Bővül a csíkszeredai Sapientia –EMTE
Új szakokat hirdetne és a Budapesti Corvinus Egyetemmel partnerségben mesteri képzést indítana a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredában. Mint a felsőoktatási intézmény vezetői elmondták, a diákok jelentkezhetnek a marketingképzési ágon belül marketing szakra, kibernetika, statisztika és gazdasági informatikai képzési ág keretében statisztika és gazdasági előrejelzés szakra, valamint nyelv és irodalom képzést választva, összehasonlító irodalom, angol nyelv és irodalom szakra.
Fejlesztenek. Idén három újabb szak diákjai kezdik a tanévet Csíkszeredában. Az érdeklődők körében végzett felmérés, illetve a munkaerő-piaci viszonyok mentén döntött a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem a 2010/2011-es tanévtől induló új szakokról – derült ki a felsőoktatási intézmény vezetői által tartott hétvégi csíkszeredai sajtótájékoztatón.
„Nem az a fő szempont egy új szak meghirdetésekor, hogy legyen elfoglaltságunk, hanem az a legfontosabb, hogy a szak, illetve az ott képzett szakemberek iránt egyaránt legyen kereslet” – magyarázta Elek Sándor, a Gazdaság- és Humán Tudományok Kar dékánhelyettese, egyetemi docens.
Mint elhangzott, a közvélemény-kutatás kiértékeléséből kialakult statisztikában megjelenő igények alapján az egyetem a Gazdaság- és Humán Tudományok Karán a nyári felvételin három újabb szakkal várja az érdeklődőket. „A diákok jelentkezhetnek a marketingképzési ágon belül marketing szakra, kibernetika, statisztika és gazdasági informatikai képzési ág keretében statisztika és gazdasági előrejelzés szakra, valamint nyelv és irodalom képzést választva, összehasonlító irodalom, angol nyelv és irodalom szakra” – részletezte Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humán Tudományok Kar dékánja.
Mint tájékoztatott, a három új szak indításához szükséges iratcsomókat már összeállították, a hét elején nyújtják be a Román Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökséghez. Megtudtuk, idén a gazdasági szakokra jelentkezőknek nem kell felvételin bizonyítaniuk rátermettségüket, a gimnáziumban, valamint az érettségin elért eredmények alapján állítanak rangsort. A román nyelv és irodalom, valamint angol nyelv és irodalom szakon viszont a korábbi évekhez hasonló vizsgára számíthatnak a jelentkezők.
Noha sokan azért nem választják a Sapientiát felsőfokú tanulmányaik elvégzésének helyszínéül, mert az egyetemet még nem akkreditálták, az intézmény vezetői szerint ez nem lehet ok a távolmaradásra. Egyetemi szinten már kilenc, ebből Csíkszeredában négy szak hivatalosan elismert. A végzős hallgatók pedig attól függően, hogy milyen tanszéken fejezik be tanulmányaikat, különböző városokban található akkreditált egyetemek vizsgaközpontjaiban államvizsgázhatnak.
Az intézményi akkreditáció hiánya akadályozta meg mostanáig a mesterképzés beindítását is a Sapientia karain. A 2010/2011-es egyetemi évtől azonban a csíkszeredai kar a Budapesti Corvinus Egyetemmel együttműködve vezetés és szervezés, azaz menedzsment szakon útjára indíthatja a képzést. „Tekintettel arra, hogy a Sapientia-EMTE még nem kapta meg az intézményi akkreditációt, nem indíthat önállóan mesteri képzést, de a jó kapcsolatnak köszönhetően megkaptuk a szükséges jóváhagyást is a felsőbb szervektől” – tájékoztatott Elek Sándor. Mint részletezte, a magyarországi egyetemmel való partnerség keretében a Sapientia továbbtanulási lehetőséget biztosíthat akár más egyetemet végzett diákoknak is.
Forró Gyöngyvér. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Vállalkozók az iskoláért
Több mint 4 ezer lejt adományozott a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetsége (SZVESZ) a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium kollégiumának felújítására. Ez az összeg a február 19-én Csíkszeredában szervezett Régiók Találkozása konferencián és bálon részt vevő vállalkozók adományaiból gyűlt össze.
„Adományunknak az az üzenete, hogy ne csak az Európai Unió, illetve a bukaresti és budapesti kormány ajtajain kopogtassunk, hanem mi is, lehetőségeinkhez mérten, próbáljunk hozzájárulni a közösségünk fejlődéséhez” – jelentette ki a pénzösszeg ünnepélyes átadásakor Kurkó János György, a vállalkozói szövetség elnöke. Mint elmondta, a tavaly alakult szövetség eddigi életében ez az első adományozás, de az akciónak mindenképp lesz folytatása.
„A tavalyi év végén megkerestek a németországi Rotary Club képviselői, és támogatásra ajánlottak egy bizonyos pénzösszeget. Akkor arra gondoltunk, hogyha már van egy ilyen jellegű kezdeményezés, csatlakozunk, és sikerült is összegyűjtenünk 4200 lejt” – részletezte az SZVESZ ügyvezetője, Lukács László. Lackó György, a gimnázium igazgatója a vidéki tanulók nevében is megköszönte a támogatást, ugyanakkor elmondta, lenne mire költeni a további adományokat is, mivel az oktatási intézmény három, több mint százéves épülete közül ez csak az egyik.
A felújítási munkálatokra egyébként már korábban kiírták a versenytárgyalást, s már meg is érkeztek az ajánlatok. Ezekből kiindulva az iskola vezetői úgy látják, a Rotary támogatásából a kollégium 3-4 szobáját is fel lehet újítani, az SZVESZ pedig további 1 háló felújításával tud hozzájárulni a korszerűsítéshez. Egy-egy hálószoba renoválásakor az ablakokat és az ágyakat kell kicserélni, a padlót kell felújítani, és festeni is kell, tudtuk meg. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Cseke Gábor jelentései
„Őszinte, kegyetlen és könyörtelen szembenézés” – így jellemezte Székedi Ferenc újságíró Cseke Gábor legújabb, Jelentések – magamról című kötetét a csíkszeredai könyvbemutatón a Hargita Megyei Művelődési Központ pinceklubjában.
Rendhagyó önéletrajz, beismerő vallomás Cseke Gábor író, újságíró, szerkesztő tavaly év végén megjelent kötete, a Jelentések – magamról. Elmélkedik, tisztáz, leír, nem kér bocsánatot. „Nincsenek nagyratörő terveim: magammal szeretnék egyenesbe kerülni, ha egyáltalán lehetséges” – írja könyvében az Ifjúmunkás egykori főszerkesztője, aki mint ilyen a KISZ Központi vezetésében is fontos szerepet játszott, később pedig az Előre országos napilap szerkesztőjeként szolgálta az olvasókat, és szükség esetén a rendszert is.
„Számomra egyértelmű: a könyv a romániai magyar memoárirodalom szövegében, felépítésében is igen olvasmányos kötete – vélekedett a könyvet bemutató Székedi Ferenc –. Mindezen túl azonban igazi forrásmunkája lehet majd azoknak a történészeknek is, akik még csak most kezdenek belecsipegetni Románia jelenkori történelmébe, és akik, ha valóban jól szeretnék ezt tenni, akkor nem a mai, nem a társadalom kritériumai alapján megfogalmazott gyors szavakkal ítélkeznek, hanem a korabeli feltételrendszerben vizsgálják meg a jelenségeket.” Székedi Ferenc szerint a könyv nem csak szakmai, dokumentarista önéletírás, hanem erkölcsi tett is.
Amint Cseke Gábor elmondta, most készül a visszatekintés második kötete, amelyben bemutatja azokat az embereket, akik valamilyen módon meghatározták az életét, és ezáltal tágasabbá tenné azt a világot, amely most kissé egy személy köré csoportosult.
Daczó Katalin. Forrás: Székelyhon.ro

Sapientia: többfrontos izgalom
A héten kötteti és nyújtja be a Román Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság (ARACIS) asztalára az akkreditálás megszerzéséhez szükséges dokumentációt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetősége – nyilatkozta a Krónikának Dávid László rektor, aki derűlátó az akkreditációt illetően.
Derűlátó. Dávid László rektor bízik a Sapientia akkreditálásábanA tervek szerint szerdára készül el az a vaskos dokumentáció, amelyet a Sapientia-EMTE vezetősége a Román Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság (ARACIS) elé terjeszt.
A Craiovai Egyetem volt rektora, Mircea Ivănescu professzor által vezetett bizottság öt szakot választott ki az akkreditálási folyamathoz. „Az ARACIS vizsgáló testülete előzőleg négy csíkszeredai és egyetlen vásárhelyi szakot jelölt meg, ebből végül három, illetve kettő lett. Számos tényt figyelembe véve, személy szerint jobban szerettem volna, ha Marosvásárhelyről választanak ki hármat és Csíkszeredából kettőt, de így is nagyon bízom a sikerben” – nyilatkozta a Krónikának Dávid László, az egyetem rektora.
Április folyamán az egyetemi oktatás minőségét ellenőrző testület hat bizottsága látogat Csíkszeredába és Marosvásárhelyre. Felmérik a Csíkszeredában működő román–angol, az általános közgazdaság és a szociológia szakokat, illetve a marosvásárhelyi informatika, valamint az automatika és alkalmazott informatika szakokat. A szociológián kívül valamennyi szaknak sikerült az évek folyamán megszereznie az akkreditálást. Az ARACIS eredménye májusra várható. Amennyiben pozitív döntés születik, a Sapientia akkreditálását előbb egy kormányrendelet, majd a parlament szavazata szentesítené.
A romániai adófizetők pénzére várva
„Sajnos a támogatásokból már csak a működésre futja” – válaszolta lapunk finanszírozásra vonatkozó kérdésére Dávid László. További kérdésünkre, hogy az anyaországi rendszeres támogatás és a pályázatokon szerzett összegek mellett mikortól számíthatnak a romániai adófizetők pénzére, a rektor úgy vélekedett: „Ha optimista lennék, azt mondanám, a tegnapra. De a román törvények szerint csak egy akkreditált egyetem támogatható. Amint megszereztük az akkreditálást, jogosnak és egyben elérhetőnek érzem ezt a kérést. Viszont azt is tudom, hogy a szakmai szempont mellett nagyrészt a politikai állásponttól függ. Elkezdődnek a tárgyalások, az alkuk, mi meg reménykedünk”. Dávid nem rejtette véka alá, hogy számít az RMDSZ vezetőségére, és tisztában van azzal, hogy a szövetség hathatós támogatása nélkül a román hatalom a Sapientia elé is hasonló akadályokat gördítene, mint a Partiumi Keresztyén Egyetem (PKE) elé.
Mentalitásfüggő támogatás
„Arra törekszünk, hogy az új tanügyi törvénytervezet magánegyetemekre vonatkozó fejezete a lehető legkedvezőbb legyen a Sapientiára nézve. Azonban naivság azt hinni, hogy ez csak tőlünk függ” – vetítette előre a nem túl könnyűnek ígérkező feladatot lapunk megkeresésére Király András, az oktatási minisztérium RMDSZ-es államtitkára. Mint hangsúlyozta: a jelenlegi törvény megváltoztatásához a döntéshozók koncepció- és főleg mentalitásváltására lenne szükség.
„Első sorban az illetékesekben azt kellene tudatosítani, hogy ha a magánegyetemek a felsőoktatási rendszer szerves részét képezik, akkor azokat annak megfelelően kell kezelni. Ha elfogadtuk, hogy Romániában működhetnek magánegyetemek is, akkor fogadjuk el azt is, hogy az államnak kötelessége azokat az adófizetők pénzéből támogatni” – szögezte le Király, hozzátéve, reményei szerint a szaktárca már a héten tárgyalhatja a törvénytervezet magánegyetemeket érintő részét.
Szucher Ervin. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

A magyar nyelv hivatalossá tételét szorgalmazzák majd a Székely Önkormányzati Nagygyűlésen
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
- Legyen hivatalos nyelv a magyar Székelyföldön, jogállása legyen azonos a román állam hivatalos nyelvével, március 15-ét pedig nyilvánítsák munkaszüneti nappá Romániában - egyebek közt ezt szorgalmazza a Sepsiszentgyörgyön összeülni készülő Székely Önkormányzati Nagygyűlés, amelyen azonban nem képviselteti magát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
Az erdélyi Krónika csütörtöki számában jelzi: pénteken a székelyföldi városban a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tagjainak részvételével összeülő fórumon ez a két téma is szerepel a határozattervezetben. A tudósítás szerint a napokban egy marosvásárhelyi lakossági fórumon közvitára bocsátották e tervezeteket. Az egyik azt fogalmazza meg, hogy a magyar hivatalos nyelv legyen Székelyföldön, jogállása azonos legyen az állam hivatalos nyelvével.
Az RMDSZ nem képviselteti magát a pénteki fórumon. A szövetség korábban már jelezte, hogy szerinte későbbi időpontban kellene megrendezni a nagygyűlést. Az RMDSZ-en kívüli szervezetek azonban úgy döntöttek, hogy az RMDSZ nélkül is megtartják a találkozót.
Elvben ez lenne a "második" Székely Önkormányzati Nagygyűlés, csak éppen a romániai magyarság nem fogja egységesen elismerni az illetékességét. Ugyanezzel az elnevezéssel tavaly szeptember 4-én és 5-én is két külön fórumot rendeztek: az egyiket Csíkszeredában az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a másikat pedig Székelyudvarhelyen az SZNT és az MPP szervezésében. Utóbbiak az RMDSZ-en kívüli szervezetek, sőt, a Szász Jenő vezette MPP kifejezetten az RMDSZ ellenzékét alkotja a romániai magyarságon belül.
A Tőkés László vezette EMNT feladatának vallja, hogy "közvetítsen" az RMDSZ és a többi szervezet között. Ennek tulajdoníthatóan az EMNT csalódott hangú közleményt hozott nyilvánosságra a pénteki eseménnyel kapcsolatban. A Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnök kézjegyével ellátott dokumentumban a tanács egyaránt bírálja az RMDSZ-t és az MPP-t. Az EMNT elnöksége szomorúan állapítja meg, hogy a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés megszervezését célzó kezdeményezései meghiúsulni látszanak.
Ismételten erősebbnek bizonyulnak kétes csoportérdekek és az erdélyi magyar politikát meghatározó pártszempontok a minden vitán felül álló nemzetpolitikai követelménynél, a Székelyföld területi autonómiája érdekében kialakítandó konszenzusos cselekvésnél – áll a közleményében, amely szerint a jelenlegi politikai konjunktúrában sem az RMDSZ-nek, sem pedig az MPP-nek nem áll érdekében a nagygyűlés "székely parlamentként" való sikeres működtetése.
A dokumentum szerint az RMDSZ a központosított és kizárólag bukaresti politikai egyezségekben gondolkodó vezetői saját párton belüli befolyásukat féltik minden hasonló regionális szerveződés intézményesülésétől és döntéshozatali befolyásától, számukra a kormányzati alkuk szempontjából is zavaró tényező lehet egy markáns székelyföldi intézmény - véli az EMNT. Ami pedig az MPP elnökét és követőit illeti, Tőkés szerint ők sem érdekeltek a székelyföldi választott önkormányzati tisztségviselők összességét tömörítő, nagy legitimitású fórum létrehozásában, hiszen ebben - mint fogalmaz - a választási aritmetika arányainak megfelelően csupán a másodhegedűs szerepe jutna nekik. Forrás: MTI

Székelyföldön legyen hivatalos nyelv a magyar!
Ma délután kezdődik a II. Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés a sepsiszentgyörgyi kultúrházban, a Székely Nemzeti Tanács szervezésében. A rendezvényen nem vesz részt sem az RMDSZ, sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint azért kezdeményezték a nagygyűlést, mert tudatosítani akarják az önkormányzatokban, hogy közösen kell fellépniük a Székelyföldet érintő kérdésekben, illetve a közvélemény számára is nyilvánvalóvá szeretnék tenni, miért fontos Székelyföldnek elérnie a dél-tirolihoz vagy a katalóniaihoz hasonló autonómiát. Hiszen amellett, hogy lenne saját regionális parlamentje és kormánya, a nyelvhasználat kérdése is megoldódna. Úgy, ahogy Katalóniában hivatalos nyelv a katalán is a spanyol mellett, vagy hasonlóan a Vajdaság autonóm tartományhoz, ahol egy 30 ezres román közösség él, a szerb mellett hivatalos nyelv a román is, és ami jó 30 ezer románnak, jó lehet 700 ezer székely- magyarnak is.
Az önkormányzati nagygyűlés egyik határozattervezete a magyar nyelv hivatalossá tétele, mert óriási különbség van a nyelvi engedmények és a hivatalos nyelv között. „Ha megengedik nekünk, hogy az anyanyelvünket használjuk, annak vagy biztosítják a feltételeit, vagy nem. Gyakorlatilag nincs tevőleges kötelezettsége az államnak, tehát sérül az egyenlőség." Izsák szerint ez egy folyamat kezdete, ha az önkormányzatok ebbe az irányba tesznek egy lépést, felmutatják a román közvéleménynek, a törvényhozásnak is, hogy komoly közösségi igény van erre. Ennek a folyamatnak a lezárása majd az a törvény lesz, például Székelyföld autonómiastatútuma, amelynek egyik cikkelye, hogy Székelyföldön a magyar nyelv azonos jogállású az állam hivatalos nyelvével.
Egy másik határozattervezet arról szól, hogy a székelyföldi önkormányzatoknak az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez kellene fordulniuk, s kérniük, vizsgálja meg, Románia hogyan teljesíti az 1201-es Ajánlásba foglalt kötelezettségét, hiszen a 11. cikkely ezeknek az önkormányzatoknak biztosítana többlethatásköröket, lényegében biztosítaná az autonómiát. „Tehát maguk az érdekeltek kell megszólaljanak, hogy Románia csatlakozása óta nem történtek ebbe az irányba lépések, ugyanakkor az önkormányzatokban is tudatosítani kell, hogy van ilyen lehetőség, Romániának van ilyen kötelezettségvállalása, és nekik kell szorgalmazniuk elsősorban, hogy ebbe az irányba lépés történjen".
– Tavaly ősszel a csíkszeredai nagygyűlés állapodott meg a március 12-i időpontban, amelyet a másnapi székelyudvarhelyi nagygyűlés is megfelelőnek talált. Most az RMDSZ azt mondja, nem tartja időszerűnek a nagygyűlés összehívását, akkor kerítenek erre sort, ha lesz tartalma és tétje.
– Lényegében mind a két helyszínen elhatározták a március 12-i időpontot. Az utolsó pillanatig reménykedtem abban, hogy együtt leszünk, mert végül is nem pártok kell együtt legyenek, hanem polgármesterek és tanácsosok. A magyar nyelv hivatalossá tétele, az önkormányzatok hatáskörének a kiterjesztése és az autonómia elérése nem pártfüggő. Az RMDSZ-nek a rendszerváltástól kezdve vannak olyan célkitűzései, amelyek a mi célkitűzéseink is. Amíg azok meg nem valósulnak, a nap minden órájában időszerű ezekről beszélni. Azt kellene belátniuk, hogy önmagában csak a parlamenti képviselet egy ilyen nagy horderejű cél megvalósításához nem elég. Rendkívül szoros együttműködésre van szükség a civil társadalom, az önkormányzatok, a külképviseletek, az anyaország között, és állandó munkát igényel. Nem lehet azt mondani, hogy most nem időszerű, most nem dolgozunk rajta. Minden nap minden órájában ezen dolgozni kell.
Mózes Edith, Népújság. Forrás: Erdély.ma

Ami jó 30 ezer románnak, jó lehet 700 ezer székely-magyarnak is
Ma tartják a II. Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést
Ma délután kezdődik a II. Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés a sepsiszentgyörgyi kultúrházban, a Székely Nemzeti Tanács szervezésében. A rendezvényen nem vesz részt sem az RMDSZ, sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint azért kezdeményezték a nagygyűlést, mert tudatosítani akarják az önkormányzatokban, hogy közösen kell fellépniük a Székelyföldet érintő kérdésekben, illetve a közvélemény számára is nyilvánvalóvá szeretnék tenni, miért fontos Székelyföldnek elérnie a dél-tirolihoz vagy a katalóniaihoz hasonló autonómiát. Hiszen amellett, hogy lenne saját regionális parlamentje és kormánya, a nyelvhasználat kérdése is megoldódna. Úgy, ahogy Katalóniában hivatalos nyelv a katalán is a spanyol mellett, vagy hasonlóan a Vajdaság autonóm tartományhoz, ahol egy 30 ezres román közösség él, a szerb mellett hivatalos nyelv a román is, és ami jó 30 ezer románnak, jó lehet 700 ezer székely- magyarnak is.
Székelyföldön a magyar nyelv legyen azonos jogállású az állam hivatalos nyelvével!
Az önkormányzati nagygyűlés egyik határozattervezete a magyar nyelv hivatalossá tétele, mert óriási különbség van a nyelvi engedmények és a hivatalos nyelv között. "Ha megengedik nekünk, hogy az anyanyelvünket használjuk, annak vagy biztosítják a feltételeit, vagy nem. Gyakorlatilag nincs tevőleges kötelezettsége az államnak, tehát sérül az egyenlőség." Izsák szerint ez egy folyamat kezdete, ha az önkormányzatok ebbe az irányba tesznek egy lépést, felmutatják a román közvéleménynek, a törvényhozásnak is, hogy komoly közösségi igény van erre. Ennek a folyamatnak a lezárása majd az a törvény lesz, például Székelyföld autonómiastatútuma, amelynek egyik cikkelye, hogy Székelyföldön a magyar nyelv azonos jogállású az állam hivatalos nyelvével.
Egy másik határozattervezet arról szól, hogy a székelyföldi önkormányzatoknak az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez kellene fordulniuk, s kérniük, vizsgálja meg, Románia hogyan teljesíti az 1201-es Ajánlásba foglalt kötelezettségét, hiszen a 11. cikkely ezeknek az önkormányzatoknak biztosítana többlethatásköröket, lényegében biztosítaná az autonómiát. "Tehát maguk az érdekeltek kell megszólaljanak, hogy Románia csatlakozása óta nem történtek ebbe az irányba lépések, ugyanakkor az önkormányzatokban is tudatosítani kell, hogy van ilyen lehetőség, Romániának van ilyen kötelezettségvállalása, és nekik kell szorgalmazniuk elsősorban, hogy ebbe az irányba lépés történjen".
– Tavaly ősszel a csíkszeredai nagygyűlés állapodott meg a március 12- i időpontban, amelyet a másnapi székelyudvarhelyi nagygyűlés is megfelelőnek talált. Most az RMDSZ azt mondja, nem tartja időszerűnek a nagygyűlés összehívását, akkor kerítenek erre sort, ha lesz tartalma és tétje.
– Lényegében mind a két helyszínen elhatározták a március 12-i időpontot. Az utolsó pillanatig reménykedtem abban, hogy együtt leszünk, mert végül is nem pártok kell együtt legyenek, hanem polgármesterek és tanácsosok. A magyar nyelv hivatalossá tétele, az önkormányzatok hatáskörének a kiterjesztése és az autonómia elérése nem pártfüggő. Az RMDSZ-nek a rendszerváltástól kezdve vannak olyan célkitűzései, amelyek a mi célkitűzéseink is. Amíg azok meg nem valósulnak, a nap minden órájában időszerű ezekről beszélni. Azt kellene belátniuk, hogy önmagában csak a parlamenti képviselet egy ilyen nagy horderejű cél megvalósításához nem elég. Rendkívül szoros együttműködésre van szükség a civil társadalom, az önkormányzatok, a külképviseletek, az anyaország között, és állandó munkát igényel. Nem lehet azt mondani, hogy most nem időszerű, most nem dolgozunk rajta. Minden nap minden órájában ezen dolgozni kell.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Balog Zoltán: a magyar kormánynak kárpótlást kell adnia a marosvásárhelyi áldozatoknak
Balog Zoltán fideszes képviselő szerint a mindenkori magyar kormánynak anyagi és erkölcsi kárpótlást kell nyújtania az 1990-ben Marosvásárhelyen elkövetett magyarellenes pogrom áldozatainak, bebörtönözötteinek vagy hozzátartozóiknak, akik között a magyarokért kiálló cigányok is voltak.
Balog erről Budapesten egy megemlékező rendezvényen beszélt, ahol felszólalt Schmidt Mária, Kincses Előd, Tőkés László, és felolvasták Bajnai Gordon levelét is. Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke a Terror Háza Múzeum és a Polgári Kultúráért Alapítvány közös rendezvényén kitért arra: 1990-ben nem először fordult elő, hogy a magyarok segítségére sietett egy másik kisebbség, amelynek tagjait meghurcolták, mert segítettek a magyaroknak az ellenük indított pogrommal szemben. Mint mondta, a magyar állam a pogrom áldozataival szemben az őket megillető kárpótlással még mindig adós, pedig az a leghelyesebb, "ha a mi sorsunkat mi magunk intézzük".
A politikus hangsúlyozta: meg kell írni, közzé kell tenni és meg kell értetni mindenkivel, hogy évszázadokon keresztül volt, és ma is van békés egymás mellett élés Erdélyben, ahol "mindig volt szeretet és tolerancia a nemzetiségek között."
Balog Zoltán arról is szólt hogy Magyarország előrelépése, boldogulása "nem fog menni a cigányság nélkül", akik mintegy 700-800 ezren élnek az országban. "Egymásra vagyunk ítélve" - fogalmazott -, majd hozzátette: "a békés egymás mellett élés mellett kell állást foglalni, bármi történt is Olaszliszkán, Tatárszentgyörgyön vagy Kislétán".
A rendezvényen felolvasták Bajnai Gordon miniszterelnök levelét is, melyben a kormányfő nemzeti és személyes tragédiának nevezte a Marosvásárhelyen 1990. március 19-20-án történt magyarellenes pogromot. Mint írta, sokan életükkel vagy szabadságukkal fizettek a nemzeti önrendelkezés és a kisebbségi magyar nyelven való oktatás melletti kiállásukért. Marosvásárhelyen alapvető emberi jogokat ért brutális támadás, de minden csepp vér a szabadságot erősítette Erdélyben - mutatott rá Bajnai Gordon.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntőjében arról beszélt: magyar szeparatizmussal és polgárháborús veszéllyel fenyegetett 1990 elején a hivatalos román állami vezetés, ami figyelemelterelő hadművelet volt arról, hogy a pártállam és a titkosszolgálat átmenthesse hatalmát.
A magyarok ellen feltüzelt és felbérelt 1500 román paraszttal elhitette a hatalom, hogy Erdély ki akar szakadni Romániából, és megostromoltatták velük az RMDSZ székházát, ahol mindössze 79 magyar tartózkodott a padláson. A románok szétzúztak mindent, amit ott találtak, majd tárgyalások után szabad elvonulást ígértek a magyaroknak. Ezt nem tartották be, Sütő András írót ekkor verték meg úgy, hogy elvesztette fél szeme világát – folytatta.
A főigazgató arról is beszélt, hogy az erdélyi cigányok segítettek ekkor a magyaroknak, ekkor skandálták azt az azóta már szállóigévé vált mondatot, hogy "Ne féljetek magyarok, mert itt vannak a cigányok!". A pogrom során három embert szándékosan halálra gázoltak, a gyilkosok megbízói ismertek, de azóta sem kérték őket számon - hangsúlyozta.
A magyaroknak segítő romákat perbe fogták emberölési kísérlet és a román állam vagyona megrongálásának vádjával, melynek során tetemes pénzbírságot és néhány hónapostól másfél évig terjedő börtönbüntetést róttak ki rájuk.
Tőkés László európai uniós képviselő kitért arra: a magyarok március 15-i ünnepsége adott alkalmat arra a román titkosszolgálatnak, hogy a magyarok ellen pogromot szervezzenek. Egymásnak ugrasztották nem csak a román és a magyar nemzetiséget, hanem a különböző társadalmi rétegeket is.
Felhívta arra a figyelmet, hogy ez a taktika most is érvényes, ennek alátámasztására felhozta azt az egyébként kudarcba fulladt kísérletet, melynek során bukaresti romákat akartak volna elhozni Csíkszeredára, hogy tüntessenek az ottani székely magyarok ellen.
1990-ben a román kormány "Magyarországra kente" a marosvásárhelyi vérengzés kirobbantását, a vádaskodás leple alatt pedig "újjáalakították a régi kommunista titkosszolgálatot, ugyanabban a szellemben, a posztkommunizmus egyik alapintézményeként".
A politikus azt mondta: Bajnai Gordon ígéretet tett arra, hogy "utánanéz a jóvátétel lehetőségeinek" a marosvásárhelyi vérengzés kapcsán, ennek végrehajtása azonban a volt püspök véleménye szerint a román kormányon múlik.
Beszédében egyoldalúnak nevezte a holokauszttagadásról szóló, kedden Sólyom László államfő által aláírt törvényt, mert szerinte - noha "a zsidóság fájdalmára is oda kell figyelni" - más típusú üldöztetés tagadását is büntetni kellene.
Kincses Előd, az 1990-ban működött Maros Megyei Nemzeti Megmentési Front akkori alelnöke a román média 1990-es tevékenységéből kiemelte: az azzal fenyegetőzött, hogy a magyarok el akartak szakadni Romániától. Meglátása szerint azért nem sikerült a nemzetek közötti összefogás, mert a rendszerváltás során hatalomra kerülők "nem voltak érdekeltek Románia demokratikus útra terelésében".
Az ünnepi alkalmon a magyarok mellett kiálló cigányok közül a Petőfi emléklap a helytállásért nevű elismeréseket Balog Zoltán adta át. Lőrinczi József kőműves, Sütő József vállalati alkalmazott, Szilágyi József asztalos személyesen vette át a díjat, míg Puczi Bélának, Szilveszteri Kis Péternek és Tóth Árpádnak posztumusz ítélték oda a díjakat. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Akkreditációs remények
A román büdzsére is számít az akkreditációért a napokban folyamodó egyetem
Benyújtotta a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetősége a Román Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottsághoz (ARACIS) az intézményi akkreditáció megszerzéséhez szükséges dokumentációt. Az elsősorban magyarországi költségvetési forrásokból finanszírozott felsőoktatási intézmény nagy reményeket fűz az akkreditáció elnyeréséhez.
Az elsősorban magyarországi költségvetési forrásokból finanszírozott felsőoktatási intézmény nagy reményeket fűz az akkreditáció elnyeréséhez, mert ez számtalan előnyt jelente a felsőoktatási intézménynek és közel kétezer hallgatójának – tudtuk meg tegnap Dávid László rektortól.
Az előnyöket sorolva az egyetem vezetője elsők között a finanszírozási lehetőségek bővülését említette. „Az akkreditált egyetemeknek a pályázás is könnyebb, kedvezőbb elbírálást kapnak” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek a rektor, megemlítve, hogy a Sapientia eddig csak alapítványként tudott pályázni.
Az akkreditálás a diákok számára is számos előnnyel járna: beindulnának a diákcsere-programok (mint például a Socrates), amelyeken eddig a hallgatók csak úgy tudtak részt venni, ha „hozzácsapódtak” valamelyik másik intézményhez. Ezenkívül az egyetem maga szervezhetné meg saját államvizsgáit, s a diákok nem más egyetem oklevelét vinnék haza, hanem a Sapientiáét – sorolta Dávid László.
A rektor arra is számít, hogy az állam a diákoknak is számos juttatást biztosít majd. „Az ösztöndíjak mellett szerintem a tömegközlekedési eszközök, vonatjegyek finanszírozása a legfontosabb” – hangsúlyozta. Dávid László nem rejtette véka alá: jogosnak érezné, ha az egyetem működéséhez nemcsak a magyar állam, hanem a román kormány is nyújtana anyagi támogatást.
„A nálunk tanuló diákok családjai mind adófizető polgárok, tehát megilleti őket a román állam támogatása” – magyarázta. A rektor úgy tudja, a román költségvetési források csupán az akkreditáció birtokában nyílhatnak meg a Sapientia számára. „Ez azonban nem-csak szakmai, hanem politikai kérdés is” – jelentette ki.
Dávid László arra számít, hogy az egyetem már májusban választ kap a felsőoktatás minőségét ellenőrző bukaresti bizottságtól az akkreditációs kérésre. Rostás Zoltán, az ARACIS Konzultatív és Audit Bizottságának tagja szerint azonban a rektor túlzottan optimista. „Az akkreditáció rendkívül komplex folyamat” – magyarázta lapunknak a professzor, aki maga is a Sapientia oktatója.
Első mozzanataként az ARACIS több kötetnyi dokumentációt kért az egyetemtől; ez elsősorban az intézmény működésével kapcsolatos kérdésekre ad adatszerű választ. A következő mozzanat a helyszínelés lesz.
Az ARACIS úgynevezett nagybizottsága a Sapientia „főhadiszállására”, Kolozsvárra látogat el, várhatóan áprilisban, s ezzel párhuzamosan három csíkszeredai és két marosvásárhelyi szakon szakmai bizottságok vizsgálódnak majd néhány napig. „A bizottság tagjai a tanszékvezetőkön, gazdasági igazgatókon, könyvtárosokon kívül szóba állnak a diákokkal, sőt felkeresik azokat a munkáltatókat is, akik Sapientián végzett hallgatókat alkalmaztak” – tájékoztatta lapunkat Rostás Zoltán.
A helyszínelő bizottságok ezután jelentést írnak a tapasztaltakról, ez kerül a havonta egyszer ülésező ARACIS-tanács asztalára. „Így inkább úgy fogalmaznék: a Sapientia még az idén választ kap a kérésére” – mondta az ÚMSZ-nek a professzor. Pozitív válasz esetén az egyetem akkreditálását előbb egy kormányrendelet, majd a parlament szavazata szentesítené.
Válasz a bírálóknak
Mint ismert, korábban több szakember bírálta a Sapientián zajló oktatás színvonalát, illetve azt, ahogyan az intézmény gazdálkodik a magyar államtól kapott pénzzel. „Az a tény, hogy már tíz akkreditált szakunk van, önmagában is bizonyítja, hogy az oktatás az intézményünkben jó minőségű, s ha májusban ezt az öt szakot is elismerik, az csak felteszi a pontot az i-re” – válaszolta a bírálatokra a rektor, aki szerint a Sapientiának, mint akkreditált, tudományos intézettel rendelkező egyetemnek, „nincsen párja az országban”.
„A felsőoktatási piacon ádáz harc folyik, hisz egyértelmű, hogy mindenki szeretné megszerezni a jó hallgatókat. Nekünk az a tapasztalatunk, hogy amint a diákok megismerkednek a Sapientiával, felfedezik benne a lehetőséget és kitartanak mellette” – mondta lapunknak az intézmény vezetője.
Király: magánegyetemeknek nem jár támogatás
„Magánegyetemek eddig nem kaphattak állami támogatást Romániában, az akkreditáció nem teremt automatikusan jogalapot az ilyen jellegű kiegészítő finanszírozáshoz” – nyilatkozta lapunknak Király András.
Az oktatási államtitkár szerint azonban ha az új tanügyi törvényt elfogadja parlament, akkor esély lehet arra, hogy az állam a magánkézben lévő felsőoktatási intézmények működtetéséből is ki vegye a részét. „Ez azonban annak a függvénye – tette hozzá Király –, milyen szövegváltozatot fogad el a parlament, és milyen jellegű kiegészítésekkel élnek a törvényalkotók.”
Cseke Péter Tamás, Fleischer Hilda. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Bibliográfia Sütő András életművéről
A XX. század erdélyi irodalmának történeti szociológiája a szakirodalomban csak rendkívül felületesen van feldolgozva, bemutatva, rengeteg fontos, személyeket és csoportokat is érintő összefüggést mindmáig nem, vagy csak részben ismerünk, ismerhetünk. Az irodalom intézményrendszerének tényleges működéséről, politikai meghatározottságának, hatalmi mechanizmusainak összetevőiről, kvázi-autonóm működésének lehetőségei köreiről például mindmáig kevés megbízható adattal rendelkezünk – ha tehát valaki egy központi szereplőnek műveit, recepcióját, szerepköreit kívánja vizsgálni, eleve számolnia kell több-kevesebb megbízhatatlan vagy nem eléggé megalapozott tényezővel is. Egy életmű- bibliográfia ebben a bizonytalanságban nyújt hathatós segítséget. Segít eligazodni s ad biztos fogódzókat, legalább a nyomtatásban megjelent szövegekre, dokumentumokra építve, egy átfogóbb és megbízhatóbb kép kialakítása érdekében – olvassuk Boka Lászlótól a Előszóban. Kuszálik Pétert gyakorlatias szempont vezérelte, átlátható szerkezetre törekedett, ezért a komoly, tudományos 'hozadék' mellett egyben 'olvasóbarát' a bibliográfia, elsődlegesen a felhasználói szempontokat veszi figyelembe. "Két nagy egységbe, 8 illetve 4 önálló csoportba sorolva, a Sütőtől (8 csoportban, A-tól H-ig) származó, és a Sütőről (4 csoportban, P-től S-ig) szóló (szak)irodalmat tárja elénk. A többszerzős vagy gyűjteményes kötetekben, antológiákban, színpadon, filmvásznon, képernyőn, rádióban, hanglemezen megjelent művek és változatok, forgatókönyvek mellett a tévés és rádiós nyilatkozatok is szerepelnek, de feltétlen pozitívum, hogy helyet kapott a tankönyvbeli szereplés is. A második rész hatalmas gyűjtése a fogadtatás alakzatait összegzi, az időszaki kiadványokban megjelent szövegkritikai értékelések, illetve a kanonikus kritika fényében."
A bibliográfia használatát mutatók könnyítik. Aki hozzájut, értelemszerűen el kell sajátítania használati módját is. "Külön hangsúlyozandó – emeli ki Boka László –, hogy a Sütő-műveket összegző részt követő ismertetések időrendi felsorolása nem csupán pontos, de érdekfeszítő képet is nyújt egyes művek korabeli recepciójáról Erdélyben, Magyarországon vagy világszerte. A recepciótörténeti, hatástörténeti szempontokon túl a bibliográfia felbecsülhetetlen jelentőségét a logikus, áttekinthető felépítés és az időrendiség mellett egyértelműen az annotációk adják. Az időszaki kiadvá-nyokban megjelent írásokat követő gyakori annotációk nem csak arról tanúskodnak, hogy a tételek feldolgozása döntő többségükben valóban kézbevétel útján történt, de komoly értékkel bírnak az életmű kutatói számára is. Kuszálik Péter ugyanis bibliográfiai tételleírásai mentén rendre felhívja a figyelmet a téves lexikon-szócikkeket, életrajzi adatokat továbbéltető forrásokra, művek megjelenésére vagy bemutatójára utaló tévedésekre, figyelmetlenségekre, közhiedelmek pontatlanságára is."
A munkát hatalmas mérföldkőként méltatja Boka László. "Majdani kiegészítése vélhetően a kritikai kiadás feladata lesz, melynek – már most jól látható – számtalan tennivalója, feladata akadhat még. Elkészültéhez mindenesetre megkerülhetetlen segítség, valódi alapmű Kuszálik Péter munkája." (Sütő András életműve. Annotált bibliográfia. Összeállította: Kuszálik Péter. OSZK – Pro-Print Könyvkiadó Budapest – Csíkszereda, 2009)
B. D. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Borbély: nem ismerik a romániai törvényeket
Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke ma azt nyilatkozta, hogy a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés határozatainak kezdeményezői nem ismerik Románia törvényeit.
„Valószínű nem ismerik megfelelően Románia törvényeit. Jelen pillanatban egy kisebbség használhatja anyanyelvét a helyi hatóságoknál, ha 20 százalék fölötti a számaránya. Nemrég Csíkszeredában voltam, használták a magyar nyelvet, a román polgármesterek gond nélkül fülhallgatón hallgatták a fordítást. Tárgyalhatunk arról, hogy jó lenne, ha erre lehetőség lenne ott is, ahol 15 vagy 10 százalékos az arány, de ez más kérdés” nyilatkozta Borbély.
Kifejtette a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen elfogadott határozatok olyanok kezdeményezése, akiknek „nincs különösebb felelősségük” és úgy nyilatkoznak, hogy nem figyelnek arra, mi a megvalósítható.
„Hétfőn, például nem dolgozik a parlament. Ez egy gesztus. A március 15-i ünnepségnek hagyománya van, a miniszterelnök üzenetet küld, ez megszokottá vált. A köztisztviselők törvényében és más jogszabályokban vannak olyan előírások, amelyek lehetővé teszik, hogy a kisebbség nyelvét ismerő személyeket alkalmazzanak. Tárgyalhatunk több nyelvi jogról, de nem így, hogy indoklás nélkül kinyilatkoztatunk, úgy, hogy nem vesszük figyelembe, mit jelentene mindez jogi szempontból”, fejtette ki Borbély.
Körülbelül 300, Kovászna, Hargita és Maros megyei helyi és megyei tanácsos, polgármester, alpolgármester vett részt pénteken délután Sepsiszentgyörgyön a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen. A Szakszervezetek Művelődési Házában lezajlott rendezvényen többségében MPP-s választott tisztségviselők jelentek meg, de eljött néhány RMDSZ-es, független illetve zöld párti képviselő is.
Az összegyűltek elfogadták a napirendre tűzött négy határozatot – egy közülük a magyar nyelv hivatalossá tételére vonatkozik –, illetve a nagygyűlés házszabályát.
Az egyik határozat szerint a magyar nyelvnek Székelyföldön hivatalos nyelvvé kell válnia, ennek az állam nyelvével azonos státuszt kell betöltenie.
A határozattervezet, amelyet januárban hoztak nyilvánosságra előírja, hogy minden székelyföldi lakhellyel rendelkező személynek joga van szóban és beszédben a románhoz hasonló módon szabadon használnia a magyar nyelvet, hogy a hatóságoknak biztosítaniuk kell mindkét nyelv hivatalos használatát, határozatokat kell elfogadniuk, amelyek a két nyelv teljes egyenlőségét biztosítják, a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés házbizottsága, a helyi önkormányzatok szakértőivel közösen dönt azokról a köztisztviselői állásokról, melyeket csak olyan személyek foglalhatnak el, akik mindkét nyelvet ismerik.
A másik három beterjesztett határozatot – március 15. Székelyföld hivatalos ünnepévé tétele, a román parlament megkeresése a székelyföldi autonómia statútum ügyében, illetve az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez fordulás – vita nélkül fogadta el a nagygyűlés.
Az első két határozatot továbbítják a székelyföldi helyi önkormányzatoknak, hogy fogadjanak el helyi határozatot, amely lehetővé teszi alkalmazásukat.
www.nyugatijelen.com. Forrás: Erdély.ma

A határon túli magyarok is megemlékezek március 15-ről
Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján egyaránt fejet hajtottak a magyar polgári forradalom és szabadságharc emléke előtt
Szabad, egyenlő, testvéri életet, igazi demokráciát kell teremteni Erdélyben, Romániában - mondta hétfőn Marosvásárhelyen Markó Béla a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) március 15-i központi ünnepségén.
A politikus a magyarok helyzetének egyértelmű javulásának bizonyítékaként emlékezett vissza arra, hogy húsz évvel ezelőtt még egyetlen magyarul kiírt szó, a "gyógyszertár" felirat felbukkanása miatt pillanatok alatt ezreket sikerült összegyűjteni a magyarok ellen a városban, most pedig a román kormány miniszterelnök-helyetteseként hiába bírálják egyesek, mert hivatalos bukaresti kormányfejléccel magyarul küldött levelet magyar embereknek. "Megnyugtatok mindenkit, ezután is magyarul fogok írni azoknak, akik magyarul írnak nekem. Ezt a jogot mára kivívtuk ebben az országban, akárki akármit mondjon. Legyünk erre is büszkék" - szögezte le a szónok. Hangsúlyozta, hogy a jó ügy érdekében össze kell fogniuk a románoknak és magyaroknak, akár az együttes kormányzás révén is, nem szabad tűrni, hogy bárki is ismét száműzni próbálja a magyar nyelvet a nyilvános életből.
Kézdivásárhelyen az ünnepségen kiállították Gábor Áron 1848-as szabadságharcos rézágyúját, amelynek egyedüli megmaradt példánya negyven év után került ismét Székelyföldre. Tőkés László európai parlamenti képviselő azt hangsúlyozta, hogy az autonómia ügyét egyetlen romániai magyar szervezetnek sem szabad kisajátítania. A politikus Gábor Áronnak azt a kijelentését idézte, hogy "lészen ágyú", majd hozzátette, hogy "lészen autonómia" is. Hangsúlyozta, hogy szükséges Székelyföld gazdasági felemelkedése, mert az önrendelkezés alapja a gazdasági fellendülés.
Csíkszeredában is rendkívüli ünnepséget tartottak, ugyanis a magyar polgári forradalom kitörésének napján húzták fel először a Hargita megyei tanácsnak otthont adó épületre a székely lobogót, amely egy nemrég meghozott önkormányzati döntés szerint Hargita megye zászlója lett.
A romániai magyaroknak magyarságukra és román állampolgárságukra egyformán büszkének kell lenniük - ez az egyik fő gondolata annak a román elnöki hivatal által közzétett ünnepi nyilatkozatnak, amelyben Traian Basescu román államfő köszöntötte a romániai magyarokat. Basescu szerint a magyarok parlamenti képviselete, vezetőiknek a helyi közigazgatásban és a kormányban való részvételük biztosítékot jelent arra, hogy Romániában az etnikumok közötti viszony a normális keretek között alakul a továbbiakban is.
Emil Boc román miniszterelnök méltatta a Románia és Magyarország, valamint a románok és a magyarok közötti viszony elmúlt években tapasztalt fejlődését. Szerinte ezt a viszonyt ma már a barátság, az együttműködés és a kölcsönös tisztelet jellemzi, és megköszönte a romániai magyaroknak, hogy a románok erőfeszítéseivel együtt hozzájárultak annak kiépítéséhez - jelentette Garzó Ferenc, az MTI bukaresti tudósítója.
Szlovák értelmiségiek egy csoportja virágokat helyezett el hétfőn, március 15-e alkalmával Petőfi Sándornak a pozsonyi Medikus-kertben álló szobránál. A magyar nemzeti ünnep iránti gesztusértékű megemlékezésen majdnem kéttucatnyi szlovák értelmiségi - író, publicista, képzőművész, színész - vett részt. "Azért jöttünk ide, hogy tompítsuk a nacionalista indulatok élét. Akciónk felhívás, hogy nyugalomban és békében éljünk, s mindennapjainkat a nacionalizmus helyett az Európáért való küzdelem jellemezze" - mondta újságíróknak Zuzana Krónerová színésznő.
"Ha az 1848/49-es forradalmi időszaknak van valamilyen üzenete számunkra, a szlovák-magyar kapcsolatok számára, Közép-Európa számára, akkor az talán az, hogy semmi jóra nem vezet az etnikai elv abszolutizálása. A magyarok és a szlovákok az 1848/49-es forradalmat együtt veszítették el" - jelentette ki Rudolf Chmel irodalomtudós, aki a rendszerváltás után Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete volt, most pedig a Híd párt egyik alelnöke
Dunaszerdahelyen a városi ünnepségen, ahol több politikai, társadalmi, oktatási, egyházi és kulturális szervezet is képviseltette magát, több száz személy vett részt. A Szózat eléneklése után Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere szólt a jelenlévőkhöz és üdvözölte a megemlékezőket. Az ünnepi beszédek után átvonultak a Vámbéry téren található 1848-as emlékműhöz, ahol elhelyezték az emlékezés koszorúit és virágait.
Révkomáromban a megemlékezés hétfőn délután a Jókai szobornál kezdődött színes kulturális műsorral, majd pedig a Klapka téren folytatódott ünnepi beszédekkel. A több órás rendezvénysorozat este a városi művelődési központban fejeződött be - jelentette Kokes János, az MTI pozsonyi tudósítója.
Kárpátalján ezúttal Beregszászon tartotta központi rendezvényét az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség. Gajdos István, a szövetség elnöke, Beregszász polgármestere beszédében kiemelte: minden esély megvan arra, hogy az ukrajnai elnökválasztás és hatalomváltás után pozitív irányú változások következnek be a kárpátaljai magyarság életében, amihez hozzájárult a közösség tagjainak többsége is, amikor voksaival a kisebbségbarát Viktor Janukovicsot támogatta tette hozzá Gajdos.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungváron a Petőfi-szobornál tartotta központi rendezvényét. A szónok, Kovács Miklós, a szövetség elnöke, párhuzamot vonva a 162 évvel ezelőttihez hasonló összefogásra, a nemzetükkel való sorsközösség vállalására szólította a kárpátaljai magyarokat. Kiemelte, hogy a kárpátaljai magyarságnak a megmaradásért folytatott küzdelme csak akkor lehet eredményes, ha tagjai közül elegen vállalják gyermekeik magyar iskolába íratását vagy választásokkor a magyar pártra való szavazást - jelentette Varga Béla, az MTI tudósítója.
MTI. Forrás: Híradó.hu

Beijedt a székely zászlótól Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke
A „térségbe” hívja Vasile Blaga belügyminisztert Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke. Ioan Selejan egyúttal parlamenti vizsgálatot követel a sepsiszentgyörgyi nagygyűlés, valamint a székely zászló csíkszeredai felvonása kapcsán.
Kérjük, hogy a belügyminiszter mihamarabb látogasson a térségbe. Ugyanakkor parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását is kérjük, hogy vizsgálja ki az utóbbi napokban történteket – idézi az Agerpes az ortodox püspököt. A hírügynökség szerint Selejan arra reagált, hogy a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen javaslatot fogalmaztak meg a magyar nyelv hivatalossá tételéről, illetve hogy hétfőn felvonták a székely zászlót a csíkszeredai megyeházára. A püspök fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a románok és a magyarok egyetértésben kívánnak együtt élni, de ebben a térségben a románok azok, akiket az államnak védenie kell, mert ők vannak kisebbségben. Forrás: Erdély.ma

Gazda: Jól ismert recept szerint reagáltak
Gazda Zoltán, a Kovászna megyei MPP alelnöke ma azt nyilatkozta, nem lepődött meg román politikusok nyilatkozatain, a „jól ismert recept szerint” viszonyultak a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűléshez.
Gazda elmondta, elvárta volna, hogy legalább a térségben élő román politikusok másképp viszonyuljanak, s itt elsősorban Dan Manolăchescura, a PD-L sepsiszentgyörgyi elnökére utalt.
Véleménye szerint a legnagyobb gond, hogy a politikusok nagy része nem ismeri a székelyföldi gondokat, így nem lehet velük érdemi vitát folytatni, azok pedig akik ismerik, pártjuk irányvonalát követik.
Az RMDSZ-es önkormányzati képviselők távolmaradásáról úgy vélekedett, hogy ez elítélhető, főként, hogy tavaly szeptemberben, Csíkszeredában az RMDSZ döntött arról, hogy 2010. március 12-én Sepsiszentgyörgyön tartsák meg a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést.
„Az RMDSZ számára nem a nagygyűlés megszervezése vagy a magyar közösség nemzeti érdekeinek képviselet a fontos, hanem az, hány tisztséget tudnak megszerezni”, fejtette ki Gazda.
Az MPP alelnöke hangsúlyozta, a párt tanácstagjai a következő időszakban beterjesztik a helyi tanácsokban a nagygyűlésen elfogadott határozatokat.
Körülbelül 300 Kovászna, Hargita és Maros megyei helyi és megyei tanácsos, polgármester, alpolgármester vett részt pénteken délután Sepsiszentgyörgyön a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen. A Szakszervezetek Művelődési Házában lezajlott rendezvényen többségében MPP-s választott tisztségviselők jelentek meg, de eljött néhány RMDSZ-es, független, illetve zöld párti képviselő is.
Az összegyűltek elfogadták a napirendre tűzött négy határozatot – egy közülük a magyar nyelv hivatalossá tételére vonatkozik –, illetve a nagygyűlés házszabályát.
Az egyik határozat szerint a magyar nyelvnek Székelyföldön hivatalos nyelvvé kell válnia, ennek az állam nyelvével azonos státuszt kell betöltenie.
A határozattervezet, amelyet januárban hoztak nyilvánosságra előírja, hogy minden székelyföldi lakhellyel rendelkező személynek joga van szóban és beszédben a románhoz hasonló módon szabadon használnia a magyar nyelvet, hogy a hatóságoknak biztosítaniuk kell mindkét nyelv hivatalos használatát, határozatokat kell elfogadniuk, amelyek a két nyelv teljes egyenlőségét biztosítják, a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés házbizottsága, a helyi önkormányzatok szakértőivel közösen dönt azokról a köztisztviselői állásokról, melyeket csak olyan személyek foglalhatnak el, akik mindkét nyelvet ismerik.
A másik három beterjesztett határozatot – március 15. Székelyföld hivatalos ünnepévé tétele, a román parlament megkeresése a székelyföldi autonómia statútum ügyében, illetve az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez fordulás – vita nélkül fogadta el a nagygyűlés.
Dan Manolăchescu, a PD-L sepsiszentgyörgyi elnöke, szombaton nyilatkozott az egy nappal korábban lezajlott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésről, kifejtette, az elfogadott határozatoknak nincs jogi következményük, ezek „érzelmi síkon” maradnak.
„Ez egy újabb március 15., egy újabb összejövetelnek lehetünk tanúi, újabb listának, újabb érzelmi töltetű rendezvénynek... Semmi új a nap alatt”, fejtette ki Dan Manolăchescu.
Úgy látja, az a tény, hogy az RMDSZ nem vett részt a nagygyűlésen jelzi, politikai rendezvényről van szó, és az elfogadott határozatok nem képviselik a teljes magyar közösség követeléseit.
„Azon túl, hogy érzelmi töltete van a nagygyűlésnek, politikai oldala is van. Nem kell a teljes magyar közösség követeléseinek tekintenünk”, nyilatkozta Manolăchescu.
nyugatijelen.com/Mediafax. Forrás: Erdély.ma

Címer és pecsét a Székelyföldön
Csíkszereda – Székely címerekből és pecsétekből nyílik kiállítás a csíkszeredai megyeháza galériájában március 18-án, csütörtökön 16 órai kezdettel.
A tárlat átfogó képet nyújt a székelység képviseleti, helyhatósági és egyházi szervezetei által használt szimbólumokról a 15. századtól napjainkig, bemutatja a látogatónak a székely nemzet régi és újabb címerét és címeres pecsétjeit, azok különböző alkalmakkor és helyeken való ábrázolását. A kiállított pecsétek reprodukciók, részben a címer és pecsét használatát engedélyező kiváltságleveken megadott színes rajzok és pecsétnyomók, részben viasz-, felzetes vagy tuslenyomatok.
A székely szimbólumok használatának kérdésébe a szakma csak a közelmúltban kapcsolódott be, akkor, amikor igénnyé vált a régi szimbólumok megismerése. A kezdeményező Hargita Megye Tanácsa volt, amelynek támogatásával létrejött a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport. Ebben olyan szakemberek vállaltak munkát, akik több éve vagy évtizede szakmai megalapozottsággal kutatták és kutatják a székely jelképeket, és arra törekedtek, hogy a szimbólumok feltárásával közkinccsé tegyék azokat. Forrás: erdon.ro

Akkreditálták a Sapientia mérnöki szakjait
„Első nekifutásra” akkreditálták a Sapientia egyetem csíkszeredai karain működő környezetmérnöki és élelmiszer-ipari mérnöki szakokat. Az akkreditációs bizottság csütörtökön hozta meg a kedvező döntést.
Tapssal fogadták a szakbizottsági jelentést, semmi kifogást nem találtak, ezért egyöntetűen rábólintottak az akkreditációs kérésünkre – újságolta lapunknak Lányi Szabolcs, a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem műszaki és természettudományi tanszékének vezetője.
Lányi arról is beszámolt, hogy a jövő hét folyamán a két új szak, az ipari biotechnológia és a mérnök-közgazdász szakok indításáról is dönt az illetékes bukaresti bizottság. Az utóbbi két szak esetében az ideiglenes működési engedély megadását várják a testülettől.
- Napjaink rendkívül keresett szakembereit fogja képezni az ipari biotechnológia szak, a mérnök-közgazdász szak pedig olyan hallgatóknak ajánlott, akik a közélelmezési szakterületen és a turizmusban szeretnének karriert befutni. Reméljük, már a nyáron felvételt hirdethetünk ezekre a szakokra – közölte Lányi. Hangsúlyozta: külön örül annak, hogy az elmúlt esztendők alatt sikerült Csíkszeredában egy olyan laboratóriumrendszert kiépíteniük, amely az egész országban egyedülálló, infrastrukturális és technikai felszereltsége felülmúlta az akkreditációs bizottság minden elvárását. A mérnöki szakokon már a mesteri képzés elindításán is gondolkodnak.
Kozán István, www.honline.ro. Forrás: Erdély.ma

Műszaki fejlesztések a Sapientián
Jelentős infrastrukturális fejlesztéseket eszközöltek az elmúlt időszakban a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári Természettudományi és Művészeti Karán: az intézmény Déva utcai épületének bővítése és modernizálása céljából a tavalyi év folyamán véghezvitt megvalósításokról Tonk Márton, az EMTE kolozsvári karának dékánja számolt be tegnap délelőtt a sajtó képviselőinek. A reggelivel egybekötött értekezleten Keresztes Saroltával, a Sapientia PR-felelősével is megismerkedhettünk, Márton Orsolya, a kolozsvári Hallgatói Önkormányzat (HÖK) elnöke és Györkös-Mányi Csaba alelnök pedig a múlt héten szervezett erdélyi felvételi kampánykörút tanulságairól számolt be.
Tonk Mártontól megtudtuk: a 2009 júniusa és októbere között végzett munkálatok eredményeként két szinttel bővült a Déva utca 19. szám alatti ingatlan, ez pedig új oktatási és adminisztrációs tisztségek bevezetését tette lehetővé.
Nagyobb felület, korszerű technika
– Az eredetileg mintegy 450 négyzetméteres ingatlan felülete több mint duplájára növekedett, jelenleg 1024 négyzetméter, ezáltal az új funkciók (az előadó- és szemináriumtermek, díszterem, dékáni hivatal, az Európai Tanulmányok Tanszék irodája és a média szak mellett működő gyártásvezetői iroda) mellett a már korábban létező tevékenységek is nagyobb felületen, jobb körülmények között működhetnek. Sor került a médiastúdió kibővítésére is, amelynek felülete megháromszorozódott – magyarázta Tonk.
Az oktatást és művészeti tevékenységet szolgáló technikai fejlesztésekkel kapcsolatban kiemelte: a filmkészítés során eddig használt DV-technikát új generációs HD-technikával váltották fel, felújították a belső és külső filmezéseket kiszolgáló lámpakészletet, és egy Dacia Logan MCV típusú személygépkocsit is beszereztek. Az informatika terem számítógépparkja is megújult, az előadó- és szemináriumtermek mindegyikét a modern oktatást lehetővé tevő videoprojektorral, valamint számítógéppel látták el. A könyvtári felület is bővült, a vendégtanárok elszállásolása érdekében pedig kényelmes vendégszobákat rendeztek be az épület legfelső emeletén. A kibővült épület berendezése és az új technika beszerzése mintegy 130 ezer eurós befektetést igényelt, ezt a kar saját forrásokból és pályázatokból fedezte – tudtuk meg a dékántól.
Jól sikerült kampányturné
Sikeres kampánykörútról számoltak be a kolozsvári Hallgatói Önkormányzat (HÖK) képviselői is: az általuk kezdeményezett, a csíkszeredai karokkal közösen véghezvitt projektben összesen 32 diák vett részt, hármas csoportokban mutatták be az egyetemet az ország 35 középiskolájának végzős hallgatói számára. Márton Orsolya HÖK-elnök elmondta: a március 16-a és 19-e között megszervezett turné keretében 1500 végzős középiskolai diákot sikerült megszólítaniuk Erdély nagyobb városai (Marosvásárhely, Beszterce, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Nagybánya stb.) mellett a kisebb településekre (Margitta, Négyfalu, Szilágycseh stb.) is sikerült eljutniuk. Az eddigi évek gyakorlatától eltérően idén teljességgel a diákokra volt bízva, hogy miként szeretnék bemutatni az egyetemen zajló oktatást és a diákéletet. – Fontos volt, hogy az érdeklődők az ő szemszögükből ismerjék meg az egyetemet, legyenek azok negatív vagy pozitív tapasztalatok, de mégiscsak hitelesebb, mintha mi mesélnénk el ezeket a dolgokat – magyarázta Tonk Márton.
– Milyen is a diákélet, mit jelent egyetemistának lenni, hogyan működik a bolognai rendszer, az ösztöndíj- és a kreditrendszer, illetve miért fontos, hogy az egyetemen hallgatói önkormányzat működjön, ezekre a kérdésekre próbáltunk választ adni – magyarázta Györkös-Mányi Csaba HÖK-alelnök, aki az ország öt nyugati megyéjébe látogatott el a kampány során. Mint mondta, jóleső érzéssel töltötte el mindannyijukat, hogy már a turné második napján jelezték a középiskolás diákok egyetemre való jelentkezési szándékukat a kolozsvári kar titkárságán.
Folyamatban az akkreditáció
A felvételire egyébként július 9. és 23. között kerül sor, akárcsak eddig, a Környezettudományok és a Nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szakra iratcsomóval, a Filmművészet, fotóművészet és média szakra pedig kétfordulós felvételi során lehet jelentkezni. Remélik, hogy idéntől a jogászképzést is sikerül beindítani az egyetem kolozsvári karán. Tonk Márton azt is elárulta: folyamatban van az egyetem teljes akkreditálása is, a végleges jegyzőkönyv kiállítása érdekében a minőségellenőrző bizottság munkatársai és a hallgatói önkormányzatok képviselői április 14-én és 15-én keresik fel a rektori hivatalt. A folyamat várhatóan május-júniusra fejeződik be, ezt követően a kormánynak kell az akkreditálásra vonatkozó törvényjavaslatot előkészítenie, a szakbizottságokban zajló egyeztetések után pedig a parlament szavazza meg azt.
Az akreditációs szakbizottság egyébként két héttel ezelőtt vizsgálta meg a kolozsvári karon zajló Filmművészet, fotóművészet és média szak tevékenységét, az elkészült jelentés egyetlen elmarasztaló kitételt sem tartalmaz – tette hozzá a dékán.
FERENCZ ZSOLT. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Pályaválasztási tanács diákoknak
Hatodik alkalommal szervezték meg Csíkszeredában a Sulibörzét, míg Gyergyószentmiklóson második alkalommal a Pályabörzét a két Hargita megyei városban tevékenykedő iskolai pszichopedagógusok. Mindkét rendezvény célja az volt, hogy segítséget nyújtsanak a pályaválasztás előtt álló diákoknak.
Csíkszeredában a Segítő Mária Kollégium dísztermében szerdán és csütörtökön nyolc városi és négy környékbeli gimnázium mutatkozott be. A rendezvényre közel 1300 diák érkezett csoportosan az osztályfőnökök vezetésével, ott pedig az illető gimnáziumokban tanuló diákoktól tudhatták meg, melyik iskola milyen képzési, illetve szórakozási lehetőségeket nyújt az oda jelentkező tanulóknak. Az eseményt a Hargita megyei önkormányzat mellett működő Hargita Megyei Pszichopedagógiai Tanácsadó Központ szervezte, és a megyei önkormányzat támogatta.
Gyergyószentmiklóson a Fogarassy Mihály Általános Iskola volt a házigazdája a pályabörzének, szervezője pedig a Gyergyói Medence Pszichopedagógiai Munkaközössége. A rendezvényen 33 kategóriában nyolcvan szakember beszélt a szakmájáról, illetve hivatásáról a szintén több mint 1300 érdeklődőnek. A rendezvény nyitott volt a nyolcadikos, illetve a középiskolás diákok számára, és nemcsak a városi iskolák, hanem falvak nyolcadikosai is eljöttek a különféle szakmákról ismereteket szerezni.
Az információra éhes diákok hiteles és pontos tájékoztatást kaphattak az őket érdeklő szakmákról, de megismerhették azt is, hogy egy-egy szakterület milyen lehetőségeket rejteget a kibontakozásra, illetve melyek azok a követelmények, amelyeknek okvetlenül eleget kell tenni, hogy az áhított szakma közelébe kerülhessen egy kisdiák.
Az eseményen párhuzamosan öt teremben tartottak előadást a különféle szakmák képviselői. Nagy érdeklődés övezte egyebek mellett a szépség- és a jogi szakmákat, de sokan voltak kíváncsiak a turizmus, egészségügyi és szociális szakmák iránt is. A gyerekek többsége több előadáson is részt vett a börze mindkét napján, és noha nem mindenkinek sikerült eldönteni, mi is szeretne lenni felnőttkorában, hasznos ismeretekkel távoztak egy-egy szakmát illetően. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Kettős mérce
Olvasom, hogy a segesvári ügyészség fasiszta, rasszista és idegengyűlölő jelképek használata miatt vizsgálja a szovátai Tóth Ferencet, aki március 15-én kitűzte a székely lobogót a helyi városháza épületére, a román és az európai uniós zászló mellé. Egy ideig, igaz, fejszével őrizte, nehogy bárkinek eszébe jusson levenni, de miután látta, hogy nem bántja senki, lemondott az önként vállalt őrségről. A rendőrség feljelentést tett, hogy Tóth Ferenc megsértette a nemzeti szimbólumokra vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet, így akár börtönbüntetésre is számíthat. A rendőrségi dosszié szerint a székely zászló kifüggesztését "fasiszta, rasszista és idegengyűlölő jelképek használatának" minősíti.
Ez röviden a szovátai zászlósztori.
Visszatérve a rendőrség "hi-vatalból indított" vizsgálatára és a feljelentésre: valóban megjelent egy, a rasszista, xenofób szervezetek és jelképek betiltásáról, illetve azon személyek kultusza ellen, akik a béke és az emberiség elleni merénylettel vádolhatók, és mely fasiszta, rasszista, xenofób szervezetnek tekint minden olyan három vagy több személyből álló csoportot, amely a fenti ideológiákat vallja, illetve etnikai, faji, vallási alapú gyűlöletet, erőszakot, antiszemitizmust, az alkotmányos rend, a demokratikus intézmények erőszakos megváltoztatását, vagy a szélsőséges nacionalizmust hirdeti.
Ezeket figyelembe véve, a székely zászló, vagy annak kitűzése nem fedi ezen fogalmak egyikét sem. A teljesség igénye nélkül, néhány szót a székely zászlóról, amely égszínkék mezőn végigfutó aranysáv, mellette arany nappal (nyolcágú csillag, a 8 székely szék egységének a jelképe) és holddal, ami a hitet és a reményt jelképezi. A lobogó Székely Mózes, az egyetlen székely származású erdélyi fejedelem idejéből származik: az 1601-es goroszlói csatában Székely Mózes zászlói vezették a székely hadakat. Eredetileg volt egy piros-fekete változata is.
Újkori története, hogy a Székely Nemzeti Tanács 2004-ben elfogadta a Kónya Ádám által véglegesített változatot, az égszínkék-aranyat, és felkérte a székelyföldi önkormányzatokat, tűzzék ki a hivatalokra. Első ízben 2008-ban került középületre Sepsiszentgyörgyön, de kitűzték a gyergyószentmiklósi, csíkszeredai stb. városházára is. Tehát aki fasiszta vagy rasszista szimbólumnak tekinti ezt a zászlót, fogalma sincs, mit takarnak ezek a kifejezések.
Ellenben figyelemre méltó a rendőrség buzgalma az ügyben. (Legfeljebb a fejszés őrség ellen lehetett volna kifogása), és az is módfelett érdekes, más esetben mennyire elnéző egyes román szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokkal szemben. Amíg kettős mércével mérnek a hatóságok, addig nem lehet valós demokráciáról beszélni.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Băsescu Csíkszeredában segített rá az ortodoxok ünneplésére
Neje és kisebbik lánya, az EP-képviselő Elena (EBA) társaságában érkezett Csíkszeredába szombaton este Traian Băsescu, hogy a Vár-téri ortodox templomban részt vegyen a feltámadási istentiszteleten.
Az elnök éjfél előtt 20 perccel érkezett a templomba, ahol közel 1500-an vettek részt az istentiszteleten. Ioan Selejan, Hargita és Kovászna Ortodox püspöke beszédében megköszönte, hogy az államfő a csíkszeredai románokkal tölti a feltámadás éjszakáját. Mint mondta, ez annak jele, hogy Băsescu nem felejtette el, nem csak a Fekete-tenger, hanem a Kárpátok elnöke is.
Az istentiszteletet követően az államfő és a püspök a templom alagsorában rövid megbeszélést folytatott. Távozása előtt Băsescu azt nyilatkozta, a románok bátorításának és szolidaritása kifejezésének szánta látogatását. Az elnök egyúttal egészséget és kellemes ünnepeket kívánt a más felekezetűeknek, így a katolikusoknak is.
A Băsescu-család később visszatért Szinajára, ahol a húsvéti vakációját tölti.
Mint ismeretes, a március 20-án Maroshévízen tartott fórumon a székelyföldi románok az állam segítségét kérték az etnikai identitásukat veszélyeztető magyar törekvések ellen. Azon a rendezvényen Ioan Selejan elnökölt.
hotline.ro
Erdély.ma

Több mint 150-en szavaztak Romániában a magyar országgyűlési választáson
Magyarország külképviseletein szombaton és vasárnap lezajlott az országgyűlési választás első fordulója. Romániában három városban szavazhattak a regisztrált magyar állampolgárok.
Romániában három városban lehetett szavazni: Kolozsváron a regisztrált 56 magyar állampolgár közül 47-en voksoltak a magyar főkonzulátuson, ez 83,93 százalékos részvételi arányt jelent, Csíkszeredában 125 regisztrált személy közül 93-an mentek el szavazni a magyar konzulátusra (74,40 százalékos részvétel), Bukarestben a magyar nagykövetségen 14 személy voksolt a regisztrált 22 közül ez 63,64 százalékos részvételt jelent. Romániában összesen 154 magyar állampolgár szavazott.
A magyar külképviseleteken a névjegyzékbe vett választópolgárok 77,79 százaléka vett részt a szombaton és vasárnap lezajlott országgyűlési választás első fordulójának szavazásán az Országos Választási Iroda hétfőn összesített adatai szerint.
A választási honlapon közölt adatok szerint összesen 6851-en szavaztak külföldön a nyilvántartásba vett 8807 választópolgár közül.
A legtöbben, 1527-en, Londonban szavaztak, Írországban 585-en adták le voksukat, az Amerikai Egyesült Államokban három helyszínen összesen 551-en szavaztak, Szerbiában összesen 48-an járultak az urnákhoz, Szlovákiában 91-en voksoltak, Ukrajnában 24-en mentek el szavazni. Az Orosz Föderációban, Moszkvában 70-en mentek el szavazni.
A külképviseleti szavazás sajátossága, hogy a voksokat nem helyben számlálják össze, hanem Magyarországra szállítják azokat és „bekeverik” a választópolgár lakóhelye szerinti választókerület egyik szavazókörének voksai közé. A törvény így biztosítja azt, hogy a külföldön leadott szavazatok titkosak maradjanak.
Az urnát a szavazás befejezése után lezárták, a külképviseleti választási iroda (küvi) vezetője pedig azzal elindult Budapestre, az Országos Választási Központba (OVK). Az urnákat nem szabad poggyászként feladni, annak az utazás ideje alatt végig a küvi-vezető közelében – az ölében vagy a szomszéd ülésen – kell lennie, ezért ahol kevés szavazó jelentkezett, ott kisebb urnákat alkalmaztak.
Az urnákat a hazaérkezés után azonnal, de legkésőbb a szavazás napja utáni csütörtök éjfélig a Ferihegyi repülőtérről taxival szállítják az OVK-ba, a szavazóurnákat pedig az Országos Választási Bizottság (OVB) bontja fel és azokat egyéni választókerületenként csoportosítja, majd a csoportosított szavazási iratokat az OVB elnöke átadja az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság (oevb) elnökének.
Az oevb elnöke által átvett szavazási iratokat majd csak az oevb bontja fel az első fordulóban a magyarországi szavazás napján, a második fordulóban pedig a szavazási iratok beérkezése után haladéktalanul.
Hírösszefoglaló, MTI; Krónika (Kolozsvár)

Szórványtábor Gyergyóban
Elkezdődött tegnap a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központban a tavaszi vakációban immár hagyományosan megszervezett diáktábor. Az április 6-a és 11-e közt zajló cseretábort harmadik alkalommal szervezik meg Hargita, Beszterce-Naszód és Hajdú-Bihar megyei diákok számára.
Hargita és Beszterce-Naszód megye között tavaly együttműködési megállapodás született, amely hangsúlyozza a Székelyföld és a szórványrégiók közötti együttműködés fontosságát. Ezt az együttműködést erősítik azok a tizenévesek, akik Beszterce-Naszód megyéből vendégként érkeznek Gyergyószárhegyre. A régiók közötti együttműködés jegyében társaik azok a hajdúsági kamaszok, akik Magyarországról látogatnak Hargita megyébe.
A résztvevők ismertetik szűkebb pátriájukat és ugyanakkor megismerhetik társaik otthonát. Bemutatásra kerül Beszterce, Bethlen, Somkerék, Sajóudvarhely, Sajósárvár, Tacs, Óradna történelmét. Lehetőség nyílik a harinai evangélikus templom, a Gyilkos-tó, a Békás-szoros, a Csíkszeredai Múzeum megtekintésére is.
A kezdeményezés részeként a székelyföldi és a magyarországi diákok könyveket, valamint magyar ifjúsági és rajzfilmeket adományoznak a Beszterce környékén élő gyerekeknek. A könyvadományokat gyarapította a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Gyergyóalfalu és Gyergyószárhegy önkormányzata, valamint a Pallas-Akadémia Könyvkiadó is. Az így összegyűlt könyveket és adományokat a besztercei református egyház juttatja el a Beszterce környékén élő magyar gyerekekhez.
Inczefi Tibor
Új Magyar Szó (Bukarest)

Hangok és hangulatok
Sokan beszélnek, de a pénznek mindennél és mindenkinél erősebben cseng a hangja.
Április 14-én éppen tíz esztendeje, hogy a Sapientia Alapítvány erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőiből álló kuratóriuma elhatározta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem megalapítását Csíkszeredában, Kolozsváron valamint Marosvásárhelyen létesítendő karokkal.
A csíkszeredai oktatás 2001. október 8-án indult Németh Zsoltnak, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottsága jelenlegi elnökének rövid és tömör emlékezetes mondatával: győztünk! Az EMTE, más magánegyetemekhez hasonlóan, ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, az utóbbi három esztendőben már több szakot akkreditáltak.
Jelenleg megkezdődött az egész egyetem akkreditálási folyamata, Csíkszeredában például éppen ezen a héten vizsgálódik a parlamentnek az ajánlatot benyújtó szakbizottság. Az akkor kormányon levő Fidesz kezdeményezésére valamennyi magyarországi párt egyetértett az egyetem támogatásával, ez nem változott az MSZP-SZDSZ kormányzás alatt sem, noha a romló gazdasági viszonyok között az egyetem vezetői közül többen is szóvá tették a támogatások viszonylagos csökkenését.
Németh Zsoltnak a székelység számára mindenképpen oktatástörténetet jelző mondata – hiszen az egyetemi távoktatás, a különböző romániai és magyarországi egyetemek kihelyezett tagozatai mellett ez jelentette Székelyföldön az első, úgymond önálló felsőoktatási intézményt – azóta többször is felbukkant a különböző szintű székelyföldi intézményvezetők beszédeiben; különösképpen az akkor még Magyar Polgári Szövetség, később Magyar Polgári Párt irányítói és a székelyföldi polgármesterek használták előszeretettel, mivel a hatásos szófordulatok – szerencsére – nem köthetők semmiféle szabadalomhoz.
A Fidesz székelyföldi kapcsolataihoz azonban az elmúlt évtizedben nem csupán az egyetem vagy éppen az MPSZ, illetve az MPP köthető – a magyarországi politikai pártoktól az egyenlő távolság betartását mindig is szorgalmazó RMDSZ-ről nem is beszélve –, hanem hullámzó, kormányzati pozícióktól függő személyi kapcsolatok mellett a média- és gazdasági érdekeltségek sem megvetendők.
Hogyan alakulnak most, a választási győzelem után a Fidesz székelyföldi kapcsolatai?
Tekintettel arra, hogy Orbán Viktor, a leendő magyar miniszterelnök többször is személyesen biztosította Traian Băsescut, Románia elnökét a két ország szoros együttműködéséről, és nem feledve, hogy az RMDSZ ott van a kormányban, egyértelmű, hogy az RMDSZ és a Fidesz politika kapcsolatai erősödnek mind a román-magyar közvetítés, mind a magyar nemzetpolitika tekintetében.
Az is valószínűnek tűnik, hogy Szász Jenő, a frakciókra egyre jobban széteső MPP elnöke szombaton hiába választatta újra magát az alapszabályzat bebetonozásával és ellenzéke egyes tagjainak a pártból történő kizárásával, mert a Fidesz szemében leszálló ágba került, és a folyamatot csak gyorsítja az Orbán Viktor barátjával, Tőkés Lászlóval való éles szembekerülése. A szócsata azonban nem marad csupán a felszínen, hanem más típusú következményei is lesznek.
Németh Zsolt alig néhány nappal ezelőtt, a magyarság európai uniós lehetőségeiről beszélve, megint elfeledte egykori kedvenc szófordulatát, a Székelyföld „belső anyaországi” szerepét, és a jövőt az egyre erősödő határmenti együttműködésben látja, mivel a külhoni magyarság hetven százaléka ott él. Ami összecseng az önmagát végre-valahára civil egyesületként bejegyeztető Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak azzal a meglehetősen ritka megfogalmazásával, miszerint a nemzeti integrációban igen nagy szerepe van az élénkülő gazdasági kapcsolatoknak.
Aki pedig ért a szóból, az jól tudja, hogy mit rejt ez a mondat, és az elkövetkező években leginkább milyen régiókat céloznak meg a magyarországi támogatások. Ami viszont nem jelenti egyben azt is, hogy bizonyos ágazatok – útfeljavítások, közüzemi tevékenység, hulladékgazdálkodás, turizmus stb. – Székelyföldön tevékenykedő, főként Magyarországról, Fidesz-közelből tőkésített cégei ne örvendenének a kormánycserének, hiszen a demokráciában és piacgazdaságban sokan beszélnek, de a pénznek mindennél és mindenkinél erősebben cseng a hangja.
Székedi Ferenc
Új Magyar Szó (Bukarest)

Csíkszereda: bemutatkozó bazárt rendeztek a civilek
Civilbazár néven szerveztek népszerűsítő akciót Csíkszeredában a környéken működő civil szervezetek, alapítványok, amelyek az adófizetők két százalékára pályáznak. A Majláth Gusztáv Károly téren megszervezett rendezvény célja a szervezetek, egyesületek működésének, főbb tevékenységeinek, terveinek bemutatása volt.
Két százalék a civileknek. Csíkszereda központjában népszerűsítették az akciót. A Petőfi utca közepén összesen 15 stand sorakozott fel.
Jelen volt a Gyulafehérvári Caritas, a Márton Áron Gimnáziumi Alapítvány, a Kalot Egyesület, a Nefelejcs Egyesület, a For Animals Egyesület, a Hargita Öko Alpin Klub, az Élő Emlékezet Egyesület, a Csorgó-patak Egyesület, az újonnan alakult Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület, az Édes Anyanyelvünkért Szövetség, az Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület, a Pogány-havas Kistérségi Társulás, a Csodaszarvas Lovasíjász Egyesület, valamint a Zöld Székelyföld Egyesület, és a Polgár-Társ Alapítvány, akik a rendezvény szervezésében is aktívan részt vettek. Valamennyi sátornál szórólapok, matricák, könyvek, illetve másfajta népszerűsítő kiadványok várták az érdeklődőket.
A Márton Áron Gimnázium Alapítványt többek között az iskola diákjai képviselték. „Ez a szervezet iskolánk volt diákjaiból áll, és a tanulmányaikban sikeres diákokat támogatják, illetve azokat, akik rossz szociális helyzetben élnek” – tájékoztatta a Krónikát Vargyas Kinga, a gimnázium diákja, aki már részesült pénzügyi juttatásban tanulmányi eredményeinek köszönhetően. A MÁG Alapítvány támogatta ugyanakkor az épületben történt felújítási munkálatokat, a taneszközök bővítését is.
A civilbazár résztvevői között a Zöld Székelyföld Egyesület is szerepelt. „Folytatjuk a környezetbarát postaládás projektünket, illetve a használtolaj-gyűjtési akciónkat is, emellett pedig egy kerékpáros programot is elindítunk, amelynek keretében egy könyvet is kiadnánk” – ecsetelte Csonta László, a szervezet elnöke, amikor arról kérdeztük, mire fordítanák a befolyó két százalékokat. „Szeretnénk minél több gyereket bevonni tevékenységünkbe.
Szeretnénk minél több tanulóösvényt készíteni, hiszen rengeteg természeti kincs van körülöttünk, és a gyerekeknek is meg kellene ismerniük azt a világot” – fogalmazott Tőke Magdolna, biológia-tanárnő, az újonnan megalakult Csíki EKE tagja. A szeles időjárás ellenére többen is megálltak a standok előtt, érdeklődtek, szórólapokat vittek magukkal, többen pedig már döntöttek is, hogy kit fognak támogatni.
Az adók két százalékát május 17–éig ajánlhatják fel a magánszemélyek a civil szervezeteknek, alapítványoknak, a kitöltendő formanyomtatványokat pedig az egyesületek székhelyén, illetve a területi adóhatóságnál (ANAF) lehet igényelni.
Forró Gyöngyvér
Krónika (Kolozsvár)

„Az MTA romániai területi bizottságaként működik”
Nagyvárad – Nagyváradon tartotta első határon túli kihelyezett ülését a Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdasági- és Jogtudományi Osztálya. A rendezvény partnerszervezője a Kolozsvári Akadémia Bizottság volt.
Ez alkalomból exkluzív interjút adott az erdon.ro-nak dr. Péntek János nyelvész-professzor, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) vezetője, az Erdélyi Múzeum Egyesület egyik alelnöke.
– Hány romániai tagja van a Magyar Tudományos Akadémiának?
– Több mint negyven-ötven éves története van annak, hogy Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia öt területi bizottságban szerveződik, természetesen azon kivül, hogy léteznek az akadémia osztályok, és maga az MTA Budapesten. 1990 után lényeges változások történtek a tudománypolitikában is, és ennek a stratégiának az egyik fontos része az volt, hogy az Akadémia tagokat választott a határon túli területekről is, akik az MTA-nak a külső tagjai lettek. Ez volt tehát az egyik lépés, ami jelenleg számunkra azt jelenti, hogy innen, Romániából a Magyar Tudományos Akadémiának tizenöt tagja van. Május első hetében lesz a következő tagválasztás, valószínűleg bővülni fog ez a keret. 1993-ben létrehozták ugyanakkor az MTA köztestületét, ennek munkájában azok a személyek vesznek részt, akik tudományos fokozattal rendelkeznek, vagyis tudományos címük vagy doktori fokozatuk van. 2000-ben ezt is kiterjesztették az egész Kárpát-medencére.
– Mikor jött létre a Kolozsvári Akadémiai Bizottság?
– 2007-ben döntötte el az Akadémia azt, hogy területi bizottságot hoz létre Romániában, melynek központja Kolozsváron lesz. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) tehát a Magyar Tudományos Akadémia romániai területi bizottsága, így is szerepel az akadémiai törvényben, hogy működési területe Románia. Ugyan regionális munkabizottságunk működik Bukarestben, Temesváron, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen is, de a központunk a kincses városban van. Az elnevezés is Kolozsvárhoz kapcsolódik. Ennek hátterében az említett tizenöt akadémikus áll, akik tagjai az Akadémiának. Az MTA-nak ugyanakkor közel hatszáz köztestületi tagja van Romániából. Ők olyan személyek, akik tudományos fokozattal rendelkeznek, és csatlakoztak a Magyar Akadémiához, olyan értelemben, hogy magyar témával foglalkoznak vagy magyar nyelven is publikálnak.
Román MTA-tagok
Ez azt is jelenti, hogy például Nagyváradról is van román köztestületi tagja is az MTA-nak, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) egyik történészprofesszora, s nem ő az egyetlen. A lényeg az, hogy román nemzetiségű MTA köztestületi tagok is vannak, olyanok, akik tudnak magyarul vagy magyar kutatással is foglalkoznak. A hatszáz romániai köztestületi tagból épült tehát fel a KAB három évvel ezelőtt. Az alapításhoz nagymértékben hozzájárult, hogy Románia 2007. január 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz. Az uniós keretben ez természetesen történhetett meg, és hát azért ebben az is benne volt, hogy a Román Tudományos Akadémia partnere az MTA-nak, és ebből kifolyólag nekünk is partnerünk lett. A Román Akadémiának egyébként szintén filiáléja van Kolozsváron, a területi bizottsága nagyon jól együttműködik velünk.
– Hogyan működik a KAB?
– Az MTA területi bizottságainak a működése a szaktestületekben zajlik. A KAB keretében huszonegy szakbizottság alakult meg eddig, ugyanis előfordulhat, hogy lesznek még olyan tudományterületek, melyek majd szakbizottságokba szerveződnek. Valamennyi szakbizottság ott alakult meg, ahol a legtöbben vannak az adott szakterületről. Nyilván ebből az is következik, hogy a szakbizottságok többségének központja Kolozsváron található, de van három Marosvásárhelyen és kettő Csíkszeredában is, valamint regionális munkatestület működik Temesváron és Bukarestben is. Ennek az a lényege, hogy ezek a bizottságok, illetve maga a KAB is akadémiai testületként nagyon szoros kapcsolatban áll az MTA-val. Ugyanakkor a kolozsvári területi bizottság szaktestületeiben ugyanaz a személy két-három grémiumnak is a tagja lehet. Nincs ebben semmifajta korlátozás. Ha jól tudom például dr. Benedek József professzor is két vagy három szakbizottságnak a tagja, többek közt ő az elnöke a Regionális Kutatások Szakbizottságának. Ugyanúgy, ahogy én is az Erdélyi Múzeum Egyesület egyik alelnöke és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének az elnöke is vagyok. A KAB tagság tehát nem zár ki egyéb ilyen funkciókat, a feltétel csupán annyi, hogy- amint az imént már említettem- aki ebben részt vesz, tudományos fokozattal kell rendelkezzen. A magot az akadémikusok szűkebb csoportja adja, úgyhogy nem egyesület, hanem akadémiai testület jellege van a KAB-nak.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Csángóprogram Csíkban
Idén is támogatja a Hargita megyei önkormányzat a csángó diákok székelyföldi oktatását – döntötte el a napokban a testület. A megyeszékhelyen 76 gyerek tanul jelenleg is a megyei tanács segítségével, a testület erre a célra idén 25 ezer lejt különített el.
A segítséget azért tartják fontosnak az önkormányzati képviselők, mert a diákprogram révén élő és perspektivikus kapcsolat alakulhat ki a helyiek és a Bákó megyéből tanulni ide érkezők között, ez pedig nemcsak a segélyezettek, de a régió számára is fontos.
Mint megtudtuk, a csíki „csángópolitika” nemcsak az oktatásszervezésben merül ki. Ebben az évben két akció is felhívta a figyelmet az összefogás és a támogatás fontosságára. Csíkszeredában a kapcsolattartás jegyében bemutatták Posch Dániel Csángó magyarok Moldvában című kötetét, valamint Iancu Laura, Budapesten élő csángó származású költőnő könyveit.
Benke Pável Bákó megyei RMDSZ-elnök és Ferencz Éva, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási programfelelőse pedig az együttműködés további lehetőségéről tárgyalt a helyi politikusokkal.
A kezdeményezők úgy vélik, a siker érdekében fontos a minél szélesebb társadalmi figyelem és támogatás, ezért Csíkszeredában ősszel csángó napokat tartanak. A jövőben rendszeressé kívánják tenni a csángó táncház működését, a szervezők abban bíznak, hogy a hagyományőrző csoportok részvétele mindenki számára vonzó, értékes élményt kínál.
Inczefi Tibor
Új Magyar Szó (Bukarest)

Ambrus Lajos hazanéző ösvényei
Ki látta szebbnek / valaha ezt a / sebeit takargató földet? / Topogott-e át érte / véget nem érő / teleket, anélkül, / hogy megfázott volna / mesebeli csizmájában / egyszer is a lába?! // Mérföldet! léphet ezen a tájon / a vágy, / de szemünk anyánktól / örökölt bogara / itt fogadta / napszámosának / a fényt, miből / naponta megmintázhatjuk / önmagunkat. (Szülőfalum) * Ambrus Lajos nevét olvasva az anyaországiak bizonnyal az 1950-ben Gyulán született, Budapesten élő íróra, szerkesztőre gondolnak, az erdélyi olvasók meg talán inkább a Korondon világra jött tanár-költőre, aki a Sóvidék egyik legismertebb közösségszervezője, a Firtos Művelődési Egylet alapítója, 1990-től a Hazanéző folyóirat alapító főszerkesztője, 1993-tól pedig a Hazanéző könyvek sorozatának is a szerkesztője. Korondnak három költő-Lajosa van, nagyjából egyívásúak: Páll Lajos (1938. április 3.), Molnos Lajos (1941. dec. 1.) és Ambrus Lajos (1941. nov. 2.). Közös gyermekkor, együtt töltött iskolai évek és életre szóló barátság köti őket egymáshoz. A sors aztán más-más irányt szabott az életüknek: Páll Lajos nem fejezhette be a festőakadémiát, az ötvenhatos perek egyik vádlottjaként elhurcolták, a Duna- csatornánál, majd Szamosújváron raboskodott. Szabadulása után szülőfalujában bontakozott ki mind festőművészi, mind költői pályája. Molnos Kolozsvárott újságíróskodott, ma is ott él. Ambrus Lajos az iskolával jegyezte el magát, három évtizedet töltött a katedrán, munkássága elválaszthatatlanul a Sóvidékhez, a híres fazekasfaluhoz kapcsolta, foglalkozása a gyermekek, a mesék, mondák, balladák világához vitte közel. Felnőttverseinek ihletője a Júlia szép leány történetének forrásvidéke, a balladás székely élet és táj. Hőse a minden talpalatnyi örömért keményen megküzdő erdélyi ember. Fiatalkori versei a már korábban dobbantó két költőbarát költészetének fénykö-rében fogantak. Első jelentkezése egy novellákat, karcolatokat tartalmazó könyv, versekkel csak 1990 után lépett közönség elé. De hadd sorjázzanak a kötetek: A korondi nézőedény (elbeszélések, karcolatok, Bukarest, 1982), Lopott hold (versek, Székelyudvarhely, 1995), A tündérasszony könnye (mesék, mondák, történetek, Székelyudvarhely, 1996), A kukorékoló róka (mesék, mondák, történetek, Székelyudvarhely, 1998), Játék a tájban (versek, Kolozsvár, 1998), A kolontos legény (mesék, mondák, történetek, Székelyudvarhely, 1999), A kisbíró meg a telegráncs (mesék, mondák, történetek, Kolozsvár, 1999), Az óriás leánykája (mesék, mondák, történetek, Kolozsvár, 2000), A szalmaborjú (mesék, mondák, történetek, Kolozsvár, 2000), Helyismereti olvasókönyv – Korond (Korond, 2001), Ezer telik, ezer nem (mondák, legendák, Csíkszereda, 2002), Boldogok hajóján (versek, Székelyudvarhely, 2003), A griffmadár fia (mesék, mondák, Kolozsvár, 2003), Árpád és Balambon (A Székelyföld mondákban, regékben és legendákban, Marosvásárhely, 2004/2005), Madárnyelven (Versek, Marosvásárhely, 2005), A turul fia (A Székelyföld mondákban, regékben és legendákban, Székelyudvarhely, 2006), Az aranymadár (Mesék, mondák, történetek, Székelyudvarhely, 2006), Korondi fazekasalbum (Csíkszereda, 2007), Csodavárban (Gyermekversek, Budapest, 2008), A királyné napja (A Székelyföld mondákban, regékben és legendákban, Budapest, 2008), Ösvények az égben (Összegyűjtött versek, Csíkszereda, 2009). Huszonegy kötettel a háta mögött ült asztalhoz a Bernády Házban Ambrus Lajos ez év április 7-én, hogy Bölöni Domokos meghívására, a Súrlott Grádics irodalmi kör vendégeként dedikálja összegyűjtött verseit tartalmazó friss könyvét az érdeklődőknek. Az Ösvények az égben egyfajta szintézise mindannak a tapasztalatnak, mondanivalónak, ami a vidéki tanárkodás, kultúraszervezés hosszú évei alatt lírai köntösbe kívánkozott és költői megfogalmazást nyerhetett. Az őt "faggató" Majla Sándor költő ugyancsak korondi, ezért aztán a bennfentes jártasságával kérdezett, gyakran Ambrus helyett válaszolva is egy-egy gyerek- vagy diákkori emlékkel, anekdotával, saját verssel. Ambrus tanár úr, a korondi Firtos Egyesület alapítója, a Hazanéző című folyóirat és a Tűzhely című helyi lap főszerkesztője, hajdanában a bukaresti Jóbarát című gyermeklapnak és az Ifjúmunkás hetilapnak címezte küldeményeit. A cenzúra dacára is lehetett irodalmat művelni azokban az időkben, és vidéken is volt irodalmi élet, ezt példázzák a kétévente tartott sóvidéki író-olvasó találkozók Parajdon és Korondon, vagy a "kacagóbálok", a humoristák április elsejei felolvasó- délutánjai a Firtos alatti falu klubjában. A Hazanéző folyóirat könyvkiadást is vállal, a Hazanéző könyvek sorozat 22 kötetet jelentetett meg ez idáig. Egyik jelentős hely- és honismereti kiadványa a Korondról szóló, amelyet tankönyvként forgatnak a korondi iskolában. * A kötetavató kedves vendége volt Márk Attila brassói muzsikus, aki diákkorában még népzenét játszott a középiskola zenekarában, később autodidakta módon megtanult gitározni, majd basszusgitárosként és szólistaként két diák rockzenekarban is játszott. 1990-től ad elő megzenésített verseket. Első verses dalai vallásos töltetűek voltak. A saját érzésvilágát is tükröző verseket viszi a közönség elé. 1991 óta szinte évente megjelenik egy-egy albuma. Erdélyi magyar költők, a magyar és az egyetemes világlíra jeles képviselői szólalnak meg a Márk Attila hangján. A Hazanéző két évtizedes fennállása alkalmából a folyóiratban megjelent versekből állított össze zenés válogatást, ebből emelte ki Ambrus Lajos négy versét és mutatta be Marosvásárhelyen, de nem egymagában, hanem a társszerzőként hozzá szegődött, szintén gitáron játszó Ferencz Csaba sepsiszentgyörgyi újságíró és fuvolás lánya, az egyetemista Ferencz Anikó társaságában. A hallgatóság nagy tetszéssel fogadta Ambrus Lajos dallá nemesített költeményeit. Mint az összegyűjtött versek könyve jelzi, korántsem zárult le ez az életmű, a kitaposott ösvénynek nem kell föltétlenül Júlia szép leány egébe vezérelnie az alkotót, marad munkája idelent is bőven. * (A Súrlott Grádics legközelebbi meghívottja Ercsey Mária tanárnő, aki egyszerre két kötettel lép az olvasók elé: Ne hagyd magad!, illetve És mégis magyarul éltem című könyveit május 5-én, szerdán 16 órakor mutatják be a Bernády Házban.)
Damján B. Sándor
Népújság (Marosvásárhely)

Vonzó világ, buktatókkal: Székelyföld
Közel nyolcmillió euróhoz jut Hargita megye annak a szerződésnek az eredményeként, amelyet Elena Udrea turisztikai és régiófejlesztési miniszterrel írt alá Hargita Megye Tanácsának elnöke. A tárcavezető szerint a székelyföldi emberek büszkék lehetnek, hogy ilyen vidéken laknak, de belátta, elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése ahhoz, hogy a turisztikai potenciál eredménye is megmutatkozzon.
Igazán szerencsések önök, hogy ilyen vidéken lakhatnak – ismételte többször is Elena Udrea turisztikai és régiófejlesztési miniszter, miután a különböző beruházásokról és tervekről kapott tájékoztatást Csíkszeredában. A tárcavezető szombaton tett látogatást a megyeszékhelyen, hogy egy olyan finanszírozási szerződést írjon alá, amely révén Hargita megye 8 millió euróhoz jut. Előtte viszont Parajdon megtekintette a turisztikai minisztérium által kiutalt pénzekből épülő balneoklimatikus kezelőközpontot. A létesítményt az idei Nemzetközi Töltöttkáposzta-fesztiválra igyekszik a helyi tanács befejezni, közölte Bokor Sándor polgármester, aki szerint a több millió eurós projektből épített kezelőbázis balneáris központjában az 1200 méter mélyről feltörő termálvíz gyógyhatását fogják kihasználni.
„Letettünk rengeteg alapkövet, vágjunk hát szalagokat is!” – mondta Udrea Csíkszeredában, külön hangsúlyozva, hogy Hargita és Kovászna megye az elsők között van a turisztikai potenciál és a helyi tanácsok által benyújtott projektek terén. Szerinte a két székelyföldi megye a fejlesztési kezdeményezéseket tekintve is országos viszonylatban az elsők között foglal helyet, és itt találhatók a legsűrűbben üdülőtelepek. Udrea úgy vélte, rengeteg kiaknázható erőforrása van Maros, Hargita és Kovászna megyének, de mindezek infrastrukturális fejlesztés és fejújított utak nélkül nem aknázhatók ki kellőképpen, ugyanakkor változatos szolgáltatásokra is szükség van. Elsősorban az utak és az infrastruktúra modernizálására fektetik a hangsúlyt, és az is cél, hogy ezeket sokoldalú felhasználásra alkalmassá tegyék.
Borboly Csaba megyeitanács-elnök megköszönte a tárcavezetőnek a Székelyföld Romexpón való népszerűsítésében nyújtott támogatást, és kifejtette, a megyei önkormányzatnak 91 EU-s pénzalapokra pályázó projektje van, amelyből 35 már kedvező elbírálásban részesült. Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester többek között a tömbházak hőszigetelésének fontosságára hívta fel a miniszter figyelmét, hiszen a térségben legalább nyolc hónapot fűteni kell, ugyanakkor a városközpontban betemetett borvízforrások feltárásához kérte Udrea támogatását. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium felújításáról egyeztetett a tárcavezetővel.
Miután Udrea megtekintette a hegyimentőcsapat bemutatóját, Borboly Csaba tanácselnökkel és Simion Crețuval, a Központi Fejlesztési Régió igazgatójával együtt aláírta azt a finanszírozási szerződést, amely révén Hargita megye mintegy 8 millió euróhoz jut. A Regionális Operatív Program 5. tengelyére A hegyimentés korszerűsítése Hargita megyében címmel benyújtott és azóta már nyertes pályázatból a Hargita Megyei Hegyimentő-szolgálat számára építenek négy bázist.
Mihály László
Erdély.ma

Székelyföldi konferencia a hagyományápolásról
Kárpát-medence népművészeti értékeinek ápolása volt a témája annak a nemzetközi konferenciának, amely pénteken zajlott a Hargita megyei Máréfalván. A kiállítással egybekötött konferencia szombaton Kovászna megyében folytatódott.
A konferencia megnyitóján Dávid Lajos, Máréfalva polgármestere, majd Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke is köszöntötték a konferencia résztvevőit. Borboly elmondta, a konferenciát azért rendezték Máréfalván, mert a település már bizonyított, hiszen rendszerint hallat magáról a hagyományőrző tevékenysége révén.
Borboly szerint a konferencia azért fontos, mert „az értékeinket csak úgy óvhatjuk meg és menthetjük át a következő generációkra, ha ezek a kérdések állandóan napirenden vannak, ha beszélünk róluk.” A köszöntőbeszédeket követően előadásában Imre Károly, a Bács-Kiskun megyei önkormányzat képviselője beszédében hangsúlyozta: a népművészeti turizmus fejlesztését szorgalmazni kell. A konferencián Lukács László, a Székelyföldi Vállalkozók Egyesületének képviselője a turizmus fellendítését is elősegítő kézművesség és a népi iparművészet szerepére hívta fel a figyelmet.
A határokon átívelő rendszer kiépülését tartja fontosnak Pál Miklósné, a Békés megye Népművészetéért alapítvány elnöke, míg Csáki Rozália, a Civitas részéről a regionális és kulturális együttműködési lehetőségekről tartott előadást.
A kétnapos rendezvény idején a résztvevők meglátogatták a máréfalvi tájházat, kopjafát állítottak a Nyerges-tetőn, felkeresték Kézdivásárhely világörökség részévé nyilvánított főterét, és megnézték Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum anyagát. A rendezvény részeként kemencében sült lepényt, szilvapálinkát kóstolhattak a résztvevők. A konferenciát a székelyudvarhelyi Artera Alapítványon kívül a Békésmegye Népművészetéért Alapítvány, Háromszéki Népművészek és Kézművesek Egyesülete, az Erdélyi Kézműves Céh és a csíkszeredai Varga Károly Fafaragó Egylet szervezte.
Csáki Emese
Krónika (Kolozsvár)

Vidám nyelvöltők
Marosvásárhelyen a mozgókiállítás
Aligha volt még ilyen jókedvű utazóközönsége egy mozdulatlan járműnek, mint annak a citromsárga autóbusznak, amely tegnap óta várakozik a Bolyai líceum ebédlőjének udvara előtt. A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum és a Balassi Intézet tavaly, Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóján indította útjára a Nyelvet öltünk! című mozgókiállítást, melynek látványossága maga a nyelv, illetve a magyar nyelvközösség aktuális nyelvhasználata. Az egyedi jármű már bejárta Magyarországot, majd Erdély felé vette az irányt: Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Kolozsváron is megfordult, a marosvásárhelyi háromnapos pihenő után pedig Székelyudvarhelyre, onnan Csíkszeredába, Sepsiszentgyörgyre, Kézdivásárhelyre, majd Brassóba, végül Dévára tart. A vendégtárlat nálunk töltött első délelőttjén már 67 szimbolikus, Babits–Örkény–Tamási karikatúrás buszjegyet osztottak ki a szervezők.
– A buszunkra felszálló diákok egyik kedvence a Kazinczy-kvíz, ez egy érintőképernyős játék a nyelvújítási szavakról. Ugyanakkor a különféle nyelvi érdekességeket, térképeket is nagyon kedveli ez a korosztály, és a nyelvtörőink is népszerűnek bizonyulnak – mondta Kőrös Kata "buszkísérő", a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, akitől azt is megtudtuk, az erdélyi iskolai csoportok jobban érdeklődnek a kiállítás iránt, mint az anyaországiak.
– A busz egész felépítése tetszik. Amikor hallottam, hogy jön ide egy mozgókiállítás, valami fabódéra vagy tolókocsira gondoltam, ez a megoldás viszont zseniális. Nagyon élvezem ezt az "utazást" – mondta a hatodikos Fosztó Mátyás, miközben éppen arra igyekezett választ "érinteni", hogy mit neveztek nádméznek nyelvújítás előtti eleink.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)