Az RMDSZ kongresszusán 327 szavazattal bíró küldött vesz részt, ebből 209-en a megyei és területi szervezeteket, 104-en a 13 pártot és szervezetet képviselik, ide tartozik a 14 elnökségi tag is. Az RMDSZ kongresszusára látogató magyar kormányképviselők, Entz Géza államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Kodolányi Gyula, Antall József miniszterelnök külpolitikai tanácsadója először Bukarestben keresték fel Viorel Hrebenciucot, a román kormány főtitkárát. Fölvetettük a romániai magyar kisebbség helyzetének általános kérdéskörét is - közölte a megbeszélés után Entz Géza. A neuralgikus kérdésekben a szerződéses viszonyok eloszlathatnák a gyanakvást, hiszen világossá tennék a kapcsolatok alapelveit. - Az RMDSZ kongresszusán megjelenik a Demokratikus Konvenció 18 tagszervezetének és pártjának valamennyi vezetője, képviselteti magát az Európa Tanács, az EDU, a Helsinki Watch, a Magyarok Világszövetsége, továbbá a magyarországi pártok képviselői. Jelen lesz Entz Gézán kívül Bálint-Pataki József, Keszthelyi Gyula, Kulin Ferenc, Csapody Miklós és mások. /Bogdán Tibor: Ma kezdődik az RMDSZ kongresszusa. Entz és Kodolány Bukarestből utazott Brassóba. = Magyar Hírlap, jan. 15./

"Bíró Béla a mérsékeltek egyik képviselője /individualistáknak nevezi csoportját/ írta, hogy máig emlegetik Tőkés László: Össztűz című vitacikkét, mely Cs. Gyimesi Éva, Bányai Péter, Szilágy N. Sándor álláspontját "tipikus politikai asszimiláns gondolkodásnak, /?/ másodrendű állampolgárok álbölcsességen alapuló életfilozófiájának" titulálta, és figyelmeztetéseit hajtóvadászatnak, lejáratókampánynak állította be. Az RMDSZ kongresszusán a mérsékeltek alternatívája nyert. Bíró Béla elismerte, hogy Katona Ádám, Borbély Imre, Tőkés László vagy Szőcs Géza gyakorta magános kezdeményezései nélkül az autonómiakérdés nem került volna be a román köztudatba, hozzátette, hogy a román ellenzékkel való együttműködés /Domokos Géza, Kolumbán György, Bányai Péter, Cs. Gyimesi Éva, Szilágy N. Sándor/ nélkül "nem tehettünk volna szert arra a közösségi hitelre, mely végül még az autonómia gondolatát is a racionálisan mérlegelhető lehetőségek szférájába emelte." /Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/: "Tipikus asszimiláns gondolkodás?" = Beszélő (Budapest), febr. 27./ A jelzett vitairat: Tőkés László: Össztűz avagy akciózás és "feyezés" kolozsvári módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15."

"A kongresszus második napján a küldöttek elfogadták a szervezeti szabályzatot és a programot. Az RMDSZ program-tervezetét 240 igennel, 5 ellenszavazattal és 15 tartózkodással elfogadták. Nagy vita után fogadták el önmeghatározásképpen a "romániai magyar nemzeti kisebbség" kifejezést. Ugyancsak vita volt a belső önrendelkezésről is, az elfogadott meghatározás: "a helyi és regionális önigazgatást, a személyi és kulturális autonómiát tekintjük irányadónak és követendőnek. A személyi autonómia kiterjed identitása megőrzése céljából a kultúra egészére, az anyanyelv használatára, a vallásra, az oktatásra, a társadalmi szerveződésre és az információáramlásra." Tőkés László bejelentette, nem kíván indulni az elnöki tisztért. Visszalépését azzal indokolta, hogy vele jelölői nem konzultáltak, ő pedig nem látja értelmét az elnökség megszerzésének. Az RMDSZ elnökének Markó Bélát választották /252 küldöttből 226-an szavaztak rá/, tiszteletbeli elnöknek pedig - közfelkiáltással -Tőkés Lászlót. Felszólalt Emil Constantinescu, a Demokrata Konvenció elnöke, megköszönte a romániai magyarságnak az elnökválasztáson kapott támogatást. Tőkés László nyolc javaslatot terjesztett a kongresszus elé, amely azokat egyöntetűen megszavazta. Ezek között szerepelt: az RMDSZ elkötelezi magát az 1989-ben elindult rendszerváltozás mellett, a Demokratikus Konvencióval követeli a temesvári nyilatkoztat nyolcadik pontja érvényesülését, kezdeményezi egy gazdasági tanács létrehozását, a legnagyobb kedvezmény megadását, az utódállamokban élő magyarság szervezetei Strasbourgban hívjanak össze magyar fórumot, ahol ismertetnék helyzetüket és kérnék az európai demokratikus szervezetektől országaik támogatását, a kisebbségi kérdés rendezését, végül kéri a román kormányt, írja alá a regionális és kisebbségi nyelvhasználat európai chartáját. A kongresszuson felvetették, hogy az RMDSZ csatlakozzon-e a Magyarok Világszövetségéhez. A javaslatot végül nem szavazták meg, a kifogások egyike az volt, hogy az RMDSZ ez esetben köteles lenne minden alkalommal alávetni magát a testület határozatainak. Az RMDSZ új programjának meghatározása szerint az RMDSZ a romániai magyarság különböző autonóm területi, politikai és rétegszervezetinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit. A testület elismeri a demokratikus platformok szabad szerveződését. Mint a magyar nemzet szerves része, célja szabadon ápolni kapcsolatait az anyanemzettel. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Népszabadság, Pesti Hírlap, Új Magyarország, jan. 18./ A személyi viták élessé váltak. A kongresszuson terjesztették Szőcs Géza füzetformában megjelent Politikai napló című jegyzetét, melyben Tokay György képviselőnek a Ceausescu-rendszerben megjelent írásait idézte. /Akadozott a brassói kongresszus gépezete. = Pesti Hírlap, jan. 18./ Tokay azonnal reagált, végül a vita nem hozta meg Tokay elvetését, Tokay továbbra is az RMDSZ egyik vezető tagja maradt. /Szőcs Géza kontra Tokay György. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./"

Az RMDSZ kongresszusa alkalmából az Orbán Viktor vezette Fidesz-delegáció megbeszélést folytatott Tőkés Lászlóval. A Fidesz képviselői kifejtették, hogy az RMDSZ vezetőinek a magyarországi belpolitikai életről szóló megnyilatkozásai a magyar pártok csatározásainak eszközévé válhatnak. Ugyanilyen veszélyes, amikor magyarországi pártok próbálnak beavatkozni az RMDSZ belső ügyeibe. /F. A.: Fidesz-vezetők Tőkés Lászlónál. = Magyar Hírlap, jan. 20./

"Hermann János külügyi szóvivő nyilatkozatában foglalkozott a Dimineata cikkével, amely szerint Antall József miniszterelnöknek a kulturális autonómiáról tett nyilatkozata az első lépés a magyarok lakta vidékek bekebelezésére. A lap félreértelmezi a miniszterelnök szavait, szögezte le Hermann János. A magyar külpolitika hosszú ideje törekszik a magyar-román kapcsolatok javítására, "az ide vezető út jelentős részben a kisebbségek kérdésének megoldásán keresztül vezet." Az autonómiával kapcsolatos elképzeléseket a kisebbségek maguk alakítják ki. - Most lehetőség van arra, hogy konkrét előrelépés következzen be a magyar-román kapcsolatokban. Vannak évek óta megoldatlan ügyek, de "mi nem tárgyalhatunk a kisebbségek feje felett." Az is látható, hogy különféle álláspontok vannak Romániában. /Hermann János: Előrelépni a kapcsolatokban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./ "

Iliescu elnök a tévében azt állította, hogy a Demokratikus Konvenció és akkori elnöke, Corneliu Coposu a legnagyobb kedvezmény Romániától való megtagadását kérte az amerikai kongresszustól. Coposu cáfolatként a sajtó rendelkezésére bocsátotta a szóban forgó dokumentumot, amelyből hiányzik az Iliescu által idézett rész, egyben bejelentette, hogy kérni fogja Eagleburgert, tanúsítsa a nyilvánosság előtt, hogy a román demokratikus ellenzék a legnagyobb kedvezmény megadása mellett volt. /Magyar Hírlap, jan. 8., Új Magyarország, jan. 21./

Szabó Zsolt főszerkesztő mutatta be lapját, az 1985-ben beszüntetett és 1990-ben újraindult Művelődés folyóiratot. Az 1990-es sajtódömping idején egyre később készült el egy-egy szám, a márciusi csak szeptemberben. A szerkesztőség 1991-ben Bukarestből Kolozsvárra költözött. A folyóirat keresi az amatőr mozgalmakat, a kisközösségeket. Féléves mellékletük a Könyvesház, Gábor Dénes szerkeszti. A Művelődés négyezer, a Könyvesház kétezer példányban jelenik meg. /Simon Judit: Bemutatjuk a Művelődést. = Média (Nagyvárad), jan. 21./

"Az első nap legnagyobb része a vendégek üdvözlő beszédeivel telt el. Tőkés László bevezetőjében kemény szavakkal ítélte el a romániai visszarendeződést, az egész országra kiterjedő intoleranciát, idegengyűlöletet, kisebbség-, illetve magyarellenességet és az antiszemitizmust. Az RMDSZ közösséget vállal a román ellenzékkel, " a románsággal együtt kívánja kivívni emberi, polgári és nemzetiségi jogait." Javaslatot tett a román nemzet és a romániai magyarság képviselőiből álló kerekasztal-konferenciára. A romániai magyarság a belső autonómiát meghirdető kolozsvári nyilatkozat valóra váltásával találja meg a kivezető utat a jelenlegi válságból. Domokos Géza, megerősítve, hogy visszavonul, elnöki felszólalásában rámutatott arra, hogy "nem lehetünk szabadok", ha a román nemzet diktatúrában él. A szövetségre leselkedő csapdákat a kifáradásban, a lemondásban, a beletörődésben és a valóságtól elszakadásban jelölte meg. Súlyos gond az RMDSZ vezetésében a személyeskedés, a szervezet gyenge pontja a gazdasági tevékenység. Sütő András betegsége miatt levéllel fordult a kongresszushoz. Ebben arra szólított fel mindenkit, hogy szabaduljon meg félelmeitől, ne tartson az egységért folytatott küzdelemtől. Kidolgozatlan a szövetség stratégiai programja. Helytelen Tőkés Lászlót voluntarizmussal vádolni. Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke hangsúlyozta, hogy pártja a nemzetközi dokumentumok szellemében viszonyul a kisebbségekhez, jogaik szavatolásához, mert ez nem irányul Románia szuverenitása ellen. Coposuhoz hasonló hangnemben beszélt a kongresszuson megjelent több román politikus is: Gheorghe Fulga, Brassó megye prefektusa, Vintila Bratianu, a Nemzeti Liberális Párt-Demokratikus Konvenció elnöke, Stelian Tanase a Polgári Szövetség nevében. Felszólaltak a szomszédos országok magyar szervezeteinek képviselői is, így Bálint Antal /Zenta, VMDK/, Kovács Miklós /KMKSZ/, Duray Miklós /Együttélés/. Entz Géza elmondta, hogy a magyar kormány szerint csak az új politikai mozgástérben létrejött magyar érdekvédelmi szervezetek hivatottak arra, hogy a határokon túli nemzetrészek legitim képviselői legyenek. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Pesti Hírlap, Népszabadság, Új Magyarország, jan. 16./ /Entz Géza beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16-17. - Kodolányi Gyula beszéde: Új Magyarország, jan. 19. - Sütő András levele: Új Ezred (Kolozsvár), jan. 15., Tőkés László beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19., Domokos Géza beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19., Szőcs Géza beszéde: Orient Expressz (Bukarest), jan. 22., Tokay György beszéde: Orient Expressz (Bukarest), jan. 22./"

Szász János kifejtette, hogy a demokratikus nemzeti /nemzeti kisebbségi/ mozgalmaknak szigorúan el kell határolnia magát a szélsőséges nemzetelvet valló erőktől. Az RMDSZ-re kétfrontos harc vár: egyidejűleg visszavágni a többségi és a saját soraiban fellépő nacionalizmusnak. Az RMDSZ csak a demokratikus magyarok politikai szervezete. /Szász János: Amit az idő parancsol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

"Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője, államtitkár a Beszélő hetilap kérdésére, hogy bizonyos pártok sok kifogást emelnek a Határon Túli Magyarok Hivatalával szemben, kifejezetten pénzügyi kifogásokat, elmondta, hogy a költségvetési vita során egy Magyar Szocialista Párt és egy Fidesz-javaslat alapján fölvetődött, hogy más intézményekkel együtt meg kell szüntetni a Határon Túli Magyarok Hivatalát, vagy legalábbis radikálisan csökkenteni kell a költségvetését. Entz Géza nem tudja, hogy ez pusztán fiskális elképzelés volt, vagy az illető pártoknak alternatív elképzelése van arról, hogyan kell a határon túli magyarok kérdésével kormányzati szinten foglalkozni. Ő még nem hallott alternatív elképzelésről. /Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője, államtitkár: "...pénznyerés céljából meg kell szüntetni". = Beszélő, jan. 23./"

"A 87. évében járó Balogh Edgár számvetést tett, összegezte életútjának tanulságait. A népszolgálat volt számára az elsődleges. Vallja, hogy az RMDSZ történelmi magaslatára jutott a Kolozsvári Nyilatkozattal, kimondva, hogy a kisebbségi önkormányzat korszerű megvalósítására törekszik. Élete legnagyobb csalódását szenvedte meg, amikor hitt a néptestvériségben. Balogh Edgár Antall József miniszterelnököt "a demokratikusan uralomra jutott magyar nép-nemzeti vonal élemberének" nevezte, azonban úgy látta, hogy a magyarországi pártoknak nincs szociális koncepciójuk. Balogh Edgár nem ért egyet azzal, hogy Domokos Gézát és Sütő Andrást támadják, "bűnbánatot" követelnek tőlük, mert ezek az írók a diktatúra idején a magyar szellem folytonosságát jelentették. Szerinte a reformkommunistáknak lehet szerepük a jövőben. Balogh Edgár állást foglalt Csurka István vihart kelt tanulmányával kapcsolatban: "Szövegében köszönthettük ugyan a nálunk is becsült író nemzetféltését, észlelve ugyanakkor a tapintat és óvatosság reálpolitikai hiányát is félreérthetőség és ködös általánosítások során, de nem értjük azt a rosszindulatú hűhót sem, amely lefasisztázta és leantiszemitázta a magyarság során töprengő, népet felemelni akaró írót." /Balogh Edgár: Államnemzet és népnemzet. = Népszabadság, jan. 23./"

"Magyar-román vita zajlott Erdélyről Rómában a Magyar Akadémia könyvbemutatóján. Eördögh István pap-történész, a vatikáni Propaganda Fide levéltárosa a közelmúltban megjelent munkája /A román terjeszkedés a magyar Erdélyben 1916-1920 között/ kapcsán. Antonello Biagini, a római tudományegyetem kelet-európai történelem professzora, akinek a mű kiadása köszönhető, hangoztatta, hogy az ilyen munkák megjelentetése segíti a helyzet jobb megértését. /Vita Rómában "a román terjeszkedésről". = Új Magyarország, jan. 25./"

"Sütő András nem tartja árulónak azt, aki eljön Erdélyből, és nem tartja hősnek az otthon maradót. A veszély ott van, hogy ha majd helyet foglalhat az erdélyi magyarság a jognak asztalánál, "nem lesz részünkről, aki leüljön." - Az RMDSZ-nek világos távlati programot kell kidolgoznia. /Szigethy András: Együttgondolkodásra van szükség. = Népszabadság, jan. 25./"

Mesterségesen tartják fenn a magyar-román feszültséget, nyilatkozta a Cotidianul bukaresti napilapnak Mihály volt román király. A komoly magyarok nem úgy gondolkodnak, mint Horthy. - Külföldi nagyköveti megbízást adnának neki a román hatóságok, ha elismerné, hogy Románia köztársaság. Mihály azonban erre nem hajlandó, Ő a monarchiát tartja megfelelőnek Románia számára. /Cotidianul, jan. 26. - ismertette: Mesterségesen tartják fenn a magyar-román feszültséget. = Népszava, jan. 27./

Makkai János főszerkesztő ismertette lapját, a 27 ezres példányszámú marosvásárhelyi Népújság napilapot. A lap önálló, nem függ az államtól, az általuk létrehozott Impressz Kft működteti. Az óriási infláció ellenére a Népújság nyereségesen zárta az 1992-es évet. Más kiadványok szerkesztését is segítik, így a Kis-Küküllő /Dicsőszentmárton/ folyóiratot és a Nagyernyei Híradó című kiadványt. A Népújság az év elején indította el az Árgus /Marosvásárhely/ című, szórakoztató jellegű, színes időszaki mellékletet. - A posta sok gondot okoz megbízhatatlan terjesztési tevékenységével. /Média (Nagyvárad), jan. 28./

Vida Gyula képviselő az RMDSZ kongresszusán figyelmeztetett: saját felmérései igazolják, hogy a munkanélküliek között aránytalanul több a magyar, mint a román. A parlament pénzügyi-gazdasági bizottságának titkáraként betekinthetett állami nyilvántartásokba. Ahol a magyarok részaránya például 30 százalék, ott a munkanélkülivé váltak majdnem fele magyar. A magyarok majdnem teljesen kiszorultak a vezetésből. /(Vásárhelyi): Halló, itt a Brassói Lapok. = Brassói Lapok, jan. 29. /

A bukaresti főügyészség elé idézték febr. 8-ára Doina Corneát államellenes felforgatás vádjával. Eszerint az 1991. szeptemberi bukaresti bányászjárás idején tévényilatkozatával az ország biztonságát veszélyeztette. Cornea asszony nyilatkozatban utasította vissza az ellene felhozott vádakat. A Kolozs megyei RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott és szolidaritását fejezte ki Corneával. /Tibori Szabó Zoltán, Kolozsvár: Doina Cornea: Az elnök megölhet, legyőzni nem fog soha. = Népszabadság, jan. 30./

A The New York Times szerint az autonómiáról megoszlanak a vélemények. A magyarok által javasolt modell azt jelenti, hogy önkormányzattal rendelkező övezeteket hoznak létre, amelyekben az oktatás és a közigazgatás magyar nyelvű. A lap idézte Entz Géza államtitkárt, aki kijelentette: minél tovább utasítják el a románok, a szlovákok és mások e javaslatot, annál mélyebb lesz a politikai válság. Amennyiben nem képesek megváltoztatni véleményüket erről, akkor fennmaradnak az erőszak, a további gazdasági hanyatlás, az etnikai tisztogatás, az üldözés különböző formái. /MTI/

Febr. 1-jén írta alá Brüsszelben Nicolae Vacaroiu miniszterelnök az Európa Tanács és Románia közötti társulási szerződést /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./, Teodor Melescanu külügyminiszter pedig a ratifikálás előtt életbe lépő kereskedelempolitikai részt tartalmazó ideiglenes egyezményt. /Magyar Hírlap, febr. 1./

Doian Cornea neves kolozsvári polgárjogi harcos kijelentette, nem hajlandó megjelenni a bukaresti ügyészség előtt. Államellenes felforgató tevékenység vádjával idézték be, febr. 8-ra, mert 1991 szeptemberében, a bukaresti bányászakció idején általános sztrájkra szólított föl. Traian Chelebelu elnöki szóvivő közölte: rosszul időzítették a lépést, éppen most folynak a tárgyalások Románia teljes jogú tagságáról az Európa Tanácsban. /Bogdán Tobor, Bukarest: Cornea nem tesz eleget az idézésnek. = Magyar Hírlap, febr. 1./

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Bukarestbe utazott, a tévé új elnökétől, Paul Everactól követelte, hogy a magyar adást ne az RMDSZ használja fel, helyette 5 perccel több műsoridőt biztosítsanak a román érdekeket kifejező pártoknak. /Funar Bukarestben is vádol. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

"Frunda György febr. 1-jén Strasbourgban fölszólalt az Európa Tanács ülésén, hangsúlyozva, hogy a romániai magyar nemzeti kisebbség nevében beszél, számukra nagyon fontos a kisebbségi jogok jegyzőkönyv-tervezete, valamint a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálása. Egyetért Románia felvételével az Európa Tanácsba. "Románia alkotmánya nem szentesíti a nemzeti kisebbségi jogokat kielégítően, ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk egy kisebbségi törvény kidolgozását, amely biztosítsa az anyanyelv szabad használatát, a nemzeti kisebbségek személyi és kulturális autonómiáját, helyi és regionális önigazgatását." /Az Európa Tanács elfogadta a kisebbségi jogok jegyzőkönyvét. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./"

"Febr. 6-án kezdődik a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt II. kongresszusa. Az első kongresszus óta két év telt el, de nem sokat végeztek, állapította meg Varga László, a párt elnöke. Varga kifejtette: "Az RMDSZ brassói kongresszusa megmutatta: három év után tépetten, csapzottan érkeztünk el a kiindulóponthoz." Az RMDSZ-nek továbbra is az a feladata, hogy az erdélyi magyarság minden rétegét magéba fogadja. Eljött az ideje annak, hogy aktív politikába kezdjen egy határozott világnézeti alapon álló csoport. - Szövetségben kívánnak együttműködni az RMDSZ-szel. /Mózes Edith: Kongresszus előtt. "A keresztény értékrend képviseletét vállaljuk" - beszélgetés Varga Lászlóval, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./"

Vida Gyula RMDSZ-képviselő, a parlament költségvetési, pénzügyi és bankrendszerrel foglalkozó szakbizottságának titkára arra hívta fel a brassói kongresszuson a figyelmet, hogy gazdasági programot is ki kell dolgozni. A románok Dacia Felix Vatra-érdekeltségű bankrendszere magyarlakta területeken felvásárolja az ingatlanokat, továbbá magyar kulturális célú épületeket. Szükség lenne tehát egy bankra. Egy bank megnyitására kétmilliárd lejre van szükség, az elszegényedett erdélyi magyarság ennyit nem tud összegyűjteni. Külföldi érdekeltséget kell felkutatni, amely a magyarlakta területen építené ki a hálózatát. /Magyar Nemzet, febr. 3./

Dávid Gyula irodalomtörténész, a romániai magyar kiadói-irodalmi közélet főembere nyilatkozott tevékenységéről. 1992-ben ment nyugdíjba, de a válságos helyzetben levő Kriterion Kiadónál tovább gondoz könyveket, így a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon harmadik kötetét. Dávid Gyula emellett az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványsorozatait is gondozza /Erdélyi Múzeum, továbbá 1991-ben sikerült újraindítani az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozatot, megindították a Romániai Magyar Bibliográfiák és az Erdélyi Magyar Füzetek sorozatot. Megjelent az Orvostudományi Szakosztály Értesítője a tavalyi székelyudvarhelyi magyar orvosi tudományos ülésszak anyagával/. Az EMKE ugyancsak szívügye Dávid Gyulának, amióta 1991. májusában több mint száz magyar kulturális egyesület újraalakította. /Oláh István: Beszámoló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

"A Ion Creanga Kiadó, a gyermekkönyvek kiadója 1991-ben 12 magyar nyelvű címet jelentetett meg 8-16 ezres példányszámban, 1992-ben viszont egyetlen egyet sem. A kiadó az elmúlt évben részvénytársasággá alakult, Junior Club Gyermekkönyvkiadó az új neve, az egyetlen magyar szerkesztő, V. Gáli Ilona 1993. jan. 22-én kapta meg a felmondását. A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium anyagi támogatásával két könyv jelenik meg idén: Az egyszeri ember /bukovinai székely mesék, Zsók Béla gyűjtése/ és Az elsüllyedt kincs /erdélyi népmesék, mondák, Duka János gyűjtése/. /Lukács Róbert: A magyar nyelvű állami gyermekkönyvkiadás "hattyúdala"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./"

"Entz Géza államtitkár nemrégen Erdélyben járt, hogyan ítéli meg az ottani magyarság helyzetét, hangzott az újságíró kérdése. Sajnos még mindig folyik az áttelepülési hullám, ami azt mutatja, hogy a problémákat még mindig nem oldották meg, vázolta a helyzetet az államtitkár. Az -RMDSZ világos programot határozott meg a kongresszusán. Ennek célja az önkormányzati rendszer kiépítése. - A magyar kisebbség helyzete Közép-Európában e térség lőporos hordója - idézett az újságíró sajtóelemzést. "Teljesen nyilvánvaló, hogy a konfliktust nem a kisebbségek okozzák, hanem jogaik el nem ismerése. Hamis beállítás az, amikor e közösségek közös érdekképviseletét konfliktusforrásként kívánják feltüntetni." - hangsúlyozta Enz Géza. /Décsi Katalin: Magyarnak lenni ? a szomszédban. Beszélgetés Entz Géza államtitkárral. = Népszava, febr. 4./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. A kongresszuson "konszenzusteremtő szándékot lehetett tapasztalni minden áramlat platformképviselőitől"- állapította meg. Kétségtelenül létezik radikális és mérsékelt irányzat, de egyik címkét sem akarja felvállalni. Hisz abban, hogy a célok világosabb megfogalmazásával sikerül a mérsékelt és radikális szembenállást kiküszöbölni. Az autonómia tekintetében konszenzus van. - Továbbra is szükség van Tőkés László hangsúlyos jelenlétére az RMDSZ-ben, ő "a forradalom, egy nemzeti kisebbség szimbóluma." A döntések meghozatalában együtt dolgozik Tőkés László püspökkel.- Az elfogadott meghatározás: romániai magyar nemzeti kisebbség a jogászok körében vitatott, valószínűleg változik majd a meghatározás a mindennapi gyakorlatban. - Továbbra is az állami oktatás dominál, ezen a területen nem tudtak előrelépni, a magánszférában pedig nem használták ki a lehetőségeket. - Nem szabad engedni, hogy általános kiábrándultság verjen gyökeret, ez az elvándorlást segíti. - El kell készíteni a magunk fehér könyveit, kezdeményezőnek kell lenni. Arra a kérdésre, hogy hiányzik a Képviselők Tanácsából Szőcs Géza és Borbély Imre, Markó Béla azt válaszolta, hogy a tapasztalt emberekre továbbra is szükség van. Tófalvi Zoltán megjegyezte, hogy Ioan Gavra kijelentette: az RMDSZ Románia Aids-betegsége. Várható a jövőben is a hasonló RMDSZ-ellenes kirohanás? A szélsőséges román nacionalizmus további éles támadásaira számítani lehet, felelte Markó Béla. /Tófalvi Zoltán: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ új elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 4./ "

Febr. 6-án Marosvásárhelyen hároméves fennállását ünnepelte a Vatra Romaneasca. Iliescu elnök a szövetségnek küldött üzenete burkolt figyelmezetésnek is tekinthető a nacionalisták számára, amikor az idegengyűlölettől és a türelmetlenségtől való elhatárolódást sürgette. Megintette a magyar kisebbséget is, hangsúlyozva, hogy Románia egységes nemzetállam, a területi autonómia pedig elképzelhetetlen. Ötezres tömeg gyűlt össze a Vatra Romaneasca ünneplésére. Zeno Opris elnök a szövetséget méltatva rámutatott arra, hogy szükség van a Vatrára, hiszen a magyarok Székelyföldön borzalmas mészárlást rendeztek, elkergetik az iskolákból, a munkahelyekről a románokat. Az RMDSZ-t horthysta-kominternes szervezetnek nevezte. /B. T., Bukarest: Hároméves a Vatra Romaneasca. = Magyar Hírlapm febr. 8./ Funar, Vatra Romaneasca alelnöke biztosította a hallgatóságot, hogy Mátyás király kolozsvári szobra nem sokáig lesz a magyarok szimbóluma. Befejezésül a jelenlevők lelkesen skandálták: Ki a magyarokkal az országból! /(mózes): Ünnepelt a Vatra Romaneasca. Funáriáda Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9., Magyar Nemzet, febr. 9./

"A román parlament Strasbourgból hazatérő tíztagú küldöttsége febr. 8-án sajtótájékoztatón számolt be az Európa Tanács üléséről. Florea Dudita szenátor, a küldöttség vezetője durva hibának ítélte meg Doina Cornea asszony ügyészség elé idézését, ugyanígy a televízió azon döntését, hogy a kisebbségi adásokból száműzik a politikát. Adrian Paunescu azzal vádolta Frunda György RMDSZ-szenátort, hogy Strasbourgban nem Románia érdekeit védte, hanem "másvalakiét", továbbá megengedhetetlennek nevezte, hogy Frunda György feltételeket szabott az ET-tagsághoz. Frunda György válaszában leszögezte, hogy a feltételeket nem ő szabja meg, hanem Európa. Az ülésszakon elfogadott kisebbségi jegyzőkönyv Románia általi elismerése a román törvények részévé avatják az egyéni és kollektív kisebbségi jogok elismerését. /Cseke Gábor: Bukarest ragaszkodik az Európa tanácsi tagság megszerzéséhez. = Magyar Nemzet, febr. 9./"