Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. június 14.
"Jún. 13-án Korondon a középiskola előtt felavatták az Erős várunk nékünk az anyanyelv témájú térkompozíciót, Miholcsa József marosvásárhelyi képzőművész monumentális alkotását. A kivitelezést támogató szponzorok jelenlétében egyenként leleplezték azoknak a nagy személyiségeknek féldomborműveit - szám szerint 10 reliefet -, akik anyanyelvünk ápolásáért sokat fáradoztak, köztük a Tamási Áronét is. Dániel Ernő plébános és Farkas László unitárius lelkész felszentelte az emlékművet. Györfi András színművész Magyari Lajos Kötődések című poémájából szavalt részleteket. Ambrus Lajos író, a helyi művelődési egyesület elnöke, s az emlékmű megalkotásának szorgalmazója hangsúlyozta, hogy "egy nagy székely faluban jelképértékűen hirdeti ez az alkotás, s tán örökérvényűen is, hogy a nyelv a lélek háza, s ápolni azt ránkszabott kötelesség, az ünnepség pedig arra ad alkalmat, hogy a község önzetlen lelkű vállalkozóinak, intézményeinek áldásos összefogása eredményeként nem mindennapi eseményt ünnepelhetünk". /Kristó Tibor: Emlékműavatás Korondon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./"
2003. június 14.
"Sikeres volt a Csíki Játékszín évadzáró előadásának. A közönség szavazatai alapján Dálnoky Csilla, illetve Fülöp Zoltán lett az évad színésze, a legsikeresebb előadásnak pedig A dzsungel könyvét tartotta a publikum. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója bejelentette, hogy a következő évadtól hét színésszel bővül a társulat, a hétből öt csíki származású, ami a csapat állandósítása szempontjából cseppet sem elhanyagolható. Jún. 23-án a Határon Túli Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján szerepelnek a nagy sikerű Stílusgyakorlattal és Euripidész Iphigeneia Auliszban című tragédiájával. /Hét új taggal bővül a társulat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./"
2003. június 16.
"Jún. 14-én Máréfalván immár negyedik alkalommal került sor a Máréfalvi Székely Kapuk Napja néprajzi tanácskozásra. A rendezvény Kovács Piroska Az Udvarhely vidéki öreg kapuk katasztere című előadásával vette kezdetét, majd Az udvarhelyszéki székely kapu múltja, jelene és jövője témakörben értekezések hangzottak el. A tanácskozás végén a szervezők kapunéző sétára invitálták a jelenlévőket. Amint Kovács Piroska elmondta, öt műemlék kapu található Máréfalván. /Szász Emese: V. Székely Kapuk Napja. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./"
2003. június 17.
"A kormányátszervezés nyomán bekövetkező változások "jótékonyak" lesznek, a kabinet tevékenysége hatékonyabbá válhat - nyilatkozta Markó Béla azt követően, hogy jún. 16-án találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel. Az RMDSZ elnöke elmondta, a kormányfő tájékoztatta a kormány átszervezéséről, a személycserékről és a szaktárcák összevonásáról. Markó hangsúlyozta, a találkozón nem merült fel az RMDSZ kormányzatba való belépésének kérdése, a szövetség és a Szociáldemokrata Párt folytatni kívánja az eddigi együttműködést. /Nastase-Markó találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./"
2003. június 17.
"Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) politikai államtitkára a magyar-román kormányközi vegyes bizottság sepsiszentgyörgyi ülését követően Zilahon az RMDSZ polgármestereivel, alpolgármestereivel, helyi és megyei tanácsosaival találkozott. A magyar politikust erdélyi útjára elkísérte dr. Szabó Béla, a HTMH elnök-helyettese. A kisebbségi ügyekért felelős politikus elmondta, egy bő hetes erdélyi tartózkodása során gyarapodtak tapasztalatai: részt vett a csíksomlyói búcsún is, tárgyalt Cristian Diaconescu külügyi államtitkárral. Szabó Vilmos szerint a nehezen indult államközi együttműködés kezdett magára találni, a mostani tárgyalások jobban sikerültek, a jegyzőkönyvbe vett konkrét ajánlások erősítik az RMDSZ pozícióját. Az ajánlások az anyanyelvű oktatásra, az egyházi ingatlanok - köztük a gyulafehérvári könyvtár - visszaszolgáltatására vonatkoznak többek között. Fenntartásokkal ugyan, de lehetségesnek látja a csíkszeredai magyar konzulátus létesítését. Mint elmondotta, a vegyes bizottsági ülésen részt vett magyar küldöttségben jelen volt a magyarországi román önkormányzat képviselete, a romániaiban pedig az RMDSZ képviselői. Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány felelősséget vállalt a határon túli kisebbségért, viszont nem érzelmi politizálással, hanem realista elkötelezettséggel viszonyul hozzájuk azzal a szándékkal, hogy meg tudjanak maradni szülőföldjükön. Erdélyben döntött a magyarság, hogy békésen, parlamentáris eszközökkel küzd jogaiért, az anyaország ezt támogatja. Az a cél, hogy joga legyen az anyanyelvű oktatáshoz, kultúrához; az anyaországiak és a határon kívüli magyarok összekapcsolódása pedig nem jelenti a határok változtatásának gondolatát, gyakorlatát. Közös nemzeti érdek viszont az, hogy a határon kívüliek is tagjai legyenek az Európai Uniónak - hisz ez jelenti az összekapcsolódást - , sajnos annak üteme nem olyan, amilyent szeretnénk. A kedvezménytörvény módosításáról beszélve tájékoztatott: lehet, még az ülésszak vége előtt vagy az ősszel szavaznak arról az Országgyűlésben, mert a legnagyobb ellenzéki párt nem járult hozzá a házszabálytól való eltéréshez. /Fejér László: Szabó Vilmos államtitkár Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./"
2003. június 19.
"A jún. 17-i napirend előtti felszólalások során Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselő a kormány ellentmondásos intézkedésére hívta fel a figyelmet, amelynek folytán közel 300 Hargita megyei gazda hiába várja a kormány által beígért kedvezményes gépek és berendezések leszállítását. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kiadta a 2002. évi 553. számú rendeletet, amely lehetőséget teremt a hegyvidéken élő gazdák számára, hogy jutányos áron különböző kisebb mezőgazdasági gépeket és berendezéseket vásároljanak. A képviselő szerint több Hargita megyei gazda összeállította az igénylési dossziét, befizette a ráeső összeget, remélve, hogy minél hamarabb birtokba is veheti a mezőgazdasági berendezést. Azonban a mai napig nem történt meg a gépek és berendezések átvétele - hangsúlyozta a képviselő. /Ellentmondásos intézkedések. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./"
2003. június 19.
"Közel 1700 diák tanulhat a következő tanévben a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem három erdélyi városban működő szakjain. Az egyetem idén immár harmadik alkalommal hirdet felvételit, a nemrég befejeződött tanévben működő 15 szak mellé pedig 2003-tól újabb három társul. A legtöbb szak továbbra is Csíkszeredában működik majd. Az eddig hét szak: agrár- és élelmiszeripari gazdaság, könyvelés és gazdálkodási informatika, általános közgazdaság, román nyelv és irodalom-angol nyelv és irodalom, szociológia-vidékfejlesztés, környezetmérnök, élelmiszeripari mérnök - kettővel bővül. A környezetgazdaság szak már megkapta az ideiglenes akkreditálást, a társadalmi kommunikáció-közkapcsolatok szak működési engedélyeztetése viszont még várat magára. Kolozsváron fotóművészet, filmművészet, média szakkal bővül a választék - a környezetföldrajz-környezettudomány szak változatlanul működik. Marosvásárhelyen idén nem lesz bővítés, maradnak a pedagógia-szociálpedagógia, a közkapcsolatok kommunikációja, informatika, mechatronika, számítástechnika, automatizálás, illetve kertészmérnöki szakok. A meghirdetett szakokon továbbra is fele-fele arányban oszlanak meg a tandíjas, illetve tandíjmentes helyek. Előbbi kategóriában marad a 200 eurós éves tandíj, leszámítva a fotóművészet, filmművészet, média szakot, ahol az egyetem szenátusa 350 eurós tandíjat állapított meg. /Cs. S.: Bővülő Sapientia. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./"
2003. június 20.
"Hat országból 150 résztvevő érkezett arra a nemzetközi konferenciára, amelyet a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai székhelye látott vendégül. A városi víz-, gáz- és villamosenergia-hálózatok fejlesztési lehetőségei, különös tekintettel a korróziós kérdésekre című tudományos ülésszak jún. 19-én kezdődött és jún. 20-án zárul. Dr. Lingvay József professzor volt a konferencia főszervezője. Üdvözölte a kezdeményezést Tánczos Vilmos, a Sapientia - EMTE rektor-helyettese és dr. Szilágyi Pál professzor, az egyetem tanulmányi osztályának vezetője. /Kovács Attila: Nemzetközi konferencia Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./"
2003. június 20.
"A Székelyudvarhely legrangosabb katolikus ünnepének számító úrnapi búcsúra már kora reggel megérkezett a több száz környékbeli zarándok. A plébániákról - a hagyományokhoz híven - számos keresztalja érkezett a nagyszabású ünnepségre. A város központjában, a délelőtti órákban sorra kerülő ünnepség kezdetéig, a zarándokokhoz csatlakoztak a városlakók is. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrált ünnepi szentmisét a Márton Áron téren egybegyűlteknek. Az ünnepi szentmisét követően, a lezárt útszakaszokon a szertartás ünnepi körmenettel folytatódott. Az udvarhelyszéki katolikusok megkerülték a város központjában - mint minden évben, az idén is - felállított, virággal, zöldággal díszített ünnepi sátrakat, valamint oltárokat. A hagyományos szertartásokat, oltárszentelést követően, a megáldott zöldágakat természetesen hazavitték a jelenlévők, bízva benne, hogy azok oltalmazzák családjukat, otthonaikat. /Szász Emese: Ünnepi körmenet Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./"
2003. június 20.
"Két jeles katona és hazafi emléke hazatért - jelentette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke jún. 19-én Csíkbánkfalván. Az úrnapi körmenet után tartott ünnepség keretén belül emléktáblát avattak a falu szülöttje, dr. Molnár Károly (1894-2001) vezérőrnagy tiszteletére, valamint Lakatos Géza (1890-1967) vezérezredes, volt miniszterelnök tiszteletére. A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) által kezdeményezett ünnepségen a két magas rangú katona életét, érdemeit méltatták a felszólalók. Dr. Molnár Károly életútját fia, Molnár István, valamint özvegye, Györffy Rózsa ismertette a hallgatósággal. A két világháborúban érdemeket szerzett katonaorvost a kommunista hatalom üldözte, az elismerés a rendszerváltás után jött: a magyar honvédség tábornoka lett, majdnem 100 éves korában. 107 évesen hunyt el az önmagát az utolsó magyar király utolsó katonájának nevező tiszt. Az Ausztráliában elhunyt Lakatos Géza életéről az ausztráliai magyarok MVSZ-küldötte, Ferenczi Zsuzsanna beszélt. A hivatásos katonatiszt 1944. aug. 25-től okt. 16-ig volt miniszterelnök, támogatta Horthy kiugrási kísérletét. 1944 végén a nyilasok letartóztatták, a háború után a szovjetek is internálták egy ideig. Később kivándorolt Ausztráliába. Az ünnepségen beszédet mondott Rácz Sándor 56-os szabadságharcos és Csapó József volt szenátor. Az emléktábla-avatás ünnepi műsorral ért véget. Az MVSZ a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában szervezett fórumot a Székelyföld és a székely nemzet jövőjéről. /Sarány István: Emléktábla honvédtiszteknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./"
2003. június 20.
"Szejkefürdő múltja, jelene és jövője címmel jún. 18-án vitafórumot szerveztek Székelyudvarhelyen. A jelen lévő orvosok, építészek, muzeulógusok, valamint a városi tanács képviselői egyetértettek Szejkefürdő (korábban bemutatott) fejlesztési tervével. Dr. Balla Árpád a fürdő gyógyhatású vizeiről, valamint az egykori mofetta fontosságáról szólt. Zepeczáner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója hangsúlyozta: sürgősen újjá kell éleszteni a Szejkefürdőt, mivel kiemelt pontja a városnak, turisztikai szempontból azonban kihasználatlan. Dudás Antal építész elmondása szerint kettős kihívást jelent a kivitelezőnek az épület tervezése, térelrendezése, hiszen a Kárpát-medencében nem igazán akad példa arra, hogy múzeum és borvízforrás együttesen épült volna fel. /Szász Emese: Fórum Szejkefürdőről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./"
2003. június 20.
"Harmadik alkalommal jelent meg az Erdélyi szép szó gyűjtemény, amelyben az irodalmi lapokban közölt legszebb írások olvashatók Fekete Vince válogatásában. A mintegy háromszáz oldalas antológiában negyvennyolc költő és író szerepel. A romániai magyar irodalom kis tükrének, keresztmetszetének is nevezhető a tetszetős sorozat idei évkönyvét, amely a Hargita és a Pro-Print Könyvkiadók gondozásában jelent meg. /Erdélyi szép szó - 2003. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./"
2003. június 21.
"A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) 2003-ban immár harmadik alkalommal hirdet felvételit. A jelenleg működő 15 szak mellé - előreláthatólag - három új szak társul, azaz idén júliusban a felvételizők 18 szak és három erdélyi város közül választhatnak. A kolozsvári Természettudományi és Művészeti Kar keretében a már működő környezetföldrajz - környezettudomány szakirány mellett a fotóművészet, filmművészet, média szakra is lehet felvételizni, mivel az Akkreditációs Szakbizottság jóváhagyta a szak működését. Csíkszeredában két új szak indul a jelenleg működő hét szak (agrár- és élelmiszeripari gazdaság, könyvelés és gazdálkodási informatika, általános közgazdaság, román nyelv és irodalom - angol nyelv és irodalom, szociológia - vidékfejlesztés szakirány, környezetmérnök, élelmiszeripari mérnök) mellett, a környezetgazdaság és társadalmi kommunikáció - közkapcsolatok szak, ez utóbbi szaknak a működési engedélyeztetése még folyamatban van. Marosvásárhelyen, a Műszaki- és Humántudományok Karon a pedagógia - szociálpedagógia szakirány, közkapcsolatok kommunikációja, informatika, mechatronika, számítástechnika, automatizálás, kertészmérnöki szakok működnek. A jelenlegi diáklétszám az EMTE karain Csíkszeredában 480, Kolozsváron 20, Marosvásárhelyen 415. Az új tanévet - amennyiben a meghirdetett helyek betelnek - 1 695 diák kezdi majd. Az EMTE-re bejutott, tandíjas vagy tandíjmentes helyeken tanuló hallgatók három típusú ösztöndíjra lehetnek jogosultak. A tanulmányi eredmények függvényében a hallgatók tanulmányi, illetve érdemösztöndíjban részesülhetnek, amely halmozható a szociális ösztöndíjjal. A legjobb diákok kiemelt, külföldi felajánlásokból származó ösztöndíjakat is elnyerhetnek. Három új szak a Sapientián. Végre beindul a film-fotó-média képzés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"
2003. június 21.
"Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtitkárság munkatársa, a Restitúciós Kormánybizottság elnöke a vele készült beszélgetésben leszögezte: az összehangolt nyomásnak köszönhetően a kormány elszánta magát és zöld utat adott a restitúciós folyamat tényleges beindításának. A folyamat legelején vannak még és nagyon jelentősek azok az erők, amelyek mindent megtettek azért, hogy ne történjen jelentős elmozdulás az ügyben. A romániai vallásfelekezetek összesen mintegy 7500 ingatlanukat kérik vissza. Ebből mintegy kétezer a görög katolikus, kb. ugyanennyi a zsidó közösség által letett igény és csak a harmadik helyen van a négy magyar történelmi egyház a maga közel 1500 kérésével. A törvény alkalmazása szempontjából a legkényesebb a görög katolikus ingatlanok ügye, mivel azokat az ortodox egyház használja és sok településen már híveik sincsenek. A visszaadandó első 35-ös listán 22 magyar egyházi ingatlan szerepel: 13 római katolikus, 5 református és 4 unitárius. Ezeken kívül két evangélikus szász, három zsidó és nyolc ortodox ingatlanról született döntés. Jún. 27-én újabb döntéseket fog hozni a kormánybizottság. A már visszaítélt ingatlanok közül megemlíthető a jelenleg a zeneiskola által elfoglalt kolozsvári ferences kolostor, egy nagyszebeni iskolaépületet, amelyben jelenleg egy orvosi fakultás működik, a ferences nővérek petrozsényi iskolaépülete vagy a kolozsvári Monostor úti református Kakasos-templom parókiaépülete, amelyet egy kisegítő iskola használ. Székelyföldről Hármasközség (Csókfalva), Nagyajta, Kökös, Bölön, Angyalos... iskola, óvoda, művelődési otthon működik bennük. Minden egyes visszaigényelt ingatlan ügyében egy kérdőívet küldött ki a kormánybizottság titkársága, az ingatlan jelenlegi helyzetéről és adatairól érdeklődve. Ezeket - sajnos - egyes polgármesteri hivatalok nem nagyon sietnek kitöltve visszaküldeni. Ezek hiányában pedig nem kerülhet a bizottság elé a visszaigénylési kérés. /Borbély László: Valami megmozdult. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./"
2003. június 21.
"Csíkszeredában pezsgő zenei élet zajlik. Ünnepi eseményekhez kötött hangversenyek váltogatják egymást, ebben nem kis része van Köllő Ferenc zenetanárnak, karnagynak, hiszen ő, mondhatni, már a hetvenes évek kezdetétől alapvető szerepet vállalt a város zenei életében, azóta foglalkozik a zenei képzéssel, a csíkszeredai kórusmozgalom és zenekari tevékenység gazdagításával. 1973-ban került Csíkszeredába, főiskolát frissen végzettként, emlékezett a kezdetre. A városi művelődési házhoz került, zenei szakirányítói munkakörbe. Bekapcsolódott az énekkarba, majd a városnak felnőtt fúvószenekarának vezetésébe is. A gyerekekkel két országos első díjat, a felnőttekkel egy első és két második díjat nyertek. A gyermekegyüttes mintegy negyven, a felnőtt huszonöt-harminc tagot számlált. Köllő Ferenc vezette az akkori Matematika-Fizika Líceum (ma: Márton Áron Főgimnázium) leánykórusát. Ez az időszak volt pályafutásának talán legcsodálatosabb része, mesélte. A kórusnak 40-50 tagja volt. Két országos első és több második díjat nyertek. 1992-ben magyarországi turnén vettek részt 1993-ban Budapesten, majd Makón szerepeltek nemzetközi kórusfesztiválon. Az országban is, főleg Hargita megyében nagyon sok helyen léptünk fel. A líceum tanárai önzetlenül támogatták munkájukat. 1990-ben indult be a líceumi zenei oktatás Csíkszeredában, megalakult a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Líceum. 1992-ben a líceum igazgatója, Kovács János felkérte őt, hogy vegye át a líceum vegyeskórusának vezetését. 1995-től átvette a zenekar vezetését is. Hét előadást tartottak Svájcban. Vokál-szimfonikus műveket szólaltattak meg, reprezentatív együttessé váltak. 1991-től Csíksomlyón rendszeresen karácsonyi hangversenyt tartanak. Rendeztek húsvéti hangversenyeket is. A zenekarral több nemzetközi fesztiválon vettek részt. Köllő Ferenc rengeteget dolgozott, sokszor a napból mintegy tizenhat órán át írta, hangszerelte az előadandó darabokat, azután a próbák jöttek. 2002 szeptemberétől tizenöt előadást tartottak (önálló hangversenyek), az eltelt tizenegy esztendő során mintegy 150 hangversenyük volt. Újabban minden hónap első hétfőjén hangversenyt tartanak a Városi Művelődési Házban. 2001-ben alakult meg a Csíki Kamarazenekar (a művészeti líceum jelenlegi és volt diákjaiból, tanáraiból), vendégkarmestere a marosvásárhelyi Szőnyi Zoltán. Ezzel az együttessel is volt már egy nemzetközi fellépésük Cegléden. A művészeti líceumban különben több kis kamarazenekar is működik, amelyek különböző ünnepi rendezvények (irodalmi estek, tárlatmegnyitók stb.) alkalmával lépnek fel. /Forró Miklós: A zene szárnyain. Kötetlen beszélgetés Köllő Ferenc csíkszeredai zenetanárral, karnaggyal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./"
2003. június 23.
"A gyulafehérvári székesegyházban tizenöt gyulafehérvári egyházmegyés ötödéves kispapot szentelt jún. 21-én diakónussá Tamás József segédpüspök. Ezután szintén a gyulafehérvári székesegyházban négy gyulafehérvári egyházmegyés diakónust szentelt pappá Jakubinyi György érsek, köztük a gyimesközéploki Bilibók Gézát és a csíkcsicsói Pál Vilmost. Új plébániák létesítéséről is hírt adott a gyulafehérvári érseki sajtóiroda, létrehozták a szombatfalvi (Székelyudvarhely) és bögözi (Vágás) plébániákat. /Papszentelés Gyulafehérváron. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./"
2003. június 23.
"Jún. 20-21-én első ízben választották a Gyilkostót népművészeti sokadalom színhelyéül. Az ötletet a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ, a Viridis Kft. és az Általános Műveltség Alapítvány vitelezte ki - a Művelődési és Egyházügyi Minisztérium és sok helyi támogató segítségével. Két napon át ismét Gyergyószentmiklós részévé vált az üdülő. A vidék ismert néptáncegyüttesei: a gyergyószentmiklósi Romatűz és a Hóvirág együttesek és muzsikusaik mellett, a sepsiszentgyörgyi Fabatka népi zenekar is mindent megtett annak érdekében, hogy jól érezhesse magát a Gyilkostóra látogató. Gyimesi, moldvai, kalotaszegi táncokat tanulhattak, bemutatkozott a Szatmárnémetiben élő dobos, Cserey Csaba és kis csapata is. A kézműves kirakodóvásár igazi ráadásnak bizonyult. /Bajna György: Népművészeti sokadalom Gyilkostón. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./"
2003. június 25.
"A múlt hét végén a kalotaszegi Zsobokon megtartott szórványkonferencián többek között részt vett Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke, és Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány (AKA) irodavezetője. Pomogáts Béla elégedetlen azzal az összeggel, ami a rendelkezésükre áll - ez az idén 1 milliárd forint. Ezen kívül az IKA a kézbesítője ama 1,2 milliárd forintnak, amit azoknak a határon túli magyar családoknak folyósít a kormány oktatási támogatásként, akik egy vagy több gyereküket magyar iskolába járatják. A tavaly az erre szánt egy milliárd forintból 800 ezret ugyancsak a pályázók kaphattak meg, mert csak minimum két magyar iskolás gyerek esetén folyósították a 20 ezer forintos támogatást, és ezt a magyar igazolvány meglétéhez kötötték, viszont az igazolványok átvétele, beszerzése igen nehézkesen haladt. Mivel az idén a támogatás megszerzéséhez nem kell majd magyar igazolvány, és egy gyerek után is jár a juttatás, Pomogáts szerint kb. 2 milliárd forint kell majd ahhoz, hogy minden jogosult hozzájuthasson a 20-20 ezer forinthoz. Az elnök azt is elmondta: "A kormányváltás előtt elszabadult a pályázás. Az Orbán- kormány utolsó időszakában olyan pályázatokat hagyott jóvá, amelyekről világosan tudtuk, hiszen én akkor is kuratóriumi tag voltam, hogy az összeg magánzsebekben fog kikötni. Azt még meg tudtuk akadályozni, hogy egy felvidéki magánszálloda építésére valaki 50 millió forintot kapjon, de azt már nem, hogy 80 millió forintot utaljunk ki egy erdélyi sajtó- és könyvterjesztő hálózatra, és nyilvánvaló, hogy ez a pénz magánzsebbe vándorolt." Az idei 1 milliárd forintos keretnek a 66-68 %-a fölött a határon túli alkuratóriumok rendelkeznek. A HTMH (Határon Túli Magyarok Hivatala) jövőre 2-3 milliárd forintos támogatást kér majd a külhoni magyarok támogatására. Az IKA elnöke az idén is kiemelten fontos feladatnak tekinti az erdélyi templomok építését. Csíkszeredában római katolikus katedrális épül, azzal a távlati céllal, hogy talán püspöki székesegyház lesz Csíkban, e nagy méretű templom befejezése érdekében Pomogáts levelet írt Medgyessy Péter miniszterelnöknek, hiszen kb. 100 millió forint kell e célra, és ez elvinné a központi IKA-alapnak majdnem a felét. Pomogáts Béla rendkívül fontosnak tartja azt, hogy például Románia uniós csatlakozásáig az anyaország kedvező helyzetbe hozza, megerősítse az erdélyi intézményeket, hogy azok képesek legyenek részt venni az uniós pályáztatási rendszerben, ahol önerőre is szükség van. Emlékeztetett arra is, hogy a nyugat-európai kisebbségi régiók (pl. két belgiumi német falu, a dél-tiroli osztrákok stb.) igen jelentős összegeket kaptak az uniós alapból, és ez úgy volt lehetséges, hogy életképes projektjeik, intézményeik voltak. Arra is utalt, hogy a határon túlra jutó 6-7 milliárdos támogatásnak az IKA csak egy részével rendelkezik, tehát figyelni kell az Apáczai Közalapítványra, az Új Kézfogás Közalapítványra, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumára, ezekkel a közeljövőben együttműködik majd az IKA. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány (AKA) irodavezetője jól dokumentált beszámolót nyújtott át a zsoboki konferencia résztvevőinek, amelyben nyomon követhető az AKA története, a főbb célkitűzések. Az 1999-ben létrejött közhasznú szervezet eddig 3,1 milliárd forintnyi támogatást ítélt meg, a benyújtott 1236-ból 654 pályázatot ítélt életképesnek. Főleg a felsőoktatást, a szakképzést támogatta. Mivel a zsoboki konferencia témája a szórványmagyarság helyzete, jövője volt, Csete Örs erre a pászmára koncentrált. 2001-től az AKA évente 5-5 millió forintot juttatott hat erdélyi szórványközpontnak. Viszont Csete Örs jelezte: 2003-ban már nem tartozik feladataik közé s szórvány támogatása. Ezenkívül eddig hét ingatlanvásárlást, -építést támogattak Segesváron, Szamosújváron, Aradon, Válaszúton, Széken, Gyimesfelsőlokon és Temesváron. Erdélyben, Délvidéken, Kárpátalján és Felvidéken 86 szórványóvodát támogattak. A Magyarok - Határok Nélkül program keretében a nyugati magyar szórványokhoz juttattak ki magyar tanárokat, nyelvápoló táborokat szerveztek a kint élő gyerekek számára. 2003-ban a következő területeket támogatják: számítástechnikai jellegű pályázatokat, a szakképesítési alapból a középiskolai szakoktatást támogatják; a felsőfokú oktatás terén pedig a gyakorlati képzésre vonatkozó pályázatoknak van esélyük. Az AKA idei kerete 1,2 milliárd forint. /(Máthé Éva): Magyar közalapítványok beszámolója. Kevés a fóka, sok az eszkimó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ Zsobok 320 lelkes, színmagyar református falu. Szórványközpontja, a benne 1994 óta működő Bethesda Gyermekotthon a maga nemében egyedülálló, ahol a 115 gyerekből 54 állandó lakó (árva vagy szegény családból származó, elhagyott gyerek), a többiek az iskolai év idején olyan falvakból érkeznek az iskolába, bentlakásába, ahol nincs magyar tanítás. A kastélyszerű új épület németországi református támogatással készült. Jelenleg az öregek otthonát építik, ahol a 18. életévüket betöltő, a zsoboki otthonban nevelkedett fiatalok dolgozhatnak, lakhatnak majd - ha erre igényt tartanak. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - idei tanácskozását Zsobokon, a Bethesda Otthonban szervezte meg. A téma: A rehabilitációs programok esélyei a romániai és a kárpát-medencei szórványokban. Pomogáts Béla szerint a szórvány felkarolását nem lehet tovább halasztani. A 20. század megtépázta a magyar nemzetet, társadalmat. Trianont még mindig nem dolgozta fel a nemzet, s most igen káros az, hogy "a határon túli magyarság ügye, a nemzetpolitika a pártpolitika részévé vált, pártérdekek alá rendelődött". A budapesti Teleki László Intézettől származó adatokat ismertette Pomogáts: a legutóbbi felmérések szerint a világon alig több mint 13 millió magyar él, 77,1 százalékuk Magyarországon, 2,6 millió a Kárpát- medencében, 1,72 millió Nyugaton. A magyarság 13,9 %-a, 885 ezer fő abszolút szórványban él, olyan településeken, ahol magyar oktatás már nincs, legfeljebb az egyház jelent még megtartó erőt. Viszont ha azokat is szórványmagyaroknak nevezzük, akik egy településen belül kisebbségben élnek a Kárpát-medencében, akkor kb. 1,1 millió az itt szórványban élők létszáma. Hozzájuk adódik a nyugati diaszpóra - 1,72 millió egyén. A leggyorsabban a nyugati diaszpóra épül le. Erdélyben is drámai a szórványban az asszimiláció. A szórvány ügye nemzetstratégiai tétel kell hogy legyen, amit a magyar kormánynak, a határon túli politikai és civil szervezeteknek együttesen kell felkarolniuk. A konferencia célja a problémák felleltározása volt. Vetési László az erdélyi református szórványgondozói szolgálat vezetőjeként konkrét példákkal ecsetelte, mennyire elszigetelődtek az egyes kis magyar közösségek, hogy sok helyütt az alkoholista lelkészek sem jelentenek már számukra mentsvárat, bár "az egyház az utolsó hajszálér-hálózat, mely egymáshoz kapcsolja a szórványmagyarokat". (Pusztakamarást említette, ahol az iskola után felszámolódik az egyház is.) Az erdélyi református 550 anyaegyházból 195-ben 300 alatt van a hívek száma. A lelkészek körében a felkészületlenség, az improvizáció terjed. Majd arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdélyi szórványmagyarok 48 %-a városokban él, velük senki sem foglalkozik. Lépcsőzetes, gyakorlati tervnek kell készülnie ezzel kapcsolatban. A lehető legsürgősebben 300 pedagógusnak és 300 lelkésznek azonnali, folyamatos támogatást kell nyújtani, különben sok kisközösség egy- két év alatt eltűnik. A Sapientia Egyetem valószínűleg keretet biztosít majd e programnak, amely felkészítést is jelent. Szilágyi N. Sándor nyelvész-professzor az asszimiláció, a szórvány kifejezések pontos meghatározására vállalkozott. Statisztikai felmérések alapján mondotta: Romániában 27 ezer falusi magyar ember él olyan településen, ahol a magyarok részaránya nem éri el a 10 %-ot, és 139 ezer olyan városlakó van, ahol ez az arány 11-20 % között mozog. A két utóbbi népszámlálás között, tíz év alatt hivatalosan 13 százalékos volt a magyarság apadása. Péntek János nyelvész-professzor Zsobok példáját emelte ki. Nem hangzatos mondatokra, hanem egyéni cselekvésekre, nyelvi rehabilitációra van szükség. Szerinte a nyelvvesztés bármikor visszafordítható folyamat, csak meg kell találni a módját, a felelősét - egy-egy közösségen belül. Foggal-körömmel meg kell tartani az iskoláknak legalább az alsó tagozatát, mert az iskola nélkül maradó falu felmorzsolódik. Felhívta a figyelmet a lakótelepi szórványra, ahol a nyelvvesztés igen komoly méreteket ölt. Sok településen a "megfélemlített nyelvhasználat" áll fenn, ezt a kifejezést néhai Szabó T. Attila professzor alkotta meg. (Rád szólnak: ne beszélj magyarul!) Ez frusztrált lelki állapothoz vezet, és igen nagy mértékben járul hozzá a kivándorláshoz. Péntek János a szórványközpontok körének a kibővítése mellett szállt síkra. Több előadó utalt arra, hogy 30-50 ilyen újabb központra lenne szükség. Halász Ferenc, a temesvári Bartók Béla Líceum volt igazgatója a bánsági helyzetet elemezte. A magyarok részaránya Temes megyében jelenleg 7,58 %. Minden településen kisebbségben élnek (már ahol jelen vannak). Az utóbbi időben megkezdődött a fakultatív magyar nyelvoktatás ott, ahol erre igény van, ez már több mint 300 gyermeket érint. Még egyelőre 23 óvodában és 17 általános iskolában, és 1-2 középiskolában folyik magyar oktatás is (a Bartók Béla Líceumban csak magyar nyelven tanulnak). Az utóbbi időben beindult Élő kapcsolat nevű program keretében családonként keresik fel a magyar kisközösségeket. Mint mondotta: a Bánságban a vegyes házasságok 90 %-ában a gyerekek nem tudnak már magyarul. Pozitív jelenség, hogy szegedi támogatással táncházmozgalom indult be. Halász Ferenc sérelmezte, hogy az Apáczai Közalapítvány szórványtámogatása megszűnik. Dáné Tibor Kálmán az EMKE országos vezetősége nevében figyelmeztetett arra, hogy elsősorban az egzisztencia-teremtéssel, a szórványban élő vállalkozók támogatásával, megerősítésével kellett volna oda hatni, hogy megmaradjanak a magyar kisközösségek. A jelenleg "futó" programok kapcsán javasolta: ne csak nyelvőrző táborokat szervezzenek az illetékesek, hanem tehetséggondozást is vállaljanak - tematikus, festészeti, zenei, informatikai táborokat létesítsenek a szórványban élő gyermeknek. Pillich László, a kolozsvári Heltai Alapítvány elnöke statisztikai felmérések alapján, térkép segítségével vázolta az erdélyi korridor elméletet, mely szerint Szatmárnémetitől Sepsiszentgyörgyig egy folyosó mentén helyezkedik el a hazai magyarság, mely gerincének fő csigolyája Kolozs megye, Kolozsvár, ahol 17 %-ra süllyedt a magyarság részaránya. Márpedig ha ez a csigolya kihull, akkor a gerinc kettétörik, két enklávéba szorul be a magyarság. A Kolozs megyei magyar gyermekek 10 %-a nem magyarul kezdi az iskolát, 20 %-uk románul végzi a 8. osztályt, és 50 %-uk románul érettségizik - sorolta a szórványosodás adatait. Somai József, az Iskola Alapítvány elnöke eredményeiket sorolta, amelyek - mint mondotta - nem látványosak, de például a Zsil völgyében, Óradnán, és másutt is sok helyen támogatni tudták az ingázó tanulókat, ösztöndíjakat biztosítottak szegény sorsú, szórványban élő magyar gyerekeknek. A továbbiakban a vajdasági, burgenlandi, Beszterce- Naszód megyei magyar közösségek gondjairól, a válaszúti Kallós Alapítvány tevékenységéről, az óradnai, segesvári, hunyadi magyar közösségek, szórványközpontok sorsáról hangzottak el kiselőadások. A házigazda, a zsoboki Molnár Irma tiszteletes beszámolt arról, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetsége minden évben felvállal egy-egy ügyet, és azt kitartással támogatja. Most a megszűnő félben levő balázsfalvi magyar oktatást szeretnék megmenteni az enyészettől. Korábban a csucsai Ady-Boncza kastély szomszédságában levő református templomot festették le, újították fel, ahol 3 (!) református ember él. /Máthé Éva: Szórványgondok - magyar módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ "
2003. június 25.
"Bukarestben alig telik el nap, hogy falakon, aszfalton, hídkorlátokon ne tűnjenek fel festékszóróval, krétával készült feliratok, néha egy-egy horogkereszt, továbbá "Afara cu jidanii!", "Afara cu ungurii" (Ki a zsidókkal, ki a magyarokkal!). Másnap a felirat vagy rajz eltűnik, anélkül, hogy rendőrség, csendőrség, kormány, SRI, RMDSZ, izraelita hitközösség az esetet felfújná. De mi a helyzet a Székelyföldön, ahol nem a magyar és a zsidó az uszítás vizuális agitációjának témája, hanem - Isten bocsássa meg - a román? Ez már szentségtörésnél is súlyosabb merénylet, ezért nem is marad visszhang nélkül. Június 12-én és 13-án a Hargita Népe hasábjain Szondy Zoltán mutatott be egy ilyen esetet, majd ennek fonákját: "A romániai sajtó egy része szenzációként tálalta, valakik ákombákomokat festettek - többek között - a csíkszeredai ortodox templom falára is. A Hargita-Kovászna megyei ortodox püspökség fellépésének köszönhetően az incidensből ügy lett: a tettest a rendőrség azonosította, lakásán házkutatást tartott (?!?), tízmillió lejes büntetést rótt ki rá." A kézre került tettest a Nagy István Művészeti Líceum buzgó tanári kara kizárta az iskolából. Néhány nap múlva csíkszeredai gyermekek sárral kenték be egy magyar vállalkozó üzletének kirakatát, ajtaját, falait. Ez alkalommal nem történt házkutatás, pénzbüntetés, a tetteseket nem csapták ki az iskolából. Szondy cikkét helyesbíteni kell. A bukaresti román sajtó híradásaiban, Ioan Selejan püspök tévényilatkozataiban nem fordult elő az "is" szócska. Nem fogalmaztak úgy, hogy "ismeretlen tettesek firkáltak az otodox templom falára is." Következetesen csak az ortodox székesegyházat emlegették. Ezt az is szócskát tehát el kellett hallgatni. Mert ha a teljes igazságnak megfelelően tálalják a hírt, miszerint ugyanazon éjjel az ortodox templom és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szomszédos épülete esett áldozatul a profanizálásnak, akkor az újságírói etika szerint dr. Ioan Selejan ortodox püspök mellett meg kellett volna szólaltatni dr. Lányi Szabolcs dékánt is, mert egyformán voltak szenvedő kárvallottak. Ha pedig így történt, akkor az ügynek eleve ki van húzva a nemzeti méregfoga: Selejan püspök fájdalomtól el-elcsukló hangon nem siránkozhatja végig a román médiát, hogy Hargita és Kovászna megyében az ortodox üldözésének újabb tanúbizonyságával van dolgunk, ahogy történik már 700 éve. Hogy milyen ortodox mártírium kezdődött 700 évvel ezelőtt, az megtudható a románul és öt világnyelven 1995-ben megjelent könyvből: Romanii din Sfanta Episcopie a Covasnei si Harghitei (A románok Kovászna és Hargita szent Püspökségéből), kiadta a Vacaroiu-kormány tájékoztatási főosztálya. Ugyanezen kormány Vocea Romaniei című hivatalos napilapja (később megszűnt, mert nem volt olvasója) 1995. dec. 7-i száma azzal ajánlotta olvasói figyelmébe a kiadványt, hogy megismerhetik belőle "az itteni ortodoxia felszámolásának 700 éve módszeresen zajló kampányát." Mesélt a könyv a románok kemény ellenállásáról, amellyel útját állták az erőszakos elmagyarosításnak, a vallásuk megsemmisítésére irányuló "szüntelen hadjáratnak", felrobbantott ortodox templomokról, szétdúlt temetőkről. "A könyv célja bemutatni, milyen körülmények között működik az egy évvel előbb, 1994 őszén létesült Hargita-Kovászna Ortodox Püspökség" - olvasható az ismertetésben. Ennek a 700 éves, szakadatlan pusztítóhadjáratnak újabb fejleménye a csíkszeredai ortodox templom falára 2003 nyáréjszakáján a magyar gyermek kezemunkájával felkent, nem igazán azonosítható, nonfiguratív zagyvaság. Selejan püspök Csíkszeredában még nem érzi az Észak-atlanti Szövetség, az Európai Unió felől lengedező új szellőket, ő még a 700 éves múltban él, mert csak így tetszeleghet a nemzetmentő védangyal szerepében. A román ortodox püspök Oláh-Gál Elvirának adott interjújában (Erdélyi Napló, 2003. máj. 7.) büszkén említette: "2001-ben 700 óvodásgyereknek adtunk kalácsot és kiflit." Ugyanitt elmondta, hogy a magyaroktól lerombolt templomaikat helyreállítatta, vagy újakat épített s megjegyezte: "Ebben az évben 700 millió lejt adtam az épülő templomokra. Azt hiszi, a román államtól van? Nem." Selejan püspök bevallott 700 millió leje mellé a román kormány 1997-ben 802-es határozatával 1,5 milliárd lejt ajándékozott a püspökségnek. Más kormányhatározatok újabb milliárdokat és ingatlanokat utaltak ki kolostorok építésére, és talán marad még az óvodások kalácsára, kiflijére is. Az interjúban árva szó sem esett a bukaresti Adevarul szerkesztősége által 1997. november 19-én beindított országos gyűjtés eredményéről. Márpedig, e jótékonysági keresztény akció kifejezett célja a Hargita-Kovászna megyei ortodox templomok "megmentése" volt. A begyűlt összeg sorsáról a csíkszeredai püspöki könyvelőség azóta sem tett közzé elszámolást. /Barabás István: Firkálni veszélyes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ "
2003. június 26.
"Turisztikai szakemberek elkészítették a magyarországiak által legszívesebben látogatott erdélyi helységek listáját. Felméréseik alapján az első tíz sorrendje a következőképpen alakult: 1. Szováta, 2. Torockó, 3. Békás-szoros, 4. Korond, 5. Parajd, 6. Szent Anna-tó, 7. Tusnádfürdő, 8. Tordai-hasadék, 9. Kolozsvár és Marosvásárhely, 10. Kalotaszeg. /Borbély László: Erdélyi top tíz. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./"
2003. június 26.
"A kolozsvári Korunk júniusi számának kiemelkedő anyaga Tófalvi Zoltán dolgozata: Fodor Pál és az erdélyi kérdés. A Magyar Népi Szövetség a trianoni határokat állíttatta volna vissza, az erdélyi értelmiségiek egy jelentős csoportja - Márton Áron római katolikus és Vásárhelyi János református püspökök, az erdélyi gazdasági egyesületek, szövetségek elnökeinek vezetésével - memorandumot készített, térképpel, melyen vázolták, hogy az észak-erdélyi román többségű megyéket csatolják Romániához, ugyanakkor a Székelyföldet egy Marosvásárhely- Dicsőszentmárton-Torda-Kolozsvár-Nagyvárad mentén húzódó "bővített korridorral" csatolnák Magyarországhoz, s ezzel 1.350.000 magyar és mintegy 850.000 román kerülne magyar fennhatóság alá. Tófalvi ismertette azt a programot is, melyet dr. Dobai István dolgozott ki a magyar-román viszony megoldására. Fodor Pál, csíkszeredai út-, vasút- és hídépítő mérnök Márton Áronhoz fűződő baráti viszonynak köszönhetően - két évtizedes adatgyűjtést követően - kidolgozta a román-magyar lakosságcserére vonatkozó részletes tervét, s készített hozzá térképvázlatot is, melynek alapján (elképzelése szerint) végre mindkét nép számára megnyugtatóan lehetne rendezni az erdélyi kérdést. Fodor Pált azért az elképzeléséért 1957. július 7-én társaival Csíksomlyón letartóztatták, vallatták, kínozták, s egy év múlva 25 évi kényszermunkára és teljes vagyonelkobzásra ítélték. A vád: állam- és társadalomellenes szervezkedés. Az általános kegyelmi rendelet után, 1964. július 28-án helyezték szabadlábra. Vajdahunyadon telepedett le, ott tudta meg, hogy felesége már 1959-ben elhunyt. Újranősült, újrakezdte az életét. Véletlen baleset következtében hunyt el, 1966. augusztus 11-én. Sohasem rehabilitálták. Csíksomlyón nyugszik. Újabb jelentős részét olvashatjuk hát a sorozatnak, amely az erdélyi mártír szabadsághősök, bebörtönzöttek küzdelmét és kálváriáját tárja fel. Valójában a tanulmány könyvként olvastatja magát. "Ma, amikor az európai uniós kihívások törvényszerűen teszik szükségessé a föderalizmusra, a közép-európai fragmentumokra, régiókra vonatkozó, az ötvenes évek második felében született tervek, elképzelések alapos ismeretét. A levéltári dokumentumok, Szoboszlay Aladár föderalizmusa és a Keresztény Demokrata Párt létrehozására vonatkozó tervezete azt bizonyítják, hogy ezeket az elképzeléseket nem lehet a fantazmagóriák kategóriájába sorolni." Fodor Pál egyik gyermeke az Imre nevet viseli, és történetesen Marosvásárhely alpolgármestere. /B.D.: Fodor Pál és az erdélyi kérdés. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./"
2003. június 27.
"A jún. 27-én kezdődő hagyományos Régizene Fesztivál első alkalommal zajlik a Hargitai Megyenapok rendezvénysorozata keretében. Fellépnek többek között: Harmónia Kamarakórus (Csíkszereda), Collegium Együttes (Nagykároly), Musica Rediviva és Camerata Hungarica (Budapest), Codex Együttes (Brassó), Musica Humana Kamarakórus (Marosvásárhely); Bernády György Kamarakórus (Marosvásárhely) és a Kájoni Consort (Barót). /Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./"
2003. június 27.
"Beato Angelico nemzetközi díjjal tüntették ki Xantus Géza képzőművészt. A díjat 1985-ben, a Művészek Szent Évében alapította II. János Pál pápa. A Csíkszeredában és Budapesten élő-alkotó, kétlaki képzőművész az egyházi művészetben képezte tovább magát a római művészeti akadémián. Jelenleg államvizsgájára készül. A Beato Angelico pályázatot különböző kategóriákban hirdetik meg, Xantus Géza az európaiak számára felajánlott festészeti díjat nyerte el három pasztell pályamunkával. - A díjátadáskor elmondta Xantus Géza: a versenyen nem csak Magyarországot, hanem csíkszeredai lévén, az összmagyarságot képviselem. /Sarány István: Nemzetközi elismerés Xantus Gézának. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./"
2003. június 30.
"Sikeres volt a Kastélynapok megnyitója Gyergyószárhegyen. Ségerc Ferenc és zenekara, a Fabatkások után Parászka Géza hagyományőrző kis lovascsapata is feltűnt. A megnyitó fénypontja a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes fellépése volt. Másnap, jún. 29-én gazdag műsorral folytatódtak a Kastélynapok. A legnagyobb művészi élményt a Camerata Hungarica (Budapest) műsora jelentette. /Bajna György: Kastélynapok Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./"
2003. június 30.
"Ebben az évben immár 37. alkalommal került megrendezésre a Szejke-fesztivál. Idén a magyar, román, német és roma nemzetiségű fellépők produkciója mellett a rögtönzött kirakodóvásár is volt. A fesztivál népviseletbe öltözött táncosok seregszemléjével vette kezdetét. A Székelyudvarhely utcáin felvonuló együttesek Szejkefürdő szabadtéri színpadán több mint négy órán át adtak műsort. Elekes Gyula, a Székelyudvarhelyi Művelődési Ház igazgatója mondta a megnyitóbeszédet. /Szász Emese: 37. Szejke Népzene- és Néptáncfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./"
2003. június 30.
"Maroshévíz római katolikus egyházközségét bemutató kiadvány jelent meg nemrég, szerzője Czirják Károly, szerkesztője munkatársunk, Sarány István. /A maroshévízi római katolikus egyházközség története. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./"
2003. július 1.
"Jún. 28-án immár 7. alkalommal szervezték meg a Gyergyócsomafalvi Értelmiségi Fórumot a községben született értelmiségiek számára. Az idén a csomafalvi születésű, Csíkszeredában élő ifj. Köllő Miklós műépítész előadása váltott ki nagy érdeklődést. Bemutatták a falu nagy lélegzetű monográfiája első kötetét. Rokaly József, a Gyergyószentmiklóson tevékenykedő történelemtanár három esztendő kutatásainak egy részét tette most közkinccsé a Mark House Kft.-nek köszönhetően. A 336 oldalas első kötet 1567-től 1918-ig vezeti el az olvasót Gyergyócsomafalva történetében. A napot a gyergyói festők Szárhegyen készült képeinek válogatásából nyitott kiállítással zárták. /Bajna György: Csomafalvi Értelmiségi Fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./"
2003. július 1.
"Az idei Ditrói Falunapok legemelkedettebb pillanatai a Kossuth-park felavatása és a két székely kapu megáldása volt. A két kapufaragó, Rozsnyai János faragómester, illetve Petres Lajos nyug. zenetanár, valamint Bardócz Ferenc polgármester köszöntötte a Kossuth Lajos park névadására egybegyűlt ünneplőket. A nagytemplommal szemben a község önkormányzata állított kaput. A felirata: "Mikor nem lesz hon, csak világ, a magyaroknak akkor is lesz hazájuk, hiszen övék volt Kossuth Lajos". A bejárat fölött Kossuth Lajos képe látható. A park északnyugati bejáratánál a helyi közbirtokosság állíttatott székely kaput. Avatásakor Kovács Béla közbirtokossági elnök vágta el a szalagot. Készítője, Petres Lajos díszkapunak nevezi, mert minden oldala székely motívumokkal díszített. /Bajna György: Kossuth-park Gyergyóditróban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./"
2003. július 1.
"Jún. 20-án Pál Árpád polgármester Cegléden járt, ahol a ceglédi székely falu megvalósítási lehetőségeiről tárgyaltak az érintett önkormányzatok. A ceglédi önkormányzat öt székelyföldi testvérvárosával (Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós, Szentegyház és Csíkszereda) a Cegléden létesítendő Termálfürdő és Szabadidő Központ mellett egy látvány-néprajzi székelyfalu létrehozását tervezi, melynek a megvalósításához Cegléd városa biztosítja a területet, és a háttér- infrastruktúrát, míg a székely testvérvárosok városonként egy-egy, az illető vidékre jellemző autentikus székely ház terveit, és a megépítéséhez szükséges, eredeti környezetből származó építőanyagokat. /A ceglédi székely falu. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./"
2003. július 3.
"Adrian Nastase miniszterelnök Budapestre utazott, találkozott Medgyessy Péter miniszterelnökkel. Adrian Nastase szerint a román és a magyar hatóságok olyan kétoldalú megállapodás előkészítésén dolgoznak, amely a Magyarország határain kívül élő magyaroknak nyújtott kedvezménytörvény alkalmazásának feltételeit rögzíti nyilatkozott Nastase Budapesten azután, hogy találkozott a magyar kormányfővel. /Kedvezménytörvény és memorandum. Medgyessy-Nastase találkozó Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ Medgyessy Péter magyar miniszterelnök és Adrian Nastase román kormányfő jún. 1-jei budapesti megbeszélésén egyetértett abban, hogy olyan kétoldalú megállapodásra van szükség, amely megteremti a kedvezménytörvény alkalmazásának feltételeit Romániában - mondta Gál J. Zoltán kormányszóvivő Medgyessy Péter miniszterelnök és Adrian Nastase román kormányfő négyszemközt folytatott megbeszélése után. "Medgyessy Péter hangsúlyosan vetette fel a csíkszeredai konzulátus megnyitásának igényét és lehetőségét, amelyről további egyeztetések várhatók" - mutatott rá a szóvivő. "A közeljövőben létrejön a magyar-román külügyminiszteri találkozó, ahol várhatóan ezek a témák ismét felmerülnek" - tette hozzá a szóvivő. A román kormányfő a Romák a bővülő Európában - a jövő kihívásai című háromnapos tanácskozás júl. 1-jei zárónapjára érkezett Budapestre, ahol fel is szólalt. /Kell a kétoldalú megállapodás. Medgyessy Péter és Adrian Nastase megbeszélése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"