A 2004-ben megalakult magyarországi F csoport hat tagja mutatkozott be június 16-án Csíki Székely Múzeumban: Filep Sándor és Horváth Lajos festőművészek, Párkányi Raab Péter szobrászművész, illetve három erdélyi származású alkotó, Dienes Attila és Ughy István szobrászművészek, valamint Kádár Tibor festőművész. Kádár Tibor festőművész, a csoport vezetője elmondta, hogy az F csoport baráti társaság. – A vándorkiállítás előző helyszíne a kolozsvári Bánffy-palota volt, a csíkszeredai kiállítás után pedig Sepsiszentgyörgyre szállítják az alkotásokat. /Csíkban az F-csoport. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Az idei Szent István-zarándoklat alkalmával Erdély hét települése mellett Csángóföld három településére is elviszik Szent István érintéssel ereklyésített kardját. A Szent István-zarándoklat 2009. esztendei útja a következő: augusztus 9-én Gödöllőről indulnak a zarándokok, majd Érmihályfalván, Hegyközcsatárban, Tordán, Csíkszeredában, Gyergyócsomafalván és Gyergyótölgyesen tartózkodnak a résztvevők. A zarándoklat augusztus 16-án érkezik Csángóföldre, ekkor Pusztinán lesznek, 17-én Somoskán, 18-án Magyarfaluban tartózkodnak, augusztus 20-án, Szent István napján pedig Kézdiszentléleken részt vesznek a perkői búcsún. A Szent István-zarándoklatot 2005 óta szervezik meg, ennek során a résztvevők mintegy hétezer kilométert tesznek meg a Kárpát-medencében a Szent István-ereklyével. A szervezők a szellemi táplálékon és a magyarságtudatot erősítő ereklyén kívül, amelyet idén a Csángóföldre is elvisznek, adományokkal is szeretnék segíteni a csángómagyarokat. /Zarándoklat Csángóföldön. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Tizedik évadjának végére ért a Csíki Játékszín. Parászka Miklós színházigazgató örömmel nyugtázta, hogy a jubileumi évad a tervek szerint bonyolódott le. Előadásaiknak egy része megosztotta a közönséget. A kék madár című produkció a legszélsőségesebb reakciókat váltotta ki a nézőkből: „volt, aki poétikus előadásnak nevezte, sokan mondták, hogy az elmúlt tíz év legnagyobb horderejű vállalkozása”, mások pedig idegenkedtek az előadástól. „A színházaknak igenis komoly lélektani és társadalmi szerepe van” – hangsúlyozta az igazgató. Szerinte a klasszikus, a szórakoztató és az avantgárd törekvéseknek egyaránt méltó helye van egy színház repertoárjában. A Hamlet klasszikus megformáltságában kiegyensúlyozottabb befogadást eredményezett, és az évad egyik népszerű előadásává vált. Parászka Miklós a társulat vidékjáró színházi tevékenységének kézzelfogható gyümölcseként értékelte a községek és falvak épületfelújítási megvalósításait. Fontos volt a májusban megtartott szakmai találkozó, amelynek során a temesvári, nagyváradi, szentgyörgyi társulatok, a román és magyar színikritika néhány jelentős személyisége számára bemutatták az évad keresztmetszetét. Csíkszeredában kiforrott színházi társulatot láthattak, annak ellenére, hogy még csak tíz éve létezik. A színház anyagi helyzetét az igazgató szerénynek, de rendezettnek látja. Gondot jelent, hogy az épület felújításra szorul. /Antal Ildikó: A színháznak lélektani és társadalmi szerepe van. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

„Eljöttünk Kolozsvárra, hogy megmutassuk: igenis kell nekünk a magyar egyetem!– fogalmazott egy, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Farkas utcai főépülete előtt magyar zászlót lengető, Erdélyi Magyar Ifjak-tag fiatalember. Elmondta, hogy autóbusznyi társával érkezett Csíkszeredából, és Kolozsváron csalódottan tapasztalta, hogy igen kevesen jöttek el. Az élőláncos demonstrációt nyolc ifjúsági szervezet szervezte. A Bolyai Egyetem ötven évvel ezelőtti felszámolására egésznapos rendezvénysorozattal emlékeztek Kolozsváron. Az élőláncos demonstrációt szervező egyik ifjúsági szervezet, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) vezetője elmondta: meggyőződése, hogy van igény a magyar fiatalok körében államilag támogatott, önálló magyar egyetemre. A rendezvényen több felszólaló is hiányolta a politikusok nagyobb számú részvételét. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke felszólalásában úgy fogalmazott, „kezdeményezésükkel a szervezők példát mutattak a politikusoknak. A civil szférára és a fiatalokra van szükség, hogy a politikusok elérjék azt az eredményt, ami az önálló erdélyi magyar egyetemhez vezet” – tette hozzá Toró, aki üdvözölte a szintén jelen lévő Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet. Az élőláncos megemlékezés végén a demonstrálók elénekelték a magyar himnuszt, majd gyertyagyújtást követően szétszéledtek. /Sipos M. Zoltán: Élőlánc Kolozsváron a felszámolt egyetemért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./ Ötven éve annak, hogy a román hatalom a magyar tannyelvű Bolyai és a román Babes Egyetem összevonását elrendelte. Az évforduló alkalmából június 20-án Kolozsváron az egyetem főépülete előtt élőlánccal demonstráltak hallgatók, tanárok és egykori bolyais vén diákok. Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság volt elnöke, egyetemi oktató sajnálattal állapította meg, hogy a megmozduláson nem vett részt egyetlen aktív RMDSZ-politikus sem. /Megemlékeztek a Bolyai Egyetem beolvasztásáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./

Zenés, könnyed műsorszámokkal, Nóti Károly-bohózatokkal zárta tizedik évadját a Csíki Játékszín a június 19-én tartott gálaműsoron. Csíkszereda polgármestere Pro Urbe-díjat adományozott Parászka Miklós színházigazgatónak. Parászka Miklós színházigazgató adta át a szakma, illetve a közönség elismerését jelentő díjakat. A Hunyadi László plakettet Bodea Tibor színész, a Kulisszagyűrű-díjat Bíró Ildikó öltöztető és Szilágyi Nóra közönségszervező vehette át. Az előadásokból a Fekete Péter került az első helyre. Sorban utána a Hamlet, A kék madár, majd pedig a János vitéz következtek. Ugyancsak a közönség szavazatai alapján az évad legnépszerűbb színésznője Dálnoky Csilla, valamint legnépszerűbb férfiszínésze Veress Albert. /Antal Ildikó: Pro Urbe Díj Parászka Miklósnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./

A rendszerváltás óta eltelt időszak közvélemény-kutatásai mindig kimutatják, hogy a román lakosság bizalmát leginkább az ortodox egyház és a katonaság intézménye élvezi. A magyar lakosságnál valószínűleg ez a két intézmény gyűjti be (a rendőrséggel karöltve) a legnagyobb ellenszenvet. Titokként kezelt, de közismert tény, hogy a székelyföldi településeken a rendőrség létszáma meghaladja az ország más vidékein lévő, hasonló nagyságú településein állomásoztatott állományét. Arról is lehet hallani pletykákat, hogy az ide költöző rendőrök bizonyos „veszélyességi” pótlékokat is kapnak. Az ortodox egyház agresszív székelyföldi terjeszkedési politikáját kőkemény tények támasztják alá. A hamarosan a Csíkszereda központjában megtartandó katonai felvonulás az átlagosnál nagyobb jelentőséget kap: részt vesz rajta Traian Basescu államfő is. Amikor felerősödtek a nacionalista szólamok, akkor az elnök is katonai parádéra érkezik Székelyföldre. /Isán István Csongor: A parádés elnök. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

Azok az üzletemberek tudnak jelenleg nagyot dobbantani, akik készpénzből finanszírozzák a projektjeiket – nyilatkozta Kurkó János György, a csíkszeredai Fenyő Hotel tulajdonosa. Üzleti lehetőségek jelenleg is vannak. /Nagy Vajda Zsuzsa: „Kellett ez a válság” Kurkó János György szerint meg kell tanulnunk újra dolgozni. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

A többnyelvű lét és a kisebbségi oktatáspolitika égető kérdései képezték a témáját múlt hét végén a csíkszeredai Jakab Antal Tanulmányi Házban megtartott tanácskozásnak. A konferenciát a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet és a Sapientia EMTE helyi humán tanszéke szervezte, a két intézmény az együttműködés immár második évi mérlegét vonhatta meg ez alkalommal. Az előadók a beregszászi, budapesti, bukaresti, brassói, csíkszeredai, kolozsvári, marosvásárhelyi, szegedi és veszprémi egyetemek és kutatóintézetek munkatársai voltak. Szó volt a nyelvi egyenjogúsítás sok vonatkozásáról, a román nyelv oktatásáról a magyar iskolákban, de kilátás nyílt az európai horizontra is. Horváth István szociológus, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója a dominancia és nyelvváltás körében folyó hazai vizsgálatokról számolt be, a magyar kisebbség körében a kb. tíz százalékot összesítő csoportok helyzetét taglalva, melyek tagjai a másnyelvi asszimiláció közelébe kerültek, illetve beolvadóban vannak. Sokan közülük magyarnak vallják még magukat, de már a második nyelv dominanciája jellemző rájuk. Tódor Erika adjunktus az anyanyelvi dominancia, a kiegyensúlyozott kétnyelvűség és másodnyelvi dominancia három alapesetének megfelelően a románt a kisebbségi iskolákban három modell szerint tartaná célszerűnek oktatni. Sorbán Angela kutató rámutatott: mennyire fonák, hogy a munkaerőpiacon a több nyelvet ismerő, diplomás kisebbségiek alulreprezentáltak, holott azt valljuk: a több nyelv ismeretének előnyhöz kellene juttatnia őket. Balázs Lajos docens, ismert néprajzos a csíkszeredai tanszéken már két éve kidolgozott románnyelv-oktatási reform dilemmáit taglalta. A reformtanterv immár két éve készen áll, de a román politikum nem hajlandó foglalkozni vele. A negyven dolgozat megvitatása után a kolozsvári intézet bemutatta kétnyelvű formanyomtatványait, melyeket a helyi-megyei közigazgatásban, így Hargita megyében is kezdtek alkalmazni, s az államtitkár a minisztériumoknak is figyelmébe ajánlja. /B. Kovács András: A gyarapodó többnyelvűség védelmében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

Ismét Székelyföldre látogat Traian Basescu államfő. Június 26-án Csíkszeredában a 61. hegyivadászdandárnak ad át harci zászlót mintegy elismerésként azért, hogy az alakulat felkészültsége és felszereltsége megfelel a NATO követelményeinek, jelezte Eckstein-Kovács Péter, az elnöki hivatal kisebbségügyi tanácsadója. „Traian Basescu emellett meglátogatja a Csíki Székely Múzeumot is, más programjáról azonban nincs tudomásom” – mondta Eckstein. Az államfő látogatásáról még nem értesítette a helyi és megyei elöljárókat az elnöki hivatal, mondta Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Borboly Csabának nem is áll szándékában fogadni Traian Basescut, mert 26-án Kolozsváron az RMDSZ Szövetségi Operatív Tanácsának ülésén vesz részt. „Mindenesetre ha az államfő azért érkezik Csíkszeredába, hogy bejelentse: a miniszterek beváltják a tavasszal tett ígéreteiket, akkor szívesen látjuk” – jegyezte meg Borboly. Nem lelkesíti az államfő újabb székelyföldi látogatása Kelemen Hunor képviselőt, az RMDSZ ügyvezető elnökét sem, sőt az zavarja, hogy Basescu úti célja éppen egy katonai alakulat kitüntetése. „Ezzel az államfő nem azt üzeni, hogy a székelyek barátja, hanem azt, hogy jónak látja a román hadsereg székelyföldi jelenlétének megerősítését” – mondta. „Ha a tervezett katonai parádé a kaszárnya kapuin belül zajlik talán még rendben van, de köztérre kivinni majdhogynem provokáció” – vélekedett Kelemen. /Cseke Péter Tamás: Csíki katonai szemlén Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

„Marosvásárhely többet érdemel” feliratú táblákkal próbált tiltakozni mintegy húsz marosvásárhelyi fiatal az ellen, hogy a polgármesteri hivatal – a korábbi tiltakozások ellenére – június 24-én Lazar Ladariu újságírót tüntette ki a Marosvásárhely díszpolgára címmel. A Kultúrpalotában tartott átadásra az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Polgári Párt és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjait a nagy számban odavezényelt rendőrség nem engedte be, arra való hivatkozással, hogy nincs meghívójuk. Az RMDSZ távolmaradással tiltakozott Ladariu kitüntetése ellen, csupán Csegzi Sándor alpolgármester volt ott, aki átadta egy másik díjazott, Hunyadi László vásárhelyi szobrászművész kitüntetését. Az eseményt megelőzően, délelőtt Benedek István tanácsi frakcióvezető, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke tartott sajtótájékoztatót, amelyen felháborítónak nevezte, hogy egy olyan ember veheti át a város díszpolgári címét, „aki folyamatosan árt a román–magyar kapcsolatoknak, és aki nemcsak a magyarság, de a romániai demokrácia ellensége is”. Benedek elmondta, petíciót nyújtottak be a tanácshoz, amiben kérték, hogy Ladariutól vonják vissza a címet, de a polgármesteri hivatal nem tűzte napirendre az RMDSZ kérését. Pro Urbe-díjat érdemelt ki egyébként Szabó Béla csíkszeredai főkonzul is, aki nem volt jelen a rendezvényen, valamint Józsa Kata, a Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Társaság elnöke. /Antal Erika: „Vásárhely többet érdemel”Díszpolgár lett Lazar Ladariu. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Traian Basescu államfő június 26-án Csíkszereda központjában ünnepelte meg a román nemzeti lobogó napját. Ünnepi beszédében kifejtette, hogy a második világháborúban román katonák fontos európai városok felszabadításáért is harcoltak. Rámutatott: mivel Csíkszeredában tartózkodik, köszönetet mond a magyar hatóságoknak, hogy gondozzák a román hősök sírjait, akik Magyarország felszabadításáért is küzdöttek. Az államfő kijelentette: örülne annak, ha a romániai magyarok is minél többen jelentkeznének a román hadseregbe, és romániai magyar vezetne egy jelentős román katonai alakulatot. Az ünnepséget követően Basescu élesen bírálta a romániai magyar politikusokat, akiknek, mint mondta, csak üzen, hiszen nem találkozott velük. Basescu kifogásolta, hogy a magyar politikusok egyrészt arról próbálták meggyőzni a közvéleményt, hogy erődemonstrációról van szó, holott a román hadsereg nem tankokkal és rakétákkal jött, hanem pusztán kilépett a köztérre és megmutatta a civil szféra iránti nyitottságát. Másrészt – mondta Basescu – olyan nemzeti ünnep a román nemzeti lobogó napja, amikor az 1848 óta létező saját zászlójukat tisztelik meg a románok. Az ünnepségen Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke volt jelen, a Hargita megyei tanácsot Sófalvi László alelnök képviselte. Borbély Csaba, Hargita megyei tanács elnök és Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester hivatali elfoglaltságra hivatkozva maradtak távol az ünnepségtől. Markó Béla, az RMDSZ elnöke értetlenségét fejezte ki az elnöki elégedetlenséggel kapcsolatban, hiszen például Tamás és Sófalvi részt vettek az ünnepségen. /-or-: Traian Basescu tiszteletlenséggel vádol. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Június 27-én az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban két nemzetközi tanácskozást is rendezett: a Nyomdavilág elnevezésű V. Számítástechnikai Nyomdászkonferenciát, valamint a II. Tudomány- és Ipartörténeti Konferenciát. A közös megnyitón Köllő Gábor elnök arra emlékeztetett, hogy az EMT-nek két éve működik Tudomány- és Ipartörténeti Szakosztálya, és megalakulóban a Nyomdaipari Szakosztálya is. Kása Zoltán (professzor, Sapientia–EMTE) azokat a problémákat ismertette, amelyekkel az egyetem keretében működő Scientia Kiadónak kell megbirkóznia. A II. Tudomány- és Ipartörténeti Konferencián, a legkülönfélébb tudományágak témáiban több előadók szerepelt, így András József és Kovács József (Petrozsény), Makai Zoltán és Mihalik András (Nagyvárad), Bitay Enikő, Hoch Sándor, Kása Zoltán, Majdik Kornélia, Márton László, Máthé Enikő, Sófalvi László, Szőcs Katalin, Wanek Ferenc (Kolozsvár), Dvorácsek Ágoston (Nagyenyed), Talpas János (Bukarest), Oláh-Gál Róbert (Csíkszereda), továbbá magyarországiak. /Ö. I. B. : Kettős EMT-konferencia a gazdasági válság árnyékában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Traian Basescu államfő másodszor járt úgy Csíkszeredán, Hargita megye székhelyén, hogy lépteit a román hadsereg dübörgése kísérte, ezúttal az erőfitogtatás annyira nyilvánvaló volt, hogy az elnök szükségét érezte a cáfolatnak: a történet nem az, aminek látszik. Pedig az volt. A romániai román és magyar média egyaránt azzal magyarázta az államelnöki kardcsörtetést, hogy választás lesz ősszel és Basescu megpróbálja a román szélsőségesek szavazatait megszerezni. Erre valóban tökéletes módszer katonákkal parádézni a Székelyföld szívében. Ráadásul az államelnök újra elmondta, a hős román hadsereg „felszabadította” Budapestet. Valójában a „felszabadítás” aktusát a Vörös Hadsereg katonái hajtották végre. Traian Basescu látogatásán méltóképpen képviselte a Székelyföldet, a várost Csíkszereda polgármestere, az ilyen provokációkkal szemben a távolmaradás jelenti a legjobb fegyvert. /Szondy Zoltán: Mennyit ér ez a tartomány? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./

Miért látogatott a Basescu román államfő Csíkszeredában, és mi volt a vizit valódi célja? Ez a kérdés foglalkoztatja a közvéleményt. A államfő kiemelte ünnepi beszédében, a hadsereg arra való, hogy megvédje a lakosságot. Ráadásul azt is mondta az elnök, hogy a magyarok nem tisztelik eléggé a román zászlót. – Azt látjuk, hogy a román államfő az utóbbi időben túl gyakran jár Székelyföldre, és mintha provokálna bennünket. Mindig olyankor jön, amikor az érdekes lehet a román vagy a magyar közvéleménynek – fogalmazott Korodi Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője. Szerinte Basescu legutóbb a román választók felé üzent, hiszen idén parlamenti választások lesznek. Teszi ezt akkor, amikor magyarról románra cserélték le a megyei vezetők nagy részét, és emiatt a székely közösség úgy érzi, sérelem érte a jogait. Korodi szerint, ha Romániában a demokráciát a hadseregnek kell megvédenie, akkor nagy gond van. Véleménye szerint Székelyföld még mindig túlmilitarizált. Miközben az ország összes régiójában csökkent a hadsereg létszáma, és katonai ingatlanok kerültek át az önkormányzatok tulajdonába, addig a Székelyföldön egyetlenegy ilyen épületet sem adtak át. /Korodi: túlmilitarizálták Székelyföldet. = Erdély. Ma, jún. 30./

Hamarosan rovásírásos felirat is felkerül Csíkszereda helységnévtábláira a város be-, illetve kijáratainál, döntött a csíkszeredai önkormányzat. Ráduly Róbert Kálmán polgármester hangsúlyozni, hogy a testület az első olyan határozattervezetet fogadta el, amely lakossági kezdeményezésre született. A rovásírásos helységnévtáblák elhelyezését a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom csíkszeredai tagszervezete kezdeményezte, mely ennek érdekében 1997 támogató aláírást gyűjtöttek össze. /Rovásírásos feliratok Csíkszeredában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

Előbb cáfolták, rövidesen tényként fogják kezelni a kormánytagok a költségvetési alkalmazottak béralapjának 40 százalékos csökkentését. Az intézkedés ugyanis része a Nemzetközi Valutaalappal megkötött hitelegyezménynek Mindenki teszi a dolgát: a kormány bekeményít; a Szociáldemokrata Párt próbál elhatárolódni a népszerűtlen intézkedésektől; az államfő pedig szavazatgyűjteni megy Csíkszeredába, Marosvásárhelyre, és csöndesen távolodik attól a kormánytól, amelynek létrejöttét nemrég még személyes sikerének tekintette. Emil Boc lassan magára marad a válsággal. /Székely Ervin: A miniszterelnök magányossága. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Július 1-jén kezdődik az első alkalommal megrendezett székelyföldi dzsesszfesztivál, a Mini Dzsesszfesztivál Csíkszeredában, az Eurokultúra Egyesület és Szilágyi Nóra (a Session Jazz Band énekese) közös szervezésében. A műfaj ismertebb képviselőit sorakoztatják fel. /Darvas Beáta: Dzsessz a szívekben. Interjú Szilágyi Nórával, az első székelyföldi dzsesszfesztivál szervezőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Az 1931-ben megfogalmazott jelmondathoz hűen a közelgő Ezer Székely Leány Napja a hitben való megerősödést és önazonosságban való szilárdulást ígér. A szervezők azt kérik, hogy július 4-én, szombaton minél többen jöjjenek népviseletben a csíksomlyói kegytemplomban tartandó szentmisére, majd azt követően a nyeregbe. Mintegy ezer szervezetten érkező jelentkezett be eddig, ők nyilván népviseletbe öltözve jönnek, ugyanakkor a szervezők szép számban számítanak közönségként érkező székely ruhásokra is. „Míg a régi rendszerben tiltották ezt az ünnepet, most sokkal inkább a közönnyel kell felvegyük a harcot” – mondja Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere. Az ünnepi kiadvány az elmúlt évek Ezer Székely Leány Napjait idéző felvételekkel, valamint a két világháború közötti sajtóban megjelent archív képekkel illusztrált kiadványt Daczó Katalin állította össze. Elkészültek a faragott székek is, amelyekkel azt a települést fogják megajándékozni, amelyből lakosságarányosan a legtöbben érkeznek népviseletbe öltözve. Szintén újdonságnak számít az „aranykapu”, amit mostantól kezdve minden évben valamelyik közösség fiataljai fognak elkészíteni. Az „aranykapu” mezei virággal díszített, méretes fenyőkoszorú. /Antal Ildikó: Székely leányok seregszemléje. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

Hagyományos népművészeti motívumokat és technikákat elevenít fel az a tizenkilenc székelyföldi kézműves, akinek munkáiból kiállítás nyílt Csíkszeredában a Hargita Megyei Tanács épületében. A kiállítók a Hargita megyében, a magyarországi Somogy megyében, a svédországi Västernorrland megyében és az észtországi Muhuban párhuzamosan zajló, közös program keretében szervezett képzés résztvevői. A képzéssorozat célja hagyományos népművészeti motívumok és technikák felelevenítése, korszerű ruházati cikkeken és kiegészítőkön való alkalmazása volt. /Népi mintakincs korszerű ruhákon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

Egy sepsiszentgyörgyi állampolgár, Dan Tanasa feljelentést tett Traian Basescu államelnöknél, hogy a csíkszerdai polgármesteri hivatal pecsétje megszegi az alkotmány előírásait. Tanasa nehezményezte, hogy egy romániai közhatóság pecsétjén román és magyar nyelvű felirat szerepel, és nem tartalmazza Románia címerét, pedig ezt a törvény előírja. Antal Attila csíkszerdai alpolgármester, a hivatal szóvivője kifejtette, vállaljuk a felelősséget ezért, és ha az illető állampolgár úgy akarja, a következő alkalommal a Románia címerét tartalmazó hivatalos pecsétet teszik rá a dokumentumra. /Egy román feljelentette Csíkszereda polgármesterét. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

A csíkszeredai Mikó-vár színpadán mutatkoztak be a közönségnek az első székelyföldi dzsesszfesztivál fellépői. Az est fénypontja a magyarországi Budapest Ragtime Band fellépése volt. /Darvas Beáta: A székely dzsessz két napja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

A székelyudvarhelyi tanács feloszlatásáról döntött július 3-án a csíkszeredai törvényszék. A nem jogerős ítélet indoka, hogy a Hargita megyei város tanácsa az év elején két egymás utáni alkalommal nem gyűlt össze a döntéshozáshoz szükséges létszámban. A helyzet azóta rendeződött, s az évek óta konfliktusban álló felek immár együtt tudnak működni – részletezte a helyzetet a Krónikának Zilahi Imre alpolgármester, aki szerint a polgármester által beterjesztett határozatok 90–95 százalékát most már elfogadja az önkormányzati testület. /Bálint Eszter: Székelyudvarhely: feloszlatott tanács. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./

„Még soha ennyien” – mondták a legidősebbek is július 4-én, az Ezer Székely Leány Napján. Jóval a nevében is jelzett ezer fölött volt a székely ruhások száma. Megmaradt az ünnep eseményei egyik tartópillérének az ünnepi szentmise. Miután a hagyományőrző tánccsoportok felvonultak Csíkszereda utcáin, és a Szabadság téren megtartották ünnepre hívó közös táncukat, a kegytemplomba igyekeztek. A „Hitében erős, erkölcsében tiszta és önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk!” jelmondat sem véletlenül említi első helyen a hitben való megerősödés fontosságát. Ahogyan 1931-ben Csipak Lajos megkérdezte az ünnepre érkezetteket, hisztek-e abban, hogy itt száz év múlva is magyarok lesznek, és hogy ez a hely száz év múlva is a székelyeké lesz, úgy tette fel ezt a kérdést Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere is 2009 Ezer Székely Leány Napján. Az erőteljes „hisszük” és az „igen” válaszok ezúttal is elhangzottak. Ezt a napot 1931-ben Domokos Pál Péterrel az élen éppen a számbavételezés jegyében indították útjára. A faragott esketési székpárt Szentegyháza érdemelte ki. A Haáz Sándor vezetésével érkezett gyermekkórussal együtt nyolcvannál is többen érkeztek népviseletben az ünnepre. Imával, tánccal, játékkal telt az idei Ezer Székely Leány Napja is. /Antal Ildikó: Égi lajtorja a népviselet ünnepén. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./ Először 1931-ben Domokos Pál Péter néprajzkutató kezdeményezésére megszervezték az idegenbe szakadt székely leányok népviselet-, nyelv- és hagyományápoló seregszemléjét. A kommunista rezsim tiltotta ezt az ünnepet, 1990-ben azonban sikerült újjáéleszteni a hagyományt, azóta minden évben megszervezik. A szervezők idén ünnepi kiadványban emlékeztek meg a korábbi esztendők rendezvényeiről. /Székely leányok napja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Az anyanyelvhasználatra vonatkozó törvény közigazgatási alkalmazása és a szórványstratégia volt az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának június 30-án és július 1-jén Csíkszeredában zajló soros elnökségi ülésének témája. Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója a kisebbségi nyelvhasználatról készült, egész Erdélyre vonatkozó kutatás eredményét ismertette. Az intézet munkatársai a közintézményekben az anyanyelv írásban való használata érdekében típusnyomtatványokat fordítottak le az önkormányzatok számára. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke kezdeményezte azt a szórványstratégiára vonatkozó javaslatot, amely a szórványban élő önkormányzati vezetők és tanácsosok kapcsolattartását, közös munkáját segítené közös rendezvényeken, egymás eseményein való részvétellel, tematikus cseretáborok szervezésével. /Kisebbségi nyelvhasználat és szórványstratégia. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./

A többnyelvűségről tartott minapi csíkszeredai konferencián nem mindennapi erőfeszítésekről számolt be Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. Miután a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet lefordította és honlapján (www.ispmn.gov.ro) mások számára is hozzáférhetővé tette a helyi hatóságok által használatos űrlapok kétnyelvű változatát, a belső ügykezelésben rátértek a magyar nyelv törvényileg lehetséges használati körének kiterjesztésére. Korábban a megyei igazgatóságok, noha magyarok voltak jórészt a vezetőik és alkalmazottjaik is, egymással az állam nyelvén leveleztek és e-maileztek. Annak ellenére, hogy náluk szóban mindig kaphatott az ügyfél magyarul is felvilágosítást, írásban e nyelv használata már nagy akadályokba ütközött. Ahogy a megyei tanács rendelete nyomán át kellett térniük a magyar használatára a hivatalos iratokban is, a kezdeti hónapokban megnőtt a túlórák száma, sok szótárt vásároltak. Elérték, hogy ma már tudnak érthetően fogalmazni magyarul. Hargita megyében a tanácsnál a hivatalnokok már anyanyelvükön szerkesztik a hivatalos szövegeket is. Ott, ahol – noha mindössze három községben nem éri el a húsz százalékot a magyar lakosság számaránya – az önkormányzatok hetven százaléka a megyei tanáccsal ez ideig románul érintkezett. Borboly felhívta a figyelmet a nyelvijogok.ro portálra, melyhez bizalommal fordulhat minden önkormányzat. A megyei tanács illetékes hivatala minden rendeletet, jegyzőkönyvet ingyen lefordít és közzétesz. Háromszéken hasonló törekvés jellemzi a helyi hatóságokat. Markó Attila kisebbségügyi államtitkár vállalta, hogy megküldi a minisztériumoknak a formanyomtatványok kétnyelvű változatát. /B. Kovács András: Magyarul a megyeházán és az igazgatóságokon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./

A 12-es országút lezárását helyezte kilátásba Albert Álmos szenátor, az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének elnöke. Így tiltakoznának az ellen, hogy a Brassótól Csíkszereda felé vezető út korszerűsítése a számtalan ígéret ellenére sem kezdődött el, pedig a tervek elkészültek, a költségvetés megvan, a munkálatok menetéről döntöttek, és a versenytárgyalást lebonyolították. /Farcádi Botond: Útlezárással fenyegetőznek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./

Hargita és Kovászna megye önkormányzata közös kezdeményezése alapján térségfejlesztési szakmai fórumsorozat indul Sikeres Székelyföld címmel. A fórumsorozat szakmai előkészítését a Székelyföld Fejlesztési Intézet vállalta, a rendezvények szervezésének, illetve az egyes témakörök közéleti ismertetésének feladatát a Hargita Népe Lapkiadó végzi. A fórumsorozat célja, hogy a térségfejlesztés minden fontos témakörét napirendre tűzze. „A térségi fejlesztés terén Székelyföldön ma már nagyon sok eredmény van, jelentős infrastrukturális beruházások, elindított projektek, helyi fejlesztési kezdeményezések, és megérett a helyzet arra, hogy létrehozzuk és működtessük a fejlesztési munkának a székelyföldi szakmai fórumát” – nyilatkozta Biró A. Zoltán egyetemi tanár, a rendezvénysorozat szakmai koordinátora. Havi rendszerességgel tartanak szakmai kerekasztalt. Az első rendezvény július 17-én lesz Csíkszeredában Vidéki térség – szakmai tudás címmel. A rendezvénysorozat fontos eredménye lehet az olyan továbblépési lehetőségek megfogalmazása, amelyeket akár térségi erőforrásokból is meg lehet oldani. A kezdeményezés Hargita és Kovászna megye önkormányzatainak közös cselekvése. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint „már egy éve, hogy sikeresen együttműködik a két megye önkormányzata, és ennek az egyik lényeges eleme a Sikeres Székelyföld fórumsorozat”. A fórumok anyagát önálló kiadványban fogják publikálni. /Isán István Csongor: Sikeres Székelyföld. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

Az elmúlt évhez képest nincs számottevő újdonság a Hargita megyében működő egyetemek által meghirdetett szakok felhozatalában. A paletta széles: az államadminisztrációs képzéstől a zenepedagógián át az élelmiszer-ipari mérnöki képzésig szinte minden megtalálható. A székelyudvarhelyi Modern Üzleti Tudományok Főiskolán (MÜTF) már megkeződött a beiratkozás a közgazdaság és kommunikáció szakokra. Újdonság, hogy idéntől indítják a másoddiplomás képzést: Udvarhelyen online marketingen, Gyergyószentmiklóson pedig euromenedzser szakokon, nyilatkozta Geréb László, a MÜTF igazgatója. A Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem az új tanévre a csíkszeredai helyszínen a már jól bejáratott szakokra hirdet felvételit. A meghirdetett szakok: könyvelés és gazdálkodási informatika, általános közgazdaság, agrár- és élelmiszer-ipari gazdaság, környezetgazdaság, román nyelv és irodalom – angol nyelv és irodalom, szociológia – vidékfejlesztés, kommunikáció és PR, élelmiszer-ipari mérnök, környezetmérnöki szak. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tíz éve létrehozott csíkszeredai kirendeltségén minden a tavalyi rendszer szerint működik. Egy hét múlva kezdődik az informatika szak tizenöt ingyenes és huszonöt fizetéses helyére való beiratkozás. A magánegyetemek is jelen vannak. A Babes–Bolyai Tudományegyetem Földrajz, illetve Szociológia és Szociális Munka Kara indít képzéseket Gyergyószentmiklóson. /Továbbra is tanulni. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

A kortárs erdélyi magyar képzőművészetnek szentelt múzeum létrehozását javasolja Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh alelnöke, mely elképzelést a szakma és a politikum is támogatja. A Nagyváradon élő festőművész azért látja indokoltnak az intézmény létrehozását, mert véleménye szerint az erdélyi magyar képzőművészet nincs valós értékének megfelelően képviselve a múzeumok állandó kiállításain. Jakobovits Miklós elképzelése szerint az erdélyi magyar képzőművészeti múzeum gyűjteményének gerincét a két világháború közötti időszak legjelentősebb alkotóinak munkái képeznék – a nagybányai iskola, a székelyföldi festők és a kolozsvári iskola művészeinek munkái. A múzeumban természetesen a kommunizmus idején alkotó művészek és a rendszerváltás utáni időszak jelentős alakjainak munkái is helyet kapnának. A 90-es évek elejétől Jakobovits egy sor hazai és anyaországi politikai és közéleti személyiséget próbált megnyerni a tervnek. Beszélt a múzeumprojektről Tőkés László püspöknek, a fideszes Németh Zsoltnak, de kért segítséget az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályának a vezetőjétől, Szép Gyulától is. A Barabás Miklós Céhnek semmiféle anyagi háttere nincs, nem kapnak támogatást sem a magyar, sem pedig a román kormánytól. A művész szerint Kolozsvár lenne az ideális helyszín a múzeum létrehozására, de Nagyváradon is el tudja képzelni a múzeumot. Ujvárossy László nagyváradi grafikusművész, a Partiumi Keresztény Egyetem Művészeti Karának megbízott dékánja szerint is indokolt a kortárs erdélyi magyar képzőművészeti múzeum létrehozása. Vargha Mihály szobrász, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója maga is évek óta dédelget egy ilyen tervet. A Székely Nemzeti Múzeum 1990 óta teret biztosít kortárs erdélyi magyar képzőművészeknek is, de ez nem elég. Vargha Mihály szerint Sepsiszentgyörgy megfelelő helyszín volna egy ilyen intézmény számára. Csíkszeredában megvalósult már egy hasonló kezdeményezés, a 2005 és 2007 között létezett Kortárs Képzőművészeti Galéria és Múzeum (KO. KE. M). A Nyitott Műhely Egyesület működtette intézmény időszakos kiállításokat rendezett, de saját gyűjteménye is volt. Azért szűnt meg, mert az önkormányzat nem újította meg a helyiség bérleti szerződését. /Pengő Zoltán: Új erdélyi magyar képzőművészeti múzeum terve körvonalazódik . = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

Szabó Vilmos külügyminisztériumi államtitkár a Hargita és a Kovászna megyei prefektusnak egyaránt kifejtette véleményét, miszerint az e funkcióban lévő személyeknek rendkívül fontos szerepük van az adott helyen élő nemzeti kisebbségek jó közérzetének és biztonságérzetének fenntartásában. Csíkszeredában a Sapientia Egyetem vezetői tájékoztatták magyarországi vendégüket arról, hogy jól halad az oktatási intézmény akkreditációs folyamata. /Továbbra is napirenden a Sapientia akkreditációja. = Erdély. Ma, júl. 9./