"A jún. 4-én Kolozsvárra látogató Iliescu elnököt füttykoncerttel fogadták és királypárti jelszavakat skandáltak az emberek. Iliescu rövid történelmi fejtegetésében beszélt az "erdélyi románok ősi jogairól" is. Funar polgármester nacionalista kirohanásra ragadtatta magát: kérte az államelnököt, hogy a Magyarországról érkező turistákat a legszigorúbb vámnak vessék alá, vezessék be a turistavízumot Magyarországgal kapcsolatban, a magyar nyelvű tévéadást románul feliratozzák és követeljék vissza Budapesttől az 1937 és 1945 közötti évekből származó erdélyi dokumentumokat. Az RMDSZ tevékenységének célja Erdély, állította Funar. A 85 magyar nyelvű újság és folyóirat, amelyeket a Soros Alapítvány pénzel, hamis képet fest a román valóságról és ezt a képet Budapesten keresztül elterjesztik az egész világban. Az RMDSZ aktív részvételével 1990. márc. 15-én Kolozsváron román tanulókat és tanárokat kidobtak egyes iskolákból. Funar nem engedi meg a magyar iskolai szeparatizmust, Kolozsváron nincs magyar iskola. - Állandóan uszítanak, sorolta a magyarok bűneit Funar: kétnyelvű cégtáblákat tettek ki, ezért megbírságolta őket. A polgármester elrendelte, hogy a város területén csak a hivatalos nyelven, románul jelenhetnek meg plakátok. Funar nehezményezte, hogy Kolozsváron 72 magyar szervezet működik. Elmondta, hogy betiltott egy rendezvényt a városban, amely az önkormányzásról szólt, amelyet budapesti és holland alapítványok szerveztek volna. Ez nagy port vert fel a sajtóban. Iliescu elnök beszédében kitért a nemzetiségi kérdésre. A körülmények kedvezőtlenek, jelentette ki, a gazdasági-társadalmi nehézségek az etnikumközi kapcsolatokban tükröződnek. Kijelentette, hogy Magyarországon a nemzetiségi kérdést állandóan a gyanakvás szítására használják, kormányvezetők szintjén is, ugyanezt teszik Szlovákiával, Jugoszláviával szemben is. Magyarországgal nem sikerült megtalálni a közös hangot. Az RMDSZ-nek, az RNEP-nek és más politikai alakulatoknak is erőfeszítéseket kell tenniük, hogy politikai párbeszédet kezdjenek. /Balló Áron: Iliescu Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Iliescu és Funar beszédét magnófelvétel alapján idézte a lap. /Elnök és polgármester ? egy szólamban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./"

Jún. 8-án, a román parlament két házának együttes ülésén - heves vita után - a választások elhalasztása mellett döntöttek, annak ellenére, hogy előzőleg a képviselőház júl. 26-ára tűzte ki a választás időpontját. Hiába sürgette Stolojan miniszterelnök a választások mielőbbi megtartását, ugyanez volt Domokos Géza RMDSZ-elnök felszólalásának is a lényege. /Cseke Gábor: Elhalasztották a román választásokat. = Magyar Nemzet, jún. 10./

Az RMDSZ a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban leszögezte, hogy az fenn akar tartani egy merev, korszerűtlen, erősen központosított oktatási rendszert, melynek nem egy előírása antidemokratikus és az elfogadott nemzetközi szerződésekkel ellentétes, semmibe veszi a kisebbségek oktatásának évszázados hagyományait, kötelezni kívánja Románia történelme, földrajza és az állampolgári ismeretek román nyelven való oktatását, előírja, hogy a közép- és felsőfokú szakoktatás csak román nyelven lehetséges, nem akarja biztosítani, hogy a fiatalok szabadon választhassák meg azt a nyelvet, melyen felvételizni óhajtanak, leszűkíti az egyházi iskolák létét az egyházi személyzet felkészítésére. Mindezek ellen tiltakozik az RMDSZ országis méretű tüntetéssel. /Az RMDSZ tájékoztatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

A népszámlás eredményéről először ideiglenes, most pedig előzetes adatokat közölt az Országos Statisztikai Bizottság. Bejelentették, hogy 1993 előtt nem adnak végleges tájékoztatást. A hivatalos közlemény szerint a románokhoz sorolták az arománokat /aruménokat/ és a macedorománokat, a magyarokhoz sorolták azt a 831 személyt is, aki székelynek vallotta magát. A más nemzetiségűekhez sorolták a 2165 csángót, nem a magyarokhoz. /Ajtay László: Szemelvények a népszámlálási és lakásösszeírási statisztikából. Hol vannak a székelyek és a csángók? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./

Kádár Gyula Adalékok a romániai magyarság történetéhez című összefoglalóját kezdte közölni folytatásokban a lap. A cím a szerző helyesbítésével: A romániai magyarság rövid története. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

"Amikor 1971-ben /majd 1973-ban Budapesten/ megjelent Kallós Zoltán gyűjtése, a Balladák könyve, az idősebb generáció megkönnyebbüléssel üdvözölte, látva, hogy nem vész a semmibe az a kincs, ami útraindította egykor Bartók Bélát és Kodály Zoltánt is. Kallós Zoltán munkája főcíme alá odajegyezte: "Élő erdélyi és moldvai magyar népballadák." A legfontosabb tehát, hogy: élő. Ezzel nem fejezte be munkáját. Járja továbbra is az erdélyi és moldvai falvakat. /Szendrei Lőrinc: Balladák népe között. Kallós Zoltán: A hagyományaink nélkül elveszünk magunk is. = Magyar Nemzet, jún. 11./"

Dr. Kazár Lajos Canberrában, Ausztrália fővárosában él, az ottani National University kutatója. Kazár Lajos 1924-ben született Bolozsameggyesen. 1943-ben beiratkozott a kassai Kereskedelmi Főiskolára, de a háború Németországba sodorta. Ott folytatta egyetemi tanulmányait, majd 1949-ben kivándorolt Ausztráliába. Később az Australian National University hallgatója lett, tárgya az ázsiai civilizáció, valamint a kínai és a japán nyelv. Amerikában az ural-altáji nyelveket tanulmányozta Bloomingtonban, az Indiana University hallgatójaként megszerezte a mester-fokozatot /M. A./, végül az uráli-magyar összehasonlító nyelvészetben végzett tudományos munkásságával megkapta a Ph. D.t, a filozófia doktora címet. Dr. Kazár Lajos 16 kérdést intézett a románokhoz és a dáko-román elmélet nyugati megtévesztettjeihez. A hetilap közölte kérdéseit. A kérdések között szerepelt többek között az, hogy hol vannak a régészeti bizonyítékok arra, hogy a dáko-románok a rómaiak 270 körüli kivonulása után Erdély földjén éltek, mivel magyarázható, hogy sem Rómában, sem Bizáncban nincsenek feljegyzések a dáko-román nép kereszténnyé válásáról, a vlachokat az ohridai érsekség egyházi uralma alá helyezték, Ohrida Albánia közelében van, miért tartoztak az Erdélyben élő románok 1715-ig az ohridai érsekséghez, amikor szláv rítusú ortodox püspökségk közelebb is voltak, miért volt szláv nyelvű a románok szertartásrendje a XIX. századig, miért használták a cirill írást a XIX. századig stb. /Fáy István: Várjuk a választ! Dr. Kazár Lajos kérdései a románokhoz és a dáko-román elmélet nyugati megtévesztettjeihez. = Magyar Élet (Az ausztráliai magyarság egyetlen hetilapja), jún. 11. XXXIV. Évf. 21. sz./

Háromszék megye statisztikai igazgatósága rendelkezésre bocsátotta a januári népszámlálás részleges és előzetes összesített adatait. A végleges adatok 1993-ra várhatók. Kovászna megye nemzetiség szerinti megoszlása az 1992-es, zárójelben az 1977-es népszámlálás adata. Magyar: 174 968 - 75,2 % /156 120 - 78,4 %/, román: 54 517 - 23,4 % /38 938 - 19,6 %/, a megyében van még roma, orosz-lipován, zsidó, ukrán stb. nemzetiség. Vallás szerinti megoszlás a megyében. Római katolikus: 84 432 - 36,3 %, református: 79 631 - 34,2 %, ortodox: 50 531 - 21,7 %, unitárius: 10 648 - 4,6 %, pünkösdista: 1911 - 0,8 %, görög katolikus: 1 122 - 0,5 %, ágostai evangélikus: 853 - 0,4 %, van még adventista, baptista, izraelita stb. /Incze Ibolya: Megszámláltattunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 12./

A Korunk folyóiratot a Művelődés és az A Hét mellett bizonyos mértékig szubvencionálja a minisztérium, de ez nem fedezi a költségeket. A lapot alapítványi pénzekből akarják fenntartani. Áttértek a számítógépes szedésre és sikerült behozni a két-három hónapos lemaradást. A legnagyobb gond a terjesztés. Az állami terjesztő csak 680-at akart megrendelni a Korunk 4000 példányából. Korábban 1200 példány jutott át Magyarországra, jelenleg átlagosan 200. Kántor Lajos főszerkesztő ennek ellenére bizakodó. Már több új magyar könyvkiadó született, de a legismertebb még mindig az állami Kriterion Kiadó. 1990-ben a Kriterionnál 45 könyv jelent meg, 1991-ben 32, idén áprilisig csak egy könyv. A válság egyik oka az állami könyvterjesztés összeomlása. Bíztató, hogy a magyar Művelődési Minisztérium nagyobb összeggel kívánja támogatni a határokon túli magyar könyvkiadást. /Beke Mihály András: Lapok, könyvek sorsa Erdélyben. = Heti Magyarország, jún. 12./

Az RMDSZ Országos Elnöksége jún. 13-án Kolozsvárott tartott soros ülésén tájékoztatót hallgatott meg az RMDSZ tagjait és vezetőit ért sérelmekről, foglakozott Hompoth Károly Hargita megyei hodosi RMDSZ-elnök halálának tisztázatlan körülményeivel és nyilatkozatot tett közzé. Ebben megállapította, hogy az etnokratikus alkotmány szellemének megfelelően a hatalom a romániai magyarság ellen szűnni nem akaró pszichológiai háborút visel. A magyarságot kollektív bűnösséggel vádolják. Az erőszakszervezetek a fizikai megsemmisítéstől sem riadnak vissza. A tanügyi törvénytervezet parlamenti bizottságok által már elfogadott szövegrészei diszkriminatív jellegűek. A törvény nyilvánvaló célja az erőszakos asszimilációs politika folytatása. Az RMDSZ jún. 11-re országos méretű tiltakozást hirdetett meg. Ezen a tiltakozáson a magyar nemzetiség, az egyházak népe tömeges jelenlétével tett hitet megmaradását szavatoló templomai és iskolái mellett. Az RMDSZ megelégedéssel nyugtázza a román demokratikus erők szolidaritását. Az RMDSZ felkéri az európai közösség államait arra, hogy hassanak oda a romániai magyarság, valamint a térség más kisebbségei ügyének rendezésére. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Az igazságügy-miniszter jún. 13-án válaszolt Eckstein-Kovács Péter képviselőnek: cégtáblákat elsősorban román nyelven kell kiírni, de másodlagosan ezeknek valamely idegen nyelven kiírása is megengedett. /Dokumentum. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Összesítették Háromszéken is a népszámlálás adatait. Az 1977-es népszámlálás óta Konstanca megye után itt nőtt a legnagyobb mértékben a népesség. A Har-Kov (Hargita-Kovászna) jelentéssel ellentétben /hogy elmagyarosítják a románokat/, a nemzetiségi megoszlás másként változott. A megyében élő románok lélekszáma 1977-ben 38 948 volt, a megye lakosságának 19,6 %-át tették ki, 1992-ben viszont 54 517-en voltak /részarányuk 23,4 %/. Ugyanezen idő alatt a magyar lakosság adatai: 1977-ben 156 120 fő /78,4 %/, 1992-ben 174 968 fő /75,2 %/. Felekezet szerint 50 531-en vallották magukat ortodoxnak, 84 432-en római katolikusnak, 79 631-en reformátusnak, 10 648-an unitáriusnak és 1122-en görög katolikusnak. /B. Kovács András: Népszámlálás Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete jún. 11-én ülésezett Nagyváradon. Románia vezetőihez, a Vatikánhoz, az ENSZ-hez, az Európa Tanácshoz, az EBEÉ-hez intézett felhívásukban megállapították, hogy a tanügyi törvénytervezet kisebbség- és egyházellenes. Az utóbbi időben megszaporodtak a visszaélések, törvénytelenségek és bűncselekmények, melyeknek nyilvánvaló célja nyomást gyakorolni a kisebbségekre. 1992. márc. 19-én etnikai-vallási célzatú házkutatásokat tartottak Tordaszentlászlón és Magyarlétán, majd Szatmárnémeti központi református templomát és a római katolikus püspöki palotát több rendben ismeretlenek megrongálták. Brutális terror-támadás érte a belényesi RMDSZ-székház egyik alkalmazottját. A kolozsvári és nagybányai szélsőséges nacionalista polgármesterek alkotmányellenesen betiltották a kétnyelvű táblákat, Temesváron egy fasiszta hátterű kiadóvállalat kisajátította a volt Magyar Házat. Nagyváradon nacionalista-kommunista bírói kollektíva megfosztotta a református püspökséget saját székházától. Kolozsváron saját üzlethelyiségek rendelkezési jogának gyakorlásában akadályozza a polgármester a magyar, illetve egyházi intézményeket. 1990. márc. 25-én a bélbori katolikus kápolnát ismeretlenek felgyújtották és porig égették, a zabolai templom szintén gyújtogatás tárgya volt. Pál Sándor gyergyóhodosi katolikus papot helybéli románok súlyosan megverték és halálosan megfenyegették. Az egyházak felemelik szavukat a bemutatott jogtipró gyakorlat ellen és a nemzetközi közvéleményhez fordulnak. Tiltakoznak az ellen, hogy a zsidók százezreit halálba küldő Ion Antonescuról utcát neveztek el Nagyváradon. A román parlamentben nyíltan elhangzott olyan indítvány, hogy a magyarok deportálására internáló táborokat kell nyitni. /Egyházaink felemelik szavukat = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ Kiadott Állásfoglalásukban felemelik szavukat a vajdasági magyarság érdekében, akiket végveszély fenyeget: diszkrimináció, erőszak, pusztulás vagy szülőföldjükről való elűzés az osztályrészük. /Állásfoglalás./

Sandra Pralong román származású, amerikai állampolgárságú fiatalasszony, a Soros Alapítvány koordinátora nyilatkozott a Cotidianul napilapnak a Soros Alapítványt ért vádaskodásokkal kapcsolatban. Tünetértékű, jelentette ki, hogy a román szenátusban Adrian Motiu szenátor durva kirohanásával szemben senki sem állt ki, hogy elmondja, az alapítványnak semmi köze sincs a nemzeti színekhez, szándéka éppen a nemzeti türelmetlenség kiiktatása. /Cseke Gábor, Bukarest: Összekapcsolják a magyar mumussal. Bukarestben élesen bírálják a Soros-alapítványt. = Magyar Nemzet, jún. 17./

Szabófalva csángó faluban járt a Magyar Televízió forgatócsoportja, Lengyel Gyula rendező az ott élő csángók életét vette filmre. Szakértője Halász Péter csángókutató volt. A papok kiveszik a részüket a románosításból. Szabófalva plébánosa például azt terjesztette, hogy a Magyarországon tanuló csángó diákokat kémekké képezik ki. Szüleik házát sem hajlandó beszentelni. A szabófalvai születésű bukaresti római katolikus érsek, Robu /vagyis Rab/ szerint Lakatos Demeter nevű csángó költő nem is létezett. /A költő háza ma is áll a faluban./ Szabófalván él Perka Mihály tanár, aki elmesélte, hogy annak idején Kallós Zoltán segítségével került a kolozsvári Bolyai Egyetemre. A diploma megszerzése után hazajött, mer élethivatásának tekinti, hogy felemelje földijeit. Otthon tanítja a falubeli gyermekeket. Munkája nem eredménytelen, a hetvenegynehány Magyarországon tanuló csángó egyetemista közül tizenkettő szabófalvi. /Hardi Péter: Csángók között Moldovában. = Új Magyarország, jún. 18./ Lakatos Demeter /1911-1974/

A Csíkvidéki Krónika a Márton Áron Gimnázium /Csíkszereda/ tudományos ülésszakán bemutatott dolgozatok közül ötöt díjazott. Az egyik dolgozatból /Silló Jenő: A mítosz romantikus átértelmezése/ részleteket közöltek. /Csíkvidéki Krónika (Csíkszereda), 1992. jún. 18. - I. évf. 7. sz./

"A Romania Libera nyilvánosságra hozta Ibrahim Shuja Sultan iraki nagykövet Corneliu Vadim Tudorhoz, a Romania Mare Párt elnökéhez írt levelét, melyben a nagykövet megköszönte, hogy Tudor egyetért Iraknak a "cionista és imperialista agresszorok elleni háborújával". A dokumentumból kiderül, hogy a román ultranacionalisták vezetői gyakran folytatnak tárgyalásokat Bagdadban iraki vezetőkkel, sőt tevékenységüket Irak egy svájci bankszámlán honorálja. /Romania Libera (Bukarest), jún. 18., ismerteti: A nagy Szaddam kis barátja címmel a Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 20./"

Idei 5. száma jelent meg az Enyedi Sionnak, Nagyenyed református gyülekezeti lapjának. Ebben a számban többek között dr. Péter Miklós Aratás című verse olvasható, melyet a szamosújvári börtönben írt 1959-ben, ahová koncepciós per áldozataként került, és ahol hosszú éveket töltött. Jelenleg a kolozsvári Református Pedagógiai Fakultás tanára. Az Enyedi Sionban Vita Zsigmond is jelentkezett egy írásával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./

A svájci Crans-Montana üdülőhelyen az Európa jövőjéről tartott nemzetközi fórumon a magyar miniszterek sajtókonferenciát tartottak, s ezen válaszoltak néhány, a magyar-román kapcsolatokkal összefüggő kérdésre. Jeszenszky Géza külügyminiszter kifejtette, hogy a román kormány nem járult hozzá a kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitásához. A konzulátus hozzájárulhatna a gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere közölte, Románia részesedése a magyar külkereskedelemben a korábbi 10 százalékról egy százalékra esett vissza. Kötetlen megbeszélést folytatott Jeszenszky Géza Adrian Nastase román külügyminiszterrel. A megbeszélésen Nasatse kifogásolta a magyar külügyminisztériumnak a Kárpát-medencében élő kisebbségekkel kapcsolatos egyes megállapításait. Jeszenszky rámutatott, hogy az idézett szöveg nem a kormány hivatalos álláspontja, hanem más kiadványokból származó idézet. Ugyanakkor a román küldöttség a svájci konferencián dokumentumként terjesztett egy olyan kiadványt, amely viszont magyar történészek által vitatott állításokat tartalmazott. Magyar részről igyekszünk mértékadó magatartást tanúsítani, szögezte le Jeszenszky Géza. /Jeszenszky Géza és Kádár Béla a crans-montanai fórumon. = Új Magyarország, jún. 22./

Kolozsváron megemlékeztek a holocaust áldozatairól. A megemlékezésen Funar kijelentette: a románok toleránsak, Romániában senki sem üldözte a zsidókat. Mosen Rosen főrabbi leszögezte: a fasizmus újjáéledését Romániában nem lehet letagadni. /Németh Júlia: A múltról a jövőbe. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Jún. 20-a az erdélyi magyar tudományosság számvetésének napja volt, ekkor tartotta Kolozsváron, a Protestáns Teológia épületében éves közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Az újjáalakult EME vállalta a Mikó Imre által 1859-ben alapított egyesület hagyományát: hozzájárulni az erdélyi magyar tudományműveléshez, előadások, vándorgyűlések szervezése, az Erdélyi Tudományos Füzetek kiadása, az Erdélyi Múzeum folyóirat megjelentetése, a tudományos kutatás ösztönzése. Az elmúlt évben havonta tartottak felolvasó üléseket. A kutatók nemzetközi szimpóziumokat tartottak. Megszülettek a tervek /az erdélyi magyarság rövid történetének kiadása, a romániai magyar nyelvjárások atlaszának, a helynevek gyűjteményének sajtó alá rendezése stb./. Fiatalok indultak külföldi tanulmányutakra. Az intézményesülésnek gondjai is vannak: székhely kellene a bővülő könyvtárnak kutató intézetekre is szükség lenne. /Kötő József: Erdélyi Múzeum-Egyesület. Az intézményesülés gondjai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Victor Dragoi Kolozs megyei főtanfelügyelő mondvacsinált ürüggyel jún. 23-án leváltotta a Brassai Sámuel Líceum igazgatóját, Bálint Kelemen Attilát, aki egyben a városi tanács tagja. Dragoi megjelent az iskolában és közölte a tanfelügyelőség döntését, hogy Bálint Kelemen Attilát leváltják. A megjelent újságírók előtt a főtanfelügyelő nem volt hajlandó felsorolnia leváltást szükségessé tevő vádpontokat. Annyit közölt, hogy Bálint Kelemen Attila munkastílusa individualista jegyeket visel. Dragoi felrótta az igazgatónak, hogy két tanteremről lemondott az unitárius egyház javára, ez súlyos tanteremhiányt eredményezett. Dragoi nem tudta megnevezni azokat a törvénycikkeket, melyek alapján leváltották az igazgatót. /Makkay József, Tibori Szabó Zoltán: Leváltották Bálint Kelemen Attila igazgatót. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./ Az intézkedés ellen Tőkés Elek, Kolozs megye magyar tanfelügyelője tiltakozást juttatott el a minisztériumhoz. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Az igazgató leváltása után a Brassai Sámuel Líceum tanárai gyűlést hívtak össze és kijelentették, hogy továbbra is Bálint Kelemen Attilát tekintik igazgatónak. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Jún. 24-én 400 szülő tartott tiltakozó tüntetést ezen jogsértő intézkedés ellen. A magyar és román értelmiségieket tömörítő Interetnikus Dialógus Csoport állásfoglalásában elítélte Funar kolozsvári polgármester jogsértő intézkedéseit és kiállt Bálint Kelemen Attila mellett. /Népszabadság, jún. 25./

Jún. 24-én Kolozsváron ünnepélyesen beiktatták hivatalába a Romániai Magyar Evangélikus-Lutheránus Egyház teljes nevén Ágostai Hitvallású Zsinatpresbiteri Evangélikus Evangélikus-Lutheránus Egyház - új püspökét, Mózes Árpádot. Mózes Árpád Krizbán született, Aradon volt lelkész. A kommunista diktatúra idején börtönbüntetést szenvedett. A püspökavatást dr. Harmati Béla magyarországi evangélikus püspök tartotta. Mózes Árpád a 30 ezer lelket számláló, szlovák, román és német nyelven is szolgálatot végző egyház sorrendben az evangélikusok negyedik püspöke Frint Lajos, D. Argay György és az elhunyt Szedressy Pál után. /Miklós László: Nehéz időkben új püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27-28., Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./ Szedressy Pál püspök jan. 20-án hunyt el.

"Dr. Moses Rosen főrabbi nemrég érkezett meg az Egyesült Államokból, eleget téve egy minisztériumi meghívásnak, hogy beszámoljon a romániai zsidóság helyzetéről. A főrabbi élesen elítélte Antonescu rehabilitálását, továbbá azt, hogy utcát neveztek el a diktátorról Nagyváradon. Több fasiszta lap van Romániában, az országban fenyeget a nyílt antiszemitizmus, a televízióban antiszemita szövegeket sugároznak, állapította meg. "Ma hol van az a demokratikus erő, amelyik a fasizálódás veszélyére figyelmeztet, s tesz is valamit?" - tette fel a kérdést. Még egyszer nem szeretné megélni, "hogy a zsidó népet ebben az országban vágóhídra viszik." /Sorbán Attila: "Én nem hallgathatok". = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 25./"

Romániában sajtóberkekben felháborodással fogadják a súlyos megszorításokat tartalmazó, példátlan cenzúrázást jelentő sajtótörvény-tervezetet, Ilie Vidivici és Vasile Mosi szenátorok munkáját.. Ezek szerint a megyei prefektúra elkobozhatja a lapokat és előzetesen kötelező a megjelenő lapokból egy példányt eljuttatni a rendőrségre. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: A bukaresti parlament támadása a román sajtó ellen. = Magyar Nemzet, jún. 27./

Változatlanul folynak az összecsapások a Dnyeszter mentén. Ukrajnába csak az elmúlt héten százezer menekült érkezett. A moldovai rendőrség Benderiben a gyárak értékes gépeit leszereli és elszállítja. Bombázásokról is jött hír. A 14. hadsereg újból figyelmeztetett arra, hogy megakadályozza a légitámadást a polgári lakosság ellen. A felderítés Románia határ menti repülőtereiről felszálló harci gépeket észlelt. /(vida)? Százezer menekült. Elismeri-e Moszkva a Dnyeszter Menti Köztársaságot? = Magyar Nemzet, jún. 27./

Ion Oancea képviselő a parlamentben interpellált, azt állítva, hogy Pataki Imre, Hargita megye prefektusa nem fordít gondot a román katonák emlékműveinek gondozására. Oancea képviselő magyarellenessége közismert, 1990 januárjában az elsők között azzal vádolta a székelyeket, hogy románok fejével labdáznak. Pataki Imre a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy ez a vádaskodás alaptalan. Épen Ion Oancea volt az, aki a kommunista diktatúra, Ceausescu idején beadvánnyal fordult a megyei pártbizottsághoz 50 magyar emlékmű lebontását kérve, Helyükre saját elgondolása alapján emelt szobrokat még Ceausescu idején Gyergyóditróban, Csíkszépvízen és Csíkszentmártonban. Oancea képviselőnek számot kellett volna adnia a magyar emlékművel elpusztításáról. Pataki Imre hozzátette: Hunyad megyében viszont ismeretlenek ledöntötték Zajkány falu határában Hunyadi János emlékművét. A hatalmas szobor ledöntéséhez legalább traktor kellett. /Bogdán Tibor, Bukarest: Szborvita Hargitában. = Magyar Hírlap, jún. 27./

Tőkés László püspök Victor Babiuc belügyminiszterhez írt levelében tiltakozott a jún. 15-i incidens miatt, amikor az egyházkerület gépkocsivezetője konfliktusba keveredett a határon a vámtisztviselővel. A vámtisztviselő megjegyzéseket tett Tőkés Lászlóra és nem volt hajlandó bemutatkozni. /Tőkés László: Visszaélések a vámnál. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 27./

Tizenegy Fekete-tenger menti, balkáni és kaukázusi ország állam-, illetve kormányfői jún. 25-én Isztambulban aláírták az Isztambuli Nyilatkozatot, amely együttműködési övezetet hoz létre a térségben, az Európai Közösség mintájára. Ion Iliescu elnök Románia képviseletében írta alá a csatlakozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26., Reuter, AFP/ Isztambulban - ugyanebben az időben - négyes találkozót tartott Románia, Moldova, Oroszország és Ukrajna elnöke, hogy megvitassák a transznisztriai helyzetet. Közös közleményükben megállapodtak abban, hogy a harcoló feleket ENSZ-megfigyelők felügyelete alatt kell szétválasztani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27-28./

Sohase feledjétek, hogy honnan jöttetek, mondta Kallós Zoltán néprajzgyűjtő a Magyarországon tanuló csángó fiataloknak. Idén 53-an fejezték be az első tanulmányi évet a Nemzetközi Előkészítő Intézetben. A Magyarországon tanuló csángóknak pályázatot hirdetett a Lakatos Demeter Egyesület és a Piarista Diákszövetség. A szülőföldismereti és néprajzi pályázatra tizenkét pályamű érkezett, a bizottság ebből tíz munkát jutalmazott. Demse István és Kotis Mihály első díjat kapott, Nyisztor Tinka különdíjban részesült, második díjjal jutalmazták Perka Mariant és Molnár Klárát, de érdemes felsorolni Bogdán Tibor, Luca Magda Gabriella, Mátyás Irina, Róka Szilvia és Bodó Marika nevét is. Dr. Lovag Lea magyar-román szakos tanár a csángó fiatalok segítője, mindenese az intézetben. /Frigyesy Ágnes: Csángómagyarok ? szülőföldjükről. = Új Magyarország, jún. 29./