Szept. 4-én kezdődik a parlamentnek a novemberi választásokig hátralevő, csonka ülésszaka, amelynek két-két és fél hónapja hivatott arra, hogy megszavazzák a négy éven át halogatott, fontos törvényeket, mint például az egyházi és közösségi ingatlanok helyzetét rendezni hivatott törvény. Az RMDSZ számára a legfontosabb a helyi közigazgatási törvényt módosító törvény elfogadása a képviselőháznál van. A szenátusnál a kommunista időszakban elkobzott ingatlanokról szóló törvény megvitatása lenne a legfontosabb. Az első napon a képviselőház vezetésének megválasztására kerül sor. A képviselőháznak négy-négy alelnöke, titkára és jegyzője - háznagya - van, és ezek a tisztségek vándorolnak a parlamenti frakciók között a négy év során. - Az újonnan választott házbizottság - állandó büró - megtárgyalja a törvényhozási prioritásokat - mondotta Mátis Jenő. /Salamon Márton László: Csonka ülésszakot kezd a parlament. Évekig halogatott, fontos törvénytervezetek kerülnek terítékre. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ Szept. 4-én, az RMDSZ-frakció ismét Puskás Bálint Zoltán Kovászna megyei szenátort jelölte a Szenátus Állandó Bürója titkárának. A plénum a jelölést elfogadta és megszavazta. Az RMDSZ Képviselőházi csoportja vezetőjének Kelemen Attila Maros megyei képviselőt, frakcióvezető-helyettesnek Pécsi Ferenc Szatmár megyei és Ráduly Róbert Hargita megyei képviselőt, a csoport titkárának pedig Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselőt választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4. - 1795. sz./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Nagyvárad-Olaszi református templomban főpásztori feddésben részesítette a Bihari Naplót, mert nem közölte a Nagyváradi Gyülekezeti Szövetség Elnökségének és a Nagyváradi Presbiteri Szövetségnek a Bihar megyei RMDSZ Küldöttgyűléséhez intézett, a parlamenti jelöltállítással kapcsolatos állásfoglalását. Ez az állásfoglalás megnevezte azt a három jelöltet, aki a két testület véleménye szerint "Románia Parlamentjében egyházunk és hívő népünk érdekeit messzemenően képviselheti". Az Állásfoglalás kemény fordulattal zárult: "Abban az esetben, ha javaslatunkat figyelmen kívül hagyják, kénytelenek leszünk felülvizsgálni az eddigi választásokon nyújtott maradéktalan támogatásunkat." A szerkesztőbizottság a nevesítés, illetve a kizárólagos jellegű zárómondat miatt tekintett el a dokumentum közlésétől. A 3000. számát ünneplő lap így akarta elkerülni a látszatát is annak, hogy bármelyik jelölt javára vagy bármelyik jelölt kárára korteskedik. /Szilágyi Aladár: Szívesebben fogadtam volna a kenyeret. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./"

"Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének küldöttgyűlése szept. 2-i ülésén szavazott arról, hogy a parlamenti funkciót megcélzott tíz jelölt milyen sorrendben szerepeljen majd a hivatalos választási listákon. A szenátori lista első helyén Pete István szerepel majd, a képviselői lista élén pedig a sorrend: Szilágyi Zsolt, Fazakas László és Székely Ervin. Két jelenlegi RMDSZ-es honatya, Csapó I. József szenátor és Rákóczi Lajos képviselő az eredményhirdetés után azt kérték, hogy nevük ne szerepeljen majd a választási listán. A tíz jelölt öt-öt percben ismertette programját. Csapó I. József szenátor, agrármérnök, Fazakas László margittai református lelkész, Kovács Zoltán érmihályfalvi gépészmérnök, Pete István közgazdász, mezőgazdasági államtitkár, Rákóczi Lajos képviselő, érköbölkúti tanár, Sarkady Zsolt jogász, Székely Ervin képviselő, jogász, Szilágyi Zsolt képviselő, politikus és Varga Gábor vegyészmérnök, író, államtitkári rangú vezérigazgató összefoglalták, hogy mit szeretnének tenni, ha a román parlamentben képviselhetik a bihari, tágabb értelemben pedig az erdélyi magyarság érdekeit. Modok Gusztáv jogász, közgazdász, helyettes kormányfőtitkár betegsége miatt nem tudott megjelenni az ülésen, azt üzente a küldöttgyűlésnek, hogy "gondoskodjon tartalékmegoldásról". A szavazás eredménye: Pete István 176, Szilágyi Zsolt 166, Fazakas László 132, Székely Ervin 113, Csapó I. József 88, Kovács Zoltán 80, Sarkady Zsolt 76, Rákóczi Lajos 52, Varga Gábor 44, Modok Gusztáv 21 szavazat. - Szilágyi Zsolt megdöbbenéssel szólt arról, hogy az elkövetkezendő négy évben a parlamentben nem dolgozhat együtt Csapó Józseffel. Csapó szenátor megköszönte a bihari magyarságnak, hogy tíz évig szolgálhatta a nemzeti közösség ügyét, elmondta, hogy tudomásul veszi a rangsorolás eredményét, s kérte, hogy töröljék a választási listáról. Varga Gábor megígérte, hogy hűséges katonája marad az RMDSZ-nek, és kifejtette: tudomásul kell venni, hogy azt a középutat, amelyet ő következetesen képvisel, a megyei szervezetben ma nem értékelik. A volt területi elnök közölte, hogy számára nem szégyen a szenátori lista második helyén szerepelni. /Wagner István: A megyei RMDSZ jelöltjei a választásokra. Megtörtént a rangsorolás. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./"

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bejelentette, hogy kilép a bihari szervezetből, és a Kolozs megyeibe iratkozik be. Az erre vonatkozó közleményben a Bihar megyei RMDSZ vezetőségével szemben erőteljes kritika fogalmazódott meg. Kiss Sándor, a megyei RMDSZ választmányának elnöke reagált Tőkés László püspök döntésére. Megdöbbentette a közlemény, hogy az utóbbi egy-két évben erkölcsileg és politikailag mélyre süllyedt a Bihar megyei szervezet. Ezt nem tudja elfogadni. A Bihar megyei RMDSZ politikája nem tér el az országos RMDSZ politikájától. Kiss Sándor hangsúlyozta, hogy a püspök vádjával szemben minden idők legreprezentatívabb és legdemokratikusabban előkészített küldöttgyűlését tartották. A közlemény szerint Csapó szenátort célzatos módon eltávolították a képviselői, illetve szenátori jelöltek sorából. Kiss szerint Csapó szenátor maga döntött úgy, hogy nem kíván a végleges jelöltlistán szerepelni. /Wagner István: ,Minden szabályszerűen, a többség akarata szerint alakult" = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./

Szept. 7-én megbeszélést tartottak a Bihar megyei iskolaigazgatók. Az elmúlt tanév tanulságairól és az új tanév gondjairól volt szó. Silviu Torjoc főtanfelügyelő-helyettes ismertette az 1999/2000-es tanév eredményeit. A megyében összesen 8678 pedagógus oktatott, közülük 2202-en szakképzetlenek, ez az arány más megyékhez viszonyítva nem túl magas. Az igazgatóknak szept. 30-ig meg kell kötniük azt a szerződést, amelynek értelmében a tanintézetek a helyi önkormányzatok fennhatósága alá kerülnek. Miklós Mihály főtanfelügyelő-helyettes a középiskolák igazgatói előtt ismertette a legújabb minisztériumi rendelkezéseket. Jankó Szép Sándor, az Ady Endre Középiskola igazgatója úgy vélte, szabadabb mozgásteret kellene biztosítani a tanintézetek menedzserei számára, hiszen a jelenlegi szabályozás nehézkessé teszi a döntéshozatalt. /Kulcsár Andrea: Tanácskoztak az iskolavezetők. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kiiratkozott a szövetség Bihar megyei szervezetéből és egyik kolozsvári szervezet tagja lett. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta, hogy senki nem lehet közvetlenül egy megyei szervezet tagja. Ő sem a Bihar megyei szervezetből állt ki, hanem a nagyvárad-olaszi kerületből jött el, s minekutána szülei Kolozsvár belvárosában laknak, Kónya-Hamar azt ajánlotta, forduljon írásos kéréssel a belvárosi szervezethez. - A Kolozs megyei RMDSZ államelnök-jelöltnek Tőkés Lászlót javasolta. Úgy érezték, szükség van az erdélyi magyarságot megmozgató, fásultságából felrázó, urnához vivő emberre. Kónya-Hamar szerint mára már szállóigévé vált, hogy Tőkés Lászlóval egy a gond: nagypolitikai vonatkozásban neki sosem volt, csak mindig lett igaza. /Magyar Balázs: Nincs tét, csak feladat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

"Kötő József oktatásügyi minisztériumi államtitkár lemondását követelte Anghel Stanciu /Nagy-Románia Párt/ képviselő, a képviselőház tanügyi bizottságának elnöke, aki Mugur Isarescu miniszterelnök közbelépését is kérte. Stanciu szerint Kötő megszegte a tanügyi törvény előírásait, és "az etnikai alapon történő megkülönböztetést támogatja". Stanciu kijelentette, Kötő József kezdeményezésére parancsot adtak ki, hogy a magyar nyelv tanítását kérő klézsei csángó szülők hamis névjegyzékét állítsák ki. Stanciu szerint az 1992-es népszámlálás alapján a Bákó megyei Klézse község nemzetiségi megoszlása a következő: a 6702 lakosból 6385-en vallották magukat románnak, 11-en magyarnak, 305-en csángónak, ami pedig az anyanyelvet illeti, 6516 személy anyanyelve a román, 15 személyé a magyar, 171-en pedig más nyelvet tartottak anyanyelvüknek. "A Magyar Csángószövetség terrorizálja a lakosságot, és kényszeríti a románokat, hogy magyarnak vallják magukat, az RMDSZ és a magyar kormány pedig különböző segélyeket folyósít a szövetségnek, amivel a listákra való iratkozásra csábítja a románokat" - állította Stanciu, aki szerint Duma András, ifj. és id. Csicsó Antal, valamint Istók György "a csángók eredetét tükröző történelmi igazság elferdítésére törekednek." A képviselő kérte az Andrei Marga által kibocsátott 2000/3113-as rendelet semmisnek nyilvánítását, és egy 669 klézsei csángó aláírásával ellátott beadványra hivatkozott, amelyben ezek a magyar kormány és az RMDSZ részéről történő nyomás gyakorlására panaszkodnak. - Kötő József a Szabadságnak elmondta, Anghel Stanciu akciója szervesen kapcsolódik az oktatásügyi minisztérium Bákó megyébe kiszállt bizottságának botrányos megfenyegetéséhez. Az államtitkár kijelentette, minden fenyegetés, nyomás ellenére kitart amellett, hogy a csángók gyakorolhassák az alkotmány és a tanügyi törvény garantálta jogukat, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. "Nem kívánunk történelmi vitába bocsátkozni a Nagy-Románia Párttal a csángók eredetéről, Anghel Stanciu kezdeményezésének pedig adminisztrációs következményeit is vállaljuk, munkatársaimmal együtt" - nyilatkozta Kötő József. - Szilágyi Zsolt, a csángók parlamenti képviseletére felkért Bihar megyei képviselő elmondta, valóban létezett egy beadvány, ami a Bákó megyei prefektus és Klézse polgármestere szervezte gyűlés nyomán született, ahol a megye elöljárói azt állították, hogy kötelező magyar oktatás bevezetése készül az iskolákban. - A magyar nyelv fakultatív módon történő tanítását kérő szülőknek minden joguk megvan ehhez - jelentette ki Szilágyi, aki szerint a tanügyminiszternek kötelessége betartani saját rendelkezéseit, és nem szabad engednie a Nagy-Románia Párt zsarolásának. /Salamon Márton László: Kötő József menesztését kérte Anghel Stanciu. A nagy-romániás képviselő a csángók beadványára hivatkozott. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./"

Két új átkelő nyílik meg a román-magyar határon: október 30-ig megindulhat a forgalom a Temes megyei Csanád (Cenad)-Kiszombor és a Bihar megyei Érmihályfalva (Valea lui Mihai)-Nyírábrány határátkelőkön - jelentette be a román külügyminisztérium. A Szatmár megyei Pete-Csengersima határátkelőnél megindul a nemzetközi személyforgalom is. Új határátkelőket nyitnak később majd a Szatmár megyei Csanálos (Urziceni) és Vállaj, valamint a Bihar megyei Székelyhíd (Sacuieni) és Létavértes között. A tervbe vett új határátkelők megépítéséhez Románia és Magyarország felhasználja a nemzeti PHARE-programok keretében rendelkezésre álló, a román-magyar határ menti együttműködés fejlesztését szolgáló EU-alapokat is. /Új átkelők a román-magyar határon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

"Szeptember 1-jei hatállyal felbontották Szombati Zoltán munkaszerződését, aki a nagyváradi kábeltelevízió magyar adása, a TVS2 műsorigazgatója volt. Ez volt az utolsó lépés abban a folyamatban, amelynek nyomán megszűnt a magyar nyelvű műsor önállósága. Paul Pintea, a kábeltelevízió médiaigazgatója azt állította, hogy magyar nemzetiségű nézők is betelefonáltak a szerkesztőségükbe, azt kérve, hogy az anyanyelvű adás sugárzási idejét csökkentsék és a műsorszórás időpontját változtassák meg, mivel jobban érdekli őket a Magyar ATV-n látható műsor, amelynek frekvenciáján volt fogható a TVS2. "Egyébként is túlzásnak tűnt két helyi adót működtetni."- tette hozzá. Jelen pillanatban két óra a magyar nyelvű adásidő. A román nyelvű adás természetesen túlsúlyban lesz - fűzte hozzá az igazgató. A hírműsorok főszerkesztője, Bimbó Szuhai Tibor szerint az RMDSZ Bihar megyei szervezete segíthetett volna, ha jelzést küld a magántelevízió vezetésének arról, hogy hiányzik az önálló magyar adás. Ez azonban nem történt meg. /Szeghalmi Örs: Összevont kábeltévéműsorok. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 28./"

A Partiumi Keresztény Egyetem szept. 28-i ünnepi tanévnyitója előtt sajtótájékoztatót tartott Tőkés László püspök, dr. Kovács Béla rektor és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi tagja. Novemberben lenne tízéves a Sulyok István Református Főiskola, melynek jogutódjaként jött létre a Partiumi Keresztény Egyetem - közölte Tőkés László püspök, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi elnöke. Szólt a magyar kormánynak az erdélyi felsőoktatás ügyét segítő hathatós támogatásáról. A kétmilliárd forintos keret első kedvezményezettje a Partiumi Egyetem lett: 400 millió forintban részesültek. Megkezdték az Arany János Kollégium felújítását, elkészült az új épületszárny és az egyházkerületi székház felújítási terve. Tőkés püspök hangsúlyozta: az ingatlanok helyzetétől függenek az egyetem fejlesztési kilátásai. A püspök kérte a Bihar megyei RMDSZ-t, hogy szabadítsa fel a református egyházkerületi székházban a használatukban lévő helyiségeket, mert a PKE-nek haladéktalanul szüksége lenne a helyiségekre. - Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy most már mind a hat egyetemi szaknak megvan az akkreditálása. A főiskolai szakok (nevezetesen a tanítóképző) akkreditálása folyamatban van. Szilágyi Zsolt képviselő közölte: Csapó I. József szenátorral ellátogatnak az akkreditációs bizottsághoz, hogy közreműködjenek az akkreditálás körüli gondok megoldásában. /Nem ellenség a magánegyetem! = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 29./

"Temes megye kivételével az RMDSZ valamennyi területi szervezete rangsorolta már a szenátor- és képviselőjelöltek listáját. Arad magyarsága ezúttal is Tokay Györgyöt jelölte. Brassóban szintén Kovács Csaba képviselő az esélyes. Besztercének 1996-2000 között nem volt sem szenátora, sem képviselője a román törvényhozásban. A remények szerint az elkövetkező négy évben megváltozik a helyzet, a jelölt Kocsis András állatorvos, a mezőgazdasági minisztérium jelenlegi főosztályvezetője. Fehér megye szintén nem rendelkezett parlamenti képviselettel az elmúlt négy évben, itt a képviselői mandátumra Rácz Levente pályázik. Hasonló a helyzet Hunyad és Krassó-Szörény megyékben is: Winkler Gyula, illetve Huszti András a jelöltek. Szatmár megyében a jelenlegi két képviselő, Varga Attila és Pécsi Ferenc, illetve Szabó Károly szenátor újabb négyéves parlamenti mandátumra számíthat. Szilágy megyében a jelölt: Seres Dénes szenátornak és Vida Gyula képviselőnek. A Bihar megyei jelöltállítás hatalmas vitát váltott ki: Csapó I. József szenátor és Rákóczy Lajos képviselő nem kaptak elég szavazatot ahhoz, hogy befutó helyre kerüljenek, ezért töröltették magukat a listákról. A szenátusi rangsort Pete István mezőgazdasági államtitkár vezeti, őt - kevesebb eséllyel - Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke követi. A képviselőházi listán három hely a biztos, erre Szilágyi Zsolt képviselő, Fazakas László lelkipásztor és Székely Ervin képviselő pályázik. A jelöltállítást követően Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök kifejtette: a Bihar megyei RMDSZ-szervezet "erkölcsileg és politikailag olyan mélyre süllyedt, hogy lelkiismereti okokból távozni kénytelen tagjai sorából". A püspök szerint "az RMDSZ szövetségi elnöke irányelvének megfelelően, és a Bihar megyei RMDSZ-vezetőség elvtelen közreműködésének tulajdoníthatóan" Csapó I. József szenátort "célzatos módon eltávolították a megyei képviselői és szenátori jelöltek sorából". A Hargita megyei szenátorlistán két hely a befutó, ez a következőképpen oszlik meg a megye három területi szervezete között: egy hely Udvarhelyszéknek, amelyre Verestóy Attila és Kolumbán Gábor pályázott. Kolumbán óvását az operatív tanács elutasította. A másik szenátori hely Csíkszéknek jár, erre Sógor Csaba református lelkész a jelölt. A képviselőlistán maradt Asztalos Ferenc és Antal István (Udvarhelyszék), Garda Dezső (Gyergyószék), és Ráduly Róbert (Csíkszék) képviselők. Az ötödik helyezett Kelemen Hunor művelődési államtitkár mandátuma bizonytalan. Kovászna megyében a rangsorolás következtében a szenátusi listán a sorrend: Puskás Bálint (Háromszék), Németh Csaba (Felsőháromszék). A képviselőknél: Márton Árpád (Háromszék), Tamás Sándor (Felsőháromszék), Birtalan Ákos (Háromszék). Maros megyében a területi szervezet elutasította Kincses Előd jelölését, aki az egyik befutó képviselőhelyre számított. A képviselőlista befutó helyeire végül a következő jelöltek kerültek: Kelemen Attila, Kerekes Károly jelenlegi képviselők, Borbély László államtitkár, a bizonytalan negyedik helyre pedig egy "újonc", Makkay Gergely meteorológus személyében. A szenátori lista első helye Markó Bélát illeti meg, a második helyre, amelynek "befutása" ez alkalommal sem teljesen biztos, Frunda György került. Máramaros megyében is az operatív tanácsnak kellett rendeznie a vitás ügyeket: Böndi Gyöngyike jelölését ellenjelöltje óvta meg azon a címen, hogy a képviselőasszony nem számolt be négyéves tevékenységéről. A Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság helyt adott az óvásnak, amit azonban a SZOT felülbírált. Temes megyében a hét végén lesz a jelöltállító közgyűlés: az egyetlen befutónak számító képviselői helyre a jelenlegi képviselő, Bárányi Ferenc, és Toró T. Tibor Temes megyei elnök, a Reform Tömörülés elnöke verseng. Kolozs megyében a szenátori lista első helyezettje Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. A két befutó képviselői helyre pedig Kónya-Hamar Sándor képviselő, területi elnök, és Vekov Károly pályázik. Kolozs megyében sem kizárt, hogy ismét lesz harmadik képviselői mandátum, erre Mátis Jenő a jelölt. /Székely Kriszta: Rangsorolták az RMDSZ parlamenti jelöltlistáit. Több szabályzatellenességre vonatkozó óvást utasított vissza a SZOT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./"

"A temesvári küldöttgyűlés bizalmi szavazással úgy döntött, hogy Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke áll majd a Temes megyei RMDSZ képviselői listájának első helyén. Toró T. Tibor kifejtette: elsősorban azt kifogásolja, hogy felerősödött az RMDSZ pártjellege, és elnyomja a többi jellemzőit. "Olyan módon kellene az RMDSZ-nek összefognia a magyar társadalmat, ahogyan keretet adnak egy társadalomnak a helyi önkormányzatok, illetve a központi kormányzat, parlament." Szavazással kell kialakulnia annak a csoportnak, amely megkapja időnként a vezetés felelősségét. "Ez jelenleg nem így van, leginkább egypárt-rendszerhez hasonlít a szövetség szerkezete." A régi gárda, a még tisztségben levő képviselők foglalták el a listák befutó helyeinek nagy részét, ennek ellenére az RT néhány jelentős sikert is elért: Csíkszeredán a fiatal református lelkész Sógor Csaba Hajdú Gábort, a tisztséget viselő államminisztert győzte le. A sepsiszentgyörgyi kampány sikeres volt, Tamás Sándor RT-alelnök megnyerte az előválasztást, Bihar megyében pedig Szilágyi Zsolt listavezető. Ők mind a Reform Tömörülés tagjai. Ami Mátis Jenő esetét illeti, Kolozsváron egy erős mezőny van, ilyen mezőnyben harmadiknak lenni nem szégyen. Temesváron a kereszténydemokrata mozgalom politikai alelnöke és a Reform Tömörülés elnöke mérkőzött meg. Itt a két legerősebb politikai platform és a két politikai filozófia állt szemben egymással. Toró szerint az Iliescu-vezette RTDP-vel semmi esetre sem kellene kormányt alakítania az RMDSZ-nek. Az "RMDSZ-nek, amely önmagát jobb-közép szövetségként meghatározó politikai érdekvédelmi szervezet, nincs mit keresnie egy baloldali koalícióban." Toró hangsúlyozta: az RMDSZ egy szigorú és nemzetközi garanciákkal alátámasztott szerződést írjon alá koalíciós partnereivel, amelyben rögzítendők lennének azok a minimálfeltételek, amelyek nem teljesítése esetén semmisnek tekinthető a koalíció. Az RT eleinte Kolumbán Gábor személyére gondolt, de ő nem vállalta a jelölést, "viszont úgy látjuk, hogy amennyiben Frunda György felvállalja mindazt, amit az RMDSZ programja tartalmaz, akkor nincs semmi okunk arra, hogy ne támogassuk választási kampányát." /Salamon Márton László: RT: Az RMDSZ szerkezete egypártrendszerre emlékeztet. Exkluzív interjú Toró T. Tiborral, a Reform Tömörülés elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"

Az RMDSZ a saját államfő-jelölt állításához szükséges 300 ezer aláírás több mint kétharmadát összegyűjtötte már - közölte Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, a szövetség országos kampánystábjának vezetője. Az akció a legjobb ütemben Bihar és Brassó megyében, valamint Háromszéken halad. A törvény értelmében október 26-ig kell leadni a jelölteket támogató aláírásokat, az RMDSZ megyei szervezetei összesen legkevesebb 330 ezer aláírás összegyűjtését vállalták. /Összegyűlt a támogató aláírások kétharmada. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./

A külhoni magyar állampolgárság megadása körüli viták felvetették a kérdést, hogy Erdélyországban ki a magyar? Jelentkeztek a magyarság különböző intézményei - az egyház, RMDSZ, civil szerveződések stb. -, hogy ők készek papírt adni a jelentkezők magyar voltáról, ha az illető megfelel az általuk megfogalmazott kritériumoknak. Mások úgy vélik, hogy magyar az, aki magyarnak vallja magát. A lap megkérdezett néhány honatyát, hogy mi erről a véleményük? - Ráduly Róbert, Hargita megyei képviselő: Az RMDSZ szavatolhatná a román állampolgárok esetében a tényt, hogy magyar származásúak. - Birtalan Ákos, Háromszék képviselője: - Jó lenne, ha az erre hivatott szakemberek - főleg jogászok - világosan meghatároznák, hogy mit jelent a külhoni állampolgárság. Megtörténhet - ha ennek eldöntését csak az egyénre bízzák -, hogy hirtelen nagyon sok "érdekmagyar" lesz. Valamilyen elbírálást be kell vezetni, s azt kellene a kérelmezőnek bizonyítania, hogy a magyarságát az erdélyi magyar közösség tagjaként vállalja. Szükség lenne egy külön testületre, amely megjelenítené az erdélyi magyar közösség különböző rétegeit. Tokay György, Arad megyei képviselő: Németországnak a törvényhozása lehetővé tette, hogy a külhoni németség bizonyos kiemelt kedvezményekhez jusson, s ezen előnyökhöz a gyakorlatban a nemzetiség tagjai úgy juthattak, hogy egyházi, illetve a Német Demokrata Fórum által kiadott írásos dokumentumokkal bizonyították: jogosak erre. Tokay szerint nem lehet a magyarságból bárkit is kirekeszteni. Kerekes Károly, Maros megyei képviselő: - Az erdélyi magyar az, akinek gyökerei itt vannak és magyarnak vallja magát. "Szerintem az a magyar, aki vállalja ezt." Szilágyi Zsolt, Bihar megyei képviselő: Nemcsak az egykori magyar állampolgárság valamikori léte, valamint a magyar kultúrkörhöz való tartozás az alapja a magyarsághoz való tartozás bizonyításának, hanem az is, hogy az illető szülők magyar iskolába járatják-e a gyerekeiket. Varga Attila, Szatmár megyei képviselő: Előreláthatólag azok részesülhetnek a megadott jogokból, akik önmagukat magyarnak vallják, ismerik a nyelvet és különböző módon igazolhatják, hogy szervesen kötődnek a magyar kultúrához, szellemi értékekhez, mint például egy felekezethez való tartozás, az iskolai végzettség. Székely Ervin, Bihar megyei képviselő: Ha kizárólag az illető nyilatkozata dönti el, hogy ki a magyar, akkor ezzel túlságosan szélesre tárulna a kapu. /Magyar Balázs: Ki a magyar? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

1945. január elsején kezdődött el Romániában a németek deportálása, és 1949 decembere hozta meg a szabadulást. Állig felfegyverkezett katonák jelentek meg, férfiakat, nőket, gyerekeket tuszkoltak marhavagonokba a leghidegebb téli hónapokban. Több heti utazás után, szögesdrótok mögött kezdődött el keserves életük. Szakadt rongyokba voltak öltözve, meleg vizük nem volt. Az éhség, a hideg és a nehéz munka következtében csonttá és bőrré fogytak, az 544 Bihar megyei németből 103 deportált meghalt. Jelenleg a megyében 139 német él. Köszönetet mondtak azért a kárpótlásért, melyet deportálásuk éveiért kaptak, és külön köszönték a magyar kormánynak, hogy 1994-ben kárpótlásban részesítette őket. Elhurcolásuk 55. és hazatérésük 50. évfordulója alkalmából október 15-én Nagyváradon baráti összejövetelt szerveznek, melyre várják a volt deportáltakat és a hozzátartozókat. /Nilgesz János volt deportált: Deportálásunkra emlékezünk. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Az RMDSZ képviselőházi csoportja a múlt héten nem vett részt a plenáris üléseken, tiltakozásul amiatt, hogy a képviselőház a tárgyalandó törvénytervezetek napirendjében 54. helyre sorolta a közigazgatási jogszabályt. Az RMDSZ-es akció eredményeként a házbizottság megváltoztatta a sorrendet, így az alsóház okt. 16-án kezdi a törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet vitáját. Székely Ervin Bihar megyei képviselő elmondta, hogy az RMDSZ csak végső esetben nyúl ilyen eszközhöz. Ebben a törvényhozási ciklusban még nem vonult ki az RMDSZ. Az előzőben volt rá példa többször is, hogy az RMDSZ kivonult, amikor a magyarságot mint etnikumot érték támadások a parlament emelvényéről, viszont az, hogy megtagadtuk volna a törvényhozásban való részvételt, tehát parlamenti sztrájkba léptünk volna, ez még nem fordult elő. /Máté Zsófia: Az alsóház előtt a közigazgatási törvény. Elérte célját az RMDSZ tiltakozása. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 16./

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat szervezésében 1994 óta évről évre, minden májusban és októberben magyarországi orvoscsoport látogat Erdélybe. Több napra a Székelyföldre utaznak, gyermekeket vizsgálnak falvakban, árvaházakban, s gyógyszereket is visznek. Bihar megyében a csegődi és a tenkei gyermekotthon rendbetételéhez nyújtott jelentős segítséget a gyermekmentő szolgálat. E hónap elején is 15 budapesti orvos látogatott az országba. Nagyváradon előadásokat tartottak a gyermekgyógyászat újdonságairól. Ezután egy hétre Hargita megyébe utaztak, és gyógyították a gyermekeket. Mozgó fogászati rendelőt is hoztak magukkal, ugyanis évek óta biztosítják a csíkszeredai árvák ingyenes fogászati kezelését. Gyógyszereket is vittek, a segélyszállítmány értéke 1,3 milliárd forint. 1995-ben kezdték el a csíkszentmártoni gyermekotthon, vagy inkább fejlesztő és módszertani központ építését, melyre mostanáig közel 200 millió forintot költöttek. /Haraji Tóth Hajnal: Gyermekérdekek szolgálatában. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./

Nagyváradon szervezte meg az Albin Alapítvány a debreceni Kelet-Magyarországi Közösségszolgálat Alapítvánnyal együttműködve a Civil Akadémia az önszerveződésért elnevezésű kétnapos szakmai fórumot az Élő Falu című programsorozaton belül. A program témái között voltak: a kormányzati és a civil szektor közötti kapcsolat, a két határ menti megye - Bihar és Hajdú-Bihar - bemutatása. Szakemberek jöttek el a találkozóra Bukarestből, Székelyföldről és Magyarországról. Pete István mezőgazdasági államtitkár ismertette a SAPARD-programot. /A közösség a vidékért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 17./

A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) országos választmányi ülést tartott okt. 20-án Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában. A 16 tagszervezet képviseletében mintegy harmincan vettek részt a tanácskozáson, melyet a Bihar megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség (MIDESZ) szervezett. Országos viszonylatban egyébként a MIDESZ rendelkezik a legjobb infrastruktúrával, s az egyik legjobban működő tagszervezetnek számít. Megtárgyalták a Magyar Ifjúsági Tanáccsal (MIT), a Magyar Ifjúsági Konferenciával és a Metszéspont ifjúsági információs irodával való kapcsolattartás kérdését is. /MISZSZ-választmányi ülés. Új alelnök kerestetik. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./

A Bihar megyei Fugyivásárhelyen tartotta első szemináriumát okt. 13-14-én a Studium Academicum Alapítvány. A Konfliktusok és megoldások című előadás- és gyakorlatsorozaton körülbelül félszázan jelentek meg, többségében fiatalok. A Studium Academicum Alapítványt hat református lelkész hozta létre idén áprilisban. Elsődleges célja az egyház életében fontos szerepet betöltő laikusképzéshez hozzájárulni szemináriumok, továbbképzések megszervezésével, továbbá a társadalomban jelentkező kérdésekre, problémákra a bibliai tanokon alapuló válaszok megkeresése. A most induló továbbképzési sorozat jövő ősszel ér véget, ennek keretében havonta megvitatnak különböző témákat. Az előadók között volt Frank Sawyer, a Sárospataki Református Teológia kanadai származású tanára, aki a konfliktushelyzetek kezeléséről beszélt. Az előadásokat csoportos és plenáris megbeszélések követték. /Laikusképzés. Megoldásokat kerestek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 24./

Nagyváradon nov. 3-án ünnepelték meg a magyar tudomány napját. A Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek által szervezett első rendezvényen több előadás hangzott el. Az előadók között voltak magyarországi professzorok és erdélyi kutatók. Dr. Fleisz János a Nagyváradon működött Jogakadémia történetét ismertette, Dukrét Géza pedig a helytörténeti kutatás helyzetét. /Magyar tudomány napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./

Kéthetes kampánykörútra indult tucatnyi lelkes magyar fiatal, akik november 5-én három kiplakátolt autóval indultak el Gyergyószentmiklósról. Az erdélyi körút célja: eljuttatni a magyar fiatalokhoz az RMDSZ üzenetét. A Mi Erdélyben utazunk mottó kettős értelmet takar: nemcsak az utazás jellegére utal, hanem hangsúlyozza azt is, hogy nagyon sok fiatal Erdélyben gondolkodik, bízik abban, hogy Erdélyben van megélhető, bíztató jövő. A Kézdivásárhelyről induló karaván az elmúlt hétvégén bejárta a környező falvakat. A napokban Kovászna és Hargita megyében járó karaván Szatmár, Bihar megyében folytatja útját. Szilágy és Kolozs megyében is megfordul az ifjúsági karaván, majd Maros megyébe utaznak, végül pedig visszatérnek Hargita megyébe. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 6. - 1843. sz./

Nov. 9-én Nagyváradra érkeztek azok a lelkes fiatalok, akik az RMDSZ Országos Ifjúsági Kampánystábjának kezdeményezésére az ország 36 településén korteskednek az RMDSZ mellett. Porcsalmi Bálint, az egyik főszervező elmondta: a tizenöt fős csoport nov. 5-én, vasárnap indult Kézdivásárhelyről, és két héten át járja a magyarlakta városokat. Bihar megyében Érmihályfalván, Székelyhídon és Nagyszalontán álltak meg. "Jelmondatunk - Mi Erdélyben utazunk - egyrészt jelzi, hogy az ifjak itthoni tájainkon tartják mozgásban a kampányt, másrészt kifejezi, hogy sok fiatal látja a jövőjét Erdélyben" - magyarázta Porcsalmi. /Váradon járt az RMDSZ Ifjúsági Karavánja. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./ Az RMDSZ Ifjúsági Kampánystábja Beugró-Egyetemek Körútja elnevezéssel találkozósorozatot szervez november 13-16. között. A Szövetség oktatási szakértőinek, tisztségviselőinek, honatyajelöltjeinek, valamint a diákszövetségek képviselőinek részvételével tartandó vitafórumok elsődleges célja a romániai magyar egyetemisták minél szélesebb körű megszólítása, az RMDSZ rájuk vonatkozó üzenetének eljuttatása. A kampánykörút négy várost érint: Nagyváradot, Marosvásárhelyt, Brassót és Kolozsvárt. Az RMDSZ választási kampányának részeként Nagyváradon, nov. 13-án rendezi meg a Nagyváradi Magyar Diákszövetség az oktatási fórumot. A rendezvény meghívottja Kötő József, a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium államtitkára és Nagy F. István, az RMDSZ oktatási kérdésekkel foglalkozó országos ügyvezető alelnöke. /RMDSZ-oktatási fórum Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./

Nov. 11-én előadással egybekötött kihelyezett ülést tartott Biharon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (PBMEB). Az ülésen kegyelettel emlékeztek meg a nemrég váratlanul elhunyt aradi tagtársról, Alföldy Pálról, majd Dukrét Géza elnök ismertette a 14. darabjához érkezett Partiumi Füzetek sorozatot. Az első kötetet éppen a Biharon megtartott konferencián mutatták be, 1997-ben. Dukrét Géza előadást is tartott, a Szent Jobbról emlékezett meg. Az ősmagyarság jelképéről, a turulmadárról beszélt Borbély Gábor. Dr. Kéri Gáspár beszámolt a székelyhídi millenniumi emlékmű helyreállításáról. Bara István /Szatmárnémeti/ a műemlék kastélyok és udvarházak restaurálásáról, Major Miklós Szilágynagyfalu demográfiai mutatóiról, Kordics Imre a Bihar megyei Fráter-kúriákról. a temesvári Pálkovács István Schlauch Lőrinc váradi püspök életútjáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 13./

Tasnád és Magyarcsaholy után Kaplonyban nyílt meg a harmadik teleház. Az ünnepség szentmisével kezdődött. Dr. Héjja Botond, a szatmárnémeti CREST (Nonprofit Szervezetek Forrás központja) ügyvezető igazgatója a teleház egyik létrehozója. A szatmárnémeti CREST a jövőben 14 teleházat nyit meg Szatmár, Máramaros, Bihar és Szilágy megyében. Legközelebb december 3-án a mezőpetri teleházat adják át. A kaplonyi teleházat egy francia szervezet segítette. /Sike Lajos: Teleházavató Kaplonyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Erdélyi körútja során nov. 16-án Kolozsvárra érkezett Mugur Isarescu kormányfő, aki az elkövetkező napokban Szilágy, Bihar és Arad megyét is felkeresi. A novemberi elnökválasztásokon függetlenként induló, a Román Demokratikus Konvenció 2000 támogatását élvező Mugur Isarescu Markó Bélával, az RMDSZ elnökével és Bara Gyula miniszterelnöki tanácsossal is folytatott megbeszélést. Az elnökjelölt kormányfő nov. 17-én a magyar történelmi egyházak vezetőivel és az ortodox érsekkel találkozik. A találkozót a miniszterelnök kezdeményezte. Szabó Árpád unitárius püspök elmondta, hogy a magyar egyházak fel szeretnék hívni a kormányfő figyelmét a még mindig megoldásra váró problémákra. Az összes magyar egyháznak gondot jelent, hogy gazdasági jellegű bevételeik mintegy 25 százalékát az államnak kell juttatniuk profitadó formájában. A kolozsvári unitárius templom restaurálásának kérdése szintén felvetődhet a megbeszélésen. /Papp Annamária: Erdélyi kampánykörúton Mugur Isarescu. Magyar egyházfőkkel találkozik a kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület millenniumi közgyűlést tartott nov. 18-án, amelyen Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára előadásában hangsúlyozta a magyarság történelmének tanulságait. A politikus, aki a királyhágómelléki egyházkerülethez tartozó Reménység szigete - Erdélyi Gyülekezet főgondnoka is, Pro Partium díjat kapott és vehetett át ez alkalommal. E díjban részesült még dr. Csapó József, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei szenátora, Pro Ecclesia díjat adtak Erdélyi Gézának, a Szlovákiai Református Keresztény Egyházkerület püspökének. Millenniumi különdíjat adományoztak Nemeskürthy Istvánnak, a magyar millenniumi országos bizottság vezetőjének, valamint Halzl Józsefnek, az Illyés Közalapítvány elnökének. /Millenniumi díjakat osztottak Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Németh Zsolt államtitkár kifejtette: Magyarországnak ki kell nyújtania kezét az elszakított területeken élő magyarok felé, s a nemzet egységének intézményes keretet kellett biztosítania. Ez a keret a Magyar Állandó Értekezlet, amelyben a magyarországi politikai tényezők és a határon túli érdekképviseletek a nemzet jövőjéről, stratégiai kérdésekről döntenek. Ilyen körülmények között a készülő státustörvény fő célja a magyarságnak a határok felett történő szellemi újraegyesítése. A díjkiosztási ünnepségen Tőkés László püspök beszédében kijelentette: "Egyházunk mind országos, mind pedig helyi szinten komoly ellentétbe került a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel. Ennek következtében aggályos, hogy egyházaink jó lelkiismerettel, teljes mellszélességgel melléálljanak az RMDSZ választási kampányának." "Az RMDSZ ellen nem kampányolunk, senkit nem beszélünk le arról, hogy teljesítse állampolgári kötelességét, azonban aggályossá vált a viszonyulásunk." A püspök közölte: egyházkerülete különösképpen a Szilágy megyei iskolavita és a Krassó-Szörény megyei szenátori lista miatt került az RMDSZ-szel ellentétbe. Az egyház azzal az iskola-igazgatónővel találta szemben magát, akinek a férje az RMDSZ Szilágy megyei elnöke, illetve Faluvégi Zoltán megyei főtanfelügyelő-helyettessel, akit a szövetség juttatott mostani pozíciójába. Amikor Csapó szenátor interpellált ez ügyben a román parlamentben, akkor Kötő József magyar államtitkárt tették oda a magyar interpellációra válaszolni, hogy azt tapintatosan, óvatosan leszerelje. Az az igazgatónő pedig, akit az egyház az iskola élére kinevezett, visszaélt a bizalommal, és megerősítette pozícióját állami szinten. A püspök ezzel válaszolt Frunda György szenátor bírálatára, aki kifogásolta, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem szólítja fel egyértelműen a romániai magyarokat a szövetség jelöltjeinek támogatására. - A Szabadság kérdésére, hogy a magyar kormány hogyan értékeli a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnökének, Ion Iliescunak elmúlt heti erdélyi körútja során tett magyarellenes kijelentéseit, Németh Zsolt elmondta: "Ezeket a kijelentéseket az RMDSZ értetlenséggel fogadta, mi viszont teljes mértékben megértjük az RMDSZ értetlenségét. Ezek a kijelentések sem a jogállamisággal, sem a magyar-román kapcsolatok javításának a szándékával, sem pedig az euroatlanti integrációval nem egyeztethetők össze. Bízunk abban, hogy ezek a gondolatok, ezek a nézetek a romániai választásokat követően nem fognak kormányra kerülni." /T. Sz. Z.: Ultimátumot adott az RMDSZ-nek Tőkés. Németh Zsolt: a magyar kormány megérti az RMDSZ értetlenségét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

Nov. 21-én Nagyváradon, Ady Endre szobránál emlékeztek költő születésének 123. évfordulójára diákok, állami intézmények, civil szervezetek, iskolák képviselői. A koszorúzást a Kőrösvidéki Múzeum és az Ady Múzeum igazgatója, Aurel Chiriac, illetve Tóth János kezdte. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete nevében Kapy István elnök, Lakatos Péter alprefektus és Jakabffy László ügyvezető elnök rótta le tiszteletét. Az Ady Endre Középiskolát nagyszámú diáksereg kíséretében Jankó Szép Sándor igazgató és Tóth Márta aligazgató képviselte. Elhelyezték koszorúikat a Szigligeti Társulat, a Kiss Stúdió, a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium, az Anna Nőszövetség valamint a Nagyváradi Magyar Diákszövetség képviselői. /Ady születésére emlékeztünk. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./

"Nov. 22-én a Securitate Archívumait Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) nyilvánosságra hozta azt a listát, amelyen azok honatyajelöltek szerepelnek, akik a annak idején együttműködtek a Securitatéva. A CNSAS közleménye szerint nem tudták minden jelölt esetében megejteni az átvilágítást, mivel összesen húszezren indulnak a voksolásokon, ezért azon pártok listáit tanulmányozták, amelyeknek esélyük van a parlamentbe való bejutásra. Így sem jutottak hozzá azonban minden szükséges irathoz, például a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt jelöltjeinek ellenőrzését nem fejezték be. Három kategóriát állapítottak meg a titkosrendőrséggel való együttműködéssel kapcsolatban. Az elsőben, amely a politikai rendőri tevékenységet végzetteket tartalmazza, 17 név szerepel. Köztük van Mircea Ionescu-Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, szenátorjelölt és Fazakas László, az RMDSZ képviselőjelöltje is. A második kategóriában az a 19 személy szerepel, aki együttműködött ugyan a Securitatéval, de politikai rendőri tevékenységét nem támasztja alá irat. E listán található például Bárányi Ferenc, RMDSZ-es exminiszter és számos, bár kevéssé ismert Iliescu-párti, nagy-romániás és konvenciós jelölt is. A harmadik kategóriába mindössze két személyt soroltak, akik kifejezetten szekustisztek voltak: Marin Antonescu (Szövetség Romániáért) és Ilie Merce (Nagy-Románia Párt). A teljes jegyzékeket megjelentetik a Hivatalos Közlönyben, ugyanakkor tart a jelenlegi parlament honatyáinak hasonló átvilágítása. /Szeghalmi Örs: Újabb szekusbotrány. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./ A közölt adatokból kiderült, hogy a Román Demokrata Konvenció (CDR 2000), a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR), az RMDSZ, a Demokrata Párt (PD), a Nagy- Románia Párt (PRM), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Nemzeti Szövetség (AN) jelöltjei között vannak az első, a második, illetve a harmadik kategóriába sorolt személyek. Az RMDSZ jelöltek közül Fazakas László az első, Aranyosi István, Bárányi Ferenc, Jablonszki András Sándor és Rákóczi Lajos a második kategóriába tartoznak. (Fazakas László református lelkész, az RMDSZ Bihar megyei listáján második - biztos befutónak számító - helyén szerepel. A tanács szerint olyan dokumentumok kerültek róla elő, amelyek bizonyítják, hogy együttműködött a politikai rendőrséggel. Fazakas tagadta ezt, és közölte, hogy fellebbezéssel fog élni.) Markó Béla úgy nyilatkozott: "Az RMDSZ vezetőségének egyértelmű az álláspontja: ilyen személyek nem tölthetnek be tisztséget, nem lehetnek képviselők, szenátorok. Az RMDSZ el fog velük szemben járni, s amennyiben a döntés véglegessé válik, felkéri őket, hogy azonnal lépjenek vissza. De az RMDSZ hasonló módon jár el, bárkiről, bármilyen tisztségről legyen szó, mert az RMDSZ-ben semmiféle tisztséggel kapcsolatban nem létezhetnek ilyen kérdőjelek." /Átvizsgált jelöltek - az utolsó száz méteren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A listán van többek között Alexandru Paleologu liberális szenátor, jelenlegi szenátusi listavezető - aki korábban tett már nyilvános utalást múltjáról. Az ún. 17-es listán kívül létezik egy olyan névsor is, amely azoknak a nevét tartalmazza, akik erőszak hatása alatt ugyan aláírták az együttműködési nyilatkozatot a Szekuritatéval, de az arhívumban nincs olyan dokumnetum, amely azt bizonyítaná, hogy besúgói tevékenységet folytattak volna, tehát nem esnek a Ticu-törvény hatálya alá. Ide tartozik a Temes megyei Bárányi Ferenc, aki jelenleg az RMDSZ Dambovita megyei szenátusi listavezetője, illetve a Brassó megyei szenátusi listavezető, Aranyosi István, a Máramaros megyei jelölt, Jablonszkyt András, valamint a Bihar megyei Rákóczy Lajos képviselőjelölt. Ez utóbbi hármat nem is kérették kihallgatásra. /Menesztik a kompromittált személyeket? Csak a "kishalak" akadtak fenn az átvilágításon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

Az RMDSZ szenátusi és képviselői listái hat megyében kapták - Hargita, Kovászna, Maros, Szilágy, Szatmár és Bihar - a legtöbb szavazatot. A a képviselőházi listára az RMDSZ összesen 733 383 szavazatot (6,79 %), a szenátusira pedig 747 688 szavazatot (6,89 %) kapott. Frunda György elnökjelöltre pedig 693 879 fő szavazott (6,21 %). - A közvélemény-kutatással foglalkozó INSOMAR szerint a romániai magyarok 72 %-ban szavaztak Frunda Györgyre, az RMDSZ államfő-jelöltjére. A felmérést az említett intézet vasárnap, a szavazóhelyiséget elhagyók körében végezte. Az adatok szerint a magyarok 9 %-a szavazott Theodor Stolojanra, 7 %-a Ion Iliescura, 6 %-a Mugur Isarescura, 3 %-a Corneliu Vadim Tudorra, 1 %-a Teodor Melescanura és szintén 1 %-a Petre Romanra. Az INSOMAR exit poll eredményei szerint a romániai magyarok 84 %-a az RMDSZ-re, 5 %-a az Iliescu vezette Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjára, 3 %-a a Nemzeti Liberális Pártra, 2 %-a a Nagy-Románia Pártra, 2 %-a a Román Demokratikus Konvenció 2000-re, 1 %-a pedig Melescanuék Szövetség Romániáért nevű pártjára, és szintén 1 % Petre Romanék Demokrata Pártjára szavazott. /Hat megyében vezet az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./