"Kiegyezés, közmegegyezés, nemzeti minimum a Kárpát-medencében címmel rendezett emlékülést okt. 17-én Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából az RMDSZ Bihar megyei szervezete. Glatz Ferenc akadémikus, a Történettudományi Intézet igazgatója haza bölcsének személyiségét, életútját elemezte. Dávid Ibolya MDF-elnök előadásában kifejtette, a realitásérzék, a szellemi-kulturális háttér és a moralitás tették Deák Ferencet maximálisan alkalmassá azon történelmi feladatra, amelyet beteljesített. A kiegyezésről szólva Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, bár gyakran kissé szégyenkezve gondolunk erre a történelmi pillanatra, az 1867-es kiegyezés "szükséges jó" volt. Napjainkban Erdélyben először egymással kellene kiegyezniük a magyaroknak - értékelte Markó a jelen politikai helyzetet. "Ha egy közösség nem tud megegyezni saját sorain belül, hogyan tudna akkor a többségi románsággal? Aki azt hiszi, hogy az európai fórumok meg fogják határozni a kiegyezés feltételeit, téved" - jelentette ki az RMDSZ-elnök. Józsa László, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke a koszovói és a vajdasági helyzetet hasonlította össze, míg Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára annak a meggyőződésének adott hangot, hogy "ha nem lesz magyar-magyar, és magyar-román kiegyezés, nem lesz európai segítség." /Pengő Zoltán: Deák Ferenc-emlékünnep Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./"

"A népszavazás sikere érdekében az SZDP a mozgósító eszközök legszélesebb skáláját vetette be. Bihar megyében Florin Serac prefektus parancsára népzene-előadásokat szervezett a kormánypárt megyei szervezete. Ezenkívül kis csoportok is járták a falvakat, azzal a céllal, hogy személyesen győzzék meg az embereket a népszavazás fontosságáról. Az Arad és a Szeben megyei SZDP is bevetette aktivistáit, akik házról házra, tömbházról tömbházra járva győzködték az embereket. Kolozsvárhoz hasonlóan Bákó utcáit is a hét végén hangosbemondókkal felszerelt gépkocsik szelték keresztül-kasul, arra buzdítva az embereket, hogy szavazzák meg az új alkotmányt. Szatmár megyében az alacsony részvételű települések polgármesterei fejmosást kaptak Gheorghe Ciocan prefektustól. Az RMDSZ színeit képviselő Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke is részt vett az ülésen, és azt ígérte az elöljáróknak, hogy az első három legnagyobb részvételi arányt elérő település egymilliárd lejt kap a megye költségvetéséből, amelyet saját belátásuk szerint költhetnek el. A prefektus kínai kirándulást helyezett kilátásba a hasonló eredményt elérő településvezetőknek. Az első napon rendkívül alacsony, országos szinten 8,19 százalékos volt a részvétel. Bukarestben még ennél is rosszabb, 7,5 százalék volt az arány. Az átlagnál valamivel magasabb, 11-14 százalékos volt a megjelenés Olt, Teleorman, Vrancea, Dolj és Mehedinti megyében. Kolozs megyében az emberek 7,3 százaléka, míg Kolozsváron 7,4 százaléka járult az urnák elé. Okt. 19-én, vasárnap reggel az SZDP távértekezletet tartott, amelyen a megyei szervezetek pontos utasításokat kaptak a népszerűsítési kampány felerősítése érdekében. Octav Cozmanca, a kormánypárt ügyvezető elnöke a házalást javasolta a területi szervezeteknek. /E. Cs., L. E. M, P. L. Borbély Tamás: Várakozáson aluli részvétel országszerte. A kormánypárt mindent elkövetett a szavazók mozgósításáért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./"

"Visszahívták a parlament európai integrációs bizottságából Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselőt, míg Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselőt az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójából (FUEV) hívta vissza az RMDSZ. Az RMDSZ parlamenti frakciója okt. 22-i ülésén 20 mellette és 8 ellenszavazattal úgy döntött, hogy visszahívja Szilágyi Zsolt képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete tagját a parlament európai integrációs bizottságából. Szilágyi elmondta: a vádat Márton Árpád képviselőtársa terjesztette elő, aki szerint Szilágyi nem vállalta fel a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) legutóbbi ülésén elfogadott alkotmánymódosítással kapcsolatos álláspontot, ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg, következésképpen politikailag megbízhatatlannak tekinthető. Szilágyi szerint az erdélyi magyar pártok között létező elvi ellentéteket hiba fegyelmi kérdéssé süllyeszteni. Pécsi Ferenc esetében Markó Béla szövetségi elnök közölte, hogy politikai bizalmatlanságból kifolyólag visszahívták a FUEV-ből. Az esetről Pécsi azt nyilatkozta: a történteknek köze van ahhoz, hogy Szatmárnémetiben megszervezte a Magyar Polgári Egyesületet. Szerinte megindult egy folyamat, amelynek célja megfélemlíteni és elbátortalanítani a belső ellenzéket s kiszorítani őket a különböző tisztségekből. /P. A. M.: Visszahívták Szilágyi Zsoltot és Pécsi Ferencet. Az RMDSZ politikai megbízhatatlansággal vádolja képviselőit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./ "A frakcióülésen senki nem rótt fel semmit az integrációs bizottságban kifejtett tevékenységemmel szemben - jelentette ki Szilágyi. - Nyilvánvaló hát, hogy a visszahívásom egy bosszúhadjárat része." Szilágyi az ülésen azzal érvelt, hogy nem lehet elvi nézetkülönbséget fegyelmi döntéssel feloldani. Ugyanakkor azt is javasolta, hogy ha már büntetés jár a program vélt megsértése miatt, vonják felelősségre azt a hét RMDSZ-képviselőt is, akik a képviselőház plénumában nemmel szavaztak az autonómia alkotmányos kodifikálását indítványozó polgári szárnyi kezdeményezésnek. Ezt a javaslatát azonban a frakció elutasította. Szilágyi nem tartotta kizártnak, hogy a kormánypárt kérésére távolították el a bizottságból. Tavaly ugyanis kellemetlenséget okozott, amikor határozottan kiállt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása mellett. Az RMDSZ történetében harmadszor fordul elő, hogy valakit visszahív a frakció egy bizottságból. Csapó Józsefnek egykor a földtörvénnyel kapcsolatos véleménye miatt kellett távoznia a szenátusi agrárbizottságból, Garda Dezső képviselőt pedig amiatt hívták vissza a képviselőházi panaszbizottságból, hogy a frakció döntése ellenére is sajtótájékoztatót tartott a gyergyói falopásokról. /G. Á.: Megbüntették Szilágyi Zsoltot. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./"

"Az Országgyűlés jegyzői karának küldöttsége látogatott el okt. 24-én Nagyváradra, a Szacsvay emléknap alkalmából. A küldöttség első útja az RMDSZ-székházba vezetett. Németh Zsoltot és a többi képviselőt a szövetség elöljárói, valamint Cseh Áron kolozsvári főkonzul fogadta. Lakatos Péter területi elnök az RMDSZ-szervezetre és a Bihar megyei magyarságra vonatkozó statisztikai adatokat ismertette a vendégekkel, akik elmondták, hogy szinte már "hazajárnak" Váradra. A küldöttség találkozott a megyeházán Florian Serac prefektussal, Kiss Sándor és Teodor Fericeanu megyei önkormányzati alelnökökkel és Bíró Rozália alpolgármesterrel. A magyar küldöttség tiszteletét tette Tempfli József megyés püspöknél, majd megkoszorúzta Szacsvay szobrát. Az Állami Színházban díszelőadást tartottak. A rendezvény keretében Világosi Gábor képviselő átadta a Szacsvay-díjakat, melyeket fiatal művészeknek, jogászoknak, a közösségért munkálkodó embereknek ítélnek oda. Az idei díjazottak Kiss Melinda képzőművész, Szabó Ödön történész, megyei tanácsos és Cseke Attila jogász. Szacsvay Imre a függetlenségi nyilatkozat egyik aláírója volt, akit a Habsburgok kivégeztettek. Szacsvayról az Országgyűlés jegyzői kara évente megemlékezik halála évfordulóján, felváltva Nagyváradon, illetve Budapesten. /Pengő Zoltán: Főhajtás Szacsvay emléke előtt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke okt. 30-i sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Tőkés László "helyi konfliktusban" áll a Bihar megyei RMDSZ képviselőivel, de emiatt nem kellene kizárni a szövetségből. Az RMDSZ etikai bizottsága elemezte a Tőkés és bihari kollégái közti nézeteltéréseket, és kérni fogja a református püspököt, hogy "kérjen bocsánatot azoktól, akiket megsértett". A szövetségi elnök szerint a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és más alakulatok politikusai túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT), ezáltal a Nagy-Románia Párt (NRP) és az ultranacionalisták "malmára hajtják a vizet". "Nem értjük, miért tulajdonítanak akkora jelentőséget ennek a kezdeményezésnek, amelynek nincs sikere a magyarság körében", mondta Markó. Szerinte az SZNT kezdeményezői között olyan RMDSZ-tagok vannak, "akiknek nem sikerült semmiféle eredményt elérni a szövetségen belül". Hozzátette: Csapó József, az autonómiáért síkra szálló csoport vezetője valóban szakember, csakhogy a mezőgazdaságban. Markó Béla elutasította a kormánypárt bizonyos képviselőinek vádjait, miszerint az SZNT létrehozása illegális lenne. "Senki nem követett el törvényszegést. Nem törvénytelen vagy alkotmányellenes, ha néhány ember összegyűl és az autonómia eszméjéről beszélget. Politikai szempontból azonban nem tetszik, amit kollégáink csinálnak", fogalmazott az RMDSZ elnöke. /Markó: Tőkés Lászlót nem kell kizárni az RMDSZ-ből. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"

"Első alkalommal szervezték meg nov. 7-én az anyaországon kívül, Nagyváradon a Történelem-főutca című rendezvényt. Magyarországon nagy népszerűségnek örvend az ott már sokszor színpadra vitt rendezvény, ez adta a lökést a Nagyváradi Polgári Egyesületnek, hogy a Fidesszel együttműködve Bihar megye központjában is megszervezze. Rádai Filip műsorvezető, a Hír TV bemondója a rendezvény címére utalva elmondta: "a történelem nemcsak ott van, ahol azt a politikusok elképzelik, hanem mindenhol, ahol olyan emberek gyűlnek össze, akik felelősen tudnak gondolkodni a múltjukról, jövőjükről". Felváltva léptek színpadra politikusok, közéleti szereplők, illetve előadóművészek. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének elnöke arra emlékeztette a megjelenteket, hogy a magyaroknak joguk és kötelességük részt venni a nov. 29-iki fórumokon, melyeken a kisrégiók nemzeti tanácsait fogják megválasztani. Utána dr. Hende Csaba állt színpadra, aki a magyarországi polgári körökről beszélt. A Hajrá, Magyarország! mozgalom egyik vezéralakja bejelentette, ez idáig tizenegyezer magyar polgári kör alakult, 160 ezer fős összlétszámmal. Az est folyamán színpadra lépett Tőkés László püspök és Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke is, a művészi műsort pedig Beregszászi Olga, Mackó Mária, O. Kovács Szilveszter, Péterffy Lajos és Varga Miklós előadóművészek, valamint a Komló zenekar mutatta be. /Pengő Zoltán: Történelem-főutca. Ünnepeltek a polgári körök szimpatizánsai. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./"

"A belátható fejlődés határai címmel szervezett tudományos kerekasztalt fiataloknak Nagyváradon a Bihar megyei RMDSZ ifjúsági szakbizottsága. Szorosan együttműködve az EME-vel és az EMT-vel kívánják átfogni a középiskolásoktól, az egyetemistákon és doktoranduszokon át a tudomány irányába orientált ifjúságot és lehetőséget adnak beszélgetésekre, szakdolgozatok bemutatására. A nov. 8-án először szervezett tudományos kerekasztal vendégeként dr. Földes Béla, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke köszöntötte a fiatalokat, körvonalazva az értelmiségi identitás, a magas szintű szakismeret és a magyar szaknyelv használatának fontosságát. János-Szatmári Szabolcs, az EME nagyváradi fiókszervezetének elnöke bemutatta az Erdélyi Múzeum-Egyesületet a Mikó Imre általi 1859-es megalapítása óta, s a társaság adta lehetőségeket a tudományos ifjúság számára. A későbbiekben öt különböző szakterületről érkező dolgoztatot közöltek a fiatalok a fenntartható fejlődés tárgyában. /Tudományos kerekasztal a belátható fejlődésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./"

"Dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke is részt vett a tudományos társaság nagyváradi fiókszervezetének magyar tudomány-napi konferenciáján, ismertette az egyesület célkitűzéseit. Az EME 1700 tagot számlál, s várhatóan módosulni fog az elnevezése, a tudományos társaság megnevezést is hozzákapcsolják. Nov. 21-22-én szerveznek Tudományosság Erdélyben címmel konferenciát az EME nov. 23-ai születésnapja alkalmából, amin hangsúlyt kap a régiókutatás. A Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ tudományos műhelyét dr. Szilágyi Györgyi rektor-helyettes és dr. Flóra Gábor dékán-helyettes ismertette. A rektor-helyettes kifejtette, hogy a doktori fokozatok elnyerésében igyekeznek támogatni az ifjúságot, három kutatócsoportjuk is működik. Flóra Gábor szerint a határon túli kutatók hátrányos helyzetben vannak az anyaországiakhoz képest, mivel bizonytalan a pénzforrásuk. Kutatói állások felkarolására is szükség volna, ezzel biztosíthatnák az erdélyi kutatók helyben maradását. A magyarországi ösztöndíjasok többnyire kint maradnak. A PKE számára előrelépést jelenthet az EME-vel kötött együttműködési egyezmény. Dr. Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének /BINCISZ/ elnöke a szervezet ismertetésén kívül elmondta: erős központra, ugyanakkor rugalmas struktúra kialakítására van szükség a kutatásban az önállóság megteremtéséhez. János-Szatmári Szabolcs, az EME nagyváradi fiókszervezetének elnöke úgy vélekedett, hogy az EME kapcsolataival a kutatásban segítheti a fiatalokat. Az EME társadalomtudományi és bölcsészettudományi szakosztályának nov. 7-8-án szervezett konferenciáján majdnem húsz előadás hangzott el: a szabadság, az identitás, a társadalomba való illeszkedés, a kisebbségi létformához és az egyén problémájához kapcsoló aktuális kérdésekről. /Balla Tünde: Az erdélyi valóság talaján - a tudományos műhelyekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "

"A Bihar megyei RMDSZ vendégeként Nagyváradon járt Glatz Ferenc akadémikus fogalmazta meg, hogy Erdély az erdélyieké. Előzőleg Glatz Ferencet a Babes-Bolyai Tudományegyetemen díszdoktorrá avatták. A nemzetiségi kérdés a jövő Európájának nagy kérdése lesz, vallja Glatz Ferenc. Az identitás kialakításához egy komoly Európa-történet is szükséges, ennek megírására vállalkozott Glatz Ferenc történész. Véleménye szerint a romániai magyar egyetem kérdését is meg kell vizsgálni. "Erdély az erdélyieké" - mondotta. "Az erdélyiek fölnőttek, hogy meghatározzák sajátosan erdélyi érdekeiket, a magyarság érdekei igencsak közösek az erdélyi románokéval, amit be kell látnia előbb-utóbb a román értelmiségnek is. Tragédia, hogy Budapestről kettéosztják az erdélyi magyar értelmiséget. Itt kell feltalálniuk magukat az erdélyieknek." Erkölcstelenség véleménye szerint ebből pártpoltikát fabrikálni. /Balla Tünde: Erdély az erdélyieké. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./"

"Az önkormányzatokat törvény kötelezi, hogy főállású könyvtárost alkalmazzanak, anyagi megfontolásokból a legtöbb Bihar megyei településen figyelmen kívül hagyják az előírást.A legtöbb önkormányzat számára ugyanis horribilis összegnek számít az a 200 millió lej, amibe éves szinten egy könyvtáros és egy kultúrházi referens alkalmazása kerül. Biharban 90 község van, de ezek közül csupán 21-ben van főállású könyvtáros, további 19-ben pedig félállású. A helyzet a magyar többségű településeken sem rózsás. Hegyközcsatárban félállásban dolgozik egy könyvtáros, az is csak néhány hónapja. Azelőtt hosszú időn át senki sem viselte gondját a községi könyvtárnak, annak ellenére, hogy abban vidéki viszonylatban szépszámú, 15 ezer kötet van. Berettyócsohajon csak egy negyednormás könyvtáros van. A község lakosságának nagy része nem a községközpontban, hanem a színmagyar Szentjobbon lakik, ahol még könyvtár sincs. László Sándor alpolgármester szerint jövőre az önkormányzat Szentjobbon is szeretne könyvtárat nyitni, már ki is szemeltek egy épületet erre a célra, és természetesen egy főállású könyvtárost is szeretnének alkalmazni. /Pengő Zoltán: Könyvtárak könyvtáros nélkül. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./"

"A magyarság megosztásának tekintetében nem rózsaszínű a jövőkép, vélekedett Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács régiókról szóló kerettörvény tervezetére reagálva. Meglehet, jószándékkal íródott az autonómia-statútum, de a gyakorlati életben alkalmazhatatlan, mert a tömbmagyar székelyföldi és a szórványban levő partiumi megyék lehetőségei az autonómia-építésre teljesen mások. Tulajdonképpen csak Székelyföldön lehet megvalósítani az autonómiát, ezért Lakatos Péter úgy vélekedett, hogy az önkormányzatokat kellene jobban megerősíteni, több jól képzett magyart bevonni a munkába, kialakítva az eurorégiókat, mert hosszú távon ez ad esélyt a magyarság fejlődésére. Az RMDSZ és a Reform Tömörülés viszonyát tisztázó megbeszéléseken a Magyar Polgári Egyesület nem zárta ki azt sem, hogy önálló jelöltet indít a közelgő helyhatósági választásokon, ezért látja megosztottnak lehetőségeinket az elnök. A legutóbbi választmányi ülésen kilátásba helyezték a szövetség munkáját gátló belső ellenzék megregulázását, ezzel kapcsolatban Lakatos Péter elmondta, hogy az Operatív Tanács megkezdte az egyeztetéseket, s a dec. 20-i választmányi ülésen hozzák nyilvánosságra az eredményeket. /(Balla Tünde): Autonómiáról Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"

"Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatási Közalapítvány (EÖKIK) vezetője, Törzsök Erika, exkluzív interjút adott a lapnak az alapítvány tevékenységéről. November 28-án a budapesti Kossuth Klubban egynapos konferenciát szervezett az EÖKIK a határon túli magyarok által lakott régiók gazdasági átalakulásáról. Az elhangzott előadások (a partiumi, erdélyi, felvidéki, vajdasági helyzet elemzései) egy hosszabb kutatómunka tanulságait foglalták össze, amelyet Réti Tamás vezetett. Következtetéseik - amelyek majd egy kötetben látnak napvilágot - a magyar kormány, a politikusok, közgazdászok, potenciális befektetők számára fogalmaznak meg tennivalókat. Törzsök Erika szerint a státustörvénnyel való bíbelődés és a kettős állampolgársággal kapcsolatos vita - pótcselekvés. Sürgősebb a gazdasági fejlődés elősegítése, a kitörési pontok felmutatása. Králik Lóránd, az Erdélyi Riport munkatársa a Partium helyzetével, az ezt alkotó öt megye elemzésével foglalkozott. Rámutatott: a máramarosi bányászat visszafejlődése, az idegenforgalmi lehetőségek kiaknázatlansága, az utak rossz állapota stb. miatt Máramaros megye elmaradt akár a szomszédos Szatmár mögött is, ahol a gépipar, cserealkatrész-gyártás jelen van. Bihar megyében több az idegenforgalmi lehetőség, miközben Félix-fürdő kapacitásának csak a 30-40 %-át használják ki. Arad megyéből eltűnt az élelmiszeripar, megmaradt a vagongyár. Temes megye Románia gazdasági motorja, ahol virágzik az elektrotechnika, az elektronika. A magyar cégek a Partiumban az idegenforgalomban, gyógyturizmusban, élelmiszeriparban, gyümölcsfeldolgozásban, mezőgazdaságban, autópálya-építésben, a hátrányos helyzetű övezetek fellendítésében vehetnének részt. Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság és a budapesti Népszabadság munkatársa a Központi Fejlesztési Régióval: Szilágy, Beszterce-Naszód, Kolozs és Fehér megyével foglalkozott, rámutatva a komoly egyenlőtlenségekre. Az egész térségbe 1990 óta mindössze 330 millió dollárnyi működő tőke érkezett külföldről, és abból 221 millió Kolozs megyében telepedett meg. A térség legelmaradottabb övezete Beszterce-Naszód és Fehér megye, utóbbiban még mindig bizonytalan a verespataki aranybánya helyzete. Kolozs megyében csak a MOL jelenléte miatt mutatható ki nagyobb mennyiségű magyar tőke. A Székelyföld elemzői, Szabó Árpád és Sánduly Edit (Sapientia Egyetem) megállapították: habár három szakértői csoport is foglalkozik a térség gazdasági stratégiájával, ezekből még nem állt össze egy hosszú távú, székelyföldi gazdasági fejlesztési elképzelés. Az autópályák ezután is elkerülik Hargita és Kovászna megyét. A szántóföld gyenge minőségű, viszont kiaknázandó az idegenforgalom, a gyógyturizmus, az ásvány- és termálvíz. Vannak kitörési pontok: például a hagyománnyal nem rendelkező Székelyudvarhelyen több kis nyomda működik, a romániai reklám- szórólapok 90%-a (!), a magyarországi tankönyvek egy része Udvarhelyen készül. Sánduly Edit szerint a térség további fejlődése szempontjából igen káros, hogy Romániában recentralizáció zajlik. A legújabb intézkedések drasztikusan megnövelik a prefektúrák, kormányhivatalok szerepét, egy sor feladatot, hatáskört visszavesznek az önkormányzatoktól. Hargita megyében az utóbbi időben felére csökkent az önkormányzati alkalmazottak a száma. Székelyföldön az életképes vállalkozásokat kell támogatni. A szlovákiai kutatók - Ádám János Imre, Reiter Flóra, Morvay Károly, Tuba Lajos - rámutattak, hogy a magyarok által lakott vidékek életszínvonala messze elmarad például Pozsony és környékétől. A szlovák gazdaság az utóbbi években valóságos csodát produkált. Optimista hangnemben nyilatkozott Süli János is, Kassa óvárosának polgármestere. Elmondta: Romániával ellentétben Szlovákiában adminisztrációs decentralizálás, jelentős önkormányzati reform zajlik. Tóth Attila, a kassai Novitech Kft. vezetője, nemzetközileg elismert közgazdász egy olyan HUNG-ARC elnevezésű, kárpát-medencei projektet mutatott be, amelyet Törzsök Erikával együtt dolgoztak ki. A magyarországi Huszka Beáta doktorandus Szerbiáról és külön a Vajdaságról készített elemzése szerint a magyarországi tőke szinte teljes mértékben kimaradt a szerbiai, vajdasági privatizációból. Pásztor István, a vajdasági kormány alelnöke drámai képet festett a vajdasági magyarok helyzetéről - éppen a magánosítás szempontjából. Bagóért keltek el igen jelentős mezőgazdasági vállalatok, melyek a magyarok lakta területen működtek, szerb üzletemberek vásárolták fel őket, céljuk a magyar lakosság ellehetetlenítése. Pásztor István szerint "vagyonában él a nemzet", ezért "érthetetlen, hogy a szerbiai gazdasági neokolonializmus most zajló folyamatában miért nem vesz részt a magyar állam, a magyar tőke, miért hagyják elszaladni az utolsó vonatokat"... Ötven millió eurót érő vállalkozások 1,5 millió euróért kerülnek szerb kézbe a Vajdaságban, a tulajdonosok majd megválogatják a bedolgozók körét, a csődbe ment helyi magyar vállalkozók kénytelenek lesznek elvándorolni. Összegzésként Törzsök Erika kifejtette: nem elég a magyar kormány részéről arra koncentrálni, hogy az Illyés és más közalapítványok kiket mennyivel támogatnak a határon túli magyarok közül. Nemzeti stratégiára van szükség, amely az "olasz példára" hasonlíthatna. 1992-ben az olasz kormány olyan innovációs törvényt fogadott el, amely azóta is meghatározza az olasz tőkének a kelet- európai térségbe való áramlását, működését. /Máthé Éva: EÖKIK-konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"

"Évek óta halogatja az Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium a magánkézben levő oktatási intézmények akkreditációs feltételeinek és az engedélyeztetési folyamat módszertanának kidolgozását. A szaktárcának jelentős anyagi többletterhet jelentene, ha az elnyert akkreditáció alapján a magántanintézetek állami támogatásért folyamodnának. Biharban 28 magánóvoda, elemi iskola, gimnázium és posztliceális intézmény működik ideiglenes engedéllyel. Ezek közül mintegy tucatnyinál befejezte már tanulmányait a megfelelő számú végzős generáció (óvodáknál ez egy, míg gimnáziumoknál és felsőfokú oktatási intézményeknél három nemzedéket jelent), így kezdeményezhetnék az akkreditációs folyamat elindítását. "Mi minden évben felterjesztjük a minisztériumba az akkreditálás kezdeményezésére jogosult intézmények listáját, ám választ még nem kaptunk" - mondja Florian Mielut szaktanfelügyelő. Jelenleg egész Romániában nincs egyetlen, végleges akkreditációt elnyert magániskola vagy óvoda sem, mert nem léteznek akkreditálási kritériumok és nincs akkreditálási módszertan sem. Bihar megye magánóvodáiban ötszáz gyermekkel, a magániskolákban pedig ezernél is több fiatallal foglalkozik több mint száz pedagógus. Az intézmények éves fenntartási költségei sok milliárd lejre rúgnak, melyek egy részét az alapítók szívesen áthárítanák a minisztériumra vagy az önkormányzatokra. A váradréti református egyházközség által 2002-ben alapított Csillagocska az egyik legnívósabb nagyváradi óvoda. Az intézmény jelenleg három csoporttal működik, melyeket hetven gyermek látogat, akiket igyekeznek keresztény szellemben nevelni, és emellett a zenei anyanyelvvel is megismertetni. Pálfi József lelkész elmondása szerint a nagy érdeklődés miatt az idei tanévben szerettek volna párhuzamos csoportokat is indítani, de anyagi okok miatt ez nem volt lehetséges. /Pengő Zoltán: Szabotálják az akkreditációt? = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./"

"A magyar egyházak és az RMDSZ a tanügyi törvény módosítására tesznek javaslatot.Kötő József, az RMDSZ oktatási és egyházügyi főosztályának vezetője nemrég Kolozsváron egyeztetett a történelmi magyar egyházak képviselőivel a tanügyi törvénynek a felekezeti oktatásra vonatkozó módosításairól. "Az oktatási törvényben rögzíteni kell az államilag elismert felekezetek intézményalapítási jogát, ezek állami finanszírozását, valamint a felekezeti oktatásnak az állami szerkezetbe való illeszkedésének módját" - közölte Kötő József. Rendkívül bonyodalmasnak ítélte a törvénymódosítás folyamatát. "Döntő szerepe lehet ebben az ortodox egyháznak, és természetesen a kormánypártnak is, akikkel egyeztetéseket kell majd folytatni" - vélekedett Kötő. Valamennyi püspökség megfelelőnek találja az elveket, de javítana a javaslatcsomagon. A 2004/2005-ös tanév beiskolázási tervére vonatkozó módszertanban továbbra is olyan előírás szerepel, hogy a felekezeti oktatáson csak teológiai képzés értendő. Bihar megyében például magyar nyelven a római katolikus és a református, román nyelven pedig az ortodox, a görög katolikus, a baptista és a pünkösdista egyház működtet felekezeti iskolát, illetve osztályokat. A világi iskolák mellett azonban eddig csak a belényesi ortodox iskola kapta meg a minisztérium által is megígért, az ország valamennyi iskolájának kijáró 25 számítógépet. A nagyváradi Szent László Gimnázium igazgatója, Zalder Éva úgy tudja, a nekik, valamint a többi felekezeti iskolának járó gépeket másutt szerelték fel. /Benkő Levente: Alkotmány van, törvény kell a felekezeti oktatáshoz. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./"

"Nagyváradon az Állami Színházban hétvégén tartották meg az első Bihar megyei Ki mit tud? döntőjét a Varadinum Kulturális Alapítvány szervezésében. Bihar megye valamennyi magyarlakta régiójából összesereglettek a jelentkezők. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntötte a több hete zajló szűrésen kiválasztott legtehetségesebbeket. Hagyományőrzésben az érmihályfalvi Nyíló Akác népi tánccsoport produkcióját értékelte legjobbnak a zsűri. /Ki mit tud? Telt ház és jókedv a tehetségek versenyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./"

"Az RMDSZ Bihar megyei választmánya ülésén szó volt a bihari szervezet stratégiájáról Ismertették az SZKT-n elfogadott keretszabályzatot és a néhány bihari módosítási javaslatot, ezek szerint 5-ről 10 százalékra emelték például az előválasztáskor az állóurnás -, 15-ről 20 százalékra pedig a mozgóurnás voksolás érvényességi küszöbét, a parlamenti választások kapcsán. Kiss Sándor választmányi elnök a szövetségen belüli "különutasokról" szólva elmondta, hogy nem tekintik ellenségüknek őket, hiszen olyan az RMDSZ által vallott elveket mondanak magukénak és olyasmiket kérnek számon, amiket már a szövetségnek sikerült megvalósítania - csak az ellenzékiek még nem tudnak róla. /Választásokról és a "különutasokról" a választmányon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./ "

Zilahon tartották a partiumi RMDSZ elnökök találkozóját. – Kidolgozzuk a választási programot. E folyamatnak része a mai találkozó is – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök a megbeszélését követően, melyen megjelentek a Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyei RMDSZ szervezetek képviselői. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az országos kampánystáb vezetője elmondta: a találkozón résztvevő megyék képviselőivel áttekintették a jelöltállítási folyamat ütemtervét, az RMDSZ kampánystratégiáját és kampány módszereit. /Partiumi RMDSZ elnökök találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

Az SZNT által a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényjavaslat ügyének parlamenti képviseletével megbízott, de betegeskedő Birtalan Ákos Kovászna megyei RMDSZ-képviselő levélben kérte fel Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly Kolozs megyei, Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt Bihar megyei, Pécsi Ferenc Szatmár és Toró T. Tibor Temes megyei képviselőket, hogy fizikailag képviseljék, és iktattassák a parlamentben a székelyföldi autonómiastatútumot. Toró T. Tibor a felkérést vállalja. Fontosnak tartja, hogy csoportos indítványként nyújtsa be a román parlament két házába. Szilágyi Zsolt szintén jelezte, eleget tesz a felkérésének. Kovács Zoltán részt vesz annak a csoportnak a munkájában, mely a Székelyföld területi autonómiájának statútumát a parlament elé terjeszti. Kónya-Hamar Sándor felrótta a kezdeményezőknek, hogy a sajtóból értesült a felkérésről, de az ügy felvállalását a legtermészetesebb feladatának tekinti. Ugyanis az RMDSZ programjában szerepel az autonómia, tehát valójában minden vezetőnek vállalnia kellene azt. Kónya szerint ez a helyzet kitűnő alkalom lehetne arra, hogy valamennyi RMDSZ-tisztségviselő színt valljon, hogy tisztázzák álláspontjukat egymás és választóik előtt. Ki kell derülnie annak – jelentette ki –, hogy ki mit gondol, s egyben annak is, hogy az RMDSZ valóban az erdélyi magyarság érdekképviselete-e, vagy álmainak temetője. Pécsi Ferenc szintén vállalja a felkérést, Vekov Károly is a világ legtermészetesebb dolgának tartja, hogy Birtalan Ákos és Csapó József felkérésének eleget tegyen. /(s.): Vállalják Birtalan Ákos felkérését. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./

Január 22-én Kárpát-medence-szerte megemlékeztek a Himnusz születésnapjáról, a Magyar Kultúra Napjáról. Budapesten a magyar kulturális élet kiemelkedő személyiségeinek elismerésével ünnepeltek. Marosvásárhelyen első alkalommal tartottak emlékezést a Kultúrpalotában. Az EMKE Maros megyei szervezete és a Tompa Miklós Társulat közös szervezésében Bánffy Miklós Szétszórtan című művéből hallottak részleteket a jelenlevők. Találkozóra hívta a képzőművészeket Nagyváradon a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A tárlaton 38 bihari és magyarországi művész munkái, festmények, akvarellek, grafikák, szobrok, fafaragványok voltak láthatók. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében a Szobrok szabadsága címmel ünnepi estet rendeztek, amelynek díszvendége Melocco Miklós magyarországi szobrászművész volt. Kolozsváron a Magyar Opera társulata Dehel Gábor rendezésében Erkel Ferenc István király című operáját adta elő. A két felvonás közti szünetben Laskay Adrienne A Kolozsvári Állami Magyar Opera 50 éve című kötetét mutatták be. Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület szervezésében ünnepeltek, vetítették a Bánk bán című operafilmet. Székelyudvarhelyen a régió népzenei kincseit leltározó konferenciával ünnepeltek. Kallós Zoltán néprajzkutató tartott előadást Moldvai, gyimesi csángó, mezőségi és kalotaszegi magyar népzenegyűjtés címmel. Haáz Sándor az irányításával kiadott Törpe-Daloskönyvek sorozatot mutatta be. A Magyar Kultúra Napja alkalmából Budapesten Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere adta át a Márai Sándor-díjakat, a Csokonai Vitéz Mihály alkotói és közösségi díjakat, a Bibliotéka emlékérmeket, A kultúra támogatója, valamint A kultúra pártfogója elismeréseket Budapesten. Márai Sándor-díjat kapott Monoszlóy Dezső Ausztriában élő író, hat évtizedes regényírói és költői munkásságáért. /Antal Erika, Botházi Mária, Farkas Réka, Pengő Zoltán, Zilahi Imre: Díjeső és művészeti estek a Magyar Kultúra Napján. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

Tudományos ülésszakkal és operett-előadással ünnepelték január 23-án Nagyváradon a magyar kultúra napját. A Nagyvárad mint regionális kulturális központ témájú szimpóziumot tartották meg, majd a debreceni Csokonai Színház társulata a Mese az operettről (100 éves a magyar operett) című műsort mutatta be. Átadták a Magyar Kultúráért Díjakat, amelyeket a Bihar megyei RMDSZ ítél oda. Emlékplakettet idén Varadinum Alapítvány-elnök minőségében Biró Rozália alpolgármester, a Kiss Stúdió, valamint Jakabovits Márta képzőművész kapott. Díszoklevéllel a nagyvárad-velencei római katolikus művelődési házat, a micskei Görböc néptánccsoportot és Benedek Árpád néptáncoktatót jutalmazták. Életműdíjat első alkalommal ítéltek oda, ezt Sz. Diósszilágyi Ibolya író és Csák Kálmán biológus, múzeumszervező kapta. Az előadáson részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Cseh Áron, kolozsvári magyar főkonzul is. /P. Z.: Átadták a Magyar Kultúráért Díjakat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Jelölteket indít a helyhatósági választásokon a Magyar Polgári Egyesület, jelentették be január 22-i, nagyváradi sajtótájékoztatójukon a szervezet vezetői. Nagyváradon a polgármesteri tisztségért is megmérkőznek, de még nem közölték kit állítanak az RMDSZ listáján szereplő Biró Rozália ellenében. A MPE elnökei, Orbán Mihály, Lengyel György és Sárközi Zoltán szerint az RMDSZ-nek köze van a nem magyar kisebbségi frakció sokat vitatott javaslatához, amely a kisebbségi szervezetek reprezentativitását kéri, s ami, ha elfogadják, a polgári erőket kizárja a választásokból. Január 24-én rendkívüli választmányi ülést tartott a Bihar megyei RMDSZ-szervezet, amelyen jórészt csak az MPE bejelentéséről esett szó. Legtöbben úgy vélték, hogy a kettős jelölés megosztja a magyarságot, és nem választási alternetívát nyújt. /(Balla Tünde): Megosztás, nem alternatíva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

A Bihar megyei RMDSZ választmánya Nagyváradon zárt ülésen vitatta meg a helyhatósági választásokkal kapcsolatos teendőit. A Bihar megyei RMDSZ-nek egyetlen nagyváradi polgármester jelöltje van: Biró Rozália, a jelenlegi alpolgármester. A Demokrata Párt koalíciós ajánlattal fordult az RMDSZ-hez: a választások után felkínálnak egy alpolgármesteri helyet az RMDSZ-nek, a másik alpolgármester személyének kiválasztásába pedig az RMDSZ is beleszólhat. /(Balla Tünde): Zárt ülésen a helyhatósági választásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

Január 24-én a két határmenti megye művelődési felügyeleteinek vezetői írták alá a Hajdú-Bihar megyei Román és Bihar megyei Magyar Kulturális Központ létrehozásáról és együttműködéséről szóló megállapodást. A székelyhídi központ tükörintézménye Körösszegapátiban jön létre. A központok célja a nevelés, a tradíciók ápolása, népművelők képzése és hatékonyabb támogatási rendszer kiépítése. A magyarországiak számos könyvszállítmánnyal gazdagították a székelyhídi 30 ezer kötetes könyvtárat, a környék bibliotékái közüli leggazdagabb könyvállományt. Gavrucza Tibor, lelkész, megyei tanácsos, a porjekt székelyhídi lebonyolítója példa értékűnek tartotta az együttműködést. /Balla Tünde: Magyar Kulturális Központ Székelyhídon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) székelyudvarhelyi kongresszusának egyik legfontosabb kérdése a választásokon az RMDSZ ellen induló szervezetek összefogásának megvalósítása volt. Kiderült, hogy együtt akarnak dolgozni, de ennek végső formáját még nem találták meg. Szász Jenő, az MPSZ elnöke úgy vélte, hogy mivel a tömbmagyarság feltételei már csak Székelyföldön adottak, ezért ez a történelmi terület kell hogy ellássa a vezető szerepet. A kongresszuson csak a Szatmár megyei Pécsi Ferenc RMDSZ-es parlamenti képviselő vezette Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület (PCMPE) csatlakozott az MPSZ-hez. Szász ismertette a 2000-es helyhatósági választásokon is részt vett Udvarhelyi Polgári Egyesületből megalakult MPSZ-t, amelyet Alsó-Háromszék, Erdővidék, Kézdi-, Orbai-, Csík- és Gyergyó-szék, Maros, Szatmár, Bihar, Szilágy, Kolozs és Máramaros megye alkotnak. /Borbély Tamás: Elvi megállapodás az összefogásról. Székelyföldé lesz a vezető szerep? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke kifejtette, a Bihar megyei RMDSZ eddigi története folyamán sosem volt olyan jó helyzetben, mint a mostani helyhatósági választások előtt. Sikeres négyéves ciklust zártak, sok mindent sikerült megoldani, ezt a választók a saját bőrükön érzékelik. Lakatos szerint a Csapó-féle autonómia statútum „összeollózott fércmű és alkalmazhatatlan, a román parlament úgysem fogja jóváhagyni”. /Balla Tünde: Balkáni módra egyezkedni nem fog az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

A Magyar Polgári Egyesület múlt heti nagyváradi ülésén Sándor Lajos az erdélyi–partiumi magyarság demokráciaigényéről és öntudatra ébredéséről, Sárközi Zoltán a polgári mozgalom elleni hatalmi és RMDSZ-es mesterkedésekről, Hausman Alíz a polgári felelősségtudatról és a szükséges civil kurázsiról beszélt, kijelentve: az RMDSZ-nek ma már inkább csak ellenségképe van, az MPE-nek viszont jövőképe. Tőkés László EMNT-elnök és Szász Jenő MPSZ-elnök az erdélyi–partiumi–székelyföldi összefogásról, a közös magyar jövőről beszéltek. Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-elnök másnap Szilágyi Zsolt nagyváradi polgármester-jelölésére reagálva, a magyarság megosztására tett kísérletnek nevezve azt. /Polgári fórum Váradon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./

Kolozsváron gyűlést tartott február 13-án az RMGE /Romániai Magyar Gazda Egyesület/ országos vezetősége. Tíz erdélyi megyéből (Arad, Temes, Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros, Kolozs, Brassó, Hargita és Beszterce-Naszódból) összesen 21 küldött jelent meg. A napirendi pontok között hangsúlyos volt az országos vezetés és a Maros megyei szervezet megromlott viszonyának tisztázása. Vita után sikerült tisztázni a helyzetet. Májusban az EMGE (Erdélyi Magyar Gazda Egyesület) ünnepli megalakulásának 160. évfordulóját. A parlamentben is helyet követel magának a szervezet (egy képviselői és egy szenátor pozíciót), akik a törvényhozás szintjén is védenék a gazdák érdekeit. Szóba került a felnőttképzés is. A találkozón részt vett Sebestyén Csaba országos elnök és Bodó Géza alelnök. /Barazsuly Emil: Helyet követel a parlamentben az RMGE. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Valószínűleg március elején kerül a standokra Bihar megye új napilapja, a Reggel, amely a mostanában kialakuló Micula médiabirodalom egyik kiadványa lesz. A nagyváradi székhelyű Transilvania cégcsoport tulajdonosai nemrég országos tévétársaságot, a National-tévét hozták létre, aztán felvásárolták a szélsőséges nézeteiről híres Crisana napilapot, és híre kelt, hogy sikertelen ajánlatot tettek a város egyetlen magyar napilapja, a Bihari Napló megvásárlására osztrák tulajdonosánál. Az Erdélyi Napló hetilap korábbi főszerkesztőjének, Dénes Lászlónak az irányításával induló új magyar nyelvű újságnak már készülnek a próbaszámai. A főszerkesztő egyelőre nem nyilatkozott a lap politikai beállítottságáról, de polgári színezetű napilap létrejöttéről szól a fáma Nagyváradon. Hónapokkal a helyhatósági választások előtt egyes elemzők a Miculák magyarságmegosztó szándékát vélik fölfedezni a Reggel megalapításában, amely majd az RMDSZ ellen próbálja hangolni olvasótáborát. Dénes László műfajilag és tematikailag gazdag, olvasmányos újságot ígér, egyelőre nem hivatalosan. /(Balla Tünde): Magyar napilapot ad ki a Micula médiabirodalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Bihar megye több mint 50 magyar tannyelvű, vagy magyar tagozattal is rendelkező iskolájába küldték el azt a kérdőívet, amelyben a tanintézetek vezetőinek pályázati szokásait és lehetőségeit vizsgálták, s amelynek eredményeképp lehangoló adatok láttak napvilágot. A felmérés szerint 45 válaszadóból 5-en vettek részt pályázatíró tréningen, 19-en írtak már pályázatot, de a megkérdezettek 44 százaléka, 20 tanintézet eddig még semmilyen projektben sem jeleskedett. A meglévő adatbázis szerint egyetlen magyar tanintézet, a tarcsai általános iskola vesz részt az Európai Unió Comenius programjában, a többiek többnyire az Illyés Közalapítványhoz és időnként az Apáczai Alapítványhoz fordulnak segítségért. Ezen a helyzeten szeretnének változtatni, a borsi iskola Bihar megyei magyar iskolaigazgatók vagy az általuk kinevezett személyek pályázatíró tréningjének megszervezésére vállalkozna. Rengeteg hazai és külföldi, főként európai pénzkeret lehívható pályázatok segítségével, ezért nagyon fontos megtanítani erre az iskolavezetőket: A borsi Tamási Áron Általános Iskola 1995 óta pályázik sikerrel. Ez Bihar megye egyik legjobban felszerelt iskolája. /(Balla Tünde): Tanítsuk pályázni az iskolaigazgatókat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), február 20./

A Romániai Magyar Szó csak szerkesztőségi kommentárral hozta le Dénes László közleményét. Az Erdélyi Napló főszerkesztője szerint a megjelenendő új nagyváradi napilapról közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak. Ahelyett, hogy a Romániai Magyar Szó felvilágosítaná az új lapról az olvasókat, rágalmazással vádol és fenyegetőzik. /Cáfolat van, válasz nincs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ Balla Tünde tudósítása /Magyar lapot ad ki a Micula médiabirodalom, Romániai Magyar Szó, febr. 19./ valótlan állítások és alattomos sejtetések kompilációja, írta Dénes László. Bihar megyében nem kerül a standokra Reggel címen semmiféle új napilap. „Micula-médiabirodalom" néven ugyanis nem létezik olyan kiadó, amely ezen a címen magyar nyelvű lapot szándékozna indítani. (Az Euro Media Kiadói és Sajtóház valóban tervezi egy megyei napilap indítását, de más címmel.) Ő az Erdélyi Napló hetilapnak nem a korábbi főszerkesztője, hanem a jelenlegi, helyesbített. Balla Tünde megkereshette volna, hogy nyilatkozzon a tervezett napilap politikai beállítottságáról. /Dénes László: Még nincs, de már földbe döngölik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ Balla Tünde válaszolt Dénes László írására. Futótűzként terjednek Nagyváradon az információk. Miért kellene egy újságalapításnak titokban maradnia? – kérdezte. /Balla Tünde: Egy válaszadás margójára… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./