Csíkszeredában a Gál Sándor-szobornál kezdődött március 15-én az ünnepség, innen fáklyák fényében vonult az ünneplő tömeg a Vár térre, ahol ünnepi beszédekkel, műsorral és koszorúzással emlékeztek az 1848-as forradalom hőseire a megyeszékhely lakói. Ráduly Róbert polgármester, Sógor Csaba szenátor és Kelemen Hunor képviselő mondott beszédet. /Forró-Erős Gyöngyi: Fáklyafényes megemlékezés. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

Potyond eldugott kis falu Csíkban, ahol modern szabadidőközpontot avattak az ősszel. A Riehen Egyesület Erdei iskola vendégháza svájci pénzből és Csíkszereda Polgármesteri Hivatala segítségével épült. Ifjúsági szállónak is nevezhető, négy-, öt- és hatágyas szobák mellett a tágas ebédlőt lehet használni osztályteremnek, filmvetítésekre vagy más szabadidős programokra. Az épület mellett hatalmas udvar és sportpálya várja a gyerekeket, fiatalokat. Kedves Zsuzsa, az egyesület ügyvezető igazgatója közölte, május 1-jétől indítják az I–VIII. osztályosok számára az erdei iskola típusú foglalkozásokat. Az ötnapos program ideje alatt az egyesület a szállás és napi ötszöri étkezés mellett kétszer kétórás természetismereti szakfoglalkozást és egy szekeres túrát biztosít a Csíki-havasokba. Nyárra vakációs programokat terveznek. /Takács Éva: Az Erdei iskola várja a gyermekeket. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./

A Duna Tv Kívánságkosár című műsorát március 17-én Marosvásárhelyről, a Kultúrpalotából közvetítik. A marosvásárhelyi születésű Pap Péter, a fő szervező Eu-Ro Sport Management Alapítvány vezetője elmondta, hogy a Duna tévé, a Szupernet tévé, az Euro Csillagai Kft. és a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal együttműködésében premierként kerül sor a helyi Kívánságkosárra. Céljaik között szerepel Marosvásárhely népszerűsítése a határokon túl, illetve a helyi művészek széles körű bemutatkozása. További tervek között szerepel a Kívánságkosár megszervezése Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában is. /(b. i.): Kívánságkosár ma este! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./

Március 18-án lelkészválasztást tartottak Csíkszereda református gyülekezetében. A jelenlegi lelkész, Hegyi István tiszteletes 1986-ban meghívással foglalta el állását, elődjét, Vántsa Zoltán tiszteletest pedig a püspök nevezte ki az akkor még szórványgyülekezet élére. A 2226 főt számláló csíkszeredai református gyülekezet számára tavaly ősszel hagyott jóvá a püspökség még egy lelkészi állást. Az új csíkszeredai lelkészi állásra négyen pályáztak. Végül a csíkszeredai születésű Szatmári Szilárd szerzett több szavazatot, ő lesz a csíkszeredai református gyülekezet másik lelkésze Hegyi István parókuslelkész mellett. /Takács Éva: Lelkészválasztás Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./

Az elemi osztályosoknak szervezett, Kis Csíki Színészek vetélkedő, március 17-én lezajlott szakaszán csíkszeredai és gyimesi kisiskolások mutattak be rövid színpadi produkciókat, mesejeleneteket, népi gyermekjátékokat. A kászonaltízi Kazun Közművelődési és Közéleti Egyesület, a CSTIT és a csíkszentdomokosi Márton Áron Alapítvány szervezte vetélkedő csíkszeredai fordulóján öt iskolai csapat mutatkozott be. /Antal Ildikó: Színjátszó kisiskolások. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./

Ezelőtt öt éve, március 15-én indult útjára az Erdélyi Magyar Ifjak, ma EMI néven ismert szerveződés, hárman indították: Mózes András, Kacsó Levente és Soós Sándor. Akkor még a Funar vezetése alatt sínylődő Kolozsváron az RMDSZ rendezvényén szórólapoztak mint Kolozsvári Magyar Ifjak. 2002 végére már honlapjuk és Kolozsváron nagyobb létszámú csoportjuk volt. Októberben Erdélyi Magyar Ifjakként határozták meg magukat. Azóta megalakult Kolozsváron kívül Nagyvárad, Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós helyi szervezete, újjáalakulásra vár Kézdivásárhely és Barót, illetve megalakulásra Nagyenyed helyi szervezete. /Soós Sándor elnök: Öt éve EMI. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 21./

Elhunyt dr. Búzás Gábor főorvos, a székely lófők leszármazottja az Erdélyi Kör elnökeként, a Magyarok Világszövetsége regionális titkáraként hordta-vitte a nyugat-dunántúli vezetőket Erdélybe, hogy legalább tapasztalják: ott is magyarok élnek. Azzal vívott ki rangot dr. Búzás Gábor, hogy rend, rang, párt nem számított neki, csak az, hogy ki, mit, mennyit fáradozik a szétszaggatott nemzetért. Haló porában hazatért ősei közé, hamvait végakarata szerint a csíkszeredai temetőbe vitték. /Varga Lajos hírlapíró, Győr: Barátom, Búzás Gábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./

A magyar kormány új nemzetpolitikai koncepciójáról, a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó, közösségépítést szolgáló normatív támogató és fejlesztési politikáról tanácskoztak március 22-én Bukarestben a magyar Miniszterelnöki Hivatal (MeH), az erdélyi önkormányzatok, gazdasági, oktatási intézmények és civil szervezetek képviselői. A romániai magyar nagykövetség által szervezett találkozón Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója előadásában rámutatott, az elmúlt tizenöt évben kialakult támogatáspolitikához, beteg intézményrendszerhez brutálisan kellett hozzányúlni, mivel az nem a hatékonyság elvein, hanem a személyes politikai kapcsolatokon alapult. Az új helyzet, az új szabályok új stratégiát igényeltek. A magyar kormány célja a felzárkózásban, a modernizációban segíteni a határon túli magyar közösségeket, a felzárkózás vagy a leszakadás a tét. Erre a célra a költségvetés az eddigi 2,5 milliárd forintot biztosítja, amelynek 40 százaléka a romániai magyar közösségekhez jut. Az új koncepció szerint a Szülőföld Alap pályázati lehetőséget biztosít az oktatás, a kultúra és a tudomány területén, emellett megmaradnak a normatív támogatások is, melyekbe beletartoznak az identitásmegőrző programok vagy a kedvezménytörvény lebonyolítása is. A rendszer új pillére az uniós forrásokon alapuló fejlesztéspolitika, amely magába foglalja a külhoni magyarok lehetőségekről való tájékoztatását, versenyképességüknek növelését vagy a források biztos megszerzésére való felkészítését. A 2007 – 2013 időszakban 383 milliárd eurós nagyságrendben lehet pályázni uniós projektek finanszírozására. Ehhez kapcsolódva Rajnai Gábor, a MeH előadója elmondta, a határok is új funkcióhoz jutottak: immár nem elválasztanak, hanem összekötnek, közös tervezési lehetőségeket, régiók összekapcsolását kínálják fel. Ezt vázolta Székely Edit is. Csutak István volt integrációs államtitkár szerint a Magyarországról eddig kapott pályázati pénzek nagy részét nem hatékonyan költötték el, sőt, több esetben a pályázatban foglalt céltól eltérő módon használták. Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere szerint, ha fejlesztési stratégiákról beszélünk, nem a gazdasági vonatkozásból kell kiindulni, hiszen „tizenhét év küzdelme nagyrészt arról szólt, hogy magyarul kell beszélni, a magyar kultúrát kell megtartani. Nekünk erről szól az életünk, és a gazdasági megközelítés ennek csak az eszköze. Aki így érzi jól magát, marad, más elmegy” – mondta Csegzi. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester kifejtette, a nemzetstratégiai céloknak a székelyföldi határokon belül kell megvalósulniuk. Ezért jött létre az általa elnökölt Szövetség a Székelyföldért Egyesület. A csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának munkatársa, Biró A. Zoltán szerint az eddigi támogatáspolitika néhol identitás-megőrzési vonalat követett. „Az a váltás, ami ma körvonalazódik, nagyon fontos. A magyar népesség hátrányos helyzetben van, ami az oktatást, önmenedzselést illeti. ” – mondta el Biró, aki szerint máris megkezdődött egy generációs váltás. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere megállapította, hogy a hármas határ nyújtotta lehetőségek, amelyekben hittek, nem hoztak sok hasznot, mivel nem volt közös stratégia és komoly infrastruktúra-fejlesztés. Törzsök Erika az ÚMSZ-nek nyilatkozott: „a nemzeti csőlátás, az önkéntes szegregáció sehová nem vezet. 2007. január 1-jétől Románia is az EU tagállama, és ez azt hozta, hogy a magyarság több mint kilencven százaléka azonos gazdasági, politikai és bizonyos értelemben jogi keretek közé került. Ez egy nagy kihívás, nagy lehetőség, ezzel a helyzettel meg kell tanulni jól gazdálkodni, hiszen jelentős források érkeznek a térségbe. Ugyanakkor Magyarországon tudjuk, hogy a kisebbségi létből adódó hátrányokat elsősorban az oktatás, a kultúra, a tudomány területén a támogatáspolitika adta eszközökkel meg kell tudni oldani. ” /Mihály László: A tét most a felzárkózás vagy a leszakadás. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

Új erdélyi rádióstúdió indítását tervezi az RMDSZ által az Erdélyi Magyar Televízió működtetésének céljával 2004-ben létrehozott Janovics Jenő Alapítvány. Kelemen Attila, a projekt megbízott felelőse elmondta: a marosvásárhelyi stúdió kialakítására az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítvánnyal köt szerződést a Janovics Alapítvány. A projekt keretében a Communitas 200 ezer lejt fordít a stúdió műszaki berendezésének beszerzésére és infrastruktúrájának kiépítésére, a rádió működésének biztosítására pedig évente további 400–500 ezer lejt szánnak. A berendezés a Communitas tulajdonát képezi majd, a Janovics Alapítvány pedig teljes körű, díjtalan használati jogot kap a különféle eszközök igénybevételére. Kelemen szerint az, hogy a projekt kezdeményezője az RMDSZ, nem jelenti azt, hogy a rádió a politikai propaganda eszköze lesz. Csép Sándor, a Janovics Jenő Alapítvány egyik alapító tagja a Krónikától értesült az Erdély FM létrehozásának tervezetéről. Felháborítónak tartja, hogy közel egyéves szünet után, 2006 decemberében tartott legutóbbi alapítványi ülésen egyáltalán nem volt szó produkciós rádióstúdió létrehozásáról. Sajnálatosnak tartja, hogy az alapítvány mára kizárólag az RMDSZ kézi irányítású érdekérvényesítő eszköze lett. A Janovics Jenő Alapítvány 2004 őszén meghívásos pályázaton kapott 300 millió forintot az erdélyi egész napos magyar televízió létrehozására. 2005. december 15-én elfogadott határozatával a Gyurcsány-kormány beleegyezett abba, hogy a 300 millió forintot az eredeti tervektől eltérően erdélyi magyar rádióhálózat létrehozására és televízióstúdiók támogatására fordítsák. Sem Rostás-Péter István, a közszolgálati rádió kolozsvári stúdiójának főszerkesztő-helyettese, sem pedig Orbán Katalin, a magyar szerkesztőség vezetője nem tud semmiféle megkeresésről az Erdély FM részéről. Irsay Miklós projektvezető /Paprika Rádió, Kolozsvár/ információi szerint az Erdély FM hírügynökségi szerepet töltene be. „Bennünket megkeresett Kelemen Attila. Bármilyen együttműködésre nyitottak vagyunk az Erdély FM-mel, de konkrét idősávokról még nem esett szó” – mondta el Erdei Róbert, a City Rádió /Szatmárnémeti/ társtulajdonosa és kereskedelmi igazgatója. A Partium Rádió /Nagyvárad/ főszerkesztőjét két-három hete néhány perces beszélgetés erejéig keresték meg, és tájékoztatták az induló Erdély FM terveiről, konkrétumokról azonban nem esett szó. „Öntől hallok erről először” – reagált a Krónika megkeresésére Nagy István, a Gaga Rádió /Marosvásárhely/ igazgatója. Balázs Árpád, a Príma Rádió /Székelyudvarhely/ felelős szerkesztője elmondta: nem értesült az induló új rádióról, és senki sem kereste fel a műsorajánlattal. Kovács Zsolt, a Sláger Rádió /Sepsiszentgyörgy/ felelős szerkesztője elmondta: nem keresték meg ezzel az ajánlattal. „Hallottam az új rádióról, de hivatalosan még nem kerestek meg minket” – nyilatkozta Günther Ottó, a csíkszeredai Fun FM főszerkesztője. /Hangol a Nagy Testvér. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

A budapesti Honvéd Kamaraszínház társulata erdélyi turnéja alkalmából március 21-én Csíkszentkirályra látogatott, ahol rövid ünnepség keretében tisztelettel adózott a község névadó szentjének emlékműve előtt. A Honvéd Kamaraszínház társulatának két tagja is – Domokos László és Bocskor Salló Lóránt – csíkszentkirályi és csíkszeredai gyökereikhez ragaszkodva szorgalmazták, hogy erdélyi turnéjuk során látogassanak el a csíki faluba. A társulat erdélyi kötődését elsősorban az indokolja, hogy nagyrészt Marosvásárhelyről Budapestre települt fiatal színművészekből áll a kamaraszínház. /Antal Ildikó: Itthon a Honvéd Kamaraszínház színészei. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./

Magyar művészet – Magyar művészek Erdélyben címmel kiállítás nyílt, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a fővárosi Vármegye Galériában. A kiállításon 25 művész munkáit tekinthetik meg az érdeklődők. A bemutatón szerepelnek többek között Árkossy István (Kolozsvár), Balla József (Nagybánya), Botár László (Csíkszereda), Fekete Zsolt (Marosvásárhely), Kazinczy Gábor (Temesvár) és Miklóssy Gábor (Kolozsvár) alkotásai. /Magyar művészek Erdélyben – kiállítás Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

Az RMDSZ csíki területi szervezete szervezi meg az autonómia-népszavazást Csíkszéken, mivel a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) – a csíkszeredait leszámítva – sem széki, sem helyi szervezetei nincsenek. A szövetség szavazóbiztosai azonban, más székelyföldi székektől eltérően, egy helyett négy kérdést tartalmazó ívvel keresik meg a választókat, és ezzel zavart keltettek az emberek körében – mondta a Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke. Az SZNT adatai szerint a népszavazáson december óta több mint száztízezer székelyföldi polgár mondott igent Székelyföld autonómiájára. A csíkszeredai Székely A csíkszéki „négykérdéses” felmérést az RMDSZ csíki területi szervezete végzi – erősítette meg Ráduly Róbert Kálmán elnök. „A felmérés hasznos lehet, s azt nemcsak az SZNT, hanem az RMDSZ is felhasználhatja”. Hozzátette: az SZNT minden széki népszavazáson feltett kérdése a kérdőív második helyén szerepel, és egyúttal arról is megkérdezik az embereket: „Egyetért-e azzal, hogy a történelmi Székelyföld eurorégióvá alakuljon?”, „Hajlandó-e többletadó befizetésével hozzájárulni az autonóm Székelyföld működéséhez?”, illetve „Egyetért-e azzal, hogy a Székelyföld autonóm státusát kizárólag törvényes eszközökkel kell megvalósítani?” Az összesített eredményeket az SZNT-nek is átadják – tette hozzá Ráduly. /Benkő Levente: Az RMDSZ kérdez az autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

Dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul ismerkedni, tájékozódni érkezett Marosvásárhelyre. Úgy érzi, vissza kell még jönnie Vásárhelyre, folytatni a műterem-látogatásokat. Most Kákonyi Csillát, Kiss Leventét, Haller Józsefet, Gyarmathy Jánost és a Hunyadi házaspárt, Lászlót és Máriát sikerült fölkeresnie, festőművészeket, szobrászokat és textilművészeket. Kíséretében könyves ember volt, Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó vezetője, az ő Műterem-sorozatukban jelent meg a meglátogatottak zöméről kötet. /Nagy Miklós Kund: Képnézegetőben műteremről műteremre. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./

A száz éve született Nagy István (Csíkszereda, 1907. júl. 5. – Kolozsvár, 1983. jan. 5.) karmester, hegedűművész, zenetanár hetven éve ismertette meg Marosvásárhely közönségét Bartók és Kodály művészetével – fejtette ki Guttmann Mihály kolozsvári karnagy, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, aki a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar névadójának munkásságát méltatta március 24-én Marosvásárhelyen a Közművelődési Palota színpadán, és emléklapot nyújtott át a 15 éve alakult kórus vezetőjének, Kovács András karnagynak. Nagy István a marosvásárhelyi római katolikus tanítóképző ének- és zenetanára (1934-41), a kolozsvári Tanítóképző Intézet (1941-46), majd a Magyar Zene- és Színművészeti Főiskola (1946-48) professzora és igazgatója, a Magyar Művészeti Intézet (1948-50), ill. Gh. Dima Főiskola (1950-74) tanára volt. A magyar zenei anyanyelv jelentős művelője már marosvásárhelyi tanárként megszervezte iskolájának fiú vegyes karát. Ezt a munkát magasabb szinten folytatta a kolozsvári tanítóképzősök országos hírűvé emelt vegyes karával, valamint a nevét viselő énekkarral. Az 1948-ban újjászervezett Dalosszövetség elnökeként karmesterképzésre és modern műsorpolitikára törekedett. Nagy Istvánt mély hazaszeretet jellemezte. Aki ma hivatásának tekinti a zenei anyanyelv tanítását, az mind Bartók Béla és Kodály Zoltán és Nagy István – és Guttmann Mihály – tanítványának tekintheti magát. /Bölöni Domokos: 15 éves az ifjúság kórusa. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

Március 26-án Csíkszeredában befejeződött a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által a Székelyföld területi autonómiája kapcsán szervezett referendum. „Március 2. -ától mostanig 7. 066 csíkszeredai, illetve csíkcsomortáni és csíkrákosi személynek kértük ki a véleményét a mozgóurnák segítségével. 6. 990-en (98,9%) szavaztak a Székelyföld autonómiája mellett, 61-en voksoltak ellene, illetve 15 szavazatot semmisnek nyilvánítottak” – nyilatkozta Csibi Barna, az SZNT csíkszeredai szervezetének elnöke. /Befejeződött az autonómiareferendum Csíkszeredában, = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

Már csak a „politikai akaraton”, elsősorban a kisebbségi törvény elfogadásán és a tanügyi törvény módosításán múlik az, hogy a romániai kisebbségekhez tartozó diákok könnyebben sajátíthassák el az ország nyelvét. A célt szolgáló tanterv ugyanis a véglegesítéshez közeledik – közölte Balázs Lajos csíkszeredai egyetemi tanár, Sapientia tanszékvezetője, az új románnyelv-oktatási tantervet kidolgozó bizottság vezetője. „Alapvetően az oktatási stratégiával van a probléma” – figyelmeztetett Balázs Lajos az egyetemi tanár. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke rámutatott: a kisebbségi törvény éppen az oktatási fejezetnél állt meg, amelyet azonban már eredeti formájában elfogadtak a képviselőházi szakbizottságok. A kisebbségi törvény oktatási fejezete kimond bizonyos elveket. Az elfogadott cikkelyek közt olyan is található, amely leszögezi, hogy a kisebbségi iskolákban valamennyi tantárgyat anyanyelven kell tanítani, Románia földrajz és történelme tárgyakat is, ezeket jelenleg románul kell tanítani. Asztalos szerint lehetséges, hogy az új miniszter új államtitkáraival újabb tervezetbe kezd. /Lokodi Imre: Román tanterv van, törvény még nincs. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

A bejelentett érték több mint háromszorosáért adta el Markó Béla a Mentor kiadóbeli részesedését a cég igazgatójának, Káli Király Istvánnak. Ez derül ki a miniszterelnök-helyettes napokban frissített vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatából. A december végi nyilatkozatában Markó még arról számolt be, hogy a Mentor kiadóban 10/45-ödös részesedéssel rendelkezik, melynek értékét akkor 3200 euróra becsülte. A március 21-én keltezett érdekeltségi nyilatkozatában már nem szerepel a mentoros tulajdonrész. Vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy 2007-ben 33 ezer lej értékben adott át részvényeket Király Istvánnak. Az adásvétel tényét a Mentor igazgatója is megerősítette. A részvényeladásból származó összeg – mely közel kétharmadát teszi ki az éves miniszterelnök-helyettesi fizetésnek – nem szerepel viszont Markó Béla vagyonnyilatkozatának a bevételi oldalán. Itt csupán a Mentortól kapott 9000 lejes osztalék található. A miniszterelnök-helyettesi éves fizetés 50 202 lej, az RMDSZ-elnöki juttatás pedig 45 371 lej. Markó tavalyi vagyonnyilatkozata alapján az ügyészség korrupcióellenes osztálya is vizsgálatot indított. Akkor ugyanis a miniszterelnök-helyettes 90 ezer lejes szerzői jogdíjból származó jövedelemről számolt be. A bevételt Markó Béla azzal magyarázta, hogy öt évre eladta versei kiadási jogát egy magyarországi és egy romániai könyvkiadónak. Később kiderült, a jogdíjat a csíkszeredai Bookart Kiadó fizette. A Bookart korábban egyetlen könyvet sem adott ki, és mindeddig Markó verseivel sem lépett piacra. A kisvárosi tömbházlakás árával egyenértékű összeg pedig a legnagyobb, amelyet a romániai magyar könyvkiadásban 1989 után szerzői jogdíjként kifizettek. Az elmúlt napokban frissítette vagyonnyilatkozatát Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter is, aki tárcavezetőként 46 953 lejt, a Progress Alapítvány elnökeként pedig 11 832 lejt könyvelhetett el. Borbély László tárca nélküli területrendezési miniszter vagyonnyilatkozatából az derül ki, hogy a családjában továbbra is a feleség az elsőszámú kereső. Míg Borbély miniszteri fizetése 2006-ban 46 953 lejre rúgott, melyet az RMDSZ-től kapott 2731 lejjel és a Sapientia Tudományegyetemen tartott órákért járó 424 lejjel egészített ki, a felesége, Borbély Melinda a román közszolgálati rádiónál viselt tisztségekért 64 304 lejt keresett. /Gazda Árpád: Miniszteri adok-veszek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

A Világbéka – „Beszéljük meg!”, az Új Magyar Szó maszol.ro turnéjának csíkszeredai állomásán a MIÉRT vendégei voltak. Borboly Csaba, a MIÉRT-elnöke fejtegette: „Fontos a hazai magyar nyelvű minőségi honlapok ismerete. Ugyanis a fiatalok inkább a külföldi, a magyarországi portálokról értesülnek az eseményekről”. /H. I. : A MIÉRT vendége volt a Világbéka. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

A nem hivatalos autonómia-népszavazás eredményeinek érvényesítésére hazai és nemzetközi szakemberekből álló bizottságot alakított a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), tájékoztatott Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke. A szakbizottság megalakításáról az SZNT sepsiszentgyörgyi ülésén döntöttek. „Hamarosan személyesen is megkeresünk néhány szakembert, és felkérjük őket a közös munkára. Eva Maria Barki nemzetközi jogász és Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor jelezte részvételét, de többek között számítunk Antal Árpád háromszéki RMDSZ-képviselő, szociológus és Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester segítségére is” – sorolta Ferencz Csaba. /Kovács Zsolt: Bizottság érvényesíti a referendum adatait. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

Nem ütközik az alkotmányba a választási törvény, amely 25 ezer aláírást követel meg a választáson részt vevő, parlamenti képviselettel nem rendelkező kisebbségi szervezetektől, döntött az Alkotmánybíróság a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) által kért alkotmányossági vizsgálatra válaszolva. Az alkotmányossági kérdés a február 4-ére kiírt székelyudvarhelyi időközi választások kapcsán merült fel, amelyen az MPSZ nem indulhatott, mert nem rendelkezett az előírt 25 ezer támogatóval. A Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezette szervezet bírósághoz fordult. A másodfokon ítélkező csíkszeredai törvényszék január 30-án elfogadta az MPSZ indokait, felfüggesztette az MPSZ indulási kérelmének tárgyalását, és az Alkotmánybírósághoz fordult. A folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárás miatt hiúsult meg a február 4-ére, illetve másodszor március 25-ére kiírt szavazás. A kormány harmadszorra április 29-én hívta urnák elé a választókat. Arról, hogy ezen a választáson indulhat-e az MPSZ, a csíkszeredai törvényszéknek a napokban kell döntenie. /Kovács Csaba: Elutasított MPSZ-kifogás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

Balási András (sz. Marosvásárhely, 1967) volt a vendége Marosvásárhelyen a Súrlott Grádics irodalmi körnek. A költő, tanár, dramaturg (nemrégen védte meg doktori disszertációját, a színi akadémián tanít) jó pár éve közöl az irodalmi lapokban, bemutatkozó kötete 1996-ban jelent meg. Ígéretes formaművész. (Kötetei: Válasz a győztesnek, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1996.; Végül, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2002.; Mintha égi hinta, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2004.) Felolvasás előtt a marosvásárhelyi Cantuale énekegyüttes teremtett versváró hangulatot. /Gergely Attila: Szívemre lehelj halk derűt. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

Neves csíkiak című, kéthetes honismereti vetélkedő zajlik Csíkszeredában a Hargita Megyei Könyvtár és a csíkszeredai önkormányzat szervezésében, a résztvevőknek tizenöt kérdésből álló tesztet kell kitölteniük. Az a cél, hogy minél többen megismerjék a vidék történelmét, magyarázta Vitos Zsófia könyvtáros. /Márton Róbert: Történelmi vetélkedő korhatár nélkül. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

Kodály Zoltán halálának 40., születésének 125. évfordulója alkalmából rendezett megemlékező ünnepséget a Kriza János Néprajzi Társaság április 4-én Kolozsváron. A rendezvényen dr. Almási István néprajzkutató tartott előadást „Az erdélyi népzene Kodály Zoltán életművében” címmel. Kodály erdélyi gyűjtőútjain azokat a településeket kereste fel, ahol Bartók nem járt. A gyergyói medencében, a Csíki havasokban és a bukovinai székely falvakban gyűjtött. Kodály kompozícióiban összesen 110 dallamot használt fel, ezek 90 százaléka székelyföldi és bukovinai. Az ünnepségen a szerző jelenlétében ismertették Móser Zoltán Cantus Hungaricus címmel megjelent fotóalbumát. Móser Zoltán a 60-as évek óta járja Erdélyt és Felvidéket, és készít felvételeket, jelenleg tanít is Kolozsváron. A Cantus Hungaricus kétnyelvű, angol és magyar album anyaga hosszabb ideje készen állt, Magyarországon nem sikerült kiadni, a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadó jelentette meg, kiváló kivitelezésben. Az est végén a Tarisznyás együttes nyújtott rövid ízelítőt a Kodály által gyűjtött csíkkászoni népdalokból. /A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Április 11-én a csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumban megkezdődött a technológia tantárgyverseny országos döntője. Bondor István főtanfelügyelő beszéde után Lányi Szabolcs, a Sapientia Egyetem professzora a versenybizottság elnökeként köszöntötte a résztvevőket. Az eredményhirdetés április 14-én lesz. /Takács Éva: Országos tantárgyverseny Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./

Április 12-én nyílik a XIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a budapesti Kongresszusi Központban. Mintegy huszonöt országból érkeznek szerzők és kiállítók a fesztiválra. Romániát a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó, a csíkszeredai Corvina Könyvesház, a marosvásárhelyi Romániai Magyar Könyves Céh (ezen belül a ProPrint, a Kriterion, a Mentor stb. könyvkiadók) képviselik, de a romániai Kulturális és Vallásügyi Minisztérium is helyet biztosít az erdélyi kiadóknak. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó új könyveit a szerzők jelenlétében mutatja be a fesztiválon. /Bertha Zoltán: Erdélyiség és modernség, Egyed Ákos: A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig, Kántor Lajos: Reményik Sándor – a mítosz és az erdélyi valóság, Kozma Mária: Szarvassá vált, Nagy Miklós Kund: Míg a magnó összekapcsolt, Pomogáts Béla: Függetlenség és felelősség, Magyar ezredforduló, Tömöry Péter: Erdélyi anekdotika, Mircea Dinescu: Szegek, ebek, szúró darazsak. / /Könyvek nemzetközi seregszemléje Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./

Fergeteges sikert aratott április 10-én Gyergyószentmiklóson a magyarországi Dévai Nagy Kamilla és növendékei Krónikás tavasz című előadása, a Pro Art Galéria szűknek bizonyult az érdeklődők befogadására. A Liszt Ferenc- és Kazinczy-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével kitüntetett művésznőt tanítványai, a Krónikás Zeneiskola két felvidéki, egy-egy korondi és szovátai növendéke és Labant Csaba zeneszerző kísérte el. Hétnapos erdélyi turnéjuk során Csíkszeredában léptek fel, majd Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Korond, Szováta és Marosvásárhely következik. /Jánossy Alíz: Erdélyben a krónikások. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

Április 12-én Székelyudvarhelyen elkezdődött a XIV. Országos Diákszínjátszó Fesztivál, a csíkszeredai Mágamaszk, a temesvári Bartók Béla Líceum színjátszó köre, a nagyváradi Létra, a székelyhídi Graffiti, a zilahi Wesselényi Kollégium és versenyen kívül a sepsiszentgyörgyi Osonó csapat mutatta be játékát. A Vitéz Lelkek szintén versenyen kívül játszotta a Rómeó és Júlia című musicalt, ellenben versenybe szálltak A mostoha monológja, avagy egy változat Hófehérkére című darabbal. /(bb): Játsszák az ODIF-ot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 13./ A házigazda-szerepét hatodik alkalommal vállalták fel az udvarhelyiek. A rendezvényen tizennyolc erdélyi, illetve magyarországi diákszínjátszó csoport közel négyszáz fellépője vesz részt. /Diákszínjátszók Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

A pécsi Környei Társaság Környei-emlékdíjjal tüntette ki dr. Kelemen Józsefet, a Csíkszeredai Megyei Kórház nyugalmazott kórboncnok-neuropatológus főorvosát, aki március 30-án a Magyar Tudományos Akadémia pécsi székházában vette át a rangos szakmai kitüntetést. /Forró-Erős Gyöngyi: Környei-emlékfa dr. Kelemennek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

Hangsúlyos visszhangja volt a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes magyarországi turnéjának. A csíkszeredai néptáncegyüttes Egerben, Budakeszin, Budapesten és Siófokon mutatta be a Góbé virtus című farsangi táncjátékot, mindenhol telt ház fogadta őket. A jövő héten újabb bemutatót tart az együttes a csíkszeredai Városi Művelődési Házban. Az Orza Calin rendezte, Még szólnak a harangok című produkció a mezőségi népi kultúrából nyújt ízelítőt. /Antal Ildikó: Aratott a néptáncosszékely virtus. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

Misztótfalusi Kis Miklós, a tudós tipográfus Alsómisztótfaluban, Nagybánya közelében született 1650-ben és 305 éve, 1702-ben halt meg Kolozsvárott. Misztótfalusi Kis Miklós jeles, európai szinten is elismert tipográfus volt. Püspöki megbízásból kinyomtatta a nyelvezetében és helyesírásában is megjavított “Aranyas Bibliát,” aminek példányait hazahozta. Sok támadás érte a Szentírás állítólagos meghamisítása miatt. 1698. június 11-én, a nagyenyedi Vártemplomban volt az a zsinat, amely az eklézsia megkövetésére és művének, a védekezésként megírt Mentségnek a visszavonására ítélte. Ennek a pernek a 300. évfordulóján, 1998. június 11-én a templom előcsarnokában avattak emléktáblát, melyen Szabó Lajos drámájának utolsó szavai olvashatók: “Mondék magamban: Hozzáfogok én egy szegény legény lévén és megmutatom, hogy egy szegény legénynek szíves devotiója többet teszen, mint egy országnak ímmel-ámmal való igyekezeti, és hogy Isten gyakran alávaló és semminek állított eszközök által tapasztalható-képpen való segítségével viszi véghez az ő ditsőségét. ” (Mentség) „Emlékeztetőül a tudós tipográfus nagyenyedi perének 300-ik évfordulójára. Nagyenyed 1998. jún. 7. A Romániai Református Egyház Zsinata. ” Ugyanebben az évben (1998. okt. 17) a Kollégium megalapítása 375. évfordulójának tiszteletére rendezett előadásra zsúfolásig megtelt Nagyenyeden a Vártemplom. Becslések szerint kb. 1500 ember volt kíváncsi Szabó Lajos drámájára Misztótfalusi életéről és küzdelmeiről. A Mentséget enyedi tanárok, diákok és papok adták elő. A rendező és főszereplő, az előadás mindenese ifj. Pásztori Kupán István ref. lelkész-tanár volt. Átdolgozta az eredeti drámát. Máshol is előadták a drámát, először Gyulafehérváron a Teológiai Szemináriumban, majd Csíkszeredában három különböző helyen, aztán a Kolozsvári Protestáns Teológián és a Királyhágómelléki Református Püspökség dísztermében, Nagyváradon, végül újból Nagyenyeden. Nagyenyed és Bethlen Gábor Kollégiuma csaknem tíz éve így állított emléket híres vén diákjának. /Bakó Botond: Misztótfalusi Kis Miklós (1650–1702) emlékezete. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./