Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1992. szeptember 11.
Traian Pascu, a munkanélküliek országos szakszervezetének alelnöke szept. 10-én éhségsztrájkba kezdett Tőkés Lászlóval való szolidaritásból. /Magyar Nemzet, szept. 11./
1992. szeptember 11.
"Ion Iliescu elnök Franciaországot, Spanyolországot és Olaszországot érintő körútjára /szept. 11-14./ indult. Iliescu Mitterand elnökkel találkozott volna 11-én Párizsban, azonban "időhiány" miatt törölték ezt a megbeszélést. A francia hírügynökség néhány órával korábban még a bukaresti francia nagykövetségre hivatkozva azt közölte, hogy Mitterand fogadja Iliescut. /MTI, Magyar Hírlap, szept. 11./"
1992. szeptember 16.
"Domokos Gergely elítélően emlékezett a Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ majd egy évtizedes tevékenységére, melyet kommunista szervezetnek minősített. Nagyon sok adatot említett tanulmányában. Az "önjelölt madoszista MNSZ-vezetőség az egész romániai magyarság érdekképviseletét" hangoztatta. Az eltérő nézetekkel szemben türelmetlenek voltak. A magyarság intézményeit bekebelezték, beolvasztották az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület szervezeteit. - Az MNSZ volt az egyetlen engedélyezett magyar érdekvédelmi szervezet, így aki tevékenykedni akart a magyarság érdekében, az kényszerűen csatlakozott. Domokos megemlékezett az MNSZ 1945. nov. 15-18-a között Marosvásárhelyen tartott ún. "százas" intézőbizottsági üléséről, ahol a nagy vihart kavart nyilatkozott tették: "Tudatában vagyunk annak, hogy az erdélyi nemzetiségi kérdés megoldása nem határkérdés..." stb. Ezt a nyilatkozatot a párizsi békeszerződési tárgyalásokon a román delegáció érvként használta fel: Tatarescu külügyminiszter idézett ebből a nyilatkozatból. Domokos felidézte a Román Szociáldemokrata Párt 1945 decemberében Kolozsváron megalakult Országos Magyar Bizottságának kiáltványát, ebben elutasították azt a romániai politikát, amely megalkuvásokkal próbál egy nemzetiségi demokratikus tömeget képviselni. A bizottság Erdély nemzeteinek békés egymás mellett élését a svájci mintára kantonális módon látta biztosítottnak. - A másik csoport egyetemi tanárokból, szakemberekből állt: 1945 december elején Kolozsváron tanácskozott Venczel József, Nagy Géza, Buza László egyetemi tanárok, Lakatos István szociáldemokrata vezető, Korparich Ede, a Kaláka Szövetkezeti Központ vezetője, Szász Pál, az EMGE vezetője és Juhász István teológiai tanár. Megbízták Buza László nemzetközi jogászt, készítsen memorandumot, melyben bizonyítsa be, hogy a marosvásárhelyi kiáltvány csak a magyar kommunisták nyilatkozata volt, akik nem képviselik az egész magyarságot, Venczel József pedig készítsen térképet az 1910-es népszámlálás alapján, mert ők az erdélyi magyarság jövőjét Erdély kettéosztásában látták. Az elkészült memorandumot kijuttatták Párizsba. Aláírói: Márton Áron püspök, Szász Pál, Korparich Ede, Lakatos István és Vásárhelyi János református püspök. 1946. ápr. 29-én újabb megbeszélést tartottak és Teleki Géza segítségével eljuttatták az angol és amerikai külügyminiszterhez memorandumukat. - Az MNSZ-en belül kitört a "lázadás" a vezetőség ellen, először Kolozsváron, 1946. jan. 28-án, majd Székelyudvarhelyen, 1946. jún. 30-án, az MNSZ-kongresszuson. - Az MNSZ átalakulását mutatta, hogy Kacsó Sándor, aki 1947-ben Kurkó Gyárfás utóda lett az MNSZ-ben, az MNSZ 1948 júliusi országos értekezletén kijelentette: "Sérelmi politikával a sovinizmust, a reakciót szolgálnánk." 1948 augusztusában a bukaresti MNSZ-központ körlevelet adott ki, utasította a megyei szervezeteket, hogy egyéni sérelmeket, kérelmeket a jövőben ne terjesszenek be a központnak. - Az MNSZ kivette részét a tisztogatásokban is, melyet Luka László A romániai magyarság útja /Igazság, Kolozsvár, 1947. máj. 22./ című cikke indított el. Balogh Edgár már máj. 26-án válaszolt erre "Tisztító önvizsgálat ideje jött el" címen. Bányai László, Kacsó Sándor és a Czikó testvérek rendre sürgették a tisztogatást. 1948. dec. 12-én megjelent a Román Munkáspárt Központi Vezetősége Politikai Irodájának határozata. Ebben megállapították: "A magyar nacionalista polgárság maradi szelleme és elszigetelődési irányzata még most is érezhető egyes kulturális és gazdasági intézményekben." Mindezek a vádak annak ellenére hangzottak el, hogy már 1946-47-ben eltávolították a "reakciós" Szász Pált, Szász Istvánt, György Lajost stb. Letartóztatták Kurkó Gyárfást, Méliusz Józsefet, Demeter Jánost, Csőgör Lajos rektort. - 1952-ben Kacsó Sándor lemondott, az MNSZ vezetőségét Bányai László, Takács Lajos és Juhász Lajos képviselték, az MNSZ utolsó kinevezett elnöke Ottrok Ferenc lett. 1953 tavaszán kimondták az MNSZ önfeloszlatását. /Domokos Gergely: "Tisztító önvizsgálat ideje jött el..." /A Magyar Népi Szövetség és a romániai magyar kisebbség 1944-1953 között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./"
1992. szeptember 16.
"Júliusban és augusztusban több csoportban működött tábor Székelyudvarhely mellett, a város ifjúsági lelkészének, Dobai Lászlónak szervezésében. Szórványterületre látogattak augusztus elején a Kolozsvár-felsővárosi gyülekezet fiataljai, a Sajó mente egyik elnéptelenedő gyülekezetében, Sajóudvarhelyen vertek tábort egy héten át, innen járták be a vidéket. Az Erdélyi Református Egyházkerület anyagi támogatásával két és fél hónapig sátoroztak fiatalok a Szászváros melletti hívek nélkül maradt algyógyi lelkészotthonban. Az utolsó csoportban kolozsvári fiatalok voltak együtt 19 luizikalagori csángó, továbbá 20 fogarasi és környéki, valamint 20 bürkösi és szentágotai ifjúval. A reformátusokkal a jelen levő lelkészek foglalkoztak, a katolikusokkal pedig Keresztes Albin szászvárosi ferences atya. Augusztusban a Margitta melletti Apátkeresztúron üdülhettek fiatalok. - Elgondolkodtatóak az egyik kisfiú romlott nyelvű, ám mintha nyelvemléket idéző sorai: "Nodon sepen cosonun hod mii Ormenesi és Cotonai dermecheh it tonulhatunc Opad ceresturon enechelni is imadchozni modorul..." /Vetési László? Enechelni is imadchozni modorul... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./"
1992. szeptember 17.
Temesváron a tüntetők 500 fős csoportja lehurrogta, kifütyülte a kampánykörútja során a szept. 15-én a városba érkező Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert. A tüntetők elől az ortodox templomba menekült a polgármester. Ekkorra mintegy 3000 fős tömeg vette körül a templomot. Karhatalmi erősítés érkezett, úgy tudták csak kimenteni Funar polgármestert. A Románok Nemzeti Egységpártja nevében Ion Gavra képviselő, Funar kampányfelelőse kirohanásában magyar többségűnek minősítette a támadók csoportját. A Temes megyei rendőrség megkezdte a nyomozást, sikerült azonosítaniuk néhány tüntető személyt. A rádióban beolvasott névsorban szerepel dr. Bárányi Ferenc képviselő, aki meglepődött a hír hallatán, hiszen az incidens idején nem is tartózkodott a helyszínen. A szept. 16-i kolozsvári lapokban az állt, hogy letartóztatták a képviselőt, ez sem felelt meg a valóságnak. /Magyar Nemzet, szept. 17./
1992. szeptember 17.
"Szemkovics Aristotel román férfi elmondta az újságírónak, miért kell menekülnie: a Ceausescu-rendszer idején többször bevitték a Securitate emberei és megverték, bebörtönözték. A rendszerváltás után újra felkereste Ionescu volt szekus, aki pénzt ajánlott neki, hogy vegyen részt a kormánypalota "ostromában". Nem vállalta. 1992-ben ismét felkereste Ionescu, annak ellenére, hogy lakást változtatott. Dollárt ígért, arra kérve Szemkovicsot, hogy lépjen be az RMDSZ-be és a választások előtt dobjon egy Molotov-koktélt a Front vagy egy másik párt székházára. Nem tette meg, ellenben Magyarországra jött, egy menekülttáborba. Itt is felkereste egy Nicolae nevű ezredes, 29 ezer lejt adott neki azzal, hogy szolgáltasson információkat a táborról.../Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./"
1992. szeptember 18.
"Funar korteskörúton járt Temesváron, ahol ilyen jelszavakkal fogadták: "Tűnj el innen, te fasiszta!" "Ki a Funar szekusaival!" Funar az ellene tüntetők elől a templomba menekült. /Németh Júlia: "Tűnj el innen, te fasiszta!" = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ A Román Nemzeti Egységpárt szept. 17-én kiadott közleményében merényletnek minősítette elnökjelöltjével, Funarral szemben a Temesváron történt incidenst és a Demokratikus Konvenciót vádolta a történtekért. A "felbujtók és agresszorok között" volt - a közlemény szerint - Bárányi Ferenc, az RMDSZ egyik képviselője is. /MTI/ Funar az Adevarulnak adott nyilatkozatában azt állította, hogy Temesváron az ellene tüntetők kövekkel, botokkal érkeztek, és a tiltakozók között voltak a Magyarországról autóbusszal érkezők is. Funar szerint ezután a kormánynak el kell rendelni a magyar állampolgárok vízumkötelezettségét. /Adevarul, szept. 17., Magyar Hírlap, szept. 18., Népszava, szept. 18./"
1992. szeptember 18.
"A "zsidó szabadkőművességtől" kívánja megtisztítani az országot a Romania Mare lappal azonos szellemű Europa hetilap főszerkesztője, Ilie Neacsu, a Romania Mare Párt szenátorjelöltje. /Magyar Hírlap, szept. 18./ "
1992. szeptember 24.
Szept. 24-én Keszthelyi András pécsi egyetemi oktató édesapja kocsijával Romániába akart utazni. A román határőrizetei szervek arra hivatkozva, hogy a kocsi nem az övé, megtagadták a beléptetését. Szóváltás kerekedett köztük, a román határőrök megpróbálták őt és útitársát kirángatni az autóból. Az útitárs gázt adott, magyar területre érve beszámoltak a történtekről. A magyar határőr felszólította őket a visszatérésre azzal, hogy biztonságukat személyesen szavatolja, velük lesz az eljárás során. Amint visszaértek román területre, Keszthelyi Andrást bevitték egy szobába, ahol öt egyenruhás megverte, majd bepecsételték útlevelébe, hogy egy évig nem léphet be Románia területére. Ide nem kísérte el a magyar határőr, majd a magyar határőröktől azt a tanácsot kapta, hogy forduljon a Külügyminisztériumhoz. Keszthelyi András Kolozsvárról települt át Magyarországra, előzőleg az Ellenpontok című erdélyi szamizdat munkatársa volt. 1982-ben őrizetbe vették, majd rákényszerítették, hogy hagyja el Romániát. Feltartóztatása esetleg nem pusztán autótulajdonlási kérdés volt. /Beszélő (Budapest), okt. 10./
1992. szeptember folyamán
Megjelent az Arménia, alcíme szerint: Magyarörmény időszaki szemle. Sok évtizednyi szünet után újraindul az Arménia, az erdélyi örménység fóruma. A pápa idén márc. 1-jén beiktatta az erdélyi katolikus örmények apostoli kormányzóját Jakubinyi György segédpüspök személyében. - A kiadvány szerkesztője Keresztes Zoltán (Kolozsvár). /Arménia (Kolozsvár), szept./ Keresztes Zoltán a lap mindenese, elkezdte az erdélyi örmények történetét közölni, melyet folytatni fog. Antikváriusként ismert volt a diktatúra idején. Az 1989-es fordulat után keresztrejtvény-újságot adott ki - 1991-ben - Keresztes Zoltán Keresztrejtvényei címmel.
1992. október 3-4.
Nem történtek szembeszökő törvénytelenségek a választáson, állapította meg Domokos Géza, azonban feltűnően sok az érvénytelen szavazat, megközelítőleg másfél millió, túlzottan magas az idegenben szavazók száma is. Az érvénytelen szavazok nagy száma miatt a Demokratikus Konvenció hivatalosan tiltakozott. - Az Iliescu-szárnyat a kevésbé tájékozott falusi lakosság segítette győzelemre. - Az RMDSZ megismételte 1990-es választási eredményét. - Az RMDSZ-nek meg kell újulnia, fel kell vállalni a romániai magyar társadalom valamennyi problémáját. Be kell következni a platformosodásnak, eszmék és gondolatok nyílt ütköztetésének. Új vezetésre, megújított programra van szüksége az RMDSZ-nek. Domokos Géza az RMDSZ legközelebbi kongresszusa után visszalép a politikai életből. /Kiss Zsuzsa: Beszélgetés Domokos Gézával, az RMDSZ elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3-4./
1992. október 6.
Adrian Nastase külügyminiszter szerint az amerikai döntés /a legnagyobb kedvezmény megadásának elutasítása/ miatt idegengyűlölet kaphat lábra Romániában. /Magyar Hírlap, okt. 6./
1992. október 7.
Idén nem cirkáltak állig felfegyverzett kommandósok október 6-a alkalmából Aradon. Tokay György RMDSZ-képviselő mondott beszédet, majd Cristea Ilia aradi alpolgármester, Tokay György, Szőcs Géza RMDSZ-alelnök, Borbély Imre és Verestóy Attila az RMDSZ elnöksége nevében, a magyar kormány nevében Kodolányi Gyula államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatala nevében Bálint-Pataki József főtanácsos megkoszorúzták a 13 aradi vértanú emlékhelyét. Jelen volt több megyei RMDSZ-küldöttség, a Kölcsey Egyesület /Arad/, a Jelen aradi napilap szerkesztősége, az EMKE és más szervezetek képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ Kodolányi Gyulát a román határon figyelmeztették, hogy az elnökválasztás idején a román nép érzékenységét sérti a magyar kormányszintű koszorúzás. Ezért Kodolányi Gyula államtitkár csak az RMDSZ-székházban mondott el néhány gondolatot beszédéből. /Magyar Hírlap, okt. 7., Népszava, okt. 7./
1992. október 8.
Az EMKE sokrétű tevékenységét ismertette a szervezet elnöke, Dávid Gyula. /Új Magyarország, okt. 8./
1992. október 9.
Okt. 6-án közzétették a parlamenti választások végeredményét, okt. 9-én pedig a parlamenti mandátumok elosztását : a képviselőházban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja kapta a szavazatok 27,72 %-át /117 mandátum/, a Demokratikus Konvenció 20,01 %-ot /82 mandátum/, a Nemzeti Megmentési Front 10,18 %-ot /43 hely/, a Román Nemzeti Egységpárt 7,72 %-ot /30 hely/, az RMDSZ 7,46 %-ot /811 290 szavazattal/ /27 hely/, a Romania Mare Párt 3,90 %-ot /16 hely/ és a Szocialista Munkapárt 3,04 %-ot /12 hely/ nyert el. A szenátusban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja 28,29 %-ot kapott /49 szenátor/, a Demokratikus Konvenció 20,16 %-ot /34 szenátor/, a Nemzeti Megmentési Front 10,39 %-ot /18 szenátor/, a Román Nemzeti Egységpárt 8,12 %-ot /14 szenátor/, az RMDSZ 7,58 %-ot /831 469 fő/ /12 szenátor/, a Romania Mare Párt 3,85 %-ot /5 szenátor/, a Román Demokrata Agrárpárt 3,31 %-ot /5 szenátor/, a Szocialista Munkapárt pedig a szavazatok 3,19 %-át szerezte meg /5 szenátor/. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyar Lajos /Kovászna/, Markó Béka, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Béres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
1992. október 9.
Újvárossy Ernő építészre, a temesvári forradalom első áldozatára emlékeztek szept. 24-én Temesváron, Tőkés László püspök jelenlétében. Újvárossy áldozatvállalásáról beszélt Borbély Imre és Balaton Zoltán presbiter a temetőben, mindketten az elhunyt volt harcostársai. Újvárossy Ernő halála rejtélyes, tisztázatlan a mai napig. Rá akarták venni arra, hogy keverje bele valamilyen törvénytelenségbe Tőkés Lászlót, hogy eljárást indíthassanak ellene. Újvárossy Ernő ezt megtagadta. 1989. szept. 12-én otthonról elindult, de munkahelyére nem érkezett meg. Másnap egy fiatalember a városszéli erdőben ráakadt holttestére. Az orvosi jegyzőkönyv szerint a halál oka gyógyszermérgezés. Temetésén fényképezték a temetőbe érkezőket, majd behívták őket a Securitatera és kérdezgették őket, mi a véleményük a halálesetről. 1990 őszén levél érkezett a református templomba, melyben egy nő leírta, hogy ő annak a fiatalembernek az édesanyja, aki a holttestre rátalált. A fiatalember eltűnt. A levél íróját nem sikerült azonosítani. - 1990 tavaszán Újvárossy Ernő legjobb barátja, Toszó Árpád lett merénylet áldozata. Valahol leütötték és valaki kórházba vitte, nem tudni, ki. Toszó súlyos agysérülést szenvedett. Bár még egy évid harcoltak érte az orvosok, emlékezetét nem nyerte vissza. A merénylet körülményei tisztázatlanok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
1992. október 9.
"A budapesti Erdélyi Magyarság folyóirattal rendkívül sokat foglalkoznak a román sajtóban, dühödten támadják cikkeit a román újságok, de a román politikusok is. Irányított kampányról van szó, ezt mutatja az azonos idézetek és kommentárok gyanús egybecsengése. Barabás István bemutatta, hogyan sorakoztak a román sajtóban a folyóiratot elítélő cikkek. Silviu Achim: Az Erdélyi Magyarság határozottan megy a maga útján /Adevarul, máj. 29./. Ebben a szerző elsősorban Jónás Endrének a dákoromán kontinuitás-elméletét cáfoló írása miatt háborodott fel. Ion D. Goia /Flacara, jún. 3./ vezércikkében azt állította, hogy a romániai magyar kisebbség örökös elégedetlensége az Erdélyi Magyarság manipulálásának következménye. Az akkor második legnagyobb példányszámú bukaresti napilap, a Tineretul Liber következett: jún. 5-i számában Ioan Lascu Magyarország meg akarja nyerni az első világháborút cikke szerint világszerte évi 1500 irredenta kiadvány jelenik meg Románia ellen. Írásában Jónás Endrének az Erdélyi Magyarság 9-es számában a dákoromán kontinuitás-elméletét cáfoló tanulmányát támadta /ugyanazokkal az idézetekkel, mint előbb az Adevarul/. Jún. 10-én újra az Adevarulban Silviu Achim az Erdélyi Magyarságból Habsburg Ottót idézte, aki egyetért Erdély föderalizálásával. A Romanul hetilap jún. 4-i számában két cikk is támadta a folyóiratot Petre Valeriu és Sorin Petrescu tollából. Jún. 15-én a Libertateaban Dorin Suciu budapesti tudósításából megtudhatjuk, milyen keserűséget okoznak neki olyan sovén, szélsőjobboldali irredenta-revizionista kiadványok, mint a Szent Korona, a "Hunya" és "Erdélyi Magyarország" /így!/. A Hunya Hunnia akar lenni. Jún. 15-én a Romanulban Doru Rotaru Zadar Miklós "határtalan arcátlanságát" leplezi le az Erdélyi Magyarság 10-es számából, ahol az inkriminált szerző abszurdnak minősíti a dákoromán kontinuitást. A Romania Mare szélsőséges hetilap jún. 26-i számában Armand Nicolau szintén kikelt a folyóirat egyik cikke ellen. Júliusban a Romanul 27-es számában Sorin Petrescu felhívta a figyelmet arra, hogy az Erdélyi Magyarság szerzői között sok romániai magyar szerző van. Adrian Paunescu hetilapjában /Totusi Iubiera, júl. 23./ Hajdu Győző, a lap munkatársa felhívta a figyelmet a készülő Erdélyi Világtalálkozó hallatlan veszélyére, Zolcsák Istvánnak, az Erdélyi Világszövetség brazíliai társelnökének nyilatkozatára, amelyet az Erdélyi Magyarság is közölt. Júl. 25-én a Romania Mare hetilapban Furo Iuliu Ioan a nyilvánvalóan románellenes Erdélyi Magyarság ellen emelt szót, a kiadvány "gazembersége és alattomossága minden mértéket meghalad, amikor a 10-es számban bizonyos Zadar Miklós tagadta a dák-római kontinuitás elméletet". Júl. 28-án a Romanulban Petre Valeriu "tiszta revizionizmusnak" könyvelte el az Erdélyi Magyarságot. A Totusi Iubiera (Bukarest) júl. 30-i számában Hajdu Győző Irredenta ugatás és böfögés címmel Beke Györgyöt támadta az Erdélyi Magyarságban napvilágot látott írása miatt, mert nem nevezte fasiszta tettnek a bécsi döntést, ugyancsak elmarasztalta Jónás Endrét, akinek szintén ebben a folyóiratban publikált cikke a népszámlálásról nem egyéb, mint "RMDSZ-ugatás". A Romanul aug. 3-i számában Sorin Petrescu kelt ki az Erdélyi Magyarság ellen, majd közölt egy magyarellenes kiáltványt. Raoul Sorban hetilapja, a Timpul aug. 4-i száma fenyegető szalagcímmel újraközölte az Erdélyi Magyarság júniusi különszámából Jónás Endre terjedelmes cikkét Romániáról, az utolsó gyarmati birodalomról. A Romania Mare aug. 21-i számában jelent meg Furo Iuliu Ioan cikke: szerinte az Erdélyi Magyarság júniusi különszámában gazemberek, haza- és nemzetárulók intéztek támadást Románia integritása ellen. Amennyiben a román kormány nem intézkedik, ő, mint magyar nemzetiségű román állampolgár a nemzetközi szervezetekhez fordul, hogy rámutasson, milyen alattomos terveket táplál Magyarország. Az aug. 17-i Romanulban két cikk is foglalkozott az Erdélyi Magyarsággal: Petre Valeriu szerint Kreczinger István főszerkesztő nyilatkozata /a békeszerződések alapján létrejött államok széthullásáról/ puskaporszagot áraszt, Sorin Petrescu pedig Pomogáts Béla tanulmányát irredentának minősítette. A Timpul aug. 25-i számában Adria Rizea főszerkesztő feltette a kérdést, ki fedezte az Erdélyi Magyarság különszámának költségeit. Ugyanebben a számban Horea Brestoiu megállapította: "A régi és mai hungarizmus, ez a hivatásos agresszor eszeveszett orkán dühével sújt le Románia. Úgy véli, elérkezett a hazánk elleni roham végső pillanata." Aug. 28-án a Romania Mare közölte, hogy más nemcsak Romániában, hanem Londonban is olvassák az Erdélyi Magyarságot, ugyanis "dr. Michel Titus" kirohant a budapesti folyóirat ellen. A durva, primitív fogalmazásból, abból, hogy ismét intézkedéseket sürget, feltételezhető, hogy a "londoni" szerző nem más, mint Furo Iuliu Ioan. /Barabás István: Az akció fedőneve: "ERDÉLYI MAGYARSÁG". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./"
1992. október 10.
Nemsokára megjelenik Csiha Kálmán püspök Fény a rácsokon /Börtönévek vallomása/ című könyve a Református Zsinati Sajtóiroda (Budapest) kiadásában. Ez az első olyan dokumentumértékű emlékirat, amely a diktatúra idején ártatlanul börtönbe vetettek sorsáról számol be. - Csiha püspök sürgette, hogy a börtönviselt lelkipásztorok, volt politikai foglyok írják meg meghurcoltatásuk adatolt leírását, egy kiadandó Fehér könyv számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
1992. október 13.
"Az elnökválasztás végleges eredménye: a szavazópolgárok 73,2 százaléka járult urnához, Ion Iliescu a szavazatok 61,43 százalékát, Emil Constantinescu pedig 38,57 százalékát tudhatja magáénak. Constantinescu a 42 választási kerületből tízben győzött, ezek kizárólag erdélyi megyék: Arad, Brassó, Kolozs, Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár, Szeben és Temes megyék. /Magyar Nemzet, okt. 13./ Iliescu megválasztása szentesíti a parlamenti választások nyomán körvonalazódó balratolódást. A szélsőséges körök szerint Romániának nincs szüksége a Nyugatra, mert az a nemzeti identitás föladását jelentené. Ezt fejtegette Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke, hangsúlyozva, hogy vissza kell fogni a "nemzetellenes reformokat", így azután a románság "méltó módon, saját uraként élhet hazájában". Az ellenzéki erőket egyesítő Demokratikus Konvenció elnöke, Corneliu Coposu keserűen fogalmazott: "A románság egy része megszokta a rosszat" /Bogdán Tibor, Bukarest: Iliescu másodszor is befutott. = Magyar Hírlap, okt. 13./"
1992. október 14.
Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke cáfolta a Meridian román lap megállapítását, hogy a kárpótlásban csak a magyarok részesülnek, ellenkezőleg: a törvény mindazokra a volt magyar állampolgárokra - tehát román nemzetiségűekre is - vonatkozik, akik a második bécsi döntés értelmében magyar állampolgárokká váltak és a magyar hadsereg tagjaiként estek szovjet fogságba, vagy egyéb jogcímen jogosultak a kárpótlásra. Sepsey Tamás látogatását előre jelezte a román félnek. Nagyváradon, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Csíkszeredán és Székelyudvarhelyen adott az 1992. évi XXXII. törvényről tájékoztatást. /Magyar Hírlap, okt. 14./
1992. október 15.
Tempfli József nagyváradi katolikus püspök - hasonlóan Tőkés Lászlóhoz - nem ért egyet Pálfy G. István leváltásával, mert Chrudinák Alajossal ők tartották az erdélyiekben a lelket. Tiltakoznak az effajta lépések ellen. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke pedig kijelentette, hogy kettejüket ugyanazok támadják, mint régebben, a kommunizmus idején. /Magyar Fórum, okt. 15./
1992. október 16.
Temesváron az egyetem Filológia Kara harmadik éve próbálkozott idegen nyelv-magyar szak, közvetve a magyar tanszék beindításával. Ehhez legalább hét hallgatóra lenne szükség, azonban ennyien nem jelentkeztek, mondta el Bálint István rektor-helyettes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
1992. október 20.
Okt. 3-4-én tartották meg Dicsőszentmártonban Sipos Domokos centenáriumi rendezvény-sorozatát. A megnyitón felszólalt Popa Octavian, a város polgármestere, Tófalvi Zoltán, az EMKE országos alelnöke. Sipos Domokos /1892. aug. 4. - 1927. nov. 24./ földi maradványait az egykori sírból a temető központi részében kialakított új sírba helyezték és felavatták síremlékét is. A sírnál Oláh Tibor kritikus, a Kemény János Társaság /Marosvásárhely/ elnöke és Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala nevében mondott beszédet. Több szervezett koszorúzott a sírnál, köztük Kovács István, a Sipos Domokos Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke. Másnap, okt. 4-én az unitárius templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd felavatták Sipos Domokos mellszobrát. Beszédet mondott Dávid Gyula, az EMKE elnöke, Markó Béla költő, RMDSZ-szenátor és Hunyadi László szobrászművész, a szobor alkotója. A rendezvény szóvivője Puskás György, a Sipos Domokos Művelődési Egyesület elnöke volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1992. október 20.
Iliescu elnök okt. 19-én találkozott a pártok képviselőivel, az RMDSZ-t Tőkés László tiszteletbeli elnök és Tokay György, a képviselőcsoport ideiglenes elnöke képviselte. Ez volt az első személyes érintkezés Tőkés László és Iliescu között a püspök éhségsztrájkja óta, megoldás nem született. Iliescu tájékozódó jellegűnek minősítette a megbeszélést. /Magyar Nemzet, okt. 20./
1992. október 22.
"A Magyar Narancs hetilap megtámadta Tőkés Lászlót: "ismét beavatkozik Magyarország belügyeibe. Ezt tette már a taxisblokád idején..." és ezt teszi most, amikor "saját különbejáratú médiaháborújával foglalkozik..." /Gerlóczy Ferenc: A prédikátor és a bojkott. = Magyar Narancs, okt. 22./ A pápa látogatása idején pápaellenes mellékletével hírhedtté vált Magyar Narancs most Tőkést támadja - feljelentés értékű cikkel. Tőkés László püspök előzőleg kiállt a Panoráma és Chrudinák mellett. "
1992. október 22.
A kommunista diktatúra idején nem hívhattak össze lelkészértekezleteket. Két éve újra megtartják ezeket az összejöveteleket. Az Erdélyi Református Egyházkerület tavaly rendezte meg az első értekezleteket Kolozsváron, majd Brassóban. Most pedig okt. 14-15-én Marosvásárhelyen tartották meg az egyházkerület telkes körű lelkészértekezletet, amelyen Csiha Kálmán püspök elnökölt, 230 lelkipásztor volt jelen. Igét hirdetett dr. Kozma Zsolt országos értekezleti elnök. Négyéves ciklusra megválasztották a vezetőséget. Az egyházkerületi értekezleti elnök ismét dr. Bustya Dezső marosvásárhelyi lelkész lett, titkárnak Jenei Dezső petrozsényi lelkészt választották. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
1992. október 24-25.
"Csutak István korábban /okt. 12-én/ a bukaresti Evenimentul Zilei napilaphoz fordult, hogy sürgősen nyilvánosságra hozza: Verestóy Attila és néhány "kormánypárti", Domokos Géza körül csoportosuló RMDSZ-szenátor és képviselő okt. 8-án titkos tárgyalást folytatott Ovidiu Sincai úrral, a Nemzeti Megmentési Demokrata Front alelnökével az RMDSZ esetleges részvételéről az új kormány megalakításáról. A titkos tanácskozást Domokos Géza és Verestóy Attila kezdeményezte, részt vettek a szenátorok közül: Markó Béla, Szabó Károly, Csiha Tamás, Buchwald Péter /jelölt/, a képviselők közül pedig Madaras Lázár, Nagy Benedek, Borbély László, Tokay György, Kerekes Károly és Antal István /jelölt/. Csutak István feltette a kérdést: ha valóban nyilvános megbeszélés volt, miért nem tudott róla mindegyik RMDSZ-képviselő, illetve szenátor vagy az RMDSZ két alelnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./"
1992. október 24-25.
Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke az Evenimentul Zileinek tett nyilatkozatában kijelentette: ha bebizonyosodik, hogy az RMDSZ egyes vezetői tárgyaltak a Nemzeti Megmentési Demokrata Fronttal, akkor az illetőket el fogják távolítani az RMDSZ-ből. /Evenimentul Zilei (Bukarest), okt. 23, idézi: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./
1992. október 27.
"Az RMDSZ nyilatkozatot adott ki a nemzeti kérdésről. A romániai magyarság államalkotó tényező, a román nemzet egyenjogú társa. A nyilatkozat szerint: "Kötelességünk felmutatni azt a megoldást, amely számunkra és az ország számára is kiút ebből a válságból. Az etnikai, vallási közösségek autonómiája Erdély múltjának szerves része, idéznénk a szász közösségek közel nyolcszáz éves önkormányzati gyakorlatát, és ugyanez fogalmazódott meg az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban. Állítjuk, hogy ez az út a belső önrendelkezés útja. A belső önrendelkezési elv ugyanakkor egyetemlegesen is előre mutat, hiszen számos, már létrejött vagy most alakuló közösségi önkormányzat utal arra: Európa működő demokráciájában ez a gyakorlat sikeres" A közösségek önkormányzata hozzájárul a demokratizáláshoz. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./"
1992. október 27.
Az RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott a 28/3096-os számú, okt. 9-i keltezésű külügyminisztériumi átiratban foglaltak ellen, amely kötelezi a helyi intézményeket, hogy csak a külügyminisztérium jóváhagyásával érintkezzenek külföldi hivatalos személyekkel és hatóságokkal. Ez az átirat megsérti a helyi autonómiának a 69/1991-es törvényben kimondott alapelveit és felidézi azt a korszakot, amikor az állampolgároknak minden külföldi kapcsolatukról számot kellett adniuk. Ez az eljárás alkotmányellenes. Elfogadhatatlan, hogy megszüntetik az Erdély megnevezés használatát. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./ A 28/3096-os átirat szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./