Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Zöld Mihály
70670 tétel
1992. augusztus 6.
A 900 éves Nagyvárad idei Varadinum ünnepségeiből nem hiányoztak az alkalomhoz kapcsolódó könyvek sem. A Szent Lászlóról szóló irodalomból ad válogatást az egyik könyv: Sanctus Ladislaus rex - Kalendarium Varadinum 1192-1992 /Literatus Kiadó, Nagyvárad, 1992/, a másik a régi templomokat idézi fel Marián Antal kiváló fotóival, megjelenését a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány támogatta, a ságvári nyomdából került ki: Magyar egyházak és gyülekezetek Nagyváradon /Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, szerkesztették: Veres Kovács Attila és Szilágyi Aladár/. Robotos Imre munkájának címe A Vér városa: Nagyvárad /Művelődéstörténeti tükör, Csokonai Kiadó, Debrecen, 1992/. Szinte emberfeletti munkát végzett Bálint István János, az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársa, aki korábbi munkájához /Kincses Kolozsvár/ hasonlóan szemelvények tükrében mutatta be Szent László városát, Nagyváradot. Egyedül a felsorakoztatott forrásmunkák száma meghaladja az ezret! Az értékes kiadvány címe: Boldog Várad /Szerkesztette: Bálint István János, Héttorony Kiadó, Budapest, 1992/. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), aug. 6., III. évf. 1.sz./
1992. augusztus 7.
"Ifjúsági tábort szervez idén a Magyar Fórum című lap Felsőháromszéken negyven fiatal részére. A tábor Kézdiszentléleken lesz, célja a "nemzeti értékek korszerű értelmezésével" megismertetni a jelenlevőket. A tábor megnyitásakor Kézdivásárhelyre látogatott Csurka István író, az MDF képviselője, a magyar közélet vitáinak kereszttüzében álló politikus. A nagyszámú hallgatót vonzó találkozón részt vett Kósa Csaba, a Magyar Fórum főszerkesztője is. Csurka kitért Antall József miniszterelnök szándékosan félremagyarázott kijelentésére: a kormányfő kívánsága hogy lélekben - hangsúlyozandó: lélekben - minden magyar miniszterelnöke szeretne lenni. Ez úgy értelmezhető, hogy a magyar demokráciát kisugárzó demokráciává kell tenni. Mi nem kívánunk senkitől semmit elvenni, de nem lehet erős a demokrácia, mely nem tud segítséget nyújtani, nem tudja megvédeni azokat, akiket valamilyen hátrány ért. - A bolsevizmus uralma alól felszabadult népek egymásnak estek. Soha nem volt nagyobb szükség a népek összefogására. A vendégek állásfoglalásait Fazakas Miklós volt szenátor, az alkotmánybíróság tagja jó szándékú közeledésként méltatta. Dénes László és Bíró Béla újságírók figyelmeztettek: Romániában csínján kell bánni a nemzeti jelszavakkal. /Csurka István Kézdivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./"
1992. augusztus 11.
"Kincses Előd elmondta, hogy 1991. dec. 12-én választották meg a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ főtitkárának. A 16 tagú elnökség megbízatása a III. Magyar Világkongresszus és a Magyarok Világszövetsége küldöttközgyűlése befejezéséig, azaz aug. 21-ig tart. Az MVSZ elnökségében jelenleg a régiók szerinti arányos elosztás érvényesül. - Az MVSZ-ben az információáramlás esetleges. - Nem igaz az a hír, hogy ő nyugodtan hazamehet, nem esik semmi bántódása, ezt a szekuritáte diverzánsai találták ki. Tamás Emil marosvásárhelyi rendőrszázados, aki leleplezte a marosvásárhelyi választások során a csalásokat és ezért el kellett menekülnie, elmondta, mi az igazság: érvényben van a Kincses Előd elleni körözés. - Úgy szeretné, ha majd újra beléphet Romániába, hogy legalább fele annyi időt tartózkodhasson odahaza, Marosvásárhelyen, mint itt, Budapesten. Jól esett neki, hogy marosvásárhelyiek felkérték, vállaljon szenátorjelöltséget. Kijelentette, hogy vállalja, ha a két évvel ezelőttivel azonos helyen jelölnék, vagyok RMDSZ-listavezetőként, ahogy akkor jelölték őt, de erről a Vatra Romaneasca "levette" őt. /Gál Éva Emese: Beszélgetés Kincses Előddel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./"
1992. augusztus 12.
A Verdet vezette Szocialista Munkapárt július végi országos tanácskozásán Fazekas János volt miniszterelnök-helyettes javasolta, hogy a résztvevők foglaljanak állást a két magyar prefektus leváltásával kapcsolatban, de hangosan lehurrogták. Fazekas ekkor bejelentette, hogy szakít a párttal. Most azt tervezi, hogy elvbarátaival létrehozza az Erdélyi Magyar Szocialista Pártot, mert a baloldaliság hiányzik a romániai magyarság politikai palettájáról, de csak a választások után, hogy ne bontsa meg a magyarság egységét a választásokon. Fazekas nyílt levéllel fordult Tőkés Lászlóhoz, Domokos Gézához, Szőcs Gézához és Kolumbán Gáborhoz. A nyílt levelet rövidítve közölte a napilap. /A választások után: új erdélyi magyar párt születőben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./
1992. augusztus 14.
Szilágyi Zsolt, az RMDSZ legfiatalabb parlamenti képviselője az RMDSZ-ben egyúttal a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ is a képviselője. Szilágyi Strasbourgban részt vett a Nemzetközi Emberjogi Intézet nyári egyetemén. Véleménye szerint a jövőben az RMDSZ-nek be kell tartani a frakció-szabályzatot. Szükség van a képviselők munkáját segítő adatbank létrehozására.- Az eddiginél támadóbb stratégiát kell kidolgozni, amely nem csak a kisebbségi kérdésre terjedne ki. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 14./
1992. augusztus 15.
A román kormány kérésére Mihály volt román király fogadta Teodor Melescanu külügyi államtitkárt, aki közölte vele, hogy a kormány nem adja meg a vízumot a királynak, majd egy későbbi időpontban szívesen látják. Mihály nem fogadta el azt az érvelést, hogy jelenléte megzavarná a közrendet és a politikai légkört. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./
1992. augusztus 15.
Júl. 20-a és 30-a között a szatmárnémeti MADISZ és a Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ szervezésében helyi és magyarországi szakemberek táboroztak a Bacau környéki Lujzikalagor határában. Céljuk adat- és információgyűjtés volt: a csángók helyzetének felmérése, hogy a segítségnyújtás az igényeknek megfelelően történjen. A Néprajzi Múzeum /Budapest/ munkatársai, dr. Forray Ibolya, Szacsvay Éva és Katona Edit házról-házra járva jegyezték fel az élő folklórt, a temetkezési és lakodalmas szokásokat. A tábor egyik résztvevője, a szatmári Benedek Ildikó elmondta, hogy meglepték a mondhatni középkori viszonyok, a gazdasági és szellemi elmaradottság, amelyben élnek. Megalázott sorsú emberek, akik nem kötődnek igazán sem a magyarokhoz, sem a románokhoz. A románok bozgoroknak nevezve kiközösítik őket. Bacau környékén nagy tömbben beszélik a magyar nyelvet. Hangyaszorgalommal dolgoznak, de annak alig van látszata, nem tudják jól megszervezni a munkát, nincsenek eszközeik, gépeik. - A Csángó Szövetség hatása itt nem érződik, pedig nagy szükségük lenne érdekvédelmi szervezetre. A Csángó Újság sem jut el a falvakban, a postán nem fogadnak el rá előfizetést. - Az elő szó, a közvetlen kapcsolat nagyon hat rájuk, rövid időn belül eredményes lehetne a foglalkozás. Ezt bizonyítja a szatmárnémeti MADISZ-bábszínház sikere is: hat faluban /Klézse, Somoska, Külsőrekecsin, Csík, Lészped, Luizikalagor/ összesen nyolc előadást tartottak, bemutatva a Ludas Matyit. /Gál Éva Emese: Lujzikalagor képeslap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
1992. augusztus 15-16.
A tévében bemutatkozott a Nemzeti Jobboldal Pártja /Partidul Dreptei Nationale/, elnökük, Radu Sorescu a román nép ellenségeinek nevezte a kisebbségeket, elsősorban a cigányságot, akiket rezervátumba küldene, utánuk következnének a magyarok. /Tessék fogat mosni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15-16./
1992. augusztus 17.
A bukaresti Expres Magazin augusztusi száma részleteket közöl Mihály exkirállyal folytatott beszélgetésből. A kisebbségi kérdésről megállapította: a feszültséget azok idézik elő, akiknek van vesztenivalójuk. Nacionalista volt Iorga professzor és nacionalisták voltak a vasgárdisták, akik Iorgát megölték. Hazafiságból nem lehet megütni valakit, mert az más nemzetbéli. Most, hogy a dolgok rosszul mennek, bűnösökre van szükség. A bűnösöket nem a magyarok, zsidók, az ukránok és tatárok között kell keresni. /Népszabadság, aug. 17./
1992. augusztus 18.
Iliescu elnök autójával megállt egy elnökellenes jelszavakat skandáló csoport előtt Konstancán és egyiküket, Pavel Pirvut, a helyi Telegraful munkatársát megragadta, ráförmedve: mit kiabálsz, te állat. Ez az incidens azután a hírügynökségek témája lett. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 18., hangfelvétel alapján közli a párbeszédet: Romania Libera (Bukarest), aug. 18./
1992. augusztus 19.
Boros Zoltán, a tévé magyar adásának vezetője kifejtette, hogy szükség lenne a magyar nyelvű elektronikus média összefogására. A bukaresti televízió épületében 1990. jan. 8-án ismét sugározni kezdett a régi műsoridőben a magyar nyelvű adás. Több olyan városban is indult adás, ahol azelőtt nem is volt, így született meg a magyarul is sugárzó adás Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron, Brassóban, Aradon, ezek helyi adások voltak, valamint Kolozsváron a területi tévéadás. A marosvásárhelyi műsort hamarosan leállították, de a többi megmaradt. Ezekhez később csatlakozott a Háromszéki Televízió Alapítvány /Sepsiszentgyörgy/, majd Székelyudvarhely, legutóbb Gyergyószentmiklós kábeltévés adása. Megszületett az audiovizuális törvény tartalmi megszorítások tömkelegével, amely a jelenlegi hatalmat konzerválni hivatott jellege mellett szabályozta a fekvenciaelosztást is. Boros Zoltán két éve munkálkodik a Magyar Televízió és a Román Televízió közötti együttműködésen. Már 1990 májusában javasolta Hankiss Elemérnek, az MTV elnökének, hogy az MTV és a környező országok magyar tévéadásainak alkotócsoportjai között jöjjön létre állandó kapcsolat. Boros a műsorcserét sürgette, továbbá azt, hogy legyen állandó műsoridő az MTV-ben a külföldi magyar tévéműsorok sugárzására. Ugyanezt a javaslatát megismételte egy év múlva, 1991-ben, majd 1992 júniusában. Attól fél, hogy hiába. - Egy összefüggő magyar nyelvű elektronikus médiahálózatnak nincs legyőzhetetlen akadálya. - Néhány nappal ezelőtt parajdi kezdeményezésre kerékpáros staféta indult Budapestre, hogy felhívja a III. Magyar Világkongresszusát arra: a romániai magyarok szeretnék látni a műholdas magyar adást. - A Média MRG Alapítvány céljai között egy országos nemzetiségi tévéstúdió létrehozása szerepel. Az Intermédia Kft. többek között kereskedelmi Urh rádióadók beindításán fáradozik. - A jövő magyar műholdas adása nem szorítkozhat csak Budapestről sugárzott műsorra. Az adásban jelen kell lennie a kárpátaljai, erdélyi, bánsági, bihari, szatmári, csángó, délvidéki, felvidéki, őrségi magyarságnak is. Kell lennie egy olyan közös gondolatnak az összmagyarság sorsa iránt, amely fölül áll minden pillanatnyi érdeken. /Boros Zoltán: Néhány gondolat egy összefüggő magyar nyelvű elektronikus médiáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./
1992. augusztus 20.
Bejegyezték Kézdivásárhelyen a népfőiskolát, amely a katolikus egyház keretén belül fog működni. Alapítói értelmiségiek, tanárok, szakemberek. Máj. 26-án tartották az alakuló ülést, júl. 15-én kapták meg a bejegyzésről szóló értesítést. A tervek szerint állattenyésztés, művészettörténet-esztétika és idegen nyelv szakon indul képzés. Lehetőségük lesz egy hároméves, üzemmérnöki szintű gazdaképzésre a Gödöllői Egyetem és a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium segítségével. /Háromszék, aug. 20./
1992. augusztus 21.
"Magyar kormánynyilatkozat jelent meg a magyar kisebbségekről. "Közép-és Kelet-Európa stabilitásának és biztonságának előfeltétele, hogy a különféle (nemzeti, etnikai, vallási és politikai) kisebbségek ne válhassanak az állam hatalmi politikájának áldozataivá. Térségünkben a 20. század során olyan erő- és érdekviszonyok érvényesülnek, amelyek következtében az állam nem mint minden polgár közjavát szolgáló intézmény működött, hanem a többségi nemzet tulajdonává vált. Ennek jegyében a kisebbségekre gyanakvással tekintettek, kétségbe vonták állampolgári lojalitásukat, és a nyelvük, kultúrájuk megőrzésére irányuló törekvéseket nemegyszer az államrend és az államegység elleni támadásnak nyilvánították. A kommunista rendszer összeomlása után helyüket kereső népek és államok sajnálatos módon hajlamosak visszatérni ehhez a kettős mércével mérő nacionalizmushoz, a nemzeti kizárólagosság korszerűtlen eszméjéhez. Ez térségünk demokratikus átalakulásának egyik legnagyobb akadálya." A "nemzetállam eszméjét végképp meghaladta az idő. Ilyen körülmények között az etnikailag tiszta államok létesítésére irányuló törekvések anakronisztikusak, emberellenesek, és ellentmondanak az ENSZ alapokmányának, a helsinki záróokmánynak és a párizsi kartának." "Az államok és nemzetek békés új rendjének kiépítéséhez csak az államokon belüli nemzeti és etnikai sokszínűség alkotmányos elismerésén keresztül vezethet az út." A Kárpát-medencében élő magyar közösségek "nem vonják kétségbe az adott államkereteket, azokon belül kívánják megteremteni az önszerveződésükhöz, jogaik gyakorlásához, kulturális autonómiájukhoz szükséges alkotmányos és törvényes formákat. Ebbe a folyamatba illeszkednek a különféle autonómia-elképzelések is. Figyelembe véve a kisebbségi létforma sajátos helyzeteit, ez szórványban a személyi, helyi kisebbségekben az önkormányzati, szubregionális többség esetén pedig a területi elvű autonómiák rendszere lehet." /Kormánynyilatkozat a magyar kisebbségekről. = Új Magyarország, aug. 19., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./"
1992. augusztus 24.
"A határon túli magyarok fórumának több mint háromszász résztvevője a világtalálkozó előtt ülésezett. Megfogalmazták közösen, Duray Miklósnak, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnökének szerkesztésében, azt a nyilatkozatot, amelyet a Magyarok Világszövetsége küldöttközgyűlése elfogadott. Ezt a nyilatkozatot /Nyilatkozat a kisebbségekről/ felolvasták a Magyarok III. Világkongresszusának záróünnepélyén, és a kongresszus tudomásul vette. A nyilatkozat vázolta a jelenlegi helyzetet és megfogalmazta a követeléseket. A Magyarországgal szomszédos országokban a kisebbségben élő magyarok a maguk erejéből kiharcolták saját legitim parlamenti és helyi képviseletüket. Törvényes képviseletük útján mindenütt egyértelműen mindenütt kifejezték óhajukat, hogy ápolhassák saját nemzeti kultúrájukat, a magyar nemzet szerves részének tekintve magukat, Teszik ezt annak ellenére, hogy a kormányzatok a többségi nacionalista erők nyomására javaslataikat, követeléseiket lépten-nyomon elutasítják. Háromnegyed évszázada élnek elnyomott nemzetben, és ezen változtatni kívánnak. Ezért követelik: "legyen tiszteletben tartva joguk identitásuk védelmére, és erre legyenek törvényes keretei is; legyen biztosítva joguk a szülőföldre, és ott etnikai érdekeik védelmére; töröljenek minden olyan törvényt, amely a többségi nemzetekkel szemben őket bármilyen módon hátrányos helyzetbe hozza; legyen biztosítva művelődési és területi önkormányzati joguk, azaz joguk az önrendelkezésre; mindeme jogokat szavatolják nemzetközi szerződések oly módon, hogy azokban Magyarország is vegyen részt." Javaslataink "egyúttal igényeinket is kifejezik. Ezzel fordulunk az Európa Tanácsban és az Európai Közösségben részt vevő összes ország kormányaihoz és parlamentjeihez, ahol a magyarság kisebbségben él. A kisebbségben élő népek ügye nemcsak a magyarok ügye. Éppen ezért javasoljuk a közép-és kelet-európai államok kormányainak, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz a kisebbségi népcsoportok helyzetének rendezésére a kisebbségben élők törvényes képviselőivel ők döntsenek sorsukról és jövőjükről." /Nyilatkozat a kisebbségekről. A határon túli magyarok fórumának dokumentuma. = Magyar Nemzet, aug. 24./"
1992. augusztus 25-26.
"Hajdu Győző Ceausescu idejében is Paunescu munkatársa volt, a fordulat után ugyancsak ő Paunescu magyarja a Totusi Iubireában, most pedig Paunescu új lapjában, a Vremeában ő képviseli a "kisebbségi véleményt". Hajdu Győző újabb cikkében Bogdán Tibort, a Magyar Hírlap bukaresti tudósítóját támadta és Zolcsák Istvánt, továbbá a magyar világtalálkozókat. /Vremea (Bukarest), aug. 25-26., MTI/ "
1992. augusztus 26.
Magyarországon elfogadott 1992. évi XXXII. törvény az életüktől és szabadságuktól megfosztottak kárpótlásáról intézkedik. A törvény kárpótlásra jogosultnak tekinti azokat, akik a sérelem elszenvedésekor magyar állampolgárok voltak, rendelkezései sok román állampolgárra is kiterjednek, azokra, akik a második világháború idején Észak-Erdélyben éltek. A magyar hatóságok kérdőíveket fognak kiosztani, ezeken lehet az igényt bejelenteni. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./
1992. augusztus 27.
Lezajlott a sokat rágalmazott esemény, a Magyarok III. Világkongresszusa. Szinte vele egyidőben tartották világtalálkozójukat a lengyelek, majd az ukránok, de azokat nem követték hisztériás felhangok. - Megválasztották a Magyarok Világszövetsége új vezetőségét, amely részben a régi. Elnök újra Csoóri Sándor, a három alelnök: Fónay Jenő /Magyarország/, Dobos László /Kárpát-medence/ és Jakabffy Ernő /nyugati emigráció/. - Aug. 22-én megtartották Budapesten az Erdélyi Magyar Kongresszust. Előzetesen szórólap keringett a Magyarok III. Világkongresszusa résztvevői között: A független Erdély esélyei című előadásra szóló meghívó. Az előadóként feltüntetett Borbély Imre, Katona Ádám, Kreczinger István és Hajdú Demeter nem tudtak az előadásról. Az Erdélyi Magyar Kongresszuson beteget jelentett, távol maradt az egyik szervező, Csapody Miklós országgyűlési képviselő, szintén távol maradt a rendezvényről Borbély Imre és Tempfli József püspök. - Az Erdélyi Magyar Kongresszuson Zolcsák István /Brazília/, Király Károly Erdélyből és Eva Maria Barki /Ausztria/ tartott előadást, majd a résztvevők elfogadták az erdélyi magyar önrendelkezési nyilatkozatot. Király Károly, akit a kongresszus az Erdélyi Világszervezet társelnökévé választott, nem osztotta az eseményhez fűződő általános aggodalmakat. Az önrendelkezés elvét már a gyulafehérvári nyilatkozat is kimondja, állapította meg. - Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Magyar Kongresszus összehívását furcsának tartotta: nélkülünk ki hívhat össze kongresszust? - Az Erdélyi Magyar Kongresszus nyilatkozatot adott ki, ebben követelte az erdélyi magyarság számára az önrendelkezési jogot, felszólította a magyar kormányt, teljesítse kötelezettségét az erdélyi magyarság védelmében, a nemzetközi fórumok előtt. /Cseke Gábor: Utóhangok, rezdülések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1992. augusztus 28.
Iliescu elnök a UPI-nak nyilatkozott, kijelentette, hogy katonai puccs lehetséges. Magyarországot vádolta az etnikumok közötti viszály szításáért. /Cotidianul (Bukarest), aug. 28., MTI/
1992. augusztus 28.
Petrosaniban a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ vezetője a helyi rendőrségi vezetőtől, David őrnagytól a lakossági nyilvántartásokat kérte, hogy beírhassa a PUNR-szimpatizánsok adatait. David őrnagy ezt a kérést visszautasította. Mivel nem minden rendőrfőnökről feltételezhető, hogy hasonlóan jár el, nem ártana Funar jelölőlistáit átnézni. /Romania Libera (Bukarest), aug. 28., MTI/
1992. augusztus 29.
Adrian Nastase külügyminiszter aug. 28-án Szlovéniában, aug. 29-én pedig Horvátországban járt, aláírta a diplomácia kapcsolatok felvételét a két országgal. /Röviden rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./
1992. augusztus folyamán
"aug. 19-21. Budapesten megrendezték a Magyarok III. Világkongresszusát. /Előzmény: a Magyarok I. Világkongresszusa (Budapest, 1929. aug. 22.), 746 résztvevő, közülük 365 külföldi magyar, 172 egyesület képviseletében. A megnyitó beszédet báró Perényi Zsigmond mondta el. A résztvevőket Horthy Miklós is fogadta. A kongresszuson létrehozták az állandó apparátust, amely megindította a nagyszabású gazdasági és kulturális szervező munkát. Magyarok II. Világkongresszusa: Budapest, 1938. A fő referátumot Kozma Miklós volt miniszter tartotta. A megjelent 679 magyart Imrédy Béla miniszterelnök is fogadta. A résztvevők megalakították a Magyarok Világszövetségét./ Ez volt az előzménye annak, hogy aug. 19-én Budapesten, a Kongresszusi Központ zsúfolásig megtelt termében Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke nyitotta meg a magyarság nagy találkozóját, a Magyarok III. Világkongresszusát. Csoóri Sándor megnyitójában hangsúlyozta: "Történt, ami történt, de együtt a család. Lélekben mindenképpen. S ez a család maga a nemzet." "A magyarság számára ez az idő nem a kényelmes konferenciák ideje, hanem a föltámadásé. Nézzünk bárhova; létharcot folytat a magyarság Erdélyben, létharcot Szlovákiában, ugyanazt Kárpátalján és a Vajdaságban. Sőt legyünk komoran tárgyilagosak, azt folytat az anyaországban is." Csoóri a rossz megosztottságot említette, az egymásra kényszerített hatalmi harcot. "Az embernek egyre nagyobb kényszere támad kiáltani: Uraim, barátaim, a haza veszélyben van!" - Nehéz volt a találkozó létrehozása, sok volt a személyes csetepaté, de "a munka és az erkölcsi erőfeszítés nagy összehozó erő. Ezt bizonyították az előtalálkozók is, a tudósoké, a filozófusoké, a történészeké, az íróké, a vállalkozóké, az orvosoké, a fiataloké..." Csoóri Sándor emlékezetett arra, milyen érzelmi és politikai botrányt kavart a demokratikusan megválasztott kormány miniszterelnökének, Antall Józsefnek a kijelentése, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. "Harminc-negyven év nemzetietlen, fojtogató légköre után nem ez volt a legtermészetesebb vallomás, amely egy magyar államférfiból kiszakadhatott?" - tett fel a kérdést. /Magyar Nemzet, aug. 21./ Ezután a hallgatóság nagy tapssal és felállással köszöntötte a mikrofonhoz lépő Antall József miniszterelnököt. A kormányfő reagált arra, hogy Csoóri Sándor felidézte a kormányprogramban említett kijelentését, amelyet azóta sem bánt meg és ehhez tartja magát. - A magyarságnak nincs szüksége íróasztaloknál kitalált eredetmondákra, a magyarság ősrégi összetartozási tudata mindig megvolt, "mi mással magyarázható, hogy a XIII. században nekivág Julianus barát, nemcsak az őshaza megkeresésére, hanem elveszett véreink megtalálására." Ezért "bárhogyan alakuljon is a történelem, számunkra egy eszmei Magna Hungáriába mindenki beletartozik, éljen bárhol, legyen bármilyen állampolgár, vallja magát a magyar nemzet tagjának, vagy érezzen kettős kötöttséget az óhaza és az újhaza iránt becsülettel és tisztességgel, de itthon mindig otthont találjon." A magyarság mindig befogadó nemzet volt. - A magyar kormányt az alkotmány kötelezi a haza határain túl élő magyarokért felelősséget vállalni és mindent megtenni azért, hogy tarthassák a kapcsolatot ezzel az országgal. - Lemondtunk a határok erőszakos megváltoztatásának politikájáról, de ehhez az elvhez hozzátartozik, "hogy nem lehet az emberi jogokat kisebbségi jogok védelme nélkül elfogadni, és ne mondja senki azt, hogy a kisebbségi kérdés belügy." Politikai alapkövetelmény, "hogy a nemzetek és a nemzeti kisebbségek emberhez méltóan kell hogy éljenek azokkal a lehetőségekkel, amelyek nagyságrendjük, helyük szerint a kulturális autonómiától az önigazgatási autonómiáig terjed, vagy a személyi jogú autonómia elve alapján minden országban és mindenütt aszerint, hogy a körülmények és a magyarság heéyi képviselői ezt megkívánják." /Antall József beszéde: Pesti Hírlap, aug. 22./ Antall József beszéde utáni felszólalók: Ágoston András, a VMDK elnöke, Tőkés László püspök, Duray Miklós, az Együttélés elnöke, Teller Ede, ezután következett a Magyar Ifjúsági Világszövetség megalakulásának bejelentése. /Magyar Nemzet, aug. 21./ Ebédszünet után Csoóri Sándor elnöke beszámolója következett. Illyés Gyula mondta, hogy a magyarság évszázadok alatt felgyűlt gondjai olyan súlyosak, hogy csak lángelméknek szabad vele foglalkozni. Jelenünkre nem ugyanúgy érvényes az illyési tétel? Mindenünnen megoldhatatlannak látszó gondok néznek vissza ránk. - Miért gyűlölködünk? Hát hol van egy hiteles ember, aki föláll: meguntuk, vége a viszálynak. - Egy családban elég egyetlen veszélyeztetett személy, hát még ha mindegyik az. - Jó lenne, a ha a magyar kisebbségek nem külön-külön kezdenének harcolni jogaikért, hanem együtt. - Idehaza leglátványosabban a politizáló elit bukott meg, amely "szinte programszerűen igyekezett a nemzetet kiábrándítani saját magából." Hatásuk a legláthatóbban a hangadó egyetemisták életeszményén látszik: "Nemzet és magyar hagyományok? Olyasmik a szemükben, mint a megmosolyogni való madárijesztők a dombokon." - Az emigrációban élők pozitív szerepét is kifejtette. - A hazától függőség sokakat kirekeszt a nemzetből. - Kell lenni valamilyen összehangoló erőnek, egy szövetségnek, amely naponta figyelmeztet, a zavarodottság óráiban látni kell egymást. - Miért nem szerveztek Nyugaton jól működő világszövetséget? Becsületsértő megnyilatkozások hangzottak el: hatalomra török stb. A tavalyi alapok ingatagok voltak, a januári, februári fagyok megrepedeztették. Ezt közhírré kellett volna tenni, de a vezetőség 90 %-a úgy döntött, hogy ezt ne tegyék meg. - Most elkezdhetik fölépíteni kalákában a világszövetséget, akár több központtal, minél több egyéni taggal. Csoóri Sándor kifejtette a mozaik-nemzetről való elképzelését. /A Világszövetség több száma hozta a beszédeket, összefoglalása: Magyar Nemzet, aug. 21./ "Darabokra hullt nemzetünk tört cserepeit rakosgatjuk" - állapította meg Tőkés László püspök beszédében. "Értetlenül hallgatjuk és méltósággal visszautasítjuk az egykori bűnös nemzetnek kikiáltott magyarságunk lelkiismeretét továbbra is megterhelni szándékozó azon vádaskodásokat és rágalmakat, melyek az ártó nacionalizmus bélyegét akarják újból ránk sütni." Az egységről beszélt, mondván "elvész a határon túli magyarság, ha a nemzet nem ébred önmagára, közösségi mivoltára, sajátos értékeire, és nem fog össze." /Világszövetség, aug./ "
1992. augusztus folyamán
A kormány sajtóirodája közleményt adott ki: nem találják alkalmasnak az időpontot Mihály volt román király hazalátogatására, a választási kampány miatt. /MTI/
1992. augusztus folyamán
Adrian Nastase külügyminiszter találkozott az EBEÉ-tagországok Bukarestbe akkreditált nagyköveteivel, és ismertette Románia álláspontját a Magyarok Világtalálkozója rendezvényeiről. A találkozóra nem hívták meg Magyarország bukaresti nagykövetét. A bukaresti rádió közlése szerint elsősorban a román külügyminiszter Jeszenszky Gézához intézett levelében foglalt, a világtalálkozóval kapcsolatos aggodalmát ismertette. A tudósításból nem tűnt ki, miként reagáltak a nagykövetek Nastase értékelésére. Az elnöki hivatalhoz közel álló Dimineata az eddigi legdurvább magyarellenes támadást közölte, ugyanakkor a Cotidianul vezércikke elítélte a román sajtóban az utóbbi napokban tapasztalt nacionalista uszítást. /MTI/
1992. augusztus folyamán
Dávid Gyula, a Kriterion Kiadó kolozsvári szerkesztőségének nyugdíjas vezetője elmondta, hogy a Kriterion 1990-ben az 1986-os év termésének a felét sem tudta kiadni: 41 könyv, 640 ezer példányban /1986-ban 1 millió 250 ezer pl./, 1991-ben csak 29 könyv jelent meg, 390 ezer példányban, 1992-ben pedig 20 kötet, 149 ezer példányban. - Elavultak a nyomdagépek, drága a papír, nagy az infláció, megjelentek a magánkiadók. A megoldás a Kriterion privatizációja lehetne. /Magyar Hírlap, jan. 2./
1992. szeptember 3.
A budapesti Nemzetközi Előkészítő Intézetbe idén 40 moldvai csángó diákot vettek fel. Erdélyből nem történt felvétel, mert az RMDSZ inkább részképzésre küldi az egyetemistákat. /Pesti Hírlap, szept. 3./
1992. szeptember 3.
"Nagy élmény volt a találkozás a Magyarok III. Világkongresszuson, értékelte a kongresszust a vele készült interjúban Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ választmányi közgyűlése már nem volt ilyen felhőtlen, hiszen felszínre kerültek a hosszú évtizedekig tartó elszakítottság következményei, a nézeteltérések. Ennek ellenére a közgyűlés hasznos munkát végzett. - A püspök az úgynevezett Erdélyi Világkongresszusról a jóhiszeműséget feltételezi, de ez nem változtat azon, hogy mindenképpen besegítettek a külföldről érkező diverziós szándékok érvényesüléséhez. Az Erdélyi Világkongresszus szervezői szerencsétlenül időzítették rendezvényüket, emellett éppen Erdély legitim képviselőit nem hívták meg. Erdélyben nemcsak magyarok élnek, figyelmeztetett Tőkés László. /Barabás Zoltán: "Én maradtam a régi: a temesvári lelkipásztor." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./ "
1992. szeptember 4.
Fennállásának 370. évfordulóját ünnepelte aug. 29-30-án a nagyenyedi Bethlen Kollégium. Mintegy ezer véndiák jött össze a kétnapos ünnepségre. Újra felkerült a kollégium falára az 1952-ben eltávolított, Bethlen Gábor által is vallott gondolat: Si Deus nobiscum, quis contra nos? /Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?/. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 4./
1992. szeptember 4.
Tőkés László püspök szept. 2-án Temesváron sajtóértekezleten jelentette be, hogy a temesvári templom épületében éhségsztrájkot kezd. A világ közvéleményéhez intézett felhívást tett közzé, ebben megfogalmazta az éhségsztrájk okait /a hatalom gerjeszti az idegengyűlöletet, a magyarellenességet, miközben a tömeggyilkos Ion Antonescut nemzeti hősként rehabilitálják/ és a követeléseket /többek között: vizsgálják ki a marosvásárhelyi és bukaresti erőszakos bűncselekményeket, bocsássák szabadon a magyarellenes koncepciós perek marosvásárhelyi, oroszhegyi és zetelaki elítéltjeit, derítsék ki Újvárossy Ernő és Toszó Árpád halálának körülményeit/. /Pesti Hírlap, szept. 3., /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3., Sionért s az igazságért /Tőkés László felhívása/: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
1992. szeptember 4.
Szatmárnémetiben öt éves, látogatás nélküli katolikus Hittanárképző Főiskola nyílik, melynek végzettjei államilag elismert diplomát kapnak. A felvételi vizsga szept. 10-én kezdődik. Az előadások Szatmárnémetiben lesznek, csak néhány előadásra és a vizsgákra kell Kolozsvárra utazni. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 4./
1992. szeptember 11.
Joseph Liberman szenátor Tőkés László püspökhöz írt levelében szolidaritást vállalt a püspökkel, volt értelme kezdeményezésének, állapította meg, egyben arra kérte Tőkés Lászlót, hogy most már fejezze be éhségsztrájkját. Ugyanezt kérte a hozzá írt levelében Doina Cornea is. - Dr. Erdélyi Endre, aki Kalifornia küldötte volt a Magyarok Világtalálkozóján, bejelentette, hogy csatlakozik Tőkés László éhségsztrájkjához. /Pesti Hírlap, szept. 11., Magyar Nemzet, szept. 11./