"Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke cáfolta azokat a kijelentéseket, amelyeket a Krónika, illetve a Cotidianul bukaresti román lap tulajdonított neki, miszerint helyteleníti, hogy az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának elnöki tisztét Markó Béla, az RMDSZ elnöke látja el. Az MTI-nek adott nyilatkozatában Pomogáts Béla tiltakozott amiatt, hogy olyan kijelentéseket tulajdonított neki a romániai sajtó, amelyek el sem hangzottak. /Pomogáts Béla cáfol. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke leszögezte, hogy ő maga tettem fel a kérdést Pomogáts Bélának: mi a garancia arra, hogy nem politikai alapon kerül szétosztásra az az összeg, amit a budapesti kuratórium Erdélybe irányít át? Ezzel kapcsolatban mondta el Pomogáts Béla: nem ért egyet azzal, hogy az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma kizárólag politikusokból áll, és Markó Béla szövetségi elnök vezeti a testületet. Majd azt is elmondta, hogy nyilvánvaló: a végső döntéseket nem a romániai testület, hanem a budapesti nagy kuratórium hozza meg. Ha ő azt fogja tapasztalni, hogy az RMDSZ belső ellenzékéhez közel álló pályázók folyamatosan kedvezőtlen elbírálásban részesülnek, ha kizárólagosság érvényesül az egyik oldal részéről, akkor kész lesz ezt Budapesten korrigálni. /Mondta? Nem mondta? Pomogáts Béla neki tulajdonított kijelentést cáfol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Egy fiatal bukaresti román történész a nemrég Kolozsváron tartott csángó konferencián előadásában arra derített fényt, hogy a moldvai csángókat maga a moldvai katolikus egyház minősítette a negyvenes években román eredetűeknek azért, hogy megvédje a román hatalom részéről őket ért jogfosztással szemben. Az alapos kutatói munka eredményeként született bejelentést a konferencia hazai és külföldi kutatói elismeréssel fogadták. A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT), a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék és az MTA Kisebbségkutató Intézete szervezésében rendezett konferenciáról, Marius Diaconescu nagy visszhangot kavart előadásáról Pozsony Ferenc, a KJNT elnöke, a Babes-Bolyai Tudományegyetem néprajz tanszékének tanára beszélt. A Kolozsváron ápr. 26-án tartott konferencián olyan, a csángókkal foglalkozó kollégák voltak jelen Jászvásárból, Bukarestből, Kolozsvárról, Budapestről, Debrecenből, Miskolcról, Németországból. Néprajzosok, nyelvészek, történészek szakmai megbeszélése volt. Marius Diaconescu, a Bukaresti Tudományegyetem történeti karának előadó tanára bemutatta, pontosan dokumentálva, hogy az 1940-es évek elején a moldvai katolikusság, hogy megvédje a moldvai katolikus magyarságot az Antonescu-féle atrocitásoktól - állampolgári jogaiktól fosztották meg őket, például nem vásárolhattak földet, nem állították ki számukra az állampolgársági bizonylatokat -, megalkotott egy mítoszt, eredettörténetet, mely arról szól, hogy a moldvai katolikusok erdélyi románok, akiket a Székelyföldön félig-meddig elmagyarosítottak, és ezért Erdélyből Moldvába menekültek.A román tudósok jó része már akkor is tudta, hogy ez koholmány. Később ezt az elméletet Dumitru Martinas újra elővette, munkáját a román hatalom dogmává merevítette. A hatalom 1990 után is dogmaként kezelte ezt az eredetmítoszt, amit a román tudományosság azóta sem fogadott el. Marius Diaconescunak lehetősége volt román egyházi levéltárakat átnéznie, állami levéltárakban, sőt, a vatikáni levéltárban is kutakodott, jól beszél és olvas magyarul. A jászvásári egyház szárnyai alatt hetente jelennek meg falumonográfiák, könyvek, ahol szajkózzák a már említett eredetmítoszt, de hosszú távon ezek nem számíthatnak elismerésre. Hamarosan megjelentetik a kolozsvári konferencia anyagát, és igyekeznek ezt idegen nyelveken is közzétenni, sőt, a világhálóra is feltenni. /Fekete Réka: Nemzet-nemzetiség: Megdőlt a román eredetmítosz (Csángó konferencia politika nélkül). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./"

"A Varadinumot indító nyitóünnepség után az Erdélyi Magyarok Egyesülete szervezésében Szent László király középkori freskóábrázolásairól készített 25-30 fényképet tekinthették meg. A budapesti székhelyű egyesület 15 esztendeje rendez erdélyi vonatkozású tárlatokat, a téma legnagyobb kutatója László Gyula professzor, tájékoztatta hallgatóságát B. Kiss Béla elnök. A képanyagot Gondos Béla és Horváth Zoltán György készítették, Varadinumra azonban csak a legjellegzetesebb képek érkeztek. A muravidéki Bántornya, a felvidéki Kakaslomnic, vagy a cserháti Terecske templomainak László-képei éppúgy föltűnnek, mint az ismertebb Ócsa, Siklós vagy a szászok lakta Nagyszeben, a székelyföldi Bögöz, Székelyderzs, Szék, Bibarcfalva és Kézdiszentlélek. Hagyományos rendezvénye a Varadinumnak az Apáról fiúra, népi mesterségek bemutatója. /(Balla Tünde): XII. Festum Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"A Kendemag Egyesület máj. 4-i budapesti szereplésére reagált a kolozsvári lap. Alattomos támadás indul a fiatalság ellen: egy alapítvány - arroganciáját kihangsúlyozva - anyák napjára időzítette "demonstrációját". Félrevezető szimbólumrendszert használtak: a születést jelentésében hordozó magot, s a születőben lévő európai uniós koszorút. Némileg megnyugtató, hogy megfelelő erejű ellentüntetés bontakozott ki. Bár a magyar kormány és az MSZP sietett kijelenteni, hogy esze ágában sincs "liberalizálni a drogfogyasztást", mégis Lendvai rendőrsége előszeretettel "ellentüntetőket" tartóztatott le. A szervezet szeretné a drogfogyasztás büntetlenségét biztosítani, s mindezt "szakemberek", művészek közreműködésével, s természetesen nagy nyilvánosság bevonásával. /Y. Szabó Gyula: A mustármagtól a kendermagig. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Máj. 14-én a fórummozgalom üzenetéről, a magyar autonómia kérdéséről tájékoztatta a román média képviselőit Tőkés László református püspök, Toró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete ügyvivő bizottságának elnöke és Szilágyi Zsolt képviselő, a testület tagja, a Reform Mozgalom elnöke a bukaresti sajtóértekezleten. Tőkés László elmondta, fontosnak tartják a román sajtóval való kommunikációt, ugyanakkor tervezik az összes román párt megkeresését a párbeszéd kialakítása érdekében. Toró T. Tibor úgy véli, hogy a helyhatósági választásokat megelőző időszakban új politikai szervezetek jelennek meg a magyar közösségben, és részt vesznek a választásokon. Meggyőződése, hogy a parlamenti választásokon a magyarságot egyetlen szervezet képviseli majd. Toró T .Tibor hangsúlyozta: sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, sem a 31 tagú Kezdeményező Testület nem kíván az RMDSZ alternatívájaként fellépni. Tőkés László és Toró T. Tibor máj. 15-én ma Budapesten is sajtótájékoztatót tartanak, amelynek a témája a státustörvény kérdése lesz, ugyanis jövő héten kerül sor a Magyar Állandó Értekezletre (MÁÉRT). Tőkés László szerint a MÁÉRT nagyon "elegyszínűsödött", a politikai pluralizmus veszélybe került, a kedvezménytörvény felőrlése és magyartalanítása folyamatban van. Ezért szükségesnek tartják az önkormányzati kezdeményező testület nevében a MÁÉRT-hoz fordulni. /P. A. M.: Párbeszéd a román médiával és pártokkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

"A romániai sajtó különbözőképpen értelmezte Pomogáts Béla szovátafürdői kijelentéseit, erről kérdezte Pomogáts Bélát a lap munkatársa. Kolumbán Gábor aziránt érdeklődött, hogy a budapesti kuratórium leadta a maga jogkörét az alkuratóriumnak, s ezentúl az alkuratóriumok fognak dönteni a budapesti helyett? Erre Pomogáts válaszolta: a budapesti kuratórium dönt, figyelembe véve az alkuratóriumok javaslatait. A másik gondolat az volt, hogy az szabja meg a budapesti kuratórium döntéseit, ki adja be a pályázatot, hanem hogy a pályázat mit tartalmaz. Tehát a pályázat komolyságát és pontosságát vesszük figyelembe, nem a megfogalmazója politikai helyzetét. Kolumbán Gábor aggódott amiatt, hogy a jelenlegi romániai alkuratórium esetleg politikailag befolyásolt döntéseket fog hozni. Erre mondtam ő: ilyen döntéseket nem fognak jóváhagyni, a politikától függetlenül kívánnak dönteni. Pomogáts leszögezte, Markó Bélával 25 éve van jó barátságban. Pomogáts szerint a sajtóban számos valótlanság is megjelent.Tudatában van annak, hogy az erdélyi magyar közéletet ma nagyon mély árkok tagolják. Az Illyés Közalapítvány az egyensúlyteremtésben segíthet, de a békítésben nem, ugyanis azt a helyzetet, a romániai magyar közéletben, kellene megoldani. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület ugyanúgy pályázhat, ahogy eddig, Pomogáts garantálja, hogy pályázataikat szakszerűen fogják megítélni. Már most is, előzetesen megítéltünk egy összeget a Bethlen Gábor szoboravató ünnepségekre. Arra a kérdésre, hogy hol kell sürgős segítség, Pomogáts szerint a legfontosabb az oktatás területe, beleértve a felsőfokú oktatást, egyetemi képzést, egyetemek működését. Az erdélyi közoktatás támogatásával foglalkozik az Apáczai Közalapítvány és különböző magyarországi kormányzati programok. Fontos a kulturális intézmények biztonsága, a magyar házak, kulturális szervezetek működése, a sajtó, főleg kulturális sajtó, az irodalmi, a havilapok, a folyóiratok, hetilapok, s természetesen az elektronikus sajtó is. A harmadik nagy feladat a közösségszervezés, hogy az erdélyi magyarságnak legyenek olyan élő közösségei, amelyek az anyanyelvet és a magyar nemzeti kultúrát meg tudják tartani. Igen fontosak az egyházi közösség támogatása, mert Erdélyben az egyházi élet nem csak vallási közösséget jelent, hanem nemzeti közösséget is. /Balla Tünde: Exkluzív interjú Pomogáts Bélával, az Illyés Közalapítvány elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./"

"A határon túli magyarokról szóló törvény védelmében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulását kezdeményező testület felhívást intéz a máj. 24-re összehívott Magyar Állandó Értekezlethez (MÁÉRT), felkérve annak résztvevőit a kedvezménytörvény módosítására vonatkozó korábbi elvek és szándékok képviseletére. Tőkés László püspök máj. 15-i budapesti sajtótájékoztatóján úgy vélte: a kedvezménytörvény magyartalanítása, elsúlytalanodása több mint egy éve tart. Véleménye szerint a törvénymódosítás véglegesített szövegváltozatában a MÁÉRT tavaly novemberi ülésén elfogadott alapelveket kellene szem előtt tartani, vagyis a magyarságot egységes nemzetként értelmezni, és a magyar igazolványt alanyi jogon biztosítani a határon túli magyaroknak. Fontosnak nevezte, hogy a törvény preambulumában tételesen megmaradjon az egységes magyar nemzetre való utalás, és a kedvezmények és támogatások odaítélésének feltétele legyen a magyar igazolvány vagy a hozzátartozói igazolvány birtoklása. /Tőkés László a kedvezménytörvény módosításáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./"

"Tájékozódó látogatásra Kovászna megyébe érkezett a budapesti Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI), a székesfehérvári Oktatási Központ és a Magyar Szakképzési Tanács négytagú küldöttsége. A vendégek a megyei szakoktatás-szakképzés helyzetéről, gondjairól és lehetőségeiről beszélgetett a helyi oktatás vezetőivel - Keresztély Irma főtanfelügyelővel, Korodi Hajnalkával, az RMPSZ megyei elnökével, Popescu Marius szakfelügyelővel -, ellátogatott a Kós Károly, a Puskás Tivadar, a kereskedelmi és a Gábor Áron Iskolaközpontokba, az Amőba Oktatási Központba, Kézdivásárhelyen meglátogatták a New Fashion nadrággyárat is.A vendégek felajánlották többek között a tanulók gyakorlati oktatásának csere révén történő biztosítását, a szükséges anyagi források előteremtéséhez pedig a közös pályázatkészítést./(korodi): Közélet: Nemzetközi együttműködés a szakoktatásban (Magyar küldöttség látogatott Kovászna megyébe). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./"

"Története legfontosabb kongresszusára készül a Fidesz-MPP: a magyarországi rendszerváltó pártok közül elsőként önmaga újrafogalmazását, teljes átalakítását tervezi. A budapesti Kongresszusi Központban ápr. 17-én rendezendő, fontos alapszabály módosításokat és tisztújítást tervező kongresszusra a "civileket" is várják. A Fidesz ugyanis eddigi elitpárt minőségéből befogadó jellegű szövetséggé kíván válni, amelynek az állampolgárok valamennyi rétege számára lesz mondanivalója. Pokorni Zoltán, a párt egyik alelnök-várományosának megfogalmazása szerint eddig egyetlen rendszerváltó pártban sem történt olyan mértékű átalakítás, mint amilyenhez a Fidesz most készül hozzálátni. A Fidesz-Magyar Polgári Párt csatlakozik ahhoz a felhíváshoz, amelyet Tőkés László és Toró T. Tibor adott ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete nevében a státustörvény védelmében - áll a Fidesz nyilatkozatában. A dokumentum szerint "a jelenlegi magyar kormány olyan tehertételnek tekinti a határon túli magyarságot, amitől szabadulni akar", ezért "feláldozza őket a diplomáciai játszmában". A Fidesz-MPP nyilatkozatában leszögezi: nem ért egyet "a törvény eredeti célkitűzésének feladásával, a jogszabály kiürítésével, egy olyan antistátustörvény megalkotásával, mely kevesebb kedvezményt és támogatást nyújt a határon túli magyaroknak, mint amennyi őket a törvény 2001-es elfogadása előtt megillette". A párt ezért fontosnak tartja többek között, hogy a törvény preambulumában szerepeljen az egységes magyar nemzetre történő utalás, a kedvezmények odaítélésének legyen feltétele a magyar igazolvány, valamint a határon túli magyarokat a magyar állampolgárokéval azonos jogok illessék meg az oktatás és a kultúra terén. Szintén hangsúlyt fektetnek arra, hogy a határon túli magyar vidék szellemi és tárgyi örökségének megőrzése, népességmegtartó erejének, Magyarországgal való kulturális kapcsolatainak javítása, a Magyarországgal való kapcsolatok infrastrukturális feltételeinek megteremtése, fejlesztése szerepeljen a törvény céljai között - áll a Fidesz-MPP közleményében. /Csinta Samu: Szélesre tárják a bejárati ajtót a csatlakozni kívánók előtt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./"

"Nagyvárad zajlik a Varadinum, igényes előadások követik egymást. Osztatlan siker koronázta és állvatapsolás jutalmazta a budapesti Honvéd Táncegyüttes előadását. Zalder András nagyváradi képzőművésznek Nagyvárad legszebb épületeiről készített fényképeit a Foto Art Galériában és az Ady Középiskolában tekinthetik meg a betérők, Miklós János belényesi képzőművész munkái pedig a Bihar megyei RMDSZ székházában láthatók. /(Balla Tünde): XII. Festum Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./"

"Máj. 16-án kezdődtek Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban a Páskándi-ünnepségek a költő 70. születésnapja alkalmából. Az irodalmi tanácskozás témája Páskándi, az ember (A költő létmodellje) volt. Megnyitó beszédet mondott Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke. Az előadók között volt Dávid Gyula, Bertha Zoltán debreceni irodalomtörténész, Szakolczay Lajos budapesti irodalomtörténész, Demény Péter kolozsvári író és Takács Ferenc László budapesti politikai elemző. Székelyhídi Ágoston az Erdélyi Szövetség, a Rákóczi Szövetség és a Tokaji Írótábor nevében emlékérmet adott át Dávid Gyulának, Kötő Józsefnek és Muzsnay Árpádnak, az EMKÉ-ben kifejtett tevékenységük elismeréséül. Máj. 17-én Szatmárhegyen folytatódik a rendezvény, ahol felavatják a Volosin György vállalkozó által finanszírozott és Erdei István képzőművész által készített Páskándi-szobrot. /Elek György: Páskándi-ünnepségek 2003. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 17./"

"Máj. 17-re virradóra ismeretlen tettesek ismét pusztítottak Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben. Ezúttal dr. gróf Kuun Géza sírja esett a vandálok áldozatául. Gaál György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, a Házsongárd Alapítvány ügyvezető elnöke elmondta: gróf Kuun Géza 1839-ben született és 1905-ben halt meg Budapesten, a Magyar Főrendház tagja, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, az Erdélyi Irodalmi Társaság első alapító elnöke, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka volt. Felesége klasszicizáló síremléket készíttetett svéd gránitból a sírjára, amelynek két oldalszárnyán a gróf és felesége domborműves portréja található, koszorúval övezve. A középső rész párkányán lefátyolozott, kezében rózsaszálat tartó leány bronzalak áll. Egy hónappal ezelőtt már megrongálták a sírt, és a grófnő arcmását, illetve a mindkét portrét övező koszorút ismeretlen tettesek levették és elvitték. Újabban a leányalakot feszítették le, amelyet azonban a vandálok mintegy ötven méterre a sírtól az úton hagytak. Gaal György szerint a még meglévő bronzszobrokat össze kellene gyűjteni, hiszen nem az első és valószínűleg nem is az utolsó eset, hogy a sírrombolók megpróbálják ellopni azokat. /P. A. M.: Megrongálták Kuun Géza sírját. El akarták lopni a bronzszobrot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"

"Máj. 17-én Gyökerekből megújuló nép címmel evangelizációs napot szervezett Marosvásárhelyen a Mustármag-Kairosz Közösség és a Deus Providebit Tanulmányi Ház. Czakó Gábor budapesti író, a Duna TV Beavatás című műsora szerkesztőjének előadása zárta a napot. A Mustármag-Kairosz Közösség 1993-ban született óvónő-, tanítóképzős diákokból. Papp László nagyenyedi plébános a plébánián adott otthont ennek a kezdeményezésnek. Több együtt lakó diákcsoport alakult 2000-től Kolozsváron, 2001-től Marosvásárhelyen, mások külön élnek, hetente találkoznak, életüket megosztják és bekapcsolódnak az evangelizációs megújulás szolgálatába. Marosvásárhelyen az evangelizációra való felkészülés és az alkalmankénti találkozás a jellemzőbb. Czakó Gábor író, a Mozgó Világ egykori szerkesztője, sok kiváló könyv, mint A sárkánymocsár ura, Luca néni föltámadása című regények szerzője a kommunikációról, nyelvi fogalmakról, elvontabb kérdésekről beszélt. /(lokodi): Czakó Gábor író a Deus Providebit Ház vendége volt. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./"

"Fidesz-Magyar Polgári Szövetségre változtatta a párt nevét a Fidesz XVII. Kongresszusa az alapszabály módosításával, máj. 17-én Budapesten. A Szövetség születik címet viselő rendezvényen az alapszabály módosítása mellett elnökké választották Orbán Viktor volt kormányfőt. A módosított pártalkotmány szerint a szervezet rövidített neve ezentúl Szövetség, amelyben nyolc tagozat jön létre, így kulturális, nyugdíjas-, nő-, gazda-, munkás és alkalmazotti, falusi, önkormányzati és zöldtagozat. A jövőben lesz egy operatívabb ügyvezető és egy bővebb országos elnökség a szervezeten belül: az ügyvezető elnökség tagjai közé tartozik az elnökön kívül az országos választmány elnöke, a frakcióvezető, illetve a kongresszus által választott két alelnök. Szájer József, a párt alelnöke az emberi jogok magyarországi helyzetéről szóló határozati javaslatot ismertetve úgy fogalmazott: Magyarországra visszalopakodott a szocializmus emberi jogokat sértő gyakorlata, ezért önvédelemre hívják fel a társadalmat. Szavai szerint Magyarországon rendszeressé vált a rendőrség pártpolitikai befolyásolása, pártpolitikai célzatú perek indítása, a polgárok és civil szervezetek gyülekezési jogának korlátozása, a kormányt bírálókkal szembeni "felségsértési perek" indítása, a polgári nézeteket valló sajtóorgánumok ellehetetlenítése, a szólás-szabadság adminisztratív és büntetőjogi korlátozása. Németh Zsolt alelnök a magyar nemzetpolitika és a kedvezménytörvény tárgyában állást foglaló határozati javaslatot ismertette. Úgy vélekedett: az elmúlt egy évben a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés folyamata megtorpant. Jelezte: arra kérik a kormányt, hogy a státustörvény módosító csomagját vonja vissza és dolgozza át, mert a jelenlegi javaslattal lemondana a határon túli magyarokról, s fenntartaná annak lehetőségét, hogy a kormány saját hatáskörében megszüntesse a kedvezményeket. A rendezvényen Tőkés László püspök a kedvezménytörvény tervezett módosítása ellen emelte fel szavát. Visszatért a Fidesz élére Orbán Viktor volt kormányfő. A kongresszuson Orbán Viktort elsöprő többséggel választották meg a Fidesz elnökének; az alelnöki posztot a két induló, Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke és Pokorni Zoltán volt pártelnök töltheti be. Orbán Viktor úgy ítélte meg, hogy az átalakult Fidesz erősítheti az emberek közéletbe vetett hitét. /Orbán Viktor újra elnök. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"

"Máj. 17-én a FIDESZ - MPP XVII. Kongresszusán Budapesten részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke is, aki köszöntő beszédében kifejtette, hogy a Fidesz és az RMDSZ ugyanannak az európai pártszövetségnek, a Néppártnak a tagjai, és ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy sok mindenben hasonló vagy azonos a programuk. "Nekünk egy a történelmünk, egy a kultúránk, egy a nyelvünk: úgy kell cselekednünk, hogy a jövőnk is egy legyen, és hogy a nemzeti egység nem csak a kinyilatkoztatások, nemcsak az eszmék szintjén, hanem a mindennapjainkban is egyre inkább érvényesüljön", folytatta. Ma Magyarországon a közélet ideológiailag polarizált, Erdélyben viszont a magyar közösség érdeke, hogy politikailag egységesek legyenek, szögezte le Markó. Kiemelte: "nekünk egyelőre a románokkal kell szembesülnünk, velük kell megütköznünk, akár szövetségesekről, akár ellenfelekről van szó. Tőlük kell földjeinket, erdeinket, ingatlanainkat, egyetemünket visszaszereznünk, velük kell úgy tárgyaljunk, hogy a státustörvény maradéktalanul alkalmazható legyen. Nekünk Erdélyben elsősorban nem egymással kell vitáznunk, és minden módon el kell kerülnünk azt, hogy a többség karba tett kézzel nézze végig, amíg mi tönkretesszük legfőbb közéleti értékünket, a politikai egységet. Nekünk nem egymással kell pereskednünk, mert van még bőven visszaperelni valónk a románoktól". /Markó: Más az erdélyi és más a magyarországi politika, de azonos a nemzeti cél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"

"Több száz erdélyi fiatal is részt vesz a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által a trianoni évforduló alkalmából június 4-re meghirdetett budapesti tüntetésen - írta máj. 19-i számában a bukaresti Adevarul. A román politikai napilap szerint a HVIM "nagyon jól meg van szervezve Erdélyben, különösen Hargita, Szatmár, Bihar és Kolozs megyében, ahol területi főnökei vannak, akiket közvetlenül Toroczkai László HVIM-elnök irányít". /Trianoni évfordulós tüntetés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"

"Budapesten, a Béke Galériában máj. 18-án - a szintén nagykárolyi származású Makay Tamás műépítész közreműködésével - megnyílt Stefan Gnandt István Nagykárolyból Németországba települt grafikusművész egyéni rajzkiállítása. /(boros): Nagykárolyi származású grafikusművész budapesti rajzkiállítása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./"

"A Maros megyei EMKE és a Kántor- Tanítóképző Főiskola közös szervezésében Marosvásárhelyen, máj. 23-án mutatják be Lakatos Demeter Csángú országba című versgyűjteményét. A kötetet bemutatja és méltatja: Libisch Győző, a könyv budapesti szerkesztője, dr. Bolvári Gyula és dr. Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársai. /Csángú országba. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./"

"Máj. 20-án Miron Mitrea román közlekedésügyi miniszter Csillag István magyar gazdasági és közlekedési miniszter meghívására Budapesten tárgyalt. A hivatalos küldöttség tagjaként a tárgyalássorozaton az RMDSZ részéről jelen volt dr. Verestóy Attila szenátor és Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnökhelyettese. A látogatás során a résztvevők megbeszéléseket folytattak az Észak-Erdélyt átszelő autópályával kapcsolatos kérdésekről, az infrastruktúrát érintő más beruházásokról, valamint a teherszállításra vonatkozó problémákról. /Román-magyar közlekedési tárgyalások Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./ A magyar és a román fél együtt keresi meg az észak-erdélyi autópálya felépítéséhez szükséges pénzforrásokat, ugyanakkor külön-külön is kutatnak finanszírozási lehetőségek után. A két miniszter fontosnak tartotta a két ország miniszterelnöke által április 16-án Athénban Romano Prodinak átnyújtott levelet, amelyben a IV-es korridor megépítése mellett az észak-erdélyi autópálya megépítése is prioritásként szerepel. Csillag István magyar tárcavezető utalt arra, hogy az Észak-Erdélyt érintő autópálya-építés kapcsán remény van a tíz évvel ezelőtt kijelölt nyomvonal Magyarország számára előnyös megváltoztatásáról. A két miniszter megegyezett abban is, hogy a jövőben félévente egyeztetnek; a következő tárgyalást Konstancán tartják. /Salamon Márton László: Ígéretes tárgyalások Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./"

"Szabó Mária, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia elsőéves magiszter hallgatója első díjat nyert az április 23-26-án, Budapesten lezajlott XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) keretén belül első alkalommal megszervezett Országos Művészeti és Művészettudományi Konferencia (OMMK) Zenetudományi szekcióján. Szabó Mária az itthoni ETDK-n mindössze a harmadik díjat tudta begyűjteni. Az itteni első díjas kolléganője ott elismerő oklevelet kapott. Szabó Mária díjnyertes dolgozata esszé volt: A fecsegő csecsebecsék, avagy szalonbeli elmélkedések a rokokó zenéjéről. Jövőre Szabó Mária fogja szervezni az ETDK zeneművészeti szekcióját, a kolozsvári zeneakadémia diákjainak körülbelül fele magyar, tehát többszáz potenciális versenyző lenne. /Jakab-Benke Nándor: "Haldoklik a magyar zenekutatás". Interjú Szabó Máriával, a magyarországi OTDK első helyezettjével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"

"Máj. 19-én Kolozsváron bemutatták Lakatos Demeter Csángú országba /Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület, Budapest, 2003/ című könyvet. A könyv szerkesztője, Libisch Győző azzal indokolta a kötetbemutató irodalomtörténeti jelentőségét, hogy Lakatos Demeter csángó költő műveinek posztumusz kiadása megkísérli a lehetetlent: a verselgető csángó költőt a magyar irodalom berkeibe emeli. Lakatos Demeter 1911 és 1974 között élt Szabófalván. Édesanyjától tanult magyarul, de írni-olvasni nem tudott anyanyelvén: magyar verseit román ortográfiával írta. Lakatost Demetert Dsida Jenő fedezte fel a magyar irodalom számára, Falevelek hulladoznak című versét ő közölte 1935-ben a Keleti Újság hasábjain. A költő verseit, meséit, leveleit 13 ciklusban összefogó könyv létrejöttét Domokos Pál Péter néprajzkutató szorgalmazta, ő bízta meg a szerkesztőt az összegyűjtött kéziratok kiadásával. Lakatos Demeter írásaiból 1992-ben Libisch már összeállított egy kötetet Búcsú az ifjúságtul /Áramlat Kiadó, Budapest/ címmel - ezt Domokos Pál Péter nem érhette meg. A 2003-as, kétkötetes Csángú országba a költő hozzáférhető magyar verseinek, meséinek, leveleinek szinte teljes gyűjteménye. A könyv előszavát Beke György írta, aki Lakatos Demeter személyes ismerője volt. /Csángú országba. Könyvbemutatót tartottak Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./"

"A kedvezménytörvény módosítása távolról sem elsődleges fontosságú kérdés a délvidéki magyarság számára, ez már "idejétmúlt téma", amennyiben a hét végi MÁÉRT megint csak erről fog szólni - közölte az MTI-vel Kasza József, az Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Szerbiában javában zajlik a tulajdonszerkezet váltása, s ebből a folyamatból kimarad a vajdasági magyarság, amire a politikus évek óta hasztalanul figyelmezteti a magyar kormányt. Az elmúlt évtized politikai bizonytalansága közepette a délvidéki magyarok az anyaországba vitték megtakarított pénzüket, és munkaerővel is serkentették a magyar gazdaságot. Most viszont a szerbiai privatizáció során e pénzből eddig egy árva garas sem folyt vissza a Vajdaságba. Miközben külföldi bankok tucat számra jelennek meg a szerbiai piacon, egyetlen magyar érdekeltségű pénzintézet sem vetette meg a lábát a Vajdaságban. Budapest mellőzi a délvidéki magyarságot, ami érthetetlen és fájó. /Kasza József idejétmúlt témának tartja a státustörvényt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"

"Bartha Júlia vezeti a maroknyi bábcsapatot, a Habakuk /Marosvásárhely/ bábcsoportot. Felléphettek a XII. Kárpát-medencei Bábfesztiválon Budapesten. Fellépésük sikeres volt, a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesülethez tartozó Habakuk bábcsoport a Magyarok Világszövetsége képviselőjétől átvehette a kupát és az oklevelet. /(suba): A bábjátszás örömei. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./"

"A kistérségi és kisközösségi televíziók IV. Filmszemléjét rendezte meg Lakiteleken máj. 13-15-én a Lakiteleki Népfőiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitas Egyesület. Közel 130 alkotó jelentkezett 40 percnél nem hosszabb pályamunkával a Kárpát-medence magyar nyelvterületéről. A 35 tagú zsűri elnöke Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező volt, erdélyi tagjai Gálfalvi György író (Marosvásárhely), Marosi Barna író (Marosvásárhely) és Xantus Gábor filmrendező (Kolozsvár). A fődíjat és a Tradíció-díjat marosvásárhelyiek nyerték az Este lett a liányságnak című, csángó lakodalmat bemutató alkotással (Katyi Antal rendező, operatőr, Balázs János szerkesztő). Erdélyből különdíjat kapott: A könyvtáralapító Teleki Sámuel c. film (Marosvásárhely - Simonffy Katalin szerkesztő, Katyi Antal rendező-operatőr), A világmászó hópárduc (Gyergyószentmiklós - Zsigmond Attila rendező), Sportszerda (Csíkszereda - Becze Zoltán rendező, Ferencz Hunor operatőr), Megint jönnek, koszorúznak (Nagyvárad - Gergely Gizella szerkesztő, Gergely Károly operatőr), Az ezeréves határon (Sepsiszentgyörgy - Ferencz Csaba rendező, Petke László operatőr). Két vajdasági és egy budapesti alkotóközösség nyert kategóriadíjat. Felvidékiek négy különdíjat kaptak. /Guther M. Ilona: IV. Filmszemle Lakiteleken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./"

"Alapításának ötödik évfordulóján műsoros rendezvényt tartottak Szilágysomlyón a református gyülekezeti házban a Báthory István Alapítvány és a Művelődés szerkesztősége szervezésében. Öt éve, 1998. máj. 16-án nyitották meg a Báthory István Anyanyelvi Könyvtárat, amely hiányt pótolt, mert a városi könyvtárból lassan kikoptak a magyar nyelvű könyvek és könyvtárosok. Azóta a könyvtár immár szűk, szükség lenne egy olvasóteremre. A rendezvényen dr. Széman Péter, az alapítvány elnöke emlékezett azokra a személyekre, intézményekre, akik segítették a könyvtáralapítást. A felsorolás nem teljes, de nem maradhatott ki a helybeli Acsádi Elek; a HTMH Pro Hungaris Alapítványa; a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány élén Pillich Lászlóval; a zalaegerszegi József Attila Városi Könyvtár és igazgatója, Major Árpád és a szilágysági származású Juhász András a budapesti Országos Széchényi Könyvtártól. A kezdetben 4500 kötetes könyvtár állománya napjainkra 7000 kötetre gyarapodott. A könyvtárnak néhány száz beiratkozott olvasója van. A könyvtár megnyitója öt évvel ezelőtt szerzőavatással járt együtt, akkor mutatták be a Zilahon élő Fazakas Ferenc - az RMSZ-ben sorozatban közölt - Elmesélem életem című önéletírását. Rendszeresen tartanak könyvbemutatót, karácsonyi könyvvásárt, író-olvasó találkozót. Ezúttal Szabó Zsolt a Művelődés kiadásában megjelent könyveket (Herepei János: A kolozsvári Farkas utcai templom történetéből; Balogh Ernő: Régi erdélyi fotográfiák; Balaskó Nándor: Akt; Szentimrei Jenő: Ferenc tekintetes úr) és a folyóiratot mutatta be. Nem maradt el a Hepehupa, a Szilágyság művelődési folyóiratának az ismertetése sem. A hagyományos író-olvasó találkozó keretében Lászlóffy Csaba a Magyarok története című könyvsorozatát ismertette. A református gyülekezeti teremben megnyílt ex libris kiállítás a kolozsvári Gábor Dénes gyűjteményéből származik. Születésnapját ünnepelte úgyszintén a helyi EC-(Paró)diákok diákszínjátszó csoportja, mely a könyvtáravatáson lépett először közönség elé. /Fejér László: Jubiláló Báthory- könyvtár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./"

"Az Erdélyi Riport hetilapban Kuszálik Péter terjedelmes írásában kirohant a jobboldali Bayer Zsolt ellen. Írásában kitérhetettt volna arra, hogy Bayer Zsoltot bemutatta a Krónika márc. 29-i száma /Salamon Márton László: Beszélgetés Bayer Zsolt budapesti író-újságíróval, a Magyar Nemzet publicistájával/. A Krónikának ezt a számát, éppen ezen írás miatt, nem tették fel internetre. /Kuszálik Péter: Hosszú válasz egy rövid idézetre I. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), máj. 22./"

"Máj. 24-én Budapesten ül össze a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). Napirenden szerepel a határon túli magyar közösségek képviselői által a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénynek a magyar kormány szakértői által kidolgozott módosító tervezetével kapcsolatos javaslatainak megvitatása, és ezek véglegesítése - mondotta Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ heti sajtótájékoztatóján. Az RMDSZ Operatív Tanácsa máj. 21-i megbeszélésén a résztvevők összegezték a szövetség módosító javaslatait, amelyek közül megkülönböztetett hangsúlyt fektetnek az oktatási és művelődési kedvezményekre. Az RMDSZ elnöke kiemelte: szükségesnek tartja a tervezetnek az oktatási támogatásra vonatkozó rendelkezését úgy módosítani, hogy a szövegből egyértelműen kiderüljön: amennyiben valamely országban ennek megvannak a feltételei, közvetlenül a gyerekhez, illetve a családhoz is eljuthat ez a támogatás. A diákigazolványok kapcsán Markó Béla elmondta: javasolják a tervezetet úgy módosítani, hogy minden határon túli magyar nemzetiségű egyetemi hallgató számára hozzáférhető legyen ez az igazolvány. /Szombaton Budapesten ülésezik a MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./"

"Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége egyeztetett arról, milyen álláspontot képviseljen majd a szervezet a kedvezménytörvény módosítását napirendre tűző Magyar Állandó Értekezlet holnapi ülésén. Gajdos István, az UMDSZ elnöke elmondta: a szervezet a jogszabály módosításával kapcsolatos vita mellett szeretne benyújtani egy javaslatot arra vonatkozóan, hogy az Országgyűlésben hozzanak létre egy olyan állandó bizottságot, amely a határon túli magyarok kérdésével foglalkozna. A kedvezménytörvényről az UMDSZ álláspontja közel áll az RMDSZ véleményéhez. "Azt szeretnénk, ha a törvény által biztosított kedvezmények és támogatások nem csak azokra a diákokra vonatkoznának, akik magyar nyelvű tanintézménybe járnak, és magyarul tanulnak." - fejtette ki Kőszeghy Elemér, az UMDSZ alelnöke. Azt szeretnék, hogy a vízumhoz jutás és a beutazás megkönnyítésével pozitív diszkriminációt alkalmazna a kárpátaljai és a vajdasági magyarsággal szemben.Duka Zólyomi Árpád, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke leszögezte: a legfontosabb az, hogy konszenzus szülessen a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban. Az MKP tíz pontból álló listájának legfőbb tétele az, hogy a kedvezménytörvény eredeti szelleme ne csorbuljon a módosítás során. Az MKP ahhoz is ragaszkodik, hogy a kedvezménytörvény által biztosított támogatásokra jogosultak körét továbbra is csak a magyar igazolvánnyal rendelkezők alkossák. Az MKP nem hajlandó támogatni egyetlen olyan módosítást sem, amely hátrányos következményekkel járhat a határon túli magyarság, főképp pedig a felvidéki magyarság számára. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a kedvezménytörvény módosítása távolról sem elsődleges fontosságú kérdés a délvidéki magyarság számára, összemérhetetlenül nagyobb gondot jelent azt, hogy magyarok kimaradnak a privatizációból, s a mindenkori budapesti kormány nem érzékeli ennek a problémának a súlyát. /Balogh Levente: Határon túli készülődés a Máértra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./"

"Az erdélyi magyarok akkor fogták fel a ,,nemzethalál" üzenetét, amikor a 2002-es népszámlálási adatokból kiderült, hogy tíz esztendő alatt a magyar lakosság száma kétszázezerrel csökkent, a romániai magyarság összlétszáma a hivatalos statisztika adatai szerint nem éri el a másfél milliót. Az okok között szerepel a kivándorlás. A kivándorlás célországa természetesen Magyarhon, és az erdélyi magyarság tömeges kitántorgásáért ki más lenne a hibás, mint az Orbán-kormány - mondják -, amely nyakló nélkül fogadta be az erdélyi fiatalokat, számukra tömegesen biztosított mindenféle előnyt, főiskolai ösztöndíjakat, kollégiumi elhelyezést, a státustörvény mézesmadzagát is elhúzogatta az orruk előtt. Ezért meghirdették a szülőföldön maradás édes-nemes programját. Ezt szajkózzák, miközben a saját gyerekeik is útilaput kötöttek a talpukra, szüleik pedig a nagyobb nyugdíj reményében áttelepednek. A szülőföldön teljes a kilátástalanság. Nincs munkájuk, szüleik, nagyszüleik egykori földecskéjükért, erdőbirtokukért, elrabolt ingatlanjaik visszaszerzéséért kilincselnek. Sorolni lehet a számtalan intézkedést, a nem megfelelő helyre telepített zászlókért a hivatalviselő magyarok ellen indított törvényszéki eljárásokat, az emlékmű- és szoborlebontásokat, az utcanevek és általában a feliratozás miatti cirkuszokat, a helységnévtáblák ledöntését, Bukarestben kötött paktumok be nem tartását. Ezeknek az egyezményeknek középszinten foganatjuk nincs. Ezt a kormányzat magasságából támogatják, vallásos mezbe öltöztetik. A gazdasági elnyomorodás mellett ez a lelki presszió az elvándorlást erősíti. A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága ez év januárjában Ungváron Az etnikai arányok változásának a kárpátaljai kultúrára gyakorolt hatása a 2001. évi népszámlálás tükrében témával szervezett konferenciát. Dr. Kocsis Károly áttekintette a magyarság jelenlegi demográfiai helyzetét, és hátborzongató, a Herderéhez hasonló apokaliptikus adatokkal rukkolt ki. A magyarság összlétszámát a világon megközelítőleg 13,2 millióra becsülik. A legnagyobb csökkenés Magyarországon következett be, ahol 2000-ben az 1990-es népszámláláshoz képest félmillióval kevesebben vallották magukat magyarnak. Közben a Vörösmarty téri kenderlapis hacacáréról lehet hallani. Sylveter Lajos megállapította: "A magyarság bizonyos körei többféle haláltáncba kezdtek. Melegek, merevek, lágyak, kemények, a nők mint diszkriminált kisebbség, a kutyatartók, zöldek, sárgák, vörösek, bolsik, jobbikok, balikok, balekek, majálisok, feszített vizek, hullámfürdők, atombajosok, afgánokra felügyelni akarók, a kirkuki kurdok tikriti kardjának keresői tüsténkednek, voksolnak és voksoltatnak, miközben......miközben a Kárpát-medencében és a nagyvilágban olyan ,,a nagy magyar helyzet", mint amilyennek az előbbiekben halvány vonalakkal felfalfirkáztuk egy virtuális falra."Déván és Szászsebesen Böjthe Csaba szerzetes atyát vegzálják különféle ellenőrök. Sylvestre leszögezte: Egy, az eddiginél markánsabb magyar nemzetstratégiára van szükség. A magyarságnak nacionalista közegben él. Miközben Budapesten s erdélyi utánfutóik társaságában már nem is illik kimondani a magyar szót, Szent László magyar király városában Bethlen Gábor utónevét le kell takarni, el kell leplezni a szobor talapzatán, s az egyik magyar ünnepi szónok asszony erre azt vágja az egybegyűltek arcába, hogy ,,ne magyarkodjunk!" /Sylvester Lajos: Futó, fogyatkozó magyarok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./"

"Kovács Győző budapesti mérnök-informatikus számítástechnika-történeti könyvében /Válogatott kalandozásaim informatikában/ írt a száz esztendeje született Neumann Jánosról, akinek tároltprogram-elméletére épülve konstruálták meg az első számítógépet. Kovács Győző erdélyi Neumann-emléktúrája hét állomásán előadással emlékszik meg a kiemelkedő tudósról a magyar középiskolákban. Eddig a székelyhídi Petőfi Sándor, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc, a nagyváradi Ady Endre Középiskolában tartott előadást, továbbá Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Temesváron, a kolozsvári Báthory Gimnázium lesz a következő helyszín. /Balla Tünde: Neumann-emléktúra Partiumban és Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./"