"Az EMKE Arad Megyei Szervezete meghívót kapott a tízéves születésnapját ünneplő békéscsabai Karácsonyi János Honismereti Egyesülettől. Az április 27-i egynapos rendvezvény előadói között lesz Halász Péter, az Országos Honismereti Szövetség elnöke, aki Honismeret és nemzettudat címmel értekezik. Dr. Köteles Lajos művelődéstörténész Európaiság és nemzettudat című munkáját mutatja be, míg dr. Jároli József Karácsonyi János munkásságáról tart előadást. Dr. Lovász György és Fabulya Lászlóné a honismereti mozgalomról számolnak be. Délután koszorúzás lesz Karácsony János sírjánál Gyulán. - Az aradi EMKE képviselői 1994 óta vesznek részt a Karácsony János honismereti konferenciákon, ilyen jellegű táborokban és közös kiadványok szerkesztésében. /Meghívó Békéscsabára. Az EMKE számára fontos a kapcsolattartás. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./"

"Április 20-29-e között hatodik alkalommal szervezte meg a Temesvári Magyar Nőszövetség és a helyi RMDSZ a hagyománykereső és -teremtő kulturális rendezvénysorozatot, a Bánsági Magyar Napokat. Az eseménysorozat megnyitójára - rendhagyó módon - Gyulán (Magyarország) került sor: a helyi Erkel Ferenc Múzeumban megnyitották Székely László, Temesvár század eleji főépítésze, a város legreprezentatívabb épületeinek tervezője emlékére rendezett fotókiállítást. Április 29-én, vasárnap a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban kerül sor a VI. Bánsági Magyar Napok zárórendezvényére: itt is megnyitják a Székely László emlékkiállítást, hangsúlyozva ezzel, hogy a DMKT Eurorégió magyarságának közös kulturális örökségét nem szabdalhatják fel országhatárok. /A DMKT Eurorégió magyarságának közös kulturális öröksége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./"

"Május 15-én Temesvárra várják a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökét, akit elkísér a Békési Kereskedelmi Kamara elnöke, a Békéscsabán létesült magyar-román gazdasági vegyes bizottság elnöke és több üzletember. A tervezett több szintű megbeszéléseken az együttműködés bővítéséről lesz szó. /Magyar üzletemberek érkezését várják Temesvárra. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./"

"Bajcsi Ildikó, a Bod Péter Tanítóképző /Kézdivásárhely/ igazgatója arról tájékoztatott, hogy az iskola a köztudatban tanítóképzőként él, de nemcsak ilyen profilú osztályok működnek. A 2001/2002-es tanévben három magyar nyelvű kilencedik osztály indul: filológia, matematika-informatika és ami újdonság: kétéves szünet után ismét indul az ötéves tanító- és óvónőosztály. Rendszeresen megszervezik a Bod Péter-napokat, de a táncházról, a táncestékről, a koncertekről, az irodalmi kávéházról, a rendhagyó órákról, a szavalóestekről sem feledkeznek el. A képző könyvtára 16 000 kötettel rendelkezik. A budapesti Széchényi Könyvtártól és magyarországi iskoláktól több mint kétezer kötetet kaptak ajándékba. Az utóbbi hónapokban a képző négymillió forint értékű számítástechnikai felszerelést kapott. A szülők támogatásával megvásárolták az iskolai könyvtár számára a magyarra lefordított szaktankönyvek, illetve az angol, német, francia nyelvű alternatív tankönyvek nagy részét, ezzel is segítve a családok tanévkezdési gondjain. A tanítóképzős diákok egy része a pedagógusi pályát választotta, de az egyetemre, főiskolára jelentkezők száma is jelentős. Az anyaországi intézmények közül legjelentősebb a debreceni, budapesti, zsámbéki, békéscsabai, szarvasi, veszprémi iskolával fenntartott kapcsolatuk. /(Iochom): Kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./ "

"Békéscsaba Városi Könyvtára több mint háromezer magyar nyelvű könyvet ajándékozott a Gheorghe Sincai Megyei Könyvtárnak /Nagyvárad/. Az adomány a könyvtár hamarosan megnyíló biharpüspöki részlegének polcaira kerül. A nagyváradi könyvtár épületét a közeljövőben át kell adni az jogos tulajdonosának, a görög katolikus egyháznak. A fiókkönyvtárak megnyitása a készlet- elhelyezési gondokon segít. /Pásztai András: Magyar könyvek Békéscsabáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 19./"

"Székelyudvarhelyen a Tomcsa Sándor Színház fennállásának harmadik évadját kezdi szeptemberben. A Magyarországról szerződtetett Merő Béla rendező távozása után Szabó K. István vette át a rendezői tisztséget. Kifejtette, hogy sikerült beszerezniük korszerű színpadi világítást és hangosítást biztosító berendezést. Együttműködési szerződést kötöttek az anyaországi, szarvasi Weöres Sándor Színházzal. Lesz néhány közös előadásuk, melyet Székelyudvarhelyen és Szarvason is bemutatnak. Három színész csatlakozott a társulathoz: Vidovenyecz Edina Békéscsabáról, Szabó Eduárd Marosvásárhelyről és Dehel Gábor Kolozsvárról. /Bágyi Bencze Jakab: A színház a városé. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./"

"Aug. 14-én egy autóbusznyi tanítóképzős indult Szentendrére, Kézdivásárhely egyik anyaországi testvérvárosába, ahol a Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Társaság meghívására egyhetes honismereti táborban vettek részt. Aug. 17-21. között a tanulók klubjának fúvószenekara és mazsorettcsoportja Mezőhegyesen, a másik testvérvárosban tartózkodott. Ez idő alatt Békéscsabán egy nemzetközi fúvósfesztiválon a házigazdákkal együtt léptek színpadra. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./"

"Seprődi János zenetudósra (1874-1923) és Madaras Gábor (1918-1980) népdalénekesre emlékezik szept. 8. és 9-én Kibéd lakossága. Fellép a helyi dalárda, majd Kacsó Ildikó, a marosvásárhelyi rádió munkatársa ismerteti Madaras Gábor életét és munkásságát. Nagy Ferenc, az Országos Seprődi János Kórusszövetség elnöke előadást tart Seprődi Jánosról. Ezt követően koszorúzás lesz a kibédi múzeumnál és a Seprődi Háznál. A kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület testvérszervezete, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület jóvoltából tárlat nyílik meg Ismerkedés Békéscsabával címmel. Vasárnap az ünnepség falutalálkozó jelleget ölt. Istentisztelet után a környező települések futball-találkozója következik. A rendezvényre a békéscsabai vendégek mellett Kibéd összes testvértelepülése meghívót kapott: így küldöttséget várnak Zalaegerszegről, Zalalövőről, Szatymazról, Bakonyszombathelyről, ugyanakkor a kisrégióhoz tartozó községek polgármesterei is hivatalosak. /Korondi Kinga: Kibédi emléknapok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./"

"Szept. 8-9-én kétnapos ünnepségnek adott otthont Kibéd. A rendezvény első napján a falu lakossága nagyjaira emlékezett: Seprődi János zenetudósra (1874-1923) és Madaras Gábor (1918-1980) népdalénekesre. A nagyiklódi születésű Madaras Gábort a gyerekkorában itt eltöltött idő szorosan fűzte e településhez. A falu emlékszobát rendezett be tiszteletére. Seprődi János Kibéden született, és a ház, amelyben élt, ma is áll. Életútjáról Nagy Ferenc, a Seprődi János kórusszövetség elnöke tartott előadást. A kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület testvérszervezete, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület nyitotta meg tárlatát Békéscsaba anno címmel. /Korondi Kinga: Nagy elődökre emlékeztek Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./"

"Frunda György szenátor, a kézdivásárhelyi elítéltek ügyvédje benyújtotta Héjja Dezső, Reiner Antal, Paizs Ottó és Konrád János jogorvoslási kérelmét az APODOR-CH Helsinki Bizottságnak, mely az ügyet a strasbourgi emberjogi bizottságnak közvetíti. A szenátor ezzel párhuzamosan az elítélt egészségi állapotára hivatkozva a Bukaresti Törvényszék elé terjesztette Héjja Dezső börtönbüntetésének felfüggesztési kérelmét. Frunda augusztus 31-én Ion Iliescu államelnöknél benyújtotta a Héjja Dezső, Reiner Antal és Paizs Ottó kegyelmi kérését, szept. 11-én Konrád János kegyelmi kérését is az államelnök elé terjesztette. /Az APODOR-CH Helsinki Bizottság előtt a kézdivásárhelyi elítéltek ügye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./ A héten letartóztatták - ezúttal Békéscsabán - Paizs Ottót is. A hivatalos verzió szerint az elítélt lánya általi lakáseladás juttatta Paizs Ottó magyarországi címének birtokába a kézdivásárhelyi rendőrséget. Az Agache-család ügyét képviselő legnagyobb fiú, Dionisie - a sepsiszentgyörgyi román lap szerint - mindent megmozgat annak érdekében, hogy az államelnök ne gyakoroljon kegyelmet az elítélteknek, közvetítésre kérve a kormánypárt színeiben megválasztott Vlad Casuneanu képviselőt is. /(Flóra Gábor): Mégis súgtak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./"

"Paizs Ottót, aki Békéscsabán tartózkodott, szept. 10-én őrizetbe vették. A helyszínre utazó feleségének és fiának nem engedélyezték, hogy találkozhassanak vele. A bíróságon döntenek arról, hogy kiadják-e vagy sem az Agache-perben négy év börtönbüntetésre ítélt Paizs Ottót. Tamás Sándor parlamenti képviselő elmondta: tekintettel arra, hogy Paizs Ottónak tartózkodási és letelepedési engedélye van - és magyar állampolgárságot is kérvényezett - koncepciós perről lévén szó, bízik abban, hogy a magyar hatóságok nem fogják kiadni Paizs Ottót. /(Iochom): Kiadja-e Budapest Paizs Ottót? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 13./ Paizs Ottó ügyét Budapesten a bíróság szept. 13-án tárgyalta. Az ítélethozó testület, miután értesült a per fejleményeiről, azt a döntést hozta, hogy egészségügyi okok miatt elutasítja a román hatóságok kiadatási kérését, és szabadlábra helyezte Paizs Ottót. Ezután a román igazságügy-minisztérium kérheti Paizs kiadatását a magyar igazságügy-minisztériumtól, amit az meg is tagadhat. Egyelőre Paizs Ottó ismét szabad, és várja, hogy megkapja a magyar állampolgárságot. A másik két elítélt, Orbán Filip Daniella Kamilla és ifj. Konrád János magyar állampolgár, s a magyar állam a Párizsban 1947. február 10-én megkötött békeszerződés értelmében nem engedélyezi magyar állampolgárok kiadatását. /(Iochom): Agache-ügy. Magyarország nem adja ki Paizs Ottót. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./ Paizs Ottó nem kerül a román igazságszolgáltatás kezére, döntött egy budapesti bíróság. A román fél bizonyára megpróbálkozik minden lehetséges megoldással. Paizs esete azt bizonyítja, hogy a még szabadlábon lévő, illetve elnöki kegyelemre váró elítéltek állandó fenyegetettség közepette lesznek kénytelenek leélni további életüket. A súlyos beteg Héjja Dezső kálváriája, Reiner Antal elővigyázatlanságból fakadó letartóztatása, Paizs Ottó legutóbbi esete azt üzenik, hogy a román szervek presztízskérdésként kezelik az Agache-ügyet, állapította meg Csinta Samu. /Csinta Samu: Gyilkosok és áldozatok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./"

"Kelen Ferenc fotóművész, az Aradi Fotóklub alapító tagja és tiszteletbeli elnöke meghívást kapott Budapestre, a november 16-i Nemzetközi Magyar Fotóművészeti Kiállításra és Konferenciára. Az aradi művész fotói ma már megtalálhatók Békéscsabától Münchenig és Tel-Avivtól Caracasig számos magángyűjteményben. Budapesten másodszor állít ki, de máris meghívást kapott egy tavasszal megrendezendő harmadik budapesti kiállításra a józsefvárosi galériába. /P. P.: Kelen Ferenc-fotók Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./"

"A magyar és a román kereskedelmi és iparkamara együttműködésének fejlesztéséről állapodott meg múlt heti békéscsabai tárgyalásain Parragh László és George Cojocaru, a két testület elnöke. A megbeszéléseket követően bejelentették: a Békéscsabán működő magyar-román, illetve a nagyváradi székhelyű román-magyar kamarai tagozatok mellett létrehozzák a budapesti és bukaresti kamarai szervezetet is. Parragh László arról számolt be: a magyar-román árucsereforgalom eléri az évi egy milliárd dollárt, és a rendszerváltás óta külföldre került két milliárd dollár értékű magyar tőkebefektetés közel harmada Romániába irányult. /Fejleszti kapcsolatait a magyar és a román kamara. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./"

"A határon túl élő magyarok pályázati úton kapcsolódhatnak be abba a hat hónapos, magyar nyelvű, a távoktatásra épülő szakképzési programba, amely Szegeden, Salgótarjánban és Békéscsabán zajlik majd. A program a szlovákiai, a vajdasági, és a romániai magyarok számára biztosít Magyarországon államilag elismert pedagógiai asszisztensszakképzést - nyilatkozta Körmendy Éva, a salgótarjáni J. L. Seagull Alapítványi Iskola igazgatója. A programot közösen valósítja meg három határ menti intézmény, a Szegedi Tudományegyetem Főiskolai Kara, a salgótarjáni J. L. Seagull Alapítványi Iskola, és a békéscsabai ILS Idegennyelvi Szakközépiskola. A program résztvevői a szakképesítés birtokában később továbbtanulhatnak Magyarországon. Körmendy Éva elmondta, hogy a pályázat benyújtásának feltétele az internethozzáférés és -használat, mivel a tananyagok többsége az interneten érkezik. /Távoktatás határon túli magyarok számára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./ "

"A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége tízéves múltjának egyetlen megvalósítása sem mérhető a Szovátán levő Teleki Oktatási Központhoz /TOK/, amely most már konferenciaközpont is. Márton Zoltán emlékezett a múltra, a balesetben 1999-ben elhunyt Bíró István hatalmas munkájára. A TOK egy vizionárius álma. Azonos Bíró Istvánnal. Az első években Bíró István Budapest, Bukarest, Csíkszereda és Szováta négyszögben mozgott, vagy inkább robogott autóján. A szövetség főtitkáraként és a Teleki Oktatási Központ igazgatójaként is tevékenykedő Bíró István kitűnően tudta hasznosítani személyes kapcsolatait, melynek köszönhetően a szövetségnek saját személygépkocsi és haszonjármű-parkja is lett, a felújításhoz szükséges építőanyaghoz jutányosan vagy ingyen jutott hozzá a Teleki. A dohos kis tetőtéri szobákban ő már európai szintű konferenciatermet látott pont ott, ahol az most áll. Számítógépes oktatóteremről mesélt, amikor a ház teljes kapacitása egy rozoga 486-os számítógép volt. A ház könyvtára akkor még sehol sem volt, de Bíró István tudta, hogy nemcsak könyvtár, de olvasóterem is szükséges és lesz is a Telekiben. A Bolyai Nyári Akadémia főszervezőjeként országos programot koordinált, melynek fő színhelye a csíkszeredai központ mellett Szováta lett. Letelepítette a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola Tanítóképző Karának kihelyezett tagozatát. /Márton Zoltán: A vizionárius álma. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./"

Jan. 21-én országszerte megnyíltak a magyar státustörvény romániai alkalmazásában segítséget nyújtó információs irodák. Kolozs, Szilágy, Fehér és Beszterce-Naszód megyében semmiféle rendellenességet nem tapasztaltak, incidensekről, provokációkról egyik megyéből sem érkezett jelzés. Jóllehet Kolozsváron provokációktól tartottak, a legnagyobb rendben kezdte el működését a Kolozs megyei információs iroda. Kónya-Hamar Sándor képviselő, kiemelte, hogy sikerült tisztázni a státustörvény alkalmazása kapcsán felmerülő problémákat Vasile Soporan prefektussal. Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul elmondta: a konzulátus január 4-én küldte el az első kéréseket, amelyek meg is érkeztek Budapestre. Figyelembe véve, hogy a jogszabály szerint harminc nap az igénylések elbírálási határideje, február elején vagy közepén az első erdélyi igénylők megkaphatják a magyar igazolványt. A huszonegy iroda közül tizenhat (öt ugyanis a bukaresti magyar nagykövetséghez tartozik) a kolozsvári magyar főkonzulátushoz továbbítja a beérkezett kérelmeket digitális úton, amelyeket ők majd Budapestre küldenek. Egyelőre a huszonegy irodából csak négy rendelkezik bérelt vonallal, a konzul azonban kifejezte reményét, hogy mielőbb a többi irodával is sikerül digitális összeköttetést létesíteniük. Alföldi László kérdésünkre elmondta: nincs tudomása arról, hogy Budapesten információs iroda működne. A magyar igazolványt csak személyesen igényelhetik, kivéve a kiskorú gyermekeket, akik esetében a szülő járhat el. A magyar igazolványokat a Romániával szomszédos megyeközpontokban — Békéscsabán, Szegeden, Debrecenben, Nyíregyházán és Budapesten — vehetik át a közigazgatási hivataloknál. /P. A. M., Sz. Cs.: Megnyíltak az információs irodák. Eredményesen zárult az első nap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

Vidovenyecz Edina 2001-ben lett a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Társulat tagja. Színészi oklevelet 1999-ben, szülővárosában, Békéscsabán szerzett. Elmondta, hogy kedvese idevalósi székely ember, hozzátette: "itt Erdélyben jóval többet jelent színésznek lenni, mint odahaza." /Zilahi Imre: "Nagyon szeretem, ha nőnek kell lenni a színpadon" . = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

Több ajándékot kapott a Csiky Gergely Iskolacsoport /Arad/. A békéscsabai önkormányzat képviselői egy nagy teljesítményű hangerősítőt hoztak. A már korábban az iskola céljaira felajánlott összeg kiegészült más önkormányzatok adományaival, és így 1 millió Ft. értékben a Csiky megvásárolhatja az egyik megszűnőben lévő budaörsi alapítványi iskola  felszerelését /tornateremhez szükséges öltözői bútorzat, fizika és kémia laboratóriumi felszerelés, iskolai bútorzat, illetve több ezer kötetes könyvtár/. A szállítási költségeket is felvállalják. A budaörsi iskola többi használatban lévő felszerelése a tanév végén szintén a Csikyhez kerül: többek között teljes informatikai laborfelszerelés, azaz 11 számítógép és jogtiszta szoftverek, bútorzat, audio-vizuális eszközök, térképek. A szintén Békés megyei Szarvasi Gimnázium 40 iskolapadot ajánlott fel. A budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum tapasztalatcserére meghívott egy autóbusznyi pedagógust a Csikyből, ápr. 19?21-e között. /P. P.: Örömteli ?csikys húsvét?. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./

Banner Zoltán /Szatmárnémeti, 1932. júl. 12./ esszéíró, költő, művészettörténész számos monográfia ? Popp Aurél, Nagy Albert, Máttis-Teutsch János, Andrei Mikola, Szervátiusz Jenő, Bordi András, Mohy Sándor, Benczédi Sándor, Fuhrmann Károly, Kristófi János ?, tanulmány szerzője. Jelenleg Magyarországon, Békéscsabán a Munkácsy Múzeum főmunkatársa. Első monográfiája 1970-ben jelent meg, a Kristófi Jánosé volt a tizenötödik. Ezenkívül foglalkozik az erdélyi magyar naiv művészettel is. Nincs egységes stílusa a 20. századnak sehol a világban, de még egy nemzeten belül sem, szögezte le Banner. Sepsiszentgyörgyön működik a legavantgardabb csoportosulás, de Csíkszeredában, Temesváron, Nagyváradon is vannak ennek hívei. A könyvhétre kell megjelennie Írás ? Jelek /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyvének, ebben 20. századi hatvan erdélyi magyar művész írásaiból válogatott össze egy kötetre valót. Ezzel fejezi be az általa művészettörténeti hármaskönyvnek nevezett munkáját, amelynek első része 1990-ben jelent meg, a második pedig 1995-ben. E három mű átfogó képet nyújt a 20. századi erdélyi magyar művészetről. Néhány nap múlva hazautazik Szatmárnémetibe, hogy hozzáfogjon Szatmár egyik legnagyobb művészének, a 15 éve elhunyt Erdős Imre Pál grafikus életének megírásához, vagyis a 16. monográfiájához. /Nagyálmos Ildikó: Az erdélyi művészet sokszínűsége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 29./

Jún. 20-án Kisvárdán megkezdődött a Határon Túli Magyar Színházak XIV. Fesztiválja, amelynek keretében jún. 29-ig öt ország tizenkilenc társulatának művészeit láthatják a nézők. A nyitó előadást a szlovákiai Révkomáromi Jókai Színház művészei tartották. A tíz napig tartó kulturális seregszemlén összesen huszonkilenc produkciót láthatnak a színházkedvelők. Romániából tizenkettő, Jugoszláviából három, Szlovákiából kettő, míg Ukrajnából egy magyar társulat lép fel. A magyarországi teátrumokat a békéscsabai Jókai Mór Színház képviseli a fesztiválon. /Határon Túli Magyar Színházak XIV. Fesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Magyarországról 2001 végéig 179,4 millió dollár működőtőke érkezett Romániába, ezzel a külföldi befektetők sorában Magyarország a 14. helyet foglalja el; a bejegyzett magyar tulajdonú és vegyes vállalatok száma megközelíti a háromezret, tájékoztatott Szatmári János, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. (ITDH) dél-alföldi regionális igazgatója Békéscsabán, a Csabai Vásár keretében rendezett magyar–román üzletember találkozón. A magyar tőkebefektetések területi elosztásából kiemelkedik Kolozs megye (85 millió dollár), Maros megye (26 millió dollár) és Bukarest (18 millió dollár). A magyar vállalatok sorrendjében a legnagyobb befektető a MOL Rt. (80 millió dollár), a második helyen a Richter Gedeon Rt. áll (17 millió dollár), majd a Dunapack Rt. (14 millió dollár) következik, a negyedik helyen pedig a Zalakerámiai Rt. áll (10 millió dollár). A MOL Rt. 80 millió dolláros befektetésével Románia 10. legnagyobb külföldi befektetője. /A MOL a 10. legnagyobb külföldi befektető Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

"Napvilágot látott a 70 éves Banner Zoltán második verses könyve /Vincellér-ének/ A múlt év novemberében jelent meg Antal Imre csángó festőről irt monográfiája. Decemberben mutatták be Nagyváradon a Kristófi Jánosról készült albumszerű könyvét. Idén januárban Marosvásárhelyen került a nagy nyilvánosság elé a szatmári származású Haller Józsefről írt monográfiája. A könyvhéten jelentkezett a Békés megyei művészettörténeti kalauzzal. Most várja a nyomdából az Írás-Jelek címmel leadott kötetet, melyben 60 erdélyi művész írásából válogatott, Trianontól máig terjedően. Jelenleg készíti Erdős I. Pál grafikus monográfiáját. Banner Zoltán ugyan 1989 óta Békéscsabán él, de továbbra is szívügye az erdélyi magyar képzőművészet. /Sike Lajos: Banner Zoltán (70 évesen is) a Hídon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"

"Második alkalommal rendezik meg Kisiratoson a magyar néptánctábort. Tegnap 105 Arad megyei gyermek kezdte meg a rábaközi táncok ritmusait tanulni, a magyar néptánc anyanyelvét elsajátítani. Kurtucz Borbála, a békéscsabai táncoktató ismét Kisiratosra jött, hogy az Aradról, Nagyzerindről, Majlátról, Szentpálról és Kisiratosról verbuvált fiatalok megtanulják a magyar talpalávalót. /Bereczki Károly: Néptánctábor Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./"

"Júl. 23-án nyílt meg a békéscsabai Pallas Galériában Balog István és Victor Ioan Cacovean nagyenyedi festőművészek kiállítása. /Nagyenyedi festőművészek bemutatkozása Magyarországon. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./"

"Aradon nem túl gyakori a magyar szó. Szerencsére, azért vannak helyek, ahol jól vagy egészen jól állunk. Az aradi magyarság beolvadását új impulzusokkal, kezdeményezésekkel meg lehet és meg is kell állítani. Néhány éve még jelentéktelen vidéki hetilap volt a Nyugati Jelen. Ma öt megyében ( Arad, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény,Temes) terjesztett, eleven közéleti napilap. Székházát, szerkesztőségének felszereltségét a legnagyobb román újságok is megirigyelnék. Az elszántsághoz akadt támogató is. Egy vállalkozó, akinek a magyar közösség megmaradása mindennél fontosabb. Annak a neves aradi értelmiséginek a hasonló nevű fiáról van szó, aki a Böszörményi Zoltánról elnevezett riportversenyt is kezdeményezte. A díjátadó ünnepségen a nemrég újra alakult Aradi Magyar Színház tagjai műsort rögtönöztek a jelenlévőknek. Az együttes néhány Arad megyei magyar faluban is bemutatkozott. A fiatal direktor, Tapasztó Ernő arról tájékoztatott, hogy Böszörményi Zoltán román-kanadai állampolgárságú üzletemberben ezúttal is mecénásként állt a nemes ügyhöz. Tapasztó Ernő hívott szintén aradi származásúakat: Simon Mátyás és Gulyás Ferenc vele tartottak, majd két békéscsabai ifjú színész, Kohut Marianna és Bodor Richárd is csatlakozott, átérezve, mekkora jelentősége van a szórványosodó magyarság körében a magyar színháznak. Díszlettervező is akadt, a neves festőművész, Sághi Annamária személyében. /(Sike Lajos): Újra van magyar színháza Aradnak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./ "

"Kisiratoson másodszor rendezték meg a régiós médiatábort. Idén 17 középiskolás érkezett Szilágysomlyóról Nagyváradról, Békéscsabáról. A programot a táborszervező Puskel Tünde Emese tanár, tévészerkesztő állította össze. Bereczki Károly újságíró sajtótörténeti bevezetője után Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságíró szakának tanára az újságírás elméletébe és néprajzi kérdésekbe nyújtott gyakorlati bepillantást. A fiatalok Bartók László budapesti színművész, a Duna TV Aula ifjúsági műsorának szerkesztője, Kósa Árpád, a Duna TV budapesti és Sándor István aradi operatőrök vezetésével több napos forgatáson vettek részt. Elkészítették a Ficzát, a médiatábor lapját. /P. P.: A II. régiós médiatábor Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./"

"Takács Mihály aradi festőművész Békéscsabán állította ki munkáit. /Takács Mihály Békéscsabán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./"

"Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök nov. 29-i budapesti találkozója után sajtótájékoztatót tartottak. Adrian Nastase kormányfő a kedvezménytörvényről leszögezte, hogy a kisebbségi kérdést fontosnak tartja, de nem ez az egyedüli téma, amiről tárgyalnia kell a két félnek. Álláspontja, hogy a kisebbségek helyzetéért elsősorban azon ország kormánya tartozik felelősséggel, melynek területén élnek. Örvendetesnek tartja, hogy kikerülnek a törvényből a gazdasági és társadalmi jogokra vonatkozó kitételek, de továbbra is vannak még bizonyos elvárásaik, melyeket nemzetközi fórumokon is kifejtettek. Abban állapodtak meg, hogy a román és a magyar külügyminiszter véglegesíti az egyeztetést a kedvezménytörvényről. Medgyessy Péter szerint a változtatási javaslatok az európai normákkal összhangban vannak. A román kormányfő szerint mindkét országban szorgalmazni kell a korszerű, európai értékeken alapuló magatartásforma rögzülését. Nyilatkozatot írtak alá "a magyar-román stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a XXI. században". Medgyessy Péter örömmel konstatálta, hogy a NATO-ba törtét meghívás után a román magatartás ugyanolyan maradt, mint előtte volt. Adrian Nastase átadta magyar partnerének az 56-osokról, valamint Nagy Imréről szóló 49 kötetes levéltári dokumentumcsomag első kötetét. Jelezte, hogy ez év végéig átadják a magyar kormánynak a teljes dokumentációt. Nastase bejelentette, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében új javaslatokat, ötleteket tartalmazó jegyzéket is átnyújtottak a magyar miniszterelnöknek. Tárgyaltak egyebek között még az Arad és Szeged közötti gázvezeték, illetve a Nagyvárad és Békéscsaba közötti, 400 kw-os magasfeszültségű vezeték megépítésének kérdéséről. Medgyessy megemlítette, hogy örömmel nyugtázták a magyar katonasírok bukaresti kezelésének a kérdését, és a közös gondolkodás meglétét számos más kulturális kérdésben, mint például a Gozsdu-örökség vagy az aradi emlékmű. Nastase az aradi emlékmű kérdésével kapcsolatban megállapította, hogy az általa kifejtett, múltbéli történésekből kiinduló álláspontja nem egyezik az aradiakéval. Abban maradtak a magyar miniszterelnökkel, hogy gondolkodni fognak egy olyan emlékmű közös megvalósításának a lehetőségéről, amely ne csak a múltat, hanem a jövőt is jelképezze. Nastasét fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök is. Adrian Nastase megbeszéléseket folytatott Kovács László külügyminiszterrel pártjaik - a Román Szociáldemokrata Párt és a Magyar Szocialista Párt együttműködéséről, majd Salamon Berkowitz főrabbi meghívására részt vettek a hanuka alkalmából tartott gyertyagyújtáson az Országház előtt. Találkozott továbbá Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, aki megbeszélésüket összegezve jelezte, hogy Dorneanu román parlamenti elnökkel a közeljövőben együttműködési nyilatkozatot fognak aláírni. Délután ünnepélyesen megnyitották Budapesten Románia idegenforgalmi külképviseleti irodáját. /(Guther M. Ilona): Adrian Nastase Budapesten. Magyar-román partnerség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ A Nyilatkozat a román-magyar stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a XXI. században címet viselő dokumentum egyebek között kitér a katonai együttműködés Románia NATO-csatlakozása utáni továbbfejlesztésének, a gazdasági kapcsolatok erősítésének és a kisebbségi kérdések jövőbeli kezelésének területére. A gazdasági együttműködésben egyebek között a két fél kiemelt jelentőséget tulajdonít az egymás országaiban megvalósuló kölcsönös tőkebefektetéseknek, a kis- és középvállalatok együttműködésének, az energetikai, távközlési és közlekedési infrastruktúrák összekapcsolásának. A nyilatkozat szerint a két ország állampolgárai utazási feltételeinek könnyítése céljából megújítják a vízummentességről szóló megállapodást, modernizálják a konzuli intézményhálózatot. A kisebbségek helyzetének javítása érdekében kötelezettséget vállalnak a kétoldalú egyezmények teljesítésére és a nemzetközi normáknak való megfelelésre. A dokumentum szerint a felek megteszik a szükséges lépéseket a korábban közösségekhez, egyházakhoz és más jogi személyekhez tartozó javak visszaszolgáltatására, kárpótlására. /Partnerségi nyilatkozat: felújítják a vízummentességi megállapodást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"

"Hagyományteremtő célzattal tartották meg dec. 12-én a Csiky Gergely Napokat, megjelentek a testvériskolák küldöttségei is Zagyvarékasról, Budapestről, Békésről, Békéscsabáról, Szentendréről, Déváról, Sepsiszentgyörgyről és Temesvárról, továbbá a történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselői. Szakács Ferenc igazgató kifejtette azt a reményét, hogy tíz-húsz-százhatvan év múlva is lesz magyar diák a kisebbségi sorsban élő magyar közösségekben. Leleplezték Kocsis Rudolf aradi művész alkotását, Csiky Gergely drámaíró mellszobrát. Az intézet folyosóján látható volt az iskola diákjainak okleveleiből és serlegeiből összeállított gyűjtemény, illetve Az én iskolám tematikájú rajzkiállítás. A magyartanárok megyei módszertani köre a szomszédos Jelen Házban két korcsoportban versmondó versenyt szervezett. Ezután Pankotára mentek, ahol Csiky Gergely szülőházának falán elhelyezett tábla előtt Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő szólt az egybegyűltekhez. Bemutatták a májusban megalakult Csiky Gergely Egyesület eddigi tevékenységét. Este szalagavató bál volt. /Puskel Péter: Hagyományteremtő Csiky Gergely-napok Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./"

"Febr. 12-én Reiner Antal kiszabadult a börtönből, az Agache-per utolsó börtönben lévő elítéltje este Esztelnekre érkezett. Reinernek febr. 21-én meg kell jelennie a kézdivásárhelyi bíróságon sorra kerülő vagyonmegosztási tárgyaláson. Reiner 2001. aug. 4-én a békéscsabai menekülttáborból váratlanul hazatért esztelneki otthonába, ahol másnap letartóztatták. 557 napig ült rácsok mögött. /Iochom István: Agache-ügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./ "