Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. március 29.
"Gyergyószentmiklóson 16 064 ember vallotta magát római katolikusnak a legutóbbi népszámláláskor. A városon belül kisebb közösségeket alakítanak ki, ahol a személyes kapcsolat jobban tartható a lelkipásztor és hívei között. Hajdó István főesperes plébános elmondta, 1991-ben elhatározták, hogy egy új templomot építenek az alszegi hívek számára. 1993-ra elkészültek a tervek, beszerezték a szükséges engedélyeket, a tégla, a vas, a mész és a fa legnagyobb részét. Közben a faanyagot ellopták, a tégla is fogyni kezdett. Anthony Gall, a gyilkostói kápolna tervezője most elhozta egy kisebb templom makettjét. Fallal kerített udvarán egyházi és világi rendezvényeknek szánt helyet a tervező. Az udvarban lelkészi lak, ifjúsági terem lesz. /Bajna György: Római katolikus templom épül Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 29./"
2003. március 30.
"A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregek Otthona lakóit elvitték Csíksomlyóra 2002 pünkösd másodnapján. Eljött a 85 éves Bíró András bácsi is, aki székely ruhában várt az indulásra. Megnézték Csíkszeredán a Mikó várat is. /Kiss Gabriella foglalkoztató ápolónővér: Mária-látogatáson a Szent Erzsébet Öregotthonból. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 30./"
2003. március 31.
"Márc. 29-én Nagyváradon erdélyi magyar diákújságírók találkoztak.Négy sajtóorgánum szerkesztői értekeztek a harmadik alkalommal megrendezett erdélyi magyar diákújságíró-találkozóra. A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete Praxis című lapjának meghívására idén az Érted Szól (kiadja a Temesvári Magyar Diákszervezet), a Sapientia Satelit (csíkszeredai Sapientia-EMTE), valamint a Perspektíva (Kolozsvári Magyar Diákszövetség) munkatársai jöttek el. A találkozó Kelemen Attilának, a Transindex főszerkesztőjének előadásával kezdődött. Simon Judit, az Erdélyi Riport főmunkatársa a mélyinterjú-készítés, Demeter Szilárd, a Korunk munkatársa a jegyzetírás, Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője pedig a tényfeltáró riport rejtelmeiről beszélt. Ezután a politikai újságírás volt a fórum témája. Két, különböző értékrendet felvállaló hetilap képviselői válaszoltak az érdeklődők kérdéseire: a kedden 600. számát megjelentető polgári hetilap, az Erdélyi Napló, illetve a tavaly novemberben indult baloldali és liberális Erdélyi Riport. /Ferenczi Róbert: Tollforgató-találkozó. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./"
2003. március 31.
"Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli a márc. 31. és ápr. 4. között tartandó rendezvénysorozattal a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó. A helyszín Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely és Székelyudvarhely, kedvenc szerzőikkel találkozhatnak az olvasók, kiállításokon, koncerteken, előadásokon vehetnek részt. Az 1993. április elsején bejegyzett kiadó főszerkesztője, Kozma Mária elmondta, terveik vannak a következő tíz évre is.A Pallas-Akadémia évfordulós rendezvénysorozatát márc. 31-én nyitják meg a Csíki Játékszínnél. Jelen lesz Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke és Tőzsér József, a kiadó igazgatója is. Április elsején egyszerre több helyszínen szerveznek író-olvasó találkozókat./Kiss Edit: Négy városban várják az olvasókat. Tizéves a Pallas-Akadémia Könyvkiadó. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./"
2003. április 1.
"Márc. 20-án folytatódott az Erdélyi Féniks Szabadegyetem havonta jelentkező előadássorozata Nagybányán a Teleki Magyar Házban. Az Erdélyi Féniks folyóirat szerkesztője és az előadássorozat útjára indítója, Csoma György ezúttal két meghívottat mutatott be, először Müller Dezső vámfalusi parókus lelkész-költő mesélt életéről, és mutatta be legújabb, Rimánkodó szívverésben /Pallas Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című verseskötetét, majd Kacsó Károly, a helyi Történelmi és Régészeti Múzeum aligazgatója emlékezett dr. Schönherr Gyula nagybányai születésű történészre halálának 95. évfordulóján. Schönherr Gyula (1864-1908) fő műve az 1896-ban készült Nagybánya-monográfia (befejezésében korai halála akadályozta meg)./Sz. L. Z.: Nagybánya - Erdélyi Féniks Szabadegyetem .= Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./"
2003. április 1.
"Márc. 31-én kezdődött a Pallas-hét Csíkszeredában. A Csíki Játékszínben felolvasások hangzottak el a Pallas Akadémia Kiadó tíz évnyi hozamából. Az évfordulót az olvasótáboruk szerint legnépesebb négy erdélyi szellemi központban ünneplik: Csíkszeredában, Gyergyóban, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen. A csíkszeredai megnyitón jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere, valamint a kiadó igazgatója, Tőzsér József. A könyvtáros elmondta, hogy a legtöbben Wass Albert munkáit kölcsönzik, sokan keresik Márai Sándort is. /Barabás Blanka: Tízéves a Pallas-Akadémia Könyvkiadó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 1./"
2003. április 2.
"Ápr. 1-jén hivatalosan felavatták a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karainak könyvtárát. Lányi Szabolcs professzor, a romániai magyar magánegyetem csíkszeredai karainak dékánja köszöntő beszédében ünnepnek nevezte az eseményt. Balog László könyvtárigazgató hangsúlyozta, hogy már egy éve működik az intézmény, az avatóra a második olvasóterem elkészülte szolgáltatott alkalmat. Az intézmény könyvállománya 25 ezer kötet, az állomány gyarapodását számos hagyaték gazdagította. Ezek között Szent-Györgyi Mária, Jalki István, André Kosztolany és Fábián Ernő hagyatékadományát említette. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke beszédében Erdélyt egy folyamatosan égő Alexandriai könyvtárhoz hasonlította. - Itt az ideje, hogy eloltsuk ezt a tüzet, és sorra nyissuk könyvtárainkat - hangsúlyozta. /Magyar egyetemi könyvtár Csíkszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./"
2003. április 2.
"Harmadik alkalommal rendezték meg Csíkcsicsóban a Kurutty Általános Műveltségi Vetélkedő körzeti szakaszát, amelyen négy település kisdiákjai vettek részt. /A csíkcsicsói Kájoni János Általános Iskola Sulikoktél című lapjának szerkesztői: Csicsói kuruttyolás. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./"
2003. április 3.
"Kézdiszárazpatak iskolája 2001. máj. 26. óta viseli egykori tanára, Ópra Benedek nevét, azóta áll az iskola falán Vetró B. András szobrász domborműve is. Ópra Benedek /Kézdiszárazpatak, 1907. ápr. 12. - Csíkszereda, 1978. nov. 25./ Kolozsvárott francia, magyar és román szakos tanári oklevelet szerzett. Előbb a csíkszeredai római katolikus főgimnáziumban, majd Brassóban, a fémipari líceumban tanított. 1956-ban tanítványai arra kérték, vegyen részt szervezkedéseikben. Ópra Benedek óva intette a fiatalokat a rájuk leselkedő veszedelemtől. 1958. okt. 24-én letartóztatták, és huszonöt év kényszermunkára ítélték. 1964-ben közkegyelemben részesült. A tanügybe többé nem fogadták vissza, ezért szakképzetlen munkásként dolgozott. /Iochom István: Kézdiszárazpatak. Ópra Benedek szülőháza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./"
2003. április 3.
"A Salamon Ernő Irodalmi Kör /Gyergyószentmiklós/ márc. 31-i ülésének vendége Czirják Edit volt, aki a napokban megjelent Sivatagi Virágok /Pro Print, Csíkszereda/ c. veseskötetéből olvasott fel a hallgatóságnak. A gyergószentmiklósi tanítónő második kötetéről elmondta, falakat kíván bontani, a belső béke megteremtésére és átadására törekszik. /Sivatagi Virágok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./"
2003. április 5.
"Ápr. 5-6-án a NATO-ba meghívott államok miniszterelnökei a csatlakozás ratifikálásáról és az iraki háborúról folytatnak eszmecserét Snagovban, közölte Adrian Nastase. Nastase szerint a tagjelölteknek kölcsönösen támogatniuk kell egymást, hogy a szövetség országai ratifikálják a csatlakozási szerződést. Az értekezleten Adrian Nastase meghívására részt vesz Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovákia miniszterelnöke. - XIV. Károly Gusztáv svéd király és Szilvia királyné ápr. 8. és 10. között hivatalos látogatást tesz Romániában Ion Iliescu államfő meghívására. /Hat kormányfő Snagovon. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./"
2003. április 5.
"Ápr. 4-én Sepsiszentgyörgyön tartották az Önkormányzatok a Székelyföldért című konferenciát. Az elmúlt időszakban a regionalizálásról azt mondták, hogy az az ország egységét veszélyezteti, mondta Demeter János, a Kovászna Megyei Önkormányzat elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a régióknak nincs nemzetisége, a konferencia célja pedig Maros, Hargita és Kovászna megyék közös érdekeinek megfogalmazása, illetve a közös gondokra a megoldás keresése. - Egyre hangsúlyozottabban kell arról szólnunk, hogy mit gondolunk Románia regionális felosztásáról - mondta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Szerinte Romániának igazodnia kell az európai elvárásokhoz, a finanszírozás és az együttműködés a régiók szintjén történik. A konferencián jelen volt meghívottként a román kormány két képviselője. Leonard Cazan fejlesztési és előrejelzési miniszter az önkormányzatok rendelkezésére álló fejlesztési alapokról beszélt, a közigazgatási tárca integrációügyi államtitkára, Marius Profiroiu pedig a hazai regionális fejlesztésről. Demeter János háromszéki megyevezető a fejlesztési régió társelnökeként statisztikai adatokat ismertetett, alátámasztva azt az állítását, hogy a régiót alkotó megyék között nagy különbségek vannak. Hangsúlyozta, hogy a regionális fejlesztés érdekében szükséges keret a három megyéből alakítandó fejlesztési régió lehet. Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke előadása A régiók Európájának előszobájában címet viselte. Azonnali teendőként javasolta, hogy a Phare és SAPARD pályázati kiírások legyenek hozzáférhetők magyar nyelven is, továbbá szorgalmazta a hazai és anyaországi támogatási rendszerekben az uniós felkészülés elősegítését célzó keret létrehozását. A regionális együttműködés egyik sikereként jelentette be a konferencián Antal István képviselő, hogy a Hargita Gáz Rt. nyerte el a települési gázhálózatok kiépítésének koncesszióját. /Sarány István: Önkormányzatok a Székelyföldért Konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./ Az Önkormányzatok a Székelyföldért konferencián zárónyilatkozatot fogadta el. Eszerint fontosnak tartják az alulról építkező, a meglévő sikeres térség- és vidékfejlesztési intézményeket és szellemi műhelyeket magába foglaló, fokozatosan kiépülő székelyföldi intézményhálózat létrehozását. Halaszthatatlan feladatnak tartják az EU-konform fejlesztési gyakorlatnak és szolgáltatásoknak a székelyföldi régióra való mielőbbi kiterjesztését. A tanácskozás résztvevői, Maros, Hargita és Kovászna megyék önkormányzatainak RMDSZ-es tisztségviselői, együtt fognak működni az RMDSZ minden szintű képviseletével, annak érdekében, hogy a fentiek alapján Székelyföld regionális érdekeit érvényesítsék. A konferencia résztvevői kérték az RMDSZ országos vezetőségét, hogy kezdeményezze a kormánynál a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiók működésének sürgős elemzését, és ennek a régiók kialakítását. Székelyföld olyan gazdasági és kulturális sajátosságokkal rendelkezik, amelyek szükségessé teszik a régió önkormányzatainak minél szorosabb együttműködését. /Önkormányzatok a Székelyföldért konferencia. Zárónyilatkozat. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./"
2003. április 5.
"Dr. Jakab Gyula geológus értékes kőzetgyűjtemény tulajdonosa. Már sokszor megpróbálta közkinccsé tenni gyűjtésének eredményét. Több mint 20 éve a Bocsánczy-házban két szobát be is rendezhetett, hogy aztán költözhessen, mert a lakást Török István, a néptanács akkori alelnöke egy roma családnak utaltatta ki. A gyűjtemény egy része Csíkszeredába került - a megyei múzeum részlege volt a gyergyószentmiklósi múzeum is. Jakab Gyula kérésének legfőbb ellenzője a Tarisznyás Márton Múzeum /Gyergyószentmiklós/ igazgatója, Lukács Mária. Ő a már megkezdett, de lassan kiteljesedő néprajzi részleg végét látja e döntés után, s lehetetlennek tartja az együttműködést egy magán- és egy közösségi múzeum között. Jakab Gyula odaillő épületet épít, s elképzelései szerint a hozzá betérők egyúttal a város múzeumát is meglátogatják, illetve a városi múzeum látogatói hozzá is betérhetnek. Az igazgatónő aggodalmát nem osztották a tanácsosok, s ha valami közbe nem jön, párját ritkító kőzetmúzeum is növelheti a város hírnevét. /Bajna György: Magánmúzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./"
2003. április 8.
"Csíkszeredában ápr. 2-án találkoztak a Reform Mozgalom helyi tagjai. A volt Reform Tömörülés vezetőségéből dr. Szabó Soós Klára önkormányzati képviselő és Bencze Tibor, a Corvina Könyvesház vezetője volt jelen. Bencze kifejtette: az RMDSZ egyre inkább egy baloldali irányultságú versenypárt. Ha van baloldal, akkor jobboldalnak is lennie kell, mondotta. Ferencz Csaba csíkcsomortáni lakos az általuk létrehozott polgári körről beszélt, Gergely István csobotfalvi plébános után Veress Dávid azt fejtette ki, hogy Erdély magyarságának fel kell ébrednie. Szőke Domokos tanácsos leszögezte: Csíkban nem nagyon lehet ok panaszra RMDSZ-re, itt ugyanis működött a rendszer, voltak előválasztások és nemigen rekesztettek ki senkit, mint másutt. /Kiss Edit: A Reform Mozgalom lábra kapott Csíkszeredában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 8./"
2003. április 8.
"A második versenyvizsga eredményeképpen a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatói tisztségét Kolozsi Kilián, a színház fiatal színésze tölti be. /(Bajna György): Új igazgató a Figura élén. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 8./"
2003. április 8.
"Tízéves a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó és Könyvkereskedés, a romániai magyar könyvkiadás fontos intézménye. Csíkszeredában legalább tíz rendezvényen, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen író-olvasó találkozókon tekintett vissza a kiadó és szerzői gárdája az elmúlt esztendőkre. A kiadó 70 százalékban hazai, 20 százalékban magyarországi írók, 10 százalékban pedig Nyugaton élő szerzők könyveit jelenteti meg folyamatosan. A tíz esztendő mérlege: 225 kötet. A Pallas-Akadémia Kiadó házi szerzői között van például Kányádi Sándor, Sütő András, Domokos Géza, Pomogáts Béla, Kovács András Ferenc, Markó Béla, Egyed Ákos, Fodor Sándor, Kozma Mária, Farkas Árpád, Páll Lajos és a Heidelbergben élő Hajdú-Farkas Zoltán. Marosvásárhelyen a Bernády Közművelődési Központban ápr. 4-én szerveztek a kiadóval és a szerzőkkel találkozót, melyen Nagy Miklós Kund szerkesztő köszöntötte Tőzsér Józsefet, a kiadó igazgatóját, Kozma Mária főszerkesztőt, Markó Béla költőt, Gálfalvi Zsoltot, a Romániai Magyar Pen Központ elnökét, Pomogáts Béla irodalomtörténészt, az Illyés Alapítvány elnökét, Kovács András Ferenc költőt és Parászka Boróka kiadói szerkesztőt. Gálfalvi Zsolt úgy vélte, a Pallas-Akadémia ebben a kultúraellenes világban is képes volt szellemi műhellyé válni, akárcsak a marosvásárhelyi Mentor és a kolozsvári Polis. Markó Béla megjegyezte, 1989 után kiderült: van múltunk, amire építeni lehet. A szépirodalmat jórészt magyarországi támogatás tartja el, lassan-lassan a romániai költségvetésből is várható támogatás. Megszaporodtak szépirodalmi jellegű kiadványok. Van Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány, van az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) a Romániai Magyar Pen Klub, folyamatosan megjelenik a kolozsvári Korunk, a csíkszeredai Székelyföld, a marosvásárhelyi Látó, és Nagyváradon új irodalmi folyóirata, a Várad. /Lokodi Imre: Tízéves a Pallas-Akadémia Könyvkiadó. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./ "
2003. április 10.
"Ápr. 9-én elutasította a Legfelsőbb Bíróság a szovátai Salina Rt. Ügyében az Állami Vagyonkezelő Ügynökség (APAPS) és a szovátai fürdővállalat fellebbezését, megerősítve a Maros Megyei Táblabíróság ítéletét, melyben a cég magánosítási folyamatának felfüggesztését rendeltek el. Az ítélet 2001. máj. 23-án született, öt nappal a szerződés aláírása után. A fürdővállalatot megvásárló Salina Invest jogi képviselője, Frunda György kijelentette, hogy a privatizációs szerződés felbontása esetén bebizonyosodik: a külföldi befektetők pénze továbbra sincs biztonságban Romániában. "Az élet nem áll le Szovátán, hisz mi továbbra is derűlátók maradunk" - nyilatkozta ellenben Wisky Péter, a cég vezérigazgatója. Mivel az ítélet a privatizációs folyamat felfüggesztéséről szól, vélekedése szerint végrehajthatatlan.A Szováta Szállodakomplexumnál és a kezelőközpontnál továbbra is folytatódnak a korszerűsítési munkálatok. A magánosítási szerződés értelmében a Salina Investnek 5,1 millió dollárt kell beruháznia év végéig a fürdővállalatba. A tőkebefektetés hónapokkal ezelőtt megtörtént, a munkálatok is - a kezelőközpont esetében némi csúszást leszámítva - jól haladnak.A Salina Invest Társaságot a magyarországi Corvinus Rt., a Danubius Rt., a Civis Rt., az Aktív Konferencia Rt., az Alfa Invest Kft., valamint a csíkszeredai Öcsi Fuel Kft. hozta létre 2000 novemberében. /Szucher Ervin: Felbontják a privatizációs szerződést? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./"
2003. április 10.
"A szűkös anyagiakkal rendelkező diákok számára Csíkszeredában kizárólag egy tanintézmény, a taplocai Xantus János Általános Iskola működik, ahol a 142 tanulóból 52-en segítséget kapnak a helyi tanácstól és a Riehen Egyesülettől. Az itt tanuló diákok száma 1994 óta folyamatosan növekszik. A tanulókat ingyenesen szállítják iskolába, ingyenesen kapnak tízórait és ebédet, délután az iskolában tanulják meg a másnapi leckéket. Az iskola külön foglalkoztat egyéni felzárkóztató tanítónőt is, a gyerekek kislétszámú osztályokban tanulnak. /Egyre több igénylő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./"
2003. április 11.
"Az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/ tizenkettedik számában Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész Dóczyné Berde Amália (1886-1976) életútját, művészetét méltatta. A folyóirat Nagy Imre, csíkzsögödi festőművésszel is foglalkozott. Kiállításfigyelő is van a folyóiratban. /Nők az erdélyi festőművészetben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./"
2003. április 11.
"A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szakmai-módszertani Magiszter /Csíkszereda/ című folyóiratát ápr. 5-én mutatták be a szovátai Teleki Oktatási Központban. Rovatai: Műhely, Nézőpont, Örökség, Könyvespolc, Hírek, események. Az első számban dr. Setényi János Minőség és magyarság - gondolatok az ezredforduló erdélyi magyar oktatásügyéről című tanulmánya található. Negyedévenként jelenik meg, főszerkesztője Takács Éva. A szerkesztőbizottság tagjai: Lászlófy Pál István, Burus Siklódi Botond, Fodor László, Szabó K. Attila és Székely Győző. /(mezey): Magiszter - a pedagógusok folyóirata. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./"
2003. április 12.
"Közel tizenöt százalékkal csökkentik a kórházi ágyak számát Hargita megyében, közölték a Egészségügyi Minisztérium ellenőrző bizottságának tagjai ápr. 10-én tartott terepszemléjük után. Sorin Simion egészségügy-minisztériumi államtitkár és Cristian Celea, az Országos Egészségbiztosító Pénztár igazgatója úgy jelentette be a kórházi ágyak meglehetősen drasztikus csökkentését, mintha az átszervezés során Hargita megyével kivételt tettek volna. Verestóy Attila szenátor és Mircea Dusa prefektus szintén arról próbálta meggyőzni az egybegyűlteket, hogy az átszervezésnek lehetnének ennél sokkal rosszabb eredményei is. A kormánybiztos megrótta Bardocz Ferenc gyergyóditrói polgármestert, amiért a községében működő kihelyezett kórházrészleg bezárása ellen aláírásgyűjtést és tiltakozó tüntetést szervezett. A prefektus szerint a polgármesternek nem állt jogában tiltakozni. Az államtitkár közölte, hogy bármikor életbe ültethetik a radikálisabb megoldást is, ha a helyi közösségnek nem felelne meg ez az "enyhébb" lépés. A szaktárca és a biztosítópénztár képviselői közölték, hogy 323-mal csökkentik a kórházi ágyak számát, 2226-ról 1903-ra. A legnagyobb leépítés a csíkszeredai Megyei Kórházat érinti, itt 127 ágyat szüntetnek meg, Székelyudvarhelyen 61-gyel, Maroshévízen 30-cal, Gyergyószentmiklóson 18-cal lesz kevesebb a kórházi ágyak száma. A szentegyházi városi kórházat a megyei kórházhoz tartozó egészségügyi és szociális központtá alakítják át, ugyanez érvényes a székelykeresztúri intézményre is, azzal a különbséggel, hogy utóbbit a székelyudvarhelyi kórházhoz csatolják. A gyergyószentmiklósi kórház kihelyezett, Gyergyóditróban 25 ággyal működő részlegét egyelőre nem zárják be. /Rédai Attila Több száz kórházi ágyat ... = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./"
2003. április 12.
"Ápr. 11-én több mint hatszáz gyermek mutatta be néptánctudását Csíkszeredában, a színház színpadán. Az András Alapítvány által 2001-ben elindított, folyamatosan működtetett oktatási program részét képező gyermek-néptánc-találkozó idei találkozója immár az ötödik volt. A gyermektánccsoportok tagjai bemutatták, amit megtanultak a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosaitól. A találkozó gyermektáncházzal zárult. /Sarány István: Gyermekek a színpadon. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./"
2003. április 12.
"Ápr. 11-én Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házában megkezdődött az Anyám fekete rózsa nemzetközi vers- és prózamondó verseny erdélyi elődöntője. Az idei elődöntőre (amit tavaly is itt rendeztek meg) 156 Kovászna, Maros, Brassó, Szatmár, Szeben, Kolozs és Hargita megyei diák nevezett be. A kétnapos rendezvényen a tanulóknak az általuk választott három vers- vagy prózarészletből egyet kell. A döntőre máj. 2-án Veresegyházán kerül sor. /Vers- és prózamondó találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./"
2003. április 12.
"Beke György új Erdély-könyve, a Gyulafehérvár árnyékában /Státus Kiadó, Csíkszereda, 2002/ politikai telitalálat. Könyvébe belefoglalta a magyar kormány 2002. december elsejei erkölcsi mélyrepülését is. Az erkölcsi érzéketlenségnek ezt a nemzetet megalázó szintjét sem Károlyi Mihály, sem Kun Béla, de Rákosi és Kádár vagy Grósz Károly sem tudta - nem is akarták - alulmúlni. Ezt a fogadást Kovács külügyminiszter úgy próbálta erénnyé kalapálni, hogy hazudott. Azt állította ugyanis parlamenti felszólalásban, hogy 1918. december elseje nem is Erdély elcsatolásáról szól, ott ,,csak" egy népgyűlés volt, és mindezek után nem átallotta a román december elsejét és a magyar március 15-ét egybevetve közös nevezőre hozni. A magyar kormány saját honfitársai vélt nacionalizmusával, antiszemitizmusával van elfoglalva, ami azért okoz nagy gondot és igényel sok munkát, mert előbb létre kell hozni - legalábbis szavakban -, hogy legyen, ami ellen fellépni. A Kinyújtott kéz - levágott kéz fejezetben Beke azt elemezte, miként köszön vissza Gyulafehérvár eszmeisége, politikai törekvései a második világháború után. Iuliu Maniu pártja a háború utáni erdélyi magyarságot gyilkoló pogromok után. A Magyar Népi Szövetség a Román Kommunista Pártnak kötelezte el magát, olyannyira, hogy még a nemzetiségek számára esedékes nemzetközi kisebbségi garanciákat is visszautasították. (Bányai László véleménye szerint Gheorghe Gheorghiu-Dej, Teohari Georgescu személye a legnagyobb garancia ebben a kérdésben.) Dr. Takács Lajos, a magyar képviselőcsoport vezérszónoka 1947-ben Bukarestben nem csak elégtétellel nyugtázta Észak-Erdély visszacsatolását Romániához, hanem külön üdvözölte azt, hogy a békeszerződésből kihagytak bárminemű kisebbségvédelmi záradékot. Továbbá: ,,Meg voltunk győződve és meggyőződésünk azóta számtalanszor felerősödött, hogy a román munkás karja, a román földműves kérges keze és a haladó szellemű román értelmiségi szava sokkal nagyobb és hathatósabb védelmet nyújt nekünk, mint bármilyen záradék." Beke György Ágoston Vilmos - ismét egy erdélyi menekült - Debrecenben elhangzott felszólalására (1992) is kitért. Ebben Ágoston az 1968-as, a romániai magyar értelmiség számára felállított rafinált romániai csapdahelyzetről szól. - Ion Lancranjan uszító pamfletje Erdélyről 1982-ben és az utána következő kiadványok mutatták, hogy nem szűnt meg az uszítás. Ágoston Vilmos elemzéséből kiderül, hogy Ceausescu ugyanazt a módszert követte 1968-ban, mint korábban a Bolyai Egyetem megszüntetése alkalmával vagy később a 80-as években: taktikából paktumot kötött a romániai magyarsággal, azért hozta létre a kisebbségi intézményeket, hogy szembeállíthassa a magyarországi közös irodalmi és irodalmon kívüli törekvésekkel. Ágoston Vilmos hangsúlyozta: ,,Nem tudom, hogy milyen jogérzés szentesíti, hogy egyesek a Dnyesztertől a Tiszáig követeljék a román egyesülést, mikor ugyanezt a magyaroknak megtiltják. Csak az egyiknek van politikai, történelmi, ókori és feudális fenntartó joga a nemzeti egységre - s ne feledkezzünk meg témánkról, az egységes irodalomszemléletre, közös kultúrára -, míg a másik ugyanezen követelését jogtalannak, büntetendőnek tartják." Beke megállapította, hogy Közép-Kelet-Európa most évszázadokra rendezkedik be. Ez teszi különlegesen fontossá az önrendelkezés jogának elismerését a magyarság számára is. Sylvester Lajos hozzátette: A ,,Cserehátak", kaszárnyák telepítése, a románság üldözésének fantazmagóriái közepette ne próbáljuk móresre tanítani, eltávolítani vagy egyszerűen a szájukat befogni azoknak, akik autonómiát, a magyar többségű régiók, elsősorban a Székelyföld gazdasági prosperitását szorgalmazzák. /Sylvester Lajos: Beke György új könyve. Gyulafehérvár árnyékában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./"
2003. április 14.
"Többévnyi szünet után újra szóba került a székelyföldi református püspökség létrehozásának ügye. A református egyház kánonjogi bizottsága dolgozik a tervezeten. A Romániai Református Egyház Zsinatát 40 százalékos képviseleti arányban a Királyhágó-melléki, 60 százalékban az erdélyi egyházkerület alkotja. A leendő kerületet Hargita és Kovászna megye alkotná, de ide tartozna Brassó megye és a Kárpátokon túli szórványnak a régióhoz közel eső része is. Az új kerületben körülbelül 150 ezer református lenne 130 gyülekezetben. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek most 380 ezer nyilvántartott híve van, de a lélekszám ennél sokkal nagyobb, eléri a 450 ezer főt. A Székelyföldet két felekezet már felértékelte a kilencvenes években. A római katolikus egyház létrehozta a maga püspökségét Csíkszeredában, sőt, abból a megfontolásból, hogy intézményt kell létesíteni, és jelen kell lenni a régióban, szintén Csíkszeredában hozta létre az ortodox egyház is a Hargita- Kovászna püspökséget. Kató Béla cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint azért támogatja a székelyföldi kerület létrejöttét, hogy püspök legyen. Leszögezte: már most lehetett volna Erdély püspöke, de vállalja Sepsiillyefalvát, ahonnan nem akar elmenni, mert erősíteni akarja a háromszéki községet és vidékét. /Benkő Levente: Református püspökség a Székelyföldön? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./"
2003. április 14.
"Ápr. 12-én Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetemen tudományos ülésszak keretében a Sapientia EMTE, a Színművészeti Egyetem tanárai, valamint hazai és magyarországi történészek és társadalomkutatók A hatalom, intézmények és társadalom az ötvenes években című rendezvényen a Maros Autonóm Tartomány közigazgatási, kulturális és iskolapolitikai szerkezetét vizsgálták. A rendezvény moderátora Gagyi József volt, a Sapientia Egyetem tanára, a csíkszeredai Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport tagja. A MAT-tal foglalkozó tanulmányokat nemsokára könyv formájában hozza a csíkszeredai Pro- Print Kiadó, a cím mellett római egyessel, ami jelzi, hogy a kutatások közreadásának folytatása várható. Vincze Gábor a vasfüggönyről, a két ország közötti vízumkényszer bevezetéséről, Lázok János a párt iskolapolitikájáról, Boér Hunor a mentális térképek átrajzolásáról, míg Novák Zoltán a Román Kommunista Párt Maros megyei térhódításáról tartott előadást. /(lokodi): Tanulmányok fura, álságos korokról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./"
2003. április 14.
"Csíkszeredán ápr. 11-én Tavaszi Gyermeknéptánc Találkozóra került sor. A gyermeknéptánccsoportok oktatói főként a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes jelenlegi és volt táncosai, akik heti rendszerességgel oktatják a gyerekeket, fiatalokat. A fellépések után a gyerekek kézműves foglalkozáson vettek részt tojásírást, tojásfestést, csuhézást, mézeskalács- készítést illetve kosárfonást tanulhattak, majd húsvéti ajándékokat készíthettek. /(Daczó Dénes): Néphagyományok ápolása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./ "
2003. április 15.
"A kedvezménytörvény módosításáról és egy új, magyar-román Gozsdu Alapítvány létrehozásáról tartottak megbeszéléseket ápr. 11-én Bukarestben a magyar és a román külügyminisztérium szakértői. A kedvezménytörvény módosított szövegének tervezetét márc. 15-én adta át Marosvásárhelyen Kovács László magyar külügyminiszter román kollégájának, Mircea Geoananak. A bukaresti megbeszélésen szó volt egy új, magyar-román Gozsdu Alapítvány létrehozásáról. A magyar elképzelés szerint az alapítvány ösztöndíjakat biztosítana, könyvtárat és Gozsdu emlékházat, esetleg kutató intézetet üzemeltetne. A magyar kormány kész Budapesten székhelyet biztosítani az alapítvány számára. Az alapítvány fenntartásához a magyar és a román kormány egyenlő mértékben járulna hozzá költségvetési forrásokból. Magyar részről jelezték, hogy választ várnak arra a jegyzékre, amelyet tavaly decemberben adtak át a román félnek a csíkszeredai főkonzulátus 1996 óta húzódó ügyében. /Román-magyar szakértői megbeszélések. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./"
2003. április 15.
"Süketek párbeszéde volt Ecaterina Andronescu tanügyminiszter asszony és a Hargita megyei iskolaigazgatók ápr. 12-i, csíkszeredai találkozóját. Andronescu beszélt a hatévesek beiskolázása körüli helyzetről /eddig Romániában hét éves korban kezdődött az iskolai oktatás. Több egymásnak ellentmondó nyilatkozat,, utasítás született. A szülő írásos kérése alapján írják be a hatéveseket az iskolába, de ugyanilyen írásos kérés alapján járathatják továbbra is óvodába. Andronescu kitért a tízosztályos kötelező oktatás bevezetésére is: minden nyolcadik osztályt végzett diáknak kötelező lesz folytatni tanulmányait, a középiskola első két éve, tehát a kilencedik és tizedik osztály ezentúl a kötelező oktatás része lesz. Több polgármester és iskolaigazgató felvetette a fűtésgondokat, a gázszámlákat. Ecaterina Andronescu ígéretet is tett arra, hogy a közigazgatási miniszterrel együtt keresi majd a megoldást. Az osztályok megemelt tanulólétszámával kapcsolatban kiderült: nem kötelező a 30-as felső határ, az erről szóló írásos utasítást egyszerűen letagadta a miniszter. /Takács Éva: Mire volt jó a miniszteri látogatás? = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 15./"
2003. április 15.
"Ápr. 11-én ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A találkozón jelen volt Szép Gyula a szaktestület elnöke, Dáné Tibor Kálmán, Márton Árpád, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla szaktestületi tagok. Az ülésen a Szaktestület elbírálta a beérkezett 697 pályázatot, ebből 236 kulturális programnak, rendezvénynek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A nyertes pályázók listája: "Agape" Koltó-Katalini falusi szociális Alapítvány; "Amicitia" Román-Magyar Baráti Társaság; "Hit és Fény" Alapítvány - Nagyváradi fiókszervezet; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Kós Károly" Kulturális Egyesület; "Megmaradás háza" Belényes/Ref. Egyház; "Pro Juventutis" Alapítvány; A "Varságért" Egyesület; A Romániai Magyar Dalosszövetség Fúvóstagozata Pro Musica Zenei Alapítvány; A.N.O Kulturális Alapítvány; Ady Endre Kulturális Egyesület; Általános Műveltség Alapítvány; Amaryllis Társaság; András Alapítvány; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület; Apáthy István Egyesület; Appendix Művelődési egyesület; Aradi Magyar Színház Alapítvány; Arany János Művelődési Egyesület; Arató Andor Alapítvány; Archívum Kulturális Alapítvány; ARTeast Alapítvány; Artera Alapítvány; Asociatia Horváth János Társaság;B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület; Bándi Mária Kulturális Alapítvány; Barabás Miklós Céh; Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány; Bartók Béla Művelődési Ház Érmihályfalva-Bihar; Báthory István Alapítvány; Berde Mózes Alapítvány; Berekenye Ifjúsági Társaság; Besztercei MADISZ; Bethlen Egyesület; Bihar Megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség; Bihardiószeg Község Polgármesteri Hivatala; Bincisz; Bod Péter Alapítvány; Bogáncs - Zurboló Táncegyüttes; Borosjenői EMKE fiókszervezete; Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány; Botorka Művelődési Egyesület; Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanácsa; Brassói Magyar Diákszövetség; Brassói Magyar Diákszövetség - Erdészeti-vadászati Szakosztály; Búzavirág Egyesület; Buziásfürdői Református Egyházközösség;Csángó Ifjak Középloki Közössége; Cserey Farkas Társaság; Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület; Csernátoni Népfőiskola; Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet; Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület; Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; Csiporkázó Játszóház Egyesület; Csorgó Fiatalok Szervezete; Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány;EMKE - Szilágysomlyói Magyar Ház; EMKE Aradi Szervezete; EMKE Besztercei Szervezete; EMKE Maros megyei szervezete; EMKE Partiumi Alelnöksége; EMT Marosvásárhelyi fiókszervezete; Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány; Erdélyi Disputa Egyesület; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége; Erdélyi Múzeum - Egyesület ; Erdélyi Múzeum - Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya; Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete; Erdővidék Egyesület; Érmellék Non Profit Egyesület; Érmihályfalva Városi Tanácsa; Ethnika Kulturális Alapítvány; Eufónia Kulturális Egyesület;Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány; Figura Társaság; Folk Koncert Alapítvány; Fotóművészetet Pártoló "Gyulai Ferenc" Egyesület; G. Egyesület; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület; Genézius Társaság; Gericon Alapítvány Györgyfalva; Geszthy Ferenc Társaság; Guzsalyas Alapítvány; Gyermekfilharmónia Alapítvány; Gyimesfelsőloki Polgármesteri Hivatal;Hargita Megyei Alkotóközpont; Hargita Megyei Kulturális Központ; Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ; Hargita Visual Art; Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület; Háromszéki Táncegyüttes; Hébe Alapítvány; Helikon-Kemény János Alapítvány; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány; Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság; Hollósy Simon Művelődési Egylet; Homo Ludens Alapítvány; Horváth István Alapítvány; Human Reform Alapítvány - Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete;Identitás Alapítvány; Ipp Art Társaság; Irkater Alapítvány; Kallós Zoltán Alapítvány; Kaplonyi Crescendo Egyesület; Kékiringó Alapítvány; Kis Küküllő Alapítvány; Kisperegi Református Egyházközség; Kolozsvári Unitárius Kollégium; Kós Károly Kulturális Egyesület; Kőhalmi Református Egyházközösség; Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság;Lajtha László Alapítvány; Lupényi Katolikus Egyházközösség - Lupényi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; MADISZ Bethlen; Magardici Bodurian Alapítvány; Magyarörmények Romániai Szövetsége; Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet; Manóház Egyesület; Maros - Mezőségi Református Egyházmegye; Maros Megyei Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem; Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközösség; Medgyesi Unitárius Egyházközösség; Mérai Hagyományőrzők Egyesülete; Mikes Kelemen Líceum Alapítvány; Millenium Alapítvány; Minimum Party Társaság; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete; Moebius Egyesület; Monográfia Alapítvány; Mustármag Kairosz Egyesület; Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület; Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület; Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány; Nagyváradi Ady Társaság; Nagyváradi Magyar Diákszövetség; Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal,Pentaton Művelődési Alapítvány; Percseni Általános Iskola; Petőfi Sándor Művelődési Egyesület; Pipacsok Néptáncegyüttes; Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület; Pro Musica Zenei Alapítvány; Pro Régio Egyesület; Pro Sal Parajdi Soegyes-let; Pro Urbe Szék Alapítvány; Pro Zilah Egyesület, TERBETE néptánccsoport; Pro-Kisbács Egyesület;Rekettye Kulturális Egyesület; Reményik Sándor Kulturális Egyesület Felsővisó; Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány; Rika Kistérségi Egyesület; RMPSz Beszterce-Naszód megyei szervezete;Római Katolikus Plébánia ; Római Katolikus Plébánia Türkös; Romániai Magyar Dalosszövetség; Romániai Magyar Könyves Céh; Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Romániai Magyar Népművészeti Szövetség; Romániai Magyar Zenetársaság; Sapientia Varadiensis Alapítvány; Segesvári Miklós Pál Egylet; Spectator Alapítvány; Studium Academicum Alapítvány; Szászrégeni Református Egyház; Szászvárosi Református Egyházközség;Szatmárnémeti Kölcsei Kör; Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet; Székelyudvarhelyi Művelődési Ház; Szent-Györgyi Albert Társaság; Szigligeti Jótékonysági és Kulturális Alapítvány; Szilágy Társaság - Zilah; Szilágyerkedi Református Egyházközösség; Szovátai városi múzeum; Szucsági Református Egyházközösség; Tacsi Református Egyházközösség; Tamási Áron Színház; Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Szervezet; Téka Művelődési Alapítvány; Temesvári Állami Csiky Gergely Színház; Temesvári Magyar Diákszervezet; Temesvári Magyar Nőszövetség; Tilos Alapítvány; Tonic Média Alapítvány; Tordaszentlászlói Református Egyházközség; Tövishát Kulturális Társaság; Tranzit Alapítvány; Udvarhelyi Fiatal Fórum; Udvarhelyszék Jövőéért Egyesület; Varadinum Kulturális Alapítvány; Végvárért Alapítvány; Venczel József Vallásszociológiai Intézet; Zichy-Horváth Egyesület, Vajdaszentivány; Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia; Zurboló Táncegyüttes;A Communitas Alapítvány Titkársága a pályázókat levélben értesíti a Szaktestület döntéséről és az elszámolási kritériumokról./Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. = RMDSZ Tájékoztató. 2003. ápr. 15., 2439. sz./A lista ízelítőt nyújt a 2003-ban élő és működő alapítványok és egyesületek címjegyzékéből."