"Fazakas István: Vallás- és neveléspolitika Erdélyben a felvilágosult abszolutizmus korában /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve a Bibliotheca Transsylvanica sorozat 26. kötete. A szerző a történelemtudományok doktora, Kolozsváron él. Újszerű megvilágításba helyezte és kritikailag elemezte a 18. századi Erdély türelmi politikájának hagyományait. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./"

"Máj. 15-16-án Kolozsváron tartott értekezletet a megyei főtanfelügyelők számára Ecaterina Andronescu miniszter asszony. A következő tanévtől a szakközépiskolák és szakiskolák helyét és szerepét egy új iskolaforma, az úgynevezett munkásképző veszi át. Ebben 17 szakterületen folyik majd a képzés, és nem foglalja magába a művészeti szakközépiskolákat. /(Takács Éva): Főtanfelügyelők Kolozsváron. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./"

"Az elmúlt héten Csíksomlyón tartották a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány káptalanját. A provincia legfelsőbb döntéshozó testülete háromévenként ülésezik. A beszámolók után a következő három év terveit vitatták meg - tájékoztatott Bálint Kapisztrán, a csíksomlyói rendház elöljárója. A jelöltek nevelése, képzése eddig Szegeden történt. Most szeretnék hazahozni, hogy a ferences szerzetesek Gyulafehérváron kapják meg a teológiai képzést. A rendfőnök továbbra is Páll József, rendtartományfőnök-helyettes Bakos Károly Damján. /Takács Éva: Ferences káptalan Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./"

"Gyergyócsomafalván is bekapcsolódtak a megyei tanfelügyelőség által meghirdetett Hargitai Napok rendezvénysorozatba. Szőcs Margit és Vargyas Rozália versmondó versenyt, Vargyas Hajnalka és Csata Levente mesemondó versenyt szervezett, s Antal Teréz igazgató a pedagógiai kör keretében kezdeményezett tanácskozást. Máj. 16-án, a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulója alkalmából a nagy fejedelemre emlékeztek vetélkedővel. /Bajna György: Történelmi vetélkedő Csomafalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./"

"Máj. 22-én mutatják be a csíkszeredai Corvina Könyvesházban dr. Vofkori László A földrajztudomány rendszertana /Pro Print Kiadó, Csíkszereda/ című kötetét. /A földrajztudomány rendszertana. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./"

"Máj. 21-től nyilvánossá válik a romániai parlamenti képviselők és köztisztviselők vagyona Az RMDSZ képviselői és szenátorai készségesen válaszoltak a lap munkatársainak kérdéseire.Eckstein-Kovács Péter szenátor 1987-ben vásárolt kolozsvári házában lakik., személygépkocsija nincs. Borbély László képviselőnek háza van Marosvásárhelyen; telke nincs, kocsija van, tízezer eurót meghaladó bankszámlával rendelkezik. Verestóy Attila szenátor közismerten a száz leggazdagabb román állampolgár listáján szerepel. Három háza van: Székelyudvarhelyen, Snagovon és Bukarestben, sorolta, sok hektárnyi mezőgazdasági területtel, illetve beltelekkel rendelkezik, autója van, bankszámláin a tízezer eurós érték többszöröse szerepel, vagyona pedig mintegy 15 millió dollárt tesz ki. Frunda György szenátornak Marosvásárhelyen van háza és ügyvédi irodája, illetve nyaralója. Autója kettő is van, bankszámláinak összértéke meghaladja a tízezer eurót, és részvényes a marosvásárhelyi GaGa Rádiónál. Puskás Bálint szenátor két ingatlannal rendelkezik: egy családi házzal Sepsiszentgyörgyön és az ehhez tartozó 500 négyzetméteres telekkel, valamint egy 50 négyzetméteres hétvégi házzal Kőröspatakon, amelyhez 1100 négyzetméteres telek tartozik, emellett személygépkocsival rendelkezik. Szilágyi Zsolt képviselőnek egyszobás, 40 négyzetméteres nagyváradi tömbházlakása van, emellett ugyancsak Váradon birtokol 334 négyzetméteres, családja által visszanyert beltelket, 20-30 ezer euró közötti összeg van bankszámláján. Pécsi Ferenc 1983-ban vásárolt négyszobás lakással büszkélkedhet Szatmárnémetiben, míg a megyében 3,48 hektáros, örökölt szántófölddel, kocsija is van. Kelemen Hunor képviselő se autóval, se házzal, se bankszámlával nem rendelkezik. A Medianet cég többségi tulajdonosa, részvényei összértékét nem közölte. Ráduly Róbert képviselőnek Csíkszeredában van két tömbházlakása, 0,5 hektáros beltelket birtokol Csíkcsomortánban és gépkocsival rendelkezik. Bankszámláján 14 ezer euró kamatozik.Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ frakcióvezetője feleségével közösen két házzal rendelkezik /Marosvásárhelyen és Székelykövesden/, emellett istállója, 17 fajlova, tíz szarvasmarhája és két hektár földje van, személygépkocsival is rendelkezik. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta: a vagyonbevallás máj. 21-től válik nyilvánossá. "Holnap szívesen a rendelkezésükre állok" - zárta le a beszélgetést Markó Béla. /Rostás Szabolcs, Salamon Márton László: RMDSZ - szegény ember, gazdag ember. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./"

"A kistérségi és kisközösségi televíziók IV. Filmszemléjét rendezte meg Lakiteleken máj. 13-15-én a Lakiteleki Népfőiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitas Egyesület. Közel 130 alkotó jelentkezett 40 percnél nem hosszabb pályamunkával a Kárpát-medence magyar nyelvterületéről. A 35 tagú zsűri elnöke Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező volt, erdélyi tagjai Gálfalvi György író (Marosvásárhely), Marosi Barna író (Marosvásárhely) és Xantus Gábor filmrendező (Kolozsvár). A fődíjat és a Tradíció-díjat marosvásárhelyiek nyerték az Este lett a liányságnak című, csángó lakodalmat bemutató alkotással (Katyi Antal rendező, operatőr, Balázs János szerkesztő). Erdélyből különdíjat kapott: A könyvtáralapító Teleki Sámuel c. film (Marosvásárhely - Simonffy Katalin szerkesztő, Katyi Antal rendező-operatőr), A világmászó hópárduc (Gyergyószentmiklós - Zsigmond Attila rendező), Sportszerda (Csíkszereda - Becze Zoltán rendező, Ferencz Hunor operatőr), Megint jönnek, koszorúznak (Nagyvárad - Gergely Gizella szerkesztő, Gergely Károly operatőr), Az ezeréves határon (Sepsiszentgyörgy - Ferencz Csaba rendező, Petke László operatőr). Két vajdasági és egy budapesti alkotóközösség nyert kategóriadíjat. Felvidékiek négy különdíjat kaptak. /Guther M. Ilona: IV. Filmszemle Lakiteleken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./"

"Máj. 19-én Gyergyószentmiklóson a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör vendége Kristó Tibor költő, újságíró volt Csíkszeredából, aki a közelmúltban megjelent Griffek és varjak /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című verseskötetéből olvasott fel a hallgatóságnak. A szerzőnek eddig összesen 8 könyve látott napvilágot, amiből 5 verseskötet. /Kristó Tibor ötödik verseskötete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./"

"Dr. Garda Dezső képviselő politikai nyilatkozatban tiltakozott azon felelőtlen, rosszindulatú kijelentések ellen, amelyek a zetelaki tűz kapcsán a magánerdészetek tevékenységének minősítésére vonatkoztak. A prefektúra és az állami erdészet alkalmazottai a magánerdészeteket tették felelőssé a tűz kitöréséért, annak ellenére, hogy ők csak távolból nézték, miként küzdenek a közbirtokosok és a magánerdészetek a tűz megállításáért. /Rosszindulatú vádaskodás. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./"

"Székelyudvarhelyen a Művelődési Ház részeként működik a Tomcsa Sándor Színház, az Udvarhely Néptáncműhely, valamint a Székely Dalegylet, a Balázs Ferenc Vegyes Kar és időszakosan az Alla Breve ifjúsági kórus. Ugyanakkor az intézmény képzőművészeti kiállításokat szervez, vendégelőadásokat fogad a színháztól a változatos zenei műfajokig, és kiveszi a részét a felnőttképzésből is. Elekes Gyula, az intézmény igazgatója szerint a helyi önkormányzat költségvetéséből kapott 4 milliárd lejt pályázatokból pótolják, illetve mindeddig akadtak a városban mecénások egy-egy rendezvény finanszírozására. A Tomcsa Sándor Színház sikeres évadot mondhat magáénak, két olyan előadásuk volt, amelyekre csak elővételben lehetett jegyet kapni, a Menyegzőt és a Mágnás Miskát telt ház előtt játszották. Az Udvarhely Néptáncműhely előadóművészei nemrég fejezték be egy újabb koreográfia kidolgozását Szentbenedeki táncok címmel. Kiállítótermükben a bemutatott képzőművészeti anyagot kéthetente cserélik, jelenleg a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákjainak munkáiból készült kiállítás tekinthető meg. /Sarány István: Székelyudvarhelyi Művelődési Ház. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./"

"Székelykeresztúron, az Orbán Balázs Gimnáziumban megrendezett jubileumi iskolahét keretében Illyés Ferenc fizika szakos tanár nagy sikerrel mutatta be Kocsis István Bolyai János estéje című, 1970-ben írt monodrámáját. Illyés Ferenc 1947-ben született Zetelakán. A kolozsvári egyetemen tagja volt a színjátszó csoportnak is. Illyés Ferenc először 1973-ban lépett föl ezzel a monodrámával, akkor a szerző, Kocsis István is jelen volt. 1973 és 1975 között Illyés Ferenc több mint tízszer mutatta be a monodrámát, nemcsak Keresztúron, hanem Kolozsváron, Nagyváradon, Medgyesen, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és szülőfalujában, Zetelakán is. A második előadássorozat 2002-ben kezdődött. /László Miklós: Illyés Ferenc előadóestje. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 23./"

"A napokban jelent meg Tankó Gyula néprajzos Én es tudtam hazudni /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című humorgyűjteménye. /Kristó Tibor: Gyimesi humor. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./"

"Visszatért Sepsiszentgyörgyön tett nyilatkozatára máj. 13-i, csíkszeredai látogatása során Jonathan Scheele. Az Európai Bizottság romániai delegációjának vezetője szerint Románia szuverén joga eldönteni, hogy milyen szerkezetű és mekkora fejlesztési régiókat alakít ki az uniós pénzek kezelésére. Hangoztatta, hogy egyes sajtóorgánumok félreértették kifejtett véleményét. "Rövid leszek és közérthető: az Európai Uniónak és a Európai Bizottságnak nincsen semmilyen álláspontja Románia adminisztratív felosztásával kapcsolatban, csupán bizonyos minimális feltételei vannak azon struktúrák iránt, amelyek az európai források kezelésére hivatottak. A csatlakozási tárgyalások a jelenlegi regionális struktúrára alapozódnak, ezek megváltoztatása rövid távon késleltetheti a folyamatot, de hosszabb távon a regionalizálás mikéntjének kérdésköre kizárólag Romániára tartozik" - fogalmazott Scheele. Újságírói kérdésre válaszolva a főbiztos elmondta, nincs, és nem is lehet véleménye a romániai magyarság területi és kulturális autonómiaigényeiről, ebben a kérdésben is "a románok" illetékesek dönteni. Az EU elöljárója kedvezően véleményezte a látottakat. Mint mondta, lenyűgözte az a mód, ahogyan Hargita megyében a gazdasági fejlesztéshez hozzáállnak, és dicsérettel illette a helyhatóságok egymás közti és a civil szférával való hathatós együttműködését is. "Meglepett, milyen fontosságot tulajdonítanak itt a megye különböző gondjainak alulról felfele történő kezelésére. Látszik, a megfogalmazott ötleteket az érintettekkel történő alapos konzultációk után dolgozták ki" - nyilatkozta Scheele. Szerinte az egyik általa felkeresett intézmény, a gyulafehérvári Caritas szervezet által működtetett, értelmi fogyatékosok számára fenntartott óvoda jó példaként szolgálhat bárkinek, de jó szavai voltak arról is, ahogyan kivitelezték az árvagyerek-gondozás szinte befejezett reformját a megyében. Jelen pillanatban az EU közel ötmillió eurót fordít különböző Hargita megyei programok, kezdeményezések támogatására. A legnagyobb rész ebből - 2,1 millió euró - a 131-es megyei út, Hargita megyét Kovásznával és Brassóval összekötő útvonal megyebeli szakaszának javítására jut, a SAPARD program keretében közel 700 ezer, gyerekvédelmi beruházásokra 830 ezer euró érkezik a megyébe. /Rédai Attila: Jonathan Scheele: félreértelmeztek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./"

"Máj. 23-24-én tartja az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ vándorgyűlését Gyergyószentmiklóson. Közel 50 előadó, tudományos kutató és egyetemi tanár Székelyföld történelme, kultúrája, földrajzi helyzete és néprajzi sajátosságai témakörökben végzett kutatásainak eredményét ismerteti. A főszervező, Garda Dezső és az EME elnöke, Egyed Ákos akadémikus köszöntötte a megjelenteket. A magyarországi előadók mellett Sipos Gábor a fogarasi protestáns egyházak XVII-XVIII. századi együttélését mutatta be. Egyed Ákos akadémikus a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület XIX. század végi működését méltatta. Máj. 24-én két helyszínen folytatja vándorgyűlését az EME. A történelmi részleg a Művelődési Központ nagytermében, a bölcsészet-, nyelv-, néprajz- és irodalomrészleg a Művelődési Központ gyűléstermében tartja előadásait. /Bajna György: III. EME-vándorgyűlés Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./"

"A bukaresti Magyar Kulturális Központban május 19-én rendezték meg a Növények a folklórban című néprajzi konferenciát. Magyarországi és romániai egyetemek képviseletében professzorok, kutatók tartottak előadást. Mindez része volt Hergyán Tibor igazgató célkitűzésének, hogy a magyar-román tudományos élet közös fórumát is megteremti e falak között. Ezt a célt szolgálja a két ország neves történészeinek, valamint néprajzosainak évente megrendezett találkozója. Az előző három néprajzi konferencia anyaga megjelent könyv alakban, a mostani előadások is napvilágot fognak látni. Pálfalvi Pál, a székelyudvarhelyi Tanítóképző Főiskola tanára a gyimesi csángóktól gyűjtött eredetmondáit ismertette, dr. Balázs Lajos Csíkszentdomokos népi kultúrájának egy villanását hozta el Bukarestbe. /Barabás István: Biztató búza. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./"

"Gyimesi és magyarországi sikereit követően Csíkszeredában is bemutatkozott a gyimesközéploki Tücsök zenekar. A csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola tanára, Dávid Katalin által vezetett Tücsök együttes és az óvodás-kisiskolás gyermekekből verbuvált csapat csángó hangszeres muzsikát játszott a csíkszeredai közönségnek. /Bemutatkozott a Tücsök zenekar. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./"

"Az RMDSZ háromszéki szervezete kéri Horia Grama prefektus és Nicolae Carlanescu, a prefektúra főtitkárának menesztését. Albert Álmos RMDSZ-elnök szerint a menesztést kérő közlemény elfogadását az váltotta ki, hogy teljesen ellehetetlenedett a prefektusi hivatal vezetőivel való együttműködés. Puskás Bálint szenátor szerint a kormánypárt helyi szervezetével való együttműködési megállapodás megkötésének feltétele a két tisztségviselő menesztése. /Háromszéken az RMDSZ kéri a prefektus menesztését. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./"

"Huszonnyolcadik alkalommal szervezték meg máj. 25-én a hagyományos nárciszfesztivált a Szentegyháza melletti nárciszréten. Az ünnepség népviseleti felvonulásával kezdődött, majd a réten felállított színpadon kezdetét vette a zenés-táncos mulatság. A közönséget a csíkmadarasi, gyergyóremetei, szentegyházi, kápolnásfalusi, lövétei néptánccsoportok, valamint a csíkszeredai Hargita Nemzeti Népi Együttes fellépése szórakoztatta. Este a Gábor Áron Művelődési Házban a szentegyházi Hüpürcsös néptáncegyüttes lépett fel. /Szász Emese: Szentegyházi nárciszfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./"

"Korrupciós ügylettel gyanúsítják a mindenki által Tisztinek becézett Gergely István csíkcsobotfalvi plébánost, a Csibész Alapítvány elnökét. A hatóságok azzal vádolják az egyházi személyiséget, hogy egy régi gépkocsinak az országba való behozatalakor megvesztegette a vámosokat. Tiszti az RMDSZ csúcsvezetősége által elindított megfélemlítési akcióra gyanakszik, annál is inkább, mivel az ügyész maga sem értette, miért kellett őt egyáltalán beidézni. Tiszti úgy véli, a dévai gyermekotthon ellen indított zaklatási hadjárathoz hasonló az, ami jelenleg vele történik. A rendőrök idézést kézbesítettek a plébánosnak. Ápr. 24-én fogadták a plébánost a temesvári ügyészségen. A plébánia és a Csibész Alapítvány ugyanis egy magánszemély adományából régi gépkocsit hozott be az országba. Mivel tudták, hogy az országba az ilyen régi gépjárművek behozatala tulajdonba vétellel nem lehetséges, egy kölcsönadási szerződést kötöttek az adományozóval. "A plébánia ügyintézője, Szabó Attila hozta át a Mazdát a határon, az ilyenkor szokásos illetékek kifizetésével, gondok nélkül. Azzal vádolták a plébánost, hogy az ő utasítására lefizették a vámosokat, hogy áthozhassa a járművet. Az ügyész közölte, hogy végeredményben nem is érti, miért kellett a plébánost beidézni. Ezután megpróbálták kivinni az országból és tulajdonosának visszajuttatni a Mazdát, aki a román-magyar határ túloldalán várt az autóra. A román határőrök azonban visszatartották a gépkocsit. A plébános csíkszeredai védőügyvédje, Sükös József magánvéleményében megfélemlítési kísérletre gyanakszik. Gergely István arra gondolt, hogy "az egész ügy bizonyos RMDSZ-en belüli körök zaklatási akciója, amelyet a Böjte Csaba ellen elkövetett, ugyancsak a hatóságok felhasználásával kitervezett támadással párhuzamosan indítottak el" - fogalmazott a plébános. E feltételezés szerint az RMDSZ jelenleg inkább baloldali beállítottságúnak nevezhető csúcsvezetősége ilyen módon próbálja kordában tartani belső "ellenzékét", a jobboldali szimpátiájú erdélyi magyar személyiségeket, de az is gondolkodásra adhatna okot, hogy miért éppen a katolikus egyház képviselőit szemelte ki erre a célra. Rédai Attila: Tiszti az RMDSZ-re gyanakszik. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./ Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, ha őt személy szerint vádolta volna meg valaki hasonló cselekedettel, akkor tudna mit válaszolni, így azonban csupán sajnálkozását fejezte ki, mondván: "szomorú, hogy ide jutott a romániai magyar közélet". A Krónika azon kérdésére, mit tesz az RMDSZ a hasonló visszaélések megakadályozására, Takács Csaba kifejtette: "Az RMDSZ a rendelkezésére álló eszközökkel mindig segített - kivétel nélkül - minden olyan romániai magyar állampolgárnak, akit sérelem ért. Nem volt ez senki esetében sem másképp, sajnos viszont a gesztus sok esetben nem volt kölcsönös." /L. J.: Tiszti az RMDSZ-re gyanakszik. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./"

"Tusnádfürdőn július 20-27. között Együtt vagy külön utakon - integráció és nemzeti érdek címmel szervezik meg a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. A szervezők a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány, Budapest, a Jakabffy Elemér Alapítvány, Kolozsvár, a Reform Alapítvány, Csíkszereda, a Horia Rusu Alapítvány, Bukarest, Alternatíva Egyesület, Kolozsvár és az ErGo Egyesület, Kolozsvár. Az előadások tervezett témakörei: Nemzetpolitikák az Európai Unióban, Autonómia vagy kormányzati együttműködés, Létezik-e erdélyi magyar társadalompolitika?, A társadalomszerkezetek átalakulása Romániában, a kilencvenes években, Az erdélyi magyar 50-es évek, A Magyar Autonóm Tartomány működése és funkciója, Gazdasági növekedés, monetáris stabilitás, Moldvai csángók, Beszélgetés az Illyés és Communitas Alapítványok támogatáspolitikájáról, Szegénység és etnicitás Romániában és Magyarországon, A jelenkori közép-európai média helyzetéről, Oktatás - kitörési pont, Alkotmánymódosítás és az integráció, A kilencvenes évek demográfiai átalakulása a Kárpát-medencében, Elvándorlás és migrációs rendszer alakulása Erdélyben és Magyarországon, Nagyhatalmi érdekek és Közép-Európa jövője, Macska és az egér - Civil társadalom és a hatalom viszonya, Ki mit ért hatalommegosztás alatt? (konszociális modell, ill. a határon túli magyar pártok kormányzati szerepvállalása), Miről szólnak az RMDSZ-t vizsgáló politológiai kutatások, A Székelyföld autonómiája, Az erdélyi (kolozsvári) egyetemisták politikai kultúrája, Egyházi értékek és javak Európában, Regionalizmus, Nemzeti érdekek érvényesítése és politikai pártok Közép-Európában, politológusi szemmel, Minőségi intézmények? Az erdélyi magyar társadalmi, kulturális intézményrendszer hatékonyságmutatóiról, Az erdélyi kulturális örökség sorsa és a rekonstrukciós programok stb. A Szabadegyetem előadói (többek között): Orbán Viktor, Magyarország volt miniszterelnöke, a Fidesz - MPSZ elnöke, Németh Zsolt, országgyűlési képviselő, a Külügyi Bizottság elnöke, Gyurgyák János politológus, egyetemi tanár (Budapest), Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT Kezdeményező Testület ügyvivője, Tőkés László Királyhágómelléki református püspök, az erdélyi magyar közösség tiszteletbeli elnöke, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Mozgalom elnöke, Dinu Zamfirescu, az NLP vezetőségének tagja, a Horia Rusu Alapítvány társelnöke, Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, volt oktatási miniszter, Schöpflin György politológus, egyetemi tanár (London), Brendan O Leary egyetemi tanár (University of Pennsyilvania), Susanne Fuchs politológus (Berlin), Tytti Isohookana-Asunmaa, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja ( Finnország) stb. Művelődési és szabadidős programok: Kis-színház, könyvbemutató: Erdélyi Magyar Írók Ligája, Magyar PEN Klub, A magyar Nobel-díj értéke és irodalmi ellentétek, "Variációk 2+2+2+egy magyar vizslára" - a Temesvári Színház előadása, Liviu Mihaiu és meghívottai (Academia Catavencu est), Filmest - erdélyi magyar filmek - Fény hull arcodra, Pro Minoritate, Régio, Magyar Kisebbség - lapbemutató, EMIL Irodalmi Kávéház, Sonkastratégia v. Gyerekszemmel - a Temesvári Színház előadása, Kultúrák közötti átmenet a néptánc és népzene tükrében: Hargita Néptáncegyüttes, zenekarok, előadók: Bandi a hegyről és a Kispál, Török Ádám és a MINI, Ákos, Nightloosers, United, Knock Out, Ladánybene 27, Nistor Ilona, Fonó Zenekar stb. /Együtt vagy külön utakon - XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./"

"Gyergyószentmiklóson véget ért az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/-vándorgyűlése. A két nap alatt 42 tudományos dolgozat hangzott el. Garda Dezső kiemelte: "Nem csak az eddigi legnagyobb EME-vándorgyűlésen vagyunk túl, de az előadások minősége is kiemelkedő volt. Sikerült olyan történeti képet kialakítani, ami a székely civilizáció főbb alapelemeit domborította ki, emellett nagyon sok dolgozat a legújabb kutatások eredményeit mutatta be. Örvendetes volt a nagyszámú fiatal kutató jelentkezése és, hogy az összes székely térségből érkeztek kutatók, így Székelyföld tudományossága fel tudott zárkózni az ismert honi kutatók (Egyed Ákos, Magyari András, Péntek János, Kozma Dezső, Kötő József és mások) mellé. Ez annál is fontosabb, mert a tudományos munka megmaradásunk egyik feltétele." /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Véget ért az EME-vándorgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./Az Erdélyi Múzeum Egyesület A székelyföld történelme, kultúrája, földrajzi helyzete és néprajzi sajátosságai elnevezésű vándorgyűlése Gyergyószentmiklóson 1990 óta az egyesület legnagyobb rendezvényének számít: két nap alatt összesen 42 történelmi, helytörténeti, néprajzi, nyelv- és irodalomtudományi dolgozat hangzott el. Sipos Gábor (Sapientia) dolgozata az egyházak együttélését taglalta a XVII.-XVIII. századi Fogarasban. Egyed Ákos akadémikus, az EME-elnöke a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület 1875-ös megalakulásáról és működéséről szólt. Délutántól két helyszínen folytatódtak az előadások, a történelmi szakosztály a Székelyföldet járta körül: Vofkori László (Sapientia) a Székelyföld földrajzi határairól értekezett, Botár István (Csíki Székely Múzeum - CSSZM) Csíkszékről a X.-XIV. században; Tüdős S. Kinga (N. Iorga Intézet, Bukarest) I. Mikes Kelemen erdélyi főúr (a Törökországi levelek írójának nagybátyja) 1685. évi csíksomlyói temetését mutatta be, előkészületeivel, pompájával, korabeli szokásaival. Pál Antal Sándor (Marosvásárhely) Marosszék etnikai összetételének XVII.-XIX. század közötti alakulásáról értekezett: a románság nagy arányú betelepedése a XVII. század elején kezdődik, majd a XVIII. század elején megismétlődik, amikor a kuruc-labanc háború és a pestisjárványok miatt a telkek 31%-a válik lakatlanná, és a földesuraknak munkaerőre van szükségük. Szőcs János (CSSZM) három székely falutörvényt ismertetett: az elpusztult Monyasd, valamint Tusnád és Szépvíz falutörvényeit; Zepeczaner Jenő (Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely) Vargyas Dánielt és családját ismertette. A művelődési ház másik termében székelyföldi intézményeket, néprajzi és helytörténeti vonatkozásokat taglaló dolgozatok hangzottak el: Lukács Mária (Gyergyószentmiklós) a gyergyói múzeum megalakulásának folyamatáról tartott előadást; Balázs Lajos (Sapientia) a keresztnevek változásairól, Farkas Irén (CSSZM) a csíki népi mesterségekről értekezett; Kémenes Mónika (Gyergyószentmiklós) a Lázár-kastély kályháiról és kályhacsempéiről, Kiss Portik Irén a csángó és székely írott tojások motívumainak pogány üzenetéről, István Anikó (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy) István Lajos néprajzosról tartott előadást, Szabó Judit (kézdivásárhelyi múzeum) a gyergyói tulajdonjegyekről. Szombaton a történelmi szakosztályon Magyari András professzor gyergyóiak részvételét követte nyomon a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, Garda Dezső a székely határezredekről, Cserey Zoltán Háromszék részvételéről az 1788-as osztrák-török háborúban, Albert Ernő az utolsó Gábor Áron által öntött ágyúkról, Demeter Lajos (Sepsiszentgyörgy) a határőrségi vagyon visszaszerzéséről tartott előadást; Demeter László (Barót) Horváth Ignácz és Balázs Konrád emlékiratait ismertette az 1848-49-es forradalomról; Roth András Lajos (Székelyudvarhely) Mezőgazdasági ismeretterjesztés a XX. század elején címmel tartott előadást, Bíró Rózsa (Sepsiszentgyörgy) a háromszéki határőrvagyon örökségéről és a Háromszéki Székely Tanalapról, Papucs András (Sepsiszentgyörgy) a székelyföldi erdei kisvasutakról, Tóth Szabolcs (Sepsiszentgyörgy) a szentkereszthelyekről és szerepükről a múzeum történetében, míg Rokaly József (Gyergyószentmiklós) Gyergyócsomafalváról 1937-1946 között, az országos hatalmi változások tükrében. Az irodalmi-néprajzi szakosztályon Péntek János professzor (BBTE) a nyelvi regionalitás értékeiről tartott előadást, Olosz Katalin (Marosvásárhely) az 1849-es orosz intervenció emlékeiről a szájhagyományban, Márton László a vízimalmokról a Székelyföldön, míg Kozma Dezső (BBTE) Hagyomány és megújhodás Aranytól Adyig címmel tartott előadást. Nagy Mihály Zoltán (tudományos kutató, Kolozsvár) Háborús bűnös volt-e Wass Albert? című előadása kapcsán kérdésként fölmerült egy perújrafelvétel lehetősége és kimenetelének esélyei. Kötő József EMKE-elnök Senkálszky Endre színművész visszaemlékezése segítségével ismertette a Kolozsvári Nemzeti Színház történetét 1940-44 között, Boér Hunor (Sepsiszentgyörgy) Bod Péter Magyar Athenasát, az 1767-ben megjelent első magyar irodalomtörténeti lexikont ismertette, amely megjelent újrakiadásban; szintén ő olvasta fel Wolf Tamás budapesti szerkesztő dolgozatát az erdélyi tudományszervezésről a két világháború között. Csáki Árpád (Sepsiszentgyörgy) Benkő József esperes Filius posthumusát ismertette, amely másolatban maradt fenn, és átmenti az erdővidéki egyházmegye elveszett levéltárát. A kutatócsoport az egyházmegye 300. évfordulójára tervezi kiadását. Kocs Irén (Sepsiszentgyörgy) a Székely Nemzeti Múzeum természettudományi tárgyi gyűjteményeinek fejlődéséről tartott előadást és a szervezett kutatóexpedíciókról a két világháború között, Garda Dezső pedig a gyergyói tutajozásról, amelynek kezdetei az 1600-as évek elejére tehetők, egy időben a Portik (parik) név megjelenésével. A vándorgyűlés végén Garda Dezső parlamenti képviselő, a rendezvén főszervezője megköszönte az előadóknak a részvételt. /Gál Éva Emese: Maratoni vándorgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./"

"Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő a máj. 27-i napirend előtti felszólalások során újból említést tett a Gyergyószentmiklós környéki erdőlopásokról. Elmondta, hogy a 2001-es év folyamán a parlamenti kivizsgáló bizottság lopás közben érte utol a fatolvajokat, az ügyészség mégis felmentette a kárért felelősöket. A 2003-as év folyamán tovább folytatódott a gyergyószentmikósi erdős területek szervezett tönkretétele. A 18-as földtörvény alapján visszaadott erdőket kivágták, s hogy eltüntessék a nyomokat, a törvénytelenségeket elkövetők meggyújtották a csutakokat. Annak ellenére, hogy ismeretes, kik a gyújtogatók, senki sem meri nevüket kiejteni, hiszen ezek a személyek kapcsolatban vannak azokkal, akik akadályozták a jogos tulajdonosokat erdős területeik visszaszerzésében - mondta a képviselő. /Lopják az erdőt. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./"

"Ismeretlen tettesek mázolták be máj. 29-re virradó éjszaka a csíkszeredai ortodox katedrális épületét, holott a templom újrafestését egy nappal azelőtt fejezték be. A nehezen kibetűzhető, ám semmilyen azonnal értelmezhető jelentést nem nyújtó feliratok a létesítmény bejáratának két oldalán álló oszlopon láthatóak. Ugyanezen jelek, számtalan más helyen is felbukkantak: mindjárt az egyik szemközti közlekedési táblán, köztéri padokon, a román katona szobrának talapzatán, a kórházon, a vasútállomás környékén és a Sapientia Egyetem épületén is. Ioan Salajan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke szerint jelzésértékkel bír, hogy "bizonyos érzékenységű" csíkszeredai létesítményeket láttak el falfirkával, de például a katolikus templomok érintetlenül maradtak. A mázolmányok jelentéséről a püspök a Krónikának kifejtette, nem szívesen bocsátkozik nyelvészeti találgatásokba, de a bal oldali "alkotásban" felfedezni véli az "oláh" szót, míg a másik "biztosan nem jelenti azt, hogy gratulálunk, román testvérek, templomotok felújításához". Traian Chindea megyei rendőrfőkapitány-helyettes szerint feltehetően szórakozó fiatalok követték el a mázolmányokat. /Rédai Attila: Firka a templomon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./"

"Máj. 29-én ballagtak a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő csíkszeredai Informatikai Főiskola harmadéves, végzős hallgatói. Az ünnepségen jelen volt Zsombori Vilmos megyei tanácselnök, dr. Csedő Csaba polgármester, Kása Zoltán, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora, Szenkovics Ferenc, a Matematika Informatika Kar prodékánja, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, valamint dr. György Antal, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány elnöke. A főiskola végzősei az egyetemen folytathatják tanulmányaikat. Máj. 29-én ballagtak a gyergyószentmiklósi főiskola végzősei is: 40 földrajz és 38 térképészet szakos hallgató. Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Tanítóképzőtől búcsúztak a végzősök. Az egy nappali tagozatos, valamint a látogatás nélküli osztályokban összesen 176 diák hagyta el az iskolapadot. /Takács Éva: Ballagnak a főiskolások. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./"

"Újabb otthoni idős- és beteggondozó központot avattak fel máj. 29-én Csíkkarcfalván. A megyei tanács és a Gyulafehérvári Egyházmegyei Caritas együttműködésével, az Európai Unió Phare-programjának támogatásával bővülő intézményhálózat újabb láncszeme ez a központ, amely a legnagyobb a meglévők közül, tevékenysége egész Felcsíkra kiterjed - hangsúlyozta a megnyitón Miklós Árpád, a község polgármestere. Jelen volt Szász János, a Gyulafehérvári Egyházmegyei Caritas igazgatója is. /Idős- és beteggondozó központ Csíkkarcfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./"

"A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület kiadásában, Libisch Győző szerkesztésében megjelent Lakatos Demeter csángómagyar költő Csángú országba című versgyűjteménye. Csíkszeredában Libisch Győző a könyvbemutatón előadásában kitért arra, hogy Lakatos Demeter, a moldvai magyarság máig egyetlen jelentős költője nem élhette meg, hogy életében önálló verseskötete jelenjen meg. Néhány tucat írása napvilágot láthatott romániai és magyarországi újságban, folyóiratban, ezek azonban többnyire nem mérhetők a magyar irodalom csúcsaihoz, megmaradtak néprajzi és -nyelvi kuriózumoknak. A magyar irodalomkritika nem fogadta kebelére a legkeletibb magyar költőt. Dsida Jenő 1935-ben ujjongva fedezte föl és avatta költővé a Keleti Újság hasábjain a halotti beszéd nyelvén verselgető csángó fiatalembert, Széfeddin Sefket bey, ez a török nevű erdélyi magyar író, amikor máig is talán legismertebb költeményét, a Messze ott, hul nap szentül le címűt először közreadta egy erdélyi riportkönyvében, a Hét vár országában. Mindenki tévedett, aki ismerte és szerette a szabófalvi "népköltő" munkáit? Ki volt Lakatos Demeter: költő vagy egy két lábon járó nyelvemlék? 1911-ben született Szabófalván, Moldvában, Demeter László néven. Az iskolában csak románul tanultak írni, így a magyar helyesírást nem ismerték. Kitanulta a lakatos mesterséget , ez adta a "lakatos" ragadványnevét is. 1930-ban saját vándor színtársulatot alapított, amelynek házi szerzője, igazgatója, főszereplője és előadója egy személyben. Először román nyelven kezdett verset írni, hamarosan az egyik legjelentősebb román népi költőnek tekintették. E korszakának dokumentumai, versei máig is felkutatlanok. Egy napon azonban a kezébe kerül egy magyar újság - mások szerint Reményik Sándor egyik költeménye, és megdöbbenve látja, hogy magyarul, vagyis "csángóul": azon a nyelven írták, melyet gyermekkorában anyanyelvként megtanult. De hiszen akkor ő nem is román, hanem magyar - hasít bele a felismerés, és elhatározza, hogy ő is megpróbál magyarul verselni. 1935. október végén Kolozsváron bekopogtatott Dsida Jenő ajtaján. Falevelek hulodoznak című versét Dsida a Keleti Újság 1935. november 13-i számában leközölte a következő alcímmel: A legelső magyar nyelvemlék ódon levegője árad a "modern" költeményből, melyet Lakatos Demeter csángó költő írt az őszről és a mulandóságról. Vegyesboltot nyitott Szabófalván, és a háború végéig ebből tartotta fenn magát. Közben megnősült, egy székely leányt vett feleségül, akitől egy leánya, Elvira és egy fia, Demeter született. 1948-ban azonban tönkrement, ekkor Románvásárba a cséplőgépgyárba, 1952-ben a vajgyárba, majd a csőgyárba ment dolgozni. 1974-ben, első nyugdíja felvétele után nem sokkal meghalt. "Nem volt beteg - mesélte egy barátja, Erdős Szászka Péter. Életrajzában meglehetősen sok a hiányzó láncszem, az átfedés, a bizonytalanság. Ideje lenne egy eddiginél sokkal részletesebb biográfia megírása. /Libisch Győző: Költő vagy egy lábon járó nyelvemlék? Lakatos Demeter összegyűjtött versei. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./"

"Május 27-én Bukarestben Theodorescu művelődésügyi miniszter és Markó Béla RMDSZ-elnök leleplezte Bartók Béla (1881-1945) bronz mellszobrát, Gyarmathy János marosvásárhelyi művész alkotását. Az RMDSZ e heti sajtóértekezletén egy bukaresti román lap riportere feltette a kérdést: Bartók bukaresti szobrának mintájára várható-e, hogy román zeneszerző is emlékművet kapjon Budapesten? Markó Béla szellemesen azt válaszolta, hogy a szobor nem a magyar államnak adott ajándék, amit viszonoznia kellene, és érveket is felhozott arra nézve, hogy "házi" kezdeményezésről van szó. /Barabás István: Bartók Bukarestben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./"

"A csíkszeredai rendőrség azonosította azt a fiatalt, aki a múlt héten falfirkákat rajzolt a város számos épületére. Az ügyben gyanúsított M. K. 17 éves fiatalember a csíkszeredai Művészeti Gimnázium tanulója. A közrend megzavarásáról szóló, 2001/61-es számú jogszabály alapján pénzbüntetéssel sújtották a fiatalembert. Ioan Salajan Hargita és Kovászna megyei ortodox püspök szerint a graffitik egyértelműen románellenes megnyilvánulást hordoznak. Kovács János, a Művészeti Gimnázium igazgatója elmondta, M. K. tehetséges tanuló, ám - valószínűleg családi körülmények miatt - rossz útra tért, és rengeteget hiányzik az iskolából. Eltanácsolják az intézményből. /R. Sz.: Csíkszereda. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./"

"Immár hagyományos színhelye az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Építéstudományi Szakosztálya által szervezett Nemzetközi Építéstudományi Konferenciának a Csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház. Május 31-én 200 résztvevő (közülük közel 150-en Magyarországról) volt jelen a konferencián. Több mint 70 előadás hangzott el hat szekcióban. Tapasztalható volt a Hargita megyei cégek, szakemberek gyér érdeklődése. A konferencián elhangzott előadásokat még aznap kötetbe foglalva kezükbe vehették az érdeklődők. /Hecser Zoltán: Nemzetközi építéstudományi konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./"

"Máj. 31-én Szabó Árpád unitárius püspök Székelyudvarhelyen felszentelte a 2. számú Unitárius Egyházközség templomegyüttesét. A Bethlen negyedi parkban lévő, több mint egy évtizede épülő templomegyüttes építését a város unitárius híveinek megnövekedett létszáma tette szükségessé. Azon gyülekezeti tagok számára épült, akik a Maros, a Nyikó, a Küküllő, a Nyárád, valamint a Homoród menti unitárius falvakból, közösségekből és telepedtek le Székelyudvarhely új lakónegyedében. A templom mellett konferenciateremből, valamint lelkészi hivatalból áll az épületegyüttes. /Szász Emese: Templomszentelő ünnepség. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./"