Január 29-én Székelyudvarhelyen tartotta a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kongresszusát. – A romániai magyarság számára biztosítani kell a "választás szabadságát" – így foglaltak állást a küldöttek, hitet téve az erdélyi magyarság autonómiatörekvései mellett, elhatározva, hogy a szövetség saját jelölteket indítanak a helyhatósági választásokon. Több mint ötszáz ember volt jelen, ebből 240 regisztrált küldöttként. Ezen a napon csatlakozott a tavaly nyáron Székelyföldön létrehozott szövetséghez a nagyváradi, szatmári, nagybányai, szilágysági és kalotaszegi polgári kör. Nagy tapssal fogadták Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. Tőkés beszédében a "politikai önszerveződés fontos állomásának" nevezte a kongresszust. Élesen bírálta az RMDSZ-t, amely szerinte "véglegesen kisiklott", a román kormánypárttal való együttműködésében partnere lett a "bársonyos kommunista visszarendeződésnek". Szász Jenő, az MPSZ elnöke a romániai magyarság két táborra szakadásáról beszélt. Azokon a helyeken pedig, ahol csak a magyar szervezetek összefogása biztosíthat eredményt – tette hozzá –, az MPSZ kész együttműködni minden magyar szervezettel a képviselet szavatolása érdekében. Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országos választmányának elnöke hangsúlyozta: eljött a "magyar nemzeti újraegyesítés" ideje. A magyar kormányhoz címezve szavait hangoztatta: nincs többé "határon túli magyar ügy", csak magyar ügy létezik. Az egyik a "választás szabadságáról" szól, a második az MPSZ programjának alapelveit rögzíti, különös tekintettel az autonómia megvalósításának konkrét feladataira. A harmadik határozat értelmében a kongresszus Tőkés László javaslata alapján felkéri a Fideszt, hogy az Európai Néppárt közelgő kongresszusán képviselje a romániai magyarság érdekeit, és vesse fel, hogy Románia európai integrációját az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa. /Saját jelölteket indít az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kongresszusa Kössük újra a szövetséget! címmel fogadta el az MPSZ programjának alapelveit. A választás szabadsága című dokumentum leszögezte: az MPSZ az idei helyhatósági választásokon „Székelyföldön visszaadja a magyar választópolgároknak a választás szabadságát". Levélben üdvözölte a kongresszust dr. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és Czirják Árpád érseki helynök, valamint Szűrös Mátyás, a magyar Történelmi Szociáldemokrata Párt elnöke. /Sarány István: A Magyar Polgári Szövetség kongresszusa. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./ Egységesen kívánják felvenni a versenyt az RMDSZ-szel a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben az Erdélyben megalakult polgári egyesületek, körök, csoportok. Meghívták és helyet tartottak fent Markó Bélának, az RMDSZ elnökének, a Kovács Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt elnökének, és Kuncze Gábornak, a Szabad Demokraták Szövetsége elnökének. Sárközi Zoltán nagyváradi MPE-elnök bejelentette, hogy egyesülete erősíteni akarja a Szász Jenő vezette szövetséget. Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselő az ezer tagot számláló, Szatmár megyei Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület csatlakozását jelentette be. Megjegyezte, nagykárolyi polgármesterjelöltjük, Kovács Jenő a Német Demokrata Fórum támogatását is élvezi. Dénes András a nagybányai polgári körök, Papp Lajos a „közel 309 tagot számláló” szilágysági polgári egyesület, Kusztos Tibor pedig az 544 tagú kalotaszegi polgári csoport csatlakozását jelentette be. A marosvásárhelyi Tőkés András kijelentette, a mai magyar hatalom tulajdonképpen Bukarest eszköze az erdélyi magyarság kézbentartására. Az alapelvekben megfogalmazták, hogy a Magyar Polgári Szövetség „nemzeti-keresztény gondolkodású, a polgári értékrendet magának valló, a romániai magyar egyének és közösségek érdekvédelmi és közképviseleti szervezete”. A kongresszus felkérte a Fideszt és az MDF-et, hogy az Európai Néppárt közelgő kongresszusán képviselje a romániai magyarság érdekeit, és vesse fel, hogy a Néppárt csak az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa Románia európai integrációját. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Hadrendbe állt az RMDSZ ellenzéke. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

Január 31-én hetedik alkalommal szervezte meg az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet országos szavaló- és népdalversenyét. 1998-ban az első hasonló rendezvényt Csíkszeredában tartották, most ismét ez a város, ezúttal a Márton Áron Gimnázium adott otthont az Erdély különböző vidékeiről összesereglett fiataloknak. A közel ötven versenyző Kolozsvár, Torockó, Nagyenyed, Vajdahunyad, Marosvásárhely, Segesvár, Székelykeresztúr és környéke, Szentábrahám, Fiatfalva, Homoródalmás, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Árkos, Bölön, Vargyas, Középajta, Nagyajta, Sepsiszentgyörgy, valamint Nyíregyháza fiatalságát képviselte. A verseny gálaműsorral és díjkiosztó ünnepséggel ért véget. /Takács Éva: Szavaló- és népdalverseny. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./

Fodor Sándor megállapította, hogy helyeken, városokban, falvakban is, a helyi RMDSZ-szervezetek olyan személyeket is jelöltek a helyhatósági választásokon, akiket a közösség nem kedvelt. Így történt ez Csíkszeredában is, ahol (két választással előbb) az RMDSZ helyi szervezete megvonta bizalmát a város polgármesterétől, dr. Csedő Csabától, akit ennek ellenére még legalább kétszer visszaválasztott a város lakossága, immár független jelöltként. Fodor szerint ezt a kérdést a polgári szervezetekkel együttműködve kell megoldaniuk az RMDSZ-szervezeteknek, a közösség javára. A helyhatósági választásokon tehát – kiváltképpen Székelyföldön – ne csak az RMDSZ jelöltje induljon, hanem más szervezeteké is. /Fodor Sándor: Játék a tűzzel?! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Balási Csaba csíkszeredai fotóművész /sz. Csíkszereda, 1957. febr. 24./ alapító tagja a Hargita Fotóklubnak, 1976-tól fotóival jelen volt több országos és nemzetközi kiállításon. 2003-tól az AFIAP Művésze cím birtokosa, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének tagja és alelnöke. Sikeres vállalkozó, a csíkszeredai Syrinx Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, valamint 2003 novemberétől a Hargita megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke. Balási Csaba a gyergyószárhegyi alkotótábornak húsz esztendőn keresztül volt a fotósa, résztvevője (1980 és 2000 között). /Forró Miklós: Szeretnék minél több nemzetközi kiállításon részt venni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

Pomogáts Béla ma az erdélyi magyar irodalom talán legjobb ismerője. Az utóbbi években erdélyi kiadóknál sorra jelennek meg tanulmánykötetei. Pomogáts foglalkozott az eszmetörténettel, a folyóiratokkal, a szerteágazó, sokszor elfeledett életművekkel. Legújabb könyvében /Erdélyi tetőn. Irodalomtörténeti tanulmányok. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2004./ a két világháború közötti folyóiratokat, elsősorban a Helikont és a Korunkat vizsgálta. A határon túli magyar irodalomról írta: „Volt tehát egy »központi« (anyaországbeli) irodalom, és voltak a »kisebbségi« (romániai, csehszlovákiai, jugoszláviai) magyar irodalmak: együttesen az »egyetemes« magyar irodalom. A huszadik században élő magyarság tudatát és kultúráját ettől kezdve igen nagy mértékben határozta meg az, hogy a kialakult különfejlődés az eredeti nemzeti egység kényszerű felbomlásának következménye volt. Ez a helyzet alapvetően megszabta a magyar nemzetiségi irodalmak stílusát és önismeretét: ez a kezdeti státus és önismeret változott meg, ha nem is lényegbevágóan az időközben eltelt több mint fél évszázad folyamán, nem kis részben azoknak a történelmi kataklizmáknak és megrázkódtatásoknak a hatására, amelyeket a nemzetiségeknek és irodalmaknak el kellett szenvedniük.” Ennek a történetéről szól Pomogáts könyve. /Bogdán László: Kilátás erdélyi tetőkről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

A Hargita megyei tanácsülésen Deáky Tibor a csíkszeredai Megyei Kórházról hiányolta a dr. Dénes László névtáblát, az elnevezést ugyanis a testület még a tavaly elfogadta, továbbá immár harmadszor kifogásolta a helységnévtáblákra helytelen magyarsággal kiírt településneveket. Borsos Géza a megyehatárt jelző kétnyelvű táblákat hiányolta. Ismeretlenek rendszeresen bemázolják le a táblákat, őrzésük, pótlásuk nem kis pénzbe, erőfeszítésbe kerül. A kétnyelvű táblák elhelyezése még mindig indulatokat kiváltó tevékenység. /Kovács Attila: Névtáblák ideje. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./

Háborús bűnös, gyilkos tábornokok, szélsőségesek, diverziókeltők – mind magyarok, hangoztatta Adrian Paunescu kormánypárti szenátor február 9-i politikai nyilatkozatában. Gyűlöletbeszédében mindvégig a testvériségre és az európai gondolkozásmódra hivatkozott, miközben újra meg újra kirohant a magyarság ellen. „Bolond szándéknak" nevezte azt a törekvést, hogy az RMDSZ vissza akarja állítani az aradi Szabadság-szobrot, mint fogalmazott, „a gyilkos tábornokok emlékművét". Ennek semmilyen körülmények között sem szabad megtörténnie – üvöltötte. A magyarok „ördögi következetességgel" provokálják a román többséget akkor is, amikor rehabilitálni akarják Wass Albert emlékét. Elmondotta, hogy már az ifjúság is „meg van fertőzve", mert egy magyarországi egyesület erdélyi magyar fiatalok támogatásával február 20–21-én Magyarországon és négy erdélyi városban – Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben és Csíkszeredán – egyidőben 15 perces felolvasást tartanak Wass Albert műveiből. Előkerült a „Horthy-videokazetta" ügye is, amelyet Paunescu szenátor szerint Magyarországon szabadon árusítanak. Paunescu anélkül, hogy nevén nevezte volna, elmarasztalta az RMDSZ elnökét, aki nem átallotta kijelenteni: „felelősséggel viseltetünk a csángók sorsa iránt". /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. Elvetélt riadó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Erdélyben a hetvenes években indult útjára a táncházmozgalom. A diktatúra utolsó éveiben azonban a legtöbb településen ideiglenesen szüneteltették tevékenységüket a táncházak, amelyek aztán a kilencvenes években rendre újjáéledtek. A Krónika összeállításában bemutatta, hogy néhány olyan erdélyi városban, amelyben jelentős magyar közösség él, jelenleg milyen helyzetben vannak a táncházak. Kolozsváron a Tranzit Házban a gyermekek meglepő ügyességgel ropják a táncot. – Nagyon büszkék vagyunk a gyerektáncházunkra – mondja Könczei Csongor, a rendezvényt szervező Zurboló táncegyüttes vezetője –, átlag 50-60 gyerek jár ide. 2002 októberétől együttműködnek Palocsay Katával, ő vezeti a táncház keretében működő játszóházat. A felnőtt-táncházba októbertől decemberig sokan járnak (átlag 80–100 fő), január-március között az egyetemi vizsgaidőszak, a vakáció miatt szinte senki, aztán tavasszal újra megtelik a Tranzit Ház. Újraindul a táncház Kézdivásárhelyen is, ahol tavaly júliusig működött a táncház, de akkor pénzhiány miatt le kellett állniuk. Idén havi két alkalommal lesz táncház, az oktató továbbra is Jánosi Róbert lesz. Csíkszeredán közel tíz év hagyománya van megszűnőben: kimaradtak ugyanis a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes által heti rendszerességgel szervezett táncházak. Azonban havonta egy-két alkalommal felcsendül a muzsika a Városi Művelődési Házban. Marosvásárhelyen főleg az egyetemisták járnak táncházba, illetve a fiatal felnőttek, újságolta Ferencz Zsolt, a Folk Center Alapítvány tagja, a táncházak egyik szervezője. A muzsikát Moldován István és zenekara, illetve az Öves zenekar biztosítja, népdalokra Kásler Magda tanítja a jelentkezőket. Nagyváradon a várad-réti református templom mellett működő Csillagocska óvodában tartanak táncházat heti rendszerességgel. A talpalávalót a Komló zenekar húzza. A felnőttek számára a Partiumi Keresztény Egyetemen szerveznek táncházat. Gyergyószentmiklóson a 70-es évektől van táncház. Jelenleg a Városi Művelődési Központ szervez kéthetente táncházat. Sepsiszentgyörgyön a nyolcvanas években élte fénykorát a táncház, de kilencven után is működött – kisebb-nagyobb szünetekkel, különböző helyszíneken. Legújabb feléledése 2001 őszére datálható, azóta folyamatosan működik táncház a Háromszék Táncegyüttes és a városi művelődési ház közös szervezésében. /Antal Erika, Bartos Lóránt, Botházi Mária, D. Balázs Ildikó, Farkas Réka, Gergely Edit, Pengő Zoltán: Biztosított a hazai magyar táncházmozgalom utánpótlása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

A polgármestereknek törvény szerinti kötelességük a havi sajtótájékoztató. Csíkszeredában a polgármester helyett a tanácsosok álltak szóba a sajtóval. Pontosabban, hatan a másfél tucat tanácsos közül. Világossá vált, hogy egyre mélyebb a szakadék a döntéshozó testület és a végrehajtó szerv, azaz a polgármesteri hivatal között. Szakács István emlékeztetett, már tíz éve hangoztatja, hogy a polgármesteri hivatalnak világos iskolapolitikája kell legyen. A hivatal tíz év után létrehozott egy szakirodát, amely eddig még semmit nem tett. Még annyit sem, hogy elkészüljön a csíkszeredai iskolák költségvetése. A tanácsos hivatali mulasztást emlegetett azzal kapcsolatban, hogy az iskolai adminisztrációs személyzetnek egy éven át nem voltak képesek magasabb bért adni, noha erre lett volna lehetőség. /Szüszer-Nagy Róbert: Újságírókkal találkoztak a tanácsosok. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 13./

Kelettől Nyugatig címmel mutatta be február 13-án legújabb produkcióját Csíkszeredában a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A műsorban csak férfitáncokat lehet látni. Az alkotók elképzelése szerint Kelettől Nyugat felé haladva mutatják be e táncokat. A férfitáncok, jellegüknél fogva eleve meghatározzák az előadás dinamikáját: az első perctől az utolsóig pergő műsort látni. /Sarány István: Férfitáncok a színpadon. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

Ellentmondó véleményeket szült a leendő erdélyi magyar televízió alapító és döntéshozó testületének személyi összetétele. RMDSZ-televízió kialakulása körvonalazódik, fogalmazta meg Tőkés László püspök. Tőkés véleményével Jakubinyi György érsek álláspontja is összecseng. Az érsek nem kívánta kommentálni a testületek személyi összetételét. Jelezte: az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek március 11-ei, kolozsvári egyeztetését követően foglal állást, de tekintettel híveikre, az egyházak hivatalos helyet kérnek maguknak az új intézményben. Az érsek helyeselte Vetési László református lelkész és Jakab Gábor római katolikus pápai káplán szakemberként és nem az egyház képviselőiként történő beválasztását a kuratóriumba, és leszögezte: mindaddig, amíg az erdélyi magyar történelmi egyházak igényeit mellőzik, a leendő erdélyi magyar televízió RMDSZ-tévé lesz. Két lelkész jelenléte az alapítvány kuratóriumában még nem elégíti ki az erdélyi magyar történelmi egyházak igényeit – erősítette meg az erdélyi magyar püspökök közös álláspontját Tőkés László. A püspök szerint cinizmusra vall Nagy Zsolt RMDSZ ügyvezető alelnök nyilatkozata, miszerint a kuratórium valamennyi képviselője tagja valamely magyar egyháznak. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök sem ért egyet azzal, hogy mellőzzék az egyházakat a tévé létrehozásában és működtetésében. Csép Sándor ötletgazda arra panaszkodik, mintha mellőzni akarnák a televízió létrehozásában. A Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szász Jenő kijelentette: az ilyen intézmény létrehozói között mindenekelőtt az egyház, a civil szféra és a szakma kell hogy szerepeljenek, legkevésbé a politikum: ha az RMDSZ jelen akar lenni, mint politikai szervezet, akkor az MPSZ-nek is jogában áll helyet kérni magának az intézményben. Markó Béla nem kívánta kommentálni sem a kuratórium személyi összetételét, sem a leendő televízióval kapcsolatos egyéb kérdéseket. Nagy Zsolt közölte, az alapító testület, valamint a kuratórium személyi összetétele már nem fog változni. Az erdélyi magyar történelmi egyházak igénylésére reagálva Nagy Zsolt úgy látja: az egyház jelen van a kuratóriumban. Nagy Zsolt nem érzi, hogy személyi összetételét illetően a testületben túlsúlyban lenne az RMDSZ. A Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának összetétele: Béres András filozófus, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, korábban az RMDSZ színeiben oktatási államtitkár, Bíró Zoltán szociológus, Hargita Megye Tanácselnökének tanácsadója, a csíkszeredai Kulturális Antropológiai Műhely vezetője, Hatházi András színművész, író, rendező, Jakab Gábor római katolikus pápai káplán, a Keresztény Szó főszerkesztője, Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költő, Marosi Barna író, szerkesztő, korábban az RMDSZ javaslatára volt a Duna Televízió alelnöke, Márton Árpád színművész, jogász, az RMDSZ parlamenti képviselője, az alsóház művelődési bizottságának titkára, Nagy Ágnes közgazdász, az RMDSZ javaslatára a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Zsolt mérnök, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és kampányfőnöke, Tibori Szabó Zoltán újságíró, a kolozsvári Szabadság című. napilap munkatársa, a Népszabadság című napilag erdélyi tudósítója, Varga Gábor író, az RMDSZ javaslatára az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke, Vetési László református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványmissziójának vezetője, a Duna Televízió kuratóriumának tagja, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, egyetemi adjunktus, az RMDSZ etikai bizottságának elnöke. /Benkő Levente: RMDSZ-tévére utal a névsor? = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

Február 16-án a csíksomlyói 2-es számú iskola épületében megnyílt Csíkszereda első, fogyatékos gyermekek számára létrehozott iskolája. A teremben tizenegy 10–17 év közötti gyermekkel foglalkoznak. Hunyadi Erzsébet tanítónő már régebben ismeri őket, ősz óta jár ki a családokhoz. Nem megszokott dolog a februári iskolakezdés. A fogyatékos gyermekek osztálya a szülők és a gyulafehérvári Caritas fogyatékosokkal foglalkozó irodájának hosszas küzdelme eredményeként jött létre. /Takács Éva: Iskola sérült gyerekeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./

A csíkszeredai önkormányzat két tagja, Szabó Soós Klára és Szikszay László február 17-én bejelentette: lemond RMDSZ-tagságáról. Döntésüket mindketten azzal indokolták, hogy a helyi szervezet részéről nem kapták meg a kellő támogatást tevékenységük során. Szabó Sóos Klára egyébként a Magyar Polgári Szövetség csíki elnöke, míg tanácsostársa a szövetség tagja. /D. Balázs Ildikó: Lemondott két csíki tanácsos. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

A Kárpát-medencei magyarság köréből került össze annak a fotókiállításnak az anyaga, amelyet február 17-én nyitottak meg a csíkszeredai Golden Galleryben. Hét ország 95 művészének 95 fényképét mutatja be a vándorkiállítás, amely Budapest, Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely után érkezett Csíkszeredába. A következő állomás Marosvásárhely és Kolozsvár – tájékoztatott Balási Csaba, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének alelnöke, az erdélyi turné szervezője. /Takács Éva: Fotókiállítás a Golden Galleryben. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 18./

A magyarországi Békés, Heves, Zala és Veszprém megyével közös vállalkozás, a Székelyföldi Expo létrehozásában állapodott meg a Kovászna megyei önkormányzat. Az expószervezéssel, illetve -fejlesztéssel foglalkozó céget valószínűleg áprilisban jegyzik be. Demeter János, a megyei önkormányzat elnöke elmondta, a jogászok már dolgoznak a cég dokumentumainak összeállításán. A tervek szerint Sepsiszentgyörgy Csíkszereda felé vezető kijáratánál választanak telephelyet a cégnek. A Székelyföldi Expo létrehozása régi álma a háromszéki vezetőknek. Az ötlet 2000 szeptemberében került először nyilvánosság elé, ám akkor még Hargita megyével közösen szerették volna megvalósítani a vásárközpontot. Mindez azonban csak ötlet szintjén maradt, a két megye vezetősége ugyanis végül nem tudott megegyezni. /Farkas Réka: Székelyföldi Expót létesítenek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

Még mindig nem sikerült kihallgatnia a csíkszeredai ügyészségnek a Szentes Szilárd meggyilkolásával gyanúsított Ioan Basan (ragadványnevén Suba János) gyimesbükki vállalkozót. Basan üzent, hogy kórházban van. Az ügyész arra készül, hogy a kórházban hallgatja ki a vállalkozót. Suba János és Görbe Imre tavaly azért verte félholtra a gyimesközéploki Paradis diszkó lemezlovasát, Szentes Szilárdot, mert az nem mondta be valamennyi feltett zeneszám előtt, hogy „a következő számot Suba Jánosnak dedikáljuk”. /Gazda Árpád: Kórházban Suba. Szorul a hurok a gyimesi botrányhősök körül. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

Nem lehet autonómiát létrehozni, amíg Kovászna és Hargita megye a román állam támogatásából él. A két székely megye eltartottá vált, az elmúlt három évben jóval többet kapott a központtól, mint amennyit befizetett – jelentette ki Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke. Tulit Attila, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki vezetője ezzel szemben az RMDSZ színeiben megválasztott vezetőket teszi felelőssé a régió erőteljes gazdasági romlásáért, és hangsúlyozta, el kell számolniuk eddigi munkájukkal. 2001-ben a Birtalan Ákos parlamenti képviselő által összeállított statisztikák még arról szóltak, hogy Erdélyből és a Székelyföldről sokkal több pénz megy Bukarestbe, mint amennyit visszakap a régió. Kovászna megye ugyan már akkor sem járt élen, ám a befizetések néhány százalékkal meghaladták a visszajuttatott összegeket. Az adatok kizárólag a költségvetési pénzekre vonatkoznak (nincsenek benne a különleges alapokból útjavításra és más beruházásokra folyósított összegek). A statisztikai adatok szerint Háromszéken a legkisebbek a fizetések Romániában, így a személyi jövedelemadóból összegyűlő összeg is alacsony, nagyon rosszak az ipari termelés mutatói, az ebből származó profitadóból és a hozzáadottérték-adóból (TVA) ugyancsak kevés gyűl össze, így tulajdonképpen nem lehet csodálkozni azon, hogy a megye nem járul hozzá túl nagy összeggel az országos költségvetéshez. Az elmúlt három évben a megyét elkerülték a külföldi befektetők is: míg 1996–2000 között több mint kétezer munkahelyet teremtettek a befektetők a megyeszékhelyen, 2000–2004 között alig száz új munkahely jött létre Sepsiszentgyörgyön. Háromszéken csak Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely önfenntartó, a községek túlnyomó többsége saját bevételéből csak költségvetése 20– 30 százalékát képes előteremteni. Hargita megyében csupán Csíkszeredának és Székelyudvarhelynek jobb a helyzete, valamint néhány községnek, Farkaslakának, Korondnak, Zetelakának, Csíkszentkirálynak – ezek ugyanis saját jövedelmükből is boldogulni tudnának. Az RMDSZ vezetői egyelőre csak a rossz hírt jelentették be, egyúttal pedig ezzel próbálták meg igazolni az autonómiatörekvések rossz időzítését. Demeter János szerint létre kell hozni a Székelyföldi Fejlesztési Régiót, megerősíteni a térség gazdaságát, és azt követően lesz értelme az autonómia kiharcolásának. „A tervek megvalósításához azonban hatalmon kell maradnia az RMDSZ-nek” – hangsúlyozta a tanácselnök. /D. Balázs Ildikó, Farkas Réka: Bukarest tartja el a Székelyföldet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

Marosi Ildikó kitűnő irodalomtörténész Kis/Helikon/könyv sorozatának legújabb kötete: Versailles-i repkény /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/. Ebben a marosvécsi Helikon-találkozók személyes, emberi vonatkozásairól írt. /A Pallas–Akadémia új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./

Az Erdélyi Gazda /Kolozsvár/ februári számában Csávossy György és Gál Ödön emlékezett a Csíkszeredában január elején elhunyt György Antal egyetemi docensre. Vincze Mária a vidékfejlesztés időszerű kérdéseiről fejtette ki nézetét. /Lapról lapra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Egy nappal korábban Nagy Zsolt, az RMDSZ kampánystábjának vezetője még tagadta, hogy a szövetség közvélemény-kutatást rendelt Marosvásárhelyen, Borbély László alelnök viszont elismerte az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja által végzett felmérés létezését. Borbély szerint ugyanakkor hamisak a Dorin Florea polgármester által rendelt felmérés eredményei. Az RMDSZ is rendelt közvélemény-kutatást, és nemcsak Marosvásárhelyen, hanem más városokban is. Borbély közölte, most az eredményeket értékelik, majd az általuk közölhetőnek tartott adatokat a sajtóban is nyilvánosságra hozzák. A Krónika értesülései szerint az eredmények ugyan jobbak, mint a Dorin Florea által bemutatott másik felmérés eredményei, azonban még mindig arról tanúskodnak, hogy a helyhatósági választások esetleges második fordulójában sok magyar szavazna a jelenlegi polgármesterre. Borbély szerint a Krónikát inkább az kellene hogy érdekelje, hogy 2003 januárja óta Dorin Florea havonta végeztet közvélemény-kutatást, méghozzá a városháza pénzén. Miért tagadták a felmérés létezését, hangzott a Krónika kérdése. Borbély kijelentette, éppen a Florea által készíttetett közvélemény-kutatás miatt, „nem akartuk ellőni a puskaporunkat.” Borbély szerint hamisítvány, hogy a magyarok nagymértékben Folerát támogatnák. /Szucher Ervin: RMDSZ-es felmérés. Borbély elismerte a közvélemény-kutatást. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./ A Krónika értesülései szerint az RMDSZ öt erdélyi városban /Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Szatmárnémetiben/ rendelt meg közvélemény-kutatást, melyek költségeit a Communitas Alapítvány fedezte.

Szikszai László nyilatkozatában beszámolt tanácsosi tevékenységéről, melyre az RMDSZ kérte fel. A csíkszeredai RMDSZ széles körű tevékenységet ígért: támogatja, ellenőrzi a városi tanácsosok tevékenységét. Ehhez képest Szikszai nem tud olyan tanácsülésről, olyan bizottsági ülésről, amelyen az RMDSZ városi vezetői részt vettek volna. Soha nem akart egy vezetőségi tag sem beszélgetni, kérdezni, segíteni. Egyetlen RMDSZ-gyűlésre sem hívták meg. Csak nevében volt RMDSZ-tanács a csíkszeredai, egyébként függetlenként belátásuk szerint cselekedtek a tanácsosok. Az RMDSZ nem hallatta szavát, mikor Csíkszereda tanácsa megpróbálta megakadályozni egy magyar iskola megszüntetését. Hallgattak a tűrhetetlenné vált törvénytelen, erőszakos cselekedetekről. Nem szóltak a többször megvert tanácsos védelmében sem. Azonban hagyták, hogy az egyik RMDSZ-vezető aláírásgyűjtésbe kezdjen, hogy ne legyen Csíkszeredában Kossuth utca. Mindezek miatt Szikszai kilép a Romániai Magyar Demokrata Szövetségből. /Szikszai László, Csíkszereda: Nyilatkozat. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 25./

Farsangi mulatságot tartottak a Maros megyei mozgássérülteknek Marosi Mária, a Maros Megyei Mozgássérültek Egyesületének elnöke beszámolt arról, hogy nehezen lehet támogatókat szerezni a mozgássérültek számára szervezett rendezvényekre. Józsa Csaba, a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületének alelnöke beszámolt arról, hogy Csíkszeredában a Handicap Kft. több mint tizenöt mozgáskorlátozott személyt foglalkoztat varrodájában és gyertyaöntő műhelyében. Orbán Ágnes, a székelyudvarhelyi mozgássérültek szervezetének elnöke vezetésével idén is megszervezik a sorstársképzést, amely abból áll, hogy olyan mozgássérültekkel beszélgetnek el, akik nem tudják elfogadni magukat, életmódjukat. /Orbán Zsolt: Tolószékben táncolt Piroska és a barnamedve. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

Az elmúlt évben elhunyt kiváló tanár, Miklós József testvérei elhatározták, hogy testvérük könyvtárát a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumnak adományozzák, annak az iskolának, amelyben Miklós József negyvenegy esztendőn keresztül tanított. Február 16-án megtörtént a könyvtár átvétele. A 2305 könyvből, számos térképből, képeslapból, hanglemezekből álló hagyaték abban a teremben lesz, ahol Miklós József az utóbbi években óráit tartotta. A Miklós József Emlékterem rendeltetése a hagyaték megőrzése és a könyvek kölcsönzése lesz. /Miklós József Emlékterem. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 25./

Az idén fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Rákóczi Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete tavaly, június végén alakult meg. A helyi szervezet az elmúlt hét végén Rákóczi-emlékülést szervezett, majd Rákóczi-bál zárta a napot. A Rákóczi Szövetség 1989-ben jött létre, eredetileg a felvidéki és a kárpátaljai magyarság támogatása érdekében. Ismeretes, hogy a felvidéki magyarok a Benes-dekrétum következtében a második. világháború után jogfosztottak lettek, sok felvidéki magyart lakosságcserével Magyarországra telepítettek; ezek a Magyarországon élő felvidéki magyarok alakították meg először a Csehszlovákiai Magyarok Baráti Körét, melyet a rendszerváltás mint Rákóczi Szövetséget jegyeztek be. A szövetség célja a határon túli magyarság megsegítése. A szövetség 6–7 éve döntött úgy, hogy a felvidéki és kárpátaljai magyarság mellett kiterjeszti együttműködési szándékát az erdélyi magyar közösségek irányába is. Ma a szövetségnek 110 helyi szervezete van, ezek kétharmada Magyarországon. Erdélyben helyi szervezet működik Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Temesváron, Nagyváradon, Zilahon, Székelyhídon, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson. Az erdélyi szervezetek megalakításában közrejátszott, hogy a szövetség fő programja az ifjúság nevelése és a közoktatás támogatása. Ifjúságnevelés terén különböző szaktáborokat szerveznek Magyarországon, amelyekre minden magyarok lakta területről várják az egyetemistákat, illetve olyan történelmi vetélkedőket, rendezvényeket, amelyekbe az egész Kárpát-medence középiskolásai bekapcsolódhatnak. A szövetség segíti testvérkapcsolatok kialakítását az iskolák között, ugyanúgy a testvértelepülési kapcsolatokat is. Március 15-én például 30 nagy autóbusszal viszik a magyarországi középiskolásokat a határon túli ünnepi megemlékezésekre, Pozsonytól Kassán át Kolozsvárig, Temesvárig és Nagybányáig. Sok volt diák jelezte vissza, hogy egy ilyen március 15-e alkalmával tett látogatás jelentette számára az első élményt, találkozást a határon túli magyarsággal. A fentiek mellett próbálják támogatni a közoktatást is, amely kevés civil szervezet programjában szerepel. A számítógépeket személyesen viszik el a Kárpát-medencei iskolákba, minden iskolába ötöt, így hoztak most számítógépeket a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Iskolaközpont számára. Egy másik program a felvidéki Beiratkozási program: Szlovákiában sok magyar általános iskola gondja, hogy a szülők nem íratják magyar tannyelvű iskolába gyermeküket. A program keretében a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvánnyal közösen kulturális programokat szerveznek az érintett családok számára. Tanszercsomagokkal támogatják a családokat, illetve a bejáró gyermekek számára megtérítik az útiköltséget, szociális ösztöndíjat is biztosítanak a nehéz helyzetben levőknek. Selyem Antónia, a gyergyószentmiklósi Rákóczi Szövetség elnöke elmondta: tavaly a szabadságharc 300. évfordulója alkalmából szerveztek egy vetélkedővel egybekötött Rákóczi-emlékünnepséget, idén a Salamon Ernő Líceum diákjai Harrach Albert történelemtanár felkészítésében részt vettek a Cultura Nostra vetélkedőn, Székelyudvarhelyen. A diákok számára rendkívüli élmény volt, hogy tavaly a Rákóczi Szövetség vendégeként részt vehetett az 1956-os megemlékezéseken. /Gál Éva Emese: Tizenöt éves a Rákóczi Szövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Megjelent Péntek János: Anyanyelv és oktatás. /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve a Bibliotheca Transsylvanica sorozatban. Péntek János nemzetközi hírű nyelvészprofesszor jelen kötete tudományos munka és egyben szakkönyv az anyanyelvi oktatásban résztvevők számára. A nyelvhasználat elméleti kérdéseit friss szakirodalomra támaszkodva tárgyalja. /Tudományos szakkönyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karán február 27-én szerveztek oktatáspolitikai fórumot „Felsőfokú képzés a Székelyföldön: tények és trendek” címmel. Markó Béla, az RMDSZ elnöke rámutatott: magyar nyelven tanuló egyetemi hallgatók száma az 1991–1992-es tanévben regisztrált 500-ról mára tízezerre nőtt. Ez még mindig nem elegendő, hiszen a BBTE-en is létre kell jönnie a két magyar fakultásnak. Verestóy Attila szenátor az egyetemek finanszírozására tért ki előadásában, rámutatva arra, hogy a visszaszerzett közösségi vagyonból az egyetemeket, egyetemistákat, a magyar tudományos életet is lehet támogatni. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke a napokban történt magyar állami költségvetés módosítására, ennek erdélyi kihatására is kitért előadásában, az eredeti tervekkel ellentétben a 1,894 milliárd forintos támogatás 1,531 milliárd forintra csökkent a Sapientia Egyetem esetében, amely 234 milliárd lejt jelent. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai karok dékánja úgy fogalmazott, szeretné, ha nem támogatásnak neveznék a magyar tudományba fektetett összeget, hanem a magyar nemzetért tett kötelességként fognák fel az illetékesek, hiszen ez nem segélynyújtás, hanem szakszerű beruházás. Szilágyi Pál, a Sapientia EMTE rektora kifejtette: a költségvetés módosítása alapjaiban érintette az egyetemet, hiszen nem tudják megvalósítani a tervezett programot. /(Daczó Dénes): A magyar költségvetés csökkentése alapjaiban érinti a Sapientia Egyetemet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Úz Bence esetei Ilyen címen jelentette meg a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó a Marosi Ildikó által összeállított kötetet. A szerkesztő a Keleti Újságban folytatásokban felfedezte Nyírő József Úz Bence történetét. /S. Muzsnay Magda: Kis (Nyírő) könyv. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Febr. 27-én oktatáspolitikai fórumot tartottak Csíkszeredában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karai, az RMDSZ Oktatási és Egyházügyi Főosztálya, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományok Intézete szervezésében egyetemi tanárok, politikusok, társadalomkutatók és önkormányzati vezetők részvételével. – A székelyföldi felsőoktatás akkor tesz eleget a kihívásoknak, ha a régiófejlesztés motorjává válik, a gazdasági fejlődést kiszolgáló korszerű erőforrássá – hangzott el Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnökének összegző beszédében. Lányi Szabolcs, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karok dékánja ismertette, hogy míg a fejlett európai országokban a tudományba való – egy főre jutó – befektetés eléri a 300 eurót, s ez az arány Magyarországon is 80 körül van, Romániában fejenként mindössze 3,5 euró körül mozog. A 2004/05-ös tanévben Románia is áttér a bolognai egyezménybe foglaltakra, ennek értelmében az egyetemi képzés három szakaszból áll: a három, esetenként négy évet tartó bachelor képezi a legalsó szintet, amely be kell fogadja a középiskolát végzett fiatalok szinte 100 százalékát, ezt a fokot követi a mesterképzés, majd a doktorátus. A bolognai program másik következménye az egyetemek összevonása, az úgynevezett konzorciumok kialakítása. Hogyan ültethető életbe mindez a Babes-Bolyai Egyetemen működő magyar szakokon (50), amelyek közül mindössze 6-8 esetében folyik mesterképzés – tette fel e kérdést Szilágyi Pál, a Sapientia rektora, aki szerint, ahol nincs meg a továbbtanulás lehetősége, az új szerkezeti felépítés bevezetése a szakok "degradálódásához vezethet". És mi lesz a Sapientia 16 szakán, amelyek ideiglenes működési engedéllyel rendelkeznek? A Babes-Bolyai Egyetem magyar oktatói négy éve készen vannak az új tagozat működtetésére, ezt lebontani a rektor szerint nagy bűn lenne. Amit a román állam költségvetéséből meg lehet oldani, azt fenn kell tartani. A többi kar esetében egy szaktestületnek kellene felmérni a szükségleteket és megszüntetni a párhuzamosságokat. A Határon Túli Magyarok Hivatalát képviselő Bálint-Pataki József bejelentette, miszerint a magyar állam a tervezettnél az idén 362 millió forinttal kevesebb támogatást nyújt az erdélyi magyar felsőoktatás számára, azaz az 1894 millió helyett 1531 millió forintot. – Ne várjunk mindent másoktól, központi szervektől, kormánytól – jelentette ki Verestóy Attila szenátor. Kötő József hangsúlyozta: el kell érni, hogy állami támogatásban részesüljenek mindazok a felsőoktatási intézmények, amelyek átvállalnak az állam kötelezettségeiből, amit a Sapientia megtesz. /Bodolai Gyöngyi: Kevesebb pénz, jobb stratégia, nagyobb összehangoltság, versenyképes tudás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

Kamarateremmel bővült a Csíki Játékszín. A teremavató bemutató előadást márc. 2-án tartja a társulat, műsoron Conor McPherson A gát című darabja szerepel. Parászka Miklós, Csíkszereda önkormányzati színházának igazgatója jelezte, az új terem lehetővé teszi a színház kínálatának bővítését, az előadások száma havonta húsz-huszonnégyre emelkedhet az eddigi nyolc-tizenkettőről. /Kamaratermet avatnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 2./

A Csíkszeredában tartott oktatáspolitikai fórumon hideg zuhanyként hatott Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének bejelentése, miszerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatására megígért összeget 362 millió forinttal csökkentik. Ez a megszorító intézkedés elsősorban a marosvásárhelyi campus központi épületének befejezését érinti. Szilágyi Pál egyetemi tanát, a Sapientia rektora hangsúlyozta, nem tudják elképzelni, miképpen lehet egyáltalán fenntartani a továbbiakban az intézményt, és a marosvásárhelyi építkezést folytatni. Az egyetem léte is valamennyire megkérdőjeleződik. A szakokat nem szeretnék módosítani. Legfeljebb azon gondolkodnak, hogy Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Nagyváradon a párhuzamosan működő szakokat hogyan lehetne összevonni. Egy már elindult szakot viszont nagyon nehéz megszüntetni. Bálint-Pataki József leszögezte, érez annyi tartalékot az intézményben, hogy a marosvásárhelyi építkezés gond nélkül folytatódhasson. Hollanda Dénes professzor, a Műszaki és Humán Tudományok karának dékánja kiemelte: Ha nem sikerül az épületet okt. 1- jéig működőképessé hozni, akkor a negyedik évfolyamnak nem tudnak helyet biztosítani. Műszaki egyetemen laboratóriumok nélkül elképzelhetetlen az oktatás. /(bodolai): Jogos aggodalmak a támogatás csökkentése miatt. Nehéz helyzetbe került a Sapientia. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./