Megjelent Tompa Gábor: Noé színháza (Versek, díszkiadás) /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című kötete. A könyv Tompa Gábor istenes verseinek antológiája, nem a hívő, hanem a hinni akaró, gyötrődő, az Édenből, a bizonyosság paradicsomából kiűzetett ember gyötrődéseiről szólnak, aki számára csak egy bizonyosság van: Krisztus tagadhatatlan szenvedése. A kötetet Gaál András festőművész grafikái illusztrálják. /A Pallas-Akadémia új könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Őrizetbe vették Csibi István csíkszeredai üzletembert és hét feltételezett bűntársát – többségük Csibi cégeinek alkalmazottja – többrendbéli erőszakos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanújával. A 38 éves Csibi István, hat Hargita megyei cég társtulajdonosa, valamint 13 másik személy ügyében a rendőrség és a marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság ügyészei folytatnak vizsgálatot emberölési kísérlet, rablás, személyes szabadságtól való megfosztás, közerkölcs elleni vétség és más bűntettek alapos gyanújával. 1999 és 2004 között a tizennégy személy több erőszakos bűncselekményt követett el a Csibi cégeit ért károk behajtása, a cégekkel perben álló személyek megfélemlítése vagy megbüntetése érdekében. /Őrizetbe vették Csibit és társait. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

Ápr. 24-én ismét rangos nemzetközi tudományos rendezvény színhelye volt a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház: az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság (EMT) immár tizenkettedik alkalommal szervezte meg az OGÉT 2004 elnevezésű Nemzetközi Gépész Találkozót. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntését követően a több mint 140 külföldi (svájci, magyarországi és szlovákiai) és hazai (köztük székelyudvarhelyiek és csíkszeredaiak) szakember plenáris ülésen vett részt. Délután a szekciók – számítógépes tervezés és gyártás, minőségbiztosítás és környezetvédelem, finommechanika, optika, mechatronika, illetve általános gépészet – keretében mintegy 80 előadás hangzott el. A hagyományokhoz híven a szervező, az EMT az idén is a konferenciát megelőzően – ápr. 23-án – ismerkedő jellegű egész napos kirándulást szervezett a résztvevők számára Csíksomlyó – Gyimesek – Sósmező – Ojtoz-szoros – Kézdivásárhely – Csíksomlyó útvonalon. /Hecser Zoltán: Rangos tudományos találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

Sikeres volt a Sapientia – EMTE 2004-es első felvételi-felkészítője Marosvásárhelyen. A Sapientia – EMTE felvételi tájékoztató füzete tartalmazza a csíkszeredai, kolozsvári és marosvásárhelyi karok által meghirdetett 18 szak részletes ismertetését, a felvételi vizsga követelményeit, könyvészetet, felvételi szabályzatot és további információkat. Az egyetem honlapján, – www.emte.ro – kellene szerepelniük a tovább információknak. Azonban a honlap már egy jó ideje „halott". /(Máthé Éva): Itt és most. „Halott" honlap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

Páskándiné Sebők Anna szerkesztő, Páskándi Géza író özvegye a Duna Televízió csapatával járja Erdélyt, volt politikai foglyokat keres föl az 1956–65-ös időszakból. A napokban meglátogatta Gyergyószárhegyen Ferencz Ervin atyát, a Szoboszlay-per volt elítéltjét, Gyergyószentmiklóson pedig Salamon László volt 56-os elítéltet, majd Csíkszereda felé vette útját. Páskándiné Sebők Anna rámutatott, nemcsak a fiatalok, de az idősek sem ismerik azt az eseménysorozatot, amely 1956 és 65 között végbement Erdélyben, a borzalmas meghurcoltatásokat és az egymást követő pereket. Több mint négy és fél éve kutatja az erdélyi 56-os eseményeket, és azt kellett tapasztalnia, hogy az embereknek az egészről fogalmuk sincs. Mostani munkájukkal tizennyolc pert dolgoznak fel, körülbelül négy és fél, ötórás film lesz, amely feldolgozza az 56 utáni temesvári pert, a Szoboszlay-féle pert, az érmihályfalvi pert, a váradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének perét, a kolozsvári képzőművészekét, a Bolyai 1-es, 2-es és 3-as pert, mert itt három per következett egymás után 56 őszétől 58 végéig, a ferencrendi szerzetesek és Csiha Kálmán perét, a teológusok perét, a Küküllő menti röpcédulásokét, a Fekete Kéz, valamint a csíkszeredai tanárok és diákok perét, azon 56-os elítéltek pereit, akik a forradalom idején Magyarországon küzdöttek, majd itt ítélték el őket és a 65-ös „államellenes ügy" perét. Ezek a perek 11–12 ezer embert érintenek, és eddig nem készült róluk komoly felmérés, s nem tudják az összes elítélt számát sem. Megkérdezhető, mit csinálnak a fiatal történészek? Most dolgozó csapatukban az operatőr Sára Balázs, a hang Alföldi Jenő, a gyártásvezető Sarudi Gábor. Az egyik fő támogató a Duna Televízió. A filmben sok lesz a dokumentum, eddig ismeretlen dokumentumok is, mint a Szoboszlay-perben kimondott halálos ítéletek, a kivégzések jegyzőkönyvei, tehát olyan dokumentumok, amelyek eddig nem jelentek meg. /Gál Éva Emese: Filmszalag örökíti meg az emlékezetnek. Meghurcoltatások, perek Erdélyben 1956–65 között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Hargita megyében tovább tart a román lakosság elűzése, miközben a magyar értelmiségiek azon fáradoznak, hogy Csíkszereda román közigazgatását és vele együtt a karhatalom és az igazságszolgáltatás szerveit hamis vádakkal lehetetlenné tegyék. Ez volt Andrian Paunescu szenátor politikai nyilatkozatának lényege a szenátus ápr. 26-i ülésén. Csíkszeredában maffia-tevékenység vádjával őrizetbe vették Csibi István vállalkozót. Az bukaresti Adevarul beszámolókat közölt Csibi István és több alkalmazottjának tettlegességeiről, idézett tanúvallomásokat, amelyek azt állítják, hogy a rendőrség, az ügyészség több tisztségviselője tetemes anyagi ellenszolgáltatások fejében összejátszott a bűnszövetkezettel. Adrian Paunescu szerint „a magyar radikálisok offenzívája székelyföldi etnikai tisztogatást szándékozik véghezvinni". „Vajon az RMDSZ vezetősége, kollégáink az RMDSZ parlamenti csoportjából miért nem foglalnak állást a radikálisok ellen?" – kérdezte Paunescu. Ezután szót kért dr. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor. Reméli, hogy a román állam illetékes hatóságai végigviszik, amit elkezdtek, és az ország törvényeinek szellemében járnak el Hargita megyében, jelentette ki. Csodálja, hogy a feltételezett magyar bűnöző ilyen jó ügyvédet talált, mint Paunescu. /Béres Katalin: A csíkszeredai bűnszövetkezet szóvivőre talált a Szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának hallgatóból álló színjátszó csoport az első nagysikerű csíkszentsimoni fellépésük után egyre több helyszínen és közösségnek adják elő a dr. Papp Kincses Emese által írt és rendezett Árpád-házi Szent Erzsébet oratóriumot. Csíkdánfalva és Csíkszentkirály után Kolozsvárra is eljutottak. A következő állomásuk Csíkszenttamás volt. /Veress Dávid: Hitük és nemzetük szolgálatában… = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 2./

Csíkszereda Zsögöd felőli kijáratánál hatalmas reklámtábla hirdeti, hogy 75 éves a csíki hoki. A kétnapos ünnepi program a Csíki Székely Múzeumban kezdődött, a csíki hoki múltjáról és jelenéről szóló kiállítással. Az évforduló tiszteletére készült könyvet, fotóalbumot és filmrészleteket máj. 1-jén mutatták be a nagyközönségnek. Becze Zoltán készítette a 75 év kék-fehérben című filmet. Székedi Ferenc újságíró irányításával készült a Hoki a Hargita alján című könyv, amelynek több szerzője a csíki jégkorong egy-egy időszakát elevenítette fel. A Vákár Lajos Műjégpálya előcsarnokában Sárpátki Zoltán képzőművész által készített Vákár Lajos-domborművet lepleztek le, majd a jégpályán a múlt, a jelen és a jövő jégkorongozói vonultak fel. /D. Balázs Ildikó: Hetvenöt év hőseit ünnepelték. Film, fotóalbum és könyv készült a csíki hokiról. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

A Sajtófigyelő Ügynökség szervezésében Bukarestben rendezték meg a Szólásszabadság Hetét. A rendezvénysorozat keretében máj. 1-jén nyílt napot tartottak a bukaresti szerkesztőségek. A rendezvény meghívottja volt Szondy Zoltán, a Hargita Népe munkatársa, is, akit öt megvert újságírótársával együtt kitüntettek szókimondó, a csíkszeredai közállapotok visszásságait feltáró, leleplező írásaiért. Mint ismeretes, Szondy Zoltánt három ízben is bántalmazták. A verőlegények és felbujtóik előzetes letartóztatásban vannak. /Kitüntették Szondy Zoltánt. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./

Máj. 2-án újabb kiállítás-megnyitóra került sor Tordán az IKE-galériában. A tárlaton az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesület (EMME) tagjainak munkái láthatók. A harminc kolozsvári, nagybányai, csíkszeredai, zilahi és tordai képzőművész-tanár munkái műfaji és tematikai szempontból egyaránt változatosak. /Ladányi Emese Kinga: Művészpedagógusok tárlata Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

A marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság ügyészei vádat emeltek Csibi István csíkszeredai vállalkozó ellen emberölési kísérlet miatt, míg a Tankó Róbert ellen emberölési kísérletben való bűnrészesség miatt indított eljárást megszüntették. Csibi István 2000. nov. 4-én, csíkszeredai cége épületében, Tankó jelenlétében egy baseballütővel támadt Magyari Tiborra, akit megpróbált fejbeverni. A védekező áldozat bal karja eltörött, Magyari 30–35 napos orvosi ellátásra szorult. Csibi ellen más ügyekben is vizsgálat folyik, a vállalkozó, valamint Tankó Róbert és Bartalis Csaba továbbra is előzetes letartóztatásban van. /Bíróság elé állították Csibit. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Gelencén máj. 9-én, vasárnap szobrot avatnak, a nagyközség Bodor György emléke és életműve előtt tiszteleg. Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotása révén a székelység történetét kutató, a Bukovinába telepített, majd a Kárpát-medencében szétszóródott csoportok megmaradásáért és együtt tartásáért cselekvő személyiség szülőföldjén jut életművéhez méltó emlékhez. A Bodor György nevét viselő gelencei művelődési egyesület, a polgármesteri hivatal, az egyházi és az oktatási intézmények az újabb térplasztikai alkotás felavatásával Gelence Háromszék legelkötelezettebb emlékjelállító és műemlékmentő községei közé emelkedik, írta Sylvester Lajos. A település másik kiemelkedő személyiségének, Jancsó Benedeknek már van portrészobra. A műemlék templom, egy egész sor térplasztikai alkotás, a millenniumi, a világháborús és szabadságharcos emlékművek szerepet játszottak abban, hogy Gelence a múlt év legdinamikusabban fejlődő nagyközsége volt. Halász Péter néprajzkutatónak a Honismeret 2004/2. számában közölt esszéjéből vett részlettel emlékeztek dr. Bodor Györgyre. Kézdivásárhelyen született 1904-ben, de valójában mindig a vele szomszédos Gelencét tartotta otthonának, családja fészkének, s oda is tért meg halála után. A jogi egyetemet Budapesten végezte. Azok közé az emberek közé tartozott, akik soha nem nyugodtak bele Szent István országának szétdarabolásába. Fiatalon kapcsolódott Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártjához, amelynek 1934-ben főtitkára lett. 1945-ben a Bácskából menekülő bukovinai székelyek letelepítését vállalta. Bonyhád székely szellemi központtá szervezését akarta elvégezni, de a kommunista hatalomátvétel keresztülhúzta terveit. A kecskeméti Forrás folyóirat közölte Bodor György Székely honfoglalás 1945-ben című visszaemlékezésének részleteit /1975/3-4/. A bukovinai székelyek 1764 óta idegenek között éltek. 1945 után Tevelen Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézetet alapítottak 12 székely pedagógussal. 1947-ben Németh Kálmánnal, a bukovinai Józseffalva legendás plébánosával Bonyhádra hívták Herepei Jánost, a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatóját, s megteremtették a bonyhádi Székely Múzeum működéséhez szükséges feltételeket. Később Bodor György barátaival, az ország állapotán és jövőjén vitatkozva, lehetőség szerinti szellemi műhelyt teremtve találkozgattak, közben politikai ügynökök figyelték őket. Püski Sándorral együtt letartóztatták őket és 1962 júniusában Budapesten a bíróság Bodor Györgyöt is elítélte három és fél évre. Szabadulása után a székely falutörvényekről, heraldikai képletekről s a székely nemzetségi szervezetről szóló írásai különböző folyóiratokban jelentek meg. 1967-ben fejezte be, de 1976-ban bekövetkezett haláláig csiszolgatta nagyszabású történelmi munkáját, amely A székely nemzetségi szervezet /Pallas Akadémia Kiadó/ címmel 2003-ban jelent meg Csíkszeredában /(sylvester): Egy ,,izzó lelkű magyar” ember. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./ Németh Kálmán könyve a bukovinai székelyek hazatéréséről: Százezer szív sikolt /Bácsjózseffalva, 1941/

Az MPSZ Csíkszerdában saját, független polgármester jelöltet indít Papp Előd jelenlegi alpolgármester személyében. Az MPSZ benyújtotta a választási irodához a jelöltek névjegyzékét, de ezt visszautasították. /(Daczó Dénes): Papp Előd független polgármester- jelöltként indul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Áprilisban Budapesten a Nemzetközi Könyvfesztiválon a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó önálló standon mutatkozhatott be, a Határon Túli Magyarok Hivatala segítsége révén. Tőzsér József igazgató arról tájékoztatott, hogy elvitték valamennyi tavaly kiadott könyvüket, 45 címet, s még ugyanannyit korábbi kiadványaikból. Standukon kapott helyet a kolozsvári Polis, Pro Philosophia és Kalota, valamint a sepsiszentgyörgyi T3 Info. A többi erdélyi könyvkiadó a Romániai Magyar Könyves Céh standján osztozott. A Pallas forgalma jóval nagyobbnak bizonyult minden eddiginél. – A közeljövőben a magyar kiadókkal közösen a határon túli magyar könyves műhelyek is részt vehetnek az EU-s pályázatokon. A Pallas-Akadémia Könyvkiadónak üzlethálózata van Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen és Nagyszalontán. A marosvásárhelyi székhelyű Erdélyi Magyar Könyvklub postán terjeszti a könyveket. Magyar könyvet forgalmaz még a kolozsvári Röser antikvárium, a Gaudeamus és a Phoenix, míg a vásárhelyi Mentor Kiadónak is van két üzlete. A Pallasnak is van könyvposta szolgálata. /Cseke Gábor: Minden budapesti könyvfesztiválon ott voltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj.7./

Máj. 7-én tartották Nagyváradon, a Szigligeti Ede Állami Színházban az RMDSZ országos kampánynyitóját. Markó Béla elmondta: alapjában véve a romániai magyarság továbbra is egységes, a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy hat százalékos a szövetség támogatottsága. Szerinte az alternatív szervezeteknek is az RMDSZ-ben van a helyük. – Az RMDSZ a legutóbbi választások eredményei alapján 145 polgármesterrel és kétezer négyszáz önkormányzati képviselővel rendelkezik. A június 6-án tartandó romániai helyhatósági választásokon az RMDSZ növelni szeretné városvezetőinek a számát. A romániai önkormányzatokban a legutóbbi törvénymódosítások szerint csökkenni fog ugyan a képviselők száma, a szervezet viszont arányaiban véve mindenképpen növelni szeretné. Markó Béla felsorolta az RMDSZ megvalósításait: az egyházi ingatlanok valamint, a föld- és erdőtulajdon visszaszerzése, a kétnyelvű táblák, valamint a Szabadság-szobor visszaállítása. A továbbiakban Kelemen Attila (Marosvásárhely), Ilyés Gyula (Szatmárnémeti), Albert Álmos (Sepsiszentgyörgy), Ráduly Róbert (Csíkszereda), Ladányi László (Székelyudvarhely), Kovács Attila (Brassó) valamint Bíró Rozália (Nagyvárad) polgármester-jelöltjeinek rövid bemutatkozó beszédét hallgathatták meg a jelenlevők. Az ünnepségen Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök is felszólalt. /Borbély Tamás: Országos RMDSZ kampánynyitó Nagyváradon. Minél nyitottabb és befogadóbb szövetségre van szükség – véli Markó Béla. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Máj. 6-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó nyolc kötet neves szerzőit vonultatta fel. Dávid Gyula az Írók, művek, műhelyek Erdélyben című irodalomtörténeti kötetéről, Pomogáts Béla az Erdélyi tetőnről, Péntek János az Anyanyelv és oktatás című könyvéről, Kozma Mária a Vérkápolna című történelmi regényéről, Tompa Gábor a Noé színháza című kötetéről, Kovács András Ferencnek a Tengerész Henrik búcsúzik című kötete húsz évi utáni újrakiadásáról, Kányádi Sándor a Dél keresztje alatt és Küküllő kalendárium című verseskötetéről beszélt. /Ö. I. B.: Hét szerző, nyolc könyv. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Szilágyi Zsolt RMDSZ-es képviselő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) nagyváradi polgármesterjelöltje függetlenként sem indul a jún. 6-án tartandó romániai helyhatósági választásokon. Az RMDSZ ellen fellépő MPSZ Nagyváradon Orbán Mihály személyében csak egy tanácsosjelöltet indít. Nem így Szatmárnémetiben, ahol a tanácsosjelöltek mellett Pécsi Ferenc RMDSZ-es képviselőt sikerült független polgármesterjelöltként iktatni. Szilágyi Zsolt közölte, az idő nem volt elegendő idő ahhoz, hogy a szükséges aláírásokat összegyűjtsék. A képviselő kifogásolta, hogy az Alkotmánybíróságon nem született még döntés az MPSZ óvása kapcsán. Csíkszeredában Pap Előd, Gyergyószentmiklóson pedig Pázmány Atilla indul függetlenként a helyhatósági választásokon a városvezetői tisztség megszerzéséért folyó küzdelemben. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester jelölését is iktatták. Érdekes helyzet alakult ki Hargita megyében, ahol az MPSZ jelöltjei testületileg a Német Demokrata Fórum listáira iratkoztak. /Borbély Tamás: Szilágyi Zsolt nem indult polgármesterjelöltként Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Garda Dezső gyergyói képviselő a napokban törvényjavaslatot tett a parlament asztalára, amelyben kérte: a történelmi magyar egyházak kapjanak a szórványtelepüléseken állami támogatást. Az előbbi kormányzat még 1999-ben hozott egy sürgősségi kormányrendeletet, amely különleges státust adott Hargita és Kovászna megyében a román ortodox egyháznak, emlékeztetett Garda Dezső. Ennek megszavazását akkor az RMDSZ meg a kisebbségi képviselők és szenátorok próbálták megakadályozni, végül a többség mégis megszavazta. A törvénytervezet történelmi igazságtalanságot szüntetne meg. Garda elmondta, hogy az ötlet Darvas-Kozma József csíkszeredai plébánosé, aki egyben a főegyházmegye szórványbizottságának titkára is. /Román Győző: Támogatást a szórványban működő egyházaknak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 11./

Gyergyószentmiklóson kiállítás nyílt a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a Hargita megyei Kulturális Központ szervezésében Borsos Miklós szobrászművész tusrajzaiból a Tarisznyás Márton Múzeumban. A tárlat egy vándorkiállítás első állomása, amely a művész Erdélyben eddig még ki nem állított tusrajzait mutatja be a Székelyföldön: ezután a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, júniusban Csíkszeredában, júliusban Gyergyóditróban nyílik a kiállítás. A gyergyószentmiklósi tárlatot Erdős Tibor, a múzeum igazgatója nyitotta meg, majd Bancsi Edit, a Borsos Miklós alapítvány titkára és Borsos Géza, az alapítvány elnöke szóltak a kiállítás anyagáról, emlékezve a nagyszebeni születésű, de csomafalvi származású szobrászművészről. /Borsos Miklós vándorkiállítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Újból megjelent Szabó Gyula: Gondos atyafiság /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című regénye. A regény első kötete 1955-ben, a második 1958-ban, míg a harmadik kötet 1961-ben látott napvilágot. A Gondos atyafiságot úgy szokás emlegetni, mint a kollektivizálás „nagy regényét”. A mostani újrakiadást egy 19 oldalas előszóval látta el a szerző, amelyből a regény megírásának és kiadásának nehézségeit és a korabeli kritikai fogadtatás viharos történetét vázolta fel. /A Pallas–Akadémia új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./

Papp Előd szerint az RMDSZ-nek sincs Hargita megyei szervezete, így nem indíthat jelölteket a székely megyében – jelezte Papp Előd, aki óvást nyújtott be a csíkszeredai bíróságon. Az RMDSZ-nek ugyanis – állítja – csupán gyergyószéki, udvarhelyszéki és csíkszéki szervezetei vannak. Dézsi Zoltán, a gyergyószéki RMDSZ elnöke szerint mindig is volt Hargita megyei szervezet. Ha elfogadják az óvást, és a Német Demokrata Fórumot is kizárják a versenyből, Hargita megyében csak a román pártok indíthatnak jelölteket. A Hargita Megyei Törvényszéken máj. 10-én tárgyalták a Német Demokrata Fórum vezetősége által benyújtott óvást, amelyben az NDF nevében leadott MPSZ-es /Magyar Polgári Szövetség/ megyei tanácsosi jelöltlista semmissé nyilvánítását kérték. Sükös József, az NDF helyi szervezetének a védőügyvédje felmutatott az NDF Erdélyi Regionális szervezete elnökének kézjegyével ellátott dokumentumot, amelyben Paul-Jürgen Porr beleegyezését adja, hogy a székelyudvarhelyi tagszervezet választási listát állítson. Az ülésen jelen lévő ügyész az NDF által benyújtott óvás visszautasítását javasolta, tehát a máj. 11-i ítélethirdetéssel mégis indulhatnak a fórum listáin az MPSZ jelöltjei. /D. Balázs Ildikó, Erdei Róbert, Gergely Edit: Román tanács lesz Csíkban? = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

A temesvári Csiky Gergely és az Állami Német Színház lesz a házigazdája a máj. 14–23 között második alkalommal megtartandó Kisebbségi Színházi Fesztiválnak. Tíz nap alatt harminc előadást mutat be tizenhat színtársulat, illetve egyéni előadó magyarul, németül, szerbül, jiddisül és románul. Tíz magyar társulat: a temesvári Csiky Gergely, a marosvásárhelyi Tompa Miklós és Ariel, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron, a nagyváradi Szigligeti Ede, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor, a szatmárnémeti Harag György, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió, a csíkszeredai Csíki Játékszín és a kolozsvári Állami Magyar Színház lép fel. Demeter András, a Csiky Gergely társulat igazgató hatalmas kihívásnak látja a fesztivált. /(Pataki Zoltán): II. Kisebbségi Színházi Fesztivál: „Nagy kihívás a temesvári magyar színtársulat és közönsége számára is". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Erdély fontosabb városaiban az RMDSZ a polgármesteri tisztség elnyeréséért a következő személyeket indítja: Marosvásárhely – dr. Kelemen Atilla, Brassó – Kovács Attila, Nagyvárad – Biró Rozália, Szatmárnémeti – Ilyés Gyula, Zilah – Veres Ernő, Nagykároly – Bekő Tamás, Tasnád – Bendel József, Nagyszalonta – Török László, Székelyudvarhely – Ladányi László, Csíkszerda – Ráduly Róbert, Sepsiszentgyörgy – Albert Álmos, Gyergyószentmiklós – Pap József, Székelykeresztúr – Benyovszki Lajos, Szentegyháza – Burus Ella. /Együtt szabadon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

Magyarországi szakorvosok csaknem másfél évtizede ingyenes orvosi ellátást biztosítanak évente kétszer Hargita megye hátrányos helyzetű gyermekei számára – közölte kedden a csíkszeredai megyei kórház vezetője. Bokor Márton igazgató. A magyarországi nemzetközi gyermekvédelmi szolgálat 15 szakorvosa ezen a héten székelyföldi városokban és falvakban /Csíkszeredában, Csíkszentmártonban, Csíkszentdomokoson és Csíksomlyón/ szakellátásban részesíti az állami gondozásban levő vagy családokhoz kihelyezett árva gyermekeket. Az olyan hátrányos helyzetű gyermekeknek, akik Romániában nem gyógyítható betegségekben szenvednek, ingyenes kórházi kezelést is nyújtanak Magyarországon. A magyar orvosok 1991 óta Hargita megyében több mint ötszáz gyermek számára szavatolták a szükséges egészségügyi ellátást. /Ingyenes anyaországi orvosi ellátás székely gyermekek számára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

A Hargita Megyei Törvényszék máj. 12-én elfogadta a Német Demokrata Fórum (NDF) által a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) tagjainak nevét tartalmazó jelöltlisták ellen benyújtott óvást. Óvást nyújtottak be Papp Előd csíkszeredai független polgármesterjelölt ellen arra hivatkozva, hogy a csíki MPSZ alelnöke az NDF önkormányzati listáin is indul a helyhatósági választásokon, ez pedig törvényellenes. Az óvást Hajdú Áron Péter, a csíkszeredai RMDSZ elnöke nyújtotta be. A bíróság elfogadta az óvást, és érvénytelenítette Papp polgármester-jelöltségét és helyi tanácsosi jelöltségét is. Papp, aki Csíkszereda jelenlegi alpolgármestere, kijelentette: megfellebbezi a bírósági döntést. /Elfogadták a "német" MPSZ-esek elleni óvást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

A Sapientia Egyetem csíkszeredai karán a román–angol szakot azért hozták létre, hogy a Székelyföldre jellemző tanárhiány pótlására, elsősorban román szakos tanárokat képezzenek. Dr. Murvai Olga professzor asszony, a Sapientia Egyetem óraadó tanára a vele készített interjúban hangsúlyozta, tisztázni kell, hogy a magyar tanulóknak anyanyelvként vagy idegen nyelvként kell tanulniuk a románt? A tanügyi törvény 1997-es módosítása óta a nemzetiségi iskolák I–IV. osztályában sajátos tantervek és tankönyvek alapján tanítják a románt, úgy ahogy akármilyen idegen nyelvet tanítanak. V–VIII-ban a tanterv és az erre épülő követelményrendszer országosan egységes, de a tankönyvek sajátosak lehetnek. A középiskolában, a IX. osztálytól megint más a helyzet: országosan egységes tantervek és tankönyvek érvényesek, tehát a románt mint iskolai tárgyat anyanyelvként –román anyanyelvként – kell tanítani. Murvai Olga kontrasztív grammatikát tanít. A kontrasztív grammatikának az a célja, hogy tudatosítsa a nyelvhasználatot. /Borbély László: Nem politikai, szakmai kérdés a román nyelv tanítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./

Megjelent Kányádi Sándor: Noé bárkája felé /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című kötete az író hetvenöt éves születésnapja alkalmából. A verseket Kovács András Ferenc válogatta. A válogatás az 1960-as, ’70-es és ’80-as években született verseket is tartalmazza, azokat, amelyek nem jelenhettek meg Erdélyben az akkori idők cenzúrája miatt. A nagy alakú kötetet Deák Ferenc, Munkácsy-díjas grafikus illusztrálta. /Kányádi Sándor: Noé bárkája felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Xantus Géza kiállítása a Bernády Házban: csíkszeredai festő itáliai képei Marosvásárhelyen. Xantus Géza négy évig ösztöndíjasként Rómában tanult, és 2003-ban diplomázott az Accademia di Belle Arte festészeti karán. Budapesten, Rómában, Helsinkiben, Kielben voltak sikeres kiállításai eddigi pályája másfél évtizedében. Budapesten teológiai tanulmányokat is folytatott. A kisgrafikától, az ex librisektől a monumentális munkákig, freskók, színes üvegablakok, belsőépítészeti tervek megvalósításáig terjed foglalatosságai köre. Budapesten a Magyar Püspökkari Konferencia kápolnájának ablakain van Keresztút-sorozata, Miskolcon az Ige templomában látható ötven négyzetméteres szentélyfreskója, a szatmári püspöki palota dísztermének tavalyi felújítása is az ő tervei alapján történt. /N.M.K.: Áttört dimenziók. Xantus Géza kiállítása a marosvásárhelyi Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./

Egy „fiatal” lelkészség – a Csíkszeredai Egyetemi Lelkészség – először szervezett Országos Katolikus Egyetemista Találkozót. A program változatos volt. A találkozó mottója: Add a kezed, és a hozzá kapcsolódó előadások, tanúságtételek. /Schefler Emese: Add a kezed. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 16./

Ajánlást fogalmazott meg tagjai számára a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete: az újságíróknak politikai szerepvállalásuk idejére fel kellene függeszteniük újságírói munkájukat. A MÚRE-ajánlás dacára több újságíró is szerepel a különböző tanácsosi listákon. A jelöltek között – igaz, nem befutó helyen – két főszerkesztő is található, Veres István (Szatmári Friss Újság) és Graur János (temesvári Heti Új Szó), ezzel szemben Farkas Árpád, a Háromszék főszerkesztője írásban adott ultimátumot a szerkesztőség tagjainak: válasszanak a kétfajta szerepvállalás között. A befutó helyekre Elek György (Szatmári Friss Újság, nagykolcsi helyi tanács), Magyari Lajos (Háromszék, sepsiszentgyörgyi városi tanács), Balta János (Nyugati Jelen, Arad megyei tanács), Dérer Ferenc (Bihari Napló, Bihar megyei tanács) és Fülöp D. Dénes (székelyudvarhelyi Polgári Válasz, udvarhelyi városi tanács) kerültek. Dérer Ferenc a tanács tanácsadójaként határozta meg önmaga helyét az önkormányzati testületben. Fülöp D. Dénes, aki a Népi Akció színeiben indul a választásokon. – A marosvásárhelyi RMDSZ-kampánystáb vezetője (Vajda György, Népújság) és egyik tagja (Farczádi Attila, Népújság) szerkesztőként keresi kenyerét. A tanácsosi listák „vonal alatti”, nem befutó helyein inkább azért vállalták a szereplést az újságírók, hogy nevük ismertségével segítsék a biztos befutókat. Pataki Zoltán, a Heti Új Szó munkatársa például a Temes megyei tanácsosi lista 35. helyén szerepel, holott az önkormányzatba legfennebb 3-4 embert juttathat az RMDSZ. Túrós Loránd és Bódi Sándor (Szatmári Friss Újság) szintén az esélytelenek nyugalmával várják a választásokat, míg Barazsuly Emil (kolozsvári Szabadság) úgy gondolja, jelölése már csak azért sem összeférhetetlen a szakmaisággal, mert a Kolozs megyei tanácsosi lista 13. helye amúgy sem befutó. Szondy Zoltán (Hargita Népe) a Német Demokrata Fórum csíkszeredai listáján akart szerencsét próbálni, akárcsak Becze Zoltán televíziós riporter. /Politikus újságírók miatt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./