"Az Üzenet, az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjának szerkesztősége tavaly ősszel riportpályázatot hirdetett meg. Kolozsváron, a március végi díjátadó ünnepségen Somogyi Botond, az Üzenet főszerkesztője azzal indokolta a riportpályázat ötletét, hogy éppen ez a műfaj hiányzik leginkább az erdélyi magyar sajtóból. A beérkezett 38 pályamű többsége Hargita, Maros és Kolozs megyéből származik, de érkezett egy írás Bukarestből is, kettő pedig Budapestről. A díjazott pályaműveket Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Adorjáni Zoltán teológiai tanár, valamint maga a főszerkesztő méltatta. Az Üzenet pályázatán az első helyet Szucher Ervin, a Krónika napilap munkatársa nyerte Egy lelkész - két gyülekezet, két mezőségi falu, két sors című riportjával. Második a székelyudvarhelyi Kosztolányi Katalin, harmadik a sepsiszentgyörgyi Fekete Réka lett. A riportok egy része a közeljövőben megjelenik az egyházi sajtó hasábjain: az Üzenetben, a Református Szemlében és a Református Családban. /F. T.: Kuriózumszámba menő riportpályázat.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./"

"Az Észak-Erdélyen áthaladó Budapest-Bukarest autópálya projekt finanszírozási tervét ápr. 16-án írja alá a román és magyar miniszterelnök Athénban, és nyújtja át Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének, jelezte Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke.Egyes sajtóhírekkel ellentétben az Európai Bizottság nem utasította vissza a Budapestet Bukaresttel összekötő, észak-erdélyi nyomvonalon haladó autópálya megépítésének finanszírozását. Borbély László a közelmúltban Csillag István magyar gazdasági és közlekedési miniszterrel találkozott Budapesten. "A magyar fél érdekelt a közös infrastruktúra-hálózat kiépítésében, ezen belül az Észak-Erdélyt Magyarországgal Borsnál összekötő sztráda építésének projektjében" - jelentette ki Borbély László. Az Észak-Erdélyt átszelő Budapest-Bukarest autópálya gondolata egyelőre csupán politikai kérdés, szakértői szinten egyelőre csupán a Szeged-Nagylak-Arad-Temesvár-Lugos-Nagyszeben útszakasz megvalósításán dolgoznak. A tervek szerint 2007-re sikerül Nagylakig bekötni a magyar autópálya-hálózatot, az észak-erdélyi sztráda azonban 2010 előtt aligha valósulhat meg a jelenlegi magyar pályatervek szerint. A magyar fél információi szerint a Nagyvárad-Kolozsvár autósztráda elkerülné a Királyhágót, Margittát és Zilahot érintve jutna el Kolozsvárra. /Incze Ferenc: A sztráda kikerüli a Királyhágót. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./"

"Orbán Viktor volt miniszterelnök ápr. 1-jén megbeszélést folytatott a Budapestre látogató Günther Verheugen bővítési biztossal. Az exkormányfő azt kérte a biztostól, hogy - elsősorban a határon túli magyarságra való tekintettel - Magyarország EU-csatlakozása után is maradjon meg a vízummentesség Romániával, Szerbia felé pedig egy rugalmas megoldást találjanak. Günther Verheugen szerint ebben az Európai Bizottság is érdekelt. /Günther Verheugen Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./ "

"Marosvásárhelyen tartották ápr. 2-án Horváth Arany A csillagok nem álmodnak című könyvének bemutatóját. Fontos az együvé tartozás, mondta Pálfy G. István budapesti közíró a bemutatón, aki úgy látta, válságban van a magyar újságírás, a szakma ma a műveletlenség talaján áll. Ami pedig a nemzeti érzést, a nép-nemzeti közgondolkodást és újságírást illeti, Pálfy G. István úgy véli, nincs veszve az ügy, vannak olyan kivételek, mint Horváth Arany kolozsvári írónő. /(lokodi): Válságban a jobboldali újságírás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./"

"Nagy teret szentelt a magyar média Markó Béla és csapata minapi budapesti látogatásának, s ez vélhetően azért is történt, hogy Kovács László szocialistái újfent bizonyítsák: igenis törődnek a határokon túli magyar közösségekkel. Csak az európai elvárások, csak a szomszédok érzékenysége...! Közben szakadozik a magyar közösség ,,legendás" egysége, egymást követik a magát immáron ,,polgári" mozgalomnak nevező csoportosulás rendezvényei. Sepsiszentgyörgyön a márc. 14-i rendőrségi razziával kapcsolatban lemondott az RMDSZ-frakció elnöke, majd többen ki is léptek e frakcióból. Az RMDSZ hivatalos csúcsvezetése sem munkálkodik az egység helyreállításán, ennek bizonyítéka a minapi budapesti küldöttség összetétele is, mely teljesen kizárta minden számba jöhető ,,belső ellenzéki" jelenlétét. Az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriuma szinte tökéletesen leképezi az RMDSZ hivatalos vezetését. Ez pedig öreg hiba, igazi támadási felület, jegyezte meg Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Erdélyiek Budapesten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./"

"A Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ 87 tanítóképző főiskolása a budapesti Károli Gáspár Egyetemen államvizsgázhatott. Ez a szám több mint fele a tulajdonképpeni Sulyok István Református Főiskola örökségéből fennmaradt főiskolai karon végzett tanítóknak. Az RMDSZ működtette Apáczai Alapítvány támogatta a diplomák honosítását. Dr. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora. 2001. október végén megjelent 1027-es kormányhatározat szerint a tanítók felsőfokú képzése nem folyhat magánegyetemen, csak állami egyetem keretei között. A rektor a miniszter asszonyhoz fordult, segítségét kérte, hogy a Sulyok István Református Főiskola végzettjei diplomához jussanak. A válasz az volt, hogy más egyetemen, de magyar bizottságnál államvizsgázhatnak. A Babes-Bolyai Egyetem nem vállalta az államvizsgáztatást. Közel 70-80-an a margittai Goldison keresztül a Babes-Bolyai Egyetemen államvizsgáztak. Diplomájukat ma sem kapták meg, mert a Babes-Bolyai Egyetem kihelyezett szaka sem volt akkreditálva. A miniszter asszony nem engedte, hogy a diplomákat kiosszák amíg ezek a szakok nem lesznek államilag elismerve. A Bihar megyei RMDSZ-honatyák nem segítettek, sőt azt állították, magyarországi diplomavizsga után a hallgatók nem térnek vissza. Ez nem így történt, csak két hallgató maradt, a többi mind hazajött. A másik kifogásuk az volt, hogy sokba fog kerülni a honosítás. Valójában nem így történt, alapítványok viselték a költségeket. Ősztől a a PKE keretében a Babes-Bolyai Egyetem kihelyezett tanítói tagozata fog működni. A PKE-n idén is gyarapodik a képzés: 2001 októberében még csak hét szak működött, 2002 őszén már 11 egyetemi szakkal indultak, ősztől 14-gyel, 15.-ként pedig bejöhet az agrárképzés, melynek nemrég letették az akkreditációját Bukarestben. /Balla Tünde: Lediplomáztak az első tanítók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./"

"Véget ért Budapesten, a Szent Margit Katolikus Gimnáziumban az Életelvű nevelés - haszonelvű környezetben címmel tartott konferencia, amelynek mintegy háromszáz résztvevője között ott voltak a nagyváradi, székelyudvarhelyi, temesvári, szatmárnémeti civil szervezetek képviselői is. A szatmárnémeti Caritas szervezet, a Hans Lindner Alapítvány, a Tanítóképző Főiskola és más intézmények pedagógusai, oktatói kilenc munkacsoportban hallgattak színvonalas szakelőadásokat, majd szemináriumon vitatták meg a felmerülő kérdéseket. /B. É.: Életelvű nevelés - haszonelvű környezetben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 4./"

"Ápr. 3-án az erdélyi írószervezet bemutatkozott Budapesten, a Műcsarnokban. Az erdélyi magyar irodalmárok nagy részét magában foglaló Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) bemutatása sikeres volt. Zsúfoltnak tűnt a műsor. A szerzőkkel Turczi István, az est házigazdája (a Parnasszus költészeti folyóirat főszerkesztője) beszélgetett. Sántha Attila ügyvezető az elért eredményeket taglalta. /Szántai János, Budapest: E-MIL a Parnasszuson. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./"

"Ápr. 5-én volt a tizennegyedik Kőrösi Csoma Sándor-napok záró ünnepsége, Csomakőrösön, a nagy Kelet-kutató szülőfalujában, a korábbi évekhez képest szerényebb részvétellel. Igét hirdetett Nemes Csaba, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkésze, majd a csomakőrösi egyház, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesölet, a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont, a testvérvárosok, valamint a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Társaság és Magyar Tudományos Akadémia nevében dr. Bethlenfalvy Géza indológus koszorúkat helyezett el a faluközponti szobornál. Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke végül megköszönte a részvételt. /Bodor János: Véget értek a Csoma-napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./"

"A magyar tannyelvű oktatás minőségi kérdéséről és a tanerő-továbbképzési lehetőségekről tanácskoztak ápr. 5-6-án Szovátán a közoktatásban és felsőoktatásban dolgozó pedagógusok. A fórum témái: a pedagógusok alap- és továbbképzésének hiányosságai, különös tekintettel a magyar tannyelvű képzési formákra, a minőség menedzselése, a tehetséggondozás, az elitképzés és az általános közoktatás kérdése. Kása Zoltán, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese a tanárképzés jelenlegi lehetőségeiről és az új pontozási rendszer bevezetésének fontosságáról beszélt. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő a módosuló tanügyi törvény különböző paragrafusait ismertette: a kötelező oktatás kilenc évről tízre nő, és kimarad a képességvizsga. Nyolcadik osztály után a gyermekek elméleti középiskolába vagy szakiskolába, művészeti iskolába iratkozhatnak. A jövőben csak a tovább tanuló diákoknak kötelességük érettségi vizsgát tenni. A városi és a vidéki oktatás között egyre mélyülő szakadékról Setényi János budapesti oktatáskutató, a romániai helyzet egyik jó ismerője beszélt, szerinte a hetedik-nyolcadik osztályban és a szakmunkásképzésben a legrosszabb a helyzet. Az oktatás javítása érdekében az RMPSZ idén immár tizedik alkalommal szervezi a Bolyai Nyári Akadémiát. A szovátai konferenciára látogatott és beszédet mondott Andrei Marga, a BBTE rektora, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Hűvösödni látszik a pedagógusok szövetsége és az RMDSZ közötti viszony - nyilatkozta Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. Legutóbb Gáspárik Attila Lászlófy által minősíthetetlennek nevezett kijelentései mérgesítették el a viszonyt a két szövetség között. Az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke márc. 18-án a bukaresti rádió magyar nyelvű műsorában a szervezetre nézve sértő jegyzetet olvasott fel. Az RMPSZ Gáspárik elmarasztalását kérte, de sem a rádió magyar szerkesztősége, sem az RMDSZ vezetősége nem határolódott el tőle. Lászlófy szerint Gáspárik jegyzete nem csupán a szervezetet, hanem a teljes pedagógustársadalmat sérti. Az RMPSZ vezetősége egyre inkább hajlik arra, hogy sajtórágalom miatt pert indítson Gáspárik Attila színész ellen. A konferencia résztvevői tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el, melyet az RMDSZ különböző vezetőségi fórumaihoz kívánnak eljuttatni./Szucher Ervin: Minőséget a közoktatásban. Kétnapos konferenciát tartott a pedagógusok szövetsége. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./ Minőség a romániai magyar közoktatásban címmel tartottak konferenciát Szovátán. Lászlófy Pál rámutatott: a vidéki iskolákban az öt-nyolc osztályban nincs kellő szakember. Dr. Murvai László minisztériumi főosztályvezető az érettségi tételek magyarra fordításáról kifejtette: Úgy néz ki, hogy idén a tételeket minden tantárgyból megyei szinten fogják lefordítani. Este megérkeznek a tételek és reggelig befejezik a fordítást. /(mezey): Konferencia a minőségi oktatásért. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./"

"Ápr. 7-én a magyar-román katonai együttműködést korszerű alapokra helyező megállapodást írt alá Budapesten Juhász Ferenc magyar honvédelmi miniszter és Ioan Mircea Pascu román nemzetvédelmi miniszter. Juhász Ferenc jelezte, az aláírt megállapodás egy régi, már lejárt határidejű dokumentum megerősítése. Juhász Ferenc szerint Magyarországnak erkölcsi és politikai felelőssége, hogy mielőbb ratifikálja Románia NATO-csatlakozását. Kiemelte: mindketten fontosnak tartják, hogy az európai politikai együttműködésben keletkezett repedéseket begyógyítsák. Ioan Mircea Pascu hozzátette: a nyugati tömbön mutatkozó repedéseket azért is kell megszüntetni minél hamarabb, mert az, hogy mind Magyarország, mind Románia ott tart fejlettségben, ahol tart, nagymértékben a nyugati segítőkészségnek tudható be. /Magyar-román honvédelmi megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./"

"Románia NATO-csatlakozása erősíti a régió, valamint egész Európa stabilitását és biztonságát - hangsúlyozta Kovács László külügyminiszter ápr. 8-án Budapesten, amikor fogadta Ioan Mircea Pascu román nemzetvédelmi minisztert. Kovács László gratulált Romániának abból az alkalomból, hogy az ország aláírta a NATO-csatlakozási jegyzőkönyvet. A román miniszter nagyra értékelte a tagságra való felkészülés terén átadott magyar tapasztalatokat. Kovács hangsúlyozta, hogy alaptalanok a román sajtóban Magyarország és az Egyesült Államok eltávolodásáról megjelent hírek. Magyarország változatlanul támogatja az Egyesült Államok vezette koalíciót. /Kovács fogadta Pascut. Stabilitást és biztonságot Európában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./"

"A bukovinai székelyek ragaszkodnak a hagyományokhoz, ápolják a múltból átmentett szellemi kincseket. Hiába szórták szét őket a szélrózsa minden irányába, a bukovinai székelyek falvai között szoros a kapcsolat. Ebben nagy szerepe van a budapesti székhelyű Bukovinai Székely Szövetségnek, amely évről évre megrendezi a nagy székely találkozókat, mesevetélkedőket. Szabó Juliannát, a csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület vezetőjét idén januárban választották be a Székely Szövetség 12 tagú vezetőségébe. Elmesélte, hogy augusztusban az aldunai bukovinai székelyek (Hertelendyfalva, Székelykeve, Sándoregyháza) rendeznek nagy székely találkozót, melyre a csernakeresztúriakat is meghívták. Szabó Julianna két esztendeje vezeti a Hagyományőrző Egyesületet, amely kilenc esztendővel ezelőtt alakult meg a Hunyad megyei Csernakeresztúron. Azóta télidőben hetente gyűlnek össze a csoport tagjai bukovinai és dél-erdélyi táncokat, dalokat tanulni. Jelenleg 35 tagú a csoport, a legkisebbek alig töltik a nyolcat, az idősebbek már hatvan felé járnak. /(GBR): Csernakeresztúri hagyományápolók. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./"

"Szatmárnémetiben a Kölcsey Napok alkalmából szervezett író-olvasó találkozó vendégeke volt Kocsis István, a vidékről származó drámaíró. Nagy Gyula magyartanár elmondta, hogy az iskola egykori tollforgatói közül sokan váltak neves írókká és költőkké. Ezek többsége Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, Magyarországra vagy nyugat-európai országokba költözött. Kocsis Istvánnak meghatározó élménye volt az erdélyi színjátszással való találkozás. Két és fél évtizeden át drámaírónak hittem magam, vallotta Kocsis István, de másfél évtizede - bár a regény- és drámaíráshoz is igyekszik hű maradni- inkább a történelemtudománnyal foglalkozik, ezen belül elsősorban közjog-történettel. Eleinte csupán a történelemhamisítás leleplezésével foglalkozott /Történészek a kereszten c. könyve/, később pedig a történelmi közjogfejlődés sajátosságaival, ide tartozik a Szentkorona-tan. Erről szól Magyarország Szent Koronája (Püski, Budapest, 2000) című munkája. /Elek György: Vendégünk volt Kocsis István író. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 9./"

"Katona Szabó István /sz. Kézdivásárhely, 1922/ 1986-ban hagyta el Erdélyt, azóta Magyarországon, Gödöllőn él és alkot továbbra is. Munkái közül kiemelkedik tavaly megjelent önéletírása, amely Életem Erdélyben címmel látott napvilágot Budapesten, a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány támogatásával. A szerző "nem pusztán saját életéről vall ebben a könyvben, hanem mindannyiunkéról" - állapította meg Sándor Boglárka Ágnes. /Sándor Boglárka Ágnes: Mi történt az életünkkel Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./"

"Idén mások mellett Láng Gusztáv irodalomtörténész (aki Kolozsvárról távozott Szombathelyre) is József Attila-díjban részesült. Láng Gusztávot a legtöbben a Kántor Lajossal együtt írt Romániai Magyar Irodalom 1945-1970 egyik szerzőjeként ismerik. Láng Gusztáv leszögezte: ezzel a könyvvel lerakták egy új kisebbségi kánon alapjait, összhangban a korabeli magyarországi (és összmagyar) kánonképzésekkel. Láng később egyetemi előadásain Ady, Babits, Kosztolányi kapcsán ugyanazzal a szocreál kánonnal kellett szembekerülnie és szembefordulnia, amely nemzedékének megnyomorítója volt. A művek leírásához később nagy segítséget nyújtott Láng Gusztávnak a strukturalizmus. Azonban a leírást mindig egy érték-hierarchizált struktúra megértéseként gondolta el. Láng Gusztáv a transzilvanizmussal mint írói és költői világképpel foglalkozik, ami sok tekintetben különbözik a politikai transzilvanizmustól. Úgy látja, hogy a Trianon utáni transzilvanizmus szoros kapcsolatban van a 20. század elejének magyar polgári radikalizmusával. A transzilvanizmus ellen az volt az utóbbi időben a fő kifogás, hogy "helyi" ideológia és "helyi" identitás, ezért a provincializmus melegágya. A figyelmes olvasó azonban meggyőződhet róla, hogy ennek épp az ellenkezője igaz. A transzilvanizmus nem helyi, nem kizárólag erdélyi hagyományokra épül, hanem az egész magyar múltat, az egész magyar irodalmat tekinti elődjének és előzményének. A transzilvanizmus kulturális értelemben közvetlenül az egyetemeshez kívánja kapcsolni nemcsak a kisebbség értéktudatát, hanem a magyarság egészét. Láng Gusztáv dolgozik transzilvanizmus-könyvén. Úgy érzi, ez lesz a legfontosabb munkája. - Láng Gusztáv (sz. Budapest, 1936. jún. 12.) 1959-től a Magyar Irodalom Tanszékén dolgozott 1984-ig, ekkor Magyarországra települt át, s a szombathelyi Tanárképző Főiskola Magyar Irodalom Tanszékén tanszékvezető főiskolai tanár lesz. Jelenleg is itt tanít. 1971-ben és 72-ben Kántor Lajossal kiadják a Romániai magyar irodalom 1945-1970 című könyvüket (Kriterion, Bukarest). Önálló kötetei: A jelen idő nyomában (Kriterion, Bukarest, 1976); Kiskatedra (Szombathely, 1992 - Komp-Press, ); A lázadás közjátéka (Savaria University Press, Szombathely, 1996 - Stúdium, Kolozsvár, 1997) Kivándorló irodalom (Komp-Press, Kolozsvár, 1998), Dsida Jenő (Kriterion, 2001). Díjak: Timotei Cipariu-díj (Kántor Lajossal); Életünk-jutalom és emlékérem; Arany János jutalom és emlékérem; József Attila-díj. /A transzilvanizmus az egész magyar irodalmat tekinti előzményének. Interjú Láng Gusztáv irodalomtörténésszel. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 10./"

"A IX. évfolyamába lépett költészeti folyóirat, a budapesti Parnasszus otthont adott egy összeállításnak az erdélyi meg az Erdélyből Magyarországra átszármazott erdélyi költők néhány írásának. Láng Gusztáv irodalomtörténész bevezetőjében írta: ,,A kérdés tehát az, hogy van-e a műnek, a szövegnek, a költeménynek helyi identitása? A transszilvanizmus szerint van, de ennek az eszmekörnek 1990 óta rossz sajtója van Erdélyben. A rendszerváltással Erdélyben is egyre nagyobb teret hódító liberális gondolkodás az egyéni szabadság nevében elutasított minden ,,kollektivista" értékrendet s köztük a transzszilvanizmust is. Hosszan lehetne vitatkozni persze azon, hogy lehetséges-e személyes jog és szabadság kollektív jog és szabadság nélkül, de most ne tegyük." A liberális eszmeiség sokkal veszélyesebb, mint gondolnánk, szögezte le Czegő Zoltán. Ez a nagy jellegtelen semmibe való boldog beleájulást hirdeti, pénzeli. /Czegő Zoltán: Erdélyi lélegzetvétel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület képtárának gyűjteményéből nyílt kiállítás ápr. 11-én Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány Galériájában. A tárlaton mintegy 25 Kárpát-medencei magyar festőművész ötven alkotása látható; a kiállított munkákat a felsőbányai művésztelepen vendégeskedő alkotók készítettek 1996-tól napjainkig. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület képtárának kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./"

"A kedvezménytörvény módosításáról és egy új, magyar-román Gozsdu Alapítvány létrehozásáról tartottak megbeszéléseket ápr. 11-én Bukarestben a magyar és a román külügyminisztérium szakértői. A kedvezménytörvény módosított szövegének tervezetét márc. 15-én adta át Marosvásárhelyen Kovács László magyar külügyminiszter román kollégájának, Mircea Geoananak. A bukaresti megbeszélésen szó volt egy új, magyar-román Gozsdu Alapítvány létrehozásáról. A magyar elképzelés szerint az alapítvány ösztöndíjakat biztosítana, könyvtárat és Gozsdu emlékházat, esetleg kutató intézetet üzemeltetne. A magyar kormány kész Budapesten székhelyet biztosítani az alapítvány számára. Az alapítvány fenntartásához a magyar és a román kormány egyenlő mértékben járulna hozzá költségvetési forrásokból. Magyar részről jelezték, hogy választ várnak arra a jegyzékre, amelyet tavaly decemberben adtak át a román félnek a csíkszeredai főkonzulátus 1996 óta húzódó ügyében. /Román-magyar szakértői megbeszélések. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./"

"Ápr. 14-én a budapesti Pont Kiadó és a Fordulópont című folyóirat szerkesztői mutatkoztak be a Szatmárnémeti Tanítóképző Főiskolán. A Gyermekközpontú Oktatásért Munkacsoport és a Tanítóképző Főiskola Tudományos Diákköre az élményközpontú irodalom tanításának témakörében szervezett találkozóján jelen volt Láng Gusztáv, a megyéből elszármazott /Magyarországra települt/ irodalomtörténész is. A bemutatott könyvek egy részét a kiadó a főiskola könyvtárának ajánlotta fel, az eladásra szánt könyvekből és folyóiratokból begyűlt összeget pedig a főiskola mellett működő alapítvány kezelésére bízta. /(anikó): Magyarországi meghívottak jelenlétében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 15./"

"Békéscsabát, Budapestet, Kolozsvárt, Pozsonyt egyaránt beláttató webmegállóként jellemzi a Terasz néven ismert internetes oldal (www.terasz.hu) nemrégiben indult Erdélyi írók című alfejezete. A virtuális szerkesztőség belső munkatársai közé tartozik Balázs Imre József, Demeter Szilárd, Fall Sándor, Fekete Vince, Gergely Zsuzsa, Jánk Károly, Papp Sándor Zsigmond, Szántai János, Szonda Szabolcs, Vida Gábor, Zsidó Ferenc, továbbá Romániai Magyar Spenót címmel rovat indítását ígéri Demény Péter is. /Gergely Edit: Webmegálló.Erdély. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./"

"Nem kíván hivatalosan állást foglalni az erdélyi magyar hadisírok kérdésében a Honvédelmi Minisztérium Hadisírgondozó Irodája - közölte Ravasz István alezredes, a magyar Honvédelmi Minisztérium keretében működő iroda vezetője. A szászmedgyesi magyar közösség az erdélyi városban eltemetett magyar honvédok sírjainak rehabilitálását kezdeményezte, és a bukaresti magyar nagykövetség segítségét is kérte az ügyben, sikertelenül. Ioan Mircea Pascu román nemzetvédelmi miniszter Budapesten találkozott magyar kollégájával, Juhász Ferenc honvédelmi miniszterrel, akivel együttműködési megállapodást kötött, azonban a romániai hadisírok helyzetéről nem tárgyaltak. Erdély területén több száz településen vannak első és második világháborús magyar hadisírok. Szászmedgyes mellett többek között Fogarason, Csíkszeredában, Segesváron, Tordán léteznek olyan helyi kezdeményezések, amelyek az illető településeken levő honvédsírok rehabilitálását célozzák, azonban a Honvédelmi Minisztérium csak a bukaresti magyar katonai emlékmű felállításának projektjét támogatja. /Salamon Márton László: Síri csendben a sírgondozók. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./"

"Ápr. 16-án Kolozsváron, a Röser Antikváriumban bemutatták a Korunk legújabb kiadványait. Az Erdélyről Európában mítosztalanul címet kötetről Kovács Kiss Gyöngy szerkesztő elmondta: évfordulós tanulmányok gyűjteménye, hiszen 2001-ben ünnepelték a Korunk megalakulásának 75. évfordulóját, és az akkor Kolozsváron, illetve Budapesten elhangzott emlékezéseket, méltatásokat eleveníti fel a kötet. Balázs Imre József A Korunk repertóriuma 1990-2000 címmel megjelent munkája ábécésorrendben veszi számba a vers, a próza és dráma, a tanulmányok, esszé, cikk, jegyzet és interjú, kritikák és recenziók, recenzált szerzők, folyóiratszemlék fejezetekben publikált szerzőket, a névmutatót és a Korunk tematikus lapszámait. /Ö. I. B.: Két rendkívüli Korunk-kiadvány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./ "

"Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára kezdeményezésére került sor ápr. 17-én Budapesten a kedvezménytörvény módosított szövegtervezetének szakértői egyeztetésére. Az RMDSZ nyugtázhatta: megvalósulni látszik az az elvárásunk, hogy a törvény módosítása ne szűkítse a kedvezmények és támogatások körét - jelentette ki Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki jelen volt a szakértői egyeztetésen. "Az általunk legfontosabbnak ítélt javaslatra Budapesten pozitívan reagáltak" - nyilatkozta Nagy Zsolt."Bekerült az egygyermekes családok esetében az oktatási-nevelési támogatás, és az utazási kedvezmények körét is bővítettük: évi négy alkalommal menettérti kedvezményről szól majd a törvény" - hangsúlyozta Nagy Zsolt. Szerinte a kedvezménytörvény módosításának késése több okra vezethető vissza. "Az egyik ok, hogy meglehetősen hosszú időt vett igénybe a magyar kormánynak az európai intézményekkel történő egyeztetése. Nem kell figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy miközben zajlottak ezek az egyeztetések, elsősorban Szlovákia folyamatosan fenntartásokat fogalmazott meg" - vélte Nagy Zsolt. /Salamon Márton László: Elégedett RMDSZ. Szakértői egyeztetés a státustörvényről. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./"

"Budapesten az elmúlt héten tartott román-magyar belügyminiszteri találkozón Ioan Rus román és Lamperth Mónika magyar belügyminiszter megegyezett arról, hogy a Romániában befektetni kívánó magyar vállalkozóknak ne kelljen tartózkodási vízumot kiváltaniuk - jelentette be az RMDSZ ápr. 17-i sajtóértekezletén Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Borbély szerint a román kormány az ápr. 18-i ülésén készül döntést hozni az ügyben. Szerinte a beruházókra vonatkozó országlistáról a kormány leveszi mindazokat az államokat, amelyek 2004-ben csatlakoznak az Európai Unióhoz. Románia szenátusa hetekkel ezelőtt enyhített valamelyest az idén januárban életbe lépett idegenrendészeti törvénynek a külföldi beruházókkal szembeni szigorán: a szenátus döntése értelmében a külföldi beruházóknak egyes esetekben 70 ezer, más esetekben 50 ezer euróval kellett volna rendelkezniük ahhoz, hogy tartós vízumot kaphassanak Romániában. A kormány sürgősségi rendelettel módosította tavaly év végén az idegenrendészeti törvényt. Egyebek között feltételként szabta azt, hogy a külföldi beruházónak legkevesebb 100 ezer euróval kell rendelkeznie ahhoz, hogy tartós vízumot kaphasson Romániában. Magyarország felvetésére Adrian Nastase kormányfő január végén azt az ígéretet tette Medgyessy Péter magyar miniszterelnöknek, hogy a román kormány felülvizsgálja a vitatott előírást. Szintén Magyarország EU-csatlakozásához kapcsolódik az idegenrendészeti szabályrendszer azon módosítása, miszerint a román és magyar állampolgárok 90 napig tartózkodhatnak Magyarországon, illetve Romániában turistaként, az eddigi 30 nap helyett. Az intézkedés számos, Magyarországon munkát vállaló erdélyi magyart érint, akik havonta "pecsételni" kényszerülnek a román-magyar határon. Erről a módosításról is a két belügyminiszter tárgyalásain született egyezség. /Salamon Márton László: Ma döntenek a vízumeltörlésről. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./"

"Elkészült a kedvezménytörvény módosításának munkaanyaga, a jogszabály-tervezetről ápr. 17-én volt Budapesten szakértői szintű megbeszélés a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), valamint az érintett magyar szervezetek képviselői között. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke az MTI-nek nyilatkozva arról beszélt: a törvény módosításakor olyan megoldásokat keresnek, melyek tekintettel van az Európai Unió, valamint a szomszédos országok elvárásaira is. A HTMH elnöke a dokumentum részleteiről nem kívánt tájékoztatást adni, de megerősítette: a munkavállalásra vonatkozó rész várhatóan kikerül a törvényből. Közlése szerint ugyanakkor az oktatási-nevelési támogatást a munkaanyag alapján minden határon túli gyermekre kiterjesztenék. Bálint-Pataki József a kedvezménytörvény módosítása kapcsán arra hívta fel a figyelmet: olyan jogszabályt akarnak előkészíteni, amely 2004. május 1-je, Magyarország uniós csatlakozása után is érvényes maradhat. A HTMH elnöke reményét fejezte ki, hogy még május első felében a Magyar Állandó Értekezlet elé terjeszthetik a dokumentumot. /Bálint-Pataki József a kedvezménytörvény módosításáról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./"

"Emlékszik, írta Sike Lajos, mennyire haragudott, amikor hírül vette, hogy Kocsis István író kolozsvári lakását budapestire cserélte. Éppen ő, akinek legtöbb műve a helyállásról, a felelősségről szólt. Most megértette és még jobban felnéz rá, mint amikor itthon ünnepelt erdélyi magyar író volt, amikor a szatmárnémeti színház sorozatban mutatta be drámáit, többségüket Gyöngyösi Gábor rendezésében. Az anyaországban írt új könyvei (pl. Történészek a kereszten, A Szent Korona tana, A Szent Korona misztériuma, A szakrális fejedelem, Széchenyi avagy a magyarságtudat regénye), de nem utolsósorban az itthoni meghívások nyomán tartott előadásai megváltoztatták véleményét. Amíg számos áttelepült erdélyi tollforgató nem tudta túlszárnyalni itthoni teljesítményét, Kocsisnak ez egyértelműen sikerült, még akkor is, ha az anyaországi kultúrpolitika elismerése ezt nem tükrözi egyértelműen. Az a hatalmas tudás- többlet, ami mind műveiből, mind élő beszédéből kiérződik, csak az anyaországban, pontosabban Budapesten szerezhető meg, hisz ott működik az Országos Széchényi Könyvtár, a Nemzeti Múzeum, a Hadtörténeti Múzeum, s megannyi rangos gyűjtemény, kutatóintézet. A napokban a szatmárnémeti Kölcsey Főgimnáziumban Kocsis István volt iskolájának mai diákjaival találkozott. Nagy szó ma, ha akár 20-25 diák figyelmét rövidebb időre is le tudja kötni a történelem, hisz sokkal inkább érdekli őket az informatika, az angol nyelv. Kocsis István rájött arra, hogy a budapesti történészek sem ismerik nem ismeri a magyarság történelmét. Nagyon frappáns példákat hozott fel erre. Az első mindjárt a Lex Apponyi esete a Magyar Tudományos Akadémia elnökével. Hallgatta a tévében az MTA vezetőjének magyarázatát a gróf Apponyi Albert (1906-tól 1910-ig vallás és közoktatásügyi miniszter) nevéhez fűződő iskolatörvényről és nem hisz a fülének: az elnök úr a magyarországi nemzetiségek további elnyomása eszközének minősíti! Másnap legfontosabb dolga, hogy maga is elolvassa a Lex Apponyit. Két változatot is talál. Az egyikről mindjárt kiderül, hogy hamisítvány, amit Trianon után Constantin Angelescu román oktatásügyi miniszter fabrikált és terjesztett a Népszövetségben annak bizonyítására, hogy lám, a háború előtti Magyarországon még a román történelmet is magyarul kellett tanulják a románok! S az akadémia elnöke erről beszélt a tévében, de úgy mintha. az eredetiről szólna. Ez terjedt el Kádár János Magyarországán, olyannyira, hogy már csak kevesen tudták: nem ez az eredeti Lex Apponyi. Kocsis István véleménye: a történészek nem szeretnek forrásokat olvasni. /Sike Lajos: Hóna alatt Széchenyivel és a Szent Koronával: Kocsis István jóval többet hozott, mint amennyit elvitt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./"

"Idén második alkalommal rendezett egyéni tárlatot Jecza Péter temesvári szobrászművész Budapesten. A Rákóczi úti Árkád Galéria (egykori Fényes Adolf-terem) látta vendégül a Heidelbergben, Münchenben és Frankfurtban is megcsodált Jecza-kiállítást. A szobrászművész is részt vett a tárlat megnyitóján, melyen legújabb kisplasztikáiból mutatott be több mint harmincat. /Szekernyés Irén: Jecza Péter egyéni tárlata Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./"

"Ápr. 23-án Budapesten ülésezett az Illyés Közalapítvány kuratóriuma.Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára az ülés után elmondta: a kuratórium összesen 310 pályázónak ítélte oda a 12 milliós támogatást a pénzmaradvány terhére. Pomogáts Béla, a kuratórium elnöke a tájékoztatón beszámolt arról: a testületet korábban kritika érte amiatt, hogy a határon túli illetékesekből álló alkuratóriumok nem tekinthetnek bele a budapesti döntéshozatali mechanizmusba. Jelezte: ezért a kuratórium szerdai ülésén részt vettek az alkuratóriumok képviselői is, ez szerinte a szervezet működésének átláthatóságát biztosítja. Szólt arról is, hogy döntöttek a romániai, szlovákiai, vajdasági és a burgenlandi alkuratóriumnál pályázók munkáiról, Szlovéniából nem érkezett támogatási kérelem, míg a horvátországi és kárpátaljai pályázatokat az alkuratóriumok létrejöttét követően, a következő ülésen tárgyalják meg. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, a romániai alkuratórium vezetője arról beszélt, hogy a pályázatokat a közeli napokban rövid határidővel hirdetik meg, hogy behozzák a mintegy féléves lemaradást a támogatások odaítélésében. /B. L.: Oktatási támogatások. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./"

"A román turisták számára az első számú célpont Magyarországon Budapest.Tavaly 16,4 százalékkal több román turista látogatott Magyarországra, mint 2001-ben. Dan Matei Tavaly is nőtt a Romániából Magyarországra beutazók száma. Bíró Gáspár, a Magyar Turisztikai Rt. kolozsvári képviseletének vezetője közölte, tavaly a Romániából Magyarországra beutazók száma 5,66 millió volt, 16,4 százalékkal több, mint 2001-ben. A Sziget Fesztiválra /a Hajógyári szigetre/ tavaly 25-30 ezer fiatal utazott Romániából, közel egyharmaddal több, mint egy évvel korábban. Bár a román illetékesek nyilatkozataiban nemigen kap helyet, a Romániát felkereső külföldi turisták legtöbbje Magyarországról érkezett. Tavaly mintegy félmillió magyar turista járt Romániában, viszont a Magyarországról Romániába való utazások száma ennek jóval több mint a kétszerese volt. Rohamosan nő az ünnepek előtt a Magyarországon bevásárló románok száma, írta ápr. 23-i számában az Evenimentul Zilei. A csokoládényulat, pulykasonkát, disznóhúst, margarint, lisztet és párizsit Magyarországon 15-60 százalékkal olcsóban lehet vásárolni, mint Romániában. Sok romániai munkanélküli biztosítja megélhetését abból, hogy a Magyarországon vásárolt árut idehaza eladja. /Idén nő az idegenforgalmi bevétel. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./"