gokart, a Komp-Press, a Pro-Print és a Mentor állít ki, a másikon pedig a Kriterion, a Koinónia és a Polis könyvei szerepelnek. /Erdélyi kiadók a magyarországi könyvhéten. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

Nemzeti önérzetükben sértve érzik magukat a háromszéki románok a Trianon-megemlékezés, Sepsiszentgyörgy polgármesterének bizonyos kijelentése és egyebek miatt – fejtette ki Ioan Solomon a megyei tanács ülésén. A tanácselnök kivédte a vádakat, s hangsúlyozta, együttes erővel inkább a megye fejlesztésével kellene foglalkozniuk, mint átpolitizálni a közgyűlést. A Trianon kapcsán tartott megemlékezéssel kapcsolatban Solomon feltette a kérdést: hogyan lehet megkérdőjelezni egy nemzetközi békeszerződést? Tamás Sándor tanácselnök hangsúlyozta, az ülést ne politizálják át, foglalkozzanak a megye és a települések fejlesztésének kérdéseivel, s ezen együtt kell dolgozniuk. Amennyiben nemzetiségi problémákról kívánnak értekezni, arról is lehet, de külön pontban. Ami a vádakat illeti, visszautasítja azokat. A csíkszeredai tiltakozáson ő is részt vett, s ott semmi kitakarodásra utaló kijelentés nem hangzott el nyilvánosan. Amikor az RMDSZ hatalmon volt, nem tett különbséget a kistérségek között, mindegyikre egyformán figyelt, nem úgy, mint a mostani hatalom, amely például a tanügyi fejlesztésre a megyének szánt pénzt a románok lakta Bodza-vidékre irányítja. Tamás Sándor kifejtette, vegyék tudomásul, hogy Románia nem csak a románoké, hanem az összes állampolgáré, mint ahogyan a Székelyföld sem csak a székelyeké, hanem az összes itt élőé, s együtt kell fejlesztésén dolgozniuk. /Szekeres Attila: Sértve érzik magukat a háromszéki románok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

A rendszerváltás évében Csíkszeredából kivándorolt, jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban élő Franck M. Mihály, a bukaresti tévé és rádió volt műszaki munkatársa nemrég mutatta be szülővárosa, Csíkszereda könyvbarátainak az általa írt betyárkrónikát, mely szervesen kiegészíti a témában eddig megjelent irodalmat. A szerző 1970-ben felkereste az Ozsdola környéki falvakat, valamint Kászonaltízt, hogy a még életben levő kortársaktól adatokat gyűjtsön. Az adatgyűjtésben Tömöry Péter Banditák nyomában című, a Megyei Tükör hasábjain megjelent riportsorozatára alapozott, az győzte meg arról, hogy a három betyár tetteit érdemes megörökíteni az utókor számára. A kortársak vallomásait magnószalagra rögzítve őrizte meg. Harminc év telt el, amikor a szerző New York állam Freeman Post című lapjában megjelentette angol nyelven a betyárok történetének rövidített változatát. Aztán a magyar változat is elkészült /Franck M. Mihály: Székelyföld betyárjai. Dézsi, Pusztai és Jeges. Életük-haláluk riportkrónikája, 1928–1955. Megjelent Csíkszeredában a szerző magánkiadásában, 2009./ A kötet tizenhat fejezete végigköveti a három bátor, vakmerő fiatalember életét születésüktől tragikus halálukig, hű képet festve az ötvenes évekről, a kommunista kiskirályokról. A betyárkrónika huszonkét adatközlő vallomására alapszik. Korábban Iochom István Pusztai, Jeges, Dézsi című, 2006. ban megjelent könyvében írt róluk, ő ötven személy vallomását rögzítette. /Iochom István: Újabb könyv az utolsó székely betyárokról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

Szerzői jogdíjas problémák miatt több magyar nyelvű csatorna sugárzása is veszélybe került az UPC csíkszeredai kábelhálózatán. Az már szinte biztos, hogy jövő hónaptól nem fogható az analóg rendszeren az RTL Klub. Ugyanakkor veszélybe került az ismeretterjesztő műsorokat sugárzó Spektrum, a magyarországi Discovery csatornák, valamint a PAX Televízió csíkszeredai vétele is. A Hír TV sugárzása is kérdőjeles, ugyanis az UPC és a hírtelevízió között megkötött szerződés értelmében nagyon magas összegért továbbítják az anyaországi jobboldalhoz közel álló csatorna műsorát: a kábeltelevízió-társaság több mint egymillió előfizetője közül csak a magyar ajkúak igénylik ezt a szolgáltatást, a szerződést viszont a teljes előfizetők arányában kötötték. /Kozán István: Kevesebb magyar tévécsatorna. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja névre keresztelték át az eddig Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljaként ismert rendezvényt, melyet június 19–27. között 21. alkalommal rendeznek meg. A programban idén is a meghívott színházak idei évadának legjobb előadásai szerepelnek, így például Csíkszeredából a Kék madár, Kassáról a Cyrano de Bergerac, Székelyudvarhelyről a Mesél a bécsi erdő, Marosvásárhelyről a Hullámzó vőlegény, Nagyváradról a Kasimir és Karoline, Gyergyószentmiklósról a Leonce és Léna, Sepsiszentgyörgyről A csoda, Szabadkáról A Gézagyerek vagy Komáromból az Énekes madár. A kísérőprogramban a közelmúltban elhunyt Kovács Ildikó kolozsvári bábszínházrendező tiszteletére szervezett kiállítást nyitnak meg, valamint bemutatják Szebeni Zsuzsa Kovács Ildikó bábrendező című könyvét. Az Újvidéki Tanyaszínház fennállásának 30. évfordulójáról szintén kiállítással emlékeznek meg a szervezők. /21. alkalommal rendezik meg a kisvárdai fesztivált. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./

Lövétei Lázár László és Molnár Vilmos volt a Magyar Írószövetség Csikófogat című rendezvénysorozatának május 6-i vendége az írószövetség budapesti székházában. A szerzőkkel Ferenczes István költő, a csíkszeredai Székelyföld főszerkesztője beszélgetett, és bemutatták a folyóirat májusi, Kányádi-számát is. – „Ami kimaradt. ” Konferencia a kortárs magyar irodalom középiskolai oktatásáról címmel tartott tanácskozást az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) május 8–10. között az Árkosi Kulturális Központban. A programban szerepelt dr. Borcsa János előadása Holt Költők Társasága: Boér Géza címmel, valamint Elek Tibor előadása Király László munkásságáról. Az érdeklődők irodalmi esten vehettek részt Király Lászlóval. Pécsi Györgyi a 80 éves Kányádi Sándor, Elek Tibor pedig Székely János munkásságát mutatta be. Ambrus Ágnes Kortárs erdélyi irodalom a tankönyvekben témakörben tartott előadást, Orbán János Dénes és Sántha Attila előadása Az Előretolt Helyőrség tegnap és ma címet viselte. /Hírek. = Helikon (Kolozsvár), jún. 10./

Aláírásgyűjtési kampányba kezdett az RMDSZ háromszéki szervezete június 10-én, a május 22-én Csíkszeredában, a magyar intézményvezetők leváltása elleni tiltakozásként szervezett tüntetésen született kiáltványt akarják így támogatni. A kiáltvány 9 pontban foglalta össze a tüntetők követeléseit. A pontok között szerepel többek között az önrendelkezéshez és önkormányzáshoz való jog, a nemzeti kisebbségek anyanyelvének hivatalos nyelvként való használata helyi és régió-szinten, és az anyanyelv használatának joga az oktatásban. A háromszéki RMDSZ aláírásokat gyűjt. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

A magyar csatornák számának csökkentése miatt is tiltakozást kell szervezni, állította több csíkszeredai, akik az UPC kábeltévé-szolgáltatóval szerződtek. Leginkább a Hír TV miatt aggódnak, aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy megakadályozzák a magyarországi hírcsatorna eltávolítását az analóg rendszerből. /Kozán István: Aláírásgyűjtés a magyar adókért. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11./

Június 14-én iktatják be Csíkszereda meghívott református lelkészét, Szatmári Ingridet. Elmondta, hogy kolozsvári, szülei, nagyszülei is ott születtek, ott végezte az egyetemet. A teológia elvégzése után, 1998-ban kinevezték segédlelkésznek Marosvásárhelyre, egy nagy gyülekezetbe. Utána férjhez ment, és elkerültek egy kis faluba, Magyarózdra. Két éve jöttek Csíkszeredába, a férje gyülekezeti lelkész, őt pedig a püspök kinevezte a Sapientia Egyetemre egyetemi lelkésznek. Amikor Hegyi István tiszteletes nyugdíjba ment, a presbitérium Szatmári Ingridet hívta meg helyére, a választó közgyűlés pedig döntő többséggel megválasztotta. /Takács Éva: Isten kegyelme és az emberek szeretete éltet. ” = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./

Megnyílt a marosvásárhelyi Bernády Házban Siklódy Ferenc és Török Ferenc Ferenc tárlata. A két székelyföldi képzőművész grafika- és festménykiállításának megnyitójára sokan voltak kíváncsiak, házigazdaként és méltatóként Nagy Miklós Kund fogadta a megjelenteket. A gyergyószárhegyi születésű Siklódy Ferenc jelenleg a csíkszeredai Nagy István művészeti iskola tanára. Festészeti és grafikai munkássága mellett a székelyföldi képzőművészek pantheonján is dolgozik, több mint kétszáz portrét elkészített már. Könyvillusztrátori tevékenykedésének eredménye a sok szép kötet. Kiállított digitális printtechnikával készített képein az emlékezésé, az emlékeké a főszerep. Török Ferenc Székelyudvarhelyen él, alkot és tanít. Ott volt a legtöbb egyéni tárlata, de gyakran állított ki külföldön is. A Bernády Házba friss anyagot hozott, tavalyi-tavalyelőtti képeit. /Nagy Botond: Székelyföldi Ferencek. Kettős tárlatnyitó a Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

Napjainkban egyre több fiatal nyúl a drogokhoz, nem is tudva, milyen komoly következményekkel járhat ez. Kalóz János György azok közé tartozik, aki drogozott, majd változtatott életén, a csíkszeredai pszichológus elsősorban a drogprevenció témájával foglalkozik. Elmondta, hogy Romániában jelenleg egyetlen állami drogprevenciós szervezet, a 2003-ban alakult Nemzeti Drogellenes Ügynökség (Agentia Natioanala Antidrog – ANA) működik. 2005-ben született egy törvény, amelynek értelmében minden megyében létre kell hozni drogprevenciós központot. Kalóz János György többnyire Kolozsváron és Csíkszeredában dolgozik, Csíkszeredában van egy pszichológiai rendelője is, Kolozsvárra inkább meghívásra megy. /Ferencz Zsolt: „Kollégáim néha egyszemélyes szervezetnek neveznek” Beszélgetés a drogprevencióról Kalóz János pszichológussal. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Kézdivásárhelyen a közeljövőben a Vigadóban kezdi meg tevékenységét a város első hivatásos színtársulata Gergely László magyarországi rendező igazgatása alatt. A nagy színházi tapasztalattal rendelkező Gergely Lászlóra az a feladat hárul, hogy mondhatni a semmiből egy profi színtársulatot kovácsoljon össze. Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely után itt alakul meg a két székely megye ötödik hivatásos színháza. Ősszel a Tamási Áron Ábel-trilógiája alapján készült előadással indítanak. /Iochom István: Ábelt keresnek (Hivatásos színház indul Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./

Nagy ünnepre készül a kovásznai Szent István Király Római Katolikus Egyházközség. A június 14-én, vasárnap felszentelendő Márton Áron-szobor a dombóvári Varga Gábor szobrászművész műhelyéből elindult Kovászna felé, hogy ott a római katolikus templom kertjében. A szertartást Tamás József csíkszeredai megyéspüspök vezeti a környékbeli papság segédletével. Az ünnepi eseményen jelen lesz a Szent Korona Gyergyószentmiklóson őrzött másolata Szent István csontereklyéjével. /Bodor János: Márton Áron-szobrot szentelnek Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./

A Csihányos Csíkszereda közelében, Zsögödfürdőn van. 2004-ben az akkori városi önkormányzat helyi érdekeltségű természetvédelmi területnek nyilvánította, rá egy évre a megyei tanács is feltette a megyei védett területek jegyzékére. Gondnokságot azonban nem vállalt senki. Nemrég valaki buldózerrel utat tört a védett növényektől virító réten keresztül. Ezt néhány civil környezetvédő jelentette. Az illető megjelent a polgármesteri hivatalban, közölte, neki nem mondta senki, hogy ez környezetvédelmi terület, különben is, a munkára a hivataltól szóbeli engedélyt kapott. /Forró-Erős Gyöngyi: Problémák és valóság. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

A Hargita Népe hasábjain napvilágot látott tárcák, jegyzetek, publicisztikai írások kötetbe való menekítése igen jól bevált gyakorlat. A Pallas–Akadémia Könyvkiadó Utak, tájak, emberek sorozatában láttak újra napvilágot Sarány István írásai Toronyiránt Európában címmel. A könyv első bemutatóját a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban tartották. Csíkszeredában június 15-én lesz a bemutatója. Sarány István, a Hargita Népe főmunkatársa elmondta, 2007 nyarán nagyobb körúton volt a feleségével Európa nyugati felében, majd itthon autóval bejárták a Szászföld nevezetességeinek egy részét. Ekkor érezte igazán: egyazon kultúrkörhöz tartozunk a vén kontinens jobbik felén élőkkel. Ezt az élményét megosztotta az olvasókkal. /Antal Ildikó: Ha toronyiránt haladunk, nem érhet nagy baj. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

Az egyház és a sajtó viszonyáról, az egyházi témáknak a lapokban való jelenlétéről szervezett szakmai napot június 15-én Csíkszeredában a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (MAKÚSZ). Ebben a térségben kiemelten érdekes ez a téma, ugyanis a székelyföldi ember mindennapi életében nagyobb szerepe van az egyháznak, a hitnek, az általa közvetített értékrendnek, mint a magyar nyelvterület más vidékein. A településeink ünnepei, a falunapok többnyire az adott település temploma védőszentjének ünnepén a búcsús szentmisével csúcsosodnak ki katolikus vidéken, de egyházi vonatkozásai vannak a világi ünnepeknek a protestáns településeken is. Jelenleg azoban eltolódtak a hangsúlyok. A keresztelő, az elsőáldozás, a bérmálás, a ballagás esetében a lényeg az ajándékon van. Vissza kell térni a gyökerekhez, az ünnepek lényegéhez. /Sarány István: Egyház a sajtóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

A bákói Vasile Alecsandri Kultúrház nagytermében tartották június 14-én, vasárnap a Moldvai Csángómagyar Szövetség (MCSMSZ) tisztújító közgyűlését, amelyen 285 tag vett részt, így csak a második összehívás volt törvényes (az 1535 tag többsége nem jött el). Az ülésen Solomon Adrián elnök a 2008 novembere, az utolsó közgyűlés óta eltelt időszak megvalósításairól, nehézségeiről számolt be. Más jelölt hiányában az MCSMSZ régi-új elnökét 254 igen, 1 nem és 30 tartózkodás mellett választották meg a következő két évre. Továbbá a szervezet két új alelnöke Pógár László és Bartha András lett, gazdasági felelősnek Csillag Leventét, oktatási felelősnek Ferencz Évát választották, miután az addigi felelős, Hegyeli Attila nem vállalta a tisztség további betöltését. A leköszönő oktatási felelős ismertette az általa tíz évig vezetett program eredményeit, eszerint jelenleg 21 településen folyik délutáni magyar oktatás, 14 településen állami iskolába is bekerült ebben az időszakban a magyar nyelv főtantárgyként. Ugyanakkor jelenleg 75 tovább tanuló diák és három egyetemi hallgató az oktatási program által nyújtott ösztöndíj révén Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, illetve Kolozsváron folytatja tanulmányait. Kulturális felelősnek Farkas-Ferencz Endrét és Nyisztor Ilonát közösen választották meg, vallási felelős dr. Nyisztor Tinka lett, aki arra kéri a falvak képviselőit, hogy ne csak Pusztinán akarjanak magyarul imádkozni, magyar misét szervezni. /(fer-): Tisztújító közgyűlés a csángó szövetségben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

Az erdélyi városokban nehéz érvényt szerezni a lovakat kitiltó rendeleteknek. Szinte mindennapi látvány Erdély nagyvárosaiban a forgalmat akadályozó lovas szekér. Akad olyan megyeszékhely is – Sepsiszentgyörgy –, ahol a helyi önkormányzat csupán a napokban szánta rá magát, hogy a szekerek, lovak és tehenek közlekedését korlátozó határozatot kezdeményezzen. A rendeletnek még mindig nehéz érvényt szerezni például Csíkszeredán, ahol a városszéli utcákat állattartó, legelőtulajdonos gazdák is lakják. Szőke Domokos alpolgármester közölte, megpróbáltak tárgyalni a rendőrséggel, hogy esetükben ne alkalmazzanak büntetéseket, de azt a választ kapták, hogy senkivel nem tehetnek kivételt. Nagykárolyba – a történelmi belváros kivételével – behajthatnak a szekerek, elsősorban a piac miatt, sőt, a Szatmárnémeti–Nagyvárad főútvonalat is használhatják. Kolozsvárról már négy éve kitiltották a szekereket, de még mindig lehet látni egy-két szemétgyűjtésből élő, a város utcáin szekerező embert. /Lovas szekérrel Európában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

A magyar nyelv ismerete nyújtotta előny miatt menesztheti a Román Lottótársaság Szász Mártont, az intézmény Hargita megyei profitközpontjának igazgatóját. A vezető üzleti szempontokat helyezett előtérbe, amikor néhány alkalmazott munkaköri leírásában az előnyök közé belefoglalta a magyartudást. Noha az alkalmazásnál ez nem számított kizáró oknak, a lottótársaság vizsgálatot kezdeményezett. A Jurnalul National napilap diszkriminációt, visszaélést emlegetett. Megteszik a szükséges lépéseket, és ha kell, az igazgató mandátumát is visszavonják, állt a CNLR közleményében. A Román Lottótársaságnál közölték a Hargita Népével: „az idegennyelv-ismeret előnyt jelenthet bárki számára a társalgásban, ami viszont a munkaviszonyokat illeti, nem lehet bármilyen beosztásnál követelményként előírni azt”. A magyar nyelv ismeretét feltételként megszabó Kedves Imrét ezer lejre büntette tavaly az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), mivel a Hargita Megyei Közpénzügyek vezérigazgatója úgy hirdetett meg 12 állást a vezérigazgatóság csíkszeredai, székelyudvarhelyi és székelykeresztúri kirendeltségeinél, hogy kritérium volt a magyarnyelvtudás. /Mihály László: Kihúzta a lutrit a magyartudással. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./ Nem diszkriminált a Román Lottótársaság Hargita megyei profitközpontjának vezetője azzal, hogy előnyként tüntette fel néhány munkaköri leírásban a magyar nyelv ismeretét, állította Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke. /Mihály László: Asztalos: nem diszkriminált a lottóigazgató. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./

Kolozsváron tartották a Kolozsvár a II. világháborúban címmel Benkő József hadtörténeti kiállítását. Benkő József elmondta, a kiállítás sikeres volt. Ezzel a kiállításával a második világháborúban elesett magyar katonáknak és a bombázások civil áldozatainak állít emléket, az idei 65 éves évforduló keretében. A megnyitóra az előadó tanárokon kívül több szemtanút is meghívtak, akik személyes beszámolót tartottak az amerikai bombázás szörnyűségeiről, amely Kolozsváron több ezer áldozatot követelt. A veteránok örültek, hogy végre valaki foglalkozik velük úgy, mint olyan személyekkel, akik a magyarságért harcoltak. Benkőnek a kolozsvári kiállítása a nyolcadik volt. Háromszor állított már ki Marosvásárhelyen, Nagyváradon egy alkalommal, Gyergyószentmiklóson, Mezőpaniton, és Cseresznyéspusztán szintén egy alkalommal. Minden egyes kiállításának más a témája és az összeállítása. Marosvásárhelyen bemutatta az egyenruhákat (magyar, német, román, orosz), katonai felszereléseket. Ezután nekifogott Partium felkutatásának, aminek a végén egy újabb kiállítást hozott létre Nagyváradon. A következő kiállítás helyszíne Gyergyóremete lesz, majd következik Szatmár, Csíkszereda, Székelyudvarhely és Barót. Benkő József gyermekkora óta gyűjt. Később kezdte a komolyabb kutató munkát. Kerékpárral bejárta Maros megye többségében magyarlakta falvait, ahol felkereste a második világháborúban részt vett veteránokat, videóra rögzítette elmesélt élményeiket. Jelenleg a történelem szakot végzi, az egyetem elvégzése után hadtörténész szeretne lenni, de tudomása szerint Budapestre kell majd kiutaznia, hogy erre a pályára szakosodjon. Céljai közé tartozik egy veteránokról szóló riportfilm elkészítése, hagyományőrző egyesület létrehozása és egy önálló magánmúzeum megteremtése. /Sipos M. Zoltán: A vitéz hadtörténet-kutató. Interjú Benkő József másodéves történelem szakos hallgatóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Nem sok hiányzott, hogy összeérjen a Sepsiszentgyörgy központját átölelő élőlánc – mintegy hatszázan gyűltek össze június 18-án, hogy egymás kezét megfogva tiltakozzanak a magyar intézményvezetők leváltása, a Székelyföldet ért igazságtalanságok ellen. Az RMDSZ sátránál a területi autonómia iránti igényt is tartalmazó kiáltványt lehetett aláírni. „Meg kell mutatnunk, hogy ez a tér a mienk, ez Székelyföld, összetartozunk, egyek vagyunk” – mondta a tüntetés egyik fiatal résztvevője. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke fontosnak tartotta, hogy a sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, marosvásárhelyi nagygyűlések után új típusú tiltakozással is próbálkoztak Háromszéken. Szerinte bebizonyosodott, hogy a jó ügy érdekében meg lehet szólítani az embereket. „Értékeljük a szolidaritást, örülünk, hogy fiatalok és idősebbek egyaránt részt vettek a megmozduláson” – nyilatkozta Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki szervezetének elnöke. /Farcádi Botond: Idősek és fiatalok együtt Székelyföldért (Élőlánc Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./

Átlagban 12,9 öngyilkossági esetet jegyeztek 100 ezer lakosra számítva tavaly Romániában, Hargita megyében viszont ez az arány sokkal magasabb volt: 28,8 öngyilkosság jutott 100 ezer lakosra. Ezzel a megye továbbra is „élen jár”, utánuk következik Kovászna megye. – 1940-ig visszamenőleg mindig az elsők között voltunk az ország öngyilkossági statisztikáiban – mondta dr. Veress Albert csíkszeredai pszichiáter főorvos, aki éveken át behatóan foglalkozott e témával. Ha visszamegyünk az időben az Osztrák–Magyar Monarchia koráig, az európai népek közül a magyarok akkor is élen jártak az öngyilkosságban. Albert Ildikó klinikai pszichológus elmondta, ha az utóbbi 4-5 esztendő adatait vesszük figyelembe, Magyarországon lényegesen javult a helyzet. A magyarországi javuló tendenciák ellenére a szakemberek állítják: az öngyilkosságra való hajlam a magyarság jellegzetessége. Az ausztráliai és amerikai magyar emigránsok körében is hasonló volt az öngyilkosok aránya. Az ok sokrétű, biológiai, pszichológiai és szociális tényezők egyaránt közrejátszanak. A magyarok meghasonultak önmagukkal – véli Albert Ildikó klinikai pszichológus. Történelme során a magyarság volt az, amely mindig kiállt, megálljt parancsolva a tatárnak, töröknek, mi védtük Európát, minket leigáztak, és ezt igazából Európa soha nem köszönte meg. A szakember azt állítja, hogy az öngyilkosságra való hajlam kultúrafüggő, és magyarság kultúrájában markánsan benne is van. Ráadásul ott van a magyarok alapattitűdje, az elégedetlenség: íróink, költőink mindig ostorozták magukat, népüket. Mindehhez az általános magyar sajátossághoz hozzáadódik, hogy a székely nem kifejezetten jó kedélyű nép, zordabb éghajlaton, sajátos körülmények között él, ehhez társul még egy sajátos kultúra is, melynek része, hogy magánál hordja a bicskát. Ráadásul elöl járunk az alkoholizmus statisztikáiban is, és Székelyföldön igen sok öngyilkosságot alkohol hatása alatt követnek el az emberek. Jellemző tehát a magyarra az öngyilkosságra való hajlam, és ez alól nem kivétel a kisebbségi sorban élő magyar sem. /Forró-Erős Gyöngyi: Továbbra is itt követik el a legtöbb öngyilkosságot. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

Tíz székelyföldi fiatal kutató szakmai munkáját támogatja 300 és 1000 dollár közötti összeggel a dr. Andrew Balas professzor által létrehozott ösztöndíjalap – számolt be internetes telefonon keresztül az Egyesült Államokból a sajtó képviselőinek Andrew Balas a csíkszeredai Sapientia–EMTE székhelyén. Közel nyolcvan pályamunka érkezett be, amelyek közül tízet kedvezően bíráltak el. – Bejelentették, hogy június 29. –augusztus 5-e között kommunikációs nyári egyetemet szerveznek. Erre a szakmai rendezvényre minden érdeklődőt várnak a rendezők, a helyszín a csíkszeredai Sapientia Egyetem épülete. /Kozán István: Dollárt érő szakmai munkák. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

Két éve, 2007 őszétől fejti ki tevékenységét Csíkszeredában két magyarországi piarista, Kállay Emil atya és Sárközi Sándor, akik a Márton Áron Gimnázium lelkészei. A két atya besegít a diákok tanításába, lelki életük ápolásába. Szórakoztató programokat is szerveznek számukra. Az elmúlt évben közel félszáz diák csengetett be az általuk működtetett tanulmányi ház ajtaján. Az idők folyamán hét helységben volt piarista intézet Erdélyben: Beszterce (1717), Nagykároly (1725), Máramarossziget (1730), Szászmedgyes (1741), Szentanna (Arad megye – 1750), Kolozsvár (1776) és Temesvár (1788). Igaz, ezek nem működtek egyszerre, hisz a szentannai iskola átköltözésével nyílt meg a temesvári, a szászmedgyesi pedig 1789-ben megszűnt. /Kemenes Szidónia: Békét, megnyugvást hoznak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./