Gyulán mutatták be Vofkori Györgynek a békéscsabai Typografika gondozásában megjelent, hiánypótló képeskönyvét: a több mint másfél kilós, térképekkel is ellátott 360 oldalas munkát Csíkszeredáról. Vofkori György hősies munkát végzett, amikor Székelyudvarhely, Székelykeresztúr és Gyergyószentmiklós képes története után a megyeszékhely hasonló kiadványát is elkészítette. A könyv kis történelmi előzetes után fényképek segítségével leltározza fel a több mint 450 éves mezővárost. Vofkori György nem történelemkönyvet, nem néprajzi ihletésű munkát, még csak nem is monográfiát írt. Egy város sok-sok fényképpel is megörökített történetét próbálta egy könyvbe sűríteni. Csíksomlyó nem véletlen kap hangsúlyos helyet már a könyv címében is. Bemutatására 50 oldalt szentel a szerző. /Bajna György: Hiánypótló képeskönyv Csíkszeredáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

Kreatív térség címmel szervezett konferenciát június 7-én a Sapientia–EMTE Társadalomtudományi Tanszéke Csíkszeredán, a kommunikáció szak végzős hallgatói bemutatták diplomadolgozataikat. A szervezők nem titkolt szándéka, hogy a konferencia által betekintést nyújtsanak abba a sokszínű szakmai munkába, amelyet a több mint harminc diák végez. /Terítéken az államvizsga-dolgozatok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./

Június 10-én Kézdivásárhelyen dr. Szabó Béla, csíkszeredai főkonzul jelenlétében kettős esemény helyszíne volt a Céhtörténeti Múzeum. Kozma Mária, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője a Műterem sorozat 16. könyveként a 2004-ben megjelent Kosztándi B. Katalin-művészalbumot ismertette, majd bejelentette: két hét múlva Vetró B. András szobrász albuma jelenik meg. Megnyílt Kosztándi B. Katalin tárlata. /Iochom István: Kosztándi B. Katalin tárlatmegnyitója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 11./

Az Európai Parlament Petíciós Bizottságához intézett beadványon 25 aláírás szerepel, köztük 15 romániai magyar akadémikusé, Kányádi Sándor költőé és több más jeles erdélyi magyar személyiségé. A petíció bemutatja a romániai magyar felsőoktatásban, különösen a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) fennálló helyzetet, külön kitérve a magyar feliratok és az önálló magyar struktúrák létesítése érdekében tett lépésekre, illetve azok következményeire. Arra kérik a testületet, ténymegállapítás céljából szervezzen általános meghallgatást a kérdésben, az eset kivizsgálására küldjön képviselőket a helyszínre, továbbá kérje ki az Európai Parlament Kulturális és Oktatási, illetve Állampolgári Jogi-, Bel- és Igazságügyi Bizottságainak véleményét. Kérelmezik, hogy a bizottság kezdeményezze a rektornál a jogtalanul elbocsátott oktatók visszavételét, illetve a többnyelvű feliratok elhelyezését. Románia mintegy 21 millió állampolgárából 1,5 millió magyar nemzetiségű. Bár a magyar nemzetiségű lakosság Románia lakosságának 6,6 százalékát teszi ki, a felsőoktatásban tanulóknak csak 4,4 százaléka magyar nemzetiségű, és csak 1,6 százalékuk tanulhat magyar nyelven – fejtik ki az aláírók, majd felvázolják az 1959-es eseményeket, amelyek során a két önálló egyetem összeolvasztásával létrejött a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE). A BBTE ma a romániai magyar diákság által legnagyobb számban látogatott felsőoktatási intézmény. Önmagát multikulturálisként határozza meg, azonban az egyetem vezetősége akadályozza a magyar nyelv hivatalos használatát az intézményi adminisztrációban, a magyar oktatási vonal nagyobb önállóságát és a magyar tagozat számára a valós önigazgatást biztosító magyar tannyelvű karok beindítását. Jelenleg Romániában nincsen önálló, államilag finanszírozott magyar oktatási nyelvű egyetem. A petícióban említették a „tábla-akciót” is, amelynek során 2006. november 22-én Hantz Péter egyetemi adjunktus az egyetem három épületében magyar nyelvű feliratokat helyezett el a román nyelvű feliratok alá. Ezeket a biztonsági személyzet néhány órán belül eltávolította, majd tisztázatlan körülmények között, a rektor javaslatára elbocsátották a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökét, Hantz Pétert és Kovács Lehelt. Bár Kovács Lehel személyesen nem vett részt a feliratok elhelyezésében, az egyetem vezetőinek értelmezésében az akció előkészítésében játszott szerepe miatt sújtották a szankcióval. Hantz Péter a lapnak elmondta: az aláírási folyamatot többen is akadályozni próbálták, és valamilyen mértékben sajnos tudták is. Közben az egyetemen történt néhány – egyelőre bátortalan – lépés a többnyelvűsítés irányába, május 19-én dr. Máthé János vegyészprofesszorról termet neveztek el, kétnyelvű táblát függesztettek ki, ezenkívül plakátok-hirdetések szintjén is lehet olykor találkozni a magyar nyelvvel. A beadványt aláírták: Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete – Budapest, Magyar Ifjúsági Értekezlet – Csíkszereda, Magyar Ifjúsági Tanács – Kolozsvár, továbbá Benkő Samu akadémikus, Brassai Zoltán akadémikus, Csetri Elek akadémikus, Demény Lajos akadémikus, Egyed Ákos akadémikus, Forray Ferenc egyetemi adjunktus, Gábos Zoltán akadémikus, Gyenge Csaba akadémikus, Jakó Zsigmond akadémikus, Kányádi Sándor költő, Kolumbán József akadémikus, Maros Dezső akadémikus, Nagy-Tóth Ferenc akadémikus, Németh Sándor akadémikus, Péter Mihály akadémikus, Pozsony Ferenc egyetemi tanár, Sógor Csilla egyetemi adjunktus, Tánczos Vilmos egyetemi tanár, Toró Tibor akadémikus, Uray Zoltán akadémikus, Kovács Lehel István informatikus, Hantz Péter fizikus. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Európához intézett petíció a romániai magyar felsőoktatásért. A kezdeményezést a romániai magyar akadémikusok zöme támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Márciusban immár 17. alkalommal szervezték meg a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt (NMMV), melyen délvidéki, kárpátaljai, erdélyi és felvidéki magyar líceumok diákjai mérik össze tudásukat, magyarországi tanulókkal együtt. A versenyt egyik évben Magyarországon, másik évben a magyar határokon túli helyszíneken rendezik, tavaly a szerbiai Zentán, idén a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban. Erdélyből az idén Csíkszeredában tartott Erdélyi Magyar Matematikaversenyen válogatták ki a nemzetközi megmérettetésre az évfolyam legjobbjait. A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumból kilencen ültek fel a Székelyföldről érkező buszra. Ugyancsak eseménydús volt az Országos Magyar Olimpia (hivatalos nevén a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny), ehhez tavaly Besztercére, idén Nagyváradra kellett utazniuk a tanulóknak. /Visky Mária: Báthory István Elméleti Líceum. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Június 15-én Kézdivásárhelyen a Vigadóban megnyílt a csíkszeredai származású, huszonnégy éves Tódor Előd festő harmadik egyéni tárlata. /Iochom István: Egy fiatal festő harmadik egyéni tárlata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

Megjelent Banner Zoltán: Örvendjetek, némaság lovagjai. Pódiumnapló + CD: Petőfi a hídon /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című összegzése. Érdekes beszámoló előadó körútjairól, a szerző egész életpályájáról vall. 1964-ben tartotta első önálló előadóestjét. A könyvben szó esett a körutak során született barátságokról, a magánéletről (házkutatástól a szakma megbecsüléséig, a közönség szeretetéig). A könyv a szerző születésének 75. évfordulójára jelent meg. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 18./

A csíkszeredai KALOT Egyesület elődjének, a KALOT Mozgalomnak példáját követve ma is különböző képzési lehetőségeket biztosít a fiataloknak és érdeklődőknek. Többek között vállalkozói, közösségvezetői, idegen nyelveken való társalgási, gyöngyfűzői és digitálisfotó-kurzusokat szerveztek, nemsokára rajtol a népi szobrász- és faragótábor. /Antal Ildikó: Objektíven innen és túl. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

Az 1956-os forradalom két háromszéki résztvevőjének ítélt oda emlékérmet Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke. A 68 éves sepsiszentgyörgyi Keresztély Ferenc és a 65 éves baróti Bede István tiszteletére szervezett ünnepségen, a Kovászna megyei önkormányzat tanácstermében június 18-án Szabó Béla, a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulja nyújtotta át az emlékérmeket. /Kovács Zsolt: Emlékérem az ‘56-os hősöknek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

A Műterem sorozat kiadványai lassacskán az erdélyi művészet szellemi térképévé állnak össze – mondta Józsa István művészettörténész június 19-én Csíkszeredán, Sipos László kiállítás-megnyitójával egybekötött könyvbemutatón. A Kriterion Alapítvány és a Pallas Akadémia Könyvkiadó által közösen útnak indított Műterem sorozat 21., Sipos László grafikus és festőművész munkásságát ismertető és alkotásaiból ízelítőt nyújtó kiadványát ismerhette meg a közönség. A Felvincen élő Sipos László képzőművészeti világáról, a kubista, expresszionista és szürrealista hagyományt egyszerre tisztelő munkásságáról Józsa István művészettörténész tartott előadást. /Antal Ildikó: Kultúrák sűrűségét egybefogva. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

A Marosvásárhelyi Napok keretében díszpolgári címet és Pro Urbe kitüntetést adnak át a város jeles személyiségeinek. A magyar kitüntetettek: Csató Béla főesperes, dr. Horváth Attila tanár, Weszely Tibor matematikus, Bolyai-kutató. Pro Urbe-díjat vett át az Amerikai Egyesült Államokba emigrált Bálint József. Csató Bélát /sz. Csíkszereda, 1944. máj. 26./ Gyulafehérváron 1967-ben szentelték katolikus pappá. 1992 óta Marosvásárhelyen plébános, 1997 óta főesperes. Dr. Horváth Attila /sz. Marosszentkirály, 1920/ 1944-ben doktorált vegytan-fizika és ásványtanból. 1948-ban egyike volt a marosvásárhelyi gyógyszerészeti kar megalapítóinak. A tanügyi intézményből 1952-ben elbocsátották azzal a kifogással, hogy „polgári-objektív” módon tartja az előadásokat. 1960-ban részt vállalt a hároméves Tanárképző Főiskola megalapításában, ahol hosszú évekig tanszékvezető, majd a fizika-kémia és a matematika szak dékánja volt. Weszely Tibor professzor /sz. Brád, 1936. jan. 16./ 1959-ben a Bukaresti Egyetem matematika karán diplomázott, majd 1971-ben megszerezte a matematika doktora címet. Több oktatási intézetben tanít: Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban, a Tanárképző Főiskolán, a Sapientia Egyetemen, valamint a rabati (Marokkó) Al Laymoune Középiskolában. Weszely professzor 31 tudományos dolgozat, két egyetemi kurzus, 8 kézikönyv és monográfia szerzője, több mint 80 szaklapban jelentek meg írásai. /Antalfi Imola: Marosvásárhelyi Napok. Díszpolgárokat avattak és Pro Urbe-díjakat adtak át. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

A Munkácsy-kiállítás 30 000. látogatóját köszöntötték Csíkszeredán. A nagy közönségsikernek örvendő tárlat még 24 napig tart nyitva /A harmincezredik látogató. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./

Június 22-én Kézdivásárhelyen a Vigadóban megnyílt a csíkszeredai származású, huszonnégy éves Tódor Előd festő harmadik egyéni tárlata. /Iochom István: Egy fiatal festő harmadik egyéni tárlata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) ifjúsági szervezetének (TNL) egyik alelnöke, a csíkszeredai Csibi Magor-Imre hatodik helyezett a párt európai parlamenti választási jelöltlistáján. Szülővárosában is bemutatta programját. Kijelentette: „Nem magyarként, hanem a TNL képviselőjeként kerültem befutóhelyre a párt listáján. ” Arra a kérdésre, hogy a magyar közösséget fogja-e képviselni Brüsszelben, kifejtette, az „Európai Parlamentben nem nemzeteket vagy kisebbségeket kell képviselni, hanem a közösségek érdekeinek, elvárásainak megfelelő programokat. Nincs „csak” magyar program, de minden programnak lehet magyar vonatkozása is, tehát mondhatom úgy, hogy szakmai szempontból indokolt programokkal a magyar közösség érdekeit is képviselem. ” Csibi programjában az egyetemi diplomák kölcsönös elismertetését, a szabad munkavállalást lehetővé tevő törvényeket, a részletesebb fogyasztótájékoztató előírások szükségességét fogalmazta meg. /Kovács Csaba: Etnikum helyett szakma. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

Kászonaltíz központjában avatták fel június 23-án a könyvtárat és képtárat, amely tíz évig kényszerlakhelyre volt ítélve. Végre méltó otthonra találtak a 13 ezer kötetes könyvtár, rendszerezésében nagy szerepet vállaltak a csíkszeredai könyvtár munkatársai. Az átköltöztetést sok munka követi még, amíg az olvasók vehetik birtokukba a könyvtárat. A rendszerezést követően számítógépes adatbázis is készül az állományról. Az ünnepélyesen felavatott könyvtár a néhai iskolaigazgató, kiváló tanító és népnevelő, Miklós Márton nevét vette fel, a név táblára róva ott olvasható az épület homlokzatán. /Kristó Tibor: Könyvtár- és képtáravató Kászonaltízen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

Kézműves-foglalkozással egybekötött könyvbemutató volt június 22-án a csíkszeredai Pörgettyű Népi Játszóház Egyesület szervezésében. A gyermekek festegettek, gyöngyöt fűztek, közben vidám gyermekverseket hallgattak Tompa Gábor költő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója előadásában. Tompa Gábor A tatu hozománya című gyermekversfüzetének /Pallas-Akadémia Könyvkiadó/ Mesevonat című sorozatában bemutatója zajlott Csíkszeredában, a versikék több olyan helyszínt, tájat és személyt foglalnak rímbe, amelyek a Gyimesekhez, Csíkszépvízhez, a Hargitához kötődnek. /Gyöngyfűzés és gyermekversek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

Megjelent Jakobovits Miklós, a Műterem sorozat 23. kötete /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/. A Nagyváradon élő Jakobovits Miklós festőművész alkotómunkáját művészi pályafutását elemző tanulmányt Józsa István írta. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

Az erdélyi magyarság népesedési perspektíváiról készítettek átfogó tanulmányt kolozsvári társadalomkutatók a Szülőföld Alap és a Communitas Alapítvány támogatásával. Csata István szociológus és Kiss Tamás szociológus-demográfus, az RMDSZ Ügyvezető Elnökség demográfiai munkacsoportjának tagjai, a tanulmány szerzői Csíkszeredában tartottak előadást. Az erdélyi magyar népesség számának 20-30 éves időtávra való előrevetítésével a céljuk az, hogy adatokkal szolgáljanak az erdélyi magyar intézményeknek a döntések meghozatalában. A kutatás egy három szinten elvégzett népesség-előreszámítás. Egyfelől vonatkozik a teljes erdélyi magyar népességre, másodszor a megyék népességére, és harmadszor a 42 oktatási régió népességét számították ki 20-30 évre előrevetítve. Megdöbbenést keltett az az adat, miszerint a magyar népesség száma Erdélyben 2022-re 1 332 000, 2032-re pedig 1 008 000 fő lesz. Ez 30 év alatt összességében 29,6 százalékos fogyást jelent. A romániai népesség elég nagy mértékben csökken, ugyanakkor a magyar népesség csökkenése az országosnál nagyobb arányú. Egyrészt azért, mert a magyar lakosságra hangsúlyozottabban jellemző az elöregedés, mint az ország teljes lakosságára, másrészt az asszimiláció is közrejátszik. A román népesség csökkenése előrevetítve 30 évre 16 százalékos, szemben a magyarság 29 százalékos fogyásával. Ha Temes megye példáját ragadjuk ki a tanulmányból, nagyon kedvezőtlenek a népességi kilátások. A nagymértékű elvándorlás (1992–2002 között 9,9 ezrelékes) és a kedvezőtlen természetes szaporulat (–10,6 ezrelék) következtében 2032-ben a magyarok száma várhatóan a 2002-es érték 50 százalékát sem éri el. A magyar lakosság aránya 4,5 százalékra csökken (2002-ben 7,6 százalékos volt). A csíki régió, a Gyimesekkel és a Kászonokkal kiegészítve: Csík lakossága 120 952 fő, 85 százalékban magyar, 37 % lakik városon, az átlagéletkor 37,7 év. A termékenység és a születéskor várható élettartam is meghaladja az erdélyi magyarokat jellemző átlagot. Húsz év alatt 10,5, a 30 év alatt 15,8 százalékkal esik vissza a népesség. 2032-ben a migrációs veszteség feltehetően 10,3 ezer lesz. A legkedvezőbb a helyzet a Székelyföldön. Ennek egyik magyarázata a falusi népesség nagyobb aránya, kisebb az elvándorlás, magasabb a gyerekvállalási kedv. Székelyföldön fogy a legkevésbé a magyar népesség. Ezzel szemben a dél-erdélyi megyékben: Brassó, Szeben, Hunyad, Krassó-Szörény, vagy a Bánságban a magyar népesség várhatóan megfeleződik a 2002-es népszámlálási adatokhoz képest. 1989 és ‘93 között volt a legnagyobb születésszám-csökkenés, négy év alatt 10 ezerrel csökkent a születések száma. Az elemi iskolákat ez a hullám az 1996–97-es tanévben, a középiskolákat a 2004–05-ös tanévben érte el, míg az egyetemeket 2009 és 2013 között éri el. Az egyetemista korú népesség 37 százalékkal, 18 700-ról 11 800-ra csökken, tehát mintegy 7000 magyar egyetemistával lesz kevesebb, mint most van. Az oktatási régiókra való előreszámítás segít a döntésben, hogy hol érdemes szórványkollégiumot vagy iskolát megerősíteni, fenntartani, hova érdemes, illetve nem érdemes beruházni. A Sapientia–EMTÉ-n és a Babes-Bolyai Tudományegyetemen párhuzamos építkezés folyik, helyenként olyan társadalomtudományi, illetve humán szakokkal, amelyek esetében a fiatalok nem igazán tudnak a szakmában elhelyezkedni. /Oláh-Gál Elvira: Interjú Csata István és Kiss Tamás szociológusokkal. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 26./

Victor Coroianu Visszatérés a múltba című kötetét mutatják be június 28-án Csíkszeredán a Kriterion Házban. Az 1922-ben született, a németországi Meckhenheimban élő orvos-szerző, a Kolozsvári Orvostudományi Egyetem érdemes professzora, számos nemzetközi tudományos társaság és több írószövetség tagja könyvében elsősorban a két világháború közötti csíkszeredai emlékeit eleveníti fel. A könyvet Vrabie Hajnal fordította magyarra. /Könyvbemutató a Kriterion Házban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

Egy évig jelzi majd a felhúzott román nemzeti zászló, hogy ez román föld – jelentette ki június 26-án, a román nemzeti lobogó napja alkalmával szervezett csíkszeredai ünnepségen Strujan Constantin prefektus. Az ünnepség az ortodox püspöki templomban kezdődött, ahol megszentelték a lobogót, majd a Csíki Játékszín és a román katona emlékműve közötti téren folytatódott, azon a helyen, amelyet a román hivatalosságok és a román nyelvű sajtó a Trikolór terének nevez. Az ünnepségen részt vett Bunta Levente, a megyei tanács elnöke, megyei hatóságok és intézmények vezetői, valamint a fegyveres testületek és rendfenntartó erők képviselői. A rendezvényt egyházi áldás és katonai díszszemle zárta. /A trikolór napja. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./

Bár kedvezően bírálták el a magyarországi pénzosztó szervezetek a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) pályázatait, még nem érkezett meg sem a Bolyai Nyári Akadémia idei tanfolyamainak költségei fedezésére szánt összeg, sem a szervezet működését biztosító pénzalap – tájékoztatott Lászlófy Pál István, az RMPSZ elnöke. Ennek ellenére Bolyai Nyári Akadémia óvodapedagógusok számára indult tanfolyama megkezdődött Csíkszeredában. A magyarországi előadók által vezetett tanfolyamon harmincan vesznek részt. Ezzel párhuzamosan zajlik a tanítóknak meghirdetett módszertani tanfolyam, harminc tanítóval. A rendezvény negyedét tudják fedezni helyi forrásokból, a többi magyar állami támogatásból származott minden évben. /Sarány István: Bolyai Nyári Akadémia – Késik a megítélt támogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./

Szokásos hónap eleji látvány a csíkszeredai patikáknál: kígyózó sorokban várakoznak főként a krónikus betegek, hogy megkaphassák erre a hónapra is gyógyszereiket azelőtt, mielőtt elfogyna az ingyenes és ártámogatott gyógyszerekre megszabott pénzkeret. /(Forró-Erős Gyöngyi): Szokásos hónap eleji sor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./

Sepsiszentgyörgyi énekes, Érsek Csaba Sándor nyerte meg a Duna Televízió Pacsirta népdalversenyét, a közönségdíjat és a második helyezettnek járó elismerést pedig András Orsolya, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Gimnázium tizedik osztályos diákja vehette át. A Mentor – Magyar csillagok tehetséggondozó sorozat keretében lezajlott vetélkedő döntőjét a hét végén a Ghymes együttes fesztiválján rendezték meg, a felvidéki Szikince-patak völgyében. Érsek Csaba a versenyre saját készítésű gardonnal jött el. A fiatal énekes nem először lép dobogóra: tavaly a Hajnal akar lenni vetélkedőn nyert első díjat. /Rostás-Péter Emese: Ének, gardonkísérettel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./

Aláírásgyűjtésbe fogtak a hívek Gergely István plébános Csíkszeredában maradásáért. Nem értik a csíkcsobotfalvi, csomortáni és csíksomlyói hívek, miért akarja áthelyezni plébánosukat, a mindenki által Tisztiként ismert Gergely Istvánt az érsekség. „A Gergely István által kiépített diakóniai tevékenység, a Lazarus és a Fodor Ház, a Csibész Alapítvány nem működtethető háromszáz kilométer távolságból” –jelentette ki dr. Soós Szabó Klára, a Tiszti maradásáért kezdeményezett internetes aláírásgyűjtés egyik szervezője. Gergely István egyik kezdeményezője és szervezője a több ezer fiatalt vonzó Csíksomlyói Ifjúsági Találkozóknak, a diktatúra éveiben illegálisan is megszervezett CSIT-nek. A kilencvenes évek elején szorgalmazta az Ezer Székely Leány találkozók hagyományának felújítását. Lelkes támogatója a moldvai csángók ügyének, vallja, hogy vissza kell vezetnünk őket magyarságukhoz. 1992-ben megalapította az árvaházból kinőtt fiatalokat segítő Csibész Alapítványt. Azóta több mint 200 fiatalnak segítettek a munkahely- és lakáskeresésben, a társadalomba való beilleszkedésbent. /Kovács Csaba: Jegenyére helyeznék át Tisztit. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./

Dr. Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója látogatott el kollégáival Gyergyószentmiklósra, a Tarisznyás Márton Múzeumba. Csergő Tibor igazgató mutatta be a vendégeknek a Tarisznyás Márton Múzeumot. Dr. Kovács Tibor elmondta, 2002-ben vették fel a székelyföldi múzeumokkal a kapcsolatot, elsősorban Sepsiszentgyörggyel. Ekkor a néprajzi jellegű kiállítások cseréjére, és gyűjtések szervezésére korlátozódott a kapcsolat. Felmerült egy kiállítás lehetősége, mert még soha nem történt meg az, hogy a székelyföldi múzeumok együtt bemutatkozhassanak, Székelyföld történetét eddig nem mutatták be Magyarországon, Budapesten. Elképzelhetőnek tartják, hogy láncszerűen, hat–nyolc–tíz év alatt, több kiállítást szervezve mutatnák be a meglévő anyagokat. Várhatón 2008 őszén bemutatják a Magyar Nemzeti Múzeumban a székelyek történetét, életmódját. A főigazgató fontosnak tartja, hogy támogatást kapjon az itteni múzeum. Meglepődött azon, hogy mindössze heten alkotják a múzeum közösségét, és mindent ők látnak el. A tervek szerint a budapesti kiállításon a marosvásárhelyi múzeum a mezővárosi részt, a székelykeresztúri múzeum a parasztház teljes berendezését, a csíkszeredai múzeum Csíksomlyó szellemi központként való megjelenítését, a kézdivásárhelyi múzeum céhes anyaggal, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum a képtárából a történeti jellegű alkotásokat mutatná be, a Tarisznyás Márton Múzeum pedig a város örmény jellegével, illetve a malommal erősíti Székelyföld bemutatását. /Baricz-Tamás Imola: Székelyföld bemutatása a magyar fővárosban. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 5. – 27. sz. /

Július 4-én Csíkszereda központjában felavattak egy turistainformátor készüléket. Az automata információs pont érintőképernyővel ellátott berendezés, amely naprakész, többnyelvű, egyszerű turisztikai információkat szolgáltat a szabad szálláshelyekről, vendéglátó egységekről, szolgáltatásokról, különböző programokról, látványosságokról, rendezvényekről, közlekedésről és az időjárásról, /H. I. : „Turistatájoló” Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

Száz éve, látta meg a napvilágot Nagy István /Csíkszereda, 1907. júl. 5. – Kolozsvár, 1983. jan. 3./ karnagy, hegedűművész. A marosvásárhelyi városi konzervatóriumban érettségizett, majd Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneakadémián folytatta tanulmányait, ahol 1933-ban szerzett hegedűművészi diplomát. Tanítványi viszony kötötte Kodály Zoltánhoz. 1934-ben, a marosvásárhelyi zeneiskolába nevezték ki tanárnak, innen 1941-ben a kolozsvári tanítóképzőbe ment, ahol karnagyként 150 tagú vegyes kart szervezett. Nagyszerű kórus volt, Kodály 1942-ben nekik ajánlotta egyik művét, Balassi Bálint elfelejtett énekét. A már meglévő kolozsvári zeneiskolát főiskolai szintre emelte. 1945-ben Budapesten kinevezést kapott a Zeneakadémiára, viszont egy kolozsvári levél hatására visszament Kolozsvárra, otthagyva a zeneakadémiai állását, mert úgy gondolta, itthon többet tud tenni a zenéért A magyar főiskolát az időközben megalakuló Magyar Művészeti Intézethez csatolták, együtt zajlott a zeneművészeti és színi képzés (Magyar Zene- és Színművészeti Főiskola), ahol a zeneművészeti kar dékánja ő volt. Később ez az intézet megszűnt, szétvált, végül pedig (1950-től) a Dima főiskolával vonták össze. Az Állami Magyar Opera kórusát 1946 és 48 között hozta létre, és vezette nagy sikerrel. 1947-től a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke volt. Eközben, a háború következtében felmorzsolódott csíkszeredai Dal- és Zeneegyesület újraindulásában is segített. A romániai magyar kórusművészet kiemelkedő személyisége, rendkívül sokat tett Bartók Béla és Kodály Zoltán kórusműveinek népszerűsítéséért, a zenetanárképzés javításáért. Nevét többek között a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar, valamint az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület), kiemelkedő zenei teljesítményekért évente átadott Nagy István-díj is őrzi. /Cs. Szabó András, végzős főiskolai hallgató: 100 éve született Nagy István karnagy. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

Székelyföld első plázáját építi meg Csíkszeredában a közeljövőben a Plaza Centers, az izraeli vállalkozás mintegy 16 millió eurót fektet be a megyeszékhelyen. Az izraeli cégcsoport Csíkszereda mellett Temesváron és Bukarestben is építkezni készül. 1996-ban ez az izraeli vállalkozás építette a budapesti Duna Plázát. Az elmúlt tíz év alatt intenzív közép-kelet-európai terjeszkedés jellemezte a céget, Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban, Lettországban, valamint Görögországban több mint húsz nagy kereskedelmi és szórakoztató-központot nyitottak meg. /Bálint B. Eszter: Pláza épül Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./

Banner Zoltán előadóművész, művészettörténész, író, szerkesztő most megjelent pódiumnaplója (Örvendjetek, némaság lovagjai!, Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda) régi emlékeket idéz fel, izzó hangulatú versműsorait. Banner Zoltán estjei voltak a leghatásosabbak, a legbátrabbak, legszókimondóbbak, a legnagyobb tömeghez eljutók. 1964-től 2000-ig terjedő előadóművészi pályája fellépéseiről pontos statisztikát vezetett. Tíz önálló műsorral lépett a közönség elé, 1964-ben a Bartalis János verseiből válogatott összeállítással (Életem a versben), rá egy évre a Nicolae Labis Kányádi Sándor fordításában előadott verseivel (A rubincsőrű madár), következtek a Horváth Imre-költemények (Fénylő szavak, 1966), majd a Lucian Blaga–Dsida Jenő műsor (1967), a Bartók-évfordulón tisztelgő Szarvasének 1970-ben, a 153 előadást megért Petőfi a hídon (1972), a világirodalom nagy evős-ivós írásaiból válogatott Lakoma (1975), a Tűzkör (1980), 1983-ban a Hajnaltájt Arany Jánossal (1989 után Rendületlenül címmel adta elő), végül az általa legszívesebben szavalt versekből összeállított Az én repülőgépem (1984). Ezt követően már nem állíthatott össze önálló műsort, a felsoroltakkal lépett fel, amíg hagyták Erdélyben, 1987-től, kényszerű kitelepedésétől, Magyarországon, egészen előadóművészi pályájának befejezéséig. Kötetében beszámol műsorai megszületéséről, fogadtatásáról. Egyik interjúban a legnépesebb és leghűségesebb közönségének nevezte a csíkszeredait. Műsoraival eljutott Ausztráliába, Bécsbe, Németországba, Svédországba, Magyarországra, járta folyton Erdélyt. – Petőfi a hídon című műsorát lemezre vették (első kiadása 1974-ben 15 ezer példányban jelent meg), ezt folytatta most a kiadó, CD-t mellékelt a könyvhöz. /Borbély László: Lármafaként szolgáló irodalmi színpad. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./

Dr. Garda Dezső történész a székelység – azon belül a gyergyói székelység – történetének kutatása közben óhatatlan kapcsolatba került a Gyergyóban letelepedett örménység történetével. Legújabb, tizenharmadik könyvében /Gyergyói örmények könyve, Hadimúzeum Alapítvány, Csíkszereda, Státus nyomda, 2007./ kitért arra, hogy a székely szokásrend, a falutörvény biztonságának ellensúlyozására az örmény közösség megalkotta a maga szabályai szerinti önrendelkezést. /Bajna György: A gyergyói örmények könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./