Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2001. március 29.
"Törpevállalkozók mikrohitellel való támogatását vállalta fel a Bethlen Gábor Alapítvány, melynek kuratóriuma Sepsiszentgyörgyön tartott összejövetelén értékelte múlt évi tevékenységét. Sikeresnek ítélték az Új Kézfogás Közalapítvány megbízásából végzett mikrohitelezési gyakorlatot, állapította meg dr. Birtalan Ákos kuratóriumi elnök. 2000-ben Hargita és Kovászna megyében mintegy százezer dollár mikrohiteles keret segítette a megvalósítható üzemtervvel rendelkező kisvállalkozókat, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékben hetvenötezer dollár szolgálta a vállalkozókat. E mikrohitelekhez azok a kisvállalkozók juthattak hozzá, aki 10 személynél kevesebb munkaerőt foglalkoztattak, kétéves tevékenységi múlttal rendelkeznek, megvalósítható üzemtervvel rendelkeznek és nincs adósságuk. A jövőben a Hargita-Kovászna övezet Brassó megyei fiókkal is bővül, ide sorolják a csángóföldi támogatást is. Újdonság a Maros-Kolozs megyei hálózat életrehívása, amely Beszterce, Fehér, Szeben megyei koordonálást is ellát. Bihar megye bekapcsolása a Szatmár-Máramaros-Szilágy megyei központ révén valósulhat meg, de fogadják, értékelik az Arad, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megyék igényléseit is. /Flóra Gábor: Bővül a támogatási hálózat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./"
2001. március 30.
"Ápr. 1-jei hatállyal leváltották Lengyel Györgyöt, a Bihar megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal igazgatóját. A döntést az Országos Vásárlóvédelmi Hatóság a 2001/2. számú sürgősségi kormányrendelettel indokolta. Az új országos vásárlóvédelmi igazgató, Rovana Plumb kinevezése után Bukarestben gyakorlatilag testületileg menesztették azt az ötven embert, akik az intézményt vezették, olyan fogyasztóvédelmi szakembereket iktatva ki a rendszerből, akik külföldön is elismertek voltak. A fővárosban történt változások a megyei hivatalokra is nagy nyomást gyakoroltak. Sok olyan igazgató, aki nem tagja a kormányzó pártnak, önként benyújtotta lemondását. Lengyel Györgyöt nem érte váratlanul a döntés. Lengyel György az egész országban zajló átszervezésekre hívta fel a figyelmet: 1996-ban négy magyar igazgató volt a fogyasztóvédelmi hálózatban, jelenleg csak egy, a Hargita megyei. Lengyel szerint Bihar megyében a magyar képviselet a közalkalmazotti szférában nagyon alacsony: a mintegy 120 igazgató és aligazgató között csak öt magyar van. Megjegyezte: "Ilyen arányok mellett, 11 év demokrácia után minimum aggasztónak kell tekinteni, hogy az RTDP ezt a minimális részvételt is csökkenteni akarja. Ideje lenne, hogy az RMDSZ tegyen valamit, hisz ez a jelenség nemcsak Biharra jellemző, hanem a többi magyarok lakta erdélyi megyére is." Lengyel elmondta, hogy a megyében nem tett semmit az érdekükben az RMDSZ. /Tököli Magdolna: Lengyel számított menesztésére. ,,Nem tett semmit az RMDSZ" = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 30./"
2001. április 2.
"Szegeden tanácskozott nemrég a négy romániai és négy magyarországi határ menti megye együttműködését összehangoló vegyes bizottság. A PHARE-CBC-program keretében közös tervezetek kivitelezésére évente 5 millió eurót pályázhatnak meg a romániai és magyarországi határ menti megyék. Bihar megye 1,8 millió eurót kapott a Berettyó szabályozására és egy Berettyószéplakon építendő gyűjtőtóra. 1996-ban már kaptak 1,18 millió eurót folyószabályozásra, akkor a Körösökére. Idén Arad és Temes kap 2 millió eurót a Maros vízgyűjtő területének környezetvédelmére, és Temes megye 2,3 milliót regionális üzleti és gazdaságfejlesztési központ kiépítésére. /Albert Ferenc: Határ menti együttműködés. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 2./"
2001. április 2.
"Emlékünnepélyt rendeznek Horváth Imre tiszteletére ápr. 11-én, a magyar költészet napján Nagyváradon, a Bihar megyei magyar költők, Nagyvárad Polgármesteri Hivatala és Helyi Tanácsa, a Megyei Könyvtár, az Ady kör és a Kiss Stúdió. A Rulikowski temetőben ünnepélyesen leleplezik a költő síremlékét; megemlékező beszédet mond Kapy István nagyváradi alpolgármester, Tempfli József római katolikus megyés püspök és Gheorghe Nemes lelkész, városi tanácsos. A Kiss Stúdióban a költő életművéről lesz kerekasztal-beszélgetés. A moderátor Tavaszi Hajnal könyvtáros, a rendezvény vendége dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke. Az előadók: dr. Indig Ottó irodalomtörténész (Nagyvárad), dr. Constantin Malinas egyetemi tanár, a Megyei Könyvtár igazgatója (Nagyvárad), dr. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője (Kolozsvár) és Jakobovits Miklós képzőművész (Nagyvárad). A Megyei Könyvtár kiállítást nyit és megjelentet egy retrospektív bibliográfiai kiadványt Horváth Imre munkásságáról. /Nagy Tibor: Horváth Imrére emlékeznek. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 2./"
2001. április 3.
"Ápr. 1-jén a kolozsvári belvárosi RMDSZ-szervezet vendége volt Tőkés László királyhágómelléki püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Mint köztudott, Tőkés László tavaly kilépett az RMDSZ Bihar megyei szervezetéből és a kolozsvári belvárosi szervezetbe iratkozott be. Elmondta, hogy erre erkölcsi okokból került sor: a Bihar megyei szervezet vezetősége egyik botrányból a másik fele tart, és cinkosságszámba ment volna, ha tovább is egy ilyen tagszervezet mellett tart ki. Vitaindítójában Tőkés László kitért a márc. 31-i marosvásárhelyi SZKT "leszereplésére". Tőkés szerint azzal, hogy az SZKT elvetette a megújulás lehetőségét, megkérdőjelezte legitimitását. Úgy látta, hogy a neptunos vonal, a kormányzati szerepvállalás, majd a mai laza külső koalíciós partnerség veszélyes pályára terelte az RMDSZ-t. A püspök hangsúlyozta: e ő nem egységbontó, végig kitartott az RMDSZ egysége mellett. Ma már azonban másképpen látja a helyzetet. /(m. j.): Tőkés: Megkérdőjelezhető az RMDSZ-egység demagógiája. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./"
2001. április 3.
"A következő évtől Bihar megyével együtt fog Szatmár megye PHARE - CBC pénzekre pályázni, a két partiumi terület 125 ezer eurót célozhat meg pályázataival. Mircea Ardelean, a megyei tanács alelnöke elmondta, három tervük támogatására fordítják majd a megyébe érkező támogatást. A petei átkelő folytatásaként kértek pénzt a Fabricii úti felüljáró megépítésére, továbbá a Túr és a Kraszna ökológiai rendszerének újjáépítésére, illetve a víztisztító Avasfelsőfaluig való kiterjesztésére. Az alap pénzeiből, 1996 óta 4,2 milliót költött el Szatmár megye, árvízvédelemre és regionális fejlesztésre. /125 ezer eurón osztoznak jövőre. Szatmár Biharral pályázik. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./"
2001. április 4.
"A parlamenti szakbizottságok befejezték az idei költségvetési törvénytervezet vitáját, és eljuttatták módosító indítványaikat a költségvetési és pénzügyi szakbizottsághoz, a bizottságok ápr. 3-án kezdték ezek elemzését. Közel 400 módosító indítványt terjesztettek elő. A Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) és a Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SIE) felügyelő parlamenti bizottság az SRI költségvetésének 600 milliárd lejjel való kiegészítését, illetve az SIE különböző adósságainak az eltörlését kérte, ami közel 30 milliárd lej megtakarítást jelent ez utóbbi számára. Székely Ervin Bihar megyei képviselő elmondta: az RMDSZ szerint elsősorban minél nagyobb decentralizációra, a helyi önkormányzatok kompetenciájának növelésére kellene törekedni. Ezért az RMDSZ szerint a helyi tanácsok költségvetését 25%-kal kellene növelni az országos költségvetés rovására. Nem készül kimutatás arról, hogy egyes megyék milyen mértékben járulnak hozzá a költségvetéshez, és mennyit kapnak vissza belőle. Kifogásolható, hogy a költségvetés jelentős hányadát az idén is a támogatások teszik ki. Ráfizetéses vállalatok támogatása helyett beruházásokra kellene fordítani a pénzt - hangsúlyozta a képviselő. Mindezt kifejtették az RMDSZ-küldöttség és a Mihai Tanasescu pénzügyminiszter közti megbeszélésen. /Székely Kriszta: Több száz módosító indítvány a költségvetési törvénytervezethez. RMDSZ: növelni a helyi önkormányzatok hatáskörét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Az RMDSZ számos módosítást javasolt és 50 konkrét kérdést tett fel különböző, általánosságban elosztott összegeket illetően - tájékoztatott Winkler Gyula RMDSZ képviselő, a parlament pénzügyi bizottságának tagja. A kérdések többnyire arra vonatkoznak, hogy a befektetésekre, kiadásokra szánt pénzek milyen megoszlásban kerülnek el az ország különböző megyéibe, mivel az RMDSZ fontosnak tartja, hogy világosan eldőljön, milyen vidékekre költik el ezt a pénzt. A költségvetésben jelenleg a jövedelemadó 35%-át juttatják vissza a helyi önkormányzatoknak, 10%-át a megyéknek, 15%-át a megyei tanácsoknak. Az RMDSZ-képviselők javaslata szerint 40% illetné meg a helyi önkormányzatokat és 20% a megyei tanácsokat. /Javaslatok a költségvetéshez. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./"
2001. április 15.
"A dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium és Gyermekotthon 45 diákja, 6 felnőtt kíséretében március 23-án látogatást tett a Bihar megyei Bélfenyérre. A látogatás célja a kapcsolatteremtés volt, hisz a dévai kollégium mintájára - amelynek vezetője P. Böjte Csaba ferences szerzetes - Bélfenyéren is hasonló kezdeményezés született. A terv megálmodója és kivitelezésének irányítója a lelkes fiatal plébános, Kiss Márton, aki azon munkálkodik, hogy árva, elhagyatott gyermekeket fogadhasson be a még tatarozás alatt álló épületekbe. /Kolozsi Noémi: Beszámoló avagy Jézus az Olajfák hegyén. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 15./"
2001. április 19.
"Románia kétoldalú egyezmény-tervezetet terjesztett a Moldovai Köztársaság kormánya elé, amelyben útlevél bevezetését kezdeményezi a szomszédos ország állampolgárai számára. A kormány ugyanakkor javasolja a kettős állampolgárság bevezetését is, erre vonatkozó terveit szintén eljuttatta a moldovai kormánynak. A külügyminisztérium reményei szerint az egyezmény szövegét legkésőbb júliusig véglegesítik, így Románia teljesítheti az Európa Unióval szemben vállalt kötelezettségeket. Székely Ervin Bihar megyei képviselő kifejtette: meglepi a kormánynak a kettős állampolgárságra vonatkozó tervezete, hiszen eddig minden ilyen felvetést elutasított. /Kettős állampolgárság a moldovai románoknak? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./"
2001. április 20.
"Kétnapos tanácskozásra kaptak meghívást Szatmár és Bihar megye képviseletében RMDSZ-es polgármesterek és alpolgármesterek Debrecenbe. Az alföld jövőéért címmel tartanak regionális konferenciát. A konferencia szervezői a Város-Falu Alapítvány, az MSZP Hajdú-Bihar Megyei Szervezete, a Fridrich Ebert Alapítvány, az MTA Regionális Kutatások Központja Alföld Tudományos Intézetének debreceni csoportja. /Polgármesterek határ menti tanácskozása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 20./"
2001. április 23.
"A tervek szerint ápr. 28-án a biharkeresztesi IV. Határ Menti Kiállítás és Vásár /ápr. 28-29./ keretében írják alá a Bihar-Bihor Eurorégió alapítói szándéknyilatkozatát. A kiállítás egyik kísérőrendezvénye lesz a Vidékfejlesztés és önkormányzatiság nevű konferencia, ennek fő napirendi pontjaként írják majd alá az eurorégió megteremtéséről szóló szándéknyilatkozatot. A kiállítás fővédnöke dr. Stumpf István magyarországi kancelláriaminiszter. Szintén 28-án külön konferenciát tartanak turizmus témakörben. Itt a romániai Bihar és a magyarországi Hajdú-Bihar megyéket érintő idegenforgalmi kérdésekről tanácskoznak majd szakemberek. /Aláírják a szándéknyilatkozatot. Alakulóban az új Eurorégió. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 23./"
2001. április 26.
"Krizsovenszky Lajos, Pest megye Közgyűlésének alelnöke ápr. 21-én Nagyváradon folytatott előzetes megbeszélést a Megyei Tanács alelnökével, Kiss Sándorral arról, hogy Pest és Bihar megye milyen módon tudna intézményes együttműködést kialakítani különböző területeken. Kapcsolódva a magyar konzervatív kormány ama szándékához, miszerint a határon túli magyarsággal valamennyi megye lehetőség szerint építsen politikai és szakmai hidakat, azzal egyetértve kezdtek tárgyalást. Magyarország az elsők között lesz, az Európai Unió tagja. De mi lesz akkor a határon túli magyarsággal? Mi lesz a lélekben 15 millió magyar egységével? Krizsovenszky úgy látja, hogy a mosatni együttműködési szándékban egy sokkal magasabb értékrend is követhető. - Először ki kell deríteni, hogy milyen területeken tudnának együttműködni. Ha a hidak létrejönnek, majd pedig Magyarország az Unió tagjává válik, akkor nem kérdés, hogy jelenthet-e segítséget a határon túli megyéknek az a fajta jelenlét, amely által meg lehet akadályozni a leszakadást és az elszigetelődést. A kialakítandó együttműködést az egyenrangúság és a teljes kölcsönösség fogja jellemezni. /Együttműködési lehetőségek Pest és Bihar megye között. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 26./"
2001. április 27.
"A Határ Menti Bihari Települések Területfejlesztési Társulásának (HMBTTT) a szervezésében, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési KHT, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Közösségi Agrármarketing Centrumának a támogatásával Bihar-Bihor határ menti kiállítás és vásár lesz ápr. 28-án és 29-én a biharkeresztesi városi sportcsarnokban. Az immár negyedik alkalommal megrendezendő expón a mezőgazdaságban, iparban, szolgáltatásban és kereskedelemben érdekelt cégek mutatkoznak be. Ápr. 28-án lesz a Bihar-Bihor Eurorégió létrehozására vonatkozó szándéknyilatkozat ünnepélyes aláírása. Négy témakörben - oktatás, turisztika, önkormányzat és határ menti gazdasági együttműködés - szerveznek konferenciát. A tanügyi témájú megbeszélésen szó lesz a román-magyar együttműködés lehetőségeiről a közoktatás fejlesztésében, a kisebbségi oktatásról, valamint a felnőtt oktatásról. A romániai meghívottak között szerepel Murvai László, a Tanügyminisztérium kisebbségi osztályának vezetője, Nagy F. István, az RMDSZ országos oktatási ügyvezető alelnöke, Miklós Mihály, Bihar megye helyettes főtanfelügyelője és Jankó Szép Sándor, az Ady Endre Középiskola igazgatója. A turisztikáról szóló tanácskozásra meghívták Dukrét Gézát, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei elnökét. /IV. Határ menti kiállítás és vásár. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 27./"
2001. május 1.
"Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ Bihar megyei képviselői interpellációban fordultak a kormány főtitkárához április 23-án. Kérdésükben a 2000. dec. 14-én kiadott 1334. sz. kormányhatározat végrehajtása felől érdeklődtek. A határozat a Romániában élő nemzeti kisebbségek közösségi tulajdonában egykor volt, a kommunista rezsim által elorzott egyes ingatlanok visszaszolgáltatását írta elő. A nagyváradi önkormányzat hónapok óta halogatja két egykori egyházi ingatlan visszaszolgáltatását jogos tulajdonosaiknak, mivel azokban úgymond oktatási intézetek működnek, s ezek nem kerülhetnek az utcára. A helyi román sajtó folyamatosan uszítja a közvéleményt az elbitorolt épületeket visszaigénylő római katolikus és református egyház ellen, gyakorlatilag nemzetárulással vádolva azokat a választott román tisztségviselőket, akik nem hajlandók "az utolsó csepp vérükig harcolni a magyar irredentizmus vagyonszerző mesterkedései ellen"... /Visszaadták, de mégsem. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./"
2001. május 4.
"Az RMDSZ politikusai közül egyesek pozitívan vélekednek a státustörvény által biztosított kedvezményekről, mások szerint azonban a jogszabály viszonylag "szerény" előnyökben részesíti a határon túli magyarokat, jelentette a Mediafax. Székely Ervin Bihar megyei képviselő a hírügynökségnek kijelentette: valamely nemzethez való tartozás az állampolgárnak kizárólagos, személyes ügye, amit törvényben nem lehet szabályozni. Mint fogalmazott, magyar igazolvány nélkül is magyarnak tartja magát. A képviselő a törvénytervezet egyik hibájának tekinti, hogy ezáltal lehetőség nyílik az "álmagyarok" megjelenésére, akik a jogszabály biztosította kedvezmények reményében vallják magyarnak magukat. Kovács Csaba Brassó megyei képviselő szerint a státustörvény a Fidesz választási ígéreteinek a megvalósítását jelenti. Az RMDSZ képviselőházi frakciójának az elnöke, Kelemen Attila (Maros megye) a Mediafaxnak kijelentette: a román és a magyar diplomácia közti egyeztetésre azelőtt kellett volna sor kerülnie, mielőtt a magyar országgyűlés napirendre tűzte volna a törvénytervezet vitáját. A képviselő természetesnek tartja a jogszabályban megfogalmazottakat, mivel szerinte minden államnak meg kell védenie a határain túl élő nemzettársait. Kelemen úgy véli, Romániának is követnie kellene a példát. Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő szerint a kedvezmények biztosításával a magyar állam elsősorban a szülőföldön való maradást kívánja elősegíteni. Kónya-Hamar Sándor szerint a jogszabály egy olyan politikai és történelmi helyzetet próbál orvosolni, amelyben a nemzet határai nem esnek egybe az anyaország határaival. - A magyarországi státustörvénnyel kapcsolatos román hivatalos kifogások nem veszélyeztetik az RTDP és az RMDSZ közti parlamenti együttműködési megállapodást - hangoztatta Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő. Az RMDSZ Reform Tömörülés nevű platformjának vezetője a Cotidianul kérdéseire adott válaszában úgy vélte, hasznos, ha a törvény kapcsán a magyar és a román kormány konzultációt folytat egymással. Toró annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ezeknek a konzultációknak a nyomán - tekintettel arra, hogy a magyar kormány milyen kedvező tapasztalatokat szerzett az Európai Unióval való viszonyban - Romániában is megszületik a határon túli románok érdekeit védelmező, a magyar státustörvényhez hasonló jogszabály. Úgy vélte, a magyar státustörvénnyel szembeni támadásokat az is magyarázza, hogy a román kormány tagjainak nincs elegendő információja. /Nincs konszenzus az RMDSZ-ben a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./"
2001. május 15.
"Pécsi Ferenc parlamenti képviselő szívén viseli a régiós fejlesztés kérdését. Kifejtette, hogy a Partium gazdasági fejlődése messze elmarad a lehetőségektől, különösen azoktól az előnyöktől, amelyek helyzetéből, az ország nyugati kapujaként adódik. Igaz, a nyugati befektetők óvatosan közelednek Románia felé, az elmúlt tíz évben alig több, mint ötmilliárd dollárt ruháztak be az országba. A román-határ mentén azonban valamivel nagyobb a bizalom, főleg a német cégek részéről. Temes megye Bukarest után a második-harmadik helyet foglalja el a külföldi beruházások tekintetében, de Bihar és Arad megyében is mind több a befektetés. - Az EU regionális politikája eredményeként Kelet-Magyarország igen komoly támogatásban részesül. Komolyabb szerep hárul a következő években az eurorégiós együttműködésre a Kárpátok Eurorégió és a Duna-Tisza-Körös-Maros Eurorégió keretében. Pécsi szerint a Kárpátok Eurorégió túl nagy területet foglal magába. A kisebb régiók sikeresebben pályázhatnak. Pécsi szorgalmazta, hogy az önkormányzatok építsenek ki minél szorosabb együttműködést a szomszédos magyar önkormányzatokkal, amelyek lehetővé tehetik Magyarország EU-tagságából fakadó előnyök minél jobb kihasználását. /Sike Lajos: Még mindig bátortalan a határ menti együttműködés! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./"
2001. május 15.
"Máj. 15-én kezdődött Nagyváradon a tízéves Szent László Római Katolikus Gimnázium tanárai és diákjai által szervezett iskolanap. Nyílt napot is szerveztek, a kétfordulós "keresőversenyben" Bihar megye általános iskoláinak tanulóiból alkotott csapatok mérték össze irodalmi és történelmi tudásukat, illetve találékonyságukat. /Jubileumi iskolanap a katolikus gimnáziumban. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 15./"
2001. május 16.
"Máj. 13-án Bihar megye harmadik turul-madaras emlékművét szentelték föl Bihar nagyközség református templomának kertjében. Lerombolása előtt az eredeti turul Ménmarót híres bihari földvárának közepén, egy óriási halmon állott. Bihar megye másik két Turulját padláson bújtatták, évtizedeken keresztül. A székelyhídi körülbelül fél éve került vissza eredeti helyére a község központjában. A másik, albisi bronzszobrot pedig 1989 után merték előhozni rejtekhelyéről és elhelyezni a református templomkertben. /Védőszárnyaik alatt: ezer esztendő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./"
2001. május 21.
"Kerekes Gábor ügyvezető alelnök, az RMDSZ önkormányzati főosztályának vezetője a kisebbségi nyelvek használatáról beszélt. A 20 %-os kisebbségi lakossági arányszám országos szinten 1342 helységet érint, közülük 1062 azok száma, ahol a magyar nyelv használata is megengedett. Továbbá 308 olyan közigazgatási egység van, amelyben a törvény feltételei mellett a magyar nyelv használható az intézmény keretén belül: tanácsüléseken, ügyvitelben, beadványozásban, hivatalos válaszadásban stb. Fehér megyében 37 helységről van szó, közülük 31-ben a magyar, 4-ben a roma, 2-ben a német nyelv is használható. Arad megyében a 30 helységből 26-ban a magyar, 1-ben a szerb és 4-ben a szlovák is beszélhető. Arges megyében 1 helységben a roma nyelvet is, Bákó megyében 6-ban a magyart, 3-ban a romát is használhatják. Bihar megyében 119-ből a magyar nyelv 95-ben, a roma 13-ban, a német 1-ben nyert polgárjogot, Beszterce-Naszód megyéről már említést tett a lap csütörtöki száma, Botosani-ban 2 helységben a roma, 1-ben az ukrán nyelv használható, Brassóban 28 helységből 24-ben magyarul, egyben roma nyelven, 4-ben németül lehet majd megnyilvánulni, Buzauban 2 helységben kapnak nyelvi jogokt a romák, Krassó-Szörényben 40 helységben roma (6), német (8), ukrán (4), szerb (10), horvát (7), cseh (5) nyelvek jutnak közéleti szerephez, Calarasi-ban 2 helységben a roma. Kolozs megyében 90 helységet érint nyelvileg a törvény, 85-ben a magyarság, 6-ban a roma lakosság javára is. Konstanca megye 12 helységéből 8 a török, 3 a tatár, 1 az orosz kisebbségi nyelveknek ad megnyilvánulási jogot, Kovászna megyében 106 helységben a magyar is polgárjogot nyer. Dambovitában 3 helységben a roma, 1-ben a bolgár nyelv is szerephez jut. Doljban 3 helységben, Giurgiuban 2 helységben, Gorjban 1 helységben a romák, míg Hargita megyében 231 település a magyar és 2 a roma kisebbségnek is kedvez. Hunyad megyében 5 magyar és 1 roma, Ialomitában 2 roma, Iasi-ban 2 roma, Máramarosban 19 magyar, 2 roma, 14 ukrán, Mehedinti-ben 1 magyar, 3 roma, 1 szerb, 2 cseh, Marosban 219 magyar, 28 roma, 5 német, Oltban 1 roma, Parahovában 1 roma, Szatmárban 107 magyar, 2 roma, 6 német, Szilágyban 54 magyar, 4 roma és 4 szlovák, Szeben 4 roma és 12 német, Suceava 3 roma, 23 ukrán, 4 orosz, 6 lengyel, Teleorman 1 roma, Temes 27 magyar, 2 roma, 1 német, 10 ukrán, 14 szerb, 4 szlovák, 2 bolgár, Tulcea 7 ukrán, 9 orosz, 1 görög, Valcea 2, Vrancea 1 roma nyelvet is jogerőre emelő helységgel találkozunk. Három nyelv nyer használati jogot 1 Arad megyei helységben (magyar és szlovák), 5 Bihar megyeiben (2 magyar és roma, 1 magyar és német, 2 magyar és szlovák), 1 Brassó megyeiben (magyar és roma), 1 Kolozs megyeiben (magyar és roma), 1 Hargita megyeiben (magyar és roma), 1 Máaramaros megyeiben (magyar és roma), 18 Maros megyeiben (17 magyar és roma, 1 magyar és német), 5 Szatmár megyeiben (1 magyar és roma, 4 magyar és német), 1 Szilágy megyeiben (magyar és roma), 1 Temes megyeiben (magyar és roma). /Cseke Gábor: A helyi közigazgatás törvénye. Szándékunkban áll a jogsértésekről szóló információkat összegyűjteni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"
2001. május 22.
"Tizennégy, magyarországi óvodapedagógus látogatott meg máj. 21-én Nagyváradon két óvodát. A Berettyóújfaluban és környékén tevékenykedő nevelők látogatásának célja az ismerkedés, tapasztalatcsere volt. - Több mint kétéves kapcsolat eredménye ez a látogatás. 1999-ben, majd 2000-ben Bihar megyei pedagógusokat hívtunk meg a Bihari Óvodapedagógiai Napok elnevezésű rendezvényünkre. Testvérintézményünk is van: elsőként a nagyszalontai Hófehérke óvodával létesítettünk ilyen kapcsolatot - tájékoztatott Bazsó Sándorné, a berettyóújfalui 2-es számú óvoda igazgatója. A bemutatkozó műsor után szakmai tanácskozással folytatódott a találkozó. /Nagyváradon óvodapedagógusok találkoztak. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./"
2001. május 24.
"Immár tizedik alkalommal rendezték meg május 13-20. között Nagyváradon a Festum Varadinum ünnepségsorozatot. Ezt a rendezvényt mintegy 50 év szünet után támasztotta fel Nagyvárad polgársága. Első alkalommal 1992-ben a kezdeményezők Tőkés László és Tempfli József püspökök, a helyi RMDSZ vezetői és a szerveződő civil társadalom, valamint az értelmiség jeles képviselői voltak. Az eddigi Festum Varadinumok rendezvényeinek száma meghaladja a háromszázat, ezeken összesen mintegy kétszázezren vettek részt. A szervezők tudomása szerint hasonló szintű és nagyságú rendezvény nincs más erdélyi, partiumi vagy bánsági városban. Az idei rendezvénysorozat a Bazilikában megtartott ünnepi szentmisével és a Szent László-körmenettel kezdődött. Tempfli József püspök az általa alapított Szent László-érdemkereszttel tüntette ki Tőkés László református püspököt. Mint mondta, a kitüntetett a magyarságért, a kereszténységért, az egymás iránti szeretetért, összefogásért kifejtett cselekedeteivel érdemelte ki az érdemkeresztet. A Kanonok soron idén is megtartották az Apáról fiúra elnevezésű bihari kézművesek találkozóját. Máj. 14-én a Krónika szerkesztőségének szervezésében tartottak lakossági fórumot. A készülő státustörvényről tartott előadást dr.Hende Csaba, magyar igazságügyi államtitkár. A nagyárnyékú ember címmel tartott előadást Görgey Artúrról máj. 15-én dr. Pusztaszeri László /Budapest/. Megnyílt Bányai Szabados Katalin és Popon Krisztina közös kiállítása. A Bihari Sándor Kórus és a Varadinum Vonósnégyes adott koncertet. A Varadinum keretében első alkalommal tartották meg a tudomány napját a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága (MTKEB) szervezésében. Ezt követően Tudomány határok nélkül címmel nyílt ülést tartott a MTKEB. Ezután Tudomány a XX. században címmel tartottak előadást. Sor került a már hagyományos IMP-EX 2001, kül- és belkereskedelmi konferenciára is. /Józsa Tímea: Varadinum 2001. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ A Varadinum részeként könyvbemutatót tartottak. Bemutatták Mózes Teréz: Érzelmes etnográfia, Gellért Sándor: A magyarok háborúja, Csilik István: István király Szent Jobbja és Szentjobb község története című kötetét. Az Ady Endre Középiskolában A jövő pedagógiája címmel oktatási fórumot szervezett a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Bihar megyei Tanfelügyelőség, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem tanítóképző főiskolai kara. /Könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./"
2001. május 31.
"Pete István szenátor a kormányfőhöz interpellált a felsőházban, az éppen jelenlévő művelődésügyi és kultuszminiszter azonban magánszemélyként válaszolt az őt érintő kérdésre, hogy miért nem adják vissza a római katolikus egyház nagyváradi püspöki palotáját. Május 11-én Nagyváradon Razvan Theodorescu művelődésügyi és kultuszminiszter kijelentette: a Körösök vidéke Múzeum a püspöki palotából nem költözik el, és ha netán a bíróság úgy ítél, hogy az épület visszakerüljön a katolikus egyház tulajdonába, akkor esetleg kártérítésről lehet szó, semmiképp sem a palota visszaszolgáltatásáról. Pete hangsúlyozta, hogy ez nem fogadható el. 1998-ból már létezik egy sürgősségi kormányrendelet, amely név szerint az említett épület tulajdonjogát visszaadja a római katolikus egyháznak. A miniszter arra hivatkozott, hogy Robu érsekkel és a pápai nunciussal tárgyalt, akik egyetértettek az ő kártérítési javaslatával. Valójában a nagyváradi katolikus püspökség semmit nem tudott erről, pedig önálló jogi személy, amelynek a vagyonával nem rendelkezhet senki. /Magyar Balázs: Pete István Bihar megyei szenátor szerint: Törvényt szeg a kultuszminiszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./"
2001. június 5.
"Kettős ünnepet ült május 25-én az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei osztálya: megalakulásának 110., újraalakulásának 10. évfordulója alkalmából tartott jubileumi közgyűlést Nagyváradon. Dukrét Géza elnök az 1891-ben kolozsvári székhellyel alapított EKE történetét ismertette. A bihari szekció az elmúlt évtizedben 11 emléktáblát avatott, s nagy sikerrel szervezte meg honismeretei táborait (az idei Réven lesz) és a Partiumi Honismereti Konferencia vándorértekezleteit. /P. L. Zs.: 110 éves az EKE. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 5./"
2001. június 8.
"Jún. 1-jén felavatták az ország első iskolateleházát Bihar megye érmelléki nagyközségében, Székelyhídon. A Petőfi Sándor Középiskola informatika tanterme egyben a 9 számítógépből álló, internetes kapcsolattal rendelkező teleház. Hegyesi Viktor iskolaigazgató köszönetet mondott valamennyi támogatójuknak. Az Illyés Közalapítványtól nyert videó- és tévékészülék, illetve a Duna TV-től kapott kazetták lehetővé teszik, hogy a teleházban videotermet is felavassanak. /Iskolateleház-avató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./"
2001. június 12.
"A Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Bihar megyei szervezete tudományos kávéházat nyitott meg jún. 9-én Nagyváradon, a Sas Palota-beli RMDSZ-székház teraszán. Szabó Ödön, a szervezet bihari elnöke megnyitójában kifejtette: azt szeretnék, hogy rang legyen valakinek bemutatkozni a kávéház teraszán. /(Balla Tünde): Tudományos kávézó nyílt Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./"
2001. június 18.
"A szatmárnémeti CREST Forrásközpont kezdeményezésére öt Szatmár megyei - Mezőpetri, Magyarcsaholy, Gencs, Kaplony, Szamosdara -, valamint két Szilágy megyei település - Kárásztelek, Kémer - teleháza nemrég találkozót rendezett, amelyen a kibontakozóban lévő romániai teleház-mozgalom jeles képviselőinek a többsége részt vett. A találkozó célja tapasztalat-, illetve információcsere - nyilatkozta érdeklődésünkre Kazamér Andrea, a CREST Forrásközpont programirányítója. Dr. Héjja Botond, a CREST Forrásközpont igazgatója fontosnak tartja a személyes kapcsolatok kiépítését. Az első napon Mezőpetriben tartottak műhelymegbeszélést. Délután Gencsen négy-öt finanszírozó (SAPARD, Kárpátok Eurorégió Alapítvány stb.) bemutatása következett Este, Magyarcsaholyban a helyi teleház bemutatása után beszélgettek. Ellátogattak Mezőpetribe, majd Kaplonyba. - Dr. Héjja Botond emlékeztetett: két év alatt négy megyében - Szatmár, Szilágy, Máramaros, Bihar - 14 teleházat hoztak létre, jelenleg a szóban forgó négy megye további 17-18 helységéből beérkezett dokumentáció kiértékelését végzik. /Kinál György: Teleháztűznézők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"
2001. június 18.
"A MIDESZ jún. 16-án rendezte az immár második Harangvirág-fesztivált Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában. A fesztivál mottója az idén is Erdély dallal, tánccal köszönt. Hat Bihar megyei népitánc csoport lépett fel: a micskei Görböc, a diószegi Szömörce, a nagyváradi Mumpicok /Cosbuc iskola IV. C osztálya/, a kőröskisjenői Erdőhegyi Bokréta, az érmihályfalvi Nyíló Akác, valamint a borsi Galagonya táncegyüttes. /Fesztivál a tánc öröméért. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 18./"
2001. június 18.
"Szentjobbra szervezett kirándulást jún. 17-én a Máltai Segélyszolgálat, az Erdélyi Kárpát Egyesület és az RMDSZ megyei ügyvezető elnöksége. A látogatók megtekintették a régi apátság épületét is, ahol jelenleg orvosi rendelő működik. Jelen volt többek között dr. Földes Béla, a Máltai Segélyszolgálat Bihar megyei vezetője, Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke, Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke is. Bemutatták Csilik József István király szent jobbja és Szentjobb község története című könyvét. /Könyvbemutató és borkóstoló Szentjobbon. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 18./"
2001. július 2.
"Tíz éven át a püspökfürdői rezervátum valóságos "senki földje" volt, és a benne élő védett tündérrózsát egyre inkább a kipusztulás veszélye fenyegette, Bihar megye tanácsa legutóbbi gyűlésén megszavazta, hogy a tavat és környékét ezentúl a Kőrösvidéki Múzeum adminisztrálja. /Püspökfürdő: a Kőrösvidéki Múzeumé lett a rezervátum. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 2./"
2001. július 4.
"Több mint 7500 diák érettségizett júl. 3-án Romániában anyanyelvén. Az érettségi vizsga keretében júl. 3-án a nemzeti kisebbségekhez tartozó végzősök anyanyelvük tantárgyából az irodalom- és nyelvtanvizsgát tették le. A legtöbben - 6988 tanuló - magyar nyelven vizsgáztak, ezen kívül 609 diák német, 37 ukrán, 36 török, 32 szlovák, 30 szerb és 13 horvát nyelven érettségizett. A szaktárca kimutatása szerint - a számos erdélyi településen felállított magyar érettségi központon kívül - német nyelv és irodalomból Aradon, Brassóban, Resicabányán, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, illetve Szatmár, Szeben és Temes megyében érettségizhettek gimnazisták. A horvát nemzetiségű tanulóknak Krassó-Szörény megyében, a szerbeknek Temesváron, a szlovákoknak Arad és Bihar megyében, a törököknek Konstancán, az ukránoknak pedig Máramaros megyében állt rendelkezésükre érettségi központ. Magyar nyelv és irodalomból a diákoknak Ady Endre A magyar ugaron című verse alapján kellett elemezniük a költő , szimbolizmusát. Radnóti Miklós Hetedik eclogájának megadott részlete alapján naplójegyzetet kellett írniuk a végzősöknek, Mikes Kelemen Törökországi levelek című művének részlete alapján pedig az írás hangvételét kellett meghatározniuk az érettségizőknek, akiktől az óda, elégia, epigramma és az elbeszélő költemény definícióját is kérték. /Rostás Szabolcs: Anyanyelven érettségiztek. Közel hétezer magyar diák vizsgázott. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./"