"A Nastase-kormány külpolitikájának támogatására is vállalkozott a Szociáldemokrata Párttal (PSD) kötött megállapodásban az RMDSZ. Az idei megállapodás szerint: "A PSD és az RMDSZ vállalják, hogy külkapcsolataikban képviselik Románia alapvető érdekeit, a PSD-kormány külpolitikáját, és kölcsönösen előzetesen tájékoztatják egymást a felmerülő különleges problémákról." Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör elnöke valószínűnek tartotta, hogy egy figyelmetlenség folytán alakult ekképpen a megállapodás szövege, remélve, hogy a módosulásnak nem lesznek gyakorlati következményei. "Ami az aláírt szövegben áll, az azonban veszélyes, mert a kormány külpolitikájával esetenként egyet lehet érteni, de mindig egyetérteni, az olyan kötelezettség, amit, gondolom, nem szívesen vállalna az RMDSZ" - tette hozzá a szenátor. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint - ha módosult is a szöveg - nem hiszi, hogy akár az RMDSZ-nek, akár a PSD-nek változna az álláspontja a tavalyihoz képest. Szilágyi Zsolt képviselő, a parlament külügyi bizottságának tagja úgy vélte, az RMDSZ egyfajta biankó csekket írt alá a Nastase-kormánynak. Szerinte korábban sem szolgálta az erdélyi magyarság érdekeit, hogy a szövetség hallgatott, amikor a különböző kormányok a kisebbségi kérdés példa értékű megoldottságát hirdették külpolitikájukban. "Ha nem mutatjuk meg a nemzetközi színtereken a valós helyzetünket, és teret engedünk a megnyugtató tévhiteknek, aligha várhatjuk, hogy ez a helyzet megváltozzék" - jelentette ki Szilágyi. A képviselő úgy vélte, a kedvezménytörvény módosítása a legjobb példa arra, hogy kialakulhat olyan helyzet, hogy az erdélyi magyarság érdekei nem egyeznek meg sem a Bukarest, sem a Budapest által képviseltekkel. /Gazda Árpád: RMDSZ-biankócsekk? = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./"

"Szatmárnémetiben, a Németi református templomban 1997. nov. 2-án tartották az első megemlékező istentiszteletet a Don-kanyarnál életüket vesztett áldozatok és a második világháborúban elesettek emlékére. Garda József megírta emlékeit, az emlékezés megjelent Kint voltam a Donnál /Püski Kiadó, Budapest, 1999/ címmel. Kiadták Gellért Sándor verseskönyvét, A magyarok háborúját is. 1999 tavaszán, ápr. 3-án, nagypénteken a Németi református templomkertben felállított fehér és zöld márvány emlékművön a következő felirat áll: A második világháborúban és a Don mentén harcolók és elesettek tiszteletére. Minden év januárjában megkoszorúzzák az emlékművet. Most hatodik alkalommal, a hatvanadik évfordulón a helyi Szent István Körrel és az RMDSZ-szel együtt háromhetes tisztelgésre került sor. Legelőször jan. 11-én, az urivi áttörés napján a kör keretében volt összejövetel. Jan. 25-én a Gellért Sándor irodalmi est keretében az RMDSZ vezetősége évfordulós emlékplakettet adott át a Don-kanyart megjárt túlélőknek és a már meghaltak családtagjainak. Febr. 2-án volt a záróünnepség, igét hirdetett Tőkés László püspök. Takaró Mihály budapesti egyetemi tanár, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára előadásában kimondta, hogy a Donnál elhunyt honvédok ma már nem háborús bűnösök, hanem hősök. /Ábrám Sámuel református lelkész, Szatmárnémeti: Ünnepélyes tiszteletadás Szatmárban is. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 25./"

"Febr. 25-én Kovács Péter, az RMDSZ-szel együttműködni kívánó ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet /MIÉRT/ elnöke és Borboly Csaba, a MIÉRT titkára Jánosi György ifjúsági és sportminiszterrel és Mesterházy Attila politikai államtitkárral találkozott Budapesten. A megbeszélés napirendjén szerepelt a Magyar Ifjúsági Konferencián (MIK) való képviselet kérdése, valamint az erdélyi amatőr sport segítése. A tanácskozáson Jánosi György miniszter megerősítette, hogy a közeljövőben megújuló MIK-ben a MIÉRT az erdélyi helyek felére jogosult. A MIÉRT képviselői hangsúlyozták, hogy szükség van a MIK szakmaiságának megerősítésére. Előzőleg, febr. 21-23. között a MIÉRT küldöttsége részt vett a Fiatal Baloldal (FIB) által szervezett, Budapestre összehívott konferencián. A rendezvény meghívottja volt többek között Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke, Újhelyi István országgyűlési képviselő, a FIB elnöke. /A MIÉRT küldöttsége Budapesten. A MIK-ben a MIÉRT-é az erdélyi helyek fele. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./"

"A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a Bocsárdi László rendezte Romeo és Júlia című darabot játssza márc. 4-én Budapesten, a Thália Színházban. Ezzel kezdődik a Vendégségben Budapesten - határon túli magyar színházi estek 2002-2003-as évadának tavaszi sorozata. Március végén a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház a Menyegző című produkcióval vendégszerepel Budapesten. Áprilisban az Újvidéki Színház, a szabadkai gyerekszínház, májusban a Komáromi Jókai Színház következik. /Bocsárdi-rendezések a Tháliában. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./"

"Nagy Pál a Mentor Kiadónál szerkeszti Wass Albert irodalmi hagyatékát. Eddig 18 Wass-kötet jelent meg, jó néhány még várható. Nagy Pál munkatársa a budapesti Palatinus Kiadónak is, Tamási Áron levelezését, publicisztikáját rendezi sajtó alá. A Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ febr. 25-i ülésének vendége volt Nagy Pál, akivel Csíky Boldizsár beszélgetett. Nagy Pál úgy véli, alaptalan és igazságtalan az a hajsza, amit bizonyos román sajtó a gróf emléke ellen indított. /(lokodi): Kemény Zsigmond Társaság. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./ "

"Megtagadta a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium közel húszmillió forintos támogatásának kiutalását. A nagyenyedi iskola két évvel ezelőtt, Deutsch Tamás minisztersége idején nyert pályázatot műemlék tornacsarnokának felújítására, ám hatósági engedélyek "hiányában" a szaktárca jelenlegi vezetősége leállította az összeg átutalását. A kollégium vezetősége alaptalannak tartja a minisztérium indokait, mivel a szükséges jóváhagyásokat beszerezte. A minisztérium szerint a kollégium, a pályázó "több kötelezettségének nem tett határidőre eleget", ezért nem köthettek vele támogatási szerződést./Rostás Szabolcs: Budapest szűkmarkú a nagyenyediekkel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./"

"Nagy Sándor Munkácsy-díjas budapesti szobrászművész alkotásaiból nyílt tárlat febr. 22-én, Kolozsváron. Az idős művész munkáit egyéni kiállítás keretében Kolozsváron eddig még nem tekinthette meg a közönség. Kőbe vésett portréi művészi átlényegítések, amelyek egy-egy típus, egy-egy lelkialkat szintetizálásaként is felfoghatók. /Németh Júlia: Arcképcsarnok kőből. Nagy Sándor ismeretlenül is ismerős világa. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"

"Nemzetpolitika és integráció címmel tartottak fórumot febr. 28-án Kolozsváron a Kolozs megyei Reform Klub szervezésében, Bayer Zsolt budapesti és György Attila csíkszeredai írók részvételével. Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet publicistája hangsúlyosan Magyarország EU-csatlakozása ellen foglalt állást. "Az EU-csatlakozás megrázkódtatást, visszaesést jelent az új tagok gazdasága számára. Példa erre Görögország, amely csak most kezd talpra állni azután, hogy EU-csatlakozása miatt gazdaságilag tönkrement, nem tudta tartani a lépést a nyugati országokkal. Magyarország most Görögország nyomdokaiba lép" - fejtette ki Bayer. György Attilával egyetértésben kifejtette, hogy a rendszerváltás óta nem létezik összehangolt nemzetpolitika. "A polgári kormányzás négy éve alatt is csupán képet kaptunk arról, hogy milyen is volna, ha lenne nemzetpolitika" - vélte György Attila. "Nemzetstratégia? Az lett volna igazi nemzetstratégia, ha Magyarország visszavásárolta volna az elszakított országrészeket" - tette hozzá Bayer Zsolt. /Salamon Márton László: Nem az EU-ra. Fórumot tartottak Bayer Zsolt részvételével. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./"

"90 éve, 1913. márc. 3-án született Budapesten Entz Géza Herder-díjas művészettörténész, egyetemi tanár. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett. Először a budapesti egyetem, majd 1941-44 között Kolozsváron, az Egyetem Könyvtárában dolgozott. 1945-50 között a Bolyai Egyetem tanszékvezető docense volt. Magyarországra visszatelepülve a Múzeumok Országos Központjának, majd az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség munkatársa, később osztályvezetője lett. 1969-től a Képzőművészeti Főiskola Restaurátorképző Intézetének igazgatói tisztét töltötte be. Szerkesztette a Magyar Műemlékvédelem című lapot is. Több tudományos-művészeti munkát jelentetett meg, így A magyar műgyűjtés története, Szolnok-Doboka középkori művészeti emlékei, A Farkas utcai templom, A gyulafehérvári székesegyház, A gótika művészete, a Mátyás templom és a Halászbástya. /Évforduló. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./"

"Febr. 27-én Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke beszélt Nagyváradon, a Holnap versantológia reprint kiadásának bemutatóján. Korábban természetes volt Várad jelenléte Európában, a Budapest utáni legerősebb polgári város élénk szellemi, társadalmi, irodalmi életet folytatott, ezért Várad kötelez, magyarázta az előadó. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban összegyűlt közönséget Tőkés László püspök köszöntötte. Pomogáts Bélának két új kötetét /Magyarok között a nagyvilágban és Megújulásra váró hagyomány/ Barabás Zoltán méltatta. A Magyarok közt a nagyvilágban című kötetben a szerző a kisebbségi magyarság gondjait magukra vállalók előtt hajt fejet. A Megújulásra váró hagyomány arra felel, hogy 1989 után miért nem ment végbe a várt megújulás: a három szellemi intézmény, a keresztény egyházak, az irodalom és 1956 öröksége nem kapott méltó szerepet. /(Balla Tünde): Jön-e új generáció? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./"

"Szili Katalin, Országgyűlés elnöke az találkozott Ion Iliescu államfővel, az EU-csatlakozásról és a globalizációs kihívásokról esett szó, Adrian Nastase miniszterelnökkel több konkrét kérdést vitatott meg az Országgyűlés elnöke. Szili Katalin elmondta, hogy a két törvényhozás közötti együttműködési program a kormányzati együttműködést segítheti. Nastase tájékoztatta Szili Katalint arról, hogy a román kormány felülvizsgálta az idegenrendészeti törvény módosításáról hozott korábbi sürgősségi rendeletét, s ennek megfelelően 100 ezer euróról 50 ezer euróra csökkentik azt az összeget, amellyel a külföldi beruházóknak rendelkezniük kell ahhoz, hogy tartós vízumot kapjanak Romániában meghatározott gazdasági tevékenység folytatására. Szili Katalin a találkozón tolmácsolta azt a kérést, hogy a román kormány fordítson figyelmet az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról hozott törvény végrehajtására. /Szili Katalin romániai látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./ Febr. 28-án Szili Katalin országgyűlési elnök által vezetett magyarországi küldöttség a képviselőházban találkozott az RMDSZ parlamenti frakciója tagjaival. A találkozón Szili Katalin kiemelte a környező országok parlamenti elnökeivel Budapesten, március 14-re időzített találkozót, melyre meghívta a parlamenti frakciók tagjait is. Dr. Kelemen Atilla részletesen ismertette a mezőgazdasági gondokat. Borbély László az Észak-Erdélyen áthaladó autópálya gyakorlati megoldásáról tájékoztatta a jelenlévőket. Pataki Júlia frakciótitkár felhívta a figyelmet arra, hogy más szakterületeken is fontos lenne az együttműködés, így a család-, egészség-, ifjúságügy területén, illetve a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség megteremtésének témakörében is. Tokay György képviselő az aradi szobor ügyére tért ki, amit az "összmagyarság szimbólumának tekint, és egyúttal megköszönte a magyar állam által nyújtott segítséget e terv a kivitelezéséhez. Markó Attila államtitkár-helyettes az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról tartott rövid beszámolót. Makkai Gergely képviselő kitért a Nyárádszeredán már tíz éve működő Szent István Kertészeti Távoktatási Egyetem helyzetére, és kérte a további támogatást. /Szili Katalin Kolozsvárra érkezett. Tárgyalás az RMDSZ parlamenti frakcióival. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ "

"Lászlóffy Csaba A csontnyakú furulya /Mundus Kiadó, Budapest, 2002/ című verskötete mondákra, legendákra írott szövegek gyűjteménye - tulajdonképpen a versírás mibenlétét értelmezi. A költői beszéd zenéje a szövegeket kötetté szervező elv. A kötet illusztrációi, Venczel László rajzai a magyar történelmi arcképcsarnokot adják. /Józsa István: Költői beszéd muzsikája. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ "

"Léstyán Ferenc atyát 90. születésnapján, február 12-én budapesti tisztelői nem a szokványos formában köszöntötték. Az Arcanum Adatbázis Kft. megjelentette a monumentális Megszentelt kövek című munkáját CD-n. A cég azt tervezi, hogy a korábban megjelent erdélyi monográfiákat valamint az előkészületben levőket egy korongra tegyék rá. Már megjelent Orbán Balázs Székelyföld leírása. Tervezik Bunyitay Vince A nagyváradi püspökség története, Kádár József Szolnok-Doboka vármegye története című munkák CD-formájú megjelentetését. Léstyán atya munkájának szellemi értéke felbecsülhetetlen. Hasonló munka CD-n adatbázisként az erdélyi egyházmegyében nincs. /Barta Tibor: Mindig fiatal. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 2./"

"A Beszterce-Naszód megyei Árokalján írták alá együttműködési szerződésüket a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és kilenc magyarországi felsőoktatási intézmény vezetői. Többek között az egyetemek közötti átjárhatóságot biztosítja a hallgatók számára az a szerződés. A pécsi, gödöllői, debreceni, veszprémi, szegedi és budapesti tudományegyetemek és a BBTE közötti szerződés kibővíti a felsőoktatási intézmények eddigi együttműködését. Az egyezmény tartalmazza közös magiszteri és doktorátusi programok, ülésszakok, konferenciák szervezését, valamint a kreditrendszer összehangolását. A BBTE 1997 óta együttműködik magyarországi tudományegyetemekkel. /Lázár Lehel: Biztosított az átjárhatóság. BBTE-egyezség magyarországi egyetemekkel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./"

"Egyre több településen jönnek rá arra, hogy a népélet tárgyi hagyatékát meg kell menteni. A néhány lelkes pedagógus által valamikor összegyűjtött, múzeumokban kiállított értékes anyagot sok helyen nem kellőképpen gondozzák, ápolják (Rugonfalván, Kászonimpérben, Gyergyóalfaluban - a sort lehetne folytatni). Csíkdánfalván lebontották azt a faházat, mely a budapesti millenniumi kiállításon volt látható, és tavasszal a kultúrotthon mellett építik fel újra. Csíkszentdomokoson ugyancsak a kultúrotthon mellett látható egy nem olyan régen újjáépült boronaház, melyben korabeli néprajzi tárgyakat állítanak ki. Berecz István csíkcsicsói plébános, hívta fel a figyelmet arra a több mint 200 éves épületre, melyet a plébánia udvarára szándékoznak átköltöztetni. /Kristó Tibor: Falumúzeum-mozgalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./"

"Az ötödik évén túllépő aradi Szövétnek folyóirat idei első, februári számában Dinyés László budapesti szobrászművész vallott Aradról. Gazdag a Művészet, a Tudomány rovat is. /P. P.: Az idei első Szövétnek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./"

"Nagyváradon zajlott le febr. 28.-márc. 2. között az ,,Olvasni jó!" IV. mesevetélkedő, melyre 8 megye nevezett be. Alföldy Andrea tanítónő volt a mesevetélkedő főszervezője. A vetélkedő idején volt a Galagonya gyermekszínjátszó kör első fellépése. A Szatmár megyei csapat lett az első, elnyerte a Nemzetközi Gyermekvédő Szolgálat díját, egy háromnapos budapesti gyermeknapi rendezvényen való részvételt. F. Diósszilágyi Ibolya /Nagyvárad/ dedikálta a mesevetélkedő részvevőinek régebbi és újabb könyveit. /Cirják Izabella-Márta: Olvasni jó! mesevetélkedő. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./"

"Márc. 5-én hivatalos látogatásra Szlovákiába érkezett Adrian Nastase román miniszterelnök, tárgyalt vendéglátójával, Mikulás Dzurinda szlovák kormányfővel. A két kormányfő között teljes az egyetértés abban, hogy a határon túli magyaroknak kedvezményeket kínáló jogszabálynak maradéktalanul igazodnia kell az európai jogi normákhoz, márpedig szerintük a kedvezménytörvény jelen alakjában nem felel meg ezeknek az elvárásoknak. Nastase a "XIX. századi kérdésekre irányuló" magyar törvényt időszerűtlennek tartja, és úgy ítéli meg, hogy az ennél sokkal fontosabb XXI. századi problémákra kellene inkább összpontosítani. A román miniszterelnök szerint Magyarország érthetetlen okokból késik a módosítással, jóllehet azt már az előző és a jelenlegi magyar kormány is többször megígérte. Ha ez így folytatódik, akkor a jogszabályt előbb vagy utóbb ajánlatos lenne felfüggeszteni - jelentette ki Nastase. A román fél ugyanúgy nem ismeri a módosítás szövegtervezetét, ahogyan Pozsony sem, ezért elvárják, hogy mielőtt a magyar parlament tárgyalni fog a módosításról, Budapest konzultáljon arról Bukaresttel és Pozsonnyal, mégpedig "nem a módosítás elveiről, hanem annak tényleges formájáról" - hangzott el Mikulás Dzurinda és Adrian Nastase kétoldalú megbeszélését követően. /Pozsony és Bukarest azonos állásponton. Várják a státustörvényt módosító tervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./"

"A kilencvenes években jelentős szociológiai és szociolingvisztikai vizsgálatok indultak annak feltárására, hogy milyen az országhatárokon kívül rekedt magyar nemzeti közösségek helyzete. Ezek a vizsgálatok kiterjedtek a demográfiai-etnikai viszonyokra, a jogi, politikai és gazdasági helyzetre, az identitástudatra és az identitás változására, a nemzeti és történelmi tudatra, az iskolázottságra, a műveltségi szintre, a nyelvi helyzetre, a nyelv állapotára, a nyelvhasználatra stb. Az egész magyar nyelvterületre kiterjedő A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című összehangolt kutatási program eredményeit összegező sorozat kötetei sorra jelennek meg. /Csenicskó István: A magyar nyelv Ukrajnában /Kárpátalján/, Budapest, 1998; Göncz Lajos: A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban), Budapest-Újvidék, 1999; Lanstyák István: A magyar nyelv Szlovákiában, Budapest-Pozsony, 2000./ A vizsgálat egyértelmű megállapítása, hogy a magyar nyelv a környező országokban alárendelt státusban van. Használata emiatt csak szórványos a hivatalos szférában /magyar többségű önkormányzatokban/, jelentős mértékben korlátozott nyilvános fórumokon és munkahelyen. A korlátozással együtt jár a nyelvi alapú hátrányos megkülönböztetés, a megfélemlítés és a megszégyenítés. Ennek a függő, kiszolgáltatott helyzetnek Szlovákiában és Jugoszláviában nyomatékot ad a hatályos nyelvtörvény. Az utódállamok az offenzív, sőt néha agresszív nyelvpolitikához csatlakoznak. A cél az elszigetelés az anyaországtól, a szándékos szétszórás, néha a kollektív bűnösség vádjával, a kiszorítás a társadalom fontos területeiről, pozícióiból. A román hadseregben továbbra is gyakori a magyar fiatalok megszégyenítése, megalázása, a nyelvi tiltás. A magyar többségű régiók igazgatása, többségi felügyelete egy belső gyarmati rendszernek felel meg /kizárólagos államnyelvi igazgatással, fokozottabb katonai és rendőri felügyelettel, például 1990 után szinte minden székelyföldi faluban csendőrlaktanya épült, de iskola vagy tanári lakás nem/. A kilencvenes évek elején egyes nyelvészeknek az volt a véleménye, hogy a kisebbségi nyelvváltozatok szétfejlődnek, eltávolodnak a magyarországitól. A terepkutatás azonban igazolta, hogy a magyar nyelv megőrizte viszonylagos szerves egységét. A nyelvi különbségek pedig áthidalhatók a nyelvi kodifikáció kiterjesztésével. A külső régiók nyelvhasználata archaikusabb, mint a centrumé. Ez sok esetben tartósabb nyelvi hagyományt, nyelvi értéket jelent. A hiányzó vagy töredékesen meglevő szint éppen a közéleti-szakmai szint. Az egyetemi szakoktatás hiánya eredményezte, hogy a szaknyelvi terminológiák különfejlődtek és leépültek. Székelyföldi szakiskolákban például magyar anyanyelvű tanárok tagadják meg szakmájuk magyar nyelvű oktatását arra hivatkozva, hogy nem ismerik a magyar szaknyelvet. Sürgető feladat az intézményteremtés és a szaknyelvi rehabilitáció és képzés. A kisebbségi kétnyelvűség bevezeti a nyelvi asszimilációt. Meghatározó az iskolai oktatás nyelve, a szűkebb családi környezet nyelve, valamint a munkahelyi környezet. A jövőt tekintve negatív tényező a demográfiai mutatók kedvezőtlen alakulása, a vegyes családok számának növekedése, a nagyvárosokba költözés. Az etnikai arányok megváltoztatásának szándéka ma is fontos eleme minden szomszédos ország nemzetpolitikájának. Rontja a nyelvmegtartás esélyeit a magyar nyelv alárendelt jellege, az etnicista oktatáspolitika, a helyi önkényeskedés, a magyarellenes közhangulat, a publikusan és intézményesen megnyilvánuló magyargyűlölet, az elfogult döntések az igazságszolgáltatásban, a magyar nyelv, a magyar kultúra megbélyegzése. Általában aggasztóan csökken az iskolázottsági és műveltségi szint a magyar közösségekben, nagyobb arányú a tehetséges gyermekek elkallódása. Erdélyben ma mintegy ötvenezren államnyelven, románul végzik tanulmányaikat. Vannak ortodox magyarok, magyarul már nem tudó protestánsok, illetve katolikusok. Az elmúlt évtizedben ugyanakkor gyarapodtak a nyelvhasználat alkalmai és színterei: létrejöttek magyar intézmények. A sajtó és tömegkommunikáció erősítette a nemzeti kapcsolatot. Bővültek az anyanyelvi oktatás intézményes keretei. A Magyar Tudományos Akadémia újra a magyar nyelv fő intézményévé vált, szervezi, támogatja a kisebbségi szellemi műhelyeket, irányítja a közös nyelvi tervezést. /Péntek János: A kisebbségi magyar nyelv helyzete, állapot és esélyei. = A Hét (Bukarest), márc. 6./"

"Febr. 28-án tartották meg az RMDSZ-tisztújításokat két Brassó megyei településen, Homoródon és Székelyzsomboron. Homoródon, a tavalyi népszámlálás szerint 316 magyar lakos él. Helyben magyar nyelven csak elemi szinten folyik oktatás, aki anyanyelvén akarja folytatni az 5-8. osztályt, majd a líceumot, annak ingáznia kell Kőhalomba, ezért sok szülő nem íratja magyar osztályba a gyermekét. Szász Csaba református lelkész Kőhalomban, januártól pedig beszolgáló lelkész a Homoród mentén. 170 református család lelki gondozásával foglalkozik. Homoródon 80 híve van, de ha a családjaikat is beszámítja, akkor körülbelül 150 személyt ismer, az ottani magyarság felét. Szeretnének egy imaházat építeni. A település határában nincs magyar felirat, s a polgármesteri hivatalon nem is lesz, állította a jelenlegi polgármester. Az évente Székelyzsomboron a brassói Áprily Lajos és a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumok által szervezett tábort a polgármesteri hivatal cserefagerendákkal támogatta. Székelyzsombornak mindössze 500 fő körüli a lakossága. /Tóásó Áron Zoltán: Homoród és Székelyzsombor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./"

"Lucian Boia magyarul is olvasható kiváló könyve, Történelem és mítosz a román köztudatban (Kriterion Könyvkiadó, Gordiusz-könyvek, 1999) bizonyítja, hogy azon kevés számú román történészek közé tartozik, akik megpróbálják az ország, a románok történetét előítéletek nélkül, lehetőleg tárgyilagosan szemlélni. Újabb könyvében a románok és idegenek előítéletekkel terhelt viszonyát vizsgálta. A könyvet a bukaresti egyetem professzora egy londoni kiadó felkérésére írta, először angolul jelent meg, a román változat (Romania. Tara de frontiera a Europei. Azaz: Románia, egy ország Európa határán ) 2002-ben látott napvilágot. Ebből közölt egy részletet a Korunk, ezt vette át a Háromszék. /B. L.: Románia - Európa határán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./Lucian Boia arról írt, hogy az idegenek szakadatlan áradata a bezárkózásra hajlamos román társadalmat érintette. A román ember meggyőződése, hogy pozitívan viszonyul az idegenekhez. Senki sem jobb indulatú, barátságosabb és vendégszeretőbb nála. A román képzeletben az idegen a másság jegyeit viseli. Adott esetben őt hibáztatják minden rosszért, amit a románok elszenvedtek. Az az állapot, melyben ma Románia van, a történelmi lemaradottság főleg az idegeneknek köszönhető; a sok invázió nélkül, a törökök, oroszok, magyarok s az összes többi nélkül Románia virágzó ország lenne. A kommunizmus felerősítette a román-idegen ellentétet. Romániának nem sikerült asszimilálnia vagy legalább integrálnia kisebbségeit. Hogy asszimilálhatná a magyarokat, akik nemrégen még az uralkodó elem szerepét játszották a románokkal való viszonyban? Miként asszimilálhatná a zsidókat, akik maguk is egy zárt közösséget alkotnak, és a románokhoz képest általában magasabb gazdasági és kulturális szinten vannak? Miként asszimilálhatná a cigányokat, akik a maguk külön világában élnek? Idegenektől ellepett ország, ez Románia, s ebből adódnak az érzékenységek. Az erdélyi magyarok hivatalosan a román nemzethez tartoznak, de Budapest felé néznek. Céljuk az, hogy minél több nyelvi, kulturális és adminisztratív engedményt vívjanak ki egy minél decentralizáltabb politikai rendszerben (pontosan a fordítottja ez a román központosítási hagyománynak és az ,,egységes nemzetállamnak"). Egy autonóm Erdély (amelyben a magyarok aránya más volna, mint beleveszve Románia egészébe) szóba sem jöhet. Erdély keleti részében a két magyar többségű megye autonómiáját sem fogadnák el a románok. Ezért a magyarok az adminisztrációs decentralizációt erőltetik, társítva a magyar nyelv hivatalos használatával. A magyarok úgy látják, mivel adófizető polgárok, joguk van magyar állami egyetemhez. A románok ezt nem nézik jó szemmel. Boia szerint a kompromisszumos megoldás egy multikulturális egyetem lenne, ahol magyarul, németül folyna az oktatás, de románul is. Románia és Magyarország között a kapcsolat inkább jónak mondható. Ha az európai terv sikerül, megoldódik a kisebbségek kérdése is."

"A magyar kedvezménytörvény nemcsak a szlovák-magyar kapcsolatokat, hanem a Bukarest-Budapest közti viszonyt is rontja - nyilatkozta a szlovák házelnök szóvivője azt követően, hogy a hivatalos látogatáson Pozsonyban tárgyaló Adrian Nastase román kormányfő Pavol Hrusovskyval, a szlovák parlament elnökével tárgyalt. Némileg ellentmondva a szóvivő azt is leszögezi, hogy Szlovákia és Románia azonos módon tekint a magyar jogszabályra. Hivatalos szlovákiai látogatásának második napján Nastase Pozsonyból Zólyomba utazott, ahol román katonasírokat koszorúzott meg, majd a délutáni órákban Szlovákiából Svédországba repült. - A strasbourgi szlovák küldöttség három tagja Pozsonyban sajtótájékoztatón jelentette be: az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe delegált állandó szlovák küldöttség szorgalmazni fogja, hogy a strasbourgi testület rövid időn belül kérje számon Magyarországon: módosította-e a kedvezménytörvényt. Szlovákia arra összpontosítja erőfeszítéseit, hogy a kérdést már áprilisban napirendre tűzzék. /Rontja a kedvezménytörvény a magyar- román kapcsolatokat? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./"

"Ha valakit érdekel, hogyan éltek azaz anyaországuktól elszakított magyarok Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken, a Vajdaságban, az anyaországban, Burgenlandban vagy Jugoszláviában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, olvassa Gazda József utóbbi könyveit. A két vaskos kötetben kiadott Jaj, mik történtek, jaj, mik is történtek (A szétszabdalt magyarság XX. századi sorstörténete, Püski Kiadó, Budapest,1997) címűt vagy a legújabbat, Az Istennel még magyarul beszélgetünk (Magyar szórványok a Kárpát-medencében, Püski Kiadó, Budapest, 2002) címet viselőt. A szórványmagyarságnak nem volt hatalma, így többnyire igaza sem lehetett. Kimúlott a térségben az annyi szenvedést okozó kommunista ideológia, de jött helyettük más. Ordas eszmék támadtak fel. Gazda felismerte: ha összevágja adatközlői szövegeit, ezek a szövegek erősíthetik, hitelesebbé tehetik egymást. A kitelepítések évszázadában - ahogyan Günter Grass nevezi a huszadik századot Békaszó című regényében - tulajdonképpen egyformák a sorsok, a megaláztatások. Nem mindegy, hogy hol élt szórványban az ember, a Kárpát-medence melyik bábállamocskájában. Gazda egyik adatközlő nénikéje, így beszél: az Istennel még magyarul beszélgetünk... Gazda József könyve végén fölteszi a kérdést: van-e esély? S kifejti, hogy ,,az anyaország kezdi határozottabb politikával felvállalni saját nemzettársait, akik a határokon túlról tekintenek feléje. Újfajta, közös sorsunkat érintő gondolat is született ott: a nemzet határok fölötti egyesítése. A nemzeti gondolat - mely a szélekről befelé, bentről kifelé, a szélek felé sugárzik - így hát összekapcsolódhat, és ebben az összekapcsolódásban nőhet az erő. A közös erő, melynek meg kell találnia a magyar pusztulás szörnyű folyamatának ellenszerét, s meg kell mentenie, meg kell tartania jelenleg még süllyedőben lévő szigeteinket. S meg kell akadályoznia, hogy egy ilyen szigetté, a pusztulás növekvő szigetévé váljék Magyarország is. És az esély is nőhet, a magyarság megmaradásának, egy visszamagyarosítási folyamat elindulásának az esélye. A XX. század egyik legnagyobb történelmi igazságtalanságát a XXI. század orvosolhatja." /Bogdán László: A történelem alatt - széljegyzetek Gazda József új könyvéhez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./"

"A Soros Alapítvány életműdíját az idén Tamás Gáspár Miklós filozófus vehette át; az elismerést márc. 7-én adták át Budapesten. Halmai Gábor, a Soros Alapítvány kuratóriumi elnöke arról tájékoztatott, hogy az egyesület fődíjával, amelyet életmű-elismerésre alapítottak, ötmillió forint pénzjutalom jár. A szakma által TGM-ként emlegetett filozófus Kolozsvárról települt át Budapestre. /Soros életműdíj TGM-nek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./"

"Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke szerint a magyar külpolitika ma a szervilizmus és az alkalmazkodás külpolitikája. A parlament külügyi bizottságának elnöke a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban fogalmazott így egy budapesti lakossági fórumon. A politikus a kedvezménytörvény módosított változata legnagyobb hibájának azt tartja, hogy leszűkíti a kedvezményeket és a támogatásokat, nemcsak a határokon túl, de Magyarországon is. A képviselő szerint pártpolitikai ellenszenv alapján áldozza fel a kormány a Fidesz-ellenes érzelmek oltárán a határon túli magyarságot. /Kevesebb kedvezmény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./"

"A kedvezménytörvény módosítása ellen a Csoóri Sándor költő által február közepén meghirdetett aláírás-gyűjtési akció íveit eddig 40 ezer magyarországi és 65 ezer kárpátaljai magyar hitelesítette kézjegyével. Márc. 10-én Csoóri Sándor a kezdeményezéshez csatlakozott szervezetek - köztük a Hajrá Magyarországért Mozgalom, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) - képviselőivel sajtótájékoztatót Budapesten. Csoóri Sándor szerint a kedvezménytörvényben biztosított segítségek nem politikai jellegűek, hanem az egyetemes kultúrát szolgálják. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke szerint a magyar nemzet egységét jelképező törvény kérdésében "nincs középút". Hangoztatta: nem lehet feladni azt az alapelvet, melynek lényege, hogy a magyarok éppen magyarságuk miatt segítenek határon túli testvéreiken. Csoóri Sándor hozzáfűzte, létezik egy harmadik út is, az autonómia, amelyet ha megkapnának a határon túli területen élők, akkor nem lenne szükség a törvényre. Az író elmondta: az összegyűjtött aláírásokat a Magyar Állandó Értekezlet következő ülésén adják át a testületnek, valamint lehet, hogy a dokumentumokat eljuttatják a parlamentnek is. Megjegyezte: a Felvidéken és a Vajdaságban is folytatják az aláírásgyűjtést, de ezekről a területekről egyelőre nem érkezett még összesítés. /Százezer aláírás a kedvezménytörvényért. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./"

"Érdemes lenne elemezni, hogy a hazug, manipulált magyarországi tévéhíradók mellett sok újság erdélyi tudósítójának milyen szerepe van abban, hogy torz kép alakul ki az anyaországiakban a romániai történésekről. A posztkommunista-liberális kormány felhasználja saját politikai céljaira a holdudvarához kötődő sajtóorgánumok Kárpát-medencei munkatársainak bértollnoki tevékenységét. Tőkés László nem kegyeltje az MSZP-SZDSZ-kormányzatnak, hiszen a püspök nyíltan szimpatizált az előző polgári kormányzattal. A legszorgalmatosabb püspökfaló a Népszabadság, a legaktívabb revolverező pedig a hírhedt Tibori Szabó Zoltán, aki a kolozsvári Szabadságnál van "munkakönyves" állásban. Tibori tollából az RMDSZ bukaresti utasításra leváltott tiszteletbeli elnökéről még egy jó szó nem jelent meg Magyarországon. Gyakran szerepelteti egyazon cikkben Tőkést Ceausescu egykori talpnyalójával, a szélsőséges, egzaltált román politikai bohóccal, Vadim Tudorral. Az érmindszenti Ady-centrum megvalósítására ígért támogatásnak a szocialista érdekkörök részére való átjátszása miatt tiltakozó Tőkés ismét megkapta a magáét Tibori Szabótól, aki a Népszabadság febr. 25-ei számában arról írt, hogy Tőkést a sárga irigység késztette tiltakozásra, amiért egyházkerülete elesett egy 320 millió forintos támogatástól. Pedig hát az tiszta véletlen - sugallja Tibori -, hogy a pénzt az a Mecénás Alapítvány kapta meg, amelyet Medgyessy Péter magyar miniszterelnök barátja, Alexandru Mudura alapított üzlettársaival, lekötelezettjeivel egyetemben. De hogy véletlenül se gondoljon a magyarországi olvasó holmi MSZP-kötődésekre, Tibori cikkében Kiss Sándor "nagyhírű váradi üzletember" (a Körös-parti városban inkább hírhedtként emlegetik), az alapítvány elnöke így magyarázza a szocialistáktól való távolságtartást: a plázaépítő Mudura kilépett az alapítványból, még mielőtt a 320 milliós támogatást odaítélték volna. Tibori a majd féloldalas cikkben minden jót és szépet a Mecénás Alapítvány "nyakába varr", holott annak a tényleges tevékenysége nem ismert, és jobbára csak szándékszinten mozog. A református egyház elképzeléséről mindössze ennyit tart fontosnak megjegyezni: "Időközben az is kiderült, hogy a Tőkés-féle terv szakmailag megalapozatlan volt" - noha ezt a szakértői véleményt még soha senki névvel-aláírással nem vállalta. Egyébként Tibori Szabó egyszer meg a Reform Tömörülést próbálta lejáratni egy fiktív dokumentummal, amiért a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének becsületbírósága először elmarasztalta, majd politikai ráhatásra fölmentette. A magyar bíróság már nem volt ilyen tekintélytisztelő, amikor helyreigazításra kötelezte - immár jogerősen - a Népszabadságot, mert Tibori azt állította: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai zavarták meg tavaly Aradon az október 6-ai megemlékezést. /Szakács Árpád, Budapest: Miről írnak a pesti lapok erdélyi tudósítói? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 11./"

"Tófalvi Zoltán reméli: ahogyan a kolozsvári Farkas utcai református templom a régi családi címerek, a marosvásárhelyi Vártemplom a Novák József által újjávarázsolt és megálmodott címerek tárháza, egyfajta panteonja lesz. 2001-ben a budapesti Székely Házban bemutatták Novák József 140 erdélyi címerből álló gyűjteményes kiállítását. Rövidesen kikerül a nyomdából Novák József címeralbuma. Legutóbb Marosvásárhelyen, az unitárius tanácsteremben, majd a Deus Providebit római katolikus tanulmányi központban gyűjteményes kiállításon mutatta be legújabb alkotásait. Novák József először az erdélyi fejedelmek címertárát készítette el. A marosvásárhelyi Vártemplomban ebből nyílt egy gyűjteményes kiállítás. A fejedelmi címertár után elkészítette az erdélyi főnemesi családok egyedülállóan gazdag címergyűjteményét, majd a városok, a történelmi Magyarország vármegyéinek címereit mintázta meg. Novák József egyedülálló művészi vállalkozásának nemzetstratégiai jelentősége is van. A címerek, a címerpajzsok a magyar nemzet ezerszáz éves megszakíthatatlan egységét szimbolizálják. /Tófalvi Zoltán: Ezerszáz év történelme címerekben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 11./"

"Wass Albert író fia további két évre meghosszabbítja a szerződést a marosvásárhelyi Mentor Kiadóval, Wass Albert hagyatékának kiadására vonatkozóan. Káli-Király István, a marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója elmondta, az újabb két évre szóló szerződés megkötését az is indokolja, hogy időközben kiadatlan kéziratok is előkerültek, a korábbi szerződés pedig csak a már megjelent művekre vonatkozott. Káli-Király tájékoztatott, a Wass-hagyaték kiadásában új helyzet alakult ki, mivel márc. 7-én a budapesti Legfelsőbb Bíróság semmissé nyilvánította a Budapesti Fővárosi Bíróság határozatát, amellyel az megtiltotta számukra a Wass-kötetek magyarországi forgalmazását. A magyarországi Kráter Kiadó azért perelte a Mentort, mivel formailag ők rendelkeztek Wass Albert írásainak kiadási jogával. Az író ugyanis élete utolsó éveiben egy Szász Loránd nevű amerikai állampolgárnak adományozta a kiadás jogát, az pedig továbbadta a jogot a Kráternek - tájékoztatott a Mentor igazgatója.Wass Endre, aki a második világháború után Kolozsváron háborús bűnösként elítélt édesapja rehabilitálása ügyében tartózkodik az országban, Frunda György RMDSZ-szenátorral is találkozni óhajt. /Lukács János: Wass Albert kiadatlan művei is megjelenhetnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./"

"Kazinczy Ferencről elnevezett beszédtechnikai versenyt tartottak márc. 8-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán. Jancsó Miklós színész, az esemény szervezője elmondta: minden felsőoktatási intézmény egy diákkal képviselteti magát a rendezvényen, a Babes-Bolyai mégis két egyetemistát küldhet Budapestre, mivel a tavalyi vetélkedőn Boros Emőke Kazinczy-érmet kapott. /Balázsi-Pál Előd: Szép magyar beszéd verseny. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./"