Erdélyben turnézik a békéscsabai Pierrot Gyermek- és Ifjúsági Színház. A szovátai Teleki Oktatási Központ által szervezett körút során Gyergyócsomafalván, Szovátán, Gyulakután és Hármasfaluban vendégszerepelnek. A társulat Szörényi Levente és Bródy János István, a király című rockoperájával, valamint a Jöjjön ki Óbudára című, Gál Zsuzsanna rendezte nagy sikerű operettösszeállítással lép fel. /Békéscsabaiak vendégszereplése. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

Ötmillió forintos gyorssegélyt nyújt a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére, hasonlóképpen Békéscsaba városa is ötmillió forintot helyezett el egy bankszámlára a székelyudvarhelyi árvízkárosultak segélyezésére. Hiller István, az MSZP elnöke levéllel fordult azokhoz a szocialista polgármesterekhez, akiknek városai, kerületei erdélyi testvérvárosi kapcsolattal rendelkeznek, hogy támogassák a Székelyföldet sújtó árvíz károsultjait. /Magyarországi gyorssegélyek székelyföldi településeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

Mindenre szükség van, ami egy tönkrement élet újrakezdéséhez kell – sommázta Péter Zoltán, Siménfalva község polgármestere. Siménfalva község területén a Fehér-Nyikó 150 lakóházat árasztott el, 50 súlyosan megrongálódott, 13 megsemmisült, 6-7 bármikor összedőlhet. A leginkább sújtott Farkaslaka község alpolgármestere, Hilbel Ferenc Ottó szerint legalább 12-15 napi munkába telik még, míg a romhalmazt és hordalékot eltakarítják. A községben 13 lakóház semmisült meg, félszáznál több súlyosan megrongálódott. Bögöz községben augusztus 29-én helyreállították a villany- és a földgázszolgáltatást. Hargita megyében 16-ra emelkedett az elhunytak száma, miután megtalálták egy eltűnt holttestét. Gyűjtenek Tatabányán, Békéscsabán, Cegléden és a Bihar megyei Nagyszalontán is, magyarországi orvosok a járványmegelőző beoltásokban segítenek, a tisztiorvosi szolgálat pedig 1500 kiló klórmeszet hozott a térségbe. Négy Bihar megyei településen okozott károkat az augusztus 28-i, vasárnap esti felhőszakadás. Bályokon négy házba folyt be a víz, és 65 kutat valamint 15 pincét elárasztott, elmosta a Bályokot Kémerrel összekötő útszakaszt, és elöntött 20 hektár kaszálót. Bihardobrosdon 45 udvar került víz alá, és 3,5 kilométeres útszakasz megrongálódott. Nagybáródon 30 udvart öntött el az áradat, víz alá került tíz udvar Érábrányban. /Egyetlen kiskanál is segítséget jelent. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./

Augusztus 28-án parkavatással kezdődtek a falunapok Zágonban. A parkban, amelybe két kisebb méretű székely kapun lehet belépni, helyet kapott egy szökőkút, négy hinta, valamint a békéscsabai ,,angyalos” artézi kút szobrának másolata, amelyet Mészáros Attila szobrászművész alkotott, és amelyet Végh László, az Országgyűlés békéscsabai fideszes képviselője, a Békéscsaba Közterületeiért Alapítvány kuratóriumának elnöke adományozott Zágonnak. Az ünnepségen megjelent helybelieket, a magyarországi Kocsér és a felvidéki Udvard testvértelepülések küldöttségeit, illetve a megyei elöljárókat Kiss József polgármester köszöntötte.Papolcon is, Zágonban is egymást követték a kultúrműsorok, az ügyességi vetélkedők, favágóversenyek, ugyanakkor a községközponti református templomban sor került a harminchatodik kórustalálkozóra. Másnap a zágoni fúvószenekar akkordjaira gyülekezett a közönség. A műsorban felléptek a sepsiszentgyörgyi Vadrózsák, a szentléleki Perkő, a papolci Liliom és a zágoni Gyöngyvirág népi együttesek, valamint a zágoni Mikes Kelemen Általános Iskola Star Girls moderntánc-csoportja és román népi táncosok. /(martonosi): Községnapok Zágonban és Papolcon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

Temesváron a Csiky Gergely Állami Színház társulatában két friss diplomás színésznő kezdte meg pályáját. Borbély Bartis Emília Gyergyóremetén született, Békéscsabán végezte a színi iskolát. A tanítóképző elvégzése után egy évre szerepszerződése volt a gyergyószentmiklósi Figura Színházban, miközben tanított is. Temesváron már az augusztusi mini-évadban fellépett. Lőrincz Rita Baróton született, érettségi után Marosvásárhelyen a Színiakadémián kötött ki. A két művésznőt nemcsak a társulat, hanem a közönség is szeretettel fogadta. /Szekernyés Irén: Két friss diplomás a társulatban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 6./

Egymást követik a tárlatok a marosvásárhelyi Bernády-házban. Alig bontották le Kusztos Endre kiállítását, máris itt a következő, Márton Árpád csíkszeredai festőművész kiállítása. Márton Árpád a minap töltötte hatvanötödik életévét. Banner Zoltán Békéscsabán élő műkritikus elmondta: éppen 25 évvel ezelőtt nyitott először Márton Árpád-kiállítást Csíkszeredában, akkor nagy a tömeg gyűlt össze. Márton Árpád azok közé a művészek közé tartozik, akik „magyarul festenek”, nemzeti és saját kézjegyeiket is fölviszik a vászonra. /Nagy Botond: Hatvanöt év színei. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./

Brassóban november 17–20-a között tartották a XII. Bartalis János szavaló és énekmondó versenyt, amelyet a helyi Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület szervezett. A zsűri elnöke Banner Zoltán előadóművész, művészettörténész (Békéscsaba) volt, a zsűri tagja között szerepelt Bálint Ferenc tanár, a brassói tévé magyar adásának szerkesztője és Házy Bakó Eszter, ACSJKE elnöke. /XII. Bartalis János szavaló- és énekmondó verseny. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

Aradon december 9-én negyedszer rendezték meg a Csiky-napot a Csiky Gergely Iskolacsoportban, ez lehetőséget adott a testvériskolák képviselőivel való találkozásra is. A vendégek a mezőtúri, szegedi, békési, békéscsabai, hódmezővásárhelyi, budapesti, temesvári, dévai és nagylaki iskolák küldötteiként érkeztek Aradra. A Csiky-napon márványtáblát állítanak immár évi rendszerességgel az iskola egykori pedagógusainak, ez alkalomból adják át egy diáknak a tavaly alapított Csiky-díjat. Az idén meghirdetett, testvériskolák közötti pályázat címe Álomvállalkozás volt, amelyen a közgazdaság-szakos diákok vehettek részt. Idén két márványemléktáblát avattak az iskola egykori tanárainak emlékére: Krenner Miklós munkásságát Pávai Gyula tanár méltatta, a tavaly elhunyt dr. Kovách Gézáét pedig Ujj János. A simonyifalvi Szívós László által készített táblákat Seres Géza esperes áldotta meg. /Nagyálmos Ildikó: Álomvállalkozás a magyar iskolában. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 10./

Elhunyt Huszár Sándor /Kolozsvár, 1929. ápr. 15. – Békéscsaba, 2005. dec. 13./ szerkesztő, író, „főembereink” egyike volt a hetvenes-nyolcvanas években, írta róla Horváth Andor. Utolsó éveiben terjedelmes naplóján dolgozott, amelyből eddig csupán részletek láttak napvilágot. Elvégezte a Bolyai Tudományegyetemen a filozófia szakot. Első főszerkesztője, Gáll Ernő egy táviratot lobogtatva közölte vele: „Jöjjön, nézze! Kinevezték írónak!” Huszár Sándor a kolozsvári Igazság, majd az Utunk szerkesztője volt 1964-ig, akkor a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója lett. Írótársaival készített interjú-kötete Az író asztalánál /1969/ címmel jelent meg. Az 1970-ben Bukarestben induló új hetilap, az A Hét főszerkesztője lett, 1983 októberében leváltották. 1982-ben megjelent könyvének ezt a címet adta: Vallomások egy bűntelen nemzedék elkárhozásáról. 1983-tól 1988-ig az Előre napilap szerkesztője volt, majd áttelepült Magyarországra. Szegeden élt, majd az utolsó időben Békéscsabán. /Horváth Andor: A szerződő ember. Huszár Sándor (1929-2005). = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Dániel Károly emlékezett nemrég elhunyt barátjára, Huszár Sándorra. Hajdani lakása Kolozsváron kicsit etnográfiai múzeum jellegű volt. Azután az A Hét főszerkesztője lett, bukaresti lakása bármelyik folkloristának dicséretére válhatott volna. A csergék, guzsalyok, festett bútorok, varrottasok paradicsoma volt. Miután leváltották, nehezebb lett az élete. 1988-ban Szegedre távozott, ahol nem akartak tudomást venni róla. Orvosnő lánya, Ildikó átköltöztette végnapjaira Szegedről Békéscsabára. /Dániel Károly: Huszár úr – a mimózalelkű. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

Január 12-én egész napos rendezvénysorozattal zárult az aradi és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum immár második közös PHARE-CBC-pályázata, amelyet az aradiak nyertek el tavaly Vasútállomások és népi hagyományok. Határokon átnyúló művelődési vasútvonalak címmel. Aradon a Városházán román–magyar szemináriumot tartottak a kultúrturizmus és ipari kulturális örökség témakörében. A múzeumban aláírták az Arad Megyei Múzeum és a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának a 2006-os évre szóló együttműködési programját. /Kiss Károly: Kultúrturizmus és ipari kulturális örökség. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./

A március 15-i megemlékezések mögött félkatonai szervezkedés húzódik meg – olvasható a bukaresti Ziua március 9-i számában, továbbá: A négy-ötezer fős Legion Siculis különítményt Budapesten Révész Tibor, Sepsiszentgyörgyről áttelepült belügyi munkatárs szervezte meg és irányítja kiképzését, hogy a határokon túl is bármikor bevethető legyen. Terhelő bizonyítékként a lap közölte Révész Tibornak az 1997. évi országos cselgáncsbajnokságon szerzett diplomáját. A román nemzetállam megcsonkítására készülő magyar rohamosztagok „leleplezése” tizenhat éve szakadatlanul folyik. A Romania Mare 1990. november 9-én közölte: „Több romániai magyar nemzetiségű ifjú Budapesten tanulja a hírszerzést, diverziós tevékenységet. Itthon az RMDSZ képez ki rohamosztagokat az erdélyi románság elűzésére.” Szervezett kampány indult, ezt bizonyította a folytatás. A Romanul című, néhai hetilap 1991. május 27-én közölte: „Magyarországon külföldi bevetések céljára szervezett kommandók állnak készenlétben. Tagjaik budapesti, bicskei, mohácsi, békéscsabai kiképzőtáborokban tanulják a közelharc technikáját. Főhadiszállásukat a budapesti Keleti téren rendezték be, legjobb harcosaikat 1989 decemberében innen küldték Temesvárra zavargáskeltés céljából.” Romanul, 1991. szeptember 16.: Radu Ceontea marosvásárhelyi szenátor politikai nyilatkozatából: Erdély magyarsága készül Hargita és Kovászna autonómiájának kikiáltására, ezért a magyarországi Keret helységben karateoktatás folyik. – Romanul, 1991. december 15.: „Magyarország újraélesztette nemzeti gárdáit. A Honvédelmi Minisztérium képviselője az avatóünnepségen kijelentette, rendkívüli eseményekre kell felkészülni. Talán katonai akcióra Románia ellen?” Romania Mare, 1995. november 3.: Corneliu Vadim Tudor szenátor, a lap főszerkesztője, a Nagy-Románia Párt elnöke írja: „Az RMDSZ rohamosztagai Hargita és Kovászna megyében etnikai tisztogatást folytatnak, de én keresztülhúzom bárki számítását, aki Románia megcsonkítására törekszik.” – Gheorghe Funar (akkor még a PUNR elnöke és Kolozsvár polgármestere) 1995. november 13-án nyílt levelet intézett a Nagy-Románia Párthoz, ebben említi: „Kértem Ion Iliescu elnököt, utasítsa a főügyészséget, hogy vizsgálja ki Magyarország kormányának és parlamentjének hargitai és kovásznai tevékenységét, úgyszintén Erdélyben kobozza el a magyar különítmények fegyvereit és robbanóanyagait.” Ziua, 1996. március 18.: Ioan Gavra képviselő, a PUNR alelnöke szerint március 15. elmúltával is fennáll a veszély, hogy az RMDSZ fegyveres különítményei bevetésre kerüljenek Erdélyben. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ cáfolta, hogy a magyarságnak félkatonai szervezetei működnének az országban. – Evenimentul Zilei, 1997. október 14.: Hargita és Kovászna megyében a magyarok rohamosztagokat szerveztek. Kiképzőtáboraik működnek Zetelakán, Maroshévizen, Csíkmadarason, Sikaszóban, a Libán-tetőn. Zsögödfürdőn ötezer kutyát idomítanak bevetésre. C. V. Tudor sajtóértekezlete 2001. október 11-én, az 1956-os forradalom közelgő évfordulója alkalmából: az RMDSZ terrorista alakulatai az év végére nagyszabású akciókat terveznek. Romania Mare, 2006. március 3.: Fogjunk fegyvert, és vegyük célba: a magyar irredentizmus március 15-re páratlan provokációt készít elő! Államot az államban! /Barabás István: Puskaporos fantáziák. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

A csíkszeredai Székelyföld című kulturális folyóirat szinte teljes szerkesztősége jött el március 28-án Aradra. Magyarországi – békéscsabai és gyulai – bemutatkozás után aradi találkozóra is sor került, a Jelen Házban, a társszervező: Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete volt. Böszörményi Zoltán, az Irodalmi Jelen és a Nyugati Jelen főszerkesztője üdvözölte a székelyföldi író-költő kollégákat és méltatta a századik számához, tizedik évfolyamához érkezett Székelyföldet. Ferences István költő, főszerkesztő elmondta: élete legboldogabb tíz évének könyveli el az utóbbi, a folyóirat szerkesztésével eltöltött évtizedet: a Székelyföld ma 2000 példányszámban, jelenik meg, 1300 előfizetőhöz jut el és interneten is elérhető. /-r –a: A Székelyföld Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

Nagyváradon a Limes – I. Határ Menti Könyvfesztivál díszvendége, Konrád György író volt. Bár nem volt kimagasló az érdeklődés, sikeresnek ítélte a hét végén Nagyváradon tartott rendezvényt Derzsi Ákos főszervező. A rendezvényen 16 kiadó volt jelen, a békéscsabai, szegedi, debreceni kiadók mellett kolozsvári, aradi és váradi könyvkészítők. Szilágyi Aladár, a Nagyváradi Ady Társaság elnöke, Szűcs László, a Várad és Erdélyi Riport főszerkesztője és a Váradról Budapestre települt Kőrössi P. József, a könyveit megjelentető Noran Kiadó vezetője faggatta Konrád Györgyöt hitvallásáról, életútjáról, váradi emlékeiről. „Ez az ország, s a térség más országai '89 után feszített ritmusban próbáltak igazodni Európához, lábujjhegyre álltak, de utána belefáradtak, s mikor nem látta senki, visszaereszkedtek” – mondta Markó Béla Ágoston Hugó vele készített, A lábujjhegyre állt ország című interjúkötetének nagyváradi bemutatóján. Nagyváradon a hagyományos Varadinum-ünnepségek keretében, a hét végén hirdették ki a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság által meghirdetett országos helytörténeti pályázat eredményét. Az első díjat Puskel Péter újságíró-helytörténész, az Új Magyar Szó aradi tudósítója nyerte el az idén százéves arad-hegyaljai motorosvasút történetét feldolgozó munkájával. Puskel immár harmadszor nyer díjat a váradi pályázaton. /Pap Melinda: Konrád: faggatom magam. Félsikernek ítélik a szervezők a határ menti könyvfesztivált. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Gubis Mihály (1948–2006), a Csíkszereda központi parkjában álló Csíki szék alkotója május 17-én balesetben életét vesztette. A békéscsabai képzőművész szerette a Hargitát, már az 1980-as években feltűnt a vidéken. Földgrafikákkal, föld- és botszobrokkal, performanszokkal lepte meg barátait a Dél-Hargita rejtett völgyeiben rendezett „erdőkiállításokon”. A Szent Anna-tónál rendezett Ann Artra is elhozta műveit. A Csíki széket 1997-ben készítette és ajándékozta a városnak. A nagyméretű térplasztikái közé tartoznak még a magyarországi Fony széke, a kazahsztáni Sámán szék, valamint az Udvarhely szék. A művészt június 6-án temetik szülővárosában, Békéscsabán. /Elhunyt Gubis Mihály. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

A tanév utolsó, Angyalkúton megtartott tanítói módszertani körén mutatta be Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke Ujj Éva etnográfus, a békéscsabai Diáktanya vezetőjének Játékok, csudák, bábikák /Arad, 2005/című összeállítását, amely az EMKE-füzetek hatodik kiadványa. Az Illyés Közalapítvány támogatásával megjelent mutatós, rengeteg színes illusztrációval ellátott füzetből indulásként az érdeklődő óvónők, tanítók, sőt az alsó ciklusban működő tanárok is megtanulhatják és megtaníthatják tanítványaiknak a főként tobozt felhasználó állatfigurák készítési módját. /(Kiss): VI. EMKE-füzet. Játékok, csudák, bábikák. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 17./

Három hónapig tartó amerikai és kanadai turné után élményekkel gazdagon tért haza Temesvárra Fall Ilona színművésznő. A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága köszönőlevelet küldött Clevelandból a temesvári Csiky Gergely Színháznak. Fall Ilona elmesélte, hogy 27 városban léptek fel, és sehol sem maradt el a “ráadás”. Az előadásokat rendszerint közös vacsora követte. Hárman léptek fel az amerikai turnén: Gáll Annamária, Fall Ilona és Péterffy Lajos. Mindhárman szavaltak, emellett Fall Ilona énekelt magyar nótákat, slágereket, operett részleteket. A temesvári nézők még emlékeznek Péterffy Lajos alakításaira, talán nem is gondolják, hogy milyen kitűnően énekel. Négy előadás volt a tarsolyukban, köztük egy emlékműsor az 1956-os forradalomról. Ennek bemutatója még a turné előtt, Békéscsabán volt. Amerikában mindenhol a magyar szervezetek képviselői várták őket. Általában 50 és 400 között volt a nézőszám egy-egy előadáson. Fall Ilona rádióriporter is, hozott sok érdekes anyagot. Kivételes emberekkel is találkozott, számolt be. A temesvári rádió magyar adásában majd megosztja élményeit. Az amerikai magyar közönség visszavárja őket. Fall Ilona a jövőben egy németországi meghívásnak szeretne eleget tenni. Zrínyi Ilonáról írt monodrámát Hrivnyák Billédy Ilona, Karlsruhéban élő magyar író. /Pongrácz P. Mária: Üzenet Erdélyből. Beszélgetés Fall Ilona színművésznővel. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./

Felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, magyarországi, valamint hazai szervezetek részvételével, kétnapos műhelymunka ért véget július 23-án Székelyudvarhelyen. A Békéscsabai Regionális Képző Központ által kezdeményezett találkozó résztvevői a Norvég Alap pályázatát előkészítő cél és tevékenységrendszert dolgozták ki. A projekt megvalósítására 1 millió eurós támogatást igényelnek. Molnár György, a Pannon Forrás Kárpát-medencei Felnőttképzési és Szolgáltatási Hálózat szenátusának elnöke elmondta, céljuk egy egységes magyar nyelvű, azonos színvonalú felnőttképzési rendszer létrehozása, mely a Kárpát medence valamennyi területén élő magyarság számára egyaránt elérhetővé válik. Amennyiben a tervezett forrásokat sikerül megszerezni, első lépésként egységes gazdasági, számítógép felhasználói, és idegen nyelvi kurzusok válnak elérhetővé a célközösség számára. A kezdeményezők szerint a két éve, Székelyudvarhelyen elindított folyamat, egy magyar nyelvű felnőttképzési hálózat létrehozása az előkészítésből immár a megvalósítás szakaszába lépett. Öt ország tizenöt magyarlakta régiója szövetkezik arra, hogy európai szinten élvonalbeli, a munkaerő piacon és a vállalkozási szférában egyaránt fenntartható, gazdasági versenyelőnyt biztosító felnőttképzést valósítson meg. Az anyaországi képzési központnak három székelyföldi megyében, Maros, Kovászna, és Hargita megyékben vannak partnerei. /Szász Emese: Felnőttképzési hálózatot építenek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./

A lap átvette a Népszabadságból a Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel készített interjúból az általa új nemzetpolitikának mondott részt. A nemzetpolitika célja a „nemzet felemelkedése, megerősödése. Kitörni a történelmi sértettségből, s ha megváltoztatni nem tudjuk, akkor fordítsuk javunkra az új regionális realitást. Fejlesszünk, építkezzünk. Kössük össze a határ két oldalát utakkal, sínekkel.” „A szülőföld megőrzése nem röghöz kötést, lecövekelést jelent. Menni kell a világban, kapcsolatot teremteni, és a megszerzett tehetséget hazavinni. Eddig azt mondtuk: maradj otthon, ha kell, viseld ennek a keresztjét! De a maradásnak nem keresztnek kell lennie, hanem a felemelkedés lehetőségének.” Gyurcsány szerint a különböző országokban élő kisebbségi magyar közösségek kötődése az anyaországhoz nem egyforma. „Javuló feltételeket kell teremteni a szomszédos régiókban. Jobb munkahellyel, közlekedéssel, az identitás megőrzésének szabadságával és kiterjedt lehetőségével.” „Régióközi programokra, térségfejlesztésre 100 milliárd forintnyi összeg áll rendelkezésre. Azonban világosan látnunk kell, ez nem arról szól, hogy a gazdag magyar nagybácsi kisegíti a határon túlit. Ugyanis időközben olyan változások következtek be, amelyek eredményeképpen Temesvár tőkevonzása vetekszik, vagy meghaladja Debrecenét vagy Szegedét. Arad mondjuk Békéscsabának olyan vetélytársa lesz, hogy föl kell kötni a gatyát. Ezek a kihívások sokszínűbb, életközelibb, nem egyoldalú áldozatvállalást kérő, nem bezárkózó, hanem az együttműködő, mobilis és nyitott politikát igényelnek.” A Népszabadság közbevetette: a szerb, a román és a szlovák politikai elit egy részének célja a magyar nyelvterület csökkentése. Gyurcsány megmagyarázta: „A nacionalistáknak nem kell magyarországi kapaszkodó ahhoz, hogy nacionalisták legyenek. Magyar zászló égetéséhez nem kell budapesti biztatás. Ahhoz sem, hogy magyarokat verjenek a Vajdaságban. Praktikusan pedig, ha háromszor annyi pénzt költenénk kulturális támogatásra, és négy egyetemet építenénk föl minden határon túli városban, akkor is azt mondanák a nacionalisták, hogy hazaáruló vagyok.” Kijelentette: „Én a nemzeti progressziót képviselem a nemzeti radikalizmussal szemben.” A Népszabadság jelezte: nagy a lelki igény a határon túli magyarság körében, hogy közjogi kötődés jöjjön létre Magyarországgal. Gyurcsány ezzel nem foglalkozik, kijelentette: „Mi a politikai nemzetet köztársaságként értelmezzük, az állampolgárok cselekvő, jogokat, felelősséget és kötelességet tartalmazó viszonyban állnak egymással, ennek eredménye a köztársaság.” „Azt, hogy lehessen magyarként élni és boldogulni, és ez ne igazolványon múljon, hanem természetes legyen Kolozsvárott is, meg Kassán is, meg Újvidéken is, hogy büszkén lehet a magyarságot megvallani. Ebben kell segítenünk.” Gyurcsány a határon túli magyarok vezetőnek feltette a kérdést: „a magyarországi pártpolitizálásban akarnak részt venni a kisebbségi vezetők, vagy egy nyitott, új kapcsolatrendszert hozunk létre?” Nincs egység a határon túli politikában, lényegi különbség van a Magyarországon bal- és jobboldal között, a nemzeti radikálisok és a progresszívak között. A lelki igényre vonatkozóan jelezte, jövő év augusztusától rendszeresen megrendezik a világ magyarságának kulturális fesztiválját. A kapcsolatok súlypontja áttevődik a határ menti területek együttes és intenzív fejlesztésére. Gyurcsány a szomszédos országok kormányaival való együttműködést hangsúlyozta. Leszögezte, kiemelkedik 8–10–12 olyan határon túli intézmény, amelynek nemzetpolitikai jelentősége is van. Ezek egyetemek, iskolák, kollégiumok, médiumok. Ezek támogatására három-ötéves átfogó megállapodást kötnének. Szerinte az átszervezés célja, hogy világosan legyen, a támogatás „nem párt- és nem politikai finanszírozás.” Gyurcsány ismét bírálta a Magyar Állandó Értekezletet. Helyette miniszterelnöki szintű konzultációs fórum lesz. Nagy Csaba, Füzes Oszkár, Népszabadság, 2006. augusztus 19. /Gyurcsány: Merünk és tudunk változtatni. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

A Békéscsabai Munkaerőképző Központtól megkeresett Molnár György igazgató, s elmondta, hogy székelyföldi felnőttképzési hálózatot szeretne létrehozni. Ebben számítana partnerségünkre, mert hallott a LAM Alapítványról, s tud arról, hogy agrárfelnőttképzéssel foglalkozik, emlékezett Orbán Miklós mérnök, a felnőttképzési és szolgáltatási hálózat illyefalvi képzőközpontjának megbízottja. Ezelőtt két évvel írták alá szándéknyilatkozatot. Később, mert Belső-Erdély és a Partium sem maradhat ki egy ilyen hálózatból, a Pannon-forrás nevet tartották megfelelőbbnek. A tevékenység menet közben bővült, mert a központ nemcsak agrárfelnőttképzést, hanem más jellegű képzést (számítógép-kezeléstől az idegennyelv-tanulásig) is felvállal. Több helyen foglalkoznak felnőttképzéssel a Kárpát-medencében, Magyar­országon kívül a Részek, Erdély, a Felvidék, Kárpátalja és a Vajdaság magyarlakta területein. Tizenkét alapító tagja van a szervezetnek, és ez év márciusában született meg a jogi kerete, Békéscsabán jegyezték be alapítványként. Képzőközpontot létesítettek Sepsiillyefalván is. Most dolgozzák ki a képzés metodológiáját, a tananyagot és az akk­reditációt. A Pannon-forrás egy konzorcium keretében közös pályázatot adott le a Norvég Alaphoz. Ez az alap öt éven át pénzt biztosít Magyarországnak, amelyből felnőttképzést is támogatnak. Elkészítettek egy olyan közös pályázatot, mely a képzőközpontok teljes felszerelését célozza meg. Jelenleg a LAM Alapítványnál három szakmában folyik akkreditált, államilag elismert okleveles képzés: növénytermesztői, állattenyésztési és agrotu­risztikai szakon. /Merítés a Pannon-forrásból. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28./

Megjelent Szakolczay Lajos (sz. 1941) irodalomtörténész Erdélyi ősz /Napkút Kiadó, Budapest, 2006./ című közel hatszáz oldalas kötete. A rangos kiadvány a XX. századi romániai magyar irodalom színe-javából mutat be tizenhárom költőt, próza- és drámaírót Kós Károlytól Lászlóffy Aladárig. Több mint húsz színművet mutatott be, melyekben Sütő András vezet 8 drámával, majd Tamási Áron (4), Székely János (4), Páskándi Géza (3) és Kós Károly (2). Sütő András legjobbnak tartott drámáját, az Egy lócsiszár virágvasárnapját Szakolczay négy előadás fényében mutatta be, négy város színházában /Kaposvár, Kolozsvár, Budapest, Békéscsaba/. Összegezve a látottakat, a leglíraibb előadás a Harag György rendezte kolozsvári Lócsiszár volt 1975-ben. A legjobban félreértett, már-már komédiába fullasztott tragédiát a budapesti Madách Színház provokálta Ádám Ottó színrevitelében. A prózaírók közül Szilágyi Istvánról írt a szerző, akinek Kő hull apadó kútba című könyvét Szakolczay a XX. századi magyar regény csúcsaként említette, a Hollóidővel egyetemben. /Kudelász Ildikó: Őszi tűnődés egy könyv fölött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

Huszonhat évvel az első találkozó után szeptember 21-24-e között ismét írókat fogadott Gyergyószárhegy. Az 1980-as, elhíresült összejövetelt 1990-ben követte egy újabb, majd 2000-ben egy harmadik, rá egy évre pedig a hargitafürdői rendezvényen felmerült az írók jogaiért síkra szálló szervezet létrehozása (ebből született az Erdélyi Magyar Írók Ligája). Az 1980-as tábor kezdeményezője, szóvivője a Kriterion akkori szerkesztője, Domokos Géza volt, 1990-től pedig Egyed Péter, aki az idei rendezvény megszervezését is tető alá hozta, a Székelyföld szerkesztőjével, Fekete Vincével együtt. A Szárhegyi Írótábort a továbbiakban kétévente fogják megszervezni. A mostani tanácskozáson Molnár Vilmos, a Székelyföld szerkesztője könyvbuszok elindítását kezdeményezte. Egyed Emese tanszékvezető arról beszélt, hogy a tanterv a kortárs irodalmat majdnem kiszorítja a tananyagból. Elek Tibornak, a békéscsabai Bárka főszerkesztőjének előadása heves vitát váltott ki. Elek az egységes magyar irodalom visszaállítása mellett érvelt. /Szabó Róbert Csaba: Írók fóruma, Szárhegy. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Jövőre, májusban Csíkszeredán egy vissza nem térő Munkácsy-kiállítás lesz látható, mely a New Yorkban élő Pákh Imre magángyűjteményének Munkácsy-kollekciójából való. A kiállítás egyedüli romániai helyszíne Csíkszereda lesz, a Csíki Székely Múzeum. Erdélyben járt Pákh Imre, a lap munkatársa beszélgetett vele. Pákh Imre Munkácson szü­le­tett, 1974-ben költözött Amerikába. Jelenleg neki van a világ leggazdagabb, magán­kéz­ben lévő Munkácsy-gyűj­teménye. Elmondta, hogy Mun­kácsy­ra nemcsak Budapesten, hanem vidéken is igény van. Budapest u­tán Debrecenbe vitték a kiállítást, rekordlátogatottságot ért el, majd Békéscsabára. Akkor javasolták, jó lenne, ha Erdélybe is eljutnának a képek. Pákh belee­gyezett. Munkácsy nemcsak a magya­rországiaké, hanem az összmagyarságé is, vallja a műgyűjtő. A Csíkszeredában májusban megnyíló kiállítás kiegészül a Magyar Nemzeti Galéria és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum anyagával, így látható lesz a híres Munkácsy-trilógia is, vagyis a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és az Ecce Homo című képek. /Barabás Blanka: Itt járt a Munkácsy-képek tulajdonosa. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 8./

A békéscsabai Bárka folyóirat arra törekszik, hogy ne vegyen figyelembe a magyar irodalom darabokra szaggatottságát. Igyekszik felülemelkedni sok mindenen, és a nevéhez illően begyűjteni az alkotásokat, határoktól függetlenül – határozta meg Elek Tibor főszerkesztő a folyóirat „ars poeticáját” a Kolozsvár Társaság székhelyén megtartott olvasótalálkozón. Az erdélyi irodalom berkeiben is meglévő ellentétekre sincs tekintettel a Bárka. – A folyóiratban megférnek egymás mellett Esterházy Péter és Csoóri Sándor, vagy Ferenczes István és a napokban elhunyt Határ Győző alkotásai. /Köllő Katalin: Darabokra szaggatott irodalom Bárka-szemmel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Arad megyében farsangi bált szerveztek Kisiratoson a kultúrotthonban, ahol az egybegyűlt több mint 200 vendéget az est első részében a békéscsabai Tabán néptáncegyüttes szórakoztatta, majd a nagyiratosi CYKLON zenekar következett. /Németh Anikó szervező: Farsangi bál, néptánc Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

Elek Tibor /sz. Nyíregyháza, 1962/ 1999-től dolgozik Békéscsabán a Békés Megyei Könyvtárban irodalmi osztályvezetőként, a Bárka főszerkesztőjeként. Megalakulása óta (1999) elnöke a Körös Irodalmi Társaságnak. 2004-ben szerezte meg a doktori (Ph. D) tudományos fokozatot Székely János erdélyi íróról szóló monográfiájának megvédésével. 2004 óta szerkeszti az Aradon megjelenő Irodalmi Jelen című folyóirat kritikai rovatát. Fő kutatási területe a kortárs magyar irodalom, határoktól függetlenül. Kötetei: Szabadságszerelem (Magatartások és formák a nyolcvanas évek kisebbségi magyar irodalmából). Kalligram Kiadó, Pozsony, 1994; Helyzettudat és önismeret (Magyarság és európaiság kérdései napjaink esszéirodalmában). Felső-magyarország Kiadó – Tevan Kiadó, Miskolc-Békéscsaba, 1997; Értékválasztás (publicisztikák). Tevan Kiadó, Békéscsaba, 1999; Székely János (monográfia), Kalligram Kiadó, Pozsony, 2001; Fényben és árnyékban (Az irodalmi siker természetrajza). Kalligram Kiadó, Pozsony, 2004. Elek Tibor időnként Kolozsváron, Budapesten vagy Békéscsabán szervez irodalmi esteket. Nemrég volt a vendége Csoóri Sándor Békéscsabán. Március 28-án a Gyulai Tavaszi Fesztivál programsorozatának részeként szerepelt az Irodalmi Jelen, úgy is, mint Gyula testvérvárosának, Aradnak az irodalmi folyóirata. – Erdélyi irodalmár barátai miért működtetnek önálló irodalmi szervezeteket, miért osztanak saját díjakat, miért íratnak erdélyi irodalomtörténetet, adnak ki mai erdélyi „szép verseket”, novellákat, ha csak egy magyar irodalom van, határok nélkül? – kérdezte Elek Tibor, érintve a határon túli magyar irodalom jelzőt. A www.barkaonline.hu Ablak a kortárs magyar irodalomra címmel januártól indult az interneten, teljes spektrumú irodalmi portál: hírekkel, helyszíni tudósításokkal, kritikákkal és első nyilvánosságú irodalmi alkotásokkal. Nemrég Szepesi Attila számolt be erdélyi útjáról, de Ilia Mihály is gyakorta idézi föl erdélyi (irodalmi) emlékeit, élményeit. /(hmj): Quo vadis literatura? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

Május 10-án Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport vendége volt a velük testvérkapcsolatban lévő békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola 45 fős tantestülete, amely az aradi tanintézettel közösen 11 millió forintnak megfelelő összeget nyert el az INTER REG III európai uniós, határon átnyúló pályázaton. Ennek keretében most a békéscsabaiak ismerkednek a régióval, majd május 18-án csikys tanulók vesznek részt a madarak, fák napja alkalmával rendezett emléktúrán Békés megyében. A békéscsabaiak szak-, kézi- és szépirodalmi könyveket, feladatgyűjteményeket, gyakorlófüzeteket hoztak ajándékba. /(Kiss): Békéscsabai testvériskola tantestülete a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./

A nagyváradi Szigligeti Társulat és Papp Magda hozzátartozói május 25-én, a színművész halálának 15. évfordulóján jótékonysági emlékestet szerveznek, ezt megelőzően a Rulikowsky temetőben, férje mellett helyezik örök nyugalomra Papp Magda Békéscsabáról Nagyváradra szállított hamvait. „Amikor elhunyt, nem volt lehetőség arra, hogy temetését igazi otthonában, Nagyváradon szervezzük meg, ezt most szeretnék pótolni” fejtette ki Banner Zoltán művészettörténész, Papp Magda veje. A művészettörténész Papp Mária zongoratanárt, a színművésznő lányát vette feleségül. 1988-ban Békéscsabára költöztek, később a nyugdíjas Papp Magda is hozzájuk költözött, majd itt is hunyt el 1992. május 25-én. A jótékonysági esten befolyó összegből a Szigligeti Társulat és Papp Magda rokonai méltó síremléket kívánnak állítani a színművésznek, aki évtizedekig meghatározó egyénisége volt a nagyváradi színjátszásnak, ugyanakkor az erdélyi operettszínpad kiemelkedő személyiségeként tartják számon. A Kolozsváron született színésznő fontos zenepedagógiai munkát is végzett, tanítványai közül jelentős egyéniségek kerültek ki. /Gergely Gizella: Nagyváradra hozzák Papp Magda hamvait. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Miért vannak erdélyi „külön-szervezetek”, ha az erdélyi írók összmagyar irodalomban gondolkodnak? – kérdezte Elek Tibor, a békéscsabai Bárka folyóirat főszerkesztője. Elek Tibor, aki egyben az aradi Irodalmi Jelen kritika rovatának szerkesztője, időnként Kolozsváron, Budapesten, Békéscsabán szervez kulturális rendezvényt. A Bárka folyóirat 2000 óta táborokhoz való tartozástól függetlenül közöl a magyar nyelvterület egészéből. A www.barkaonline.hu Ablak a kortárs magyar irodalomra címmel januártól indult interneten, teljes spektrumú irodalmi portál. Mind a nyomtatott, mind az internetes változatban gyakran tekintenek az erdélyi irodalom felé. Elek Tibor /sz. Nyíregyháza, 1962/ 1986 óta él Gyulán. 1999-től a Bárka főszerkesztője. 2004-ben szerzett doktori fokozatot Székely János erdélyi szerzőről írt monográfiája megvédésével. 2004 óta szerkeszti az Aradon megjelenő Irodalmi Jelen kritikai rovatát. /Hevesi Mónár József: Régi-új irodalmi „csontok”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Gyulán mutatták be Vofkori Györgynek a békéscsabai Typografika gondozásában megjelent, hiánypótló képeskönyvét: a több mint másfél kilós, térképekkel is ellátott 360 oldalas munkát Csíkszeredáról. Vofkori György hősies munkát végzett, amikor Székelyudvarhely, Székelykeresztúr és Gyergyószentmiklós képes története után a megyeszékhely hasonló kiadványát is elkészítette. A könyv kis történelmi előzetes után fényképek segítségével leltározza fel a több mint 450 éves mezővárost. Vofkori György nem történelemkönyvet, nem néprajzi ihletésű munkát, még csak nem is monográfiát írt. Egy város sok-sok fényképpel is megörökített történetét próbálta egy könyvbe sűríteni. Csíksomlyó nem véletlen kap hangsúlyos helyet már a könyv címében is. Bemutatására 50 oldalt szentel a szerző. /Bajna György: Hiánypótló képeskönyv Csíkszeredáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./