Az Európai Idő (Sepsiszentgyörgy) ápr. 15-i száma jelezte, hogy összegyűlt a szükséges előjegyzési minimum, lesz tehát teljes Jókai életmű sorozat Erdélyben. Az Európai Idő a budapesti Jókai Irodalmi és Művészeti Egyesület támogatásával fogja kiadni az 1925-1930 között napvilágot látott centenáriumi kiadás száz kötete fakszimile kiadásban Jókai Mór Összes Művei Erdélyben sorozatcímmel jelenik meg. A tervek szerint 1992-ben tíz, a következő években /1997-tel bezáróan/ 18-18 kötet jelenik meg. /Lesz Jókai-sorozat Erdélyben! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./

Temesváron évtizedek óta működik a Franyó Zoltán Irodalmi Kör /kezdetben Ady Endre nevét viselte/, mint a város magyar művelődési életének egyik legfontosabb fóruma. Létezése, helytállása, a kör kiadványa, a Lépcsők antológia komoly kultúrpolitikai tett volt a diktatúra idején. Az elmúlt évtizedben Mandics György vezette ügyvivő elnökként a kört. Sokoldalú irodalmi munkássága miatt azonban 1990 szeptemberében lemondott, illetve átadta tisztét Illés Mihálynak. Illés Mihály /sz. Temesvár, 1952/ mérnök, elbeszélései, regényei jelentek meg. A Franyó Zoltán Irodalmi Körnek kilenc írószövetségi tagja volt 1990 őszén /Anavi Ádám, Bárányiné László Ildikó, Bárányi Ferenc, Illés Mihály, Kiss András, Mandics György, Mandicsné Veress Zsuzsa /ő időközben elhunyt/, Oberten János és Pongrácz P. Mária. A későbbiekben az érdeklődés csökkent, kevesebben jöttek el a kör üléseire. Bárányi Ferenc politikai téren tevékenykedik, Bárányiné László Ildikót lefoglalja a szeretetszolgálatban betöltött munkája. Szükség lenne arra, hogy a fiatalok jelentkezzenek. A kör megindította az Ezredvég folyóiratot. Pénzhiány miatt azonban csak két számot sikerült megjelentetniük. /Boér Jenő: Hogyan tovább, Franyó-kör. = Művelődés (Kolozsvár), ápr./ Ezredvég /Irodalom, művészet, társadalom, Temesvár/ 1. szám: 1990 tavasz, 2. sz.: 1990 nyár Főszerkesztő: Szekernyés János, titkár: Boér Jenő.

"Benkő Samu ismertette a jelentős intézmény, az Erdélyi Tudományos Intézet történetét. A mindig összmagyar kategóriákban gondolkodó Teleki Pál kezdeményezte 1940-ben /Észak-Erdély visszatérésekor/, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem újjászervezésekor, hogy hozzanak létre olyan új tudományos intézetet, amely az Erdélyi Múzeum-Egyesület mellett központi irányító műhelye legyen minden, a tájegység múltjára, jelenére és jövőjére irányuló kutató munkának. 1940 októberében hivatalosan megalakult az Erdélyi Tudományos Intézet /ET/, első kolozsvári munkaértekezletén maga Teleki Pál kormányfő elnökölt. Az ETI munkába állításának irányításával a miniszterelnök Tamás Lajos és Kniezsa István Kolozsvárra kinevezett egyetemi tanárokat bízta meg. Hat intézeti tanárt neveztek ki: László Gyula régészt, Nagy Zoltán szövetkezeti szakembert, Venczel József statisztikust, K, Kovács László etnográfust, Makkai László történészt és Teleki Géza geológust. Az ETI munkáját tizenegy szakosztályban kezdte el /földrajzi, néprajzi, történeti, régészeti, társadalomtudományi, nyelvészeti, magyar-román kapcsolatok, magyar-száz kapcsolatok, irodalmi, embertani és élettani/. Számba vették az anyaországban és Erdélyben készen levő vagy félig kész tudományos munkákat, és ezeket kellő szakmai megmérettetés után nyomdába küldték. A kezdeti tanári kart új tagokkal /Jancsó Elemér, Juhász István, Méri István, Nagy Jenő/ bővítették. Gazdag tartalommal jelent meg Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1940-1941, Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1942, a harmadik kötet /Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1943/ utolsó lapján a Megjegyzésben szerepelt, hogy a rendkívül viszonyok miatt az Évkönyv szedését bizonytalan ideig nem lehet folytatni, így a kötetnek csak az "első három tanulmánya jelenhetik meg /1944. október 1./" A rendkívüli viszonyok azt jelentették, hogy az ágyúk már Kolozsvár határában dörögtek. Évek múlva, 1947-ben, elsősorban Szabó T. Attila szívósságának köszönhetően megjelent az 1843-as Évkönyv II. kötete is. Közben 1945-ben az ETI útjára bocsátotta Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1944 című impozáns kiadványát. Amíg élt Teleki Pál, az ő szellemi irányításával működött az ETI. Tragikus halála után az ETI élén Tamás Lajos maradt az igazgató, tőle csak budapesti professzori kinevezése után, 1944 nyarán vette át a vezetést Szabó T. Attila. Az ETI első korszakának értékelését Mikecs László végezte el élete utolsó tanulmányában /Új erdélyi tudomány. Jegyzetek az Erdélyi Tudományos Intézet működéséhez, Erdélyi Múzeum XLIX (1944)/. Mikecs Lászlót 1944-ben kolozsvári otthonából elhurcolták a szovjet katonák sokezer kolozsvári polgári lakossal együtt, Mikecs szovjet fogságban halt meg. 1945-ben megalakult a Bolyai Tudományegyetem, az ETI szervezetileg átkerült az egyetem kötelékébe. Az ETI elnöke az egyetem rektora /Csőgör Lajos/, igazgatója az egyetem rektor-helyettese /György Lajos/ lett, új intézeti tanárként meghívták Faragó József folkloristát, Imreh István gazdaságtörténészt és Markos András szociológust. A háború után az egyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Erdélyi Tudományos Intézet közösen munkálkodott azon, hogy biztosítsák az erdélyi magyar értelmiség utánpótlásának intézményes feltételeit. Szabó T. Attila 1946-ban azt javasolta, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület folyóirata, az Erdélyi Múzeum, önállósága megtartásával, legyen az ETI közlönye is. 1947 tavaszán azután megindult a hírhedt harc "az elvtelen magyar egység" ellen, és elkezdődött az erdélyi magyarság hagyományos intézményrendszerének módszeres felszámolása. A támadásokból kijutott az ETI-nek is, igazgatóját, György Lajost elsőnek vette célba a kommunista rendszer. Ekkor lett az ET igazgatója a marxista Gaál Gábor. Gáll Ernő világnézeti váltással biztosítottnak látta az ETI jövőjét: "Az Erdélyi Tudományos Intézet végre be kell törjön és ott irányadóvá kell váljék a dialektikus és történelmi materializmus." /Utunk (Kolozsvár), 1948. 2. sz./ Gaál Gábor azt a feladatot kapta, hogy az ETI-t építse be az akkor létrehozott kolozsvári Akadémiai Fiókba. Az induláskor azzal kecsegtették Gaál Gábort és az ETI-ből átvett magyar kutatókat, hogy ezek az új akadémiai intézetek kétnyelvűek lesznek, és az erdélyi magyarsághoz kötődő tudományos témáknak az új intézmény programjában helyük lesz. Ezt az ígéretet nem tartották meg. Az ETI-t formálisan nem szüntették meg. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület megszüntetését /1950/ és az ETI csöndes felszámolását követte a nagy tisztogatás a Bolyai Tudományegyetemen, 1952-ben Szabó T. Attilával és Jakó Zsigmonddal az élen éppen azokat távolították el, akik a legjobban tudták, hogy mi a feladata Erdélyben a magyar tudósnak, emlékezett Benkő Samu. /Benkő Samu: Az Erdélyi Tudományos Intézet. = Valóság (Budapest), ápr./"

Ma már lexikonok sem tartják számon az 1861-ben megalakult Szent László Társaságot, amely a történelmi Magyarország határain kívül élő magyarok lelki gondozását vállalta magára. A társaság Bibliát, könyveket vitt a csángóknak, Moldovába. És 1990 szeptemberétől működik világi tevékenységét vállaló utóda, a Lakatos Demeter Egyesület. Alapító tagjai között volt Benda Kálmán, a csángókérdés tudós kutatója, Csoma Gergely fotóművész, a győri Jáki Teodóz páter, Kóka Rozália néprajzos, Atzél Endre, a csángó ügy józan megszállottja és Halász Péter, az anyaországi csángó mozgalom fáradhatatlan munkása. Az egyesület megvonta másfél éves tevékenységének mérlegét. A Magyar Néprajzi Társasággal közösen tanácskozást tartottak a moldvai magyarok történelméről, néprajzáról. Ezzel tisztelegtek Domokos Pál Péternek, a csángók apostolának 90. születésnapján. Az elhangzott előadásokat Domokos Pál Péter-emlékkönyvként tervezik megjelentetni. A csángó kultúrát hivatott ismertetni az anyaországgal a Csángó Fesztivál, ilyet tavaly rendeztek Jászberényben. A fesztiválon megjelent Antall József miniszterelnök és Göncz Árpád köztársasági elnök is. A pápalátogatás idején Budapestre érkezett ezer moldvai csángómagyar. Nevükben adta át a pápának a közülük való, Székelyföldön szolgáló Horváth Antal esperes a csángók kérését az anyanyelvű misékért. A csángók utazásának ezernyi gondját az egyesület is vállalta, jelesen Atzél Endre és a Piarista Öregdiákok Szövetsége. A Lakatos Demeter Egyesület a pápalátogatásra érkező csángók kezébe egy könyvecskét adott, Barna Gábor néprajzkutató és Jáki Teodóz bencés tanár munkáját a magyar szentekről. /Beke György: A Szent László Társaság szellemében. = Új Ember, máj. 3./

1990. februárjában jegyezték be a Csíkszeredai Cserkészszövetséget a Hargita megyei bíróságon, majd júniusban a Romániai Magyar Cserkészszövetség /RMCSSZ/ ugyanezt akarta megtenni, de sikertelenül. 1990 novemberében a Legfelsőbb Ügyészség óvást emelt a szövetség országos bejegyzése ellen. 1991. júniusában az RMCSSZ az RMDSZ-hez fordult segítségért. A változás a Cserkész Világirodának köszönhető, elnökét, Dominic Bernardt biztosították, hogy a román kormány nem akarja megakadályozni az RMCSSZ megalakítását, végül mégis elismerték hivatalosan is az RMCSSZ-t. A szervezet az elmúlt hét végén tartotta konferenciáját Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Gimnáziumban. Erdélyben már 150 képzett cserkésztiszt és 4500 fogadalmat tett cserkész van. Az RMCSSZ új elnöke Schmidt Péter, a nevelésügyi alelnök Kovács Lajos, a főtitkár Orendi Éva. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Tisztújítás az RMCSSZ-ben. = Pesti Hírlap, máj. 4./

Kolozsvár polgármestere elrendelte a konferenciák, szimpóziumok és más nyilvános rendezvények kötelező bejelentését írásban, legalább három nappal az esemény előtt, feltüntetve a szervezőket, a rendezvény célját, helyét, időtartamát, mellékelve a résztvevők listáját is. /Népszabadság, máj. 5./

Az RMDSZ Küldötteinek Országos Tanácsa /KOT/ máj. 2-án Székelyudvarhelyen ülésezett és a következőkben határozott: az RMDSZ rendkívüli kongresszusát a parlamenti választások utáni időre halasztotta. Létrehozta a választási kampányt irányító testületet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Elfogadták Domokos Géza elnök betegsége miatt írásban elküldött javaslatát, a máj. 28-ára tervezett rendkívüli RMDSZ-kongresszust elhalasztják az általános választások utáni időpontra. Úgy döntöttek, hogy Domokos Géza őrizze meg tisztségét a kongresszusig. /Pesti Hírlap, máj. 6./

A spanyolországi szenátus küldöttsége máj. 6-án látogatott Kolozsvárra, ahol Funar polgármester fogadta őket. A baszk képviselő beszélt a minden tantárgyat anyanyelven tanító baszk iskolákról, a különálló baszk nyelvű állami és magánjellegű egyetemi oktatásról és megkérdezte, hogyan él együtt itt a román és magyar nyelv. Funar polgármester kifejtette, hogy a magyarok - az ezer éve idejött vándornép - a hunoktól származik, az RMDSZ az egyetlen etnikai párt a világon, a magyar tanárok és tanulók elkergették egyes iskolák román tanulóit, továbbá a magyar kormány Erdélyt Magyarországhoz akarja csatolni. /(baló): Spanyol parlamenti küldöttség Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Újabb hetilap látott napvilágot, a Csíkvidéki Krónika polgári hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Felelős szerkesztő: Birtók József, Magyari Nándor László. /Csíkvidéki Krónika (Csíkszereda), máj. 7. - 1. sz./

A parlamentben hosszú vita után döntöttek: júliusban rendezik meg az általános választásokat. Ezt szorgalmazta Borbély László RMDSZ-képviselő is. Az RMDSZ mellett a július időpontra szavazott a Nemzeti Megmentési Front /Petre Roman-szárny és a Liberális Párt fiatal szárnya/. Az ellene szavazók között volt a néhány napja bejegyzett Nemzeti Megmentési Demokrata Front /Iliescu-szárny/, a Románok Nemzeti Egységpártja és a Nagy Románia Párt. Az utóbbi két párt az általános és az elnöki választások egyidejűségét szorgalmazta, azonban ezt a javaslatot leszavazták. /Új Magyarország, máj. 11./

Máj. 8-a és 10-e között Marosfőn tartották meg a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ III. kongresszusát. 115 küldöttet vártak, közülük az első napon 70-en jelentek meg. A FIDESZ is képviseltette magát. Márton András számolt be a MISZSZ parlamenti képviselőinek tevékenységéről. /Temesvári rádió magyar adása, MTI/. Toró Tibor elnökségi beszámolója szerint több tagszervezet nem működik megfelelően, sőt egyesek megszűntek /Beszterce, Bukarest/. A jövőben a MISZSZ országos választmánya szakcsoportokból fog felépülni. A MISZSZ részt akar venni az RMDSZ politikai tevékenységében is, az RMDSZ társszervezeteként, de csak akkor, ha a gyakorlatban is érvényesül a politikai sokszínűség, a platformosodás elve. Ellenkező esetben a MISZSZ önálló lesz. A kongresszus résztvevői csatlakoztak a jogtipró eljárások elleni eddigi tiltakozásokhoz /az 1990-es márciusi események után Maros megyében számos magyar és cigány nemzetiségű személyt ítéltek el az eseményekben való részvételük miatt, anélkül, hogy a román nemzetiségű résztvevők hasonló elbánásban részesültek volna. Hasonló a helyzet az 1989. decemberi események során elkövetett tettekért elítélt oroszhegyi lakosok esetében is. Az amnesztiarendelet hatálya alá esnek, az elítéltek többsége mégis börtönben van./ Megválasztották a MISZSZ új elnökségét: Kis Konrád /elnök/, Veres Valér /főtitkár/, Füstös István, Nagy István, Szabó Botond, Ungureanu László és Ungvári Imre /elnökségi tagok/. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12., Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Tőkés László püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke és Szilágyi Aladár, a szervezet titkára szervezésében máj. 10. és 17-e között Nagyváradon nagyszabású ünnepségsorozat, a Varadinum zajlik Szent László király, a város alapítója szentté avatásának 800. évfordulóján, város születésének 900. évfordulóján és Nagyvárad török iga alóli felszabadulásának 300. évfordulóján. Szilágyi Aladár, a Kelet-Nyugat főszerkesztője elmondta, hogy a Varadinumnak gazdag a programja: egyházi és tudományos előadások, képzőművészeti kiállítások, koncertek, könyvbemutatók, az ifjúság számára vetélkedő Várad és Bihar megye történelmével kapcsolatban. A Varadinu során létrehoznak egy egyháztörténeti múzeumot. Szent Lászlót kívánságára ide temették, a váradi katedrálisba. A későbbi magyar királyok elzarándokoltak ide és fogadalmat tettek a király sírjánál. /Csisztay Gizella: Ünnepel Szent László városa. = Új Magyarország, máj. 14./

"Nem beszélni, dolgozni kell, vallja Bónis Lajos nyugalmazott egyetemi docens, aki Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban kapott helyet. Arra kérték fel, hogy segítse a határon túli magyarok mezőgazdálkodását. Kapcsolata van az 1990. márc. 25-én megalakult Romániai Magyar Gazdák Egyesületével. Magyar szakkönyvekkel kellett ellátni ? ez mintegy 4-5 millió forintot képviselt ? a mezőgazdasági szakközépiskolákat. A Mezőgazdasági Könyvkiadó jóvoltából idén kétmillió forint értékű szakirodalmat vittek ki a magyar gazdáknak. Természetesen nemcsak Erdélyt, hanem a többi magyarlakta országot is segítik. A hazai magyar mezőgazdasági szaklapok felajánlották egész remittendájukat. Ez igen kedvező gesztus, mert például egy 68 forintos Kertészeti Magazint nemigen vehet meg egy kárpátaljai, szlovákiai vagy erdélyi magyar gazda. Bónis Lajos munkatársaival segíti még az alakuló agrárklubokat, a Hargita és Kovászna megyei továbbképző központokat, a kihelyezett tagozatokat, egy kétmillió forint értékű nyomdát segítettek Háromszékre juttatni. Őszre a kolozsvári Teológiai Főiskolán kereskedelmi és idegenforgalmi konzultációt szerveznek. /V. B. : "Szükségünk van az Önök biztatására". = Heti Magyarország, máj. 15./"

Traian Chebeleu külügyminiszteri szóvivő heti sajtóértekezletén itthoni és külső magyar szervezetek akciójának mondta a kolozsvári betiltott konferenciát és hallgatólagos egyetértéssel idézte Kolozsvár polgármesterének rendeletét, hozzátéve, hogy nem avatkozhat be a polgármester tevékenységébe. Valójában a prefektus hivatali kötelessége a helyi szervek törvényességének ellenőrzése, tehát van mód a felülbírálatra. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./ Előzmény: ápr. 25-26-i, máj. 1-jei és máj- 14-i jegyzet.

"A lészpedi származású Fazakas József 1990 óta évente elhozza a lészpedi csángó gyermekeket, hogy ismerjék meg Erdélyt. Ismeretes, hogy 1948 és 1953 között magyar iskolák nyíltak a csángómagyar falvakban, mintegy száz iskolában. Azután 1953-ban egy tollvonással megszüntették a magyar iskolákat Moldvában, kivétel volt a lészpedi iskola, amely 1960-ig maradhatott magyar nyelvű. A lészpediek sokáig harcoltak magyar iskoláért. Az 1960-as évek elején még magyarul prédikált Gyorgyina páter, akit koholt vádakkal bebörtönöztek, majd kényszerlakhelyre száműztek. A papok nem tűrték, hogy híveik magyar imakönyvet használjanak. A csángók ügyét szívén viselő Bartis Árpád erre példát hozott: 1957-ben a lészpedi Bálint családnak ajándékozta a Szentek élete című könyvet. Amikor a pap megtudta, hogy ebből a könyvből felolvasnak a fonóban, egyszerűen elkobozta a könyvet. Amíg volt magyar iskola, Lészpeden kiváló tanítók voltak, Kallós Zoltán folklórgyűjtő másfél évig tanított itt. A lelkes tantestület /Zudor Attila, Zsombori Dénes, Bencze Irén, Butnár Ilona, Csergő Irén, Drunek Mária és Szász Mária/ kitartott itt, amíg lehetett. Marosvásárhelyen, a Bolyai Líceumban néhány évig posztliceális tanítóképző osztály működött, amelyet Kallós Zoltán, Vészi Mária, Asztalos Imre és ezt az emlékezést író Bartis Árpád vezetésével a tavaszi szűnidőben Lészpedre vittek és a vásárhelyiek kultúrműsorral szórakoztatták a falu népét. Viszonzásul énekes csoportot hívtak meg Marosvásárhelyre. 1957-ben Lészpeden, a temető kapujában még ez a felirat állott: "Hogy vagytok tü, voltunk mü és, ahogy vagyunk mü, lesztek tü es: por és hamu". Ez a felirat már régen eltűnt. Ignácz István bácsi mesélte Bartis Árpádnak, hogy 1946-ben az egyik népgyűlésen, amelyet a Magyar Népi Szövetség szervezett, részt vett Mihail Sadoveanu román író is. A csángó magyar beszédébe közbeszólt: "Igaz, a csángómagyarok üldözve voltak." /Bartis Árpád: A hűséges lészpedi csángómagyarok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./"

Márc. 26-a és ápr. 6-a között tartották meg Kőrösi Csoma Sándor halálának 150. évfordulójára emlékezve, a Kőrösi Csoma Sándor Napokat. Hosszú idő után ez volt az első méltó emlékezés. 1984-ben születésének 200. évfordulóját nem tudta megünnepelni a szülőföld, mert a titkosrendőrség ezt megakadályozta. Kevés tudósítás született az eseményről, ezért most Fábián Ernő számolt be a történtekről. A rendezvény bevezetőjeként szervezték meg az anyanyelvi vetélkedőt és megtartották az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének közgyűlését. Márc. 26-án kovásznai színjátszók bemutatták Szilágyi Ferenc A zarándok című színművét. A legkiemelkedőbb esemény az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Soros Alapítvány támogatásával rendezett tudományos ülésszak volt. Jakó Zsigmond elnökletével az ülésszakon előadást tartottak: Csetri Elek, Bodor András, Ioan Viorel Badica /Kolozsvár/, Radu Bercea /Bukarest/, Bethlenfalvi Géza, Dávid Géza, Horányi Gábor, Kubbasek János, Szilágyi Ferenc /Bukarest/ és Futaky István /Göttingen/. Az évfordulóra tekintettel a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület irodalmi és képzőművészeti pályázatot hirdetett. Az ünnepség idején Kovásznán, a városi képtár udvarán megtörtént a Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum alapkőletétele. Ápr. 5-én Tőkés László püspök hirdetett igét Kovásznán. - Emlékülést rendeztek Kolozsváron és Nagyenyeden is, Budapesten pedig emlékkonferenciát. /Fábián Ernő: Elmaradt tudósítás helyett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Máj. 16-án emlékeztek Szatmárnémetiben Scheffler János /1887-1952/ püspökké szentelésének 50. évfordulójára. Scheffler János megtagadta az együttműködést a kommunista hatalommal. Előbb kényszerlakhelyre vitték, majd bebörtönözték. 1952-ben mártírhalált szenvedett a jilavai börtön föld alatti cellájában. Életútjáról a megemlékezés idején könyv jelent meg dr. Bura László tollából, a Szatmári Római Katolikus Püspökség kiadásában. Az emlékére rendezett nagymisét dr. Seregély István egri érsek celebrálta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Máj. 23-án Triesztben bemutatták a római Sapienza bölcsészettudományi egyetem gondozásában megjelent új könyvsorozat első három példányát. A három mű levéltári dokumentumokat közölt. A második és harmadik kötet magyar vonatkozású. Magyarország és Olaszország 1920-1960 címmel többek között Francesco Guida, Pasquale Fornaro, Rita Tolomeo, Giancarlo Girodano, illetve Herczeg Gyula, Juhász Gyula és Ormos Mária tanulmányait közli. A harmadik könyv Eördögh István vatikáni levéltáros kutatómunkáját tartalmazza: A román expanzionizmus eredete a magyar Erdélyben, 1916-1920. A könyvek a Sapienza és a magyarságkutató egyetemközi központ együttműködésével jelentek meg. Eördögh István könyve a vatikáni levéltári adatok mellett az olasz hadsereg levéltárában a szerző által felfedezett, megfigyelőként tevékenykedő tisztek jelentésén alapul. /Ortutay L. Gyula: Gyógymód kisebbségi sérelmekre. = Népszabadság, máj. 23./

Az RMDSZ Országos Elnöksége máj. 22-én Kolozsváron tartotta soros ülését. Foglalkoztak a választás kérdésével, létrehozták a választási kampánybizottságot Szőcs Géza politikai alelnök irányításával. A tanügyi törvénytervezet antidemokratikus, a kisebbségi oktatás elsorvasztására törekszik, ezért felszólították az ország demokratikus erőit, hogy vegyenek részt a törvénytervezet ellen tiltakozó június 11-i országos megmozduláson. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Jeszenszky Géza külügyminiszter máj. 6-án Londonban előadást tartott a Királyi Külügyi Intézetben, ahol az előadó mindig magánszemélyként fejti ki nézeteit és az elhangzottakat nem szabad idézni. Ennek ellenére máj. 13-án Traian Chebeleu külügyi szóvivő szokatlanul durva, kioktató hangnemben beszélt a magyar külügyminiszter londoni előadásáról, tendenciózusan értelmezve egyes mondatokat. Teodor Melescanu külügyi államtitkár máj. 18-án Budapesten tárgyalt, akkor egyetértett abban, hogy a nyilvános vádaskodás nem segíti elő a kapcsolatok kedvező alakulását. Adrian Nastase külügyminiszter a Rominul bukaresti hetilap máj. 25-i számában megjelent nyilatkozatában elfogadhatatlan hangnemben minősítette a magyar külügyminisztert és tudatosan eltorzítva állította be a magyar külpolitikát. /(décsi): Újabb feszültség a magyar-román kapcsolatokban. = Népszava, máj. 27./ A román külügyi szóvivő kirohanását megütközéssel fogadtuk, mondta Hermann János külügyi szóvivő, hiszen korábban többször kértük a román kormányt arra, hogy a félreértéseket és félreértelmezések elkerülésére először hivatalos úton konzultáljunk. A külügyi szóvivői tájékoztatón elhangzott, hogy Romániában két irányvonal találhatóegymás mellett. Az egyik az európai értékrendhez való közelítés híve. A másik, ezzel ellentétben, nem érdekelt a magyar-román kapcsolatok fejlesztésében. /Külügyi szóvivői tájékoztató. = Pesti Hírlap, máj. 27./

"Kállai László volt az első, aki romániai magyar újságíróként eljutott Strasbourgba, az Európa Tanács épületébe. Vasile Mois szenátor meg is jegyezte: "Már ide is bepofátlankodtok? Hát nem elég nektek Bukarest?" Az Európa Tanács egyik angol képviselője elcsodálkozott, hogy Romániában magyarok is élnek, méghozzá kétmillióan. Ő úgy tudta, hogy Románia egységes nemzetállam. /Kállai László: Vagyunk vagy nem vagyunk? = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./"

"1989 decembere új fejezetet nyitott a romániai magyar sajtó és könyvkiadás történetében. Egymás után születettek új magyar lapok. Megkezdte műsorait a bukaresti tévé magyar adása. A Kriterion Könyvkiadó megkezdte a korábban betiltott könyvek kiadását. Azonban hamar bebizonyosodott, hogy a romániai nemzetiségpolitikában nem történt lényegi változás. A bukaresti tévé magyar adását a felére csökkentették és felét az Erdély nagyobbik részén nem fogható csatornán sugározzák, foglalta össze Beke Mihály András a helyzetet. A Kriterion idén csak egy könyvet tudott kiadni. A romániai könyvterjesztés összeomlott, a magán könyvterjesztés akadozva működik. A papírárak gyors növekedése miatt a lapok a létükért küzdenek. Néhányuk már megszűnt. A Jóbarát utódjaként kiadott és nemrég megszűnt Cimbora főszerkesztője, Csire Gabriella nyilatkozott a Szabadságnak: "A Cimbora meghalt, mint annyi más magyar és román lap. S nemcsak a rendkívül magas papír- és nyomdai árak, hanem a posta szabotázsa miatt is. Hónapokig visszatartják a lappéldányokat, s így lehetetlenné teszik, hogy az előfizetőkhöz jussanak." Különösen nehéz helyzetben vannak a korábban valamelyik központi szervezet által kiadott lapok, a Napsugár gyermeklap vagy a hajdani Nőszövetség hetilapja, a Családi Tükör. Az Írószövetség kolozsvári fiókjának hetilapja, az Utunk utóda, a Helikon már csak kéthetente jelenik meg. A marosvásárhelyi Igaz Szó utóda, a Látó csak alapítványok támogatásával tudja biztosítani havi megjelenését. Horváth Andor művelődési államtitkár azt nyilatkozta márciusban, hogy a még mindig hiányzó költségvetés elfogadása miatt késnek a kulturális beruházások, de mindenképpen kisebb lesz a pénzügyi keret. A magyar sajtónak mással is meg kell küzdenie, mutatja ezt a nagyváradi prefektúra által kisajátított Erdélyi Napló kálváriája. A magyar lapok igyekeznek talpon maradni. Az 1989-es fordulatot követően Sepsiszentgyörgyön magánkiadásban megjelenő Európai Idő című kisebbségvédelmi hetilap hamarosan országos hírnévre tett szert. A kezdeti harmincezres példányszám után tavaly szeptemberben már csak ötezer kelt el a lapból. Tavaly októberben volt olyan idő, amikor péntekről hétfőre több mint száz százalékkal drágult a papír, továbbá drágult a postai díjszabás is. Az Európai Idő több változtatást hajtott végre, részben magazinná alakult. Áprilisra sikerült elérniük a tízezres példányszámot. Ezzel az eredménnyel egyedül vannak. A kiadó elindította Orbán Balázs A Székelyföld leírása című munkájának füzetenkénti kiadását: 25 füzetben kiadták a művet, 35 ezer példányban, ez a nagy mennyiség előfizetőkre talált. Idén elkezdik a Jókai-sorozat kiadását. Ebből akarják fönntartani a lapot. /Beke Mihály András: Lapok, könyvek sorsa Erdélyben. = Heti Magyarország, máj. 29./"

Tőkés László püspök egy hétre /máj. 19-25/ Norvégiába és Svédországba utazott, a két ország lutheránus egyházainak meghívására. Ez ökumenikus kapcsolatfelvételt is jelentett. A püspököt elkísérte útjára Patrubány Miklós RMDSZ elnökségi tag. Az egyházi vezetőkön kívül fogadta őket a norvég, illetve a svéd külügyi államtitkár, a norvég külügyminiszter és más politikusok is. Találkoztak a két országban élő magyarság gyülekezeteivel és szervezeteivel. Oslóban bemutatták Tőkés Lászlónak David Porterrel együtt írt angol nyelvű könyvének norvég nyelvű fordítását. Tőkés László több sajtótájékoztatót tartott. Tőkés László külföldi útjait erkölcsi-politikai missziónak tekinti a romániai demokrácia, a kollektív kisebbségi jogok és a nemzeti megbékélés érdekében. Románia posztkommunista kormánya sok tekintetben folytatja elődje félrevezető politikáját, mely továbbra is megtéveszti a demokratikus Európát. /Közlemény. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 30./

Keresztények és szabadság címmel rendezték meg a Pax Romana idei kongresszusát Lillafüreden. A kongresszuson Erőss Péter tanár megrázó szavakkal fordult a résztvevőkhöz: segítsemek, hogy a csángók nyelve, kultúrája, magyarsága ne vesszen el az értelmiség hiánya miatt. /Elmer István: Magyar katolikus értelmiségiek ? Münchentől Csángóföldig. = Új Ember (Budapest), máj. 31./

A Besztercei Híradó eddig az RMDSZ kiadványaként jelent meg, ezután az RMDSZ keretében megalakult Beszterce Művelődési Alapítvány lesz a kiadója, de továbbra is a megye szórványmagyarságának kisebbségvédelmi, időszakos kiadványa lesz, mint eddig. Az alapítvány nevében id. Sárkány Ferenc felkérte Beszterce-Naszód megye lelkészeit, tanárait, mérnökeit, munkásait, hogy vegyenek részt a lap tartalmasabbá tételében. /Besztercei Híradó (Beszterce), máj. - II. évf. 5. sz./

"Szőcs János arról írt, hogy mikor kezdték csángóknak hívni a moldvai magyarokat. Zöld Péter, aki a madéfalvi vérengzést követően menekült Moldvába, egy 1781-ben keltezett írásában mondta róluk, hogy csángó-magyaroknak hívják őket. Szőcs János idézett egy 1838-ban Bákóban íródott magyar nyelvű folyamodványt, segítségkérést, melyet a moldvai "Bákó Vármegyebeli Magyarok" írtak, Vándodfalva bírájának. /Szőcs János: A moldvai csángó magyarokról. "Mi, Bákó vármegyebeli magyarok". = Székely Útkereső (Székelyudvarhely), 1-2-3. sz."

Vasile Ghetau, az Országos Statisztikai Bizottság népszámlálási osztályának vezérigazgatója sajtóértekezleten ismertette az idei népszámlálás előzetes adatait: Románia 22 760 449 fős összlakosságából 1 620 199 magyar nemzetiségű /7,1 %/, tehát az előző, 1977-es népszámlálás óta 94 ezerrel, 5,5 %-kal csökkent a magyarság lélekszáma. Ghetau még az 1977-es népszámlást is hitelesnek mondta. A nemzetiségek közül csökkent a németek /359 ezerről 119 ezerre/, a szerbek lélekszáma, nőtt az ukránoké, oroszoké, törököké és tatároké, legnagyobb mértékben a cigányoké /227 ezerről 410 ezerre/. A magyar kisebbség Hargita /84,6 %/ és Kovászna /75,2 %/ megyében van többségben, jelentős arányban élnek még Maros /41,3 %/, Szatmár /35,0 %/, Bihar /28,5 %/ és Szilágy /23,7 %/ megyében. Az országban a római katolikusok száma 1 114 000, a reformátusoké 801 557, az unitáriusoké 76 333, a lutheránusoké és evangélikusoké 39 ezer, illetve 21 ezer. Románia lakosságának 86,8 %-a ortodox, a románság aránya 89,4 %. /Csökkent a romániai magyarság száma. = Magyar Hírlap, máj. 30./ Nádudvary György, a Kovászna megyei Statisztikai Hivatal aligazgatója elmondta, hogy az RMDSZ helyi, területi szervei felülvizsgálhatják a népszámlálási adatokat. Az adatok feldolgozása még tart. A magyarság kimutatott 1,6 milliós lélekszámát ő is kevésnek tartja. /Botos László: Román népszámlálás. = Új Magyarország, jún. 1./

A Csíkvidéki Krónika részleteket közölt Venczel József Csík népe és népesedési viszonyai című könyvéből, ezt folytatják a következő számokban. /Csíkvidéki Krónika (Csíkszereda, polgári hetilap), jún. 4. - I. évf. 5. sz. ? Felelős szerk. Birtók József

Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a készülő tanügyi törvény kisebbségellenes. A kormány diszkriminatív tanügyi törvény elfogadásával kívánja fenntartani a jogfosztást, ezzel folytatja a hagyományos elnemzetlenítő iskolapolitikáját. Önálló magyar iskolarendszert követelünk - írta. A magyarlakta vidékeken közösségi jogaikért rendeznek tüntetést. Tőkés László itt a jún. 11-ére meghirdetett, az anyanyelvű oktatásért rendezendő tüntetésre utalt. /Tőkés László: Alapvető emberi és közösségi jogunk az önálló magyar nyelvű oktatás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

A Bányavidéki Új Szó az anyagi nehézségek miatt a jövőben kisebb terjedelemben, hetilapként jelenik meg. Eddig hetente kétszer-háromszor látott napvilágot. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 5./