"Febr. 17-én Kolozsváron tartotta első nagyszabású tanácskozását az Északnyugati Régiófejlesztési Ügynökség. A kolozsvári székhelyű és hat megyére (Kolozs, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Bihar) kiterjedő intézmény egyike az ország nyolc hasonló ügynökségének, melyeket 1999-ben az európai uniós gazdasági-szociális támogatások adminisztrálása érdekében hoztak létre. A mostani konferencián a térség prefektúrái, önkormányzatai képviseltették magukat, parlamenti képviselők, szenátorok is részt vettek. Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus hangsúlyozta, hogy egész Erdély húzóerőt jelent az ország integrációs törekvése számára. Kerekes Sándor Kolozs megyei tanácsi alelnök a régiófejlesztés fontos céljai között említette meg a térségek fejlődésbeli különbségének csökkentését, az országhatárokon túli együttműködés serkentését. 2000-ben 242 millió eurót utaltak ki a főleg beruházásokat szolgáló PHARE-programok keretében, az ISPA és SAPARD programok keretében pedig összesen 650 millió euró térítésmentes hitelhez jutott az ország. Az ISPA csatornahálózatok és a nagyvárosok szennyvíztisztító állomásainak építését támogatja, a SAPARD pedig a mezőgazdaság és a környezetvédelem olykor 4 éves lejáratú hitelekkel való megsegítését jelenti. Jelenleg 449 programot támogatnak (ebből 331 városi, 118 falusi környezetben), amelyek 10 090 új munkahely létesítését fogják eredményezni. /Ördög I. Béla: Régiófejlesztési konferencia Kolozsváron. Erdély húzóerőt jelent az integrációs folyamatban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Az EU tagországai növelni szándékoznak az ISPA-, PHARE- és SAPARD-programokkal járó finanszírozások pénzügyi volumenét. "Románia jelenleg az első helyen található az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó kelet-európai államok közül az ISPA-programok kidolgozása és alkalmazása tekintetében. Az itt megvalósított projekteket a nyugat-európai szakemberek nagyra értékelik" - jelentette ki Aura Raducu EU-s koordinátor a fejlesztési ügynökség kolozsvári konferenciáján. A kolozsvári székhellyel működő Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség fennállása óta 2,4 millió euró értékben valósított meg projektet, a legtöbb pályázati finanszírozást az idegenforgalom, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására fordították. Románia százmillió eurót kap az elkövetkező hat évben az Európai Uniótól regionális fejlesztési programok finanszírozására. /Farkas Tibor: Százmillió euró régiófejlesztésre. Románia élenjáró a PHARE- és ISPA-programok végrehajtásában. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./"

"A határon túli magyarok státusára vonatkozó jogi szabályozás az idén január 22-én került közigazgatási egyeztetésre. A tervek szerint a törvénytervezet 2002. január 1-jétől lépne hatályba. A Határon Túli Magyarok Hivatala tavaly közvélemény-kutatást készíttetett a budapesti Balázs Ferenc Intézettel arról, hogy a jogszabály majdani bevezetése milyen hatással járhat a határon túli magyarság elvándorlási szándékára vonatkozóan. Ebből kiderül, hogy az erdélyi magyarok 33,3 százaléka elhagyná a szülőföldjét, ha Magyarország alkalmazná a schengeni egyezményt. Ha ez nem történne meg, akkor ez az arány 16,6 százalékra csökkenne. A tervezet legutolsó változata szerint a fontosabb kedvezményeket és támogatásokat a kultúra és a tudomány területén a művészeti és tudományos díjak adományozásának és az ösztöndíjak odaítélésének, valamint az akadémiai köztestület tagságának a határon túli magyarságra történő kiterjesztésében állapítja meg. Biztosítják a könyvtári szolgáltatások igénybevételét, az oktatás területén pedig a felsőoktatási részképzést és a kihelyezett tagozatokon folytatott tanulmányok megkezdését, a diákigazolvány kibocsátását, a pedagógusok továbbképzését, a szaktárgyi versenyeken való részvétel lehetőségét. A törvény hatálya alá eső személyek évente három hónapos, automatikus engedélyezési eljárás vagy regisztrálás melletti munkavállalási jóváhagyást kaphatnak. A 6 évesnél fiatalabbak és a 65 évesnél idősebbek ingyenesen utazhatnak a magyarországi távolsági busz- és vonatjáratokon, míg mások évente négyszer 90 százalékos utazási kedvezményben részesülhetnek. A Magyarországon nyújtandó egészségügyi ellátás meghatározott szolgáltatásait alapítványi támogatással vehetik igénybe a jogalanyok. /Rais W. István: A határon túli magyarokról szóló törvénytervezet. Ösztönöznék a szülőföldön maradást. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 19./"

"Febr. 17-én Kolozsváron a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány adott otthont a magyar civil szervezetek először megrendezett tanácskozásának. A szervezők: Heltai Gáspár Alapítvány és a Pro Identitas Alapítvány minden Kolozs megyében bejegyzett alapítványt meghívtak a fórumra. Közülük több mint 30 szervezet küldte el képviselőit a megbeszélésre. Az egybegyűlteket Kónya-Hamar Sándor, a Pro Identitas Alapítvány elnöke köszöntötte. Előadást tartott Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány ügyvezető elnöke, Somai József, az Alapítvány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért elnöke, valamint Varga Zoltán, a Civitas Alapítvány elnöke. Az előadások után a civil szervezetek képviselői tartottak bemutatkozó beszámolót. Pillich elmondta, hogy Kalotaszegen és a Nádas menti településeken nagyon sok /mintegy 60-70/ egyesület létezik, és igényelik hogy megtanítsák őket arra, hogy milyen technikákkal lehet működtetni ezeket az egyesületeket. /Nánó Csaba: Kolozs megyei magyar civil szervezetek fóruma. Nem akarnak "gittegyletet" létrehozni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./"

" Székelyudvarhelyen találkoztak febr. 17-én a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnökségének tagjai. A házigazda szerepét az Udvarhelyszéki Fafaragók Szövetsége vállalta fel. Ismertették idei tevékenységüket. A szövetség célja, tevékenysége nem eléggé ismert, ideje lenne helyre tenni ezeket a dolgokat - vonta le a végkövetkeztetést Tankó Albert országos elnök. Tervezik az V. Népművészeti Alkotótábor megszervezését Székelyudvarhelyen, június utolsó hetében. /Bálint Rozália: Népművészek tanácskozása. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./"

"Febr. 17-én Szamosújváron a Művelődési Ház vegyes kórusa fennállásának kétéves évfordulóját ünnepelte. Az együttes rövid időn belül a Szamos menti kisváros legrangosabb művészegyüttesévé vált. Ebben nagy érdeme van Persa Valer zenetanárnak, aki 1999 telén összehozta a negyventagú énekkart. Azóta több mint 50 fellépésük volt. /Erkedi Csaba: Ünnepelt a szamosújvári énekkar. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./"

"Febr. 17-én Kolozsváron a Mátyás-ház nagytermében kilencedik alkalommal kezdődött meg a Mátyás király emlékére szervezett rendezvénysorozat. "Azért nézünk értékeinkre vissza, hogy jobban tudjunk előre haladni" - mondta László Bakk Anikó, a mozgalom fő irányítója és szervezője a megnyitón. Fellépett a Gáspár Enikő vezette zilahi Wesselényi kamarakórus. A kiállításon bemutatkozott a képzőművészeti főiskola három tehetséges hallgatója: Debreczeni Botond, Olahuti Ioana és Kiss Ármánd Zoltán. /Megkezdődött a IX. Mátyás-napok rendezvénysorozat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Sajnálatos, hogy a képtár megnyitásával pontosan egy időben zajlott a második Castellum-est (híres erdélyi magyar családok ma élő tagjainak társasága), ahol Kemény Jánost olyan jeles személyiségek idézték, mint Sütő András, Lohinszky Lóránd színművész, más jeles színészek, Csép Sándor tévés személyiség, közéleti kiválóságok, mint Kötő József és dr. Imreh Ernő jogász. /Máthé Éva: Nagy Imre bűvöletében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./"

"Az elmúlt években megfogyatkozott tagságú Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) 36 megyei szervezetének vezetője február elején Brassóban bejelentette: kiválnak a Nemzeti Szövetségből, amelyet félévvel korábban alakítottak meg a Virgil Magureanu vezette Román Nemzeti Párttal (PNR), ám közös fellépéssel sem érték el az öt százalékos küszöböt az elmúlt évi parlamenti választásokon. Az egységpártiak Szilágy megyei elnöke, Ioan Hategan minapi sajtótájékoztatóján közölte: idén februártól kezdődően ismét önálló párt a PUNR, az ő meghatározása szerint "nemzeti szociál-liberális", a hangsúly viszont a nemzeti jelzőn van. A PUNR önálló újbóli színrelépésével ismét az RMDSZ lett támadásuk céltáblája, akárcsak az eltelt évtizedben. /Fejér László: Zászlót bont a PUNR. Az RMDSZ továbbra is céltábla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./"

"A Népszabadság február 10. számában Magyar igazolvány szibériaiaknak? címmel körképet adott a készülő státustörvény kapcsán határon túli magyar szervezetek álláspontjáról. A lap valójában csupán két sajtóvéleményre hivatkozott. Az egyik az Erdélyi Napló 6. számának Dörzsölik a tenyerüket című jegyzete, amelyet Fidesz- és kormányellenessé "facsarintott" a budapesti lap: "Hevesen bírálta a státustörvényt a Fideszhez közel álló Erdélyi Napló. A nagyváradi hetilap felszólította Budapestet, hogy ne hozzon "kínos helyzetbe sok ezer magyart" azzal, hogy a romániai magyarok "mindenható" pártjának aktivistái előtt kelljen megalázkodniuk. Csupán azért, hogy eldöntsék, jár-e vagy sem az illetőnek az a magyar igazolvány, amellyel majd az anyaországnak bizonyítja: "jöttem, láttam, kotródom vissza"" - írja a Naplóra hivatkozva kolozsvári tudósítónk. Ezután Dénes László, az Erdélyi Napló főszerkesztője, a félreolvasott cikk szerzője, pontosítás közlésére kérte a Népszabadságot, Nem úgy és nem azt címmel: "A Népszabadság - "kolozsvári tudósítójára" (vélhetően Tibori Szabó Zoltánra) hivatkozva - félretájékoztatta olvasóit február 10-én a Magyar igazolvány szibériaiaknak? című 3. oldalas cikkben. Nem tisztem kideríteni, hogy a tudósító csúsztatott-e, avagy a szerkesztő értette-e félre a kolozsvári tudósítást. Egy biztos: az Erdélyi Napló február 6-ai számában megjelent Dörzsölik a tenyerüket című jegyzetemből önkényesen ragadtak ki félmondatokat, fordulatokat, szavakat, majd ezeket valami sajátos logikával egymásba fűzve teljesen más kicsengést adtak írásomnak. Amely csupán az egyetlen romániai magyar politikai párt, az RMDSZ ama szándékát vette górcső alá, hogy e párt megbízott aktivistái döntsék el: ki jogosult magyar igazolványra a határokon túl. Valótlan a Népszabadság ama állítása ezen cikkem alapján, hogy "hevesen bírálta a státustörvényt a Fideszhez közel álló Erdélyi Napló". A készülő jogszabályt egyáltalán nem minősítve fogalmaztam meg ama elvárásomat a mindenkori magyar kormány felé, hogy ne az egyik román politikai versenypártra (a bukaresti reformkommunista kormányerővel lepaktált RMDSZ-re) bízza annak igazolását, hogy ki a magyar Erdélyben. Mert ez óhatatlanul egy politikai kliensrendszer kiépüléséhez, bizonyos pártérdekek felülkerekedéséhez vezetne. Ominózus jegyzetem és a benne foglalt érvelés csonkítatlanul olvasható a www.hhrf.org/erdelyinaplo/ internet-címen. Árnyalnám a "Fideszhez közel álló" megfogalmazást is: a Nagyváradon megjelenő, idén tízéves Erdélyi Napló polgári hetilapként határozza meg önmagát 1997 szeptembere óta. Lapunk az erdélyi magyar polgárokhoz igyekszik közel állni. Dénes László főszerkesztő" Azonban Rózsa Gyula, a Népszabadság lapigazgatója azt válaszolta, hogy a szerkesztőség nem látta indokoltnak a pontosítás közlését, mivel a Népszabadság "interpretációja" megpróbált tartalmilag precíz és hangulatilag hiteles lenni... /A balliberális magyar sajtó csúsztatása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 20./"

"Nem a csángókról szóló rendezvényeket, hanem magukat a csángókat kell támogatni, jelentette ki Borbáth Erzsébet nyugalmazott tanárnő Csíkszeredán, a Kriterion Házban. Ő volt az, aki az elmúlt évtizedben, Csíkszeredában pedagógustársaival együtt több mint százhetven moldvai csángó magyar gyermeket tanított meg magyar nyelven írni-olvasni és készített fel a szakmai, szakközépiskolai vagy elméleti oktatásra és ma is figyelemmel követi majd mindegyikük sorsát. A legtöbben szakmai jártasságra is szert tettek, de nem mentek vissza, mert otthon nem volt mihez kezdeni. Így aztán nekiláttak munkahelyet keresni, ki közelebb, ki távolabb és a tanárnő ecsetelte rövidebb-hosszabb erdélyi és főként magyarországi munkavállalási kálváriájukat. - A csángó kérdés megoldása kizárólag Moldvában lehetséges. A Moldvai Magyarság januári száma hírt adott arról, hogy egyes csángó falvakban megkezdődött a magyar nyelvtanfolyam. Januárban Pusztinán, Klézsén /hatvan gyermeknek illetve 15 felnőttnek/ indult meg a tanfolyam. Pusztinán már 60 gyermek jár hetente két csoportban magyar nyelvet tanulni Bilibók Jenő és Barnat Simona lakására. A Via Spei ifjúsági szervezetnél Hegyeli Attila és Bilibók Jenő kezdeményezésére minden szerdán magyar nyelv és történelemórák indultak. Anyagilag is támogatni kell ezeket a kezdeményezéseket. /Székedi Ferenc: Melyik az a madár ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19., 20./"

"Az Új Kezdet, a marosvásárhelyi Vártemplomi Református Egyházközség lapjából kiderült, hogy a gyülekezet 4289 tagot számlál. Az elmúlt évben 57 keresztelés és 109 temetés volt. A diakóniai szolgálat keretében mintegy 85 családot segítenek. 1993 őszén megnyitották a külföldi támogatásból felépült Lídia otthonukat, majd a kántor- tanító főiskola bentlakásaként használt Maros-házat. Épül a háromszintes öregek otthona. A tízéves Református Kántor-tanítóképző Intézet immáron 244 fiatalt bocsátott ki. /b.d.: A gyülekezet 2000-ben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./"

"Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei jogász-szenátor elmondta: a Nagy-Románia Párt szervezésében zajló febr. 16-i kolozsvári tüntetésen Corneliu Vadim Tudor beszéde kimerítette a bűncselekmény tényállását. A szenátor azonban nem optimista: "Tekintettel arra, hogy az Aranyosgyéresen tett kijelentései miatt sem vonták felelősségre, pedig feljelentették a roma szervezetek, nem tartom valószínűnek, hogy az egyébként eljárni köteles ügyészség eljárna ebben az ügyben." Eckstein-Kovács Péter febr. 19-én interpellált. Kiemelte: amiket Vadim Tudor Kolozsváron egyrészt a magyarokról mondott mint nemzetről, másrészt átkai (megátkozta azokat, akik a törvényt alkalmazzák) bűncselekményt képeznek. A szenátor szerint az RMDSZ nacionalista, soviniszta izgatás vádjával élhet a feljelentés jogával. "Ezt meg fogjuk beszélni. Máris rendelkezésünkre állnak a bizonyító videofelvételek" - mondta. /Eckstein-Kovács Péter interpellált a C. V. Tudor-féle uszítás ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/ A kolozsvári polgármester és a nagy-romániások szervezte tiltakozó nagygyűléssel kapcsolatban Kónya-Hamar Sándor képviselőt, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét arról kérdezte a Szabadság, hogy helyi szinten az RMDSZ mit tett a nagygyűlés meggátolása érdekében. Ez a megmozdulás megsértette a közrendet, jogrendet, jogállami értelemben elsősorban a román államnak, központi és helyi intézményeinek lett volna kötelessége idejében fellépni. Ezt szorgalmazta az RMDSZ Kolozs megyei szervezete is. Kónya-Hamar Sándor elmondta, hogy azonnal tiltakoztak, amikor Vasile Soporan prefektus kijelentette, hogy nincs elvi kifogása a rendezvény megszervezése ellen. Mind a prefektusnál, mind Octav Cozmanca közigazgatási miniszternél szorgalmazta az eset jog- és pénzügyi kivizsgálását és a polgármester felelősségre vonását, tájékoztatott a képviselő. Azonnal tájékoztatták az amerikai nagykövetséget, hogy a polgármester miben spekulál. Az RMDSZ közbelépésének köszönhetően sikerült jobb belátásra bírniuk James Rosapepe nagykövetet. /Papp Annamária: Jog- és pénzügyi kivizsgálást szorgalmaz az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/"

"Románia érdekelt a Magyarországgal való jószomszédi kapcsolatok fejlesztésében, és teljes mértékben nyitott a tárgyszerű párbeszédre, az együttműködésre - hangsúlyozta Cristian Diaconescu, a román külügyminisztérium államtitkára abból az alkalomból, hogy meghívására febr. 21-én hivatalos látogatást tesz Bukarestben Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára. Diaconescu kiemelte, hogy az elmúlt időszakban Martonyi János magyar külügyminiszter "nemcsak derűlátó, hanem rendkívül biztató" nyilatkozatokat tett a magyar-román kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. /Románia nyitott az együttműködésre. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./"

"Seres Dénes, a szenátus közigazgatási bizottságának elnöke elmondta, hogy a képviselőház csak idén januárban szavazta meg a helyi autonómia törvényét. A két házbeli szöveg között különbségek vannak, ezeket egyeztetni kell. A magyarságot érintő cikkelyek többsége ugyanolyan mindkét házbeli változat esetében, ezeket tehát nem kell megtárgyalni, elfogadottak. A 20 százalékos arányt például, hogy a nemzetiségek használhatják anyanyelvüket, nem kell újratárgyalni. Február végén már megszülethetne a törvény, de valószínűleg ezt a jogszabályt is alkotmánybíróság elé viszi a Nagy Románia Párt, ezzel tovább húzódik az érvénybe lépésének az ideje. Adrian Nastase kormányfő az Európa Tanácsban azt mondta, hogy ez a törvény már érvényben van. Ezért majd mindent megtesznek, hogy mihamarabb alkalmazhassák a kész jogszabályt. /Magyar Balázs: Seres Dénes, a szenátus közigazgatási bizottságának elnöke elmondja: Milyen lesz az autonómiatörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./"

"Nagyvárad önkormányzata bírósági úton készül visszaszerezni két egyházi ingatlant. A helyi tanács januárban átiratot küldött a kormányhoz, amelyben kérte, töröljenek két épületet az 1334/2000-es, államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendeletből. A rendelet értelmében azon épületek, amelyekben jelenleg az Ady Endre Gimnázium és az Andrei Saguna Szakközépiskola működik, visszakerülnek a római katolikus püspökség, illetve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába. A Petru Filip polgármester által ellenjegyzett dokumentum azzal érvel, hogy a két épület köztulajdon, s ennélfogva csak az önkormányzat jóváhagyásával idegeníthető el. Kapy István alpolgármester ígérte: határozott lépéseket tesz annak megakadályozására, hogy a város peres úton próbálja megfosztani tulajdonától a két történelmi magyar egyházat. "Koalíciós egyeztetést kérek az ügyben " - mondta az alpolgármester. /Perel-e Petru Filip? Politikai válságot okozhat két egyházi ingatlan. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./"

"Hogyan pályázzunk címmel tanfolyamot tartott február 16-18. között az EMKE-Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság Válaszúton, a Kallós Zoltán Alapítvány kúriájának épületében. Az összejövetelre Máramarosszigetről, Aknasugatagról, Bethlenből, Désről, Válaszútról, Tordáról, Székről, Enyedről, Bákóból, Klézséről és Kolozsvárról érkeztek közművelődés szervezők, megismerkedni a pályázatírás fortélyaival. Ez a rendezvény a szórványprogram része, melyet támogatnak az anyaországi kulturális intézmények is. Kallós Zoltán és Balázs Bécsi Gyöngyi alapítványi elnök köszöntötték az egybegyűlteket, majd Egyed Ákos, a társaság elnöke mondott rövid üdvözlő beszédet. A tanfolyamon a hallgatók megismerkedhettek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (Kálóczy Katalin tanácsos), a hazai Művelődési Minisztérium (Szép Gyula, RMDSZ művelődési és egyházügyi ügyvezető alelnök), az Illyés Közalapítvány (Tibád Zoltán, az alapítvány romániai irodájának vezetője), valamint az RMDSZ-EMKE által koordinált Kisebbségi Tanács (Dáné Tibor Kálmán titkár) pályázati rendszerével. Borzási Mária, a gyergyószentmiklósi Általános Műveltség Alapítvány ügyvezetője pályázatíró tréninget tartott a résztvevőknek. /Hogyan pályázzunk? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./"

"Kovásznán a könyvtárban idén is nagy a forgalom. Az elmúlt esztendőben naponta átlag 58 személyt szolgáltak ki, tájékoztatott Pázsi Margit, a könyvtár vezetője. A beiratkozott 2090 olvasó az elmúlt év folyamán összesen 15 050 alkalommal fordult meg a könyvtárban és 39 000 kötetet kölcsönzött ki. /Fellendülő könyvtár-szolgálat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./"

"Románia számára nagyon fontos a magyar-román kapcsolatok alakulása, s ebben az időszakban dől el, milyen ütemben, mennyire tartalmasan bővülnek a két ország közötti kapcsolatok - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt követően, hogy négyszemközti megbeszélést folytatott Németh Zsolttal, a külügyminisztérium politikai államtitkárával. Markó szerint Románia még mindig válaszúton van, nem dőlt el véglegesen és visszafordíthatatlanul, merre megy az ország. "Az új román kormány kinyilvánította azt a szándékát, hogy folytatni kívánja az európai és euroatlanti integráció útját. A kormánypárt az RMDSZ-szel kötött megállapodással is ezt az akaratot kívánja hangsúlyozni. A mai romániai belpolitikai helyzet olyan, hogy a román kormánynak most valóban bizalmat kell előlegezni, és támogatni kell ebben a törekvésében" - jelentette ki az RMDSZ elnöke. /Markó Béla a magyar- román kapcsolatokról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./"

"A Bécsi Politikai Akadémia febr. 15-16-án szemináriumot szervezett. A rendezvény támogatója az Európai Néppárt (EPP) volt. Horvátország európai dimenziójának újbóli felfedezése volt a konferencia témája, amelyen Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) elnöke is részt vett. Az EDU főtitkára felszólalásában kidomborította annak fontosságát, hogy az RMDSZ kereszténydemokrata platformja képviseli a román parlamentben az egyetlen kereszténydemokrata erőt. Hozzátette, hogy éppen ilyen minőségben várják el az RMDSZ, egyben az RMKDM állandó jelenlétét a nemrég létrehozott hat munkacsoportban, amelyeket a múlt hónapban létesítettek. Felértékelődött az RMDSZ szerepe is romániai viszonylatban, hangsúlyozta Kelemen Kálmán, az EPP főtitkárának szavaira utalva, mely szerint a magukat lejáratott román konzervatív kereszténydemokrata erőknek legalább egy évig kell bizonyítaniuk ahhoz, hogy az EPP és az EDU rokonszenvét és támogatását visszanyerjék. /Mózes Edith: Felértékelődött az RMDSZ szerepe. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./"

"Pécsi Ferenc képviselő, a szatmári Vállalkozók Fóruma elnöke hangsúlyozta, hogy a következő időszakban a különböző programokkal jelentős összegek folyhatnak be az országba, ha megfelelő projekteket készítenek az igénylők. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a vállalkozók nem tudnak pályázni. A tavaly például a SAPARD-előprogramra a befutott pályázatoknak csak mintegy tíz százaléka volt használható. Három programról van szó, a PHARE-ról, az ISPA-ról és a SAPARD-ról. Évente osztják el az összegeket, Románia a Sapard-program keretében 150 millió eurót fog kapni minden esztendőben, az ISPA keretében 250 milliót és a PHARE keretében változó summát, így aztán a támogatások összege 600-650 millió eurót tesz majd ki. De ha ehhez hozzátesszük a kormány által kiegészítendő részt, akkor a felhasználható alap úgy egymilliárd euróra rúg. - Addig is, amíg a pénzeket elosztják, fel kell készülni ezek megpályázására. Pécsi Ferenc fiatal kollégáit kiküldte Magyarországra, hogy részt vegyenek projektek menedzselését oktató tanfolyamokon. Most az ott végzettek fogják ismereteiket továbbadni. - Pécsi Ferenc sürgette egy oktatási program kidolgozását és támogatását. Javaslatára eddig nem kapott választ. Péter Pálnak mint az RMDSZ gazdasággal foglalkozó alelnökének már eddig lépnie kellett volna. /Magyar Balázs: Pécsi Ferenc képviselő, a szatmári Vállakozók Fóruma elnöke szerint: Kilóg a pénz a takaró alól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./"

"A Romániai Magyar Könyves Céhnek tíz könyvterjesztő és -eladó vállalkozás a tagja. Néhányuktól arról érdeklődött a lap munkatársa, meg lehet-e élni a könyvek forgalmazásából, mekkora a forgalmuk. András Veronika, a székelyudvarhelyi Art Impex Kft. /könyvterjesztő egész Székelyföldön, továbbá Marosvásárhelyen és Kolozsváron/ tulajdonosa szerint a vásárlási erő csökkent. Meg tud élni a könyvterjesztésből, de nagyon nagy a verseny. Olyan kiadvány is van, amelyből havonta több száz fogy el. Leginkább a szép- és a gyermekirodalmi kiadványok fogynak, majd a szakácskönyvek, az érdekességekről szólók és a szórakoztató irodalom. Bencze Tibor, a csíkszeredai Corvina Kft. igazgatója szerint a vásárlók pénztárcája vékonyodik, a könyvválaszték bővül. Tavalyi összforgalmuk körülbelül hatmilliárd lej volt. Elsősorban az ismeretterjesztő jellegű könyvek fogynak, a színvonalas lektűrök, de nagy keletje van a szakmai kiadványoknak (szótárak, nyelvkönyvek, számítástechnikai könyvek) is. A szépirodalom még tartja a pozícióit, habár lassan visszaszorul. Bartha Zoltán igazgató, a kolozsvári Tinivár Kiadó elmondta, hogy pedagógusok segítségével terjesztik kiadványaikat, felmérik, melyik iskolában mennyi kiadvány fogyhat el. A gond, hogy az utóbbi három évben sokan panaszkodnak az anyagiak miatt. Nagyon sok a munkanélküli, emiatt a diák nem veheti meg a könyvet. Romániában mintegy száznyolcvanezer diák tanul magyarul az elemitől az érettségiig. Boldog, amikor ötezer példányt el tudnak adni valamelyik kiadványból, viszont ez is a tanulók létszámának alig három százaléka. Nagyon nehéz megélni a könyvterjesztésből. A legnagyobb versenytársak a magyarországi könyveket forgalmazók, akik az ott el nem adott kiadványokat árusítják. - A szatmárnémeti Baraprest Kft. forgalmaz új magyar könyveket és használt kiadványokat, tájékoztatott Barabás Zoltán ügyvezető. A Wass Albert-művekből bármennyit el lehet adni. Továbbá minden kiadvány elkel, csak ki kell várni a vevőjét. - A nagyobb városokba és főleg oda, ahol a tömbmagyarság él, eljutnak a könyvek - nyilatkozta Káli Király István, a marosvásárhelyi Lyra Kiadó igazgatója, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke. - A nehézséget elsősorban azoknak a vidékeknek az ellátása okozza, ahol a magyarok szórványban élnek: Szilágy, Fehér, Beszterce-Naszód, Máramaros, Temes megye. Itt a kis könyvesboltok nem képesek fenntartani önmagukat csak a magyar könyvek árusításából. Talán valamit segíthet majd, ha a Romániai Magyar Könyves Céh megoldást talál egy olyan információs rendszer kiépítésére, amely összesítve eljuttatja majd az érintettekhez a kiadványok jegyzékét. /Dávid László: A könyv olyan termék, amely kulturális értéket hordoz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 22./"

"Kísérleti jelleggel megjelent Hargita megyei önkormányzata havi tájékoztatójának első száma, a Megyeháza. A Megyeházával egy időben a román nyelvű laptárs is megjelent Comitatus címmel. A szerkesztőbizottság tagjai, a hivatal munkatársai - Kassay János, Máthéffy Mária, Oláh-Gál Elvira, Parászka Boróka, Sánduly Edit és Vágássy Alpár - rendszeresen tájékoztatni szeretnék az olvasókat a megyei vezetés tevékenységéről. A Megyeháza további kiadására vonatkozóan febr. 23-i ülésén dönt a Megyei Tanács. /Megjelent a Megyeháza. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 22./"

"Segesváron a német fórum égisze alatt tevékenykedő Ifjúsági Interetnikus Kultúrközpont megkapott egy házat ott lesz a székházuk.. Az elmúlt hetekben a PHARE-program által támogatott szakmai képzést indítottak romáknak. Az ifjúsági központ meghirdette a kézműves, roma nyelv, internet, környezetvédelem, idegenvezető, színjátszó, zene, rajz és festészet tanfolyamokat. Aug. 29-én rendezik meg a Pro Etnica nevet viselő romániai kisebbségek fesztiválját. /Interetnikus központ és fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely),. febr. 22./"

"Belényesen a farsangi táncesten Toma Lóránt belényesi MIDESZ-elnök beszámolt a helybeli ifjúsági szervezet tavalyi tevékenységéről. A településen tavaly februárban alakult meg a MIDESZ. Jelentős esemény volt az új székház felavatása. A belényesi ifjak szeretnének mihamarabb létesíteni egy ifjúsági kulturális központot. Azt is tervezik, hogy a környékbeli falvakban élő fiatalokat bevonják a MIDESZ tevékenységébe. /Kulturális központot szeretnének a belényesi fiatalok. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 22./"

"Sikertörténetre van szüksége Romániának - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök a febr. 22-i kormányülés után, amelyen elhatározták, hogy már a jövő héten újrakezdik a magánosítást. Adrian Nastase kijelentette, hogy rövid időn belül végrehajtják a Világbank programjában szereplő 64 nagy cég privatizációját. Az első öt vállalatot - köztük a Clujana cipőgyárat -, annak alapján választották ki, hogy mire van kereslet. Nåstase elmondta, hogy az alkalmazottak képviselőivel is konzultáltak a további foglalkoztatásuk biztosításáról. A kormány által meghirdetett másik kampány, a NATO-csatlakozás előkészülete is elindul. /M. Zs.: Folytatják a nagyprivatizációt. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 23./"

"Gabriel Liiceanu kezdeményezésére a Társadalmi Párbeszéd Csoport (GDS) kizárta soraiból Gabriel Andreescu politológust, a csoport egyik alapító tagját. Andreescut Andrei Plesuról tett nyilatkozata miatt közösítették ki. Ismeretes, hogy múlt heti sajtóértekezletén a politológus úgy nyilatkozott: Andrei Plesu és Mircea Dinescu több okból is alkalmatlanok arra, hogy a Szekuritáté irattárát átvizsgáló bizottság tagjai legyenek. Többek közt azért, mert mindketten a Román Kommunista Párt tagjai voltak. Andreescu nem tette hozzá, hogy a két neves személyiséget végül pártellenes megnyilvánulásaik miatt kizárták az RKP-ból, a volt titkosrendőrség pedig nemegyszer meghurcolta emiatt őket. Andreescu kijelentette: nincsenek ugyan bizonyítékai, de az az érzése, hogy 1989 előtt Plesu kollaborált a Szekuritátéval. A GDS sajtóközleményében felháborodásának adott hangot Andreescu nyilatkozata miatt, és szolidaritását fejezte ki Plesuval. - Febr. 21-én a GDS kerekasztalt szervezett az átvilágító bizottság tevékenységéről. Horia Roman Patapievici, aki mind a GDS-nek, mind pedig az átvilágító bizottságnak a tagja, elmondta: hiába háborognak egyesek amiatt, hogy az olyan közismert expártaktivisták, mint amilyen Ion Iliescu, vagy a Ceausecu házaspár "bárdja", Corneliu Vadim Tudor, "tisztának" találtattak, de az irattárban semmiféle terhelő bizonyítékot nem találtak velük kapcsolatban. Patapievici egyetértett Zoe Petre volt elnöki tanácsossal, miszerint ez annak tulajdonítható, hogy az illető dossziékat az érintettek még az átvilágítás megkezdése előtt eltüntették. /Liiceanu kezdeményezésére kizárták Andreescut Panaszkodnak az átvilágítók: nem férhetnek a SIE-dossziékhoz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./"

"Febr. 25-én Kolozsváron tanácskozott a magyar történelmi egyházak állandó tanácsa. Úgy határoztak, hogy mind a román, mind a magyar miniszterelnöktől meghallgatást kérnek. Kidolgoztak egy olyan dokumentumot, amelyben sürgetik a részletes, korrekt kultusztörvény elfogadását. Ennek megalkotása lassan tizenegy éve húzódik. 1990 szeptemberében merült fel először a kultusztörvény meghozatalának szükségessége. Az előkészületek meg is történtek, sőt létezett egy szövegtervezet is, amelyet közösen dolgozott ki az akkor már hivatalosan is elismert tizenöt felekezet néhány képviselője. Az ügy azonban elakadt, mert szinte minden egyes érintett kormányhivatalban módosítottak a szövegen, egészen addig, amíg az már elfogadhatatlanná vált a kezdeményezők számára. Ezért 1999. december 2-án a romániai magyar felekezetek vezetői hivatalos átiratban kérték a kormányt, vonja vissza a képviselőházból a tervezetet. Most ismét napirendre került a kérdés. A Kolozsváron megfogalmazott beadványt a Vallásügyi Államtitkárságnak címezték, s abban összefoglalták az eddig történteket, ugyanakkor ismertették azt a minimumot, amelynek szerintük be kellene kerülniük a törvénybe. Különösen fontos a felekezeti oktatás státusának tisztázása és az egyházi javak visszaszolgáltatása. A dokumentum kidolgozásakor nem minden egyházi vezető volt jelen, ám a tervek szerint aláírja majd azt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, dr. Cristoph Klein evangélikus püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Pap Géza erdélyi református püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, valamint dr. Szabó Árpád unitárius püspök. - Tempfli József római katolikus megyés püspök elmondta, a megbeszélésen arról is határoztak, hogy meghallgatást kérnek Adrian Nastase román kormányfőtől, az utóbbi időszakban felgyülemlett gondok tisztázásának szándékával. Az audiencián az egyházi főméltóságok felvetik majd többek között a felekezeti oktatás, az egyházi személyek méltó fizetésének, a restitutio in integrum elve alkalmazásának kérdéseit. Szóba került a mostani tanácskozáson az önálló magyar tudományegyetem létrehozása is. A résztvevők úgy döntöttek, a Sapientia Alapítvány ezzel kapcsolatos ügyeiről konzultálni szeretnének Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, ezért tőle is audienciát kérnek. /Szeghalmi Örs: Egyházi vezetők tanácskoztak Kolozsváron. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 23./"

"A Hargita Népe előző számaiban közölte a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezetről elhangzott ismertetőt. Szükség volt erre, mert az utóbbi időben ellentmondó vélemények hangzottak el a tervezetről, ismertebb nevén a státustörvényről, nem kevesen voltak, s bizonnyal még akadnak olyanok, akik csak hiányosságait látják, s nem akarják észrevenni valós értékeit. Az ismertetőből levonható a következtetés, "hogy Trianon óta most először létesül jogi kapcsolat Magyarország és az utódállamok magyarsága között, most először történik konkrét próbálkozás annak érzékeltetésére, hogy mi is a magyar nemzethez tartozunk." Előzetes számítások szerint a státustörvény alkalmazása - ami 2002. januártól várható - évente 6 milliárd forintjába kerül a magyar államnak, ami az évi 6000 milliárdos költségvetésnek körülbelül egy ezreléke. (A határon túli magyarok segítése tehát nem ró elviselhetetlen terheket a magyarországi adófizetőkre.) A státustörvény nem az áttelepülést, azaz a magyarországi demográfiai hullámvölgyből való kilábalást szolgálja, hanem éppen ellenkezőleg, a szülőföldön maradást kívánja elősegíteni. Ez "értünk készülő törvény" jellemezte Borbély László cikkében. /Borbély László: Értünk készülő törvény. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./"

"Fél esztendeje írták alá a testvéri kapcsolatokról szóló okmányt Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezetői, máris tapasztalható az együttműködés élénkülése. Ehhez a két megyét bemutató kiadványok is hozzájárulnak. A múlt évben Nyíregyházán adtak ki a két megye történelmi és turisztikai nevezetességeiről egy könyvet, a szatmárnémetiek két kiadvánnyal is válaszoltak. Muszka János és Elek János összevetette a két megye gazdasági életét. Újabb könyvükben (Business Bridge) vállalkozásokat és vállalkozókat mutattak be. /Mind gyakoribb a párbeszéd a két Szatmár megye között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./"

"A közelmúltban megnyílt Székelyudvarhely új épületbe költöztetett könyvtára. Dr. Hermann Gusztáv történész, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója elmondta, hogy megszerezte a doktori fokozatot. 1991 óta foglalkozott választott témájával: A székelység magyarságtudatának kezdetei. A témaválasztásban szerepe volt annak, hogy felmerült az a nézet: a székely és a magyar más-más nemzet, az előbbi külön identitású nép Romániában. Dr. Hermann Gusztáv érdekes eredményre jutott. A köztudat azt tartja, hogy a székelység a magyarsághoz 1848-ban csatlakozott. Másképp mondva: akkor vallja meg magyarságát tettel és szóval egyaránt. Ezzel szemben Hermann Gusztáv állítja, hogy a székelyeknek mindig volt a magyarságtudatuk, csak abban mindig volt egy árnyalatnyi másság, akárcsak ahogy van némi másság a zalai parasztban, a palócban, hajdúságiban, kunságiban. A magyarsághoz való tartozást a székelyek már a XVIII. században megfogalmazták, tehát jóval 1848 előtt. Például kiállnak a nemzeti nyelv - természetesen a magyar nyelv - védelmében II. József korában, szolidarizálnak a magyar nemzet többi csoportjaival a korona és a nemzet más kincseinek védelmére kelnek. Dr. Hermann Gusztáv Kolozsváron doktorált, a disszertáció román nyelven készült, most fordítja magyarra, már van szerződés a kiadására a Pro-Print Kiadóval. - A vezetése alatt álló könyvtár jelenleg Erdély egyik legjobb és legkorszerűbb magyar könyvtára. Szeretne kutatócsoportok számára is teret biztosítani. Jelenleg már működik egy humánértelmiségiekből - történelem szakosokból - álló csoport. Ők rövidesen kötettel fognak bemutatkozni Areopolisz történelmi és társadalmi tanulmányok címmel. /Komoróczy György: A székelység magyarságtudatának kezdetei. Beszélgetés dr. Hermann Gusztáv történésszel, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjával, a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatójával. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./"

"Az RMDSZ helyi szervezetének meghívására febr. 24-én Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, a Magyar Demokrata Fórum elnöke Aradra látogat, elsősorban azért, hogy megnyissa, illetve részt vegyen a hagyományosan minden évben megrendezett Magyar Bálon. Cziszter Kálmán elnök elmondta, a miniszter valószínűleg találkozik majd Dorel Popa aradi polgármesterrel, valamint az RMDSZ megyei szervezetének vezetőivel. /Dávid Ibolya nyitja meg a Magyar Bált. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./"