Huszonnégy órás versmaratont tartott a hétvégén a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium Mágamaszk színjátszó csoportja a Csíki Játékszínben. A kezdeményezés ötletgazdája Varga Sándor színművész. A színművész és a tizenhét diák több mint egy hónapja készült a rendezvényre, amelyen a résztvevők félóránként váltották egymást a felolvasásban. A maratonon Janus Pannoniustól a kortárs alkotókig több mint ötszáz költő verse hangzott el. /Márton Róbert: Versek kerek napig csíki színjátszóktól. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

A csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium bennlakásának dísztermében tartották április 14-én az Élet a Lélekben plébániai imacsoportok tizedik országos találkozóját. A Nem hagylak árván titeket mottóval megszervezett találkozóra az ország különböző vidékeiről közel ezren érkeztek. A találkozó programjában elmélkedés, dicsőítés és tanúságtételek szerepeltek, délután pedig Tamás József püspök celebrált szentmisét a résztvevőknek. A találkozóra sokan érkeztek a moldvai csángó falvakból is. /Takács Éva: Imával töltötték a napot. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./

Megjelent Duka János: Székely anekdoták /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyv, mely mintegy 200 székelyföldi adatközlőtől lejegyzett anekdotát tartalmaz. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./

Lord Robert Baden-Powel (Bi-Pi), a cserkészet megalapítójának 150. születési, valamint a cserkészmozgalom megalakulásának száz éves évfordulóját ünnepelte Szamosújváron a Romániai Magyar Cserkészszövetség. A VIII. Csodaszarvas Nyomában Országos Rovásírásversenyen mellett idén nyomozójátékban is kipróbálhatták magukat a fiatalok, de volt kiállítás, könyvbemutató, kézműves tevékenység is. A programsorozat záróakkordjaként pedig a cserkészcsapatok az örmény–magyar temetőben megkoszorúzták a cserkészmozgalom alapítójának emlékplakettjét. Az ország 23 településéről sereglettek össze a cserkészek az elmúlt hétvégén Szamosújvárra, hogy részt vegyenek a programokon. A 228 résztvevő számos színes program közül válogathatott. A Romániai Magyar Cserkészszövetség munkatársai, Salló Emőke, a szövetség külügyi vezetője, Molnár Szilárd vezetőképző-vezető és Kasza Tamás ügyvezető elnök számoltak be a centenáriumi emlékév alkalmából szervezett rendezvényekről. Január végén szervezték meg az I. Cserkészbált Csíkszeredában. Április 28-án Sepsiszentgyörgyön felavatják Baden-Powel mellszobrát, amit méta- és sárkányeregető bajnokság követ Augusztus 1-én közös fogadalomtételre és fogadalomújításra kerül sor a világ minden országában reggel 8-kor. A körzeti centenáriumi táborok előreláthatóan abban az időszakban zajlanak, Szeptemberben megszervezik a negyedik Dalos Pacsirta Országos Cserkészdalversenyt. /Dézsi Ildikó: Rovásírás, nyomozójáték a 100 éves születésnapon. Szamosújváron ünnepelt a Romániai Magyar Cserkészszövetség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

A csíkszeredai Fazakas János László szokatlan technikával készíti alkotásait. Magyarországon végzett mint grafikus, nemcsak rajzol, hanem fest is. A Gy. Szabó Béla Galériában, Kolozsváron megtekinthető tárlat anyagát különleges technikával készítette: nem rézbe, hanem alumíniumba karcolta. A kiállítás egy Csíkszereda melletti templom díszítését szolgálja majd, és Krisztus kálváriáját mutatja be 15 képben. Fazakas János László Keresztút rézkarcban című tárlatát érdemes megtekinteni. /Kiss Bence: Karcolt kálvária. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Csíkban talált mamutagyar korát határozták meg a Sapientia – EMTE csíkszeredai laboratóriumában. A dr. Csapó János kaposvári tanszékvezető professzor irányította csoport megállapította, az egykoron ezen a tájon legelésző gyapjas ormányos 9460 évvel ezelőtt pusztulhatott el. A tanszékvezető irányításával az Albert Csilla, Salamon Rozália és Salamon Szidónia alkotta csoport megállapította, a mamutagyar korát. Dr. Csapó János felajánlotta az összes székelyföldi múzeumnak, helytörténeti kiállításnak, hogy az eddig nem azonosított csontokat szívesen megvizsgálja. /Szüszer-Nagy Róbert: Premier a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./

Új bemutatóval várja a közönséget április 18-án a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Még szólnak a harangok című előadás a Mezőség népi kultúrájából nyújt ízelítőt, abból az archaikus zenei és tánchagyományból, amely mára – az ott élő magyarok egyre apadó lélekszáma miatt – majdnem teljesen kiveszett. Ennek a pusztuló, fogyatkozó tájnak avatott ismerője volt a nemrég elhunyt Kövesdi Kiss Ferenc, aki végig zarándokolta Mezőséget, felkeresve minden apró települést, eldugott tanyát, megírva e táj egyik legátfogóbb monográfiáját. Az előadás címét Kövesdi Kiss Ferenc könyvétől kölcsönözték. Az előadás rendezője, Orza Calin közölte, a Még szólnak a harangok bemutatóját májusra tervezték. Azért mutatják be korábban, mert a jövő hónapban kínai turnén vesznek részt. A rendező hozzátette, nemrég értek haza egy budapesti turnéról, az új előadást mindössze nyolc nap alatt „hozták tető alá”. Napi tíz órát próbáltak a táncosokkal. /Márton Róbert: Mezőségi harangok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

Egy éve halt meg Mérey András kiváló grafikusművész. 1970-ben frissen végzett fiatal képzőművészként érkezett, felcserélve szülővárosát, a „kincses várost” Csíkszeredával. A megyésítés után alakuló kis csapat általa egy kiváló alkotó egyéniséggel gazdagodott. A plakátkészítésben is igényes volt, megcsillogtatta a rézmetszet-készítés esztétikai lehetőségeit. Hosszú éveken át volt reklámgrafikus. Megalkotta változatos lemezborító sorozatát. Életműve súlypontját a nagyméretű rézmetszetek, mezzotintók képviselik. Mérey András témaválasztása változatos volt, sorsok, események, balladai történetek, történelmi személyiségek tömörültek fekete-fehér világába. /Márton Árpád: Műtermében mindig szólt a muzsika – Egy esztendeje halt meg Mérey András. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 20./; Mérey András /Kolozsvár, 1944. aug. 15. – Csíkszereda, 2006. ápr. 19./

Április 22-én, vasárnap Budapestről, a Szent István-bazilika elől indul 3000 kilométeres kerékpáros zarándokútjára a csángók anyanyelvi miséjéért Ferkó Zoltán. Április 22-én délben a Szent István-bazilikában a csángók anyanyelvi vallásgyakorlásáért mutatják be a szentmisét. Az egyetemes könyörgés elmondására máris több moldvai fiatal jelentkezett. A szentmise után, 13 órától indítják útnak Ferkó Zoltánt, aki először Vác, Esztergom, Győr, Pannonhalma, Szombathely érintésével a Vatikánba, majd onnan a Zágráb, Drávaszabolcs, Pécs, Szeged, Déva, Gyulafehérvár útvonalon Csíksomlyóra és Jászvásárba (Iasi) megy. Az út a tervek szerint 40 napig tart. Csíkszeredába a csíksomlyói búcsú előestéjén érkezik Ferkó Zoltán, részt vesz a búcsún, majd onnan pünkösd vasárnapján indul tovább Pusztina, Bákó, Szabófalva érintésével Jászvásárba. Egy másik zarándoklat húsvét vasárnapján indult el Balatonzamárdiból. A feltámadási menetről van szó, amelyet tavaly is megszerveztek, és amelynek a végén, az egyes állomásokon felszalagozott feltámadási jelvény a pünkösdi búcsú alkalmával érkezik Csíksomlyóra. A feltámadási menetnek 98 stációja és rengeteg közbeeső állomása van a Kárpát-medencében. Az útvonalon érintett közösségek ünnepélyes keretek között fogadják és veszik át a feltámadási jelvényt, majd gyalogosan viszik tovább, stafétaként adva át egymásnak. /Takács Éva: Zarándoklatok anyanyelvű miséért. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

Janitsek András kolozsvári képzőművész és fémrestaurátor kiállítása nyílt meg április 20-án Csíkszeredában, a Kriterion Házban. A megnyitóra egybegyűlteket Székedi Ferenc, a Kriterion Alapítvány igazgatója köszöntötte és méltatta a művész munkáit. /Janitsek András kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

Megjelent Kántor Lajos: Reményik Sándor – a mítosz és az erdélyi valóság /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 23./

A pécsi Szélkiáltó együttes erdélyi koncertkörútjának első helyszíne Székelyudvarhely. Az együttes több mint két évtizede alakult, azóta körbejárta Európa kis- és nagyvárosait, és a dalok által élőbbé tette a magyar költők verseit. További helyszínek: Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Déva. /(bb): Udvarhelyen zenél ma a Szélkiáltó együttes. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 24./

A magyarországi és határain túli egyházüldözésekről szóló, dr. Tímár Ágnes és Szabó Gyula szerzőpáros Utak és útvesztők című könyvét április 24-én Csíkszeredában mutatják be. /Utak és útvesztők. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./; Kiegészítés: a könyv a 18 évet börtönben töltött Lénárd Ödön katolikus pap írásait tartalmazza a kommunista diktatúra alatti egyházüldözésről. Ezt kiegészítették dr. Tímár Ágnes, Szabó Gyula és Soós Viktor Attila történész. A pontos cím: Lénárd Ödön, Tímár Ágnes, Szabó Gyula, Soós Viktor Attila: Utak és útvesztők. Kairosz Kiadó, Budapest, 2006.

Veress Dávid csíkszeredai RMDSZ-alelnök és alpolgármester lett a csíkszeredai Székely Tanács elnöke, az új elnökségnek pedig több RMDSZ-es tanácsossal együtt tagja Ráduly Róbert polgármester is. A tisztújító gyűlés Ráduly Róbert javaslatára az SZNT-t addig ideiglenesen vezető EMI-seket is beválasztott az elnökségbe, ők azonban lemondtak tisztségeikről, így gyakorlatilag az RMDSZ vezetése alá került az SZNT csíki szervezete. Három évvel ezelőtt a Ráduly által vezetett tanács nem tűzte napirendre az SZNT népszavazási kezdeményezését, Veress Dávid, pedig, aki most a csíki székely tanács újdonsült elnöke, három éve visszautasította az SZNT vezetőtanácsában való tisztség vállalását. Ezért vonult ki az EMI testületileg. /B. Zs. : RMDSZ-kézben a csíki SZNT. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 25./

A romániai magyar anyanyelvű, római katolikus egyetemisták országos találkozóinak gondolata 1994-ben vetődött fel először. Azóta a részvevők száma egyre gyarapodott. A fiatalok most évente kétszer, tavasszal és ősszel szerveznek OKET-et (Országos Katolikus Egyetemista Találkozó) a nagyobb egyetemi központokban: Kolozsváron, Temesváron, Brassóban, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Gyulafehérváron. Az idei első találkozó április 20–22-e között Temesváron zajlott. A szervező TEKMEK (a Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége) az erzsébetvárosi szalvatoriánus rendházban és templomban fogadta a mintegy 200 fiatalt, akik Erdélyből és Szegedről érkeztek. Helyem egy új világban – fiatalként egy megváltozott Európában címmel Kiss Ulrich budapesti jezsuita szerzetes tartott átfogó, előadást. “Európa valójában puzzle-játék, amit nekünk kell létrehozni, kirakni. A siker a nyitottságban, érdeklődésben, a felkészültségben, a változásra való képességünkben rejlik” – fogalmazott P. Kiss Ulrich SJ. Kitartásra, helytállásra buzdította a fiatalokat szentbeszédében Roos Márton megyés püspök is. /Sipos Enikő: Magyar egyetemisták találkozója Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

Évről évre a legfontosabb politikai eseményeket összegzi, háttértanulmányokkal világít rá, dokumentálja a jelentős társadalmi, közéleti kérdéseket a Romániai Magyar Évkönyv, amelynek a napokban megjelent a hatodik, 2006-os kiadása. A szerkesztő, Bodó Barna április 24-én Sepsiszentgyörgyön is bemutatta eddigi munkájukat, és beszélt a kiadással járó gondokról is. Minden közösség megpróbálja létét dokumentálni, erre szolgálnak a politikai, társadalmi, statisztikai évkönyvek – ismertette szándékukat Bodó Barna. Az emlékezet elmossa a legfontosabb politikai történéseket, ezek a kiadványok azonban megőrzik, a jövő kutatói, illetve a mai folyamatok iránt érdeklődők számára nyújtanak segítséget. Az évkönyv rovatait neves szakértők, többnyire kolozsvári egyetemi tanárok szerkesztik. Külön fejezet elemzi a politikai eseményeket, adatokat, folyamatokat vesznek számba szociológiai, demográfiai szempontból, kulturális, oktatási kérdésekkel foglalkoznak, figyelnek a társadalmi kihívásokra, a szociális és egyházi ügyekre, illetve minden évben elkészül egy nagyon komoly eseménykronológia és dokumentumgyűjtemény. Bodó Barna kiemelt fontosnak ítélt írásokat, és bemutatta az egyik háromszéki szerzőt, Váry O. Pétert, a Háromszék munkatársát, aki negyedik alkalommal publikált az évkönyvben. Az Romániai Magyar Évkönyv további megjelenése bizonytalan. A magyarországi támogatási rendszer szétverése pályázati lehetőség nélkül hagyta a szerkesztőket. Tavaly 90 millió lejt nyertek a Határon Túli Magyarok Hivatalától, az Illyés Közalapítványtól, illetve a Communitas Alapítványtól, a nyomdaköltségek azonban 96 millióra rúgtak. Idén már csak a hazai finanszírozásban reménykedhetnek. Ezért önkormányzati segítséget kértek. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, több évkönyv megvásárlását ígérte, és hasonlóan viszonyult a megkereséshez Csíkszereda, Nagyvárad, Szatmár városvezetője, illetve a Maros megyei önkormányzat. /Farkas Réka: Közéleti krónika, hatodszor (Romániai Magyar Évkönyv). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Információs napot szervezett Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson Magyarország Miniszterelnöki Hivatala. A találkozó fő témája a magyar fejlesztéspolitika, valamint az anyaországnak a határon túli magyarságnak szánt támogatási stratégiája volt. A romániai magyar közélet jelenlevő személyiségei képet alkothattak a magyar kormány megújuló nemzetpolitikájáról. A magyarországi előadók: Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója, Rajnai Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal osztályvezetője, Hámory Jenő, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának szakmai főtanácsadója. Törzsök Erika kifejtette, az 1919-es impériumváltáskor az országhatárok elsődleges szerepe a bezárkózás volt, a 21. század elején ennek fordítottja tapasztalható, azaz „varratmentes”, határok nélküli Európa van kialakulóban. – Az Európai Unión belül érdektelen, hogy a régió területén ki milyen nációhoz tartozik, hiszen nem a régió etnicizálása a cél, hanem az, hogyan növeljük a térségben az uniós források lehívó képességét. Az anyaországi kisebbségpolitikát illetően kifejtette: az egységes kisebbségi szlogenek kiürültek. Az új kisebbségpolitika két pillére a támogatáspolitika és a fejlesztéspolitika. A határon túli magyarságnak szánt összeg 40 százaléka kerül majd Romániába. A Szülőföld Alap keretén belül helyet kap a politikai (Regionális Egyeztető Fórum által), a szakmai (a Szülőföld Alap szakmai kollégiumai által) és az operatív mechanizmusok szintje. „Nem ajánlatos a rendszerváltás utáni revanspolitikára épülő intézményrendszer újraélesztése. Hamis volt az az állítás, miszerint Magyarország majd megoldja a külhoni magyarság helyzetét. A beteg intézményrendszerhez brutálisan kell hozzá nyúlni” – közölte. Rajnai Gábor beszámolójából kiderült, a magyar kormány eddig évente 10–15 milliárd forintot költött a határon túli magyarság támogatására. A jövőben kettős célrendszert kell követni a kisebbségi politikában: egyrészt a kisebb célok közötti egyensúly, másrészt a fejlesztés- és a támogatáspolitika közötti kapcsolat megteremtése Az európai területi együttműködési programok (ETE) 2007–2013 közötti lehetőségeiről Hámory Jenő beszélt. Magyarország 2007-től tizenegy programban érdekelt, amelyek összértéke meghaladja a 386 millió eurót. Ugyanakkor három magyar–román projektet említett. A román Nemzeti Fejlesztési Tervről és az operatív programokról Horváth Réka, a BBTE tanársegéde értekezett. Az előadásokat követő beszélgetésen Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke kifejtette: Románia észak-nyugati régiója – ahova Kolozsvár is tartozik – szerencsés helyzetben van, hiszen az RMDSZ jól képviselteti magát az önkormányzatokban. Egri István, az Ermacisza képviselője a magyar érdekeltségű civil szervezetek nézőpontjából közelítette meg a kérdést. Csoma Botond jogász az önkormányzatok szerepét emelte ki. Kötő József, az EMKE elnöke a közösségi jövőképről, Farkas Mária közgazdász a hagyományra építő vállalkozó rétegről, Kós Ferenc vállalkozó a fiatalok eredményeiről, Somai József közgazdász pedig a szemléletváltásról beszélt. /Nagy-Hintós Diana: Térség- és intézményfejlesztés uniós forrásokkal. „Varratmentes” Európát szorgalmaz a megújuló magyar nemzetpolitika. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ A Szülőföld Alap pályázati felhívásai többhónapos egyeztetés után születtek meg, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Regionális Egyeztető Fórum ülésén Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőjével közösen határozta meg az idei prioritásokat. Törzsök Erika elmondta: az új nemzetpolitikáról szóló információkat azokban a régiókban bemutatják, ahol nagyobb magyar közösségek élnek. Így a kolozsvári konferencia után Szatmárnémeti, Nagyvárad, Temesvár, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Marosvásárhely városokban is hasonló fórumot szerveznek. Törzsök Erika szerint a gazdasági szférában és a közigazgatásban dolgozók, illetve a civil szférában tevékenykedők egy része értékeli a megújuló kétpillérű nemzetpolitika által biztosított lehetőségeket, és hajlandók együttműködni az új keretek között. Ugyanakkor idegen azok számára ez a sok munkát, innovációt és kreativitást igénylő megközelítésmód, akik „etnobizniszben gondolkodnak”, és „nem képesek szakmapolitikaként közelíteni egy-egy kérdéshez”. Törzsök Erika cáfolta a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) állásfoglalásában megfogalmazott állítások egy részét. A több mint száz romániai magyar civil szervezetet tömörítő szövetség szerint több lényeges szempont is kimaradt a Szülőföld Alap idei pályázati kiírásából. (MTI) /Erdélyben több helyi fórumon ismertetik a magyar kormány új nemzetpolitikáját. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ „A sérelmi politika helyett kreatív, együttműködő és innovatív mentalitásra van szüksége a hazai partnereknek, hogy megragadhassuk az elénk táruló új lehetőségeket” – mondta el az Új Magyar Szónak Törzsök Erika Kolozsváron. Törzsök kifejtette, az anyaország új fejlesztéspolitika kiépítésével, közös gondolkodással és információkkal támogatná a külhoni magyarokat, „ami akár a pénznél is fontosabb lehet”. „Románia és Magyarország együttműködésében meg kell találni az erdélyi magyarok szerepét, akiknek új mentalitást kellene elsajátítaniuk” – figyelmeztetett Törzsök. A főigazgató felidézte, a tudást hogyan váltották kézzelfogható előnyökre a szlovénok. Ők szervezték meg az egykori Jugoszlávia gazdaságát, majd a kilépés óta ausztriai életszínvonalat teremtettek maguknak. /Stanik Bence: „Varratokat szüntettek” Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26/

A csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tudományos dolgozat írására meghirdetett idei pályázatára leadott munkákat április 25-én tudományos ülésszak keretében mutatták be a diákok. Az ülésszakon 149 tanuló kilenc különböző szakosztályon – teológia, magyar irodalom/néprajz, vegytan/fizika, német nyelv, matematika, biológia/népi gyógyászat, román irodalom, történelem/földrajz és közgazdaságtan/filozófia – mutatta be dolgozatait. Az ülésszak szervezését a kezdetektől felvállaló Mirk László magyartanár elmondta, az iskola tanárai a tehetséggondozásra kellő hangsúlyt fektetnek. Erdély Mónika XII. osztályos tanuló Csíkmenasági népdalok című dolgozatához menasági népdalokat és balladát rögzítő hangfelvételt is mellékelt. A diákok érdeklődését a néprajz és a névtan iránt az is indokolja, hogy Mirk László magyartanárnak már a 90-es évek közepétől sikerült megértetnie az igazgatósággal, választott tantárgyként a filológia–teológia osztályokban heti egy órában néprajzzal és névtannal is jó lenne foglalkozni. A diákok maguk is népszokásokat, ragadványnév- és helységnév-magyarázatokat gyűjtenek. A klézsei Duma András István fia, Duma Dániel is ezeknek az óráknak köszönhetően kedvelte meg a gyermekjátékok és helyi népszokások gyűjtését. Ma már néprajz szakosként több gyűjtőmunkát, tanulmányt publikált. Az iskola diákjai 1995-től a budapesti Néprajzi Múzeum adattárának gyűjtőpályázatán is részt vesznek, szintúgy a magyarországi Honismereti Szövetség szervezte Honismereti Akadémián is. Legközelebb az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének dévai rangos rendezvényén, A magyar nyelv napjain lesznek jelen. /Antal Ildikó: A tehetséggondozás jegyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

Első ízben járt Cseke Gábor újságíró kezében a Romániai Magyar Évkönyv (kiadják Temesváron), pedig a mostani már a hetedik. Bodó Barna politológus, szerkesztője és fő mindenese Csíkszeredában olvasótalálkozón bemutatta a vállalkozás értelmét, hasznát. Ez az évkönyv nem az az évkönyv, amit a köznapi szóhasználat jelent. Nem szórakoztató kalendárium és nem is népkönyv, inkább igazi, vérbeli tömött „annales” belésűrítve a letűnő évek gondjait, lényegét, törekvéseit, történéseit, hivatkozási dokumentumait. Politika, társadalom, elemzés, kronológia, dokumentumtár, statisztikai értelmezések őrzik meg az elmúlt évet. Létének biztonsága évről évre megkérdőjeleződik, a támogatáspolitika miatt. Bodó Barna azért is szorgalmazta a csíkszeredai találkozást, hogy onnan is jöjjenek tanulmányok. Cseke szerint az itteni tudományos tanácskozások, szakmai viták, eddig is kiindulópontjai lehettek volna korábbi évkönyvek szintéziseihez. Két eseményt említett. Az egyik most lesz, április 28-án, a Nemzetközi Imagológiai Konferencia, amelynek helyszíne a Sapientia Egyetem csíkszeredai részlege, s a Magyarok a román irodalomban – románok a magyar irodalomban a témája. A másik lehetséges témaajánlat a május 25-re időzített konferencia: Térségi innováció – a helyzetképtől a stratégiáig. /Cseke Gábor: Éveinket hordozó kötetek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./

A székelység történelmének egyik rendkívül tragikus eseményét, az 1764-es madéfalvi veszedelem történetét mutatta be a csíkszeredaiak Székely golgota című előadása. A rockoperát Papp Kincses Emese írta és rendezte, zenéjét a Role együttessel közösen alkották. /Farkas Réka: A Székely golgota Sepsiszentgyörgyön= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./

Marosi Ildikó könyve (Az Erdélyi Helikon képeskönyve) ismételten és méltán fordítja az erdélyi irodalom ismerőinek és tisztelőinek figyelmét az egyetemes magyar szellemi élet e legendás fejezete felé, Erdély felé. 1944-et követően a két háború közti időszak erdélyi irodalmi termése csak részben vált hozzáférhetővé. Ami nem illett a szocreál irodalmi kánonjába, azt elhallgatták, indexre tették. Kántor Lajos és Láng Gusztáv irodalomtörténete az újraértékelés kezdetét a Kritikai Kiskönytár 1962-es megindulásától datálja. A sorozat azonban nem teljesedhetett ki. A későbbi években nem egy ízben alaposan megrostált módon – lehetett olvasni Kuncz Aladár, Markovits Rodion, Dsida Jenő, Karácsony Benő műveit, kézbe lehetett venni Makkai Sándor, Reményik Sándor, Bánffy Miklós egy-egy könyvét. De Nyírő József, Wass Albert neve és munkássága továbbra is tabutéma maradt. A két világháború közti irodalmi lapok néhány antológiája is megjelent. A hetvenes években, Kovács János szerkesztésében, a nagyváradi Magyar Szó és Tavasz 1919–1920, az aradi Genius – Új Genius 1924–1925, az ugyancsak aradi Periszkóp 1925–1926 antológia ismertette az indulás, az első próbálkozások irodalmi termését. 1967-ben Méliusz József gondozásában adták ki a Korunk költészete, hat évre rá pedig, Szemlér Ferenc válogatásában, az Erdélyi Helikon költői című kötetet. Az 1989-es fordulat után napvilágot látott Erdélyi Fiatalok, majd a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál 1998-ban megjelent Zord Idők 1919–1921, aztán a Kriterionnál a Napkelet (1920–1922), és A kolozsvári Vasárnap és Vasárnapi Újság (1921–1925) című antológia. Ugyancsak a korszak irodalmi megismerését szolgálta Gaál Gábor, Benedek Elek, Kuncz Aladár leveleinek közzététele. Marosi Ildikó irodalomtörténészi kutatómunkája indulására igen kedvező hatással volt az, hogy házassága révén a kiváló erdélyi író, Molter Károly családjába került – Marosi Barna író, újságíró felesége lett –, igen bensőséges kapcsolatba mindazokkal, akik a marosvásárhelyi vendégszerető házban az évtizedek során megfordultak. A Bolyai utcai tanári lakás e szempontból irodalomtörténeti zarándokhelynek is nevezhető. Ha erdélyi vagy magyarországi író arra vetődött, náluk mindenkor tiszteletét tette. Másik fontos momentuma az indulásnak, hogy a Sütő András vezette Új Élet című, kéthetente megjelenő folyóiratnál együtt dolgozhatott Kemény Jánossal, a marosvécsi Helikon-találkozók házigazdájával, a két háború közti erdélyi irodalmi és színházi élet bőkezű mecénásával. Marosi Ildikó életét az irodalom szolgálatának szentelte. Indokolt tehát 75. születésnapján életművének áttekintése. A Kriterion Könyvkiadónál 1973-ban jelent meg A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság levelesládája című kötet. A kötet kedvező fogadtatása buzdította a feltáró munka folytatására, az erdélyi irodalomtörténet további fehér foltjai eltűntetésére. Marosi Ildikó következő munkáját, A Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh levelesládája (1924–1944) két kötetét ugyancsak a Kriterion adta ki 1979-ben. A 400 dokumentum elénk tárja azt a hatalmas munkát, amelynek legfőbb mozgatói – Kós Károly, Kuncz Aladár, Kemény János, Makkai Sándor, Molter Károly, Bánffy Miklós, Kovács László, Tamási Áron és mások – végeztek a jó ügy szolgálatában. A nagyon fontos forráskiadványok közlése a Molter Károly levelezését felölelő kötetekkel – az első (1914–1926) 1995-ben, a második (1927–1932) 2001-ben – folytatódott, s remélhetőleg mihamar kiteljesedik. Marosi Ildikónak köszönhetjük a kolozsvári Polis Kiadónál megjelent Bánffy Miklós estéje című kötetet is. Megszülettek további munkái is. Az 1974-ben könyv alakban is megjelent húsz íróportré – Közelképek – a tanúk hiteles megszólaltatásával tette lehetővé. Tíz évvel ezelőtt indult Marosi Ildikó és a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó együttműködése. Az említett kiadónál megjelent kötetek mindenike az erdélyi irodalom tárgyköréhez tartozik: a Bonchidai Prospero Bánffy Miklósról, a Hittel a mélységek felett Olosz Lajosról, A fedélzetközi utas elsüllyedt világa Ligeti Ernőről, az Úz Bence esetei Nyírő Józsefről, a Versailles-i repkény a Helikon-találkozók házigazdáiról, Kemény Jánosról és feleségéről, az Emlékpróba pedig Harag Györgyről rajzol hiteles képet. Irodalomtörténeti áttekintés, dokumentumok, kortársak vallomásai teljesítik ki a választott portrékat. Ennek az együttműködésnek a szülötte Az Erdélyi Helikon képeskönyve. /Máriás József: Marosvécsi panteon. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. április/

II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem háromszáz évvel ezelőtti beiktatására emlékezve történelmi tanácskozást tartottak Marosvásárhelyen neves hazai és határon túli szakemberek részvételével. A rendezvény a Szatmárnémetiben évről évre április végén megrendezésre kerülő Az élő Rákóczi elnevezésű megemlékezés része volt. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ és a marosvásárhelyi Vártemplom által szervezett tanácskozáson Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke beszélt. A tanácskozáson marosvásárhelyi, csíkszeredai, gyergyószentmiklósi, székelyudvarhelyi, kolozsvári és budapesti történészek tartottak előadást. Másnap a rendezvénysorozat istentisztelettel és ünnepi műsorral folytatódott, majd a fejedelem Vár sétányi szobránál a közönséghez szólt Ábrám Zoltán és Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, Tamás Edit főmuzeológus pedig a Sárospatak és Marosvásárhely közötti kapcsolatról beszélt. /Menyhárt Borbála: Rákóczira emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

Megérkeztek a Csíki Székely Múzeumba a Munkácsy-festmények Szolnokról Csíkszeredába, a tárlat kilencedik, egyetlen erdélyi helyszínére Közben zajlik a Sapientia – EMTE Hallgatói Önkormányzata közreműködésével a tárlat népszerűsítése Erdély-szerte. /Antal Ildikó: Csíkszeredába érkezett a Munkácsy-tárlat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./

A Csíki Játékszín társulata május 2-án mutatja be Budaházi Attila A zöld madár című mesejátékát. Az gyerekszíndarabot a szerző, Budaházi Attila ültette színpadra, mint ahogy az elmúlt öt évadban is ő rendezte a csíkszeredai gyerekelőadásokat. Az előadást bemutatják Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen is, a Csíki Játékszín, a Figura Stúdió Színház és a Tomcsa Sándor Színház közös bérletcseréjének köszönhetően. /Felröppen a zöld madár. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./

Hetedik alkalommal tartották meg az Atlantisz harangoz országos versmondó versenyt Kolozsváron a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban, a líceum és a Phoenix Könyvház szervezésében. Szabó Árpád unitárius püspök minden évben köszönti a szavalóversenyre érkező fiatalokat. Visky Zsolt költő is felolvasta alkotásait a műsorban. A Fűszál együttes előadásában megzenésített versfeldolgozásokat is hallgathattak a résztvevők. Gergely István szobrászművész különdíját Orosz Klára, a János Zsigmond Unitárius Kollégium diákja kapta, a Reményik Sándor Művész Stúdió különdíjában részesült Szász Réka a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumból, a Phoenix Könyvház különdíját pedig Flórián Zsókának ítélték oda. /Dézsi Ildikó: Betekintés a versek szent világába. VII. Atlantisz harangoz versmondó verseny. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

Megjelent Nyirő József emigrációban született regénye: A Zöld csillag. (Nyirő József Művei, 12. Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda) Az Íme, az emberek! című munkájához hasonlóan egy lassan feledésbe merülő kor, a menekülttáborok élete, lakóinak küzdelme a nyomorúságos léttel, erről szól a könyv. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./

Tudományos rendezvény volt a Sapientia Egyetemen a Magyarok a román irodalomban – románok a magyar irodalomban című nemzetközi imagológiai konferencia. A konferencia szervezője, dr. Balázs Lajos volt. A konferencia szervezője folytatást ígért Az elhangzott előadások anyagából a csíkszeredai Székelyföld folyóirat közöl következő számaiban, a teljes anyagot kötetben is szeretnék kiadni. Ez a konferencia szervesen illeszkedik a Sapientia – EMTE Humán Tanszékének programjába: a 2003-as Kultusz – kultúra – identitás, valamint a 2004-ben tartott Közösség és idegen című konferenciák után az imagológiai konferencia is a román–magyar viszony, a bilingvizmus kutatását szolgálta. /Takács Éva: Románok és magyarok egymásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

Április 27–29. között Nemzetközi Történész Konferencia keretén belül előadássorozatra került sor Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé való beiktatásának 300-ik évfordulója tiszteletére. A tudományos megemlékezés Szatmárnémeti Főterén koszorúzással kezdődött, a Vécsey-ház udvarán található emléktáblánál. A történész-konferencia Viorel Ciubota előadásával kezdődött, aki a Szatmár megye múzeumában található Rákóczi-emlékekről beszélt. Őt követte Szőcs Péter tudományos kutató Szatmárnémetiből, aki a Szatmár vára és a Rákóczi-féle szabadságharc közötti kapcsolatokról értekezett. Mandula Tibor nyugalmazott tanár a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc jelentősebb eseményeit mutatta be a Partiumban. Ács-Muhi Csilla tanár, a Rákóczi felkelés hatásáról értekezett, Szatmár fejlődésére vonatkozóan. Ján Ádám eperjesi egyetemi tanár (Szlovákia) a Rákócziak Zborói uradalmát mutatta be a XVII. században, Gyulai Éva (miskolci tudományos kutató) az egyházi gyűjteményekben levő Rákóczi-relikviákról beszélt. A történész-konferencia keretében kiállítást nyitottak meg „Rákóczi-emlékek Szatmár megyében” címmel. További előadások hangzottak el: Zachar József, tudományos kutató, egyetemi tanár (Eger): 1707 – csendes háborús év a spanyol örökségért vívott Habsburg–Bourbon összecsapásban, Kónya Péter, egyetemi tanár (Eperjes – Szlovákia): Ottlyk György, II. Rákóczi Ferenc udvarmestere, Ulrich Attila, tudományos kutató (Nyíregyháza): Az ecsedi uradalom a Rákóczi szabadságharcban, Németi János, tudományos kutató (Nagykároly): A nagykárolyi gróf Károlyiak és az ecsedi uradalom, Zubánics László, helytörténész, újságíró (Beregszász): II. Rákóczi Ferenc alakja a kárpátaljai magyar irodalomban, Gebei Sándor, tudományos kutató, egyetemi tanár (Eger): II. Rákóczi Ferenc titulusai (princeps – dux), Tamás Edit, főmuzeológus (Sárospatak): A Rákócziak Sárospatak és Marosvásárhely történelmi kapcsolatrendszerében, Köpeczi Béla, akadémikus, egyetemi tanár (Budapest): A fejedelmi beiktatás francia szemmel, Mészáros Kálmán, tudományos kutató (Budapest): Katonai kinevezések, előléptetések a marosvásárhelyi országgyűlés idején. Április 28-án a nemzetközi történész-konferencia előadói, résztvevői, illetve Szatmárnémeti és Nagykároly politikusai, közéleti személyiségei emlékeztek meg a Majtényi síkon az 1711-es évi fegyverletételről. Április 28-án délután a nemzetközi történész-konferencia a marosvásárhelyi Vártemplomban folytatta munkálatait, abban a városban, ahol ezelőtt 300 esztendővel erdélyi fejedelemmé iktatták be II. Rákóczi Ferencet. A marosvásárhelyi tudományos tanácskozás Pál Antal Sándor tudományos kutató, nyugalmazott levéltáros előadásával kezdődött, aki Marosvásárhely helyét mutatta be a szabadságharc eseménysorozatában. László Márton (marosvásárhelyi levéltáros) a szabadságharc egyik legkiválóbb hadvezérének, Bercsényi Miklósnak az életútját érzékeltette. Ezt követően a székelyföldi kutatók Csíkszék, Udvarhely szék és Gyergyó alszék szerepét, lófő- és gyalogos katonáinak hozzáállását a szabadságharc eszményének a kibontakozásához külön-külön dolgozatokban mutatták be. Az előadók és az általuk bemutatott tanulmányok címei a következők voltak: Szőcs János muzeológus (Csíkszereda): A csíkiak II. Rákóczi Ferenc oldalán, Garda Dezső tudományos kutató, egyetemi docens (Gyergyószentmiklós): Gyergyói viszonyok a Rákóczi-féle szabadságharc idején, Zepeczáner Jenő múzeum-igazgató, tudományos kutató (Székelyudvarhely): Udvarhelyszék II. Rákóczi Ferenc idején. A következő két előadás II. Rákóczi György vallásosságára és valláspolitikájára vonatkozott. Tamási Zsolt tudományos kutató (Marosvásárhely) II. Rákóczi Ferenc vallásosságáról, míg Sipos Gábor levéltáros, egyetemi docens (Kolozsvár): II. Rákóczi Ferencnek az egyházakkal való kapcsolatairól értekezett. Ezt követően B. Szabó János tudományos kutató (Budapest): A fejedelmi jelvényekről és a fejedelmek beiktatásáról beszélt a XVI–XVII. századokban, majd Erdősi Péter tudományos kutató (Budapest): II. Rákóczi Ferencnek erdélyi fejedelemmé való beiktatásáról és ennek szertartásáról értekezett. Április 29-én Marosvásárhely lakói ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg II. Rákóczi Ferencnek erdélyi fejedelemmé való beiktatásáról. Az igehirdető Henter György lelkipásztor mellett a Vártemplomban Köpeczi Béla és Egyed Ákos akadémikus is méltatta az esemény fontosságát. Ezt követően az ünneplő és emlékező gyülekezet a Vártemplom mellett lévő Rákóczi-szoborhoz vonult, ahol a Magyar Tudományos Akadémia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, illetve több magyarországi, szlovákiai, kárpátaljai és erdélyi civil szervezet koszorúzott. A koszorúzást kuruc nóták, illetve a magyar és a székely himnusz eléneklése tette ünnepélyesebbé. /Dr. B. Garda Dezső országgyűlési képviselő: Nemzetközi Történész Konferencia a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcról = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), máj. 3. – 18. sz. /

Május 1–13-a között több helyszínen ifjúsági napok zajlanak Csíkszeredában. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke fontosnak tartja, hogy a szórakoztató programok mellett felhívják a figyelmet az európai értékekre is. Általános műveltségi és ügyességi vetélkedőt, tőzsdejátékot, újságírói műhelymunkát, maratoni sportvetélkedőt, drogmegelőző kiállítást is tartanak. Díjazták a közösségért kiemelten tevékenykedő fiatalokat, a legeredményesebb ifjúsági szervezeteket és az ifjúságbarát önkormányzatokat. A közösségért munkálkodó fiatalok közül díjat kapott a gyergyóditrói Fazakas Szilárd, aki az Északkelet-Hargita Kistérségi Egyesület ügyvezetője és az RMDSZ helyi szervezetének elnöke. Elismerésben részesült a csíkszentmihályi Fodor Zoltán és a balánbányai Drella Eduard a hagyományőrzésben és közösségformálásban elért érdemeiért. A legeredményesebb ifjúsági szervezetnek a csíkszeredai Nefelejcs együttes bizonyult, valamint kitüntették a Madarasi Ifjúsági Fórum – Mifor egyesületet és a balánbányai Concordia Hagyományőrző Egyesületet is. Ifjúságbarát önkormányzatként díjazták Csíkszentgyörgy, Máréfalva és Gyergyóditró elöljárói testületét. /J. A. : Közösségformálókat díjaztak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Nyitott szemmel Európában /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007/ címmel jelent meg a lapelőd, a Hargita főszerkesztő-helyettese, Füstös Jenő barangolókönyve. A szerző – a kötet alcímének tanúsága szerint – Lisszabontól Jaltáig kalauzolja el az olvasót, térben és időben barangolva. Kikapcsoló, üdítő olvasmány Füstös Jenő útikönyve. A szerző korábbi kötetét szülőfalujáról, Csatószegről írta /Csatószegi mozaik. Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 200/, a kismonográfia tudományos igényű. /Sarány István: Barangolás térben és időben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./