"Febr. 2-án Kolozsváron a Duna Televízió küldöttsége a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karára látogatott és átadták a könyvadományt. Látogatásuk célja volt: átadni hétezer közadakozásból származó könyvet. A kar nevében Marton József dékán köszönte meg az adományt, amely éppen könyvtáruk létrehozása idején érkezett. A több mint kétszáz, Erdély minden vidékéről, sőt, Moldvából származó diákjuk mellett intézményük nyitott más szakok hallgatói számára is. /Ördög I. Béla: Hétezres könyvadomány a Duna Televíziótól. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"

"Febr. 1-jén Kolozsváron a Duna Televízió vezetői beszélgettek a megjelentekkel az intézmény arculatváltoztatási kampányáról. Pekár István elnök bejelentette, hogy idén augusztus 20-tól a Duna tv adása az észak-amerikai földrészen is vehető lesz. Az általunk látott műsorból Amerika hatórás, angol nyelven feliratozott változatot lát majd, mert bár ott másfél milliónál többen vallják magyarnak magukat, a nyelvet legfeljebb kétszázezren beszélik. Erre idén 800, jövőre 400 millió forintot kapnak a magyar költségvetésből. Ezzel párhuzamosan a Duna tv-t a Kárpát-medence hírtelevíziójává kívánják változtatni. A Duna tv, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió ugyanakkor 3-400 millió forintos hozzájárulással kárpát-medencei hírügynökséget hoz létre. - Bayer Zsolt közművelődési igazgatóhelyettes arról szólt, hogy a fiatalok irányába kívánnak nyitni, de nem hajlandók a kereskedelmi tévék stílusát átvenni. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője a Kalendáriumot unalmasnak tartja. Mózes Árpád evangélikus püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy a Duna Televíziónak nem csupán a nemzeti, de az erkölcsi nevelés is kötelessége. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: Beszélgetés a Dunáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"

" A kisebbségek beolvasztásában vagy kiűzetésében érdekelt szomszédos hatalmak a mai napig állandó lépéselőnyben vannak az anyaországgal és a kisebbségi magyar szervezetekkel szemben, állapította meg Harrach Gábor. Nem csoda, hogy magyar településstratégiáról is csak négy hónapja, Marosvásárhely magyar polgármesterének választási veresége óta kezdtek beszélni, miközben a román, jugoszláv s az (akkor még) csehszlovák hatalom már nyolc évtizede hozzálátott a magyar többségű városok kulturális és etnikai arculatának átalakításához, román, szlovák és szerb városokká formálva például az addig tipikusan magyar Kolozsvárt, Kassát és Újvidéket. "Nincs településstratégiánk" - vallotta be tíz évvel az RMDSZ megalakulása után, elnökségének nyolcadik évében Markó Béla, természetesen bármiféle személyi konzekvencia levonása nélkül. A megmaradás érdekében az általános érvényű követelések - teljes körű anyanyelvű oktatás, kétnyelvűség, decentralizáció stb. - mellett városonként és régiónként különböző, lokális stratégiákat is meg kell fogalmazni. Az utódállamokban egyre inkább azé lesz az igazi hatalom, aki a gazdasági, kulturális és szellemi élet központjaiban, a nagyvárosokban szerez pozíciókat. Harrach emlékeztetett: Erdélyben az impériumváltás előtt nem létezett egyetlen román többségű nagyváros sem, mivel a románság nagy része falvakban, kistelepüléseken élt. Erdély lakosságának ekkor ötvennégy százaléka volt román, harminchárom százaléka magyar, és hat százaléka német. Az utódállamok gyors ütemben növelni kezdték saját népességük arányát az addig magyarok és németek által lakott városokban. Ez azonban nem járt együtt a klasszikus városi civilizációs értékek elsajátításával az újonnan telepítettek részéről. Ellenkezőleg: a gyakran elmaradott vidékekről érkezett, az urbanizált életformától idegen normákat meghonosító tömegek az őslakossággal szembeni idegengyűlölet, a legprimitívebb nacionalizmus bázisává váltak. Noha a betelepítésekben, kiűzetésekben, sőt a városok történelmének utólagos kisajátításában (vagyis meghamisításában) az utódállamok mindegyike jeleskedett, a nagyvárosok magyartalanításának legkövetkezetesebb példáját Románia mutatta be. A Ceausescu-féle nemzeti kommunizmus az addig kivétel nélkül magyar vagy német városokat mind külsejükben, mind szellemiségüket tekintve a balkáni nívóra süllyesztette. A diktátor bukása ugyan lehetetlenné tette a nagy lakótelepépítések, a tömeges betelepítések folytatását, ám a felszínre törő, a nagyvárosi magyarság mindennapjait megkeserítő nacionalizmus, a katonai és rendőri állomány ma is tartó növelése a székely megyékben, valamint a leplezetten folyó, alapítványi vagy egyházi háttérrel fedezett, de az állam által vagy jóváhagyásával irányított akciók - mint például a Cserehát-ügy néven elhíresült, a mai napig terebélyesedő betelepítési botrány Székelyudvarhelyen - azt mutatják, hogy a román térhódítás kiteljesítése az erdélyi városokban egyik első számú stratégiai célkitűzése a mindenkori bukaresti hatalomnak, így a jelenleginek is - állapíthatta meg találóan Harrach Gábor. - Pomogáts Béla Erdélyi magyar városok című munkájában pontokba szedte az elrománosítás jól kidolgozott menetrendjét. Ennek eredményeként az egykor nyolcvanöt százalékban magyarlakta Kolozsvárt ma már csak húsz százalékban, a valamikor színmagyar Nagyváradot pedig csupán harminc százalékban lakják magyarok - s amelynek ismeretében az RMDSZ-nek a mai napig "nincs településstratégiája". A román államnak már nyolcvan éve van. /Harrach Gábor: Az utolsó végvár. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./"

"Nyílt titok, hogy Székelyudvarhelyen a médiumok két pártra szakadtak. Ellenlábasságuk okai is sokunk számára ismertek. A közelmúltban egyik udvarhelyi médium megszűnt, nem kívánt csonkulást idézve elő a médiában. Az embereknek szükségük van alternatívára, más perspektívára, más nézőpontra. Szükség van az UH /Udvarhelyi Híradó/ mellett egy másik nyomtatott sajtóra is, bizonyára lesz utódja a megszűnt Udvarhelyszéknek. /Zsidó Ferenc: Csonka média. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./ Verestóy Attila szenátor birtokolja az Udvarhelyi Híradót, vele szemben nehéz egy másik lapnak érvényesülnie, erre célzott az újságíró: sokunk számára ismert..."

"Pálffy Árpád csíkszeredai szobrász-keramikus szülőfalujában, Hodgyán kezdett agyaból mintázni. Édesapja a kuláklistán szerepelt, ezért nem vették fel a képzőművészeti főiskolára. 1960-ban kezdett kísérletezni, amikor Csíkdánfalván a kerámiánál dolgozott. Bandi Dezső hatására kezdett dolgozni, 1967-től munkáival jelen volt a megyei képzőművészeti tárlatokon. Később elkezdett a fafaragással is foglalkozni. 1990-től készít plaketteket. Egy sorozatot indított ismert, neves személyekről. 1995-től kapta az első dombormű-megrendeléseket, ezek már bronzból készültek - Vasvári Pál, Dsida Jenő domborművek Beregszászra, Ady Endre dombormű Kalotaszentkirályra, Márton Áron dombormű pedig a csíkszeredai plébániának készült. /Forró Miklós: Kötetlen beszélgetés PÁLFFY ÁRPÁD csíkszeredai szobrász-keramikussal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./"

"Az aranyosgyéresi téli népfőiskola keretében a református templomban előadások lesznek: 5-én Nagy Mihály Zoltán tudományos kutató Trianon öröksége címmel tart előadást, 6-án pedig Dávid Gyula irodalomtörténész Reményik Sándor, a helytállás költője címmel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"

"1998-ban a 13. számú sürgősségi kormányrendelet döntött a gyulafehérvári Batthyaneum visszaszolgáltatásáról. Az RTDP Fehér megyei szervezete a bíróságon keresetet nyújtott be a Batthyaneum épületének visszaszolgáltatása ellen. Hosszú ideig tartó pereskedés után a gyulafehérvári táblabíróság az érsekségnek kedvező döntést hozott. Akkor az RTDP megyei szervezete az Alkotmánybírósághoz fordult azzal az indokkal, hogy a kormányrendelet alkotmányellenes. Idén jan. 16-án az Alkotmánybíróság elutasította az RTDP helyi szervezete által benyújtott keresetet. A továbbiakban a pereskedés helyi szinten folytatódik. Ugyanez a helyzet a temesvári Piarista Gimnázium esetében is. Az Alkotmánybíróság nem tartja alkotmányellenesnek az iskola egyházi tulajdonba való visszaadását előíró sürgősségi kormányrendeletet. Azonban helyi szinten a pereskedés Temesváron is végeérhetetlen az egyház jogos tulajdonáért. /Restitutio hazai módra. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 4./"

"Gyulafehérváron elkészült a Caritasnak egy újabb épülete. Az új épület ad helyet a szociális segélyekkel foglalkozó irodának, valamint a rövidesen induló házi beteggondozó központnak. /Szociális központ Gyulafehérváron. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 4./"

"Febr. 3-án Brassóban találkoztak a romániai nagyvárosok polgármesterei, a helyi közigazgatási törvénytervezet ellen tiltakoznak. Közös nyilatkozatukban leszögezték: a helyi közigazgatási törvénytervezet súlyosan megszegi az alkotmányt, illetve a Helyi Autonómiák Európai Chartáját. Antidemokratikusnak ítélték a törvénytervezet azon cikkelyét, melynek értelmében büntető eljárás indítása esetén a kormány által kinevezett prefektus felfüggesztheti a választott polgármestert. Szerintük a felfüggesztésre csak a bírósági döntést követően kerülhet sor. Feltehetőleg Gheorghe Funar kolozsvári polgármester nyomására a romániai nagyvárosok vezetői leszögezték: a helyi közigazgatási szervekkel történő kapcsolatuk során a polgároknak kizárólag az állam hivatalos nyelvét, a románt kell használniuk. A közleményt Constantin Simirad jászvásári, Gheorghe Funar kolozsvári, Ioan Ghise brassói, Tudor Pendiuc pitesti, Petru Filip nagyváradi, Adrian Orza temesvári, illetve Mircea Molot dévai polgármester látta el kézjegyével. A találkozó során Gheorghe Funar, aki egyben a Nagy-Románia Párt főtitkára, kifejtette: pártja még ezen a héten elkezdi az aláírásgyűjtést a bizalmatlansági indítvány benyújtása érdekében. /Kiss Olivér: Az anyanyelv használata ellen is tiltakoznak a nagyvárosok polgármesterei A közigazgatási törvénytervezet módosítását kérik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./"

"Az Európa Tanács januári közgyűlésén Frunda Györgyöt, az RMDSZ szenátorát a jogi-emberjogi bizottságban újraválasztották. Frunda 1993-tól tagja a román ET-küldöttségnek. Frunda György elmondta, hogy az Európa Tanácsnak van egy közgyűlése, van 14 bizottsága és öt ideológiai vagy politikai csoportja. Viorel Hrebenciuc képviselőházi alelnök lett Románia részéről közgyűlési alelnök a következő hat hónapra vagy egy évre, s utána a további országok képviselői foglalják el a tisztségeket. Frunda György bizottsági szinten három testületnek a tagja, és a választották ismét alelnökké. Egyébként Frunda az Európai Néppárt csoporthoz tartozik, és azon belül a bővített büró tagja. A román küldöttségnek tíz tagja van és ezeknek tíz helyettese. Frunda helyettese dr. Kelemen Atilla. Frunda tagja még a monitorizálási bizottságnak, és a környezetvédelmi és mezőgazdasági bizottságnak is. - Sajtótájékoztatóján Vadim Tudor szenátor Frundát azzal vádolta meg, hogy terhelő, kompromittáló anyagot terjesztett róla. A valóság az, hogy Frunda egy román sajtókivonat-gyűjteményt osztott szét. Ez nem partizánmunka, hanem külföldön is vállalni kell azt, amit belföldön hangoztatta a szenátor. Ugyanis Romániában sovén, antiszemita, magyarellenes, Európa-ellenes, emberjog-ellenes nyilatkozatokat tesz a Nagy Románia Párt, odakint meg demokratának vallja magát. /Máthé Éva: "Az ajánlás politikai dokumentumból jogi eszközzé vált!" Interjú FRUNDA GYÖRGY szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./"

"Idén 150 millió forinttal támogatja a felsőoktatási intézmények könyvtárainak szakirodalommal történő ellátását az Oktatási Minisztérium, a kérelmeket február 26-ig lehet benyújtani a budapesti irodánál /Felsőoktatási Pályázatok Irodája/. A minisztérium a pályázaton keresztül támogatja a külföldi magyar intézetek szakkönyv- és folyóirat-beszerzését, és a határon túl folyó magyar anyanyelvű felsőfokú pedagógusképzés könyvtári hátterének biztosítását külföldi egyetemek, főiskolák nyújthatnak be. /Felsőoktatási könyvtártámogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./"

"Alakul a státusmagyaroknak szánt, a tervezett törvény szerint könnyítésekre jogosító igazolvány terve. A Magyar Nemzetben febr. 5-i számában Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke körvonalazta: a fényképes igazolványt a szomszédos országban létrehozott szervezetek ajánlása alapján a belügyi tárca alá rendelt magyarországi hivatal állítja majd ki. Ez nem automatikusan történik, a kérelmezőket ugyanis idegenrendészeti és nemzetbiztonsági szempontból is vizsgálni fogják. A tervek szerint egy igazolvány ára 400 forint, mely összeg részben az érintetteket terheli. Az eddigi felmérések szerint Kárpátalján, Délvidéken és Erdélyben a megkérdezettek nyolcvan, míg a Felvidéken hetven százaléka kérné az igazolványt. A munkavállalással kapcsolatosan a megkérdezettek csaknem fele nyilatkozott úgy: szívesen dolgozna legálisan Magyarországon. /Nemzetpolgár-igazolvány státusmagyaroknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./"

"Febr. 1-jén Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány kurátora, valamint a Kovászna Megyei Tanács és Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala szervezésében tartották meg A háromszéki felsőoktatás jövője az Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében c. tanácskozást. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő a háromszéki közoktatás helyzetéről számolt be, ebből kiderült, hogy 2000-ben Háromszéken végzettek 39,7 százaléka állami egyetemeken tanul tovább, 8,41 százaléka magánegyetemekre, 12,9 százaléka technikumokba iratkozott, 18, 23 százaléka dolgozni kezdett, és 12 százalék körüli azoknak a száma, akik valószínűleg beilleszkedési segélyben részesülnek a munkaügytől vagy fekete munkát vállaltak. A nagyszebeni Lucian Blaga egyetem Kézdivásárhelyen indított ősztől néhány szakot távoktatással, ide kb. hatszáz fiatal iratkozott be, nagyrészük Háromszékről, a hallgatóknak csupán elenyésző hányada román nemzetiségű. Az oktatás román nyelven folyik. "Miközben a magyar egyetem létrehozásán munkálkodunk, elveszítettünk ezer fiatalt" - mondotta a főtanfelügyelő. Dr. Domokos Ernő, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett főiskolájának igazgatója vázolta az elmúlt tíz év helyzetét a felsőoktatás terén. A 91-ben Sepsiszentgyörgyön is beindított Hyperion magánegyetemtől, amely később posztliceális képzésre tért át, a Gábor Dénes főiskola kihelyezett szakán át, el egészen a Babes-Bolyai kihelyezett főiskoláig, egyértelműen pozitívnak nevezhető a folyamat Domokos Ernő szerint, mert a háromszéki fiatalok fogékonyak a (tovább)tanulásra. Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány egyéves működéséről számolt be. Kezd körvonalazódni a magyar egyetem. Az egyik rész Marosvásárhelyen lenne műszaki szakokkal, egy másik Csíkszeredában (itt is már elkezdődött több szak ideiglenes akkreditációja), s Kolozsváron lenne az egyetem adminisztrációs és információs központja, könyvtára, s talán különböző szakok is. E több lábon megélni kívánó egyetem egyik pillére Háromszéken lehetne. Birtalan Ákos azt is elmondta, hogy Háromszék, pontosabban a Székely Nemzeti Múzeum melletti Dél-Kelet Intézet, mindössze egyetlen kutatási pályázattal jelentkezett, melyet elfogadott ugyan a Sapientia Alapítvány, de kiegészítések szükségesek. Jó lett volna, ha Székelyföldnek lett volna közös koncepciója, különben mindenki kéri a maga kis szeletét. - Az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, az EMTE sepsiszentgyörgyi fiókjának szándékában áll műszaki karok létrehozására pályázni. A másik terv a Megyei Tanácsé, mely egy turisztikai főiskola vagy egyetem létrehozását szorgalmazza. /Éltes Enikő: A háromszéki fiatalok akarnak tanulni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerületi Ügyvezető Bizottság közleményt adott ki a Zilahi Wesselényi Református Kollégium vallástanárainak ideiglenes visszahívása tárgyában. Tekintettel a kialakult rendkívüli helyzetre, a bizottság ideiglenes jelleggel visszahívja a kollégiumban vallási tárgyakat oktató lelkipásztorokat. Ezzel kívántak tiltakozni azon sérelem ellen, amely az egyház autonómiáját érte. A sajtóban félretájékoztatás történt, mely szerint az egyházkerület "kitiltotta"(!) a két vallástanárt a Zilahi Wesselényi Református Kollégiumból. Valójában nincs szó kitiltásról, hanem ideiglenes intézkedésről. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./"

"Febr. 8-án Kolozsváron tartja első ülését az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) nemrégen választott elnöksége. Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető elnöksége önkormányzatokért felelős főosztályának ideiglenes vezetője elmondta, hogy az összehívást sürgőssé tette az új közigazgatási törvény is. Számos régiófejlesztéssel kapcsolatos kérdést kell megtárgyalniuk. /Bemutatkozik az önkormányzati tanács új vezetősége. Prioritást élvez a régiófejlesztés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./"

"Az életműsorozatban jelent meg Wass Albert Az antikrisztus és a pásztorok /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című regénye, a Czegei Wass Alapítvány (Florida) jóvoltából. Szomorú és témájánál fogva az erőszak ellen lázító írásmű. Egy kis erdélyi faluba megérkeznek a felszabadító szovjet katonák, az erőszakkal boldogítók. A falubeli gazdák, a pásztorok külön kis társadalma az erőszakkal szembeállva válik egységesebbé, lázadásuk azonban eleve kilátástalan. /P. Buzogány Árpád: Az eszme torz valósággá vált Erdélyben is. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 6./"

"Az Európa Bizottság vízumokról szóló jelentését eljuttatták a román hatóságokhoz. Az Európa Bizottság jelentésében megállapították, hogy Romániának mielőbb életbe kell léptetnie azokat a szabályozásokat, amelyekre kötelezettséget vállalt, mert csakis így kerülhet le a vízumrendszer feketelistájáról. A román hatóságoknak hatékonyabb védelmi rendszert kell kidolgozniuk az útlevelek esetében. A jelentésben ismét felsorolták a feltételeket, amelyeket Romániának teljesítenie kell, de azt is bemutatták, hogy Bukarest mit ígért, és mit tartott be eddig annak érdekében, hogy a vízumkötelezett országok feketelistájáról lekerülhessen. Június 30-án fogják előterjeszteni a második jelentést, ezután ismét megvitatják a vízumügyet Brüsszelben. - Az Európa Bizottság és az Európa Parlament azt javasolta, hogy a vízumkötelezettséget Románia és Bulgária esetében is töröljék el, azonban egyes uniós országok határozottan ellenzik ezt Románia esetében. Például Németország már kifejtette ilyen irányú fenntartásait. /Előzetes jelentés vízum-ügyben. Továbbra is feketelistán. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./"

"A Romániai Magyar Szó exkluzív interjút készített Markó Béla szövetségi elnökkel. Arra a kérdésre, hogy mit fog tenni az RMDSZ, ha a parlamentben módosítani akarják a földtörvényt, Markó Béla azt felelte: bízik benne, hogy az államfő aláírja, kihirdeti a törvényt, továbbá szerinte a közigazgatási törvény két ház közötti egyeztetése még hátravan, de már nem nyúlhatnak a kisebbségek anyanyelvhasználatával kapcsolatos szakaszokhoz. Markó szerint "legyünk némi türelemmel, lássuk, van-e a kormánynak egyeztetett módosítási javaslata." Markó az államfővel való megbeszélésről elmondta, hogy Ion Iliescuval számos kérdést áttekintettek. Az RMDSZ az idei költségvetéstől azt várja el, hogy az számos regionális gondra megoldást tartalmazzon, hogy a Székelyföld ne legyen mostohagyerek. "Egyébként a skála a Babes-Bolyai Egyetemen belüli magyar vonal bővítésének kérdésétől a magyar nyelvű rádió- és televíziós adásokkal kapcsolatos elképzelésekig terjedt, tulajdonképpen átfogta mindazt, ami az SZDRP-vel kötött megállapodásban szerepel vagy csak elvi szinten, de inkább tételesen." /Gyarmath János: Újabb kihívások előtt az RMDSZ. Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./"

"Febr. 6-án rendkívül feszült légkörben zajlott le az Agache-ügy tárgyalása a bukaresti Legfelsőbb Bíróságon - tájékoztatott a kézdivásárhelyi vádlottak védőügyvédje, Frunda György. Az ügyvéd-szenátor elmondta, fenntartotta védencei fellebbezési folyamodványát, és kérte a bíróságot, mentse fel az érintetteket a halált okozó ütlegelések vádja alól. Mint ismeretes, a kézdivásárhelyi Aurel Agache milicistával a népharag végzett 1989 decemberében. Frunda azzal érvelt, hogy védencei 1989 decemberében forradalmi tettet követtek el, így elfogadhatatlan az 1999 novemberében hozott ítélet. Akkor hét év börtönbüntetésre ítélték Filip Orbán Daniela Kamillát, négy-négy évre Paizs Ottót és Héjja Dezsőt, három év felfüggesztett börtönbüntetést kapott Reiner Anton, és három évre ítélték az alapfokon felmentett Konrád Jánost is. Frunda György fellebbezésük alátámasztásaként a bíróságon kifejtette, nem adatott meg a védelem joga sem törvényszéki, sem táblabírósági szinten. Nem fogadták el a kérésüket, melyben bizonyították, hogy Aurel Agache milicista Kézdivásárhelyen a Ceausescu-diktatúra megtorlásainak jelképe volt, és a népharag végzett vele 1989. december 22-én. Az ügyvéd azt is kifejtette, az ítélet ellentmond az Európai Emberjogi Egyezmény 5-ös és 14-es pontjának. A 14-es pont betiltja az etnikai diszkriminációt, míg az 5-ös pont értelmében elfogadható időn belül kell egy ügyet tárgyalni, a végzetes decemberi események óta pedig 11 év telt el. Frunda György kiemelte azt a tényt is, hogy csak a kézdivásárhelyiek ügyében született eddig ítélet, pedig az ország más városaiban is történt milicistagyilkosság 1989 decemberében. Az ügyvéd elfogadhatatlannak tartja, hogy több százas lélekszámú tömegből emelték ki azt a hat embert, akiket elítéltek. Egyikük az évek során meghalt, Filip Orbán Daniella és Konrád János Magyarországon kért és kapott politikai menedékjogot, Héjja Dezső évek óta ágyhoz kötött beteg, Paizs Ottó és Reiner Anton pedig nem vallotta bűnösnek magát. Frunda György szerint az ítélet diszkriminatív és magyarellenes, hiszen nemcsak az ügyben közvetlenül érintett hat személyt büntette a bíróság, hanem Kézdivásárhely magyar lakosságát nyilvánították bűnösnek. Az ügyvéd beszámolt arról is, hogy az ügyész kérte, a halált okozó ütlegelések vádját minősítsék át különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság vádjára. Javaslatát az Agache család ügyvédje, a Nagy-Románia párti Varzaru is elfogadta. A bíró meghallgatta a védelmet és a vádat, majd visszavonult. /Farkas Réka: A vád súlyosbítását kérték. Felsőfokon tárgyalták az Agache-ügyet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./"

"Borsos K. László, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség megyei alelnöke a napokban beszámolt a szervezet 1996-os megalakulása óta történt változásokról. Elmondta: az RMPSZ-nek köszönhetően 1998-ban egyes tanárok részt vehettek a Bolyai Nyári Akadémia továbbképzésén, valamint magyarországi tanfolyamokon. 1999-től a Beszterce-Naszód Megyei Tanfelügyelőség is elismerte e módszertani továbbképzők hivatalos mivoltát. - A szervezet felvállalta a tankönyvek és munkafüzetek beszerzését, terjesztését, ezzel segítve a vidéki iskolák diákjait is. Januárban a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a magyar Oktatási Minisztérium jutalomban részesítette a Bethleni Iskolát. Borsos K. Lászlót munkásságáért december 20-án Gróf Klebelsberg Kunó díjban részesítette a magyar Oktatási Minisztérium. /Borsos Éva: Izmosodik a pedagógusszövetség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./"

"Febr. 7-én Marosvásárhelyen miniszteri rendelettel felmentették Náznán Jenő agrármérnököt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság vezérigazgatói tisztségéből. Helyébe ideiglenesen Timar Liviu mérnököt, eddigi helyettesét nevezték ki, a kiírandó versenyvizsga megtartásáig. /Felmentették Náznán Jenő vezérigazgatót. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 8./"

"Temesvári napilapjában megjelent vezércikkében (Renasterea Banateana, febr. 6.) a jelenlegi román hatalomhoz közel álló Iosif Constantin Dragan is csatlakozik a közigazgatási törvény kisebbségi anyanyelvhasználatra vonatkozó kitételeit szidalmazók kórusához. Az ország szétdarabolása (Destramarea tarii) című írásában az Olaszországban élő, dúsgazdag, kétes múltú Dragan kijelentette, hogy a nemrég megszavazott törvénytervezet a "Nagy-Magyarországot, kettős állampolgárságot akarók nyomására született meg, és előkészíti a haza feldarabolását, elveszejtését". Szerinte megengedhetetlen a kétnyelvű feliratok (utca- és helységnevek) használata egy szuverén országban, ahol az elnevezések csak a hivatalosak lehetnek. Dragan az Európai Konföderáció mellett foglalt állást, svájci modell szerint. Dragan bizonyára nem tudja, hogy Svájcban egy kicsi nemzeti közösség, a rétoromán is hivatalosan használhatja az anyanyelvét. /Pataki Zoltán: I. C. Dragan és a svájci modell. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./"

"Tordán a dalkör hivatalosan 1872-ben alakult. A tordai Magyar Dalkör az idők folyamán nagyon sok első díjat szerzett. 1969-ben 102 tagja volt. Minden március 15-én Tordán és Aranyospolyánban szerepeltek, ott voltak a Tordával kapcsolatos híres emberek, dr. Tulogdi János, Jósika Miklós és Kőváry László emléktábláinak leleplezésén, továbbá minden egyházi és kulturális ünnepségen. 1994. június 11-én volt a dalkör új zászlójának avatása, amelyen több vidéki dalárda is részt vett. Azonban 2000 áprilisától, Szöcs Sándor karnagy távozásával, a dalkör tevékenysége megszűnt. Új karnagy nincs, és nem tudnak fizetett karnagyot alkalmazni. /Tompa Sándor: A tordai Magyar Dalkör. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./"

"Nagy Olga néprajzkutató idén januárban betöltötte a 80. évét. Változatlanul dolgozik újabb könyvein. Eddig negyven könyve (mese, ifjúsági irodalom, néprajzi munka) látott napvilágot. /Éltes Enikő: Nagy Olga 80 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./"

"Gheorghe Funar polgármester nagyszabású tiltakozó népgyűlés szervezését kezdeményezte Kolozsváron. Febr. 8-i sajtóértekezletén elmondta: a megmozdulásra, amelyre február 17-én vagy 18-án délben kerül sor, meghívta Ion Iliescu államelnököt, Adrian Nastase kormányfőt, az RTDP elnökét, Nicolae Vacaroiut, a szenátus elnökét, Valer Dorneanut, a képviselőház elnökét is. Funar 100 ezer résztvevőre számít, és reméli, hogy "a román nyelv védelmére" összegyűlt tömeget Corneliu Vadim Tudor is megtiszteli jelenlétével. Szerinte az RMDSZ-nek azért sikerül zsarolnia a mindenkori román kormányfőt és államelnököt, mert háta mögött a Nemzetközi Valutaalap áll. A polgármester levelet intézett Ion Iliescu államelnökhöz és Adrian Nastase kormányfőhöz, amelyben arra kéri őket, hogy február 12-ig közöljék vele a népgyűlés számukra megfelelő időpontját. "Ugyanakkor arra kérjük Önöket, szólítsák fel a prefektúrákat, megyei tanácsokat és a Vatra Romaneasca Egyesületet arra, készítsék elő és biztosítsák a szállítást Kolozsvárra mindazoknak a románoknak, akik részt akarnak venni a román nyelv védelmére összehívott történelmi megmozduláson" - áll a levélben. Funar nem tart attól, hogy a népgyűlés során incidensekre kerül sor. - Nem kell félni az 1990-es marosvásárhelyi események megismétlődésére. Ezt még 1918-ban készítették elő. A románoknak nem lesz szükségük védelemre, mi itthon vagyunk és nem tartunk semmitől - mondta Funar. /Kiss Olivér: Kisebbségellenes nagygyűlésre készül a polgármester. Számít a kormányfő és az államelnök részvételére is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./"

"Nemrég a pénzügyminiszter említést tett arról, hogy legalább két hónappal, tehát május végéig elhalasztják a jövedelembevallási határidőt. Birtalan Ákost, a képviselőház szakbizottságának tagja kifejtette, hogy Romániának már régen meg kellett volna érnie arra, hogy a személyi összjövedelmi adót bevezessék. A Világbank már 1995-től támogatja az országot, hogy külföldi szakemberek segítségével kiépíthessék az új adózási rendszert. Úgy tűnik, inkább a kellő akarat hiányzik a bevezetéséhez. /Szükséges a személyi összjövedelmi adó. Birtalan Ákos: A lakosságot nem meggyőzni kell, hanem felvilágosítani. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./"

"Júl. 1-től kezdve a Romániába utazó moldvai állampolgárok kötelesek útlevelet felmutatni a határátkelőknél. Az említett időpontig változatlanul beutazhatnak a személyazonossági okmány alapján. /Kötelező útlevél a moldvaiaknak. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./"

"Szatmárnémetiben három éve van magyar főiskolai tagozat, s állami főiskola, három éve indult be a román-magyar-német tagozattal működő közigazgatási főiskola, s immár második tanévét kezdte a magyar tanítóképző-angol nyelv kar. Ez utóbbi tanulmányi aligazgatója dr. Bura László, az ismert tanár, közíró, nyelvész, helytörténész. A tanítóképző főiskola is a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett kara, vagy ahogy hivatalosan nevezik: egyetemi kollégiuma. Remélhetőleg magyar felirat is lesz az épületen, a diákok nagy többsége magyar, a közigazgatási kar német szakára is elsősorban magyar fiatalok járnak. Az épületben hideg van, a cserépkályha alig fűthető, a számítógépet és nyomtatót még nem használhatják, mert nincs kifizetve, nem köthetik be, jóllehet még novemberben felküldték a számlát Kolozsvárra, de azóta sem utalták át a pénzt, noha az egyetemmel egyetértve vásárolták a gépet. Minden apróságért fel kell utazni Kolozsvárra, a nyomtatványokért is. Olyanokért is, amelyeket itt lehetne sokszorosítani, de az egyetem nem engedi. Az utazást viszont nem fizetik ki. A legnagyobb baj, hogy nincs tankönyv. A tanárok maguk írják a jegyzeteket. Már nyomdában a román és a magyar irodalom, a gyermekirodalom, a magyar nyelv és a képzőművészeti módszertan útmutatója, a pedagógia és a matematika útmutatója. A nyíregyházi főiskola adománya megvetette a főiskola könyvtár alapját. Nyolcvanöt tanító, óvónő, illetve középiskolai végzettséggel tanító felvételizett sikerrel a távoktatásra. Fizetni kell, 150 dollárt egy félévre, de vállalják. Ez nagyon fontos, mert Szatmár megyében több mint száz szakképzetlen tanító oktatja elemiben a magyar gyermekeket. Jól alakul a tanári kar összetétele: rövidesen fél tucat oktatónak lesz doktori címe. Lovas János a napokban védte meg doktori dolgozatát, a magyar tanításának módszertanát tanítja. Közel a doktori címhez Végh Béla (gyermek- és ifjúsági irodalom), Hadházi József Attila angol, Szabó Thalmayer Noémi pedagógiai, Ács Emőke lélektan és Baranyi Tünde matematika szakos előadó. A többi tíz tanár, köztük az ismert szatmári képzőművész, Muhi Sándor I. fokú képzettséggel rendelkezik. /Sike Lajos: Főiskola a József főherceg laktanyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./"

"A Te házadat szentség illeti, Uram, örök időkre címmel fotókiállítás nyílt febr. 8-án Csíksomlyóban, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. S. Sebestyén József Kós Károly-díjas építész, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának műemlékvédelmi referense felvételein Csík, Gyergyó, Udvarhely és Háromszék több katolikus temploma látható. /Kiállítás Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./"

"Déván az Eminescu-Petőfi Általános iskolában febr. 7-én tartották meg az idei Vörösmarty Mihály-szavalóverseny körzeti is szakaszát. A rendezvényen dévai és vajdahunyadi tanulók vettek részt. /Gáspár-Barra Réka: Vörösmarty-szavalóverseny Déván. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./"