Aug. 5-én rendkívüli ülést tartott Csíkszeredán a megyei önkormányzat. Mátéffy Győző tanácsos a csíksomlyói volt Domokos Pál Péter Gyermekotthonnál tapasztaltakról számolt be. Elszállították a Gyermekjogvédelmi Igazgatósághoz a Multimédia Trans Alapítvány által adományozott fűtőtesteket és hőközpontot, ezután további rongálások történtek az épületben, amelyet a Csíki Magánjavak a Sapientia– EMTE számára ajánlott fel. Az épület pedig úgy mutat, mintha háború után lenne. Bunta Levente, a megyei önkormányzat elnöke elmondta, szabadságon volt, amikor a történtekről tájékoztatták, és úgy értékelte, mulasztást követtek el azok, akik az adományozó által megbízott személy tájékoztatása nélkül leszerelték a fűtőtesteket és a hőközpontot. Elfogadta a tanács Hargita megye anyagi hozzájárulását a 131-es, Székelyudvarhelyt Brassóval összekötő megyei út rehabilitálását célzó projekthez. /Kovács Attila: Rendkívüli ülést tartott a Megyei Tanács. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./

Idén nyáron nyolcadik alkalommal tánctábort tartanak Vajdaszentiványon, mely augusztus 1-ján kezdődött. A szervező a helyi Zichy-Horváth Egyesület, a Zalai Táncegyüttes és a helyi Polgármesteri Hivatal. A kultúrházban színdarabok, koncertek, cigányshow, majd hajnalig tartó mulatság várja a tábor valamennyi résztvevőjét. Idén mintegy hatvan középiskolás jött el Brassó megyéből, Csíkszeredából, Ártándról. Jöttek Japánból, Ausztráliából, Svájcból, Angliából, Hollandiából, Magyarországról és Szlovákiából is. A táborozók 80 százaléka külföldi. A falumúzeum is megtekinthető, melyet Nagy Erika iskolaigazgató, a múzeum kezdeményezője büszkén mutat meg. /Nagy Annamária: Táncra perdült Vajdaszentivány. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

Csíkszeredában állított ki Csomortáni Gál László. /sz. Csíkcsomortán, 1978/, aki 2003-ban végzett a nagyváradi képzőművészeti főiskola szobrászat szakán. Jelenleg szabadúszó, munkáiból próbál megélni. A népi motívumok, a hiedelemvilág képi megjelenítése egyre nagyobb teret kap a fiatal képzőművész alkotásaiban. /Sarány István: Hű a gyökerekhez. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./

A Csíki Magánjavak az egykori csíksomlyói gimnázium épületét a Sapientia Egyetem rendelkezésére bocsátja. Ezzel középtávra megoldódnak a csíkszeredai karok fejlesztésével járó gondok – fogalmazott Kató Béla elnök. A csíkszeredai egyetem eddig a város központjában, az egykori Hargita szállóban folytatta tevékenységét, azonban az új tanévtől több helyre van szükség. A csíksomlyói gimnázium épületének tatarozására 50 ezer eurót fordítanak. Az épület átvételéről szóló tárgyalások megkezdése óta, azonban igen sokat romlott az épület állapota, hiszen a gyermekotthon kiköltöztetése során mindent elvittek, ami mozgatható volt: letépték a falburkolatot, kitépték a villany vezetékeket, leszerelték a fűtőtesteket, valamint a csapokat. Kató Béla szerint, hasonló ingatlan visszaadásokat már élt meg az egyház, azonban megengedhetetlen, hogy itt Csíkszeredában is ilyen történjen. Hajdu Gábor, a Csíki Magánjavak elnöke a Csíki Magánjavak történetét ismertette, ami a székelység elmúlt másfél évszázados történetét híven tükrözi. Az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán több határozat született, hogy a szövetség mindent megtesz a Magánjavak vagyonának visszaszerzésére, azonban eddig nem történt semmi. A csíksomlyói gimnázium épületén kívül nem sikerült semmit sem visszaszerezni. Az erdős területek visszaszerzése per tárgyát képezi, a csíkszeredai magánjavakat megillető épületeket sem adták vissza, ezért az akkori polgármester is felelős – fogalmazott Hajdu. /(Daczó Dénes): A Sapienta használhatja 49 évig a csíksomlyói gimnázium épületét. Hazatér a tudomány az ősi skólába. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Aug. 6-án este ünnepélyesen megnyitották a Csíkszeredai Városnapokat. Aug. 7-én Csíki Székely Múzeumban Régi utcák a várudvarban címen láthatók lesznek a Csíkszereda lebontott utcáiról készült felvételek. A Majláth Gusztáv Károly téren leplezik le a névadó tiszteletére állított plakettet. /Megkezdődtek a Csíkszeredai Városnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./

Megjelent Ágoston Vilmos egy elegyes, tanulmányokat, pamfleteket, rádiójátékot, esszéket egyként tartalmazó kötete /A konvenció vendégei, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2004/. Az Erdélyből Magyarországra telepedett szerzőnek első kötete a Forrás sorozatban jelent meg, tanulmánykötete (Humanizmus ettől eddig?, 1977) majd egy kisregénye (Lassú vírus, 1981). Magyar­országon az utóbbi két évtizedben két regénye (Húzd a himnuszt, ne káromkodj, 1989; Godir és Galamer, 1998) s egy esszékötete (Az érvelés ideje, 2000) látott napvilágot. Mostani kötete címadó írása /A konvenció vendégei/ rádiójáték – a ki­lenc­venes évek közepén mutatták be a Bartók, majd a Kossuth Rádióban. Egy Erdélyből elmenekülő – elüldözött? – magyar ér­telmiségi zá­tonyra futó életét mutatta be.     /Bogdán László: A kelepcék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

Immár 9. alkalommal került sor a Borszéki Napok megszervezésére. Eljöttek a magyarországi testvértelepülések képviselői is. Felléptek: a csíkszeredai művészeti iskola borszéki tanulói és a néptánccsoport. Bemutatták a Borszékért Alapítvány kiadásában megjelent Borszék története képekben című korabeli képeslapalbumot. A könyvet ismertette Kolbert Tünde városi könyvtáros, művelődésiház-igazgató. A könyv a székelyudvarhelyi Demaco Nyomdában készült. /Farkas Aladár: Borszéki Napok kilencedikszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./

Aug. 7-én Gyergyószentmiklóson bemutatták a csíkszeredai Ívás István Az utolsó székely határőrök című könyvét, amelyet Szabó József János magyarországi hadtörténész rendezett sajtó alá és látott el bevezető tanulmánnyal. Kozma István vezérőrnagy javasolta a régi székely határőrség fölelevenítését, és az 1924-25-ben született fiatalokat behívták katonai képzésre. Az így, félig kiképzett 20 székely zászlóaljnak kellett fölvennie a harcot 1944-ben három szovjet hadsereggel. Ők voltak az utolsó székely határőrök, akiknek a küzdelmeit Ívás István nem hadtörténeti megközelítésben, hanem saját emlékei alapján írt meg, ízes székely nyelven, Szabó József János pedig hadtörténeti lábjegyzetekkel egészítette ki a könyv oldalait, így váltak a hiteles történetírás részévé az utolsó székely határőr emlékiratai. /Az utolsó székely határőrök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Eltűnt a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal által a Hargita Megyei Törvényszéknek átadott negyvenoldalas iratcsomó. Mitrea Ibolya bírónő ezért szept. 7-ére halasztotta a prefektúra által a szoborpark építkezési engedélyét firtató per tárgyalását, addig a törvényszék újabb másolatot kér a dokumentumokról. Az aug. 11-én Csíkszeredában tartott tárgyaláson nem képviseltette magát a felperes prefektúra. Ápr. 30-án Borbáth István udvarhelyi városi tanácsos, az RMDSZ-frakció vezetője írásos feljelentést adott át Mircea Dusa Hargita megyei prefektusnak, kifogásolva, hogy a főtéri Barátok temploma közelében a helyi tanács által nem engedélyezett szoborpark épül. /Zilahi Imre: Eltűnt az iratcsomó. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./ Szeptember 7-ére halasztották a tárgyalást abban a perben, amelyet a közigazgatási bíróságon a Hargita megyei prefektúra indított Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester ellen az Emlékezés Parkja építkezési engedélyének állítólagos törvénytelensége miatt. /Rédai Attila: Halasztásról döntöttek a szoborpark-per első tárgyalásán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 12./

Aug. 7-én dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő A Gyergyói-medence modernizációja. A gyergyói térség népességének alakulása a változás utáni időszakban címmel tartott előadást Gyergyószentmiklóson. A diktatúra idején az iparosítás célja Székelyföld elrománosítása volt, de a helyi vezetőknek köszönhetően ez nem következett be: munkaerőt a környező falvakból hoztak. Szintén nekik köszönhetően a gyárakat a korabeli, legmodernebb, többnyire nyugati gépekkel látták el. 1990 után országos szinten bekövetkezett egy rosszul kivitelezett privatizáció, amely a Gyergyói-medencét a létében érintette. A gyárak tönkrementek, a munkások nagy részét elbocsátották, a gépi felszerelés sok helyen eltűnt. Erdélyi Ede a lenfonodából gátert csinált, a szövőde egy időre fellendült, jelenleg árverezik, a bútorgyárat egy csíkszeredai igazgató tette tönkre. A nagy ipari vállalatok leépülésével egyidőben magánvállalkozások létesültek, szám szerint 483, amelynek a fele működőképes. A vállalkozók jelentős hányada foglalkozik fafeldolgozással, és többségük becsületesen. 1997–99 között a hatalomhoz közel álló fakitermelők jutottak fához, 6 milliárd dollár értékű faanyaggal károsítva meg Hargita–Kovászna megyét. A képviselő kitért arra, hogyan gátolta meg az erdészet az erdők visszaadását, s a törvény érvényesítését. 1995-től elkezdődött a térség népességcsökkenése, jelenleg a kivándorlási folyamat viszonylag megállt. /Gál Éva Emese: Közérdekű előadás a Gyergyói-medencéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Megnyílt Szotyori Edith festményeinek kiállítása Csíkszeredában. Szotyori Edith évtizedek óta Németországban él. Most városában állíthatta ki képeit. /Balázs Imre: Csíkszeredától Csíkszeredáig. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./

Ludányi-Horváth Attila konzul elmondta, hogy a kolozsvári főkonzulátuson jelenleg négy diplomata dolgozik: Cseh Áron Gusztáv, főkonzul, Szentpétery István, aki a főkonzul távollétében vezető és ő, továbbá egy külgazdasági attasé. Vannak technikai munkatársak, akik szintén Magyarországról érkeztek, és néhány helyi alkalmazottjuk. A főkonzulátus konzuli kerülete a négy határ menti megye: Temes, Arad, Bihar és Szatmár. Ezenkívül Szilágy és Kolozs megye tartozik még hozzájuk, ami nem jelenti azt, hogy másokkal nem foglalkoznak emberbaráti, humánus megfontolásokból. Jó lenne, ha Csíkszeredában is nyílna konzulátus vagy főkonzulátus. – A más megyében élők anyakönyvi ügyekben vagy a büntetésekben csak Bukarestben egyenlíthetik ki számlájukat. /Farkas E. Zoltán: Konzuli körzetek és a büntetések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

Homoródújfalun bútorfestő tábor zajlott. Jöttek Segesvárról, Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről és természetesen Újfaluból is. A két tanítónő elmondta, hogy szeretnének hagyományt teremteni az idei kezdeményezésből. /Forrai Tibor: Bútorfestő tábor – önerőből. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 13./

Aug. 18-án kezdődött Zetelakán az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) szervezésében nyaranta sorra kerülő irodalmi tábor. A megnyitón Fodor Sándor, az írószervezet nemrég leköszönt, illetve Sántha Attila, az E-MIL jelenlegi elnöke üdvözölte a jelenlévőket. Sántha beszámolt az E-MIL rendezvényeiről is. Pomogáts Béla irodalomtörténész vitaindító előadásában a magyar irodalmi-kulturális folyóiratokról beszélt. A csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat estjén az 1997-ben indult folyóiratot Ferenczes István főszerkesztő, Fekete Vince és Molnár Vilmos rovatvezetők, valamint Lövétei Lázár László szerkesztőségi titkár képviselték. A jelenleg 1600 példányban megjelenő, 800 előfizetővel rendelkező folyóirat nagy hangsúlyt fektet szépirodalmi alkotásokra, valamint az oral history (elbeszélt történelem) műfajához tartozó, főként 20. századi vonatkozású szövegekre. /Szonda Szabolcs: Megkezdődött az E-MIL irodalmi tábora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája irodalmi tábora zajlik Zetelakán. Előadások hangzanak el, folyóiratok, intézetek mutatkoznak be. A legtöbb jelenlévő a találkozási lehetőséget tartja az írótábor legfőbb előnyének. /Székely Judit: Írók Zetelakán. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./ Folytatódott a magyar irodalmi-kulturális kiadványok bemutatkozása. Az Aradon szerkesztett Irodalmi Jelen havilap viszonylag friss képződmény, nemrég levált a Nyugati Jelen című napilapról (amelynek addig a melléklete volt). A most 16 oldalas kiadvány 24 oldalasra kíván felfejlődni, példányszámát illetően már most komoly adattal büszkélkedhet: 10 260 példányát Magyarországon és idehaza egyaránt terjesztik, előfizetőinek száma közel 5000. Az interneten jelentkező lapok közül Ónagy Zoltán budapesti prózaíró a Terasz című virtuális magazin kulturális-irodalmi szekciójáról beszélt, amelynek főszerkesztője. A Terasz szándéka: lefedni a magyar kulturális, így irodalmi aktualitás minél több területét. 2002-ben – egyfajta leágazásként – létrejött az Erdélyi Terasz című kulturális, irodalmi honlap. /Szonda Szabolcs: Zetelaki E-MIL-tábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Otthoni idősgondozás központjait avatták fel Szentegyházán és Székelykeresztúron, a gyulafehérvári Caritas és a települési önkormányzatok támogatásával. Az otthoni gondozás hálózatának kiterjesztését az EU Phare-alapokból 154 ezer euróval támogatja, amiben a megyei tanács hozzájárulása 20 ezer euró. Bunta Levente, Hargita megyei tanács elnöke rámutatott, jelenleg a megyében 24 központ működik, több mint 120 alkalmazottal, s a gondozottak száma meghaladja a háromezret. Ez a Hargita megyei hálózat egyedülálló Romániában. A szentegyházi és székelykeresztúri központok átadása után Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Maroshévizen is hasonló beteggondozó rendszert honosítanak meg. /Öregek és kiszolgáltatottak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Falunapokat tartottak Csíkszentkirályon. A községközpontban, a templom előtt áll a Szent István-szobor. Aug. 20-án a helyi fúvószenekar nyitányát követően Székely Ernő polgármester köszöntötte a megjelent vendégeket. A község ismert, innen elszármazott, vagy itt élő alkotóinak (Botár István, Szabó András képzőművészek, Benedek Éva restaurátor) munkáit tették közszemlére. Az iskola udvarán Koltay Gábor-Koltay Gergely Zúgjatok harangok 1848 című rockoperáját mutatta be a kaposfüredi Rock Színkör Társulata, majd a Somogy Táncegyüttesnek tapsolhatott a közönség. A templom előtti emlékműnél a második világháborús hősökről emlékeztek meg. Nagy Benedek történelemtanár, megyei tanácsos idézte fel az akkori fájdalmas eseményeket, s a még élő veteránoknak emléklapokat nyújtottak át. Az ünnepi szentmisét követően, fúvószenekar kíséretében nagyszabású lovas felvonulást tartottak a falu főutcáján. Estétől hajnalig tartó bállal zárultak a falunapok. /Kristó Tibor: Falunapok Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./ 11/ Második alkalommal tartottak falunapokat a hét végén Lisznyóban. A félezernél kevesebb lélekszámú településen több vetélkedőt tartottak.   Derzsi György helybeli református lelkész, a falunapok egyik fő szervezője azt mondta, fontos, hogy legyen egy évben két nap, ,,amikor a szív és a lélek megtalálja a jövendő felé vezető utat”, Ráduly István, a Lisznyót is magában foglaló Uzon község polgármestere kijelentette: egységben az erő.    Jó hangulatban zajlott a lovaglási verseny. /(mózes): Az együttlét öröme. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

A Sapientia EMTE csíkszeredai karainak diáklétszáma az új tanévben négyszáz diákkal növekszik, így szükséges, hogy a nemrég a Csíki Magánjavaktól hosszútávra megkapott csíksomlyói gimnázium épületében már a 2004-2005-ös tanévtől beindulhasson az oktatás, mondotta Györfi Jenő dékán. Közmunkát hirdettek meg, a közösségi összefogás azért is fontos, hogy a közösség megmutassa, együtt képes tenni valamint önmagért. Elsősorban tetőjavítás, esővíz levezető csatornák, csap cserék, vezetékék, kagylócserék, fűtéshálózat feljavításához, ajtók, ablakok festéséhez, meszeléshez, asztalosmunkára, parkett csiszolásra várják a segítséget. /(Daczó Dénes): Mindenkit várnak. Közmunka az egyetemért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Kolozsváron 1941-ben jelent meg először Ligeti Ernő: Súly alatt a pálma című munkája, a most megjelent kötet a második kiadás /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica sorozat 33. kötete/. A könyv az 1918-cal kezdődő és az 1940-nel záródó 22 esztendős kisebbségi sors dokumentuma, részletesen ismertette az akkori sajtót, írói műhelyeket és az alkotók tevékenységét. A kötetet Pomogáts Béla előszava és Marosi Ildikó irodalomtörténész elemző tanulmánya bővíti és egy részletes névmutató zárja. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 30./

Nyolcra bővült az RMDSZ lehetséges államfőjelöltjeinek listája, az ügyvezető elnökség pedig továbbra is várja a javaslatokat a szövetség területi szervezeteitől. A jelöltek a következők: Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, Tokay György Arad megyei képviselő, Borbély László Maros megyei képviselő, kormányzati kapcsolatokért felelős alelnök, Kelemen Hunor Hargita megyei képviselő, SZET-elnök, Varga Attila Szatmár megyei képviselő, Illyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester, illetve Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. /Székely Kriszta: Bővül az RMDSZ államfőjelöltjeinek listája. Nem megosztó, hanem integráló típus kerestetik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

Másfél hónapja új székhelyen és más egyesület égisze alatt működik a csíkszeredai Párbeszéd program. Tíz éve, hogy Csíkszeredában útjára indították a Párbeszéd programot, tájékoztatott Bíró József, az Eurokultúra Egyesület elnöke. A program keretében a polgári csoportokkal közösen több kezdeményezés jött létre, így a lakószövetségek és a közüzemek közötti párbeszéd, valamint a közterületek adminisztrátorai között. /(Daczó Dénes): Párbeszéd az Eurokultúránál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Szept. 26–án lesz tíz éve annak, hogy meghalt Fényi István nagykárolyi költő–tanár. Az évforduló alkalmából volt tanítványai egész napos megemlékező ünnepségsorozatot rendeznek, amelynek keretében Fényi István (addigra megjelenő) második posztumusz verseskötetének is bemutatják. A megemlékezés szervezője dr. Végh Balázs–Béla, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémetiben működő magyar tanítóképző főiskolájának a tanulmányi igazgatója. Ő szerkesztette Fényi István hátrahagyott verseiből álló Üzenet odaátra című kötetet. A szöveg nyomdai előkészítését egy másik volt tanítvány, Szakács Lia, a nagykárolyi Infoserviz Kft. társtulajdonosa vállalta. A szülőfaluban, Kaplonyban is készülnek az évfordulóra, ahol majd Tapody Zsuzsa, a csíkszeredai Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense méltatja Fényi István költészetét. /Boros Ernő: Fényi István emléke tíz évvel a halála után is élénken él a Nagykároly környékiekben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./

Megjelent Florica Ichim – Tompa Gábor Beszélgetések hat felvonásban /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/, egy színikritikus és egy rendező több száz oldalas interjúfolyama. A kötetet 160 fotódokumentáció, színháztörténeti és színházkritikai szemelvények sokasága gazdagítja. A fordító Váli Éva. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

Szept. 6-án háromnapos tanácskozásra gyűltek össze a katolikus pedagógusok a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Teológiai Gimnáziumban. Kiscsoportos beszélgetésen ismerkedtek a szaktanárok, és vitatták meg a vallásos felfogás interdiszciplináris érvényesítését. /Katolikus Pedagógusok Fóruma. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./

Szept. 28-ára halasztották szept. 7-én Csíkszeredában a prefektusi hivatal kontra Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal per tárgyalását. A prefektusi hivatal jogtalannak tartja az udvarhelyi önkormányzat által a helyi szoborparkra kibocsátott építkezési engedélyt. A mostani tárgyaláson a prefektusi hivatal szept. 23-ig kapott határidőt arra, hogy a törvényszékre benyújtsa a terület műemlékvédelmi jellegét igazoló iratokat. /Elhalasztották a tárgyalást. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

Maros, Kovászna és Hargita megyei önkormányzatainak elnökei, valamint az RMDSZ önkormányzatokért felelős alelnöke Nagy Zsolt tanácskoztak zárt ajtók mögött szept. 9-én Csíkszeredában. A megyei vezetők valamint az RMDSZ-politikus a három megye közös, hatékony érdekérvényesítéséről tárgyalt. Az autonómia kérdésében nem fogadtak el közös álláspontot. Nagy Zsolt leszögezte: nem kikiáltani kell az autonómiát, hanem el kell érni azt. Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának elnöke kifejtette: Székelyföldön mindenki akarja az autonómiát, de eléréséhez európai módszerekkel kell élni, amihez erős politikai képviseletre van szükség. /(Daczó Dénes): Nem félnek az autonómiától, de nincs közös álláspont. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

Első ízben gyűltek össze Erdély-szerte a római katolikus szellemiségű oktatási intézmények pedagógusai ismerkedni, gondolatokat cserélni. A közel száz résztvevőnek Csíkszereda, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium kollégiuma adott szállást három napon át, szept. 6-8-a között. Az ötletgazda Böjte Csaba ferences szerzetes, a Déván katolikus segédlettel gondozott árva gyermekek gyámolítója volt. Előadást tartott Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke és dr. Murvai László, a szakminisztérium kisebbségi oktatásért felelős vezérigazgatója is. Murvai László a vallási oktatás helyzete a mai Romániában témakörű tanulmányának közzétételét engedélyezte a gyulafehérvári érsekség honlapján. /Cseke Gábor: Római Katolikus Pedagógusok Fóruma, 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

Forrófalva csángó faluban született és a csángók között élt Petrás Incze János (1813-1886) szerzetes életét mutatta be a kétnyelvű kötet /Petrás Incze János. Kétnyelvű kiadás. Editie bilingva. Bibliotheca Moldaviensis sorozat. Hargita Kiadóhivatal – Editura Harghita Csíkszereda – Miercurea Ciuc, 2004/ a csángók jeles kutatója, Domokos Pál Péter az "…édes Hazámnak akartam szolgálni" (Szent István Társulat, Budapest, 1979) című könyve alapján. /b. d.: Petrás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

Szept. 10-11-én Marosfőn tartotta tisztújító közgyűlését Csík Terület Ifjúsági Tanácsa. A mára 47 tagszervezetet tömörítő ifjúsági szervezet közgyűlésén új vezetőséget választottak. Az ifjúsági szervezet új elnökének Lőrincz Csillát választották a küldöttek, míg a négy alelnöki tisztségre Becze István (Kászonok), Szabó Kázmér (Karcfalva), Szilló Attila (Csíkcsicsó) és Borboly Csaba (Csíkszereda) kaptak megbízást. Az ülésen az eddigi 46 tagszervezet mellé felvételt nyert a csíkszeredai diáktanácsok szövetsége, a CSIDISZ. /Daczó Dénes: Meghatározó változások a CSTIT-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

A Nap címmel magyar nyelvű regionális napilapot indított a Ziua országos újság, amely főleg a tényfeltáró írásokra, leleplező riportokra, a politikai ,,elfogulatlanságra” kívánja helyezni a hangsúlyt. Kállay László, A Nap főszerkesztője az MTI-nek elmondta: a lap központi szerkesztősége Csíkszeredában működik, de Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön is van fiókszerkesztősége. Hivatalosan a Ziua regionális magyar nyelvű napilapjáról van szó, amely tulajdonképpen családi vállalkozás. A magyar lap tulajdonosa ugyanis a főszerkesztő felesége, Kállay Mariana. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./ Kállai annak ellenére reménykedik a piacon való megmaradásban, hogy 1998 és 2000 között ugyanilyen címmel már vezetett egy hetilapot e két megyében, de az éppen anyagi veszteségei miatt volt kénytelen megszűnni. /Újra magyar nyelvű lapot indított a bukaresti Ziua. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./