A Bihar megyei Tenkén véget ért az IKE nyári Művészeti Tábora és aug. 2-án elkezdődött a teológusok tábora, immár huszonharmadik alkalommal. A művészeti táborban öt csoportban folyt az oktatás, volt két képzőművészcsoport, továbbá furulyások, gitárosok és színjátszók csoportja. A teológusok táborába Erdélyből, a Partiumból, Magyarországról és a Vajdaságból érkeztek résztvevők. Az egyhetes rendezvényen több teológiai professzor, lelkész és középiskolai tanár tart előadásokat. /Gáspár Attila: Vége az IKE Művészeti Táborának. Tenkén megnyílt a 23. Teológus Tábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

Aug. 15-én Ottományban felavatták a település I. és II. világháborús hősi halottainak állított emlékművet. Szabó Dániel helybeli református lelkipásztor hirdetett igét. Dukrét Géza, az EKE Bihar megyei elnöke az Ottományban most folyó honismereti tábor résztvevőinek nevében megköszönte a helybeliek támogatását. Ezután megkoszorúzták a templomkertben a község két nagy szülöttének, Szentjóbi Szabó László jakobinus költőnek és Szentmihályiné Szabó Mária írónak az emléktábláját. /Péter I. Zoltán: Emlékoszlopot avattak Ottományban. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 16./

Szilágyi Zsolt képviselő óvást nyújtott be /azzal a megjegyzéssel, hogy azt vele együtt már 49 küldött írta alá/ az RMDSZ Bihar megyei szervezetének augusztus 14-re meghirdetett küldöttgyűlésének tárgyában. A Küldöttgyűlést ugyanis a területi elnök és az ügyvezető elnökség hirdette meg, holott erre kizárólag a megyei választmánynak van joga. - A küldöttek mandátumát nem igazolták. A szavazatszámlálás ad-hoc módon történt, megválasztott szavazatszámláló bizottság hiányában. Azon küldöttektől megvonták a szólás jogát, akik a szabályzati rendellenességekre kívánták felhívni a figyelmet. - A Bizottság több tagja ügyrendi felszólalásban sérelmezte, hogy a dokumentum címe Az RMDSZ Bihar megyei Szervezete Alapszabályzata és a Szabályzat-előkészítő Bizottság által javasolt szöveg. A gyűlés szervezői tehát a küldötteket tudatosan félrevezették. - Az ülésvezető elnök többszöri kérés ellenére megtagadta a teremben szavazók létszámának ellenőrzését. Mindezek miatt kérik az RMDSZ Szabályzat-felügyelő Bizottságát, vizsgálja ki a felsorolt szabályzati rendellenességeket. /Óvás az RMDSZ Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottságához. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Lucian Silaghi prefektus felháborodva fogadta, hogy aug. 19-én Kőröstárkányban felavatták a románok által 1919-ben meggyilkoltak névsorát megörökítő emlékművet. Neki prefektusként a nemzeti érdekeket kell védenie. A prefektus szerint a kivégzett tárkányi magyarok ellenálltak Mosoiu tábornok hadainak. Ezek az egyének Kun Béla bolsevik hadseregével szimpatizáltak, feldúlták a környező román falvakat, lelőttek egy román tisztet, ezért vált szükségessé a megtorlás. A tárkányiak nem hívták meg a Bihar megyei helyhatóság képviselőit, állította, mert szerinte Modok Gusztáv alprefektus nem a prefektúrát képviselte! /Albert Ferenc: Történelemórát tartott a prefektus. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 19./

Nyolcadik alkalommal szervezett honismereti tábort augusztus 9?16. között a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, valamint az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei osztály, ezúttal Ottományban. A résztvevők, akárcsak az előző években, takarítottak, állagmegőrzést végeztek, helytörténeti, honismereti előadásokat hallgattak. Ottományon augusztus 15-én emlékművet avattak az első és második világháború halottainak emlékére. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság létrehozója és elnöke 1992 óta szervez ilyen táborokat. Fő célkitűzése az ifjúság nevelése, az identitástudat kialakítása, a műemlékek védelme és a környezetvédelem tudatosítása. A táborozók között levő három budapesti műegyetemi hallgató kutatásokat végzett Ottományban. A húszas évekkel kezdődően jelentek meg az itteni régészeti feltárásokról beszámoló publikációk. Az itteni bronzkori leletek ottományi kultúra néven vonultak be a régészeti szakirodalomba. A községről az első írásos feljegyzés 1263-tól maradt fent. A község református temploma magában foglalja a 13. századi román kori építmény egy részét. A közigazgatásilag Szalacshoz tartozó Ottományban 790 ember él, közülük 742 magyar, 38 roma, 10 román, felekezeti megoszlás szerint 710 református és 59 római katolikus. - Az emlékműavatón a helybeliek mellett a környékről érkezettek sokasága is rész vett. Az avatásnál felolvasták a hősi halottak névsorát. Minden név elhangzását egy-egy harangkondulás kísérte, és az emlékműre egy-egy virágszálat helyeztek. /Péter I. Zoltán: Láthatták, hogy emlékezik a falu közössége. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 20./

Aug. 24-én nézeteltérést váltott ki az ellenzék és koalíció között az államosított házak visszaszolgáltatásáról szóló, képviselőházi rendkívüli ülésszak napirendjén szereplő törvény megvitatása. A vitán jelen lévő igazságügy-miniszter kérte az ellenzéket, vegyen részt a munkálatokon. Az ellenzéki képviselők azonban kivonultak a munkálatokról, közölve, hogy nem is térnek vissza a törvény vitájához. A vita végén Valeriu Stoica miniszter kijelentette, az ellenzék gesztusa egyértelműen bizonyítja, hogy nem értik a demokráciát és ellenzik a magántulajdon helyreállítását Romániában. /Az ellenzék kivonult a képviselőház munkálatairól. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./ A törvény vitáján az RMDSZ részéről Székely Ervin Bihar megyei képviselő szólalt fel, felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet nem tartalmazza az állami tulajdonban levő egyházi ingatlanok visszaadását. Ez az egyházakkal szembeni súlyos diszkrimináció. Az sem elfogadható ígéret, hogy ezt a kérdést majd az egyházügyi törvény fogja szabályozni, hiszen egyetlen jogi érv sem szól az egyházi ingatlanok különleges elbírálása mellett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 24. -1541. sz./

"Szept. 16-án a kormány legújabb sürgősségi rendeletéről tartott sajtótájékoztatót Nagyváradon a Jobboldali Erők Szövetségének (JESZ) Bihar megyei szervezete. Aurel Brazda, a Háborús Áldozatok és Deportáltak Szövetségének megyei elnöke bejelentette, hogy a kabinet sürgősségi rendeletben egészítette ki a kárpótlásról szóló rendelkezéseket: immár azok is részesülhetnek némi elégtételben, akiket etnikai vagy faji hovatartozásuk miatt hátrányos megkülönböztetés ért, szankcióknak voltak kitéve az 1940. szeptember 14. - 1944. augusztus 23. közötti időszakban. Brazda kijelentette, hogy a romániai zsidók és romák nem voltak hátrányos megkülönböztetésnek kitéve, sőt még azt is bizonygatni akarta, hogy romániai holocaust sem volt. Antonescu diktátort is idézte, majd azt állította, hogy "a zsidók a szovjetekkel működtek együtt, és később állami vezetőkként tértek vissza Romániába". "A zsidók közül kerülnek ki az ország legnagyobb ellenségei. Nem deportáltak senkit, csak néhány közösséget evakuálni kellett." A tájékoztatón részt vevő Celus Apostol nagyváradi városi tanácsos is megszólalt: "Kötelező ismernünk a történelmi tényeket, a valóságot, hogy az új generáció ne kövessen el olyan tévedéseket, amilyeneket mi." /Szeghalmi Örs: Zsidóznak a jobboldaliak. Nem volt romániai holocaust?! = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 17./"

"Szept. 18-án este Marosvásárhelyen véget ért az RMDSZ miniparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsának gyűlése. Az SZKT elhalasztotta a belső választások megtartását. A hivatalos indoklás szerint hét területi szervezet nem akarta megrendezni a belső választásokat, illetve nem tudta megteremteni a lebonyolításhoz szükséges anyagi, illetve szervezési kereteket. Hosszas vita folyt. Takács Csaba ügyvezető elnök a teljes kérdéskörről folytatott vita elhalasztását javasolta, Markó Béla azonban úgy fogalmazott, hogy ez visszavetné a teljes Szövetséget, így végül is megtárgyalták a dokumentumot. Ennek lényege, hogy a belső választásokat 2000-ben kell megtartani, a helyhatósági voksolások előtt. A területi szervezetek döntik majd el, hogy a választás közvetlen vagy elektoros lesz. Tőkés László tiszteletbeli elnök Tájékoztatás és tisztázás a partiumi, illetve erdélyi önálló magyar egyetem alapítása ügyében címmel szólalt fel. Kijelentette: "A Bihar megyei RMDSZ-szervezet vezetősége ahelyett, hogy támogatni igyekezne a partiumi kezdeményezést, a Nagyváradi Egyetem közismerten nacionalista rektora által "bedobott", félrevezető nyilatkozatának engedve, heteken át abban a hiedelemben ringatja a magyar közvéleményt, mintha a nagyváradi román egyetemen a magyar nyelvű felsőoktatás meghonosítására reális esély létezne. A Teodor Maghiar rektor keltette diverzió természetesen semmi egyébre nem szolgált, mint hogy kifogja a szelet a létrejövő Partiumi Egyetem vitorlájából." A román sajtó ellenséges hozzáállása nem meglepő, mondta a püspök, annál inkább megdöbbentették a magyarországi és hazai "bizonyos" magyar sajtó és politikai közélet megnyilvánulásai. Elsősorban a budapesti Népszabadságot ítélte el, mely azt állította: "Tőkés egyeztetés nélkül kezdeményezett". A Népszabadság nemcsak Kolozsvárt és Nagyváradot állította szembe cikkei által, hanem a többi egyházfőt is őellene uszította, állapította meg a püspök, a Romániai Magyar Szót pedig "előszeretettel átveszi" a Népszabadság cikkeit, "mintha éppen bizony idehaza nem volna képes tájékozódni a hazai helyzetről". Tőkés püspök megemlítette, hogy a Bihari Napló is teret adott eme diverziónak. Még elítélendőbbnek tartotta egyes hazai politikusok megnyilatkozásait. Az egyes RMDSZ-politikusokat azért ítéli el, mert "megszépítik" a tanügyi törvényt, úgy állítják be, hogy az a romániai magyar nyelvű oktatás számára új fejezetet, sok lehetőséget nyit. A tiszteletbeli elnök szerint a román tanügyi törvény gyakorlatilag kizárja a hazai magyar egyetem létesítését. Személyes érintettségre hivatkozva később mind Markó Béla szövetségi elnök, mind pedig Kapy István, a Bihar megyei RMDSZ elnöke visszautasította a vádakat. Markó kifejezetten az RMDSZ legnagyobb törvényhozási megvalósításának nevezte a tanügyi törvény módosított változatának elfogadását, kijelentve és statisztikákkal is bizonyítva, hogy ezáltal a magyar közösség előtt igenis megnyílt az út egy teljesebb felsőoktatás felé. Amikor Ráduly Róbert vette át a tanácskozás vezetését, úgy próbálta visszafogni a növekvő indulatokat, hogy kikapcsolta egyes felszólalók mikrofonját. Így történt ez Katona Ádám esetében is. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke azt szorgalmazta, hogy az SZKT tűzze napirendre a dr. Csapó I. József szenátor által elkészített autonómia-statútum-tervezetet. Katona Ádám kurucokra és labancokra próbálta osztani a szervezetet, ekkor Ráduly a szónokot leparancsolta az emelvényről. A Reform Tömörülés javaslata volt, hogy a helyhatósági választás első fordulójában - ott, ahol a magyarság részaránya meghaladja a 60 százalékot - az RMDSZ ne állítson saját jelöltet, hanem fogadja el magáénak azokat a magyar jelölteket, akik magukévá teszik az RMDSZ programját, a második fordulóban viszont támogassák a legjobb eredménnyel rendelkező magyar jelöltet. Az SZKT ezt a javaslatot elvetette. Azt viszont elfogadták, hogy ott, ahol az 50 százalékot meghaladja a magyarság részaránya, ha az RMDSZ-jelölt nem nyeri meg a választást, legyen tisztújítás az RMDSZ- szervezetben. Ugyanakkor szavazattöbbséget kapott az a javaslat is, hogy az 50 %-ot meghaladó magyarsággal rendelkező helységekben legyen RMDSZ-előválasztás, melynek során megnevezik a legrátermettebb polgármester-jelölteket. - Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke szóvá tette, hogy a kolozsvári jogi fakultáson a magyar diákoknak fenntartott helyekre kimondottan román nevű hallgatók jutottak be, és jó lenne utána nézni, hogy mi van emögött. - Kelemen Hunor művelődési államtitkár, a SZET elnöke ismertette a romániai magyar felsőoktatásra vonatkozó állásfoglalást, amelyet egységesen fogadtak el a szövetségi képviselők: "A Szövetségi Egyeztető Tanács üdvözli a történelmi egyházaink püspökeinek azon szándéknyilatkozatát, amelynek értelmében felvállalják az önálló magyar nyelvű felsőoktatás érdekében egy alapítványi, magyar magánegyetem létrehozását, Kolozsvár székhellyel. Az RMDSZ oktatási stratégiájának szellemében felsőoktatási hálózatunk központjának továbbra is Kolozsvárt tartjuk, élén egy államilag támogatott egyetemmel, mint a Romániai Magyar Felsőoktatási Hálózat Telepítési Tervezetének alapköve. Az említett tervezet alapján felsőoktatási hálózatunk alkotórészei az egyházi magánintézmények által létrehozandó felsőoktatási struktúrák is. Az így kialakítandó romániai magyar felsőoktatási hálózat nemcsak földrajzilag válhat többpillérűvé, hanem alapítói, fenntartói szempontból is. (?) A magánegyetemi hálózat létrehozására irányuló fáradozásokkal párhuzamosan semmiképpen sem szabad megfeledkezni a jelenlegi állami felsőfokú oktatási intézmények magyar hallgatóinak és tanszemélyzetének jogi és szellemi szükségleteiről. Hangsúlyt kell fektetni az állami felsőoktatás folyamatos finanszírozására, a háttérintézmények (könyvtárak, szakkollégiumok, tanári lakások stb.) kialakítására - ez esetben is figyelembe véve a regionális szempontokat. Ennek érdekében szükségesnek tartjuk összehangolni a rendelkezésre álló alapok (Apáczai Közalapítvány, Illyés Közalapítvány, a Magyar Oktatási Minisztérium) pályázati rendszerét." - Az ülés elején felvetődött, hogy az SZKT fogadjon el állásfoglalást a kolozsvári, úgynevezett táblabotránnyal kapcsolatban is, ám az ülés végére a képviselők erről gyakorlatilag elfeledkeztek. Markó Béla szövetségi elnök később kifejtette, hogy erre különben nem is lett volna szükség, hiszen a vezető RDMSZ-tisztségviselők számos esetben kifejtették már álláspontjukat ezzel az üggyel kapcsolatban. /Szeghalmi Örs: Belső választások csak jövőre. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 20., /Máthé Éva: Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./"

Szept. 21-én Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetői sajtótájékoztatón beszámoltak a hét végén, Marosvásárhelyen megejtett SZKT-ülésről. Az ülésen Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bírálta a Szövetség Bihar megyei képviselőit, mondván, ahelyett, hogy támogatták volna a partiumi egyetemi kezdeményezést, a nagyváradi nacionalista rektor félrevezető nyilatkozatának engedve, abban a hiedelemben ringatták a magyar közvéleményt, mintha a nagyváradi román egyetemen a magyar nyelvű felsőoktatás meghonosítására reális esély létezne. A sajtótájékoztatón Kapy István, az RMDSZ Bihar megyei elnöke kifejtette, hogy szakértőkkel arról tárgyaltak, milyen lehetőségei lennének a váradi egyetemen magyar szakok beindításának úgy, hogy azok esetleg kiegészítsék a Sulyok István Református Főiskolán (SIRF) működőket. Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke úgy nyilatkozott, hogy meglepte a püspök úr beszéde, hiszen nem merült fel, hogy a megyei RMDSZ ne támogatná a partiumi egyetem létrehozását. Ráadásul éppen Tőkés László jelentette ki, hogy a partiumi felsőoktatási intézet a létező magyar nyelvű oktatási formák kiegészítése kíván lenni. /Szeghalmi Örs: RMDSZ-vezetők Tőkés vádjairól. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./

Kapy István, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke tárgyalt Teodor Maghiarral, a Nagyváradi Egyetem rektorával az intézetben esetleg indítandó magyar szakokról. Maghiar rektor továbbra is fenntartotta ígéretét a magyar szakok beindítására. A hallgatóknak kellene kérvényezni a magyar szak beindítását. /Szeghalmi Örs: Magyar egyetemi szakok. Az kérvényezhet, aki bejutott. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 27./

A Romániai Magyar Cserkészetet a lehetőségek ki nem használása jellemzi. A magyarság öntudat-hiányban szenved, amit átvesz az ifjúság is. Itt van a lehetőség a cserkészetre. A cikkíró a Bihar megyei Mezőtelkin megszervezte a Bocskai István cserkész-csapatot. Kérték felvételünket az országos szövetségbe. Választ a mai napig sem kaptak. Jó szívvel olvasta a Próbacserkészek könyve 1999 kolozsvári kiadását, Tőkés Elek szerkesztésében. Ha nem is tanultunk belőle sokat, de megerősítette bennünk a bizalmat, hogy mi azon az úton haladunk. /Kovács István, Mezőtelki: Cserkészeti gondok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

Dr. Fleisz János, az Erdélyi Múzeum Egyesület Bihar megyei és nagyváradi szervezetének, Szél Sándor és Makai Zoltán, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Bihar megyei szervezetének, Dukrét Géza, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei osztályának, valamint Kurucz István, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének képviselői azzal a felhívással fordultak civil szervezetekhez, hogy hozzanak létre szövetséget közös álláspont kialakítása és képviselete, közös pályázatok elkészítése, közös tevékenységek megszervezése, közös kiadványok megjelentetése, továbbá civil információs iroda működtetése céljából. /Felhívás, civil szervezetekhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

A Bihar megyei civil szervezetek fórumán az önfenntartási lehetőségekről, a törvénykezési gondokról és az információáramlás hiányosságairól tárgyaltak. Megállapították, hogy a jelenlegi törvények nem kedveznek a civil szervezeteknek. /Albert Ferenc: A civil szféra panaszai. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 11./

A Partiumi Füzetek sorozat nyáron megjelent 8., 9., 10., 11. kötete /Major Miklós Szilágyság című monográfiája, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán társszerkesztésében a Püspökfürdő, Dánielisz Endre Csonkatorony nyúlik a felhőbe... című kötete Nagyszalonta és környéke történetét ismerteti, Bunyitay Vince és Fodor József a Székesegyházi Bazilika, Nagyvárad első része Bunyitay Vince 1880-ban megjelent munkájának fakszimile kiadása, második része a székesegyház újabb száz évének történetét ismerteti/ után nyomdában van a 12. kötet. Ez a 12 kötet mindössze két év termése. A sorozatot a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság adja ki. 1997 őszén indították el a sorozatot, melynek célja a Partium és a Bánság települései helytörténetének, műemlékeinek, népszokásainak ismertetése. A sorozatot Dukrét Géza szerkeszti, aki egyben a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke is, s akinek nevéhez közel négyszáz helytörténeti, műemlékleírási, turisztikai, népismereti tanulmány fűződik. Dukrét Géza a Bihar megyei EKE /Erdélyi Kárpát Egyesület/ alapító tagja és országos elnöke, a Varadinum-ünnepségek kuratóriumi tagja, a történelmi ülésszak szervezője, a Kriza János Néprajzi Társaság, az EME, a Bihar Megyei Műemlékvédő Társaság és a Budapesti Magyar Néprajzi Társaság tagja. /Rekordkiadás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Okt. 11-13-a között a Dél- Tiroli Önkormányzat meghívására Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő dr. Szabó Tiborral, a HTMH elnökével és több más határon túli vezetővel együtt tanulmányúton vett részt az észak-olaszországi tartományban. A FUEV két alelnökének, Christoph Pann professzornak és Komlóssy Józsefnek a segítségével létrejött tanulmányút a dél-tiroli autonómiamodell tanulmányozását és konkrét megismerését tűzte ki célul. A küldöttséget fogadta Hermann Thaler, a dél-tiroli tartományi parlament elnöke, a tartományi ülésben képviselt politikai pártok vezetői, dr. Louis Durnwalder, a tartományi kormány elnöke, dr. Carla Scoz kormánykomisszár asszony, az olasz, német, ladin iskolarendszer vezetői, a dél-tiroli Néppárt (SVP) elnöke, dr. Jozef Bruckner, illetve frakcióvezetője, dr. Walter Baumgartner, valamint Bozen, Völs és St.Ulrich polgármesterei. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), október 19. - 1582. sz./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület visszakapta a jogtalanul elkobzott püspöki székházát. A püspökség felszólította a székházban működő intézményeket, köztük a Bihar megyei RMDSZ-t, hogy költözzenek ki. Erre 3 hónap türelmi időt adtak. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke kérdésünkre elmondta, hogy 10 éves szerződésük van, ami egészen pontosan 2000. március 19-én jár le. Az RMDSZ beadta kérelmét új székház kiutalására. Az RMDSZ a püspökségtől jelenleg 369 négyzetmétert bérel, ebből 69-et használnak, a többi 300-at átadták a Sulyok István Főiskolának, azzal a kikötéssel, hogy azt az RMDSZ tanácskozások esetén használhassa. Az RMDSZ ígéretet kapott arra, hogy rövid időn belül megkapja az új székházat. /(Józsa Tímea): A szerződés 2000. március 19-én jár le. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

"Okt. 22-én Bihar megyei történelemtanárokkal találkozott dr. Lucian Boia professzor, bukaresti egyetemi tanár, európai gondolkodású történész. Számos munkája látott napvilágot Franciaországban, az USA-ban és Romániában. A professzor új szempontból, a mítosz és képzelet látószögéből közelíti meg a történelmet. Boiát sokan elítélik, mert megírta, hogy gyakran mitikussá teszik a történelmi eseményeket és személyiségeket. "Mihai Viteazul személyisége a román nemzeti egység szimbóluma, viszont nem uralkodása idején, hanem a 19. században vált azzá, mert akkor ez volt a cél" - példálózott, hozzátéve, hogy a történésznek kötelessége rámutatni arra, hogyan is keletkezik egy mítosz. "Az az igazi hazafi, aki ma a parlamentben szebben beszél Mihai Viteazul hőstetteiről, vagy az, aki tesz valamit ezért az országért?"- tette fel a kérdést. /Kulcsár Andrea: "Történelem egy volt, bemutatni sokféleképp lehet" = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./"

Okt. 24-én Nagyváradon mintegy hatszázan gyűltek össze, hogy emlékezzenek Szacsvay Imrére, a magyar Országgyűlés jegyzőjére, akit 150 éve ezen a napon végeztek ki. Az ünnepség Szacsvay Imre szobránál kezdődött. Dr. Csapó I. József képviselő mondott beszédet, majd a jelenlegi magyar parlament valamennyi megjelent jegyzője nevében Kocsi László. Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul is beszélt az emlékezésen. A várad-olaszi templomban Tőkés László hirdetett igét. /Szűcs László: Ne sirassatok, emlékezzetek! = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 25./ Szacsvay Imre volt a parlament egyik legjelesebb, a pártok összebékítésére törekvő politikusa. Az ünnepségen Hegyesi Márton Bihar vármegye 1848-49-ben című könyvét mutatták be. Okt. 25-én tudományos emlékülést szerveztek a reformkori jogalkotásról. Előadást tartott Orosz István debreceni akadémikus, Egyed Ákos kolozsvári történész, dr.Fleisz János nagyváradi történész és Pálmány Béla történész, a Magyar Országgyűlés Levéltárának vezetője. /Mártír jegyzőre emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

"Nov. 9-én a szenátus elfogadta az elkobzott mezőgazdasági és erdőterületek visszaszolgáltatását szabályozó törvényt. Markó Béla RMDSZ-elnök bejelentette, hogy az RMDSZ szenátusi csoportja támogatja a törvény elfogadását. Ennek ellenére Csapó József Bihar megyei RMDSZ-szenátor nem a törvény mellett voksolt. Markó Béla úgy értékelte: a romániai magyarság számára az elkobzott földterületek visszaszolgáltatását szabályozó törvény elfogadása az elmúlt három év legjelentősebb törvényhozási aktusa az oktatási törvény mellett. E jogszabály értelmében a kárvallottak több mint 90 százaléka visszajut tulajdonához. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Elfogadták a "Lupu-törvényt" Hátravan még a két ház közti egyeztetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./"

"Nov. 27-én nyolc órán át ülésezett az RMDSZ Bihar megyei választmánya és egyetlen döntést sem hozott. A hosszú hónapok óta tartó szembenállás során nemrég történt egy kétfordulós rendezési kísérlet, ennek eredménye volt az ülés összehívása. Kezdetben mindkét tábor részéről hangzottak el elfogadható érvek, de ez nem volt elégséges. A jövőre esedékes belső, önkormányzati és parlamenti választások előtt nem a tudatos felkészülés zajlik Bihar megyében, hanem elvakult harc dúl. /Wagner István: Teljes csőd a megyei RMDSZ csúcsán. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./ A napirendi pontok sorrendjén is vita volt. Több helyi szervezet bizalmatlansági indítványt nyújtott be Szabó Ödön ügyvezető elnök ellen, Kapy István területi elnök az eredeti napirend mellett állt ki. Az egyik felszólaló szerint rengeteg ember elfordult az RMDSZ-től a "nyílt levelezgetés" miatt, a másik szerint amíg Varga Gábor vezette a megyei RMDSZ szervezetet, sikerült kezelni a konfliktusokat. Szabó Ödön ügyvezető elnök elmondta, kérni fogja maga ellen az etikai bizottság kivizsgálását. /Wagner István: Teljes csőd a megyei RMDSZ csúcsán. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./"

Két napon keresztül tanácskoztak Nagyváradon a határ menti területrendezési és fejlesztési PHARE-programok résztvevői. A már 1996-ban megkezdett program a román-magyar határon lévő megyék fejlesztésének stratégiáját dolgozza ki. Arad, Bihar, Szatmár és Temes megye, magyar részről pedig Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye működik együtt, és egyforma, úgynevezett tükörterveket készítettek. A román fél tíz tervezetét az EU jóváhagyta, összesen hétmillió eurót juttatnak rájuk. Bihar megyében a Berettyó folyó szabályozása az elsődleges feladat. A teljes beruházás értéke 9,4 millió euró, ebből 2,3 millió a PHARE-támogatás. /Határ menti PHARE-programok. Hétmillió eurót adnak négy megyének. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 9./

"Dec. 9-én Nagyváradon az EME nagyváradi fiókegyesülete és a Sapientia Varadiensis Alapítvány szervezésében tudományos ülést tartottak a Lorántffy Zsuzsanna Református Központban. Az előadások mellett ismertették az idei eredményeket, vázolták az alapítvány és a fiókegyesület jövő évi terveit. "Háromszorosan is ünnepi alkalom a mai: 140 éve jegyezték be az Erdélyi Múzeum Egyesületet, a nagyváradi fiókegyesület négyéves múltra tekint vissza, a Sapientia Varadiensis Alapítványt pedig egy éve jegyezték be" - mondta dr. Fleisz János elnöki megnyitójában. Bejelentette, hogy dec. 8-án megalakult a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. Több előadás hangzott el. /Péter I. Zoltán: Tudományos kutatók tervei. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./"

Dec. 8-án Nagyváradon megalakult a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége /BINCISZ/. Fleisz János elmondta, hogy a megyékben jelentősen megnőtt a magyar polgári szervezetek száma és erők egyesítése szükséges. A BINCISZ-nek tagjai lehetnek a megyében önállóan tevékenykedő független civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, természetesen ezek önállóan működhetnek továbbra is. /Megalakult a BINCISZ. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./

Berettyóújfalun tartották a II. Bihari Diéta elnevezésű tudományos ülést, amelynek a történelmi Bihar vármegye képezte tárgyát. /Az elsőt 1996-ban rendezték./ Az előadók között volt Selmeczi László /Régészeti kutatások Biharban/, Ármos Endre, Dankó Imre professzor, dr. Fleisz János /Polgárosodás és modernizáció Nagyváradon a századfordulón/, Bakó Endre /Bihar és a népi irodalom/, Újvári Zoltán /Két évforduló ünnepe Nagyváradon 1892-ben/. A megjelentek - nem kis meglepetésre - az elhangzott előadások nyomtatott szövegét is megkapták, elegáns kötetben, melyet dr. Matolcsy Lajos szerkesztett. A könyv, ráadásként - Borovszky Samu század eleji nagylélegzetű monográfiája alapján - a Bihar megyei irodalom és tudomány közel 130 jeles alakjának életrajzát és munkásságát is tartalmazza, V. Matolcsy Mária gondozásában. /Szilágyi Aladár: Biharország, határok nélkül. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./

Dec. 14-én a 2000-2001-es tanév beiskolázási terveivel kapcsolatos egyeztetést tartottak Nagyváradon, az RMDSZ Bihar megyei székházában. Pető Csilla, az RMDSZ megyei oktatási ügyvezető alelnöke leszögezte: legfontosabb az volt, hogy a februárban véglegesülő beiskolázási tervben milyen kilencedik osztályok (líceumi és szakosztályok) létrehozásának jóváhagyását igényeljék a Tanügyminisztériumtól. Tavaly a 21 Nagyváradon, magyar nyelven végzett VIII. osztályt 16 IX. váltotta fel, ebből egyetlenegy a szakiskolai osztály. Ez nem tükrözi a reális igényeket. Több, a diákok számára vonzó szakosztályt kellene indítani magyar nyelven. Kérdőívet készítenek, amelyet minden érintett tanuló kitölthet, ebből kiderülhet a hozzávetőleges kereslet. Felmerült az esti tagozatos magyar tannyelvű oktatás visszaállítása is Nagyváradon, amely érdeklődés híján szűnt meg néhány évvel ezelőtt. - Elhangzott a figyelmeztetés: a vidéki tanulók felkészültségi szintje rendkívül alacsony. /Kulcsár Andrea: Vonzóbb szakosztályokat kellene indítani. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 16./

A magyar-román határ menti együttműködés fejlesztéséhez nyújtandó német segítségről írtak alá nemrég megállapodást a három ország képviselői Nagyváradon. A háromoldalú együttműködésben a magyar Hajdú- Bihar és romániai Bihar megye, illetve Rajna-Pfalz német tartomány vesz részt. A megállapodás értelmében német részről segítenek a PHARE-CBS programok adta lehetőségek kihasználásában. Hatfős munkacsoportot hoznak létre a határon átnyúló projektek kidolgozására. /Magyar-román határ menti együttműködés - német segítséggel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Erdély földjén a nyolc püspökségbe szerveződő 843.000 (10,9%) római katolikus (túlnyomó többsége magyar), 842.000 (10,3 %) református, 76.000 (0,9 %) unitárius és 44.000 evangélikus-lutheránus (többségében magyar) magyart közel 2000 anya, leány és szórvány- egyházközségben 1600 lelkész és plébános szolgál nap mint nap. Ezer magyar templom van Erdélyben. A 16 erdélyi megyéből a Székelyföldön kettőben (Hargita megye 84.6 %, Kovászna megye 75.2 %) a magyarok vannak többségben, a harmadikban (Maros megye 41.3 %), közel fele a lakosságnak magyar. Az említett három megyében - Székelyföldön - él az erdélyi magyarság közel fele, azaz 720.276 lélek (1992). Jelentős számú magyarság él a Partiumban, ahol számuk eléri a fél milliót, ami az összlakosság 20 %-át teszi ki. Három megyében (Szatmár - 30 %, Bihar 28.4 %, Szilágy 23.6 %) az összlakossághoz viszonyított arányok 30 %-os. A másik két megyében (Arad-Máramaros) csupán 10-12 % a magyarok aránya (115.973). - Belső Erdély területén a legnépesebb magyar megyék (a magyar lakosság csökkenő sorrendjében) Kolozs (145.405 magyar, a megye lakosságának 19.7 %-a), Brassó (199.615 - 9.8 %), Hunyad (33.671 - 6.1 %), Fehér (24.843 - 5.9 %), Besztece-Naszód (21.113 - 6.4 %) és Szeben megye (19.168 fő - 4.2 %). A Bánságban, Temes megyében 62.866, míg Krassó Szörény megyében mindössze 7.876 magyar él. - Erdély 15 településén a polgármester és az alpolgármester is magyar (Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós, Székelykeresztúr, Barót, Kovászna, Szentegyháza, Borszék, Tusnádfürdő, Nagyszalonta, Szilágycseh, Érmihályfalva). - Kolozsvár 338.009 fős lakosságából 74.483 magyar (22 %). Így Marosvásárhely után (83.691 lakos), a második legnagyobb magyarlakta város Erdélyben és Romániában. Jelentős számú magyarság él Nagyváradon (73.272 fő 33.1 %, harmadik legnagyobb magyarlakta város), Szatmárnémetiben (53.826 - 40.8 % - több mint Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában ahol 50.866, 38.926 illetve 38.204 magyar él). Brassóban (31.271 főt - 9.6 %), Temesváron (38.024 - 9.5 %), Aradon (29.788 fő -15.6 %) és Nagybányán (25.746 - 17.3 %). Az említett városok magyar lakói, bár arányuk a többségi román lakossághoz viszonyítva - Szatmárnémeti és Nagyvárad kivételével - nem számottevő, kulturális örökségüknél fogva igen jelentős helyet foglalnak el a magyarság jövője meghatározásában. - Az 1998/99-es tanévben 197.279 tanuló tanult anyanyelvén, önálló és tagozatos magyar tannyelvű óvodában (az 1350 óvodai egységből 678 önálló, 464 tagozatos, ahol 40.397 óvodás tanul, 2.498 óvónő felügyelete alatt), elemi (a 473 egységből 316 önálló, 157 tagozatos, ahol 64.938 gyermek tanul, 3.373 tanító látja el az oktatói feladatát), gimnáziumi (V-VIII osztályok, a 617 iskolából 270 önálló, 347 tagozatos, ahová 57.447 tanuló jár), líceumi (IX-XII. osztályok, a 128 líceumból 54 önálló - ebből 21 Hargita megyében -, 74 tagozatos 27.274 tanulóval), szakiskolai (a 39 iskolai egységből - 1 önálló, 38 tagozatos -, ahová 5.876 tanuló jár) és posztszekunder (a 20-ból 3 önálló, 17 tagozatos - 1.347 tanulóval) középszintű oktatási formákban. A magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók száma az 1998/99-es tanévben 16.122, amelyből hozzávetőlegesen 4.000-en tanulnak magyar nyelven. A magyar tanulókat 13.461 pedagógus tanítja az óvodától az egyetemig. Ebből 7.590 a tanárok száma. /Beder Tibor: A jövő iskolája c. cikksorozat 7. része. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Jan. 29-én tartotta Nagyváradon az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) előadással egybekötött közgyűlését. Dukrét Géza, az EKE Bihar megyei osztályának elnöke beszámolt a szervezet tavalyi tevékenységéről. A megyei részlegnek 179 tagja és 100 szimpatizánsa van. A taglétszám csökken, kevesebb túrát szerveztek. /Tavalyi gondok, idei tervek az EKE-nél. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 31./

Magyarországon már régóta hatékonyan működik a világszerte elterjedt Teleház mozgalom. Ehhez szeretne csatlakozni két Bihar megyei település, Szalacs és Bihar is. A két falu küldöttsége néhány hete Hajdúbagosra látogatott tapasztalatokat gyűjteni, február 4-én pedig ők fogadtak magyarországi vendégeket. Múlt pénteken Biharra és Szalacsra látogatott a Magyar Teleház Szövetség elnöke, Kovács Győző. A szilágysági Tasnádról érkezett, ahol febr. 3-án felavatták Románia második civil információs központját (az első Székelyudvarhelyen működik). A Kárpátok Eurorégió Alapítvány anyagiakkal segíti a romániai Teleházak megalakulását. - A Teleház pályázatokon nyert pénzekből fejleszti a közösségi, a gazdasági, a művelődési életet, a szabadidős tevékenységeket. Az Amerikai Egyesült Államoké a vezető hely e téren, Nagy-Britannia a második, Magyarország pedig a harmadik, ezért támogathatja Teleházak alakulását a régió országaiban. A romániai szövetséget március 17-én hozzák létre. /Balla Tünde: Teleházakat Biharban is! = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 5./

"A tanügyi sztrájk folytatódik, annak ellenére, hogy a parasztpárti miniszterek Traian Remes pénzügyminiszterrel történt febr. 12-i találkozóján megállapodtak abban, hogy a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 4 százalékát biztosítják a tanügy számára. A két nagyobb szakszervezeti tömörülés vezetői szerint az általános sztrájkot csak akkor fogják beszüntetni, ha a kormány rendeletben garantálja az oktatók béremelését. - A kolozsvári iskolák zömében naponta készítik el a sztrájknévsort; amennyiben a szakszervezeti tagok fele egyetért a sztrájkkal, akkor figyelmeztetik a gyerekeket, hogy másnap mire lehet számítani. /Szabó Csaba: Tovább tart a közoktatási sztrájk. Ma Bihar megyével szolidáris Kolozs megye. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./"