Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. augusztus 18.
"A hónapokig tartó próbákat követően Máréfalva lakói aug. 16-án a Máréfalvi Miraculum premierjén, nagyközönség előtt is bebizonyították rátermettségüket. A falu hatvanhét műkedvelője mellett az Udvarhelyi Néptáncműhely táncosai is hozzájárultak a produkció sikeréhez. A tatárjárás idejére visszanyúló legendát feldolgozó Miraculumot Tömöry Péter és Szabó K. István közösen rendezte. A történet egy közismert helyi legenda - a Kőlik-legendája - alapján íródott. /(Szász Emese): Máréfalvi Miraculum. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./"
2003. augusztus 19.
"A lap sorozatában arra kereste a választ, miként nyaralnak a Hargita megyei szenátorok és parlamenti képviselők. Kelemen Hunor képviselő szerint a parlamenti szünet nem vakáció. Sokkal több meghívást kapott különböző rendezvényekre, mint korábban. Emellett választókerületében nagyon sok elhalasztott dolog volt, amit most meg kellett oldani. Több fogadóórát tartott és gyakrabban kereshetett fel vidéki településeket. Kolozsváron az Iskola Alapítvány új tervei megvalósításán dolgozott. Április első felében őt bízták meg az alapítvány elnöki teendői ellátásával. Az alapítvány legújabb beruházása: lakások fiatal egyetemi oktatóknak. Ha nyolc-tíz oktatói lakást sikerül felépíteni Kolozsváron, ez hosszú távon a magyar nyelvű egyetemi oktatást erősítené. Kelemen szerepet játszott az A Hét című folyóirat Marosvásárhelyre való költöztetésében is. A szerkesztőség az Aranka György Alapítvány által biztosított helyiségekben fog működni. Kelemen mindemellett harmadéves joghallgató a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, az állatorvosi és a filozófiai diplomája után a harmadik diplomáját szeretném megszerezni. /Sarány István: Törvényhozók nyara. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./"
2003. augusztus 19.
"Aug. 15-én elfoglalta helyét Bakó Béla Pál OFM, a csíksomlyói ferences rendház új vezetője. Pál atyát Marosvásárhelyről helyezték át, ahol 13 éven keresztül tevékenykedett, és ahol - többek között - gyermekotthont alapított. Elmesélte, hogy a vásárhelyi tevékenység lélekben is összehozta az ottani emberekkel, gyermekekkel. 1994-től működik egy szegénykonyha, ahol naponta 50-80-100 porciót szoktak kiadni. A gyermekotthon 8 gyerekkel indult 98-ban, számuk mára 30-ra emelkedett. Négy ház működik elhagyott, árva és félárva gyerekekkel, akiknek 70-80 százaléka cigány származású, de vannak románok és magyarok is. Ezenkívül ott volt a cigánypasztoráció, különösen a Hidegvölgy nevű negyednek a lelki gondozása maradt ott, valamint a börtönpasztoráció, amit kilenc éve végzett. Bakó Béla sokszor tapasztalta az isteni gondviselés jelenlétét munkájában. Elöljárói megengedték, hogy tevékenységének része maradjon a vásárhelyi. Bakó Bélát köti szerzetesi fogadalma, az engedelmesség. Nem volt könnyű, eljönnie. /Takács Éva: Új házfőnök Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./"
2003. augusztus 22.
"Aug. 22-én Szatmárnémetiben, a székesegyházban a szatmári filharmonikusok előadásában, a marosvásárhelyi orgonaművész, Molnár Tünde közreműködésével Terényi Ede orgonára írt Requiemje hangzik el. Molnár Tünde orgonaművész 1978-ban kezdte pályafutását a brassói Fekete-templomban történő bemutatkozásával. Később felkerült Bukarestbe, a Ciprian Porumbescu Zeneakadémiára, ahol folytathatta orgonatanulmányait, majd Magyarországon Ella István, Lehotka Gábor, Gergely Ferenc tanította meg koncertszervezésre. Az egyetemi diploma megszerzése után két Csíkszereda melletti faluban volt zenetanár 1982-ig. Később Marosvásárhelyen lehetősége volt együtt dolgozni olyan nagy egyéniségekkel mint Csíky Boldizsár és más hasonló zeneszerzők és karmesterek. Molnár Tünde vallja, hogy az orgona egy művészi alkotás is, nagyon sok mű eljátszása és megértése az orgonakészítéstől függ. Misztótfaluban született, gyerekkorában sokat járt az orgonaépítő nagyapjánál. /Elek György: "Nekem a véremben van a hangszer szeretete és a zene". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./"
2003. augusztus 23.
"A Beszterce-Naszód megyei Óradna és a közigazgatásilag hozzá tartozó színmagyar Radnaborberek az erdélyi magyarság valóságos végvárának számít - az itteni magyar élet legfőbb mozgatója Bauer Ilona magyartanárnő. A faluban működő magyar óvodában gondot jelent, hogy szakképzett óvónőt találjanak. A Bauer családot románok, magyarok egyaránt ismerik és tisztelik a környéken. Családi fészkük valóságos átjáróház, az erre járó magyarok egymás kezébe adják a kilincset. Szükségmegoldás, mondja Bauer Antal, addig tart, amíg sikerül befejezni a Magyar Házat, aztán lesz hova elszállásolni a vendégeket. A házat elsősorban az Illyés Alapítvány pénzéből és a helyiek adakozásából építették, ezelőtt négy évvel avatták. Azóta a teadélutánoktól a jótékonysági bálokig mindent itt szerveznek. A bevételt pedig szintén az óradnai magyarságra, mégpedig a gyermekekre fordítják. A 6200 fős Óradnán közel ezer magyar él, ha beleszámítjuk a közigazgatásilag ide tartozó színmagyar Radnaborbereket is. Óradna azon kevés erdélyi települések közé tartozik, ahol a magyarság száma nem apadt, azonban egyre kevesebben és gyengébben beszélik anyanyelvüket. Borbereken 1965-ben szüntették meg a magyar nyelvű oktatást, mindenkit átírattak a román tagozatra, ilyenformán megvetve az elmagyartalanodás melegágyát. A románosítási hullám Óradnát sem kerülte el. Ezelőtt huszonnyolc esztendővel az első hét osztályt még anyanyelven lehetett végezni. Ekkor azonban a magyar gyerekeket egyik napról a másikra szétszórták a négyre felduzzasztott, párhuzamosan működő román osztályokba.Bauer Ilona szeretett volna Óradnán magyar osztályt létrehozni, de nem sikerült. Rob Dániel valamikor egy szót nem tudott magyarul. Elkezdett a tanárnőnél magyarul tanulni, Rob Dániel Gyulafehérváron bejutott a teológiára. Jövőre szentelik pappá. Bauerné másik kitűnő tanítványa Debreczeni Károly, akit szintén "románból térített meg". A fiú jelenleg Budapesten, a teológián tanul egyháztörténetet. Óradnai gyerekek a csíkszeredai Segítő Mária Alapítvány iskolájában is tanulnak. A tanárnő Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Borszéken helyezte el diákjait. A tevékenységéért 1999-ben Julianus-díjjal kitüntetett Bauer Ilona minden idejét az egyre nehezedő harc emészti fel. Gyergyóditróban tizennégy fős óradnai különítmény jár a Puskás Tivadar Gimnáziumba. "Lehetne még több is, de ősztől senkit nem irányítok Ditróba, mert a tanév befejezése előtt két héttel, az anyagiak hiányára hivatkozva, az igazgatónő mind a tizennégy diákot hazaküldte. Azzal fenyegette meg a gyerekeket, hogy amíg nem hozzák a pénzt, nem zárja le őket. A következő tanévre az Illyés Alapítvány mindössze egy hónapra biztosítja a tizennégy diák bentlakását. Óradnán hetven magyar gyerek tanul román tagozaton. A misék is mindinkább kétnyelvűek, a papnak - ha meg akarja értetni magát - egyre többet kell románul beszélnie. Bauer Ilona elérte, hogy 2000-ben beindították a magyar óvodát. Az RMDSZ részéről érkezett sorozatos ígérgetések ellenére a kezdetben Marosvásárhelyről jött óvónő albérletének költségeit a szülők teremtették elő. /Szucher Ervin: Óradna: ahol az anyanyelv a legfontosabb. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./"
2003. augusztus 25.
"A marosvásárhelyi Helikon - Kemény János Alapítvány az idei esztendőt Kemény János-évnek nyilvánítva, szept. 1-jén, a marosvécsi találkozók vendéglátójának 100. születésnapján, rendezvénysorozattal emlékezik meg róla és tollforgató társairól. Az alapítvány kuratóriuma a vár nyaranta visszatérő egykori íróvendégeinek mai leszármazottait, hozzátartozóit hívta meg emlékidézésre. Kolozsvárról, Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Csíkszeredából, Szovátáról érkeztek rokonok a találkozóra. Budapestről Kemény János négy unokája volt jelen. Az 55 nyilvántartott helikoni tag közül már egy sem él, többüknek a rokonairól sem maradt fenn adat, de Áprilytól Wass Albertig, Bánffy Miklóstól Tompa Lászlóig, Kacsó Sándortól Vita Zsigmondig, Járosi Andortól Tavaszy Sándorig, Kós Károlytól Szentimrei Jenőig, Kiss Jenőtől Tamási Áronig, Kovács Lászlótól Szemlér Ferencig, Moldován Páltól Olosz Lajosig és így tovább szerencsére még vannak és elérhetők családtagok, rokonok. A megbeszéléseken kiderült, sokan őriznek is kéziratokat, leveleket neves elődeikről. A tisztelgés Marosvécsen, a kastélyparkban, a helikoni asztalnál indult. Adamovits Sándor, a Helikon - Kemény János Alapítvány elnöke összefoglalta a valamikori szabad írói parlament történetét, vázolta jelentőségét. A Kemény család építette gyönyörű református templomot Székely József lelkész mutatta be a leszármazottaknak. A jelenlevők a Kemény János unokáktól - Vécsi Nagy Zoltántól és Nagy Gézától, illetve Kemény Zoltántól és Zsigmondtól - megtudhatták, hogy a család a kastélyparkot visszakapta, a kastély visszaszolgáltatása még függőben van. Kedvező döntés esetén a várat vissza szeretnék állítani a magyar kulturális, szellemi élet szolgálatába olyanformán, ahogyan annak idején Kemény János tette. /N.M.K.: Honfoglaló, nagy írónemzedék. Emlékidézés Marosvécsen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./"
2003. augusztus 25.
"A két Nyikó menti település, a Kis- és Nagykadácsi közösség összefogásával aug. 23-án első ízben került sor falutalálkozóra Nagykadácsban. A 170 lelket számláló településen az emberek közmunkával kitakarították a sáncokat, újrameszelték a kultúrotthon, valamint az iskola épületét. Kádár Attila unitárius lelkész tartott ünnepi istentiszteletet. Ezt követően - a hazaszeretet, az otthonmaradás jelképeként felállított Pro Patria elnevezésű kopjafa felavatása következett a templomkertben. Este a művelődési házban folytatódott az ünnepség: a helyi műkedvelők alkalmi műsora után az István, a király rockopera csíksomlyói előadásán készült videofelvételt tekintették meg a jelenlévők. A település számos elszármazottja részt vett a falutalálkozón. /Szász Emese: Kadácsi falutalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./"
2003. augusztus 25.
"A budapesti Evangélium Színház erdélyi körútja során a héten Hargita megyébe érkezik. Aug. 29-én, pénteken Székelyudvarhelyen, másnap Csíkszeredában mutatják be Sík Sándor István király című kétrészes drámáját. István király szerepét Bitskey Tibor Kossuth-díjas, érdemes művész alakítja, Gizella királynét pedig Borbáth Ottília, aki hosszú évekig volt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja. /Budapesti színház vendégjátéka. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./ "
2003. augusztus 26.
"Az RMDSZ Hargita megyei képviselőit és szenátorait kérdezte sorozatában a lap a nyaralásról. Verestóy Attila szenátornak többször kellett találkoznia az új tanügyminiszterrel a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében megalakítandó két önálló fakultás kérdésében. Székelyudvarhely sajátos gondján, a kórház alulfinanszírozásán sikerült segíteni, ugyancsak sikerült az utakra kiadott pénzalap korrekciója is: az udvarhelyi 4,8 milliárd lejes útalappótlás. Mircea Dusa prefektussal többször egyeztettek, aminek eredményeként aláírásra készen áll a megyei protokollum. Az SZKT keretében megalakult a Székelyföldi Frakció, amelyet Verestóy kezdeményezett. Jelen volt az Egyetemes Unitárius Találkozón is, Szejkefürdőn. Verestóy az RMDSZ hivatalos küldötteként részt vett az aug. 20-i budapesti ünnepségen. Medgyessy Péter miniszterelnök találkozott a határon túli magyarok szervezeteinek képviselőivel. /Szász Emese: Törvényhozók nyara. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./"
2003. augusztus 27.
"Augusztus elsejétől új igazgatója a Csíki Székely Múzeumnak, Gyarmati Zsolt versenyvizsgával került az intézmény élére. Gyarmati Zsolt /sz. Székelyudvarhely, 1970/ a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán szerzett tanári oklevelet 1997-ben, ugyanott egyéves magiszteri képzésen vett részt. Szülővárosában az Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskolába kapott tanári kinevezést. Időközben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen három éves képzésen vett részt a doktori cím megszerzéséért, jelenleg írja disszertációját. Ugyanakkor a kolozsvári egyetem, valamint a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem közös programja keretében jogi tanulmányait végzi. Kutatási területe: A XIX.- XX. századi Erdély város- és társadalomtörténete. Több mint 20 tanulmánya és cikke jelent meg e témakörben. Úgy látja, hogy a múzeum kitűnő szakemberekkel rendelkezik. Gyarmati Zsolt egyelőre ingázik Székelyudvarhelyről, de ősztől Csíkszeredára költözik. /Kristó Tibor: A nyitottságra törekszem. Beszélgetés Gyarmati Zsolttal, a Csíki Székely Múzeum új igazgatójával. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./"
2003. augusztus 28.
"Befejeződött az intézményépítés folyamata, összegezte az elmúlt esztendők történéseit Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója aug. 27-i sajtóértekezletén. Sikeresen ötvöződik a befogadó színházi modell és a társulattal rendelkező repertoárszínház-modell. Ez tükröződik idei műsortervükben is. Súlypontosan magyar szerzők művei szerepelnek repertoár-kínálatukban - összegezte Parászka Miklós. A társulatnak 17 tagja van, közülük öt ettől az évadtól szerződött Csíkszeredába. /Sarány István: Csíki játékszín. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./"
2003. augusztus 29.
"Kutyák és emberek címmel nemrég látott napvilágot Lőrincz György író régi-új riportkötete, amelyben főleg a hetvenes évek végén írt szociográfiai riportjait nyújtja át újra az olvasónak. Lőrincz György főbb témái a demográfia, a cigánykérdés (erről a témáról Romániában az 1920-as évek óta nem írtak) és más szociográfiai témák. Lőrincz György jelenleg egy három regényből álló cikluson dolgozik, az első kéziratát (Az örökség őrzője) már leadta a csíkszeredai Pro Print Kiadónak. A szerző ebben egy erdélyi asszony alakját, sorsát rajzolja meg, míg a tervezett másodikban egy romániai magyar értelmiségi pályáját írja le 1945-től napjainkig. /Katona Zoltán: Kutyák és emberek. Új kötete jelent meg Lőrincz Györgynek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 29./"
2003. augusztus 29.
"A nyolcvanéves Orbán Ferenc népi szobrász most is dolgozik otthonában, Csíktaplocán, Csíkszereda közvetlen szomszédságában. Orbán Ferenc a maga szórakoztatására, kedvtelésére készített szobrokat, majd másoknak is felfigyeltek rá, a népi alkotások házának irányítóitól is biztatást kapott. Imádkozó székely című szobrával megajándékozta Márton Áron püspököt pappá szentelésének 50. évfordulóján, amire köszönőlevelet kapott a jeles személyiségtől 1974-ben. Az elismerő, köszönőlevelek között van egy tavaly kelt levél is, amelyben ez áll: "A Mária-szobor azért is különösen kedves nekünk, mert biztos vagyok benne: annyi balszerencse közt a Boldogasszony tartott meg minket, akinek Szent István felajánlotta hazánkat." Aláírás: Lévai Anikó és az Orbán család. A volt miniszterelnök családját valaki megajándékozta a Feri bácsi szobrával, és a köszönőlevél megérkezett a faragó címére. Magyarországon egymást követő kiállításokon aratott sikereket a székely mester. Az utóbbi időben ugyanis inkább "Jézus-faragó" ember lett belőle, vagyis az egyházi témák kerültek előtérbe. /Ferencz Imre: A műkedvelés udvarában. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 29./"
2003. szeptember 1.
"Egyik legfontosabb program az ifjúsági lelkészség által támogatott rendezvények között a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó /CSIT/ - hangsúlyozta dr. Nagy-György Attila, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye ifjúsági lelkésze. Különböző rendezvényeik vannak, de a CSIT túlnőtt az egyházmegye határain: a szatmári, nagyváradi, temesvári és bukaresti püspökségek területéről is érkeznek a csíksomlyói találkozóra magyar fiatalok. Az idei találkozó témája a szeretetszolgálat volt. A résztvevők száma a kilencvenes évek elején tapasztalt ugrásszerű emelkedés után - 5-6 ezer fiatal vett részt a rendezvényeken -, 1500 körül állapodott meg. Az idei rendezvényt az Illyés Közalapítvány és a magyar Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Mobilitas Alapítványa támogatta. /Sarány István: Megélni a hitet a mindennapok során. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 1./"
2003. szeptember 1.
"Napvilágot látott Magyari András: Rákóczi és az erdélyi kurucmozgalom /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. Magyari András, az erdélyi kurucmozgalom kiváló szakértőjének tanulmánygyűjteményéről van szó. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 1./"
2003. szeptember 2.
"A magyarul tanuló csángó gyerekek legjobbjait Csíkszépvízre hozták táborozni. Tíz faluból negyven gyerek és húsz pedagógus vesz részt a módszertani táborban, amelyet a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége szervezett a Romániai Magyar Pedagógusok csángó oktatási programja keretén belül. Hegyeli Attila, a csángó oktatási program felelőse vezette a vetélkedőket. Bilibók Jenő, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének alelnöke összegezte: tavaly két településen volt az iskolában magyar oktatás, Klézsén és Pusztinán, összesen 34 gyermekkel. Idén hét településen hat pedagógus fog tanítani (Klézsén a központban és Somoskán is lesz magyar oktatás), összesen 140 gyerekkel. Ezek a gyerekek tehát az iskolán belül anyanyelvként tanulják a magyar nyelvet, román tannyelvű iskolákban. Az iskolán kívüli és iskolai oktatásban magyart tanító pedagógusoknak 20-30 százaléka helyi tanár. Farkas Mónika a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben tanult, most otthon, Diószénben tanítja a magyar nyelvet. Mónika két éve 15 gyerekkel kezdte a magyarórákat, tavasszal 42-vel végezte. Borbáth Erzsébet a moldvai magyar oktatás módszertani szakirányítója. Tanév idején havonta egy hetet tölt Moldvában. Hegyeli Attiláékkal közösen kidolgoztak egy kerettantervet- mondta. A képesítéssel hazatért csángó fiataloknak is ki kellett állniuk a rosszindulatú emberek rosszindulatú viszonyulását, a hatalom, egyház meg az általuk felbujtatott egyszerű emberek támadásait. A csángószövetség elnöke, Barta András Magyarországon folytatta tanulmányait, majd az alelnök Bilibók Jenővel, aki ugyancsak Magyarországon szerzett képesítést, visszatértek. Mások is követték példájukat.Csoma Gergely Budapestről mint fotóművész járta be a moldvai magyar falvakat már évtizedekkel ezelőtt. Ismeri a csángókat, beszéli nyelvüket. Az elmúlt tanévben Magyarfaluban ment, ott lakott és tanított. Munkájának eredményeképp 42 szülői kérésre ősszel kétosztálynyi gyerekkel beindul az iskolai magyar oktatás. Megállapította, hogy a magyar nyelv tanítását ellenzőkben, a papban, rendőrségben, román pedagógusokban egyfajta primitív egzisztenciális félelem dolgozik: ha megerősödik a magyar nyelv az iskolákban, elveszíthetik a falu fölötti gazdasági és egzisztenciális hatalmukat. Ezért folyamodnak az elijesztés, riasztás, esetenként a brutális fenyegetés módszeréhez. /Takács Éva: Feljön a nap a csángómagyaroknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./"
2003. szeptember 4.
"A képviselőház munkaügyi bizottsága szept. 3-án elfogadta a Kovács Zoltán, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor képviselők által, a volt munkaszolgálatosok törvényéhez benyújtott módosítást. Ennek értelmében azok, akik 1950 és 1961 között voltak munkaszolgálaton és kérelmezik a törvény által nyújtott juttatást, a jövőben a kérvényezéshez szükséges iratokat ingyen igényelhetik az állami szervektől. A javaslatot jóvá kell hagynia a képviselőház és a szenátus plénumának. - A román és a magyar kormány még ebben a hónapban egyezményt ír alá a státustörvény alkalmazásáról - jelentette be Adrian Nastase miniszterelnök. Nastase hangoztatta: az utóbbi időben jól fejlődtek a kétoldalú kapcsolatok, bár a kilencvenes évek elején számos probléma volt a két kormány között. Rámutatott: Magyarország és Románia együttes - bár nem egyidejű - belépése a NATO-ba megszüntette a két ország szélsőségesei által felhasznált témák a nagy részét. Az, ahogy végül a romániai magyarok is megértették, hogy van elég magyar Magyarországon, s ők abban érdekeltek, hogy Romániában jól menjenek a dolgok, kiemelkedő érettségről tanúskodik - mondta a kormányfő. /Törvénymódosítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./"
2003. szeptember 5.
"Bartis Ferenc íróval, az Összmagyar Testület alapító elnökével beszélgetett Bán Péter Budapesten, a lakásán, a Vas utcában. Készülőben van Maróti István Bartis Ferenc, az erdélyi ember (Ecce homo transsylvaniensis) című könyve. Bartist Erdély és az összmagyarság sorsa, jövője foglalkoztatja. Bartis szeretné, ha az elvándorolt erdélyiek hazatérnének. Hangsúlyozta: Erdélyt védeni kell Bukarest farizeus beolvasztási politikájától és az asszimilációs praktikáktól, de védeni kell Budapest nemzetellenes politikájának a begyűrűzésétől is és a pártoskodás hagyományápolásától. Összmagyarságban kell gondolkodni és cselekedni. A román államnak kötelessége minden ingatlant és ingóságot visszaszolgáltatnia az 1920 előtti jogos tulajdonosának! /Bán Péter: Számomra Erdély sorsa jelenti az irodalmat. Beszélgetés Bartis Ferenc íróval, az Összmagyar Testület alapító elnökével. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 5./"
2003. szeptember 6.
"Első sajtótájékoztatóját tartotta meg szept. 5-én Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem új vezetősége. Szilágyi Pál, az egyetem újonnan megválasztott rektora, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint Tánczos Vilmos, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának alelnöke beszámoltak az egyetem terveiről és nehézségeiről. A kurátorok kérésére a közeljövőben elfogadandó három dokumentumban kiértékelik az alapítvány elmúlt három évi tevékenységét, újrafogalmazzák az egyetem működési alapelveit és célkitűzéseit, illetve vázolják az alapítvány és az egyetem pénzügyi rendszerét. A kurátorok és az egyházfők egyben közösen lépnek fel a 2 milliárd forint nagyságú évi költségvetés bővítéséért. Utóbbi javaslatot Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke fogalmazta meg. A személyi döntésekkel Bálint-Pataki József , a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is egyetértett. Az egyetem vezetői reménykednek, hogy a magyar kormány növelni fogja az évi 2 milliárd forint nagyságú költségvetést. Az egyetemnek évről-évre bővített költségvetésre van szüksége azért, hogy intézmény fennakadások nélkül működhessen, illetve a tervezett beruházások megvalósuljanak. A tervek szerint ezért az egyetemnek a nemsokára kezdődő tanévben 2,5 milliárd forint, a 2004-2005-ös tanévben 3,1 milliárd forint, és a 2005-2006-os tanévben 3,6 milliárd forint nagyságot elérő költségvetésre lenne szüksége. Az egyetem új vezetősége Kolozsváron egy új épület megvásárlását tervezi, mivel az adminisztrációs központként használt Bocskai-házban a kincses városban jelenleg működő két szak szűkösen fér el. Az egyetem csíkszeredai kara is helygondokkal küszködik, ezért a székelyföldi városban is az intézmény tulajdonában lévő épületen kívül a Sapientia más termek bérlésére kényszerül. Szilágyi Pál rektor szerint a legnehezebb helyzet Marosvásárhelyen van, ahol elkezdődtek a város határába tervezett campus építkezési munkálatai. A Sapientia Alapítvány kuratóriuma által egyhangúlag elfogadott szerződés szerint az építkezés költsége 6,08 millió euró. A Sapientia Alapítvány kuratóriuma idénre és jövőre 600-600 millió forintot hagyott jóvá a marosvásárhelyi beruházás megvalósítására, ami összesen 4,8 millió euró. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja elmondta, hogy az 1,2-1,5 millió euró értékű hiányt megpróbálják gyűjtésekből előteremteni. Közölte, hogy a soproni Orbán Balázs Alapítvány 100 ezer forinttal támogatta a campus építését. A budapesti székhelyű Bolyai Alapítvány is gyűjtést kezdeményezett, emellett az intézmény nyugat-európai magyar közösségek segítségét is kérte. /Borbély Tamás: A Sapientia a támogatás növelésében reménykedik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./"
2003. szeptember 6.
"A romániai magyar sajtó megmaradása és fejlesztése érdekében kíván fellépni a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete - derült ki a szervezet szept. 5-i kolozsvári sajtótájékoztatóján. A hét alapító tagból álló egyesület a romániai magyar napilappiacnak máris mintegy 90 százalékát képviseli, a mintegy 84 ezres összpéldányszám körülbelül 313 ezer olvasóhoz jut el naponta. Az egyesület alapító tagjai a nagyváradi Bihari Napló, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a csíkszeredai Hargita Népe, a szatmárnémeti Szatmári Friss Újság, a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság és az aradi Nyugati Jelen napilapok, de új tagok belépését is várják. Közös probléma a vásárlóerő folyamatos csökkenése, a kiadási és terjesztői gondok, valamint az erdélyi magyarság fogyása, kivándorlása és asszimilációja. A Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesületét ez év júniusában jegyezték be a nagyváradi bíróságon, politikailag független, nonprofit szervezet - mondta Rais Wallner István, az egyesület elnöke, a Bihari Napló napilap főszerkesztője. A szervezet meg szeretné erősíteni a romániai magyar napilapok közötti együttműködést, az információ- és fényképcserét, továbbá a támogatások hatékonyabb megszerzése érdekében közös reklám- és marketingstratégiát kíván kidolgozni. Balló Áron, az egyesület alelnöke, a Szabadság napilap főszerkesztője elmondta: a szervezet hiányt pótol ezen a területen, a román lapkiadóknak létezik egy szervezete, csak az nem működik megfelelően. A magyar napilapok tulajdonviszonya eltérő - egyesek a szerkesztőségi tagok birtokát képezik, míg másoknak, mint a nagyváradi Bihari Naplónak, külföldi tulajdonosa van - viszont szinte mind magántulajdonban találhatók. /Pap Melinda: A kisebbségi sajtó védelme a cél. Megalakult a romániai magyar lapkiadók egyesülete. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./"
2003. szeptember 6.
"A Magyar Egészségügyi Társaság (MET), az Erdélyi Múzeum-Egyesület, valamint a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány szervezésében szept. 5-én kétnapos tudományos szimpózium kezdődött Székelyudvarhelyen. Az ülésen a Kárpát-medencei magyarság népmozgalmi adatait ismertető, a népességfogyatkozást előidéző egészségügyi és társadalmi témákat taglaló előadásokat hallgatta végig a több száz résztvevő hazai, magyarországi, felvidéki, muraközi, valamint kárpátaljai előadók bevonásával. Elsőként dr. Mikola István /Budapest/ népmozgalmi és népegészségügyi összefüggéseket boncolgató előadását hallgatták meg a jelenlévők. A pécsi dr. Kellermayer Miklós a hazaszeretet szerepének fontosságáról az alkotó személyiségformálásban témakörben, Fekete Gyula budapesti író pedig a népességfogyás távlatairól tartott előadást. A Szegedről érkezett dr. Kovács Zoltán demográfia-történész Hargita és Csongrád megye természetes és mechanikus népmozgalmáról, valamint a trianoni Magyarország új népesedési előrebecslési módszereiről és eredményeiről tartott beszámolót. /Szász Emese: Előtérben a fogyatkozás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./"
2003. szeptember 6.
"Viszonylag nagy azon pedagógusok száma, akik szeptembertől fizetés nélküli szabadságra mennek. Hétéves időszakonként három év tanulmányi szabadságra van joguk, tízévenként pedig egy évre, amelyet személyes okokból kérhetnek, különösebb indoklás nélkül. Ezenkívül egész tevékenységük alatt hat hónap fizetett szabadságra jogosultak azok, akik tankönyvet írnak vagy doktorálnak. Hargita megyében mintegy száz pedagógus kért idén fizetés nélküli szabadságot. Közöttük vannak olyanok, akik egyetemen első évet kezdenek olyan szakmában, amelyet a tanügyben tudnak majd hasznosítani, mások - akik személyes okokra hivatkoznak - egy része boldogulását keresi - külföldön. Akik felelősek a romániai társadalom helyzetének alakulásáért, közöttük az RMDSZ-nek, az érdekvédelmi szervezetnek, ideje volna tenni is végre valami érdemlegeset, írta Takács Éva. /Takács Éva: Pedagógusok fizetés nélküli szabadságon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./"
2003. szeptember 6.
"Hűséges ember Deáky András gyimesbükki tanár, aki immár nyugdíjas. Továbbra is szót emel, legyen szó a megyésítéskor Bákó megyéhez csatolt gyimesi község, Gyimesbükk társadalmi, politikai, gazdasági vagy kulturális életéről. Ha kell, falunapokat szervez, ünnepet teremt kis közössége számára. S a közösség szó alatt nem csak magyar ajkú csángóit érti, hanem a község román lakosságát is. Ha kell, az általa igazgatósága ideje alatt visszaállított magyar oktatási intézményeket védi meg a magyarellenes támadásoktól. Gyimesbükk lakóinak 57 százaléka vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámlálás alkalmával, az önkormányzati testületben eggyel több a magyar tagok száma, mint a románoké. E magyar többség azonban nem egységes - mondja Deáky András -, így a különböző döntések meghozatalakor minden szavazatért külön meg kell küzdeni. Nyugdíjasként családi vállalkozásából, a Deáky Panzióból próbál megélni. Deáky András sok vállalt kötelezettségének tesz eleget. Egyik ilyen kötelessége széthordani a Hargita Népe napilap példányait a faluban: naponta átjár Gyimesközéplokra, átveszi az újságokat a postahivatalban, majd kézbesíti Gyimesbükkön. S teszi ezt évek óta hűséggel. /Sarány István: Deáky András hűsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./"
2003. szeptember 6.
"Elbírálták azokat a pályázatokat, amelyek az Iskola Alapítvány felhívására érkeztek tehetséges, de hátrányos helyzetű általános iskolás tanulóktól. Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének főtitkára közölte, magyarországi kezdeményezésről van szó: magánszemélyek és vállalkozók az adakozók falusi vagy szórványkörnyezetből származó tehetséges gyerekeket kívánnak segíteni. A program címe jelképesen Fogadj örökbe. Ez a célt is érzékelteti: a támogató és támogatott között személyes kapcsolat alakuljon ki, amely hosszú távon, legalább érettségiig hozzásegíti a gyereket a tanuláshoz. A program lebonyolítására vállalkozott az Iskola Alapítvány. Azok a 7., 8. vagy 9. osztályba induló gyerekek, akik nyertesei a pályázatnak, szeptembertől egy éven át havi 9000 forintnak megfelelő lejt kapnak. Összesen 95 személy támogatására gyűlt össze pénz, ezt az Iskola Alapítvány kiegészítette úgy, hogy száz pályázó kap az elkövetkező években támogatást. /Takács Éva: Fogadj örökbe - esély a továbbtanulásra. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./"
2003. szeptember 7.
"Júl. 31-én, 90 esztendős korábanaz Ohio állambeli Youngstown-ban elhunyt dr. Fabó Imre néhai magyar királyi csendőrtiszt, az Amerikai Magyar Egyházak és Egyesületek Nagybizottságának társelnöke, az erdélyi katolikus, református iskolák és más intézmények támogatója, aki annak idején a pécsi Szent Erzsébet Egyetemen jogtudományból szerzett doktorátust. Mindvégig kitartóan segítette a Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Provincia egyesült államokbeli kusztódiáját (különösképpen az annak youngstown-i anyaházában dolgozó atyákat), egészen 1992-ben történt megszüntetéséig. A romániai rendszerváltás után alapítványokat hozott létre a jól tanuló szegény sorsú erdélyi diákok megsegítésére. A nagybizottsággal karöltve ösztöndíjban részesítette a csíkszeredai Segítő Mária és a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet katolikus líceum, a székelyszentléleki Benedek Fidél Általános Iskola és a kolozsvári Református Kollégium sok növendékét. Adományaiból juttatott a kolozsvári egyetemi fokú Protestáns Teológiai Intézet hallgatóinak, csakúgy, mint a borzonti (Hargita megye) általános iskolának és óvodának, a kolozsvári Hallássérültek Intézetének, az erdélyi ferences világi rendnek s a gyimesbükki fiataloknak. Sok-sok "keresztapaságot" vállalt, a fiatalokkal rendszeresen találkozott, amikor tehette, részt vett ballagási ünnepségükön, és díszvacsorával vendégelte meg őket. /Elhunyt dr. Fabó Imre. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 7./"
2003. szeptember 8.
"Szent Kinga tiszteletére szentelték fel szept. 6-án a Csíkszeredához tartozó Szécsenyben a korábban a belvárosból lebontott, a csíkszeredaiak által deszkatemplomként ismert egyházi hajlékot. A Csíkszeredához tartozó, az utóbbi időben egyre jobban benépesedő telepnek mindmáig nem volt temploma. Az 1981-ben épült deszkatemplom közelében 2001 őszén tették le a Milleniumi templom alapkövét, az építkezési munkálatok előrehaladtával azonban elkerülhetetlenné vált a deszkatemplom lebontása. Az eredeti elképzelések szerint ezt a múzeumkertben kívánták elhelyezni, ám ott nem sikerült helyet biztosítani számára. A deszkatemplom Borbély Gábor főesperes-plébános idejében épült. "Amikor 1981-ben el akarták venni az egyház kertjét, néhány nap alatt felépítették a templom lábazatát, azzal érvelve, hogy a bérmálás miatt van erre szükség - tájékoztatott Darvas-Kozma József esperes. - Ezután a kommunista hatalom már nem mert hozzányúlni, és végül sikerült teljesen körbedeszkázni. Így szolgálta a híveket idén júliusig." /Balázs Ildikó: Elköltözött hajlék. Újraszentelték a katolikus templomot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./"
2003. szeptember 8.
"Szept. 7-8-án immár negyedik alkalommal rendezték meg Farkaslakán a Szenes Napokat. Az érdeklődők a helyszínen betekintést nyerhettek a hagyományos népi mesterség, a szénégetés fortélyaiba. A vetélkedők után bál következett. Másnap a helyi katolikus templomban tartott szentmise után a helybeliek, a testvértelepülések küldöttségei, jeles személyiségek, parlamenti képviselők gyülekeztek Tamási Áron sírjánál, hogy megemlékezzenek a nagy író születésének 106. évfordulójáról. Pomogáts Béla mondott beszédet. Ő, aki személyesen is ismerte Tamási Áront, azt hangsúlyozta, hogy e nemzet gondolkodásának módját a fekete évtizedekben az írók szabták meg. Ezek közé tartozott Tamási is, aki rendületlenül hitt a magyarság újjászületésében. A sírnál elhelyezték a megemlékezés koszorúit, majd az iskola épületében megnyitották Pécsi Dániel magyarországi címertervező 35 erdélyi és Kárpát-medencei településről készített címerterv-kiállítását. /Kristó Tibor: Farkaslaki Szenes Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./"
2003. szeptember 8.
"Négy irányából indultak, vonultak fel a falu között, majd érkeztek a fúvóstalálkozó színhelyére Korondon a rétyi, parajdi, fehéregyházi, valamint a házigazda fúvószenekarok. A korondiak mögött barna öltözetben a helybeli önkéntes tűzoltó-alakulat tagjai vonultak, lévén, hogy ez alkalommal ünneplik fennállásuk 110. évfordulóját. Kettős ünnepnek számít e találkozó, ugyanis a fúvósok is jubilálnak, 10 éve jegyezték be a Pro Musica Alapítványt, mely az együttest is működteti. Általában 25 percre szabták azt az időt, mialatt a részt vevő együttesek ízelítőt nyújthattak gazdag repertoárjukból. /Kristó Tibor: Fúvóstalálkozó Korondon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./"
2003. szeptember 9.
"Mircea Dusa, Hargita megye prefektusa azt ajánlotta a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai tagozata vezetésének, hogy függesszék ki a román nemzeti lobogót a székház homlokzatára, ellenkező esetben az oktatási intézmény 25-50 millió lejes pénzbírságra számíthat. - Kifüggesztjük a zászlót, ha a törvény ezt írja elő, de úgy vélem, hogy minden város Kolozsvárhoz lesz hasonlatos. Más országokban a nemzeti lobogót nem függesztik ki állandó jelleggel - nyilatkozta a Mediafaxnak Süket Levente, az EMTE titkára. /Román zászló a Sapientián? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./"
2003. szeptember 9.
"Befejeződött Gyergyószentmiklóson a színházak találkozója. Bocsárdi László /Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy/ szerint szükséges a gyergyószentmiklósi színpad megfelelő felszerelésére, mert akkor nagyon alkalmas lenne a legigényesebb darabok eljátszására is. Úgy látja, Gyergyó igen alkalmas hely arra, hogy itt legyen a jövőben is a találkozó, a kollokvium. Kötő József, a zsűri tagja szerint természetes, hogy szükség van a kollokviumra. Egy egészséges színházi élet feltételezi annak a szellemi fórumnak, műhelynek a meglétét, ahol meg lehet beszélni a szakma gondjait. Szerinte ennek versenyjellegűnek kell lennie, mert a verseny mindig biztosít egy értékteremtő, értékrend-kialakító törekvést. Gyergyóban megteremthetők a feltéteke ahhoz, hogy a jövőben is itt legyen a találkozó. Parászka Miklós (Csíki Játékszín) szerint kapkodva és takaréklángon megvalósított fesztivált láttak, nem kollokviumot. Szükség van arra, hogy az erdélyi magyar színház vonjon össze szellemi energiákat, találja ki az arculatát, a lebonyolító hatóságát és azt a finanszírozási rendszert, ami időben megteremtené a szakmai rendezvény körülményeit. Ő a műhelymunkára, a találkozójellegre fektetné a fő hangsúlyt. Zsehránszky István, a zsűri tagja úgy érzi, a lehetőségek szerinti maximumot hozták ki ebből a rendezvényből. A jövőben nagyobb anyagi keretek kellenek. Eddig egy vasat nem kaptak a Művelődési Minisztériumtól, amely tulajdonképpen a gazdája kellene legyen a rendezvénynek. Gyergyószentmiklósnak rendbe kellene tenni a színházi termet. Sepsiszentgyörgyön minden előadás előtt megostromolták a színházat a nézők. Itt viszont a terem igazából 2-3 alkalommal telt meg a kollokvium ideje alatt. Szabó Tibor, a rendezvény igazgatója kiemelte, a rendezvényre költött 810 millió teljesen Gyergyón kívüli forrásokból jött össze. Gyergyószentmiklóson helye van e rendezvénynek. /Bajna György: Mi maradt a taps után? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./"