A Bihar megyei RMDSZ márc. 23-i ülésén foglalkozott a megyei szervezet és a református egyház, pontosabban a Tőkés László püspökkel kialakult helyzettel. Lakatos Péter, a megyei szervezet elnöke szerint a püspök előszeretettel azonosítja magát az egyházzal és az egyházkerülettel. Többször is tárgyalóasztalhoz ültek a megyei RMDSZ-vezetők Tőkés püspökkel, de az egyeztetések eredménytelenek voltak. Lakatos Péter reagált a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsának március 18-án kiadott nyilatkozatára: ez "a csúsztatás, a félretájékoztatás és mesterségesen gerjesztett feszültség példája." A megyei RMDSZ nem távolodott el az egyházaktól - fejtette ki a megyei elnök. /(Balla Tünde): A Bihar megyei RMDSZ szerint: Az egyházkerülettel nincs vitás kérdésük. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Az RMDSZ összesítése szerint az érdekvédelmi szövetséghez a népszámlálás során 270 telefonos érdeklődés, információkérés érkezett. A megkeresések 40 százaléka panasz, a további 60 százalék esetében technikai jellegű információkérésről beszélhetünk. A panaszok 30 százaléka megalapozott volt — ilyen esetekben a helyi és megyei népszámláló-bizottságokat értesítették, és figyelemmel kísérték ezek megoldását. A panaszok többsége az űrlapok ceruzával történő kitöltésére, csupán a kódszám megjelölésére, a kettős állampolgárok és a külföldön tartózkodó személyek bejegyzésének elutasítására, a kérdőívek aláíratásának elmaradására vonatkoztak. Többen jelezték azt is, hogy a számlálóbiztos nem kereste fel őket. Vasile Gherman, Kolozsvár népszámláló-bizottság titkára szerint Kolozsváron csupán tíz személy adatfelvétele maradt el. A népszámlálás utolsó napján közel 100 magyar család jelentkezett a városi bizottságnál azzal, hogy a számlálóbiztos nem járt náluk, valamennyi esetben megtörtént az adatfelvétel. Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke arról számolt be, hogy a Fenesi út 135 szám alatt egy magyar családnál nem járt a biztos. /K. O., Sz. Cs.: Több magyar család adatfelvétele elmaradt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ Az országos helyzethez hasonlóan Bihar megyében is számos kirívó szabálytalanság történt: a kérdezőbiztos ceruzával írta be a nemzetiséget, illetve az anyanyelvet, de olyan is volt, hogy megpróbálta saját ízlése szerint kitölteni a nyomtatványokat. Sok helyen fel sem kerestek számos polgárt. A Bihar Napló sok olvasója telefonált, hogy kihagyták az összesítésből, hiába hívták időben a polgármesteri hivatalt. - Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere a Magyar Polgármesterek Világtalálkozója alkalmából Magyarországon tartózkodva azt nyilatkozta: "A romániai népszámlálás eredményei hiteltelenek lesznek"… /Szeghalmi Örs: Foghíjasra sikerült Biharban is a népszámlálás. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 29./ Makay Botond resicabányai református lelkipásztor értesítette a népszámlálási bizottságot, hogy nála nem jártak, kérésére azután megjelent a számláló biztos. A népszámlálási bizottsághoz több panasz érkezett, de legtöbbjét nem vették nyilvántartásba. Az RMDSZ írásos panaszt nyújtott be két govondári család esetéről, akiket csak ceruzával számláltak meg. /Krassay Szörény: Csaknem két magyarral kevesebb lett. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

Sajtóértekezletet tartott Tőkés László királyhágómelléki református püspök, dr. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora és Tolnay István, az egyházkerület tanügyi előadótanácsosa. Elsősorban az egyetemmel foglalkoztak, mert a napokban nyilvánosságra jutott: a nagyváradi állami egyetem tanítóképző szakot indít magyarul ősztől. Ugyanakkor a PKE évek óta folytat ilyen képzést, de végzettjeik nem tudnak diplomázni, mert nem kapták meg az akkreditációt. Tőkés püspök bírálta az RMDSZ-t a sikerpropaganda miatt, amikor gondok vannak, a magyar állami egyetem hiánya mellett a máramarosszigeti iskola gondjai, vagy a hajdani nagyváradi református gimnázium (ma: Andrei Saguna) visszaadása, a zilahi Kálvineum sorsa. A tanítóképzősök államvizsgájával kapcsolatban a püspök emlékeztetett: a Babes–Bolyai Egyetem szenátusa előbb megszavazta, majd rövid idő múlva mégis megvonta a PKE diákjaitól e lehetőséget. Tolnay István felolvasta a kolozsvári egyetemtől kapott mindkét értesítést. A Nagyváradon indítandó állami tanítóképzés célja a PKE megszüntetése. A Bihar megyei RMPSZ javaslatára hiánypótlóként hozták létre a szakot, mivel nagyon sok szakképzetlen tanerő volt a megyében. "Az a politikai szándék, hogy kivegyék a kezünkből az ügyet és átadják a Maghiar-féle egyetemnek, amely az elmúlt 10 évben következetesen elzárkózott a magyar nyelvű oktatás ügyétől. Annál furcsább az eset, hogy a megyei RMDSZ javaslatára történt ez, az RMPSZ pedig az egyetemünkön folyó tanítóképzés egyik indítványozója volt. Kifogják vitorlánkól a szelet" - fogalmazott a püspök. Tőkés püspök elmondta: Magyarországról biztos ígéretet kaptak a vizsgával kapcsolatban és nem hagyják magukra a diákokat. Szerinte a román egyetemeken való tagozatosítás miatt egyre kevesebb az esély az állami magyar egyetem létrehozására, a magyar nyelvű oktatás lehetősége tovább szűkül. /(Balla Tünde): A tagozatosítás miatt. Tovább szűkül a magyar nyelvű oktatás esélye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Kincses Előd ügyvéd ápr. 2-án sajtótájékoztatón ismertette, hogy a 10/2001es törvény kivételezési cikkelyének alkotmányosságát kétségbe vonta, és a Bihar Megyei Törvényszék elfogadta érvelését, amely az Alkotmány 41. cikkelyének második bekezdésére alapoz. Az Alkotmány kimondja, hogy a magántulajdont egyenlő mértékben védi a törvény, függetlenül a tulajdonostól. Eszerint diszkriminációnak minősíthető, ha az egyházak és nemzeti kisebbségi közösségek vagyonának visszaszolgáltatására a 10-es törvény nem jelenthet jogalapot. A Bihar Megyei Törvényszék álláspontját az Alkotmánybíróságnak is véleményeznie kell, s csak pozitív döntés esetén kerülhet sor arra, hogy a parlamentben megfelelően módosítsák a törvényt, hogy összhangban legyen az Alkotmánnyal. Megtörténhet, hogy ebben az esetben nem lesz szükség külön törvényt hozni az egyházi vagyon rendezéséhez, elegendő lesz a 10/2001-es - no meg a megfelelő politikai akarat. /Kincses Előd alkotmányossági kifogása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./

Bihar és a magyarországi Hajdú- Bihar megye közti kistérségi együttműködésben és kapcsolattartásban nélkülözhetetlen a közlekedés javítása, az utak építése. A két szomszédos határ menti megye önkormányzati vezetői fogalmazták ezt meg múlt hét végén Berettyóújfaluban azon az egynapos értekezleten, amelynek főtémája az úthálózat bővítése, pontosabban a kelet-magyarországi gyorsforgalmi utak, autósztrádák kiépítése volt. Autósztrádák ügyében rendszeresen tárgyal egy román és egy magyar kormányközi tagbizottság. A két hasonló múltú és rangú város, Debrecen és Nagyvárad számos területen együttműködhet, a gazdasági partnerkapcsolatok is erősödhetnek, vélte a debreceni polgármester. /(Balla Tünde): Szállításügyi lobbi Hajdú-Bihar és Bihar között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Kilenc érmelléki RMDSZ-szervezet elnöke írta alá azt a szándéknyilatkozatot, amelyben a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elé terjesztették, hogy megalakítanák az Érmelléki Területi RMDSZ Szervezetet. Az önállósulni kívánók ápr. 4-én Margittán ismertették elképzeléseiket. Úgy vélik, a Bihar megyei RMDSZ szervezet nem foglalkozott kellőképpen az Érmellék gondjaival, noha itt él tömbben a bihari magyarság. Kovács Zoltán és a megjelent kezdeményezők hangsúlyozták, az új szervezet nem valami ellen irányul, hanem a térség tömbmagyarságának érdekvédelmét kívánja szolgálni. A szándéknyilatkozatot elfogadta a székelyhídi, az érolaszi, a hegyközszentmiklósi, a csokalyi, a kágyai, az érmihályfalvi, az értarcsai, a margittai és széplaki helyi RMDSZ választmánya. Az új szervezet nem az RMDSZ ellen alakul, az országos szövetség keretében kíván működni, egyenrangú félként tárgyalni a megyével. /Simon Judit: Az SZKT térfelén a labda. Bejelentették elszakadási szándékukat az érmellékiek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

Indokolatlannak tartja az RMDSZ Bihar megyei vezetése az érmellékiek kiválási szándékát. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, hogy a megyei vezetés a sajtó útján szerzett tudomást az Érmelléki Területi RMDSZ Szervezet megalakulási szándékáról. Lakatos rámutatott, az Érmellékről egyszer sem érkezett beadvány a megyéhez, melyben valamilyen gondra hívták volna fel a figyelmüket. A megyei elnök elfogadhatatlannak tartja, hogy 60 ezer ember sorsáról alig 75-en döntsenek. Ezért is indulnak érmelléki körútra. Kiss Sándor válaszmányi elnök elismerte azonban, hogy kommunikációs hibák történtek, nem ismertették kellőképpen az eredményeiket. Az előzmény: kilenc érmelléki helyi szervezet, valamint Kovács Zoltán képviselő szándéknyilatkozatot fogalmazott meg és juttatott el a Szövetségi Képviselők Tanácsához (SZKT), melyben kérték az Érmelléki Területi RMDSZ Szervezet megalakulásának jóváhagyását. /Simon Judit: Lakatos: hamis állítások. Érmelléki körútra indulnak a Bihar megyei RMDSZ vezetői. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

Érmelléki területi RMDSZ-szervezet létrejöttét jelentette be Kovács Zoltán parlamenti képviselő ápr. 4-én a Bihar megyei Margittán. Szándéknyilatkozatukat még aznap eljuttatták az országos RMDSZ-hez, a Szövetségi Képviselők Tanácsának állandó bizottságához. Kovács Zoltán cáfolta, hogy a Reform Tömörülés, illetve a Polgári Szárny, vagy a királyhágómelléki református egyház állna kezdeményezésük mögött. Az emberek igazi gondjaival szeretnének foglalkozni, újjáéleszteni a falusi RMDSZ-szervezeteket. Szándéknyilatkozatukhoz kilenc település csatlakozott. A megyei RMDSZ szerint néhány sértett összefogásáról lehet szó, akik kimaradtak a megyei vezetésből. /Balla Tünde: Érmellék nagyobb figyelmet kíván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Kincses Előd ügyvéd szerint vitatható és elavult gondolkodásmódra vall az a döntés, amit az Alkotmánybíróság márc. 5-én hozott az általa kezdeményezett "egylejes perben". Mint ismeretes, a neves ügyvédet - hathatós RMDSZ-segédlettel, egy feljelentés alapján - a választási törvényre hivatkozva kettős állampolgársága miatt törölték a 2000-es parlamenti választások jelöltlistájáról. A hivatkozási alapul szolgáló jogszabályt alkotmányellenesnek minősítve, Kincses ? amiként a hasonló elbánásban részesült liberális Dinu Zamfirescu is ? beperelte a román államot, egylejnyi kártérítést követelve. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta az ügyet, és jogszerűnek találta Kincsesnek a jelöltlistáról való törlését, mivel a kettős állampolgárságúak nem lehetnek a törvényhozás tagjai Romániában. Ilie Ilascu ugyan kettős, román és moldovai állampolgárként lett szenátor a Nagy-Románia Párt színeiben, de őt nem jelentette föl senki emiatt, ügye nem került bíróságra. Kincses alkotmányellenesnek nevezte a 10-es számú, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvényt, mivel az nem vonatkozik az egyházi és kisebbségi közösségi javakra is. Véleménye szerint az említett jogszabály sérti a tulajdonformák egyenlőségének elvét, illetve a diszkrimináció tilalmát. A premontreiek jogi képviselőjeként eljáró Kincses ? a szerzetesrend egyebek mellett egykori félixfürdői ingatlanjait követeli vissza ? beadványának helyt adva a területileg illetékes Bihar Megyei Törvényszék az Alkotmánybírósághoz utalta az ügyet. Kincses elmondta még, hogy a Tőkés László püspök által az Associated Press tudósítója, Allison Mutler ellen indított, az alsóbb fokokon megnyert, de felsőfokon végül elveszített rágalmazási per után memorandumban kérte a szaktárca vezetőjét, indítványozza a határozat semmissé nyilvánítását. Az ügyvéd arról is beszámolt, hogy bepanaszolta az RMDSZ Etikai Bizottságánál Markó Attilát, a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság elnökét. Kincses elfogadhatatlannak tartja, hogy az említett testület elnöke már húsz hónapja halogatja a Maros megyei szervezet elnöki tisztségéből történt szabálytalan eltávolítása kapcsán beadott panaszának kivizsgálását. /(szentgyörgyi): Kincses nem adja fel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./

Ebben az évben a Bihar megyei Tanítók Klubja szervezte meg az Országos Magyar Drámapedagógiai Napokat március 22. és 24. között, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen. Erdély hét megyéjéből, tizennyolc helységéből jöttek a részvevők. A háromnapos rendezvény bemutató foglalkozásokat, előadásokat és szakmai beszélgetéseket kínált. A találkozó több mint félszáz részvevője azt bizonyította, hogy nő a gyermekközpontú oktatók száma, gyarapodnak a drámapedagógia hívei. Lassan kikristályosodik a pedagógusok tudatában, hogy a dramatikus nevelés nem csak a magyar szakos oktatók által alkalmazható módszer és feladat. Az óvónőtől az egyetemi tanárig bárki alkalmazhatja bármilyen tantárgyon belül, ha alaposan ismeri a módszertant. /T. P.: Játszva tanulni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./

A romániai magyar doktorandusok és fiatal kutatók szövetségének (RODOSZ) Bihar megyei szervezete Erdélyből beléphetünk Európába címmel találkozót rendezett ápr. 5-én Nagyváradon. Délelőtt nagyváradi közintézményekhez látogattak el, este váradi értelmiségiekkel, közéleti személyiségekkel közös fórumon beszélgettek a kor kihívásairól. Jakobovits Miklós képzőművész szerint az erdélyi értelmiségnek le kell vetnie kisebbségi érzését. Ugyanakkor oda kell figyelni a fejlődéssel járó lelki elszegényedésre. /Balla Tünde: Erdélyből beléphetünk Európába. Fiatal értelmiségiek találkozója Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Közgyűlést tartott ápr. 10-én az érmihályfalvi RMDSZ. A megbeszélésen részt vett dr. Földes Béla, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és Szabó Ödön, a szervezési és területi ügyekért felelős alelnök.Hamarosan az Érmelléki Területi Szervezet megalakulására terelődött a szó. Dr. Földes Béla k elmondta, a megbeszélés napjáig sem érkezett meg a megyei szervezethez a kezdeményezők szándéknyilatkozata, így az ügyvezetés nem is tárgyalta a kérdést. /Rencz Csaba: Érvek ütköztek Mihályfalván. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 12./

Markó Béla szövetségi elnök kiemelte: a határon túli magyar közösségeknek egész Magyarország, az egész magyar Országgyűlés és a mindenkori magyar kormány támogatására szükségük van. Az RMDSZ elnöke szerint az elmúlt 10-12 évben kialakult egy jól átlátható kapcsolatrendszer, a határon túli magyarság számára fontos támogatási rendszer az anyaország és a határon túli magyar közösségek között. Véleménye szerint ezen a területen a folyamatosság elvének kell érvényesülnie. "Gratulálok a magyar Országgyűlésbe bejutott minden pártnak és külön gratulálok annak a két pártnak, amely minden valószínűség szerint kormányt fog alakítani: a Magyar Szocialista Pártnak és a Szabad Demokraták Szövetségének" - mondta. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ az összes jelentős magyarországi politikai párttal az egyenlő közelség elvét próbálta érvényesíteni az elmúlt években, és ez ezután is így lesz. Markó fontosnak nevezte, hogy az elmúlt napokban levelet kapott Medgyessy Pétertől. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje jelezte azt, amit már nyilvánosan is elmondott: felelősséget érez a határon túli magyarság sorsáért. Az RMDSZ elnöke szerint a létrejövő magyar kormánnyal folytatott konzultációk fontos témája lesz a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban tavaly decemberben született román-magyar kormányfői egyetértési nyilatkozat is. - A kedvezménytörvény alkalmazása elkezdődött Romániában, jól megy, zökkenőmentesen. Véleményünk szerint ennek folytatódnia kell - mondta. /Markó gratulált a magyarországi választások győzteseinek. Reméli, folytatják a kedvezménytörvény alkalmazását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Berlinből hazafelé tartva megálltam Budapesten. Berlinben politikai jellegű látogatáson volt, ottani parlamenti képviselőkkel, a külügyminisztérium felelős tisztségviselőivel tárgyalt, Budapesten zajlott a Nemzetközi Könyvfesztivál, ennek keretében került sor könyvbemutatójára. A rendezvényen tapasztaltak is megerősítették abban, hogy a magyar kultúra egy, a magyar irodalom egy, és szerinte hamar meg fog szűnni az az érzés is, hogy kettészakadt a magyar nemzet. Markó szerint nem lesz fordulat a határon túli magyarságot illető politikában sem. Ehhez "hozzáadni lehet és kell, de elvenni belőle nem szabad." Markó szerint tenni való az elkövetkező hónapokban az egyházi ingatlanok kérdésében lesz. Nem lesz könnyű dolgunk, jegyezte meg. Ami a Bolyai Farkas ügyét illeti: "mindenképpen vissza kell állítani a Bolyai középiskolát mint magyar iskolát." Bihar megyében ugyan nem jött létre még a megállapodás, de a kormánypárttal létezik együttműködés. Kolozs megyében még nem született meg, mert egy-két fontosabb problémát még meg kellene oldani. Elmaradt az aláírás Kovászna megyében, ahol hosszabb ideje elég rossz a viszony a kormánypárt és az RMDSZ között. Azonban Kovászna megyében is létre fog jönni a megállapodás. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Három hónapja annak, hogy a kormányzó párt lényegében a parlamenti támogatás fejében írásban is felvállalta: záros határidőkön belül megoldja a romániai magyarságnak az RMDSZ által felvállalt számos sajátos gondját, jogos elvárását. Az egyezmény életbe ültetésének lépéseit a két politikai erő heti találkozókon egyezteti és ellenőrzi. Az RMDSZ a múlt hét végén több fórumon is elemezte az együttműködés számos aspektusát. Erről Borbély László ügyvezető alelnök számolt be. Kovászna, Kolozs és Bihar megyék kivételével megyei szinten is aláírásra kerültek az egyezmények. A Bolyai Farkas Líceum ügyben döntés született. Az egyházi ingatlanok visszaadásának ügyében a kormánypárt újabb javaslattal állt elő, amit az RMDSZ elfogadott. Ezzel a végleges szöveg megszavazására már június 30-ig sort lehet keríteni az eredetileg kijelölt szeptember vége helyett. Az SZDP vállalta, hogy visszaállítják egészében a tulajdonjogot, azon ingatlanok esetében, amelyekben közintézmények működnek, mint iskolák, kórházak, szociális gondozók, pártszékházak, diplomáciai képviseletek, a tényleges átadásra öt, de legtöbb tíz éven belül kerül sor olyan körülmények között, hogy a bérlő fizet, az egyház pedig a tényleges birtokbahelyezés pillanatáig adómentes lesz. Erről az egyházfőkkel az elkövetkező napokban fognak tárgyalni. A magyarországi választások idején újabb roham indult az RMDSZ legitim vezetése, kiemelkedő személyiségei ellen, jelezte Gyarmath János főszerkesztő. Borbély László szerint ha valakiknek egykor voltak is fenntartásaik, ma már nem kérdőjelezhetik meg az RMDSZ és az SZDP együttműködésének hatékonyságát. Borbély László hangsúlyozta: az RMDSZ meg sem kísérelte azt, hogy beleszóljon az anyaországi választási harcba. Egyes platformok, szervezetek elkötelezték magukat, "amit én nem találok helyesnek." /(Gyarmath János): Mérlegen az egyezmény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

A Varadinum-rendezvények sorában, máj. 1-jén a kárpát-medencei politikai kerekasztallal a Bihar megyei RMDSZ legfőbb célja az volt, hogy a határon túli politikába is begyűrűző anyaországi választások után a lakosságot aggasztó kérdésekre alkalmuk legyen válaszolni a politikusoknak. A választásokat megnyerő MSZP nevében Szabó Vilmos képviselő, a külügyi bizottság alelnöke válaszolt a kérdésekre. A résztvevők: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Brezovics László; a Vajdasági Magyar Szövetség nevében Józsa László alelnök; Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Nagy Zsolt ügyvezető alelnök; Mézes Rudolf, a Magyar Koalíció Pártja országos tanácsának tagja. Azon kérdésre, hogy a határon túli magyaroknak milyen elvárásaik vannak az új magyar kormánnyal szemben, a szervezeteiket képviselők válasza összecsengett. Brezovics László a kedvezménytörvény folytatását kérte, Józsa László kívánta: a következő négy év mentes legyen a hullámzásoktól. Markó Béla hangsúlyozta: a történelem bűne, hogy az a helyzet, amibe kerültünk, kialakult. A felvidéki Mézes Rudolf kérte: rólunk, de ne nélkülünk. Szabó Vilmos válaszát nagy figyelem kísérte: "Magyarok vagyunk, s vállaljuk" - parafrazálta a kerekasztal bevezetőjeként elmondott vers sorait. Felelősséget vállalnak a Kárpát-medencében élő 15 millió magyarért, szándékuk folytatni az elmúlt 4 évben elkezdett együttműködési formát. Az ígért támogatásokat megadják, sőt, lehetőség szerint többet is, ha az anyaország gazdasági fejlődése engedi. Az MSZP a határon túliak által legitimnek tekintett politikai alakulatokkal tárgyalni fog, minden olyan párttal, amelyet elfogadnak a határon túliak. Tárgyalnak a pártvezetőkkel s a határon túliak pártjai is egymás között a MÁÉRT keretében. A szervezetek belső életébe viszont nem szólhatnak bele. A kedvezménytörvényről elmondta, hogy a megalakuló koalíciós kormány egy kormányprogramot hajt végre. Az MSZP és az egyházak kapcsolatáról érdeklődőnek Szabó Vilmos elmondta, hogy bár egyes egyházak bekapcsolódtak a kampányba s a vitába, a korrekt viszony lehetősége adott. Szerződések, megállapodások szavatolják. A határon túli egyházakkal szervezett kapcsolataik nincsenek, lehetőséget adnak az egyházi vezetőknek, hogy találkozzanak a kormánnyal. Az MSZP pártközi kapcsolatai révén "jószolgálati módon közbenjárhat az SZDP-nél a sérelmek orvoslásáért. A vendég a választásokról szólva remélte, lecsillapodnak az indulatok, nincsen minden négy évben rendszerváltás és forradalmaknak sem kell lenniük. Markó Béla zárszavában hangsúlyozta, milyen fontos számunkra a józan és visszafogott politizálás. Nem a magyar pártok közti lövészárkok ásásában, hanem azok betömésében kell segítenünk. /(Balla Tünde): Kárpát-medencei politikai kerekasztal a Varadinumon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Nagyváradon máj. 5-én közel három órás zárórendezvénnyel ért véget a Festum Varadinum a színházban. A budapesti Honvéd néptáncegyüttest idén is, mint tavaly, vastapssal jutalmazta a közönség. Oklevelet és a szalontai hímzőkör asszonyainak címzett zászlaját kapta meg valamennyi rendezvény- szervező. A Jakab Noémi keramikus készítette emlékplaketteket pedig a nagyváradi Római Katolikus püspökségnek, a Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének és a Honvéd táncegyüttesnek adományozták áldozatos segítségükért. Fleisz János, a rendezvények főszervezője szerint összességében jobb volt az idei Varadinum, mint az előző. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök áldását adta a Varadinumra, s kifejtette: nagyon sajnálja, hogy nincs jelen püspöki szinten mindkét nagy egyháza Váradnak, hiszen régebben egyik püspök kezdte, s a másik zárta a rendezvényeket. /(Balla Tünde): Idén is a Honvéd búcsúztatta a Varadinumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

1992 óta minden esztendőben megrendezték Nagyváradon a Varadinumot. A különböző művészetek randevúja ez Nagyváradon vallásossággal, tudománnyal, politikummal átszőve, állapította meg Balla Tünde. Nyolcnapnyi zarándoklat a Varadinum annak, aki mindenhol jelen kíván lenni. A legutóbbin egy hét alatt harminc egyházi, kulturális, népi hagyományőrző, civil, politikai rendezvényből keresgélhetett ki-ki kedvére valót. Pomogáts Béla úgy fogalmazott, hogy Várad a XXI. század elején identitásáért küzd, pedig nagyszerű, különös múltja jobb sorsra predesztinálja. A rendezvény egyik főszervezője, dr.Fleisz János történész, a Bihar megyei és Nagyváradi Civil szervezetek Szövetségének elnöke szerint: színvonalas és változatos programokkal készültek. A konferencia témája: Betegjogok érvényesítése az alapvető emberi jogok értelmezésében. 11 váradi újgenerációs képzőművész tárlatzárójára került sor a Kanonok-sori Tibor Ernő Galériában. Maroknyian tanácskoznak a nagyváradi és az erdélyi magyar kultúra sorsáról. Anyagi támogatás híján szűkülnek a magyar kultúra lehetőségei. Főként a falvak sorsa aggasztó, tönkremennek a kultúrotthonok és a könyvtárak. Szükség volna népművelő, bábszínészi, táncművész képzésre. A Bihar megyei turizmus szülőatyja lett Czárán Gyula. A Czárán Gyula Alapítvány számos szervezet támogatásával elkészítette a példakép mellszobrát. A busztot Nagyvárad egyik közterére szánják. /Balla Tünde: Festum Varadinum április 28. - május 5. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16., folyt.: máj. 18./

A bihari Földvárban hétvégén negyedszer rendeztek Partiumi Diáknapokat. A programok szervezője, a Partiumi Keresztény Egyetem diákszervezete volt. Felavatták a diákszervezet címerét Az ökumené szellemében szervezett programon jelen volt Tőkés László református és Tempfli József római katolikus megyéspüspök. A katolikus egyházfő Bihar megye történelmét, abban pedig a kereszténység és a magyarság összekapcsolódását ecsetelte, a református püspök pedig kifejtette a címerkészítés aktualitását. /(balla): Ifjúsági hétvége Biharban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

A Bihar megyei tanács kinevezte a Nagyváradi Állami Színház élére Lucian Silaghi korábbi bihari prefektust, aki az állást versenyvizsgán nyerte. Újabb versenyvizsgát tartottak a művészeti igazgatói állás betöltésére. A magyar nyelvű Szigligeti Társulatnál Meleg Vilmos színművész, a román Iosif Vulcan Társulatnál pedig Elvira Platon Rimbu lett a művészeti vezető. /Új társulatvezető Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

Talán az országban is egyedülálló határozatot hozott az élesdi tanács: írásba foglalták: akkor sem kerülnek le a település magyar feliratai, ha esetleg megváltozna, azaz húsz százalék alá csökkenne az élesdi magyarság aránya. A szomszédos Keszteg csatlakozni szeretne Élesd városához, de ezzel megbontaná a nemzetiségi egyensúlyt. A bihari prefektúra fogja elbírálni az élesdi határozat törvényességét, amelyet ugyanakkor üdvözölt s példaértékű, toleranciának nevezett a Bihar megyei tanács alelnöke, Kiss Sándor. /(Balla Tünde): Maradnak a magyar feliratok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Jún. 6-án a szenátus elfogadta az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló módosított sürgősségi kormányrendeletet, amelynek értelmében minden egyháztól elkobzott ingatlan — függetlenül attól, hogy azokat a kommunizmus idején jogcímmel vagy jogcím nélkül vettek el — visszaszolgáltatható egykori tulajdonosának. Ha a parlament két háza közötti egyeztetésen a szenátusban elfogadott szövegváltozatot véglegesítik, megszületik az a törvény, amely alapelvként kimondja az 1945 és 1989 között államosított egyházi ingatlanok természetben történő visszaadását. Az RMDSZ politikusai remélik, hogy a jogszabály még jún. 30-ig megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Puskás Bálint szenátor elmondta: a törvény értelmében az összes elkobzott ingatlan visszaszolgáltatható volt tulajdonosának. Az első fázisban megtörténik a tulajdonjogba való visszahelyezés, majd az egyházak legkevesebb öt éven belül használatba is vehetik az épületeket. Ez idő alatt az illető intézménynek vagy magánszemélynek, aki az épületet használja, bért kell fizetnie a régi-új tulajdonosnak és köteles a törvény előírásai szerint az ingatlant karban tartani. A jogszabály ugyanakkor előírja, hogy jegyzőkönyvet kell készíteni az épületek jelenlegi állapotáról, amelyet figyelembe vesznek majd az ingatlanok átadásánál. A törvény azt is szabályozza, hogy az épületekkel együtt visszaszolgáltatják az egyházaknak mindazokat az ingóságokat (kép-, könyv- és szertárakat) is, amelyeket az épületekkel együtt vettek el. Ugyanakkor leszögezi: az egyházak maguk dönthetnek arról, hogy természetben vagy kártérítés formájában igénylik-e vissza javaikat. A visszaszolgáltatás nem a helyhatóságokra, hanem egy kormány által kijelölt bizottságra van bízva, amely a benyújtott dokumentumok alapján megállapítja, hogy jogos-e az épület visszaadása vagy sem A kormánynak hat hónapon belül ki kell adnia a végrehajtási utasítást. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott az MTI-nek: szilárd meggyőződése, hogy az egyeztetés során a szenátusban elfogadott változatot véglegesítik. - Jelentős eredményről van szó, hiszen a törvény megszületésével elmondhatjuk majd, hogy sikerült elérni az RMDSZ 1989 után megfogalmazott egyik legfontosabb célját - mondta. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy tavaly az év elején napvilágot látott a magánszemélyektől elkobzott ingatlanok, majd a föld- és az erdőterületek visszaszolgáltatásáról szóló törvény. Tőkés László püspöke a jogszabállyal kapcsolatban kijelentette: Legutóbbi találkozónkon úgy váltunk el az RMDSZ vezetőségétől, hogy mielőtt szavazásra vagy egyeztetett szöveg elfogadására kerülne sor, a véglegesnek tekinthető SZDP–RMDSZ által jóváhagyott szövegtervezetet eljuttatják az egyházfőkhöz, akik azt véleményezik. Tehát megint csak arról van szó, mint korábban annyiszor sok más esetben, hogy az RMDSZ ezúttal is szószegést követett el — mondotta a püspök. Az RMDSZ Operatív Tanács jún. 5-i ülésén a testület visszautasította a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyűlésének Tőkés László tiszteletbeli elnök és Kovács Zoltán Bihar megyei képviselő által aláírt nyilatkozatát. Az RMDSZ az elmúlt tizenkét évben mindent megtett annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság visszakapja elkobzott vagyonát, nehéz küzdelem után az elkobzott föld és erdővagyon jelentős része visszakerült, beleértve a közbirtokossági erdőket, ami pedig az egyházi ingatlanokat illeti, olyan törvény van születőben, amely megfelel a történelmi magyar egyházak igényeinek. /Papp Annamária: Visszaszolgáltathatók az egyházi javak. Tegnap a szenátus megszavazta a jogszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Ma még az elemi oktatás sújtja a krónikus gyermekhiány Nagyváradon, ám pár év múlva felsőbb osztályokba is begyűrűzik - jelezte Pető Csilla nagyváradi szaktanfelügyelő. A Bihar megyei magyar elemi oktatásért felelős tanfelügyelőnő szerint a nagyvárosok lakótelepein is erőteljesen a szórványosodás, Ősszel Nagyváradon 150-160 elsőssel kevesebb kezdi meg az iskolát, ezért 8 tanítónőnek megszűnik az állása. /(Balla Tünde): Figyelmeztet a tanfelügyelő. Krónikus gyerekhiány nagyvárosainkban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Jún. 21-én a Bihar megyei RMDSZ szervezésében Partiumi Kerekasztalra került sor Nagyváradon, amelyen Arad, Bihar, Máramaros, Hunyad, Szatmár és Szilágy megye küldöttei vettek részt. A rendezvényen jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök, valamint Alföldi László, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. A rendezvényen a Szövetségi Képviselők Tanácsa Partium frakciója tagjainak aláírásával nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozatban üdvözölték a magyar kormánynak a határon túli magyarságra vonatkozó elképzeléseit, melyeknek megvalósítsa a térség stabilitását erősítheti, megteremtve a szomszédságpolitika, a határon túli magyarsággal való törődés és az integrációs törekvések összhangját. Egyetértenek a magyar kormány azon igényével, hogy a magyarságpolitikában a lehető legszélesebb nemzeti konszenzusra kell törekedni, együttműködve a magyarországi parlamenti pártokkal és határon túli magyarság legitim szervezeteivel. Azt kérik, hogy a határon túli magyarságot érintő határozatok meghozatala előtt széles körű konzultációt folytassanak a határon túli magyarság valamennyi legitim szervezetével. A sajtóértekezleten Markó Béla, Szabó Vilmos államtitkár, valamint Bálint-Pataki Béla, a HTMH elnöke tájékoztatták a helyi magyar és román sajtó képviselőit a kerekasztal-megbeszéléseken elhangzottakról. Markó Béla megerősítette, hogy az RMDSZ–nek érdeke a magyarországi politikai alakulatokkal és a mindenkori magyar kormánnyal jó kapcsolatokat fenntartani. Szabó Vilmos kifejtette, hogy a lezajlott kerekasztal fontos és folytatásra érdemes tanácskozás volt, amelyen ismertette a magyar kormánynak a határon túli magyarokkal való kapcsolattartásról kialakított álláspontját. Szabó kijelentette, hogy a meglévő támogatásokat bővítik és hatékonyabbá teszik, de leszögezte, hogy a magyar kormány nem kíván és nem is fog beavatkozni egyetlen határon túli magyar közösség legitim érdekvédelmi szervezetének belső életébe sem. /Partiumi Kerekasztal Nagyváradon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 22./ A találkozón több mint százan vettek részt meghívásos alapon. A kerekasztal-beszélgetés témájaként azt jelölték meg, hogyan alakulnak a romániai magyarság, illetve az RMDSZ kapcsolatai az új magyar kormánnyal, a magyarországi intézményekkel, és nem utolsó sorban, változik-e az anyaországi támogatási rendszer. A tanácskozás során a folyosón többször elhangzott: azok vesznek részt ezen találkozón, illetve azok kaptak meghívót, akik az RMDSZ vezetése, egység- és kisebbségpolitikája mellett teszik le voksukat. Bálint-Pataki József bejelentette, hogy a HTMH tizedik születésnapját ünneplik Nagyváradon. Az elnök, aki megalakulásától fogva dolgozik a hivatalban rámutatott, az intézmény ismertette azokat a feladatokat, melyek a HTMH-ra hárulnak a kapcsolattartásban, amely mind belföldre, mind a határon túlra irányul. Bálint-Pataki rámutatott, nem a magyar kormány hivatott eldönteni, kivel tárgyal, hanem a magyar közösségek, hiszen ők választják vezetőiket. /Simon Judit: Partiumi Kerekasztal. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

Fényes Elek szülőfalujában, a Bihar megyei Csokalyon megkezdik szülőháza maradványainak konzerválását. Csokalyon tavaly Fényes Elek Társaság alakult, az Érmelléki Egyesülettel benyújtott közös pályázat révén 300 ezer forintot nyertek a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumától a szülőház falmaradványai felújítására. Domborművet helyeznek el, a régi telket pedig parkosítják, ide kerül majd a székelyhídi származású, Budapesten élő Mihály Gábor szobrászművész alkotása is, aki felajánlotta, hogy Székelyhíd községnek, amelyhez Csokaly közigazgatásilag tartozik, ajándékképp elkészíti a tudós szobrát. /Mentik ami még menthető. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

A képviselőház plénuma tegnap cikkelyenként elfogadta az egyházi ingatlanok teljes visszaszolgáltatását megszabó törvénymódosító csomagot. A jogszabálytervezetről jún. 26-án tartja a végső szavazást a parlament. A rendeletet a 2000-es választások előtt hozta az Isarescu-kabinet, a jogszabály eredetileg egyházanként tíz-tíz államosított ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkezett. Az egy évvel ezelőtti képviselőházi vitában kikerült a szövegből az a tétel, mely egyházanként csak tíz épületre vonatkoztatta a jogszabályt, bekerült viszont egy olyan korlátozás, mely szerint nem adhatók vissza a közhasznú intézményeknek otthont adó épületek. Az egyházfők május 7-én még inkább bírálták, mint dicsérték az RMDSZ-t a fordulatért. Ragaszkodtak ahhoz, hogy a közhasznú intézményeknek otthont adó épületek tényleges átadásáig ne tízéves átmenetet rögzítsen a törvény, hanem ötéves időszakot. A módosítást már a szenátus jogi bizottságában sikerült elfogadtatni. – Tőkés László püspök szerint korai volt az ünneplés a Lorántffy Gimnáziumért. Átiratban közölte a Bihar Megyei Tanfelügyelőség a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel, hogy csak az esetben adhatja át a kormányhatározattal visszajuttatott Lorántffy Zsuzsanna Református Kollégium épületét, ha az egyház megtéríti az épület karbantartására 1948 óta költött összegeket. A püspök váratlan fordulatnak nevezte a tanfelügyelőség átiratát. A mostani átirat feltételekhez köti és 2006-ig tolja ki a tényleges birtokbavételt. A tanfelügyelőség egyelőre csak öt tantermet enged át az egyháznak használatra az utóbbi tulajdonába visszakerült épületben. /Gazda Árpád: Végső szavazás a restitúcióról. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

A Bihar megyei Erdőgyarakon megszűnik a magyar nyelv oktatása, ahol 800 magyar él. A gyaraki magyarság nem képes fenntartani a tagozatot, vagy inkább értelmét nem látja, hiszen V—VIII-ban több mint egy évtizede csak románul folyik az oktatás. A helyzet paradoxona, hogy az iskolaigazgató, Molnár Ferenc matematika tanár magyar, tehát nem a vezetés jó szándékán múlik a dolog. A következő tanévet az erdőgyaraki iskolában 21 elsős kisdiák kezdi el román tagozaton az óvodából érkező utánpótlás is két román tannyelvű csoportba jár, az anyanyelv tehát otthonra, a családok hétköznapjaiba szorul. /(Balla Tünde): Megszűnt a magyar oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

"Ottomány kicsi falu Bihar megye északi részén. Június 23-án emlékeztek az 1767. június 22-én a faluban született Szentjóbi Szabó Lászlóra. Iskolazászlót avattak és a tavalyi hivatalos névfelvétel után megtartották a tanintézet névadó ünnepét is, amelyre meghívták Budapestről a költő egyik oldalági leszármazottját, Szentjóbi Szabó Andor okleveles mérnököt, aki a költő emlékét ápolja, életútját kutatja. Szentjóbi Szabó László a magyar jakubinus mozgalom tagja lett, ezért 1795-ben halálra ítélték, s bár az ítéletet várfogságra változtatták még ugyanazon év október 10-én meghalt. Költeményes munkáit 1791-ben adták ki. A budapesti Pécsi L. Dániel tervezte az iskola zászlót. Az emlékezők először a templom oldalán 1995-ben felállított emléktáblához vonultak, majd a szomszédos utcába megkoszorúzták a hajdani Szentjóbi portán felállított emléktáblát. Szentjóbi Szabó Andor, a leszármazott, 1995-ben saját költségén emléktáblát helyezett el a templom falán. Tavaly jelent meg Ottomány monográfiája, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság gondozásában. /Balla Tünde: Szegény-gazdag világban Szentjóbi Szabó Lászlóra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

"A Bihar megyei Micske lakói hat esztendeje először szervezték meg az Észak-Bihari Falunapokat. Az ideit június utolsó hétvégéjén tartották. A református gyülekezet tartja fenn az 1989 után épült Timóteus ifjúsági és katekétikai központot. Holland és ír segítséggel a faluban gyermekotthont építenek. Nagyon sok falunap kell még, hogy összegyűjtsük ezer esztendős értékeinket - hangzott el a falunapon. Megfogyva bár, de törve nem, a magyarok a Kárpát-medencében eltöltött ezer esztendejének krónikája - ez a Kiss-Törék Ildikó és Varga Vilmos színművész házaspár műsorának címe. Micskén 1992 óta működik a Görböc népi táncegyüttes. Gavallér Lajos református tiszteletes Micskéről minden létező tudnivalót kiad füzetek formájában, már a harmadikat szerkesztette. /Balla Tünde: Észak Bihari Falunapok Micskén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"

"Medgyessy Péter miniszterelnök júl. 6-án Kolozsvárra érkezett. A kormányfő programja a házsongárdi temetőben kezdődött, ahol szűk rokoni körben felkereste nagyszüleinek sírját. Én ide hazajöttem, én itt itthon érzem magam - ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Medgyessy Péter magyar miniszterelnök az RMDSZ képviselőivel folytatott tanácskozását megelőző sajtónyilatkozatában. A kormányfő a párbeszéd szükségességét hangsúlyozta. Mint fogalmazott, figyelembe véve, hogy mennyire kettészakadt a magyar társadalom, Medgyessy Péter azon meggyőződésének adott hangot, hogy célja Magyarország újraegyesítése, egy békés, nyugodt és jókedvű ország megteremtése. - Ugyanakkor nagyon fontos számomra, hogy az erdélyi magyarság is egységes legyen, az RMDSZ erős, egységes szervezetként működjön, és jól szolgálja az itt élő magyarság ügyét - mondotta Medgyessy Péter. Rendkívül lényegesnek tartja azt is - fűzte hozzá -, hogy ne Magyarországon találják ki, mi jó az erdélyi magyarságnak, hanem a határon túli magyarság maga döntse el, mit szeretne. "Nekem egy dolgom van: segíteni, hogy ti itt jól érezzétek magatokat, és a magyarságtudatotokat ápolni tudjátok" - mutatott rá a magyar kormányfő. "Az az érdekünk, hogy prosperáljon ez az ország, mert ezáltal Erdély is prosperál, és ez itt tartja majd az embereket. Az én feladatom tehát az - és ebben nem állunk távol az RMDSZ vezetőségének álláspontjától -, hogy a magyar kormány elősegítse: a magyarság valóban jól érezze magát Erdélyben" - hangsúlyozta Medgyessy Péter. Medgyessy Péter jónak tartja az Illyés Közalapítvány működését, azt szeretné, ha az elkövetkező időszakban a határon túli magyarságnak szánt anyagi támogatást tisztán és átláthatóan osztanák el, és a pénzforrásokat valóban olyan területekre koncentrálnák, amelyek a legtöbb eredményt hozhatják. Fontosnak tartja, hogy az olyan kezdeményezések, mint például a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) megmaradjanak, fejlődjenek és felvirágozzanak. Medgyessy Péter az erdélyi magyar nyelvű sajtó helyzetére is kitért, amellyel kapcsolatban kifejtette, hogy szerinte azt minél működőképesebbé kell tenni. Bejelentette, hogy júl. 17-re összehívja Budapestre a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), ahol a magyar kabinet tagjai és a határon túli magyarság képviselői egyeztethetik elképzeléseiket. A magyar miniszterelnök a határokon túlívelő európai régiók közötti együttműködés felerősítését javasolta, azaz olyan kis térségek létrehozását, amelyeken keresztül felgyorsítható az európai integráció. Az RMDSZ képviselőivel folytatott megbeszélések után Medgyessy Péter a sajtónak elmondta: ezen több olyan konkrét kérdés vetődött fel, mint például a romániai magyar nyelvű oktatás támogatása, a máramarosszigeti magyar iskola feljavítása, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar vonalának támogatása, továbbá az aradi Szabadság-szobor helyreállításának kérdése és a csíkszeredai magyar konzulátus megnyitásának ügye. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az újságíróknak kifejtette: a tárgyaláson számos oktatási, művelődési és gazdasági kérdés is hangsúlyosan szóba került. Medgyessy Péter románul üdvözölte román kollégáját Ezt követően került sor a magyar-román miniszterelnöki találkozóra, amelyet a két kormányfő közös sajtótájékoztatója követett. Medgyessy Péter tájékoztatása szerint Nastaséval sikerült megegyezniük abban, hogy mindkét országot a jövőben együtt lehessen látni a nagy Európában és az Európai Unióban. A magyar kormány a jövőben minden segítséget meg kíván adni ahhoz, hogy Románia is mielőbb az Európai Unió tagja legyen. Medgyessy Péter kifejtette: nagyra értékeli a román kormánynak azt a magatartását, amellyel segíteni kívánja a magyar kisebbség életét Romániában, ez a román parlament által elfogadott törvényekben is megnyilvánul. A magyar státustörvény konkrét kérdéseiről nem tárgyaltak a román kormányfővel, ennek megvitatását a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó román-magyar vegyes bizottság keretébe utalták. Medgyessy Péter ismertette Nastaséval azt a négy alapelvet, amelyet a magyar kormány alakított ki a státustörvénnyel kapcsolatban. A magyar miniszterelnök végül magyarországi látogatásra hívta meg Adrian Nastasét, és egy, a stratégiai partnerségi kapcsolatokat szentesítő dokumentum aláírását helyezte kilátásba. Adrian Nastase: A státustörvény a "huszadik század fennmaradt szimbóluma". A magyar és a román félnek közösen kell áttekintenie azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a jogszabály idomítható a jelenkor követelményeihez. Az országon belül élő nemzeti kisebbségek problémái elsősorban az illető országra tartoznak - szögezte le Nastase. Adrian Nastase Román-magyar stratégiai partnerség Európában a 21. században címmel emlékeztetőt adott át Medgyessy Péternek azzal a kéréssel, hogy azt majd a magyar miniszterelnök saját javaslataival egészítse ki. A megbeszélésen szóba került még a bukaresti magyar katonasírok rendbetételének, valamint a Gozsdu Alapítványnak a kérdése is. Nastase a magyarság számának csökkenésével kapcsolatban elmondta, szerinte ebben szerepe van annak, hogy Magyarország és az ott kínálkozó lehetőségek sokak számára meglehetősen csábítóvá váltak. Az Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökkel tavaly Marosvásárhelyen megállapodott ötpontos gazdasági csomagtervről Nastase kifejtette: ezek a szempontok megegyeznek a magyar kormánnyal aláírandó dokumentum tartalmával. Adrian Nastase személyes és kormánya teljes támogatásáról és segítségéről biztosította Medgyessy Pétert. Ezután a magyar kormányfő Nagyváradra ment, ahol politikai és egyházpolitikai kérdésekről, valamint a romániai magyar közösség helyzetéről folytatott megbeszélést Tempfli József katolikus püspökkel. Medgyessy elmondta: azért érkezett Nagyváradra, hogy a partiumi megyék helyi RMDSZ képviselőivel találkozzék. A magyar kormányfőnek vasárnap magánprogramja volt Nagyváradon, júl. 8-án pedig jelen lesz a helyi RMDSZ új székházának avatásán. /Papp Annamária: Nastase támogatja Medgyessyt. A magyar kormányfő szerint Erdélyben döntsenek Erdélyről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./ Medgyessy Péter elmondta: azért érkezett Nagyváradra, hogy a partiumi megyék helyi RMDSZ képviselőivel találkozzék. A zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Máramaros, Szatmár, Bihar és Arad megyei képviselői vettek részt. Elsősorban az úthálózat és a mezőgazdaság területén adódó együttműködési lehetőségeket vázolták fel a magyar miniszterelnöknek. Az érintett romániai megyék képviselői arra hívták fel Medgyessy Péter figyelmét, hogy már az Osztrák-Magyar Monarchia idején megtervezték és kiépítették a Temesvár-Arad-Nagyvárad- Szatmárnémeti-Nagybánya útvonalat. Ha mindkét ország az Európai Unió tagja lesz, akkor ez az útvonal az érintett magyarországi térség közlekedési, közúti szállítási gondjait is megoldhatja. A találkozón szó volt új határátkelők megnyitásának szükségességéről. Emellett támogatást kértek arra, hogy bővíteni tudják a térségben az egyetemi kollégiumi kapacitást. A magyar miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy valamennyi felvetést alaposan megvizsgálják az érintett magyar szaktárcák. /Politikai és egyházpolitikai kérdések a nagyváradi megbeszélésen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./"

"Júl. 8-án Nagyváradon ünnepség keretében Medgyessy Péter kormányfő felavatta az RMDSZ Bihar megyei szervezete székházát. A magyar miniszterelnököt Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezete választmányának elnöke, Földes Béla, a választmány ügyvezető elnöke, Pete István szenátor, Székely Ervin parlamenti képviselő és Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester fogadta. A szecessziós Sas-palota egyik nemrég felújított részlegében berendezett irodaházban az RMDSZ-en kívül két magyar ifjúsági és több magyar civil szervezet lelt otthonra. Az ingatlant a nagyváradi polgármesteri hivataltól kapták bérbe. Avató beszédében Medgyessy Péter rámutatott: bár tízmillió magyar állampolgár miniszterelnöke, a tizenöt milliós magyarságért is felelősséget érez. Ezért folytatott megbeszélést Kolozsváron az RMDSZ vezetőivel, ezért találkozott a nagyváradi és a Bihar megyei szövetségi vezetőkkel, s ezért törekszik jó kapcsolatokra a környező országok kormányaival. Kijelentette: Magyarország segíteni kíván Romániának a mielőbbi NATO- és EU-csatlakozásban, mert az az erdélyi magyarságnak is előnyére válik. Az "elszomorító" népszámlálási adatok tükrében fokozottabb gazdasági, oktatási és kulturális támogatást helyezett kilátásba az anyaország részéről. Ugyanakkor támogatásáról biztosította az RMDSZ-t is, mert az szerinte fontos szerepet játszik az itt élő magyarság identitástudatának megőrzésében, jogainak biztosításában. Megígérte, magyar miniszterelnökként azt fogja segíteni, hogy az erdélyi magyarság jól éljen a szülőföldjén, prosperáljon és számítását megtalálja. Nagyváradi látogatása során a magyar miniszterelnök megtekintette az amerikai-magyar-román befektetéssel, a Félix fürdő felé vezető úton épülő Lotus Market nevű bevásárló-szórakoztató központot. A nagyváradi polgármesteri hivatalban Medgyessy Péter Petru Filip polgármesterrel és más városvezetőkkel tárgyalt. Szóba került a Debrecen-Nagyvárad gyorsforgalmi út megépítésének, a Bors-Ártánd határátkelő összevonásának és a két országban tervezett autópályák összekapcsolásának a kérdése. Kijelentette: azért fontos, hogy a magyar miniszterelnök ide ellátogasson, mert a Partiumban az erdélyi magyarság hetven százaléka él. - A kedvezménytörvény működni fog - közölte román újságírói kérdésre válaszolva. /Tibori Szabó Zoltán: Nagyváradi székházavató ünnepségen Medgyessy Péter. Korrigálni fogják a magyar kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./ "