December végén magánosították a csíkszeredai traktorgyárat, a Hart Rt.-t. Az esetleges létszámcsökkentésről az államnak kell döntenie, az elbocsátottak 16-24 havi fizetésben részesülnek. A Károlyi Béla (a román tornászválogatott egykori edzője), Ferenczy Károly, Kurkó János György üzletember, valamint a brassói Tristar Exim külkereskedelmi céget összefogó befektetőcsoport tulajdonába került a gyár. A beruházók 2,65 millió eurót fizetnek a részvényekért, amelyben a technológiai továbbfejlesztésre szánt összegek is benne vannak. A befektetőcsoport vállalta, öt évig nem változtatják meg a gyár termelési profilját, valamint hogy az üzleti forgalom mintegy 70 százalékát traktorok és más mezőgazdasági gépek, illetve alkatrészek gyártása teszi majd ki. Kurkó János György csíkszeredai üzletember elmondta: szinte teljesen a csőd szélén áll a vállalat, a villanyáramot kikapcsolták, a gázt elzárták. Jelenleg a gyár feltérképezésének és átalakításának megszervezésén dolgoznak. A 428 alkalmazottból pár százan mindenképp megmaradnak. /Bálint B. Eszter: Eladták a traktorgyárat. Magyar érdekeltségű lett a csíkszeredai Hart. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója szerint érzékenyen érinti a kiadókat a 9 százalékos áfa bevezetése. Több üzletük van, így a Pallas-Akadémia Kiadó esetében ez 300 milliós többletkiadást jelent, ami valamivel kevesebb, mint a kiadó egy havi üzleti forgalma. Tőzsér József közölte, kiadója az utóbbi évek legnagyobb forgalmát bonyolította le. Míg korábban évente kb. harminc kötetet adtak ki, addig a tavaly ötvenet sikerült a piacra dobniuk. Folytatják nyereséges sorozataikat, mint amilyen az Erdély hegyei vagy a Barangolás a Székelyföldön. Az utóbbi években sokat csökkent a magyarországi könyvek forgalma. A kiadó 2004-ben indítja a Nyírő-sorozatot. Az első kötet kiadását a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatja – speciális keretből. Tőzsér úgy tudja, hogy idén Magyarországról ugyanannyi pénzre számíthatnak, és a román művelődési minisztérium meg a hazai Communitas Alapítvány is támogatja a könyvkiadást. Hazai forrásokból majdnem ugyanannyit kapnak, mint az anyaországtól. A Pallas-Akadémia Kiadó tervezi a régi Helikon mind a 17 évfolyamának kiadását. Nagyon kelendő Marosi Ildikó Kis-Helikon sorozata. Kiadják Ligeti Ernőnek a Súly alatt a pálma című regényét. Tőzsér beszámolt arról is: ezer példányban kellene kiadni egy könyvet, hogy nyereséges legyen. /Máthé Éva: A helyzet változik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

Megvitatta a székelyföldi autonómiastatútum módosító javaslatait a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága január 7-én, Csíkszeredában. Dr. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke közölte, január 17-én Sepsiszentgyörgyön össze hívják a Székely Nemzeti Tanácsot a statútumtervezet jóváhagyása végett. Reményeik szerint február elején kívánják a tervezetet a parlament elé terjeszteni. A Székely Nemzeti Tanács egy küldöttsége január 12-én a Fidesz-frakcióvezetőjével találkozik. /D. B. I.: Készülő statútum. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

Csíkszeredában a bűncselekmények mögött egyre többen Csibi István csíkszeredai vállalkozót, a Neptun Kft. tulajdonosát sejtik, azonban ellene nincsenek terhelő bizonyítékaik a nyomozóhatóságoknak. Boross Károly csíktaplocai római katolikus főesperes elmondta: egyre több adat, vallomás, nyilatkozat utal arra, hogy a székely város közbiztonságának első számú ellenségét Csibi Istvánnak hívják. A városban csupán 2003-ban öt autót, több céglerakatot és szórakozóhelyet gyújtottak fel, brutálisan megvertek üzletembereket és Szondy Zoltán újságírót, aki városi tanácsos is egyben. A rendőrségnek egyetlen tettest sem sikerült eddig azonosítania. László Lászlót és Dankó Sándort 1999-ben verték agyon. A csíkszeredai rendőrség előbb arról számolt be, hogy a két gyanúsított Csibi István alkalmazásában állt, majd néhány héttel később megváltoztatta álláspontját, mondván: a tettesek mégsem neptunosok. Néhány évvel ezelőtt a közigazgatásilag Csíkszeredához tartozó Csíktaploca polgárai lakossági fórumot hívtak össze, elpanaszolták, hogy nincs nyugtuk a Taplocán megtelepedett Neptun Kft.-től. A fórum után – amelyen élesen kirohant a cég ellen Boross Károly főesperes is – a templom zárral ellátott ajtaját találta tágra nyitva a plébános, majd motorkerékpáros ismeretlenek randalíroztak a településen. A lakossági gyűlést követően hatoltak be verőlegények éjjel két családi házba, és leütötték a fórumon a Neptunt bíráló családfőket, Balázs Dénest és Holló Gyulát. Szondy Zoltánt szept. 17-én három ismeretlen tettes fényes nappal megverte, újabb támadás pedig tavaly karácsony körül érte az önkormányzati képviselőt. Ráduly Róbert Hargita megyei parlamenti képviselő maga látott egy autós üldözést, ezért beadvánnyal fordult a belügyminisztériumhoz, ahonnan nemrég kapott választ. Eszerint a rendőrség egy személy ellen bírósági eljárási javaslatot nyújtott be a Csíkszeredai Bírósághoz rongálás alapos vádjával. Ioan Negrusa Hargita megyei rendőrparancsnok cáfolta, hogy a városban terror uralkodna. Csedő Csaba István csíkszeredai polgármester szerint sincs terror veszélye a városban. Csibi István az évek során azonban valóságos cégbirodalmat épített ki. /Rostás Szabolcs: Ki fia a csíkszeredai maffia? = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

Mindkét felet kihallgatta a bíróság a Csibi István által a Krónika, valamint a lap két vezető munkatársa ellen indított per második tárgyalásán. Csibi csíkszeredai üzletember rágalmazás és becsületsértés vádjával pereli a Krónikát a jan. 8-án megjelent, A félelem pszichózisa – ki fia a csíkszeredai maffia? című riport miatt. A kolozsvári bíróságon zajló tárgyaláson a felperes közölte, ellene indított, átfogó sajtókampány részének tekinti a Krónika ankétját, amely miatt – állítása szerint – jelentős anyagi kára származott. A tárgyaláson Csinta Samu főszerkesztő és Rostás Szabolcs vezető szerkesztő – utóbbi a riport szerzője – megalapozatlannak nevezte a felperes keresetét, és annak elutasítását kérte a bíróságtól. A per március végén tanúk kihallgatásával folytatódik. /Csibi István sajtókampányt sejt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./ Előzmény: Rostás Szabolcs: Ki fia a csíkszeredai maffia? = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány, a Gödöllői Szent István Egyetem, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszereda Város Polgármesteri Hivatala, Hargita Megye Tanácsa tudatja, hogy dr. György Antal egyetemi docens, a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja, alapítványi elnök, Csíkszereda díszpolgára, a Pro Hargita 2002 és Julianus-díjas, számos tudományos és közéleti kitüntetés és elismerés birtokosa január 6-án elhunyt. Személyében a Székelyföld és az összmagyarság kiváló egyéniségét veszítettük el, olvasható a közleményben. Dr. György Antal tudományos munkásságával, a székelyföldi magyar nyelvű felsőoktatás iránti felelősségével, a szülőföld agráriumának fejlesztéséért kifejtett fáradhatatlan tevékenységével maradandóan beírta nevét a magyar nép nagyjai közé. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Kovács Géza sepsiszentgyörgyi szobrász eddig több mint harmincszor mutatkozott be egyéni kiállításokon; a most Csíkszeredában, a Kriterion Házban látható tárlat anyaga előzőleg a brassói Reménység Házában került bemutatásra. Kovács Géza számos belföldi és külföldi csoportos tárlaton is jelen volt. Kovácsolt munkái, kompozíciói öt díjat kaptak. Négy monumentális alkotása áll köztereken: Vaján, Vigántpetenden, Cserszegtomajon és Nagyatádon. A Román Képzőművészeti Szövetség és a Magyar Szobrász Társaság tagja. Kovács Géza vaskompozíciói sajátos színfoltját jelentik az erdélyi képzőművészetnek. /Sánta I. Géza: Kovács Géza szobrai. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./

Kis Zoltán, a székelyudvarhelyi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda /SZINFO/ vezetője elmondta, hogy tavaly rekord ügyfélforgalmuk volt: 26 475-an keresték fel őket, telefonon pedig 3180 esetben adtak információt. Szerinte ahhoz, hogy egy ilyen közintézmény beérjen, sok – esetükben tíz – esztendőre van szükség. 1993-ban hozták létre a fiatalokat információkkal segítő irodát. Többfajta adatbázist is működtetnek, frissítenek naprakész információkkal. Állásközvetítő és tanácsadó szolgáltatásokat biztosítanak. Jelenleg hárman dolgoznak az irodában, de a jövőben jogászt, pszichológust, szociális tanácsadót szeretnének alkalmazni. Kis Zoltán egyben az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetségének /IFINET/ elnöke is. Jelenleg hat iroda tagja a szövetségnek, hat székelyföldi városból: Gyergyószentmiklós, Balánbánya, Csíkszereda, Kovászna, Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely. /Zilahi Imre: A pékség és a SZINFO párhuzama. = Krónika (Kolozsvár), jan.10./

Megjelent az Erdélyi (könyv) Műhely negyedévi folyóirat Romániai magyar könyvszemle alcímmel a csíkszeredai Pro Print Könyvkiadónál. Simó Márton szerkesztő szerint a kiadvány „arra való lenne, hogy segítsen eligazodni az erdélyi, a határon túli és az anyaországi kiadók háza táján". A Hargita megyei szerzők kötetei közül Simó Márton Az utolsó tanító /Pro Print Könyvkiadó, Csíkszereda/, Sebestyén Péter Készenlétben /Glória Kiadó, Kolozsvár/ és a Csíki Műemlékvédő Egyesület által kiadott „A mi utcánk” címet viselő albumot ismertették. /Sarány István: Új könyves kiadvány. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./

Megjelent Nagy Benedek: Közdelem hajnalig /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című publicisztikai kötete. /(Daczó Dénes): Közdelem hajnalig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Ismeretlen személy(ek) gyújtották fel január 13-án este dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere tömbházlakása előtt a műanyagos lábtörlőt. A szomszédok figyeltek fel arra, hogy füst van a lépcsőházban. /Felgyújtott lábtörlő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

A kolozsvári székhelyű Kőváry László Honismereti Kör dec. 13-án tartotta V. Honismereti Napját, melynek témája az erdélyi várak ismertetése volt. A Kör minden december elején rendez hasonló jellegű tudományos ülésszakot. Kiss Margit, a Kör vezetője és szervezője a kezdetre emlékezett: amikor 1992-ben elindították első honismertető tanfolyamukat, akkor nemcsak Kolozsváron, de egész Erdélyben hasonló tematikájú civil szervezet nem működött, s ma is egyedüliek ezen a területen. Az előadások mellett eddig csaknem negyven tanulmányi kirándulást szervezett a Kör a várak, udvarházak, kastélyok, múzeumok, templomok, emlékházak megtekintésére. Az előadások földrajzi, történelmi, régészeti, építészeti és vallástörténeti témákat is tárgyaltak. A legutóbbi tudományos ülésen Starmüller Géza építésztörténész Várépítészet Erdélyben címmel tartott előadást. Kalotaszeg várairól Tóth Orsolya beszélt. A csíkszeredai Mikó-várat Láng Erika, Bálványos várát Soós Zoltán, Kőhalom várát Miklós Eszter mutatta be. Az ülésen bemutatták lapjuk, a Honismereti Híradó első számát. A tervek szerint a jövőben a Híradó évente kétszer fog megjelenni. /Ajtay Ferenc, Kolozsvár: Az erdélyi várak bűvöletében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

K. Kovács András népművész /sz. Korond, 1947/ Székelyudvarhelyen él, tagja a Romániai Magyar Népművészeti Szövetségnek. Három verseskötete, egy regénye, egy monográfiája, valamint egy sporttörténeti kiadványa jelent meg. Kiállításai voltak Székelykeresztúron, Csíkszeredában, Parajdon stb. 1980-tól kezdődően foglalkozik szalmamegmunkálással. Székelyudvarhelyen egyéni tárlattal először most jelentkezett, január 13-án nyitották meg kiállítását. Tematikája a népművészeti és egyéb közismert, más népek képzeletvilágából vett motívumok – kapuk, kopjafák, udvarok, házak, virágok. /Fekete B. Zoltán: Szalmavilág képekben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 16./

Darvay Nagy Adrienne új könyve /Címszerepben Ács Alajos, Státus Kiadó, Csíkszereda, 2003/ a 2002 decemberében, 72 éves korában elhunyt Ács Alajos színművész pályaképét idézi föl. Valójában csak a keretet adja meg hozzá, a bevezetőt és az epilógust, a könyv anyagát a ,,címszereplő” beszéli végig. Ács Alajost méltán lehetne nevezni Sinkovits, Bessenyei, Kállai Ferenc és mások mellett a Nemzet (Szatmári) Színészének. /Kudelász Ildikó: A Nemzet Színésze. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./

Marosvásárhelyen megnyílt a Barabás család kiállítása. Nagy Miklós Kund méltatta az ünnepelt Barabás István hét évtizedes munkásságát, gazdag művészpedagógusi és művészetszervező múltját. Kitért a tárlaton már csak festményeivel jelen levő feleség és édesanya, B. Bortnyik Irén és a két lány, a maga festői egyéniségét más-más módon kiteljesítő Éva és Irén festészetére is. Folytonosság és nemzedéki stafétaátadás példásan mutatható fel a Barabás család vásárhelyi művészeti jelenlétében. Sebestyén Mihály a tálentumról és annak örömszerző terméséről beszélt. Barabás István egykori tanítványainak jókívánságait Hunyadi László szobrászművész és Márton Árpád, csíkszeredai festőművész tolmácsolta. /N.M.K.: Megnyílt a Barabás család kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./

Öt hegymászó-síelő vesztette életét az utóbbi három évtized legnagyobb hólavinájában a román Kárpátokban. Az áldozatok között volt a csíkszeredai Blága István, a nagyváradi Buzási Zoltán és a székelyudvarhelyi Mike Csaba – mind tapasztalt, nemzetközi versenyeken is részt vevő hegymászók voltak. /(Daczó Dénes): Lavinaszerencsétlenség a Bucsecsben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

Az 1989-es változás után 1990. febr. 27-én Tankó Albert kezdeményezésére Székelyudvarhelyen alakult meg az első cserkészcsapat, rá egy hétre Csíkszeredában létrejött a Romániai Magyar Cserkész-Szövetség, Kolozsváron pedig Kovács Nemere vezetésével őrsök kezdték meg tevékenységüket. 1991-ben a székelyudvarhelyi csapat 150 tagot számlált, de mindig akadt új jelentkező. 1993-ban az egykori 6-os iskola diákjai Salamon Andrea vezetésével Bethlen Gábor név alatt külön csapatot indítottak. Jelenleg a városban három csapat tevékenykedik. Az elmúlt 14 év alatt Erdély-szerte több mint 110 csapat alakult, ha átlagosan csapatonként 40-50 taggal számolunk, akkor legkevesebb 4.000 olyan fiatalról van szó. A cserkészek már szervezik a jövő évi 15 éves jubileumi ünnepséget. /Máthé László Ferenc: Tizennégy éve résen a helyiek. Városunkban alakult az első romániai cserkészcsapat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 20./

Az elmúlt két év alatt négyszázezer magyarigazolványt bocsátottak ki, nyilatkozta Székely István, a státustörvény végrehajtásáért felelős Központi Tájékoztatási Iroda vezetője. A mintegy 423 ezer benyújtott kérelemnek körülbelül 96 százalékát bírálták el eddig pozitívan. A legtöbb kérelmet Csíkszereda környékéről regisztrálták. Csíkszeredából a lakosság 43,4 százaléka, Fehér megyében 40,3, Kézdivásárhelyről pedig a lakosság 40 százaléka folyamodott magyarigazolványért. Többen kérelmeztek Temes és Szeben megyéből is. Kolozs megyében 32 ezer személy kapott igazolványt, ez a megye magyar lakosságának a 26 százalékát teszi ki. Az országban további 21 területi iroda működik. /400 ezer magyarigazolványt bocsátottak ki. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Marosvásárhely közelében, Koronka község határában immár jól látható az a 10 ezer négyzetméteres oktató- kutatóközpont, ahol az idén ősszel el kellene kezdődnie a tanításnak. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi diákjai egyelőre a város több középületében: a katolikus Deus Providebit Központban, a Szakszervezetek Művelődési Házában, a Bolyai Farkas Líceum egyes termeiben tanulnak. A magyar kormány évek óta tetemes összeggel támogatja az erdélyi magyar egyetem kolozsvári, csíkszeredai, nagyváradi, marosvásárhelyi részlegeit. Hollanda Dénes professzor, a marosvásárhelyi karok dékánja kifejtette, elégedettek azzal a ritmussal, amivel az építkezés halad. Hollanda Dénes összegezte a pénzügyi helyzetet: A marosvásárhelyi születésű Demján Sándor vállalkozó is az ügy mellé állt. Minden olyan magyart meg kell szólítani, aki szívügyének tartja az építkezést. /Máthé Éva: Hiányzó milliók (lejben milliárdok). Aki tud, segítsen! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

A csíkszeredai Csíki Alapítvány a Oktatásügyi Minisztériummal közösen az Európai Unió Phare-programjának finanszírozásával romániai kisebbségi diákok számára szervez programot Gimnáziumok versenye az állampolgári ismeretek oktatásának népszerűsítéséért címmel. A Csíki Alapítvány igazgatója, Csiki Emese rámutatott arra, hogy célkitűzéseik közé tartozik a régió társadalmi, gazdasági fejlődésének támogatása, a béke, a tolerancia és a multikulturalitás hagyományainak erősítése. Magyar, román, roma, szász, szerb, török, szlovák és ruszin diákok vesznek részt a kilenc hónapig tartó projektben. Az ország 12 iskolájából (Marosvásárhely, Bukarest, Máramarossziget, Medgidia, Temesvár, Nagylak, Brassó, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Nagyvárad, Nagybánya és Craiova) 4-4 diák, továbbá 24 tanár a közvetlen célcsoportjuk. Közvetve pedig iskolánként 500 tanulónak, tanáraiknak, rajtuk keresztül pedig diáktársaiknak, szüleiknek szeretnék népszerűsíteni az állampolgári ismeretek oktatását. A diákok számára képzéseket szerveznek a következő témákban: emberi jogok, az emberi jogok és felelősségek közötti kapcsolat, közösségi felelősségtudat a társadalmi marginalizáció, kirekesztés, faji megkülönböztetés, az intolerancia és az erőszak elkerüléséért, a másság és az interkulturalitás fontossága, etnikumközi és vallásos tolerancia, etika a társadalomban, környezetvédelem és a demokratikus iskolarendszer fejlesztése. A képzések után támogatják a diákok iskolai rendezvényeit, ahol továbbíthatják az itt elsajátított ismereteket. /Takács Éva: Állampolgári ismeretek diákoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./

Para István grafikus, szobrász, kisplasztikáiból Csíkszeredában is rendeztek kiállítást, mégis elsősorban karikaturistaként ismerik őt. Kedvenc témái is a kisemberek, a családi élet, az úton-útfélen felmerülő panaszok – anyósról, feleségről, gyerekről. /Oláh-Gál Elvira: Kedvünk is olyan, mint ruhánk: egyre sötétebb. Beszélgetés Para István karikaturistával. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./

Csíkszeredában január 24-én temetik a gyimesközéploki Paradis diszkóban december 28-án megvert Szentes Szilárdot. Az elkövetők szabadlábon vannak, noha a romániai joggyakorlat szerint már rég őrizetbe kellett volna venni őket. Az állították, hogy a rendőrség hiába keresi őket, elsősorban a környéken Suba Jánosként ismert vállalkozót. Suba János és Görbe Imre verte félholtra Szentes Szilárd lemezlovast. A fiatalember belehalt sérüléseibe. Vizsgálat folyik a Suba-klán két másik áldozata, Hajnal Róbert és Ráduly József ügyében is. Hangsúlyozta azonban, csak e vizsgálatok lezárulta után állapíthatják meg, hogy az ügyek összefüggésben állnak-e egymással. /Gazda Árpád: Még szabadlábon az elkövetők. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Lőrincz György Az elveszített sziget /Neptun Impex Rt., Csíkszereda/ novelláskötete 2001-ben jelent. A könyv nem juthatott el maradéktalanul a címzettekhez, közöttük a kolozsvári olvasókhoz. A romániai magyar irodalom és a könyvkiadás annyira regionalizálódott, hogy szétszórt, egyfajta városi, megyei irodalmi körökként létezik csak, s a kiadók hatóköre a lehető legszűkebb területre zsugorodott. A hazai szerzők műveiből azért van kevesebb a könyvesboltokban, mert kiadványaik kis példányszáma mellett még mindig hátrányos helyzetben vannak a külföldi minőséggel szemben, és bizonyára a terjesztés költségeit sem bírnák el. Már előző köteteiben is (Amíg csak él az ember, 1980; A harmadik házig, 1987) egyéni hangot ütött meg, mostani könyve már a továbblépés irányát is sejteti. Az elveszített sziget novelláiban is jól felismerhető az ábrázolás líraisága és gazdagsága, a táj és ember összetartozásának érzékeltetése. Lőrincz György vall az emlékké fakuló szigetről: "Gyönyörű sziget, amihez hasonló nem volt több a világon". A szigetet hatalmas hegyek vették körül. Ez az elveszett sziget már csak az emlékezésben "szépül egyre". Mindegyik történetében ott sajog az elveszített sziget, a Tündérkert iránti szeretet és nosztalgia. /Kiss János: Lőrincz György példázatai. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Otthoni gondozói hálózat kiépítéséről tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön községi elöljárók és a polgámesteri hivatalok szakemberei. Hargita megyében intézményesen működik ilyen hálózat. – Itt az ideje, hogy Kovászna megye ez irányban elmozduljon – mondta Demeter János, a megyei tanács elnöke. Dr. Márton András, a gyulafehérvári Caritas munkatársa, e program koordinátora bemutatta a szolgáltatást. Ez az öregek, betegek, ágyhoz kötöttek, fogyatékosok otthoni gondozását jelenti. Ismertette a Hargita megyei példát. Előbb a központokban: Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson, második lépésben a kistérségi központokban nyitottak gondozói egységeket. Háromszéken Gelence és Szentkatolna községek már megtették az első lépést egy ilyen szolgáltatóközpont létrehozására. /(–): Otthoni gondozói hálózat Kovászna megyében is. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 25./

Csíkszeredán január 25-én a református templomban a Németh Géza Egyesület adta át a millennium évében alapított Németh Géza-emlékdíjat, mellyel olyan keresztény pedagógust és az általa javasolt tanítványát jutalmazzák, aki kiemelkedő tevékenységével hozzájárult a magyar kultúra megmaradásához, ápolásához. Az ünnepségén Hegyi István tiszteletes, Máthé Zsuzsa tanítónő, majd Csikós Klára, a Németh Géza Egyesület elnöke méltatta Németh Géza munkásságát. A Németh Géza-emlékdíjat idén Gálfalvi Gábor alsóboldogfalvi nyugalmazott tanító és tanítványa, Rezi Erika Gabriella, valamint a gyimesközéploki Tankó Gyula és tanítványa, Antal Tibor kapta. Az ünnepség végén a Nagy István művészeti iskola két diákja Németh Géza-verseket szavalt, majd Antal Tibor tanítványai adtak elő egyházi énekeket, csángó népdalokat. /Takács Éva: Elkötelezett népnevelőket díjaztak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

Megjelent a Pallas–Akadémai Könyvkiadó /Csíkszereda/ népszerű Műterem sorozatának tizenkettedik kötete Maszelka János /Máramarossziget, 1929. jan. 24. – Székelyudvarhely, 2003. dec. 20./ festészetéről. Az előszóban Nagy Miklós Kund méltatta e pálya sokszínű alkotásait. /Maszelka János Műterem, 12. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

Csíkszeredában mégsem keresztelik Kossuth Lajos nevére a székely város főutcáját, mert az ott lakóknak túl sokba kerülne a személyes iratok kicserélése. Marosvásárhelyen létezik egy érvényes tanácshatározat a Calarasilor utca Kossuthra való visszakereszteléséről, amelyet azonban Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester nem hajt végre. Kolozsváron a magyarság aránya 19 százalék, Marosvásárhelyen 50, Csíkszeredában 85 – a három erdélyi város lakóinak bizonyára nagyobb gondjaik is vannak annál, hogy van-e Kossuth utcájuk, e tény szimbolikus jelentősége mégsem elhanyagolható, írta Lukács János. Marosvásárhelyen a román hatalmat képviselő prefektus vétózta meg a magyar utcanevet, Csíkszeredában maga a magyar közösség. Az utóbbi megütközést kelt. Kossuth Lajosnak igaza volt, amikor a regiment fogyására panaszkodott. /Lukács János: Fogyóban a regiment? = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Január 29-én tartották Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) csíkszeredai fiókszervezetének alakuló ülését. Az EMT célja összefogni az erdélyi magyar műszaki és természettudományi értelmiséget – jelentette ki dr. Köllő Gábor, a társaság alelnöke az alakuló ülésen. – Jelenleg a székelyföldi régióban tudománytelepítés zajlik – mondta üdvözlőbeszédében dr. Lányi Szabolcs, az EMTE csíkszeredai dékánja. Az EMT kiemelt célja a magyar műszaki nyelv ápolása. Az EMT közlési lehetőséget biztosít konferencia-kiadványaiban és periodikáiban. A megyei és a csíkszeredai önkormányzat – Zsombori Vilmos megyeelnök és Erdei István alpolgármester révén – támogatásáról biztosította az induló szervezetet. Dr. Györffy Jenő, az EMTE csíkszeredai karainak kancellárja a mérnöki tudás hasznosításának szükségességéről szólt a régió fejlesztése érdekében, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke pedig az intézményépítés fontosságát hangsúlyozta. /Sarány István: Szervezetbe tömörültek a műszakiak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./

Csíkszeredán megnyílt Sándor Levente plakátkiállítása. Munkáit a megoldások változatossága, sokszínűsége jellemzi, a tisztán grafikai, fotótechnikai vagy éppen festői formák váltakozása. /Szatmári László: Plakáton innen és túl. Sándor Levente kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai hallgatói csíksomlyói, csíkszeredai és marosvásárhelyi fellépésük után jan. 17-én a csíkszentsimoni templomban is előadták a dr. Papp Kincses Emese tanárnő által írt és rendezett Árpád-házi Szent Erzsébet oratóriumot. /Igazi lelki élményt jelentett. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./