Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. február 7.
"Kemény János Magyarországon élő fia alapítványt tett édesapja emlékére. 2000 májusában hivatalosan bejegyezték Marosvásárhelyen a Helikon - Kemény János Alapítványt. Célja Kemény János írói, irodalomszervező munkásságának, szellemi hagyatékának és a helikoni íróközösség örökségének ápolása. A szervezet tiszteletbeli elnöke Sütő András Kossuth- és Herder-díjas író. Az alapítvány ügyeit tizenegy tagú kuratórium intézi. Rendezvényeken emlékeztek meg a helikoni íróközösség megalakulásának 75. és Kemény János halálának 30. évfordulójáról. A rendezvények színhelye Marosvásárhely, Nagyenyed, Szászrégen, Budapest volt. Közös rendezvényeket szerveztek a Látó irodalmi színpadával, az erdélyi történelmi családokat összefogó Castellum Alapítvánnyal. Megjelentették a nagy sikerű A Mecénás - Kemény János és a Helikon című emlékalbumot. Idén ünnepelik Kemény János születésének centenáriumát (1903. szeptember 1.). A kuratórium szervezésében február-márciusban Kemény János-versekkel ismerkednek a harmadik elemisták, ugyanis az idei versmondó verseny központi témája: Kemény János gyermekversei. Szeretnék újra kiadni Kemény János legsikerültebb regényét, a Víziboszorkányt. Ismertetőfüzet kiadását is tervezik, amelyben a nagy mecénás életéről, munkásságáról lesz szó. /Adamovits Sándor: Kemény János-emlékév. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr.7./ "
2003. február 10.
"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja hivatalos küldöttséggel megjelent Szatmárnémetiben az RMDSZ kongresszusán, illetve febr. 1-jén, a szatmárnémeti Láncos-templomban sorra került Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlésén. Katona Ádám platformelnök Medgyessy Péte miniszterelnök kongresszusi üdvözlő beszéde alatt feltűnést keltő módon - az EMK magasra tartott vörös szórólapjával - jelezte, hogy az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja "a pálya elhagyására" szólítja föl a budapesti miniszterelnököt. Az RMDSZ csúcsvezetése a 7. Kongresszust törvénytelen módon, a belső választásokat megelőzően szervezte meg. Ezért tiltakozásul az EMK küldöttsége nem szólalt föl az RMDSZ program- és alapszabály-módosításának, illetve a szövetségi elnök választásának vitájában és a szavazásokon sem vett részt. Viszont véleményét nyilvánosságra hozta az 1000-1000 példányban kinyomtatott, és a kongresszusi résztvevők, illetve a sajtó munkatársai között szétosztott Memorandumában meg a vörös színű szórólapján, valamint nemzetközi sajtóértekezletén. A Láncos-templomban Katona Ádám platform-elnök A harmadik út prófétái című előadásával szerepelt. Bemutatásra került a platform kiadványa, dr. Csapó József szenátor A romániai magyarság - autonóm nemzeti közösség című könyve is. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés egyhangúlag tiszteletbeli elnökévé kérte föl Tőkés László püspököt, aki elfogadta a platform felkérését. Az EMK elnöksége nemzetközi sajtóértekezletet tartott, amelyen elnökségének valamennyi tagja nyakába akasztott papírlapokra írt protestáló szövegekkel is kifejezésre juttatta véleményét a Szövetség csúcsvezetőségének politikájáról. Az EMK tiltakozott amiatt, hogy a kongresszus megszüntette az RMDSZ tiszteletbeli elnöke funkciót. Egyúttal az EMK tiltakozott az ellen, hogy a kongresszus elnöksége a küldöttek előtt eltitkolta a több mint ezer személy részvételével tartott Egyházkerületi Közgyűlés üzenetét. Ugyancsak tiltakozott az EMK amiatt, hogy a program- és alapszabály-módosítási vitában nem vették tekintetbe az EMK platform írásban, nyomtatásban elkészített Memorandumát. (Ezt a dokumentumot Markó Béla szövetségi elnök kívánságára állították össze.) Az EMK tiltakozott december elsejének budapesti megünneplése ellen, melyen Medgyessy és Nastase miniszterelnökök, illetve az RMDSZ hivatalos küldöttsége (Kelemen Attila és Verestóy Attila) együttesen vett részt. Az EMK tiltakozott továbbá Nastase miniszterelnök kongresszusi beszédében kifejtett azon kijelentése ellen, hogy kormánya nem hajlandó biztosítani a romániai magyar nemzeti közösséget megillető kollektív jogokat, illetve hogy Nastase miniszterelnök jogsértő kijelentését az RMDSZ vezetősége szó nélkül hagyta. Tiltakozott az EMK a romániai magyarság több súlyos közösségi jogsérelmének elhallgatása miatt is. Ugyanis az RMDSZ csúcsvezetősége - noha az EMK hosszú hónapok óta több rendben írásban is segítségét kérte -, nem járt el az egymást követő bukaresti kormányok úgynevezett regionalizálási praktikái ellen, továbbá a Székelyföldnek román egyházi és katonai intézmények betelepítésével történő, központi irányítással folytatott elrománosítása ellen, illetve az Aurel Agache kézdivásárhelyi milicista tiszt i meglincselése ürügyén igazságtalanul elítélt és börtönbe zárt, súlyosan beteg Reiner Antal azonnali kegyelemben részesítése érdekében. Az EMK elnökségi tagjai: Bakk László, Katona Ádám, Moldován Béla, Sántha Pál Vilmos, dr. Újvári Ferenc. /Kongresszus és rendkívüli közgyűlés után. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform közleménye. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./"
2003. február 10.
"A magyar kormány 320 millió forinttal támogatja a nagyváradi Mecénás Alapítvány és a római katolikus egyház közös, ifjúsági központ létrehozását célzó projektjét. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület azonban magának mondja a projekt ötletét, amelynek megvalósítására tavaly szintén 320 millió forintos pályázatot nyert, ám a pénzt most a Mecénás kapja meg.Fodor József, a nagyváradi római katolikus egyházmegye általános helynöke szerint két éven belül megvalósítandó projekt ifjúsági komplexum felépítését célozza, amelyen belül szórakoztatási és kongresszusi központot, szállodarészleget, üdültetésre alkalmas létesítményt hoznak létre. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) szerint az Orbán-kormány 320 millió forintot különített el. Ebből Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten közel 300 férőhelyes szállodából, külföldi, főleg magyarországi vendégek fogadására szánt termálfürdőből álló komplexumot építettek volna, amely alkalmas lett volna író-olvasó találkozók, alkotótáborok megszervezésére is. A magyarországi kormányváltás után viszont Szabó Vilmos államtitkár levélben értesítette az egyházkerületet: a pályázat megvalósítására a Mecénás Alapítványt és a római katolikus egyházat kérik fel. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke sajnálatát fejezte ki a református egyházkerület felháborodása miatt. "Nekem arról van tudomásom, hogy az előző kormány utolsó munkanapján, május 27-én Rockenbauer Zoltán korábbi kulturális miniszter levélben tájékoztatta Tőkés püspököt az adományról. Ezután a miniszter át is adta hivatalát az új miniszternek. Ez a sajátos körülmény sok mindent elárul" - nyilatkozta a Krónikának a HTMH-elnöke. Félixfürdőn jeles budapesti vendégekkel rendezték meg a Mecénás Bált. - Nagyon jó hangulatú esemény volt, állapította meg Bálint-Pataki József HTMH-elnök. Rajta kívül a magyar kormány Kiss Elemér kancelláriaminiszterrel, Szabó Vilmos MEH-államtitkárral és Mesterházy Attila GYISM-államtitkárral képviseltette magát a rendezvényen. A fiatal egyetemi hallgatók szülőföldön maradását ösztöndíjak odaítélésével elősegítő bál mintegy 150 meghívottja idén is jelentős összeggel támogatta a Mecénás Alapítványt. Az eseményen részt vett Markó Béla szövetségi elnök is, az RMDSZ számos parlamenti képviselőjével együtt. /Rostás Szabolcs: "Átirányított" támogatást kapott a Mecénás? = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./ A Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ) szervezésében ifjúsági fórumot rendeztek febr. 8-án Nagyváradon, a Sas Palotában lévő RMDSZ-székházban. Megjelent Mesterházy Attila politikai államtitkár, aki a Magyar Ifjúsági Konferenciáról (MIK) leszögezte, megpróbálják hatékonyabbá tenni a MIK működését, intézményesített formában. Mesterházy bemutatta a szaktárca idei pályázati keretprogramját is. Tavaly 46,9 millió forintot, idén 58 milliót osztanak szét pályázati úton. Eddig három, most négy kategóriában lehet pályázni. Az első kategória a helyi ifjúsági közösségek újjáéledését, megerősödését szolgálja. A második kategória a határon túli régiók kulturális, szabadidős programjára vonatkozik. A harmadik kategória a határon túli ifjúsági médiára vonatkozik. A negyedik, új kategória a demokratikus értékek elterjesztését, megismertetését, a kistérségek támogatását szolgálja. Az Agora információs irodákban is le lehet adni ezentúl a pályázatokat. 30 millió forint van elkülönítve normatív támogatásokra, ifjúsági szervezetek működésének megkönnyítésére. Információs pontok hálózatának kialakítását tervezik. Az esten a Magyar fiatalok a Partiumban és Belső-Erdélyben az ezredfordulón című könyvet mutatta be a három szerző, Veres Valér, Magyari Tivadar és Csata Zsombor. A szociológiai gyorselemzés eredményeként számos regionális különbségre fény derült, amelyekre az eddigi kisebb mintás (kevesebb személyt megkérdező) kutatások nem tudtak rámutatni. /Tóth Hajnal: Ifjúsági fórum és könyvbemutató. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 10./"
2003. február 10.
"Febr. 8-9-én tartották Kolozsváron a Kallós Alapítvány meghirdette és megszervezte népdal- és hangszeres népzene vetélkedőt Kovászna, Maros, Beszterce-Naszód, Szilágy, Fehér, Bihar, Bákó és Kolozs megyéből érkeztek résztvevőkkel. Az első napon 29 gyermek, illetve 19 fiatal mérte össze énektudását, felkészültségét, valamint 12 hangszeres zenekar is vállalta a megmérettetést. Este táncház volt. Másnap, vasárnap 10 ifjú és 11 idősebb énekes állt a bizottság elé, a zenekarok közül pedig heten maradtak a végső megmérettetésre. A zsűrit a Kárpát-medence legrangosabb zenetudósai alkották: Kallós Zoltán néprajzkutató, dr. Almási István, a kolozsvári Folklorisztikai Intézet népzene kutatója, dr. Pávai István, a budapesti Hagyományok Háza népzene kutatója, dr. Szalay Zoltán csíkszeredai néprajzkutató és zeneszerző, Sinkó András zenetanár Marosvásárhelyről, valamint Csorja Viola muzikológus. /Sándor Boglárka: Fórumot teremteni a magyarságnak. Erdélyszintű népzenei ünnep Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./"
2003. február 10.
"Febr. 8-án tartotta Kolozsváron évi közgyűlését az egy éve létrejött Erdélyi Magyar Írók Ligája, azaz E-MIL. Fodor Sándor, a liga elnöke beszámolt a szervezet tevékenységéről, ezt Sántha Attila ügyvezető egészítette ki. Sántha Attila szerint sikerül professzionális alapokra helyezni a munkát. A 97 tagot számláló E-MIL két legfontosabb célja továbbra is az irodalomszervezés és az érdekvédelem. Terveik között szerepel székhely szerzése, önálló honlap létrehozása, egy minimális honorárium rögzítése közlések, fellépések esetén. Az E-MIL képviseltette magát az EWC (European Writer s Congress) budapesti tanácskozásán. E szervezet ötven európai írószövetséget tömörít. /(bpe): Egyéves az E-MIL. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./"
2003. február 10.
"Febr. 7-én vitafórumot rendeztek a Márton Áron Szakkollégium budapesti székhelyén a kedvezménytörvényről és a határon túli magyarok támogatásáról, kormányzati részről Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, és ellenzékiről Csapody Miklós MDF alelnök, országgyűlési képviselő részvételével. A szakkollégium a magyarországi felsőoktatási intézmények határon túli magyar hallgatói számára biztosít kollégiumi elhelyezést. Budapesten kívül Szegeden és Debrecenben van részlege. Tornai Tünde kollégiumi igazgató tájékoztatása szerint a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban elhangzott a hallgatók részéről, hogy a kormánynak és ellenzéknek a gyakorlati résszel foglalkozniuk, hogy e kedvezményekkel a gyakorlatban miként tudnak élni a Magyarországra érkező határon túliak. /Guther M. Ilona: Vitafórum a Márton Áron Szakkollégiumban a határon túli magyarokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./ "
2003. február 10.
"A lap átvette a Magyar Narancs cikkét. Az RMDSZ Szatmárnémetiben tartott kongresszusa a várakozásoknak megfelelően alakult. Ismét Markó Béla lett az elnök, a vezetéssel szemben állók megtették az első lépést afelé, hogy idővel akár külön szervezetet alakítsanak. Immár két ciklus óta nem boldogulnak nélkülük az éppen kormányzó román pártok, és Markóék éltek is a lehetőséggel. A tiszteletbeli elnök a bukaresti bíróságon föl is jelentette az RMDSZ-t. Nem csoda hát, ha a kongresszus megvonta tőle a bizalmat. A Tőkés-párt az erdélyi sajtóban hónapok óta sorolja, hogy a pártvezetés mely tagja mely állami munkahely megbecsült osztályharcosa volt 1989 előtt. Arról van szó, ki a komcsi. Ismerős valahonnan? Érdemes idézni az SZDSZ egyik lapjának szerkesztőségi cikkéből: "A magyarországi belpolitika imbecillis kliséinek felbuzgása ez. Mint ahogyan a határokon túli magyar szervezetek mindenkori válságai is azzal függtek össze, hogy a budapesti kormányzat eldöntötte, ki a jó, a hiteles romániai/szlovákiai/szerbiai magyar vezető. Az RMDSZ-en belüli - hol karcosabban, hol kulturáltabban jelentkező - ellentétek akkor durvultak el (félő, jóvátehetetlenül), amikor Orbánék úgy gondolták: végre megmondják a tutit a romániai magyaroknak is. Amiről persze soha senki semmi konkrétumot nem tudott meg (de arról sem, hogy miért kell Budapestnek mindenbe belepofáznia), mert a "nagy ívű koncepció" nem volt egyéb homályos célozgatásoknál a kettős állampolgárságra (amit ők sem gondoltak komolyan) meg más, az ottaniak érzéseivel cinikusan visszaélő utalgatásoknál "nemzetpolitikáról", "lelki újraegyesítésről". Maszlag. Ahhoz azonban, hogy e "nagyot álmodás" időszerűségével kábítson és hergeljen sokakat, épp elég volt. Németh Zsolt most polgári körök alakítására biztatta az erdélyieket, és az "antistátustörvényről" szónokolt: az erdélyi magyarokat az MSZP, a saját vezetőik és román partnereik ellen tüzelte." (Magyar Narancs 2003. február 6.) /Érdes Erdély. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./ "
2003. február 11.
"Tőkés László püspök sajtótájékoztatóján fejtegette: "Én felfüggesztettem a szövetségen belüli tevékenységemet a törvényes belső rend helyreállításáig, a Kongresszus pedig törölte a tiszteletbeli elnöki tisztséget. A törvénytelenül összehívott Kongresszus határozatainak legitimitása azonban megkérdőjelezhető". Tőkés szerint 1996-ban feltehetőleg titkos egyezség született az RMDSZ vezetői és a hatalom között, amelyet 2000-ben már nem is titkoltak. Mindkét fél vállalta, hogy megszabadul a maga radikálisaitól. A püspök a cenzúrára is kitért. Igazolásként a Duna TV és a Bukaresti Rádió eljárását említette: az előbbi esetében a közgyűlésről tudósító munkatársat és a műsor szerkesztőjét érték retorziók, utóbbinál pedig már működik a szűrő. "Mindez bizonyítja, hogy a sajtó megfélemlítése zajlik. Budapesten és Bukarestben azonos szemléletet lehet kialakítani egy utódkommunista pártként viselkedő RMDSZ befolyására, amelynek olyan médiamonopóliuma alakult ki, amelyet igen nehéz megtörni" - jelentette ki Tőkés László. A jövőről szólva a püspök közölte: nincs szándékában politikai mozgalmat indítani, de a politikai önkifejezés, az önszerveződés, az önkormányzati képviselet felállítására szükség van. /-szed-: Tőkés László kiértékelő sajtótájékoztatója. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11./"
2003. február 12.
"A magyar kormány továbbra is egyértelműen támogatja Románia integrációs törekvéseit, szem előtt tartva, hogy a romániai magyarságnak, mint a magyar nemzet részének, helye van Európában, az Európai Unióban - nyilatkozta Medgyessy Péter magyar miniszterelnök az Erdélyi Riport hetilapnak adott interjúban. A magyar miniszterelnök szerint Budapest kulcsfontosságúnak tartja a szomszédos országok - így Románia - euroatlanti integrációját, hiszen ez lehetővé teszi, hogy a közös értékrend és az annak megfelelő demokratikus kultúra valamennyi térségbeli országban belső igénnyé és gyakorlattá váljon, ami kedvezően hat a kétoldalú kapcsolatok alakulására is. Magyarország 2004-es és Románia 2007-es EU-csatlakozása közötti átmeneti időszak kapcsán a kormányfő rámutatott: a kormánynak arra kell törekednie, hogy a két ország, Magyarország és Románia közötti gazdasági és szociális értelemben vett különbségeket meggátolja, anélkül azonban, hogy ezzel Magyarország fejlődését visszafogná. Medgyessy szerint Magyarország uniós csatlakozása pozitív hatással lesz a régióra, így a román-magyar kapcsolatokra is. Magyarország keleti részének remélt gazdasági felzárkózása miatt az EU figyelme Romániára irányulhat, ezért számítani lehet arra, hogy már rövidtávon is gazdasági és infrastrukturális fejlesztésre kerül sor, különös tekintettel a Magyarországgal határos romániai megyékre. Medgyessy hozzátette, hogy ebben a magyar vállalatok is aktív szerepet kívánnak játszani. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban Medgyessy Péter rámutatott: a jogszabály csak akkor tudja betölteni szerepét, ha annak módosított szövegével mind Európa, mind a határon túli magyarok és az őket képviselő szervezetek, mind a szomszédos országok és a magyarországi parlamenti pártok egyetértenek. A módosítás alapelveiről folytatott kétoldalú konzultációkból a kormányfő úgy véli, talán nem túl korai azt a következtetést levonni, hogy az érintett szomszédos országok döntő többsége részéről kevesebb a törvénnyel kapcsolatos fenntartás /MTI: Medgyessy-interjú az Erdélyi Riportban, febr. 12./ "
2003. február 12.
"A magyarországi felsőoktatási intézmények erdélyi, délvidéki, felvidéki, kárpátaljai magyar anyanyelvű hallgatói rendeztek vitafórumot a határon túli magyarokról a számukra otthont adó Márton Áron Szakkollégium budapesti székhelyén. Csapody Miklós MDF alelnököt, országgyűlési képviselő elmondta, a megbeszélésen a hallgatók megkérdezték, van-e Magyarországnak nemzetstratégája, mik a tervei a határon túli magyarsággal? "A nemzetstratégia ügyében a kormányzati válasz és az én válaszom teljes mértékben egybeesett, a mi elképelésünk a szülőföld stratégia." Szemben a német elképzeléssel, mert ők a németeket "kivásárolták Romániából". "A cél érdekében, hogy a szomszédos országokban élő magyar százezrek, milliók a szülőföldjükön érezhessék otthon magukat, ott boldoguljanak, olyan eszközökre van szükség, melyekkel a szülőföld valódi hazává formálható." Ez egyetlen természetes megoldás, ezért van ez ügyben a magyar parlament pártjai között is ritkán tapasztalható konszenzus. Ehhez a magyar kormányzatnak törvényhozási, anyagi és kulturális eszközrendszerével hozzá kell járulnia. Nem elég a kedvezménytörvény, nem elég az Illyés Közalapítvány, az Új Kézfogás Közalapítvány, az Apáczai Közalapítvány, a Segítő Jobb Közalapítvány és más szervezetek, alapítványok támogatása, hanem a magyar államnak is szerepet kell vállalnia, mégpedig állami vagy államilag garantált privát stratégiai befektetésekkel, beruházásokkal. - Az Illyés Közalapítványnál egy bírónő formahibákat vétett. Csapody védte a kormányt: akik nem kapták meg a támogatást, szidják a kormányt, a kormány azonban nem tud beavatkozni a folyamatba. Foglalkoztatja a diákokat a Magyarország EU-s csatlakozásából adódó vízumkényszer küszöbön álló bevezetése. Ez a közeljövőben két magyar közösséget érint, a kárpátaljaiakat és a vajdaságiakat, egy 150-200 ezres és egy 300 ezres közösséget. A kormány hibája, hogy a tervezetből a kedvezményezettek köréből hiányoznak a vajdasági és a kárpátaljai magyarok mint olyanok. Az MDF szerint egyszerűsített eljárással kedvezményes vízumhoz való hozzájutást kellene biztosítani. Elképzelhető például - a kishatárforgalomról szóló kétoldalú egyezmények módosításával - az a bizonyos 15 km-es sáv megszélesítése mindkét oldalon. Egy másik lehetőség pedig a tartós vízum bevezetése. - A kettős állampolgárságot a kormány elutasítja. A későbbiekben, ott, ahol erre a partnerország részéről esetleg fogadókészség mutatkozik, Csapody elképzelhetőnek tartja. /Guther M. Ilona: Interjú Csapody Miklóssal a Magyarországon tanuló határon túli magyar főiskolásokat foglalkoztató kérdésekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./ "
2003. február 13.
"A magyar kormány továbbra is egyértelműen támogatja Románia integrációs törekvéseit, szem előtt tartva, hogy a romániai magyarságnak, mint a magyar nemzet részének, helye van Európában, az Európai Unióban - nyilatkozta Medgyessy Péter miniszterelnök az Erdélyi Riport hetilapnak adott interjúban. A magyar miniszterelnök szerint Budapest kulcsfontosságúnak tartja a szomszédos országok - így Románia - euroatlanti integrációját, hiszen ez lehetővé teszi, hogy a közös értékrend és az annak megfelelő demokratikus kultúra valamennyi térségbeli országban belső igénnyé és gyakorlattá váljon, ami kedvezően hat a kétoldalú kapcsolatok alakulására is. Magyarország 2004-es és Románia 2007-es EU-csatlakozása közötti átmeneti időszak kapcsán a kormányfő rámutatott: a kormánynak arra kell törekednie, hogy a két ország, Magyarország és Románia közötti gazdasági és szociális értelemben vett különbségeket meggátolja, anélkül azonban, hogy ezzel Magyarország fejlődését visszafogná. Magyarország keleti részének remélt gazdasági felzárkózása miatt az EU figyelme Romániára irányulhat, ezért számítani lehet arra, hogy már rövidtávon is gazdasági és infrastrukturális fejlesztésre kerül sor, különös tekintettel a Magyarországgal határos romániai megyékre. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban Medgyessy Péter rámutatott: a jogszabály csak akkor tudja betölteni szerepét, ha annak módosított szövegével mind Európa, mind a határon túli magyarok és az őket képviselő szervezetek, mind a szomszédos országok és a magyarországi parlamenti pártok egyetértenek. /Medgyessy-interjú az Erdélyi Riportban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 13./"
2003. február 13.
"A kormány prioritásként kezeli a Brassó-Marosvásárhely- Kolozsvár-Nagyvárad útvonalon haladó autópálya megépítését - jelentette be a parlament előtt febr. 12-én Adrian Nastase, a 2003- 2004-re szóló kormányzati prioritásokat ismertetve. Borbély László RMDSZ-es képviselő elmondta, a képviselőház ipari és szállítási szakbizottsága az RMDSZ kérésére elfogadta, hogy a Bors- Nagyvárad-Kolozsvár sztrádaépítést is helyezzék a szállítási infrastruktúra fejlesztésére kidolgozott törvénycsomag prioritási listájára. Borbély elmondta, a IV-es európai korridor 2015-ig történő kiépítéséről rendelkező törvénycsomagban most két útvonalat tekintenek elsőrendűnek, a már említett Erdélyen átvezető útvonalat és a kormány által múlt héten bejelentett Nagylak-Arad-Temesvár-Lugos-Déva-Nagyszeben-Pitesti-Bukarest irányt. - Magyarország kinyilvánította egyértelmű támogatását Románia főbb európai közlekedési útvonalakkal való összekötését illetően, erről tárgyalnak Miron Mitrea szállításügyi miniszter közeli budapesti látogatásán. /Incze Ferenc, Salamon Márton László: Prioritás az észak-erdélyi sztráda. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./"
2003. február 13.
"Febr. 11-én Kolozsváron, a Pro Iuventute Egyesület székházában Benkő Samu tartott előadását Kós Károlyról. Rollinger Ágnes, az RMDSZ belmonostori kerületének elnöke köszöntőjében kifejtette: a Pro Iuventute szocio-kulturális egyesület, amint azt neve is mutatja, elsősorban az ifjúságért igyekszik tenni valamit, ezért is számít különös örömnek az, hogy ennyire sok fiatal volt jelen. Kós Károly Temesváron született, a házon táblácska emlékeztet az eseményre. Iskoláit Szebenben kezdte, és a kolozsvári református Kollégiumban folytatta. Budapesten az Állatkert több épülete, iskolák, lakótelepek, templomok fűződnek a nevéhez. Kós sokat tanult a kalotaszegi, székelyföldi építészettől is, bár azt sem tagadta meg soha, hogy kedvenc áramlatai közé tartozik a keresztény keleti művészet. Kós Károly ma is élő példakép lehet minden generáció számára. /Sándor Boglárka Ágnes: Kósról, fiataloknak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./"
2003. február 14.
"Peres úton is kész érvényt szerezni igazának a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, mivel úgy véli, a Mecénás Alapítvány és a katolikus egyház eltulajdonította az NKÖM-hez tavaly benyújtott 320 millió forintos pályázatát. A pénzt egy Érmindszenten létesítendő Ady-emlékhely költségeire pályázta az egyházkerület. Ezt állapította meg sajtótájékoztatóján Tőkés László református püspök. Kincses Előd ügyvéd véleménye szerint felmerül a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) felelősségének kérdése is. Az egyházi, kulturális és turisztikai célokat szolgáló Ady-zarándokhely projektjét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 7 millió forintért készíttette el az NOS Kft.-vel, magyar költségvetési támogatásból, az Orbán-kormány idején. Rockenbauer Zoltán miniszter 2002. máj. 24-i keltezésű levelében tájékoztatta Tőkés Lászlót arról, hogy az egyházkerület projektjét elfogadták, és arra az egyházi kulturális alapból 320 millió forintot utalnak ki. A kormányváltást követően a támogatás ügye elakadt. A püspök több, Medgyessy Péter miniszterelnökhöz és Kiss Elemér kancelláriaminiszterhez intézett levélben sürgette a pénz folyósításának megkezdését, mindhiába. Ennek ellenére novemberben letették az emlékhely alapkövét. Tőkés László dec. 12-én Szabó Vilmos államtitkárral folytatott megbeszélésén értesült arról, hogy az érmindszenti tervet úgymond "Tempfli József püspöknek adták". A valóság az, hogy a Miniszterelnöki Hivatal a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által elnyert pályázati támogatást a Mecénás Alapítvány és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség rendelkezésére bocsátotta, amint ez Szabó Vilmos jan. 21-i keltezésű, Tőkés Lászlónak címzett leveléből kiderül. A püspök szerint a magyar kormány határon túlra exportálta klientúraépítő törekvését. A püspök bejelentette, levélben fordult Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz, Kiss Elemér kancelláriaminiszterhez, Szalay István államtitkárhoz, Rockenbauer Zoltán és Matolcsy György volt miniszterekhez, tegyenek annak érdekében, hogy a támogatás a projekt tulajdonosához, a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez kerüljön. Fodor József, a nagyváradi római katolikus püspökség általános helynöke elmondta: "Mi nem nyújtottunk be pályázatot az Ady-központra, ezt nekünk a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma részéről felajánlották, és mi elfogadtuk." /Pengő Zoltán: Tőkés László kártérítést követel. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./ A Mecénás Alapítványt Meggyessy Péter miniszterelnök barátja, Mudura Sándor vállalkozó alapította, Medgyessy tehát barátjának adta az eredetileg Tőkés Lászlóék által pályázott és elnyert összeget, 320 millió forintit. Nem ez az első eset, hogy Medgyessy barátját segíti, emlékeztetett a Magyar Nemzet. Az állami tulajdonú Eximbank szokatlan módon hétéves futamidőre adott tízmilliós hitelt a bevásárlóközpont építésére. /Lukács Csaba: Újabb százmilliók baráti alapon. = Magyar Nemzet (Budapest), febr. 14./"
2003. február 14.
"A Magyarország és Szlovákia, illetve Románia közötti párbeszéd folytatására buzdított a kedvezménytörvény módosítása ügyében Rolf Ekeus, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa febr. 13-án Budapesten. Rolf Ekeus elmondta: a kedvezménytörvény szándékát, szerepét, kihatását vizsgálja a Magyarországgal szomszédos országokban és a régióban. /Az EBESZ kisebbségi főbiztosa Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./ "
2003. február 14.
"Decemberben elkészült a Kis-Küküllő Menti Térségi Társulás (KTT) tanulmánya a térség stratégiájáról. A tanulmány a polgármesteri hivatalokba került, hogy ott felhasználhassák. Borbély Emma, a KTT ügyvezető elnöke kifejtette, az átfogó tanulmány majd egyévi felmérés, gyűjtő- és kutatómunka eredménye. A nagy gonddal gyűjtött adatok feldolgozása a Székelyföldi Közösségfejlesztő Egyesület, a budapesti Szent István Egyetem Menedzsment és Marketing Tanszéke valamint a Békéscsabai Regionális Munkaerő-fejlesztő és - képzési Központ segítségével történt. /k.k.: Stratégiai tanulmány a Kis- Küküllő mentén. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./ "
2003. február 15.
"Budapesten, a mezőgazdasági könyvhónap keretében, febr. 3-án került sor az Év Szerzője Díj átadására, amelyet Csávossy György vehetett át a Jó boroknak szép hazája, ERDÉLY /Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2002/ című bormonográfiájáért. A kötetet, illetve a szerzőt dr. Aranyossy Árpád mutatta be. Csávossy György kifejtette, nagyon örül, hogy ezt a munkát befejezhette, és letehette a magyar szakkönyvkiadás, az olvasótábor asztalára. /Köllő Katalin: Jó boroknak szép hazája, Erdély. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./"
2003. február 15.
"Kós Károly születésének 120. évfordulóján Budapesten, a Petőfi Múzeumban kiállítás nyílt rendkívüli életművéről. A budapesti Állatkert pavilonjai, a zebegényi, az óbudai, a csucsai, a kolozsvári Monostor utcai templom, a kolozsvári magyar színház, számos sepsiszentgyörgyi épület, köztük a Székely Nemzeti Múzeum, a református iskola, a sztánai Varjúvár s még számtalan lakóház, középület tervrajza - hozzájuk a megvalósult építmények fényképe. Újság- és könyv-címlapok, plakátok, grafikák saját építész szakírói, művelődéstörténeti, szépirodalmi könyveihez és más szerzők: Nyírő József, Tamási Áron, Gulácsy Irén, Móricz Zsigmond, Áprily Lajos műveihez. Plasztikák, plakettek, levélpapírok, épület- berendezések, lapalapítások, művészcsoportok létrehozása... Szerteágazó életmű. Erdélyben csak a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum őriz jelentősebb részt a hagyatékból. Innen eredeti anyagot nem sikerült szerezni, az ott készült fotókkal helyettesítik azokat. Amikor Kós Károly sztánai házát feldúlták (1944-ben), megsemmisült művészi munkásságának jelentős része. /K. M.: Az erdélyi polihisztor emlékkiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./ "
2003. február 17.
"Az Irak ellen tervezett háború elutasításáért, a béke megőrzéséért febr. 15-én tömegtüntetéseket rendeztek szerte a világon. A világ hatszáz városában a szervezők szerint több mint tízmillió ember tiltakozott az amerikai háborús terv ellen: Londonban egymillió, Olaszországban hárommillió, Spanyolországban négymillió, Berlinben félmillió ember vonult az utcákra. Ázsiában is többezres tüntetéseket tartottak. Olyan tüntetésről, amelyen incidens történt, csak Görögországból érkezett hír. Athénban a rendőrség az amerikai nagykövetség épülete közelében összecsapott a tüntetőkkel, és könnygázt vetett be ellenük. A békésen tüntetők többezres tömegéről levált anarchisták több száz fős csoportja benzines gyújtópalackokkal, kövekkel dobálta meg a rendőröket. Az ország északi részén fekvő Szalonikiben a rendőrök szintén összecsaptak az amerikai konzulátus előtt tüntető anarchistákkal. Tokióban folytatódott az amerikai nagykövetség előtt egy hónap óta tartott ülődemonstráció. A legjelentősebb ausztráliai demonstráció a pénteki melbourne-i volt. A százezres tömeget a legkülönbözőbb korú résztvevők alkották. A hatóságok szerint a vietnami háború óta ez a legnagyobb háborúellenes megmozdulás Melbourne-ben. A tüntetés John Howard miniszterelnök ellen is irányul, aki korábban 2000 katonát és harci repülőgépeket küldött a Közel-Keletre. (Nagy-Britannia mellett Ausztrália az egyetlen ország, amely katonai erőt küldött az Arab-öbölbe az Irak elleni háborúra készülve.) 750 ezer és kétmillió közé tették a londoni tüntetők számát. Kétszázötven más brit városból is érkeztek tiltakozók. Lemondásra szólította fel Tony Blair miniszterelnököt Harold Pinter drámaíró a nagygyűlésen mondott beszédében, amit óriási üdvrivalgással fogadtak. Párizsban 250 ezer ember tiltakozott. Az osztrák fővárosban a rendőrség szerint 15 ezer, a rendezők szerint 20-30 ezer ember vonult fel. Brüsszelben több ezres háborúellenes tüntetéseket tartottak. Alig kétszáz ember tüntetett Belgrád főterén. Moszkvában közel ezer ember tüntetett a kommunista párt felhívására. Zágrábban tízezren tüntettek, Szófiában kétezren,. Prágában és Ostravában háromszáz ember tüntetett. A tömegtüntetések sorából az Egyesült Államok városai sem maradtak ki. A legnagyobb, több tízezer embert mozgósító demonstrációra New Yorkban került sor. Budapesten két békedemonstráció is volt. A Békelánc elnevezéssel tartott rendezvény résztvevői a Szabadság-hídon láncot alkotva békeüzeneteket tartalmazó papírhajókat dobtak a Dunába. A hídtól egészen a Kálvin térig folyamatos volt a sor a járdán, ahogy az Erzsébet tér felé vonultak. A Civilek a Békéért nevű tömörülés szervezésében az Andrássy úton vonultak végig az emberek, akik annyian voltak, hogy le kellett állítani az autóforgalmat. A Civilek a békéért mozgalom petíciót juttatott el az Országgyűléshez és az amerikai követségre, amelyben elítélték a Bagdad elleni katonai akciót. Bukarestben néhány tucat ember vett részt a rendezett tüntetésen. / Háborúellenes tömegtüntetések világszerte. Kolozsváron alig százan, Bukarestben harmincan tiltakoztak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"
2003. február 17.
"Febr. 15-én elsöprő többséggel ismét Dávid Ibolyát választotta meg az MDF elnökének a párt XVIII. országos gyűlése Budapesten. Az immár harmadszor elnökké választott Dávid Ibolya pártelnöki beszámolójában hangsúlyozta: a Magyar Demokrata Fórum, megőrizve nyugalmát, szilárdan áll a politikai paletta jobbközép oldalán. Szavai szerint szövetségi politikájában a fórum "balra zárt, a radikális jobboldallal ugyancsak tartózkodó". - A demokrata fóruméhoz hasonló értékrendű és törekvésű Fidesszel azonban együttműködésre kész a párt, mert ma két olyan kormányzóképes erő van: a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum, amely képes leváltani a jelenlegi kormányzatot - jelentette ki Dávid Ibolya. Hozzátette: az MDF lehet ismét az a társadalmi erő, amely hozzásegíti a magyarságot a polgári fejlődés folytatásához, "az MDF szellemi, erkölcsi tőkéje, tartalékai óriásiak, akár kormányon, akár ellenzékben van a párt". Az elnök az MDF küldetésének nevezte, hogy "úgy csatlakozzunk Európához, hogy a magyar nemzet, magyar polgárok érdekei tartósan és sikerrel érvényesüljenek". Pokorni Zoltán a Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében hangsúlyozta: "értékeinket megvédeni, valóra váltani csak közösen tudjuk", ezért az MDF-nek és a Fidesznek közös a feladata és a hivatása. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt hangsúlyozta: a szövetség egyenlő közelséget szeretne kialakítani a magyar politikai élettel, mert ez az erdélyi magyarság számára létérdek. Megjegyezte, hogy az MDF számunkra az a párt, amely első kormányra kerülése óta nyíltan vállalta a határon túli magyarság ügyét, és létrehozta ennek intézményi alapjait. /Dávid Ibolyát újraválasztották az MDF élére. Markó Béla az egyenlő közelség elvét hangsúlyozta Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"
2003. február 17.
"Az Európai Néppárt (EPP) magyar tagpártjai egyetértenek abban, hogy Európa új alkotmányában szerepeltetni kell a kisebbségek ügyét - derült ki febr. 14-én, miután Orbán Viktor volt kormányfő kezdeményezésére a néppárt magyar tagpártjainak (Fidesz, RMDSZ, MDF, MKP, VMSZ) vezetői megbeszélést folytattak Budapesten. A tanácskozást követően Orbán Viktor - aki a néppárt alelnöke - emlékeztetett arra, hogy az európai alkotmányhoz Szájer József parlamenti alelnök - aki a Fidesz képviseletében vesz részt az Európa jövőjével foglalkozó konvent munkájában - adott be módosító javaslatokat, amelyek azt célozzák, hogy az alaptörvény megfelelő súllyal kezelje a magyar kisebbségek ügyét. A megbeszélésen az európai alkotmányon kívül a kedvezménytörvény ügye is szóba került. Orbán Viktor megfogalmazása szerint a jelenlévők egyetértettek abban, hogy a kedvezménytörvény eredeti célja megőrzendő és az abban szereplő kedvezmények fontosak. Mint mondta, a törvénymódosításnak elengedhetetlen része, hogy a változtatási javaslatot előbb- utóbb a MÁÉRT is megvitassa. Markó Béla a kedvezménytörvény kapcsán azt emelte ki: nem szabad szűkíteni a kedvezmények körét. Azt azonban hozzátette, egyetértenek azzal, hogy a jogszabályt az európai vélekedéshez kell igazítani. /Az EPP magyar tagpártjainak megbeszélései. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./ "
2003. február 18.
"Tőkés László püspök febr. 7-én kiadott nyilatkozatában kiemelte, az alapszerződés autonómiaellenes záradékától az RMDSZ-nek az erdélyi magyar nemzeti közösség önkormányzatiságát feladó kongresszusáig egyenes út vezetett, éspedig: a neptuni megalkuvó politika betetőzésének útja. A mostani RMDSZ már nem a magyar nemzeti közösség demokratikus közakaratából, hanem a bukaresti és budapesti utódkommunista hatalomtól nyeri legitimációját. Medgyessy Péter miniszterelnök éppen olyan rosszul tette, hogy eljött Szatmárnémetibe, mint azt, hogy múlt év dec. 1-jén, Budapesten részt vett Erdély elszakításának emlékünnepén. Adrian Nastase miniszterelnök mindkét fényes politikai sikeréhez pedig csak gratulálni lehet. "Ezek után Anyám vajon milyen álmot ígér a Holt-tenger fenekére süllyedt Pusztakamarásnak?" Az elnyomó hatalommal összefonódott RMDSZ öntömjénező sikerpropagandája közepette a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szatmárnémeti rendkívüli közgyűlése vállalkozik arra a szerepre, melyet az RMDSZ eljátszott. /Tőkés László püspök: Rendhagyó nyilatkozat egy kongresszusról és egy közgyűlésről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./"
2003. február 20.
"Tüdős S. Kinga /sz. Sepsiszentgyörgy, 1948/ Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen párhuzamosan végezte a pszichológia és a művészettörténet szakot. A pszichológia szakra vették fel, azután Budapesten jelentkezett a művészettörténet szakra is. A két szakot nem lehetett társítani, így párhuzamosan végezte a két szakot. Bejutott az Eötvös Kollégiumba, megismerkedett olyan értelmiségiekkel, mint Csoóri Sándor, Utassy József, a két Kósa, Borsi Kálmán Béla. A diploma megszerzése után Budapesten a Magyar Nemzeti Galéria alkalmazta kutatónak. 1878-ban férjhez ment Tüdős István bukaresti pszichológus egyetemi tanárhoz. Csucsuja István a Iorga Intézetből hazament Kolozsvárra egyetemi tanárnak - ott van most is -, megürült a posztja. Demény Lajos, a nemzetiségi osztály vezetője hívta Tüdős S. Kingát, jöjjön az intézetbe, Csucsuja helyére. Sokat tanult Demény Lajostól és Vekov Károlytól, aki később Kolozsvárra távozott, jelenleg parlamenti képviselő. Demény Lajos tanácsára fordult a forráskutatás felé. Anyagot gyűjtött a Székely Oklevéltár következő kötetéhez. Tüdős S. Kinga 1995-ben szerezte meg a doktori címet, az 1935. évi székelyföldi katonai összeírásokat dolgozta fel, ez könyvalakban is megjelent: Erdélyi hétköznapok, Osiris Kiadó Budapest, 2001. Tüdős S. Kinga fontosabb tanulmányai és könyvei: Erdélyi védőrendszerek a XV-XVIII. Században /Osiris, Budapest, 1995/, ennek bővített változata a Háromszéki templomvárak /Mentor, Marosvásárhely, 2002/, Egy székely nemesasszony élete és személyisége Apafi korában /Tanulmány Lázár Erzsébet gyergyószárhegyi grófnőről, Sárospatak, 2000./, Székely főnemesi életmód a XVIII. század alkonyán /Kriterion, 1998/. Társszerzője volt a Scripta manent címmel 2001-ben Demény Lajos akadémikus 75. születésnapjára megjelent kötetnek. Legújabban a Duna Televízióban mutatja be Erdély műemléktemplomait. Tüdős S. Kinga elmondta, hogy nem fogadják tárt karokkal a levéltárakban, de amikor látják, hogy jegyzetel az asztalnál, beletörődnek. Munkássága, érdeklődési köre sokirányú. Tíz éve gyűjti az erdélyi iskolamesterek, deákok, papok, prédikátorok adatait. Hasonlóan gyűjti a végrendeleteket, az eddig összegyűlt anyagból elindítja az Erdélyi testamentumok sorozatot. A háromszéki anyag már összeállt: 1958-tól 1711-ig 140 ember végrendeletét teszi közzé forrásanyagként. A következő kötet lesz: Erdélyi főnemesek és nemesek testamentumai. A legizgalmasabbnak tartja az egyik következő kötetet: Erdélyi fejedelmek testamentumai. Nagy segítség számára, hogy a Mentor Kiadó vállalja munkái közzétételét. Tüdős Simon Kinga kitért arra, hogy a román szakkiadványok recenziókban közlik a magyar történészek munkáit, így a román történészek nagy vonalakban ismerik munkásságukat. A székely katonai összeírások, vagyis a lustrák, továbbá az általa közölt forrásmunkákban ezer és ezer személy adatai fordulnak elő, ezek mind magyar nevek. Hogyan lehet ezután hangoztatni, hogy Székelyföldön román őslakók éltek, akiket azután elmagyarosítottak. Ha egész vidékek /Kászon, Gyergyószék, Orbaiszék stb. - nem mutat ki egyetlen idegen hangzású nevet, akkor ezen nincs mit vitatkozni. Ahol elvétve előfordul román név, ott megjegyzik, hogy Havasalföldről vagy Moldvából jött ide. Demény Lajos a Székely Oklevéltár hatodik kötetében közli Marosszék, Aranyosszék, Csík, Gyergyó, Kászon és Udvarhelyszék 1635 és 1653 közötti összes hadköteles férfiainak névsorát. Ez elég bizonyíték. Rengeteg feltárni való anyag várja még a kutatókat a levéltárakban. Megírta Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben című könyvét a következő alcímmel: Jövevényjobbágyok Háromszéken 1616-1698. Ez a munkája is igazolja, hogy nem igaz az a vád, hogy a magyar nemesek elnyomták a románokat. Az általa közölt szerződésekből más kép tárul elénk. Kiderült, hogy a román jobbágy még előnyöket is élvezett. / Tüdős Simon Kingával beszélget Barabás István. = A Hét (Bukarest), febr. 13., folyt.: febr. 20. /"
2003. február 21.
"Tőkés László szerint a határon túli magyarság anyaországi támogatását illetően szerkezeti, szemléleti és nagyságrendbeli változásra lenne szükség. Erről febr. 20-án, Semjén Zsolt országgyűlési képviselővel (Fidesz), az előző kormány egyházügyi helyettes államtitkárával közösen tartott sajtótájékoztatóján beszélt Budapesten. Tőkés László hangsúlyozta, hogy a támogatásnak normatív jellegűnek kell lennie, növelni szükséges az elosztás nyilvánosságát, s nem szabad, hogy a politikának közvetlen beleszólása legyen a nemzeti érdekeket szolgáló források elosztásába. Véleménye szerint a határon túli magyarság tavalyi, összességében 10 milliárd forint körüli támogatása "kerekítési hibaszázaléknak is felfogható" a magyar költségvetés 6300 milliárd forintos kiadási főösszegéhez képest, s mára kijelenthető: a kedvezménytörvény végrehajtása megtorpant. /Tőkés László a támogatásokról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./"
2003. február 21.
"Febr. 21-én nyílik Budapesten, a Terror Háza Múzeumban a Márton Áron püspök életművét bemutató időszaki kiállítás, amelynek mottója a boldogemlékű püspök szavait idézi: "Az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában az üldöztetés és a börtön nem szégyen, hanem dicsőség." A kiállítást Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke nyitja meg, a megnyitóbeszédet pedig Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki általános helynök tartja. A Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány 2000 decemberében vásárolta meg az Andrássy út 60 szám alatti épületet, azzal a céllal, hogy a magyar történelem két terrorrendszerének bemutatására múzeumot hozzon létre. A múzeum alapítása óta egyik legfontosabb feladatának tekinti azok életsorsának bemutatását, akik hitükre és meggyőződésükre támaszkodva ellenálltak a diktatúrának. Ezek közül kiemelkedik Mindszenty József bíboros-hercegprímás személye és életműve, mely az egyházi ellenállást bemutató kiállítás középpontjában van. /Kiállítás Márton Áron püspökről. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./"
2003. február 21.
"Orbán Balázs kutatásai óta nem készült olyan felmérés, amilyenre Sepsiszéki Nagy Balázs vállalkozott. Két kötet már megjelent a Nap Kiadó gondozásában: Háromszék, illetve Csík-, Kászon- és Gyergyószék ismertetése. Nagy Balázs Budapesten szerzett néprajz szakos diplomát. Nagy Balázs elmondta, hogy 1989-ben ment Magyarországra. Azzal a tudattal végezte az egyetemet, hogy tanulmányai befejezése után hazatér a szülőföldre. Elhatározta, hogy bejárja az egész Székelyföldet, a falvak jelenlegi állapotát rögzíti. Ez a terve lassan valóra válik, és lassan befejeződik. 1995 szeptemberében kezdte meg Székelyföld bejárását. 1998 decemberében jelent meg a Székelyföld falvait bemutató könyvsorozatának első kötete: Székelyföld falvai a huszadik század végén. Háromszék, Kovászna megye, I. kötet. Minden falu jelenlegi helyzetét mutatja be, kezdve népességi adatokkal, az 1992-es népszámlálás alapján. 2003 tavaszára várható Székelyföld falvai a huszadik század végén, Udvarhelyszék című kötetének megjelenése. /Bán Péter: Sepsiszéki Nagy Balázs - Orbán Balázs nyomában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 21./"
2003. február 21.
"Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költő febr. 21-én veszi át Budapesten a Palládium-díjat, amellyel a 2001-ben létrejött Palládium Alapítvány kuratóriuma az előző év legkiemelkedőbb szépirodalmi, társadalomtudományi és képzőművészeti teljesítményét jutalmazza. Kovács András Ferenc Aranyos vitézi órák /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című verseskötetével érdemelte ki a díjat. Ugyancsak díjazott Balla Zsófia költő, Molnár Antal történész és Varga Patrícia Minerva festőművész. Rugási Gyula bibliakutató különdíjat kap. /Kovács András Ferenc Palládium-díjas. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./ "
2003. február 22.
"A csángók oktatási helyzetéről rendeztek konferenciát febr. 21-én Budapesten. Az általános iskolától az egyetemig tartó magyar nyelvű oktatási program kidolgozására lenne szükség annak érdekében, hogy a csángók megőrizhessék kultúrájukat Romániában, majd az Európai Unióban - hangzott el rendezvényen. A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány által szervezett, a Veszélyeztetett európai kisebbségi kultúrák az oktatásban című konferencián előadó magyarországi, erdélyi és csángó oktatási szakemberek arra kerestek választ, hogyan biztosítható a moldvai magyarok kultúrájának, nyelvének megőrzése. Pálinkás József, a Professzorok Batthyány Körének elnöke, volt oktatási miniszter szerint a kulturális sokszínűség megőrzése nemcsak az egyes országoknak, hanem Európának is érdeke. Pálinkás József örömét fejezte ki, hogy 44 év után 2002 szeptemberétől két moldvai csángó községben, Klézsén és Pusztinán ismét lehetőség nyílt a magyar nyelv mint anyanyelv általános iskolai tanítására. Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy az iskolai tanításon kívül meg kell teremteni a különböző közösségi házakban a magánoktatás formáit is. Szép Gyula, az RMDSZ kulturális alelnöke szerint a "törékeny sikert" a romániai hatalommal való folyamatos párbeszéddel meg lehetne szilárdítani. Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke, Pusztinán tanító fiatal magyar tanár arról beszélt: a legfeljebb 60 ezerre becsült csángó közösségnek nincsen hagyományos értelemben vett magyarságtudata, csak egyfajta "bujkáló identitástudata". Véleménye szerint a moldvai magyarokban tudatosítani kell, hogy ők a magyar kultúrához tartoznak, ehhez pedig csángó fiatalok elitképzésének elindítására lenne szükség Erdélyben és Magyarországon. A csángó magyarok oktatási helyzetéről rendezett konferencia szorosan kötődik a febr. 22-én Budapesten tartandó hagyományos csángó fesztiválhoz, melyet idén is a Petőfi Csarnokban rendeznek meg. /Elitképzés szükséges. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./"
2003. február 22.
"A kolozsvári Állami Magyar Színház febr. 23-i bemutatója több száz embert mozgat meg, a társulat tagjai mellett színpadra lép mintegy 130 gyermek, de az 50 tagú zenekarnak is nagyrésze a zenelíceum diákjaiból tevődik össze. A vasárnapi iskola, avagy Noé bárkája című produkciót Selmeczi György álmodta színpadra, a bemutatón a karmesteri szerepkört is betöltve. Az előadás első része ősbemutatónak számít. A vasárnapi iskola forgatókönyvét Visky András írta, Selmeczi György szerzett hozzá zenét, a második részben pedig Benjamin Britten Noé bárkája című gyermekoperája kerül színpadra. Selmeczi György karmester, zeneszerző, operarendező, egyetemi tanár, zongoraművész. Az előadással azt keresi szellemi és érzelmi értelemben, amely "megvéd bennünket attól a tömérdek fertőzéstől, aminek mi és a gyerekeink is ki vagyunk téve." Ugyanis "elvesztettük a közös pontokat a generációk között." Nem születtek meg a szülő és gyermek közötti közös élmények, közös eszmények. Selmeczi Kolozsváron született, Budapesten él, de lelkileg nem távolodott el szülővárosától. "Kolozsvárnak, az én értékrendemben, van egy szakralitása" - hangsúlyozta. /Köllő Katalin: Rendkívüli újdonság a sétatéri színpadon. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./"
2003. február 24.
"Febr. 24-én Budapesten ülésezett a Magyarok Világszövetségének Kárpát-medencei elnöksége, mely egyesíti a magyarországi és a szomszédos államokban élő magyar közösségek képviselőit. Az egyesült Kárpát-medencei régió ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött arról, hogy az áprilisi népszavazáson NEM szavazatra biztatja Magyarország polgárait. Borbély Imre, a régió társelnöke eljuttatta az MVSZ Sajtószolgálatához a régióelnökség nyilatkozatát: Az Európai Unió jogszabályai által is előírt méltányosság és esélyegyenlőség elveit súlyosan sérti az a körülmény, hogy a magyar termőföld külföldiek számára történő áruba bocsátása a csatlakozást követő 7. évben kötelezővé válik. Minden előrejelzés szerint abban az időpontban a nyugati átlagkereset még többszörösen felülmúlja a hazait, miközben a magyar termőföld ára többszörösen alulmarad a nyugati föld áránál. Ez előrevetíti egy pannon Palesztina rémképét.A csatlakozási tárgyalások alatt nem rendeződött megnyugtatóan a leszakítot magyar nemzetrészek és Magyarország jogviszonya, nem biztosított a jövőbeni szabad mozgás. Tiltakozunk a vízumkényszer indokolatlan bevezetése ellen, mely Kárpátalja és Délvidék magyarjait vasfüggönyként választja majd el az anyaországtól. Ezért az MVSZ régióelnöksége felszólítja az áprilisban szavazókat, hogy nemmel szavazzanak. A "NEM" győzelme megnyitná a lehetőséget, hogy a csatlakozási feltételeket a méltányosság és esélyegyenlőség elvei szerint újratárgyalják. A magyar föld elidegenítésének kérdéskörében a méltányosság és esélyegyenlőség akkor adottak, amikor a földár és az átlagjövedelem Magyarország és az EU régi tagállamai között kiegyenlítődik. /NEM-zet az Európai csatlakozásra! A MVSZ Kárpát-medencei elnökségének felhívása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./"