Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2015. január 27.
Egyre több anyaországi hallgató érkezik Kolozsvárra
Egyre nagyobb a magyarországi diákok érdeklődése a Babeş–Bolyai Tudományegyetem iránt, ugyanis különösen az országhatárhoz közel élő fiataloknak Kolozsváron jobban megéri tanulni, mint Budapesten – számolt be lapunknak a január 22–24-én Budapesten megszervezett Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás tapasztalatairól Makkai Júlia Anna, a BBTE Magyar Tagozatának kommunikációs felelőse.
„Azért is vett részt a BBTE a budapesti oktatási szakvásáron, mert gyakran érdeklődtek telefonon, illetve villámpostán az egyetem kínálatáról a magyarországi diákok” – részletezte kérdésünkre Makkai Júlia Anna.
Hozzáfűzte: jelenleg több mint hatvan elsőéves anyaországi diák tanul a BBTE-n, a szakvásáron pedig mintegy nyolcvanan jelezték, komolyan érdeklődnek a kolozsvári továbbtanulási lehetőségek iránt. A kommunikációs felelős szerint az is szerepet játszik a magyarországi fiatalok növekvő érdeklődésében, hogy Magyarországon februárban zajlanak a beiratkozások az egyetemekre, emiatt számos diákkal előfordul, hogy lekési a határidőt, vagy csak később dönti el, milyen szakra iratkozna be.
Ezért kézenfekvőbb számukra, hogy a BBTE nyári felvételijére jelentkezzenek még úgyis, hogy honosítaniuk kell a diplomáikat. Egyébként a pszichológia, a színművészet és a közgazdaság szakok az általuk leginkább keresettebbek.
A már Kolozsváron tanuló magyarországi diákok beszámolóiból egyébként az derül ki, ennek az az oka, hogy különösen a pszichológia szakra nagyon nehéz bejutni Magyarországon. A leggyakoribb kérdéseiket ugyanakkor a tandíjakkal és a szállásköltségekkel kapcsolatban teszik fel.
Elsősorban az érdekli őket, hogy vannak-e államilag támogatott helyek. Érdekességként megjegyezte, hogy az orvosi képzés iránt is jelentős a magyarországi diákok érdeklődése. Olyan kérdéseik is voltak egyébként, hogy hol lehet enni Kolozsváron, vagy mennyire kell tudni románul. Makkai Júlia Anna ugyanakkor megjegyezte: látszott, hogy tudatosak voltak a diákok, voltak már előzetes ismereteik az egyetemről, de persze akadtak kivándorolt erdélyi szülők is, akiket a nosztalgia terelt a BBTE standjához.
A felsőoktatási intézmény egyébként hatfős küldöttséget delegált Budapestre, Közép-Európa egyik legnagyobb szakvásárára. A 15. alkalommal megszervezett rendezvényen – ahová hozzávetőlegesen 30 ezren látogattak el – a három nap alatt több száz érdeklődő fordult meg a Babeş–Bolyai Tudományegyetem standjánál, ahol a felvételivel kapcsolatos információk, az oktatási kínálat és kolozsvári egyetemista élet mellett a 2015-ös Európai Ifjúsági Főváros projekt rendezvényeiről is tájékoztatást kaphattak.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)
Egyre nagyobb a magyarországi diákok érdeklődése a Babeş–Bolyai Tudományegyetem iránt, ugyanis különösen az országhatárhoz közel élő fiataloknak Kolozsváron jobban megéri tanulni, mint Budapesten – számolt be lapunknak a január 22–24-én Budapesten megszervezett Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás tapasztalatairól Makkai Júlia Anna, a BBTE Magyar Tagozatának kommunikációs felelőse.
„Azért is vett részt a BBTE a budapesti oktatási szakvásáron, mert gyakran érdeklődtek telefonon, illetve villámpostán az egyetem kínálatáról a magyarországi diákok” – részletezte kérdésünkre Makkai Júlia Anna.
Hozzáfűzte: jelenleg több mint hatvan elsőéves anyaországi diák tanul a BBTE-n, a szakvásáron pedig mintegy nyolcvanan jelezték, komolyan érdeklődnek a kolozsvári továbbtanulási lehetőségek iránt. A kommunikációs felelős szerint az is szerepet játszik a magyarországi fiatalok növekvő érdeklődésében, hogy Magyarországon februárban zajlanak a beiratkozások az egyetemekre, emiatt számos diákkal előfordul, hogy lekési a határidőt, vagy csak később dönti el, milyen szakra iratkozna be.
Ezért kézenfekvőbb számukra, hogy a BBTE nyári felvételijére jelentkezzenek még úgyis, hogy honosítaniuk kell a diplomáikat. Egyébként a pszichológia, a színművészet és a közgazdaság szakok az általuk leginkább keresettebbek.
A már Kolozsváron tanuló magyarországi diákok beszámolóiból egyébként az derül ki, ennek az az oka, hogy különösen a pszichológia szakra nagyon nehéz bejutni Magyarországon. A leggyakoribb kérdéseiket ugyanakkor a tandíjakkal és a szállásköltségekkel kapcsolatban teszik fel.
Elsősorban az érdekli őket, hogy vannak-e államilag támogatott helyek. Érdekességként megjegyezte, hogy az orvosi képzés iránt is jelentős a magyarországi diákok érdeklődése. Olyan kérdéseik is voltak egyébként, hogy hol lehet enni Kolozsváron, vagy mennyire kell tudni románul. Makkai Júlia Anna ugyanakkor megjegyezte: látszott, hogy tudatosak voltak a diákok, voltak már előzetes ismereteik az egyetemről, de persze akadtak kivándorolt erdélyi szülők is, akiket a nosztalgia terelt a BBTE standjához.
A felsőoktatási intézmény egyébként hatfős küldöttséget delegált Budapestre, Közép-Európa egyik legnagyobb szakvásárára. A 15. alkalommal megszervezett rendezvényen – ahová hozzávetőlegesen 30 ezren látogattak el – a három nap alatt több száz érdeklődő fordult meg a Babeş–Bolyai Tudományegyetem standjánál, ahol a felvételivel kapcsolatos információk, az oktatási kínálat és kolozsvári egyetemista élet mellett a 2015-ös Európai Ifjúsági Főváros projekt rendezvényeiről is tájékoztatást kaphattak.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)
2015. január 27.
Az űrlap alja
Jubileum és táncház Semjénben
Az érsemjéni Ezüstperje néptánccsoport szombaton ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Az elmúlt esztendők alatt mintegy 120-an fordultak meg a csapatban, utóbbiak huzamosabb ideig művelték a táncot, ám az átmeneti tagokkal együtt mintegy 250 fiatal ismerkedett itt a hagyományőrzés eme műfajával – mondta Sütő Szabolcs, a csoport vezetője és alapítója.
A felnőtt táncosok mellett a koreográfus és felesége, Sütő Judit az utánpótlás kineveléséről is gondoskodnak, mely utánpótlást természetesen a helyi tehetséges fiatalokból válogatják össze. Arról nem is szólva, hogy szinte az iskola padjaiból nevelik ki azokat, akik majd később az Ezüstperje hírnevét hivatottak öregbíteni.
Az előadás, amelynek a Fráter Loránd Művelődési Központ adott helyet, osztatlan sikert aratott a semjéni közönségnél. A születésnapi torta köré az „utántöltet” is felsorakozott.
A közösen eltöltött évek történéseinek felelevenítését követően hajnalig tartó táncházzal zárult a jubileum. A kultúra napja alkalmából szervezett gálaműsort a helyi önkormányzat támogatta.
Reggeli Újság (Nagyvárad)
Jubileum és táncház Semjénben
Az érsemjéni Ezüstperje néptánccsoport szombaton ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Az elmúlt esztendők alatt mintegy 120-an fordultak meg a csapatban, utóbbiak huzamosabb ideig művelték a táncot, ám az átmeneti tagokkal együtt mintegy 250 fiatal ismerkedett itt a hagyományőrzés eme műfajával – mondta Sütő Szabolcs, a csoport vezetője és alapítója.
A felnőtt táncosok mellett a koreográfus és felesége, Sütő Judit az utánpótlás kineveléséről is gondoskodnak, mely utánpótlást természetesen a helyi tehetséges fiatalokból válogatják össze. Arról nem is szólva, hogy szinte az iskola padjaiból nevelik ki azokat, akik majd később az Ezüstperje hírnevét hivatottak öregbíteni.
Az előadás, amelynek a Fráter Loránd Művelődési Központ adott helyet, osztatlan sikert aratott a semjéni közönségnél. A születésnapi torta köré az „utántöltet” is felsorakozott.
A közösen eltöltött évek történéseinek felelevenítését követően hajnalig tartó táncházzal zárult a jubileum. A kultúra napja alkalmából szervezett gálaműsort a helyi önkormányzat támogatta.
Reggeli Újság (Nagyvárad)
2015. január 27.
Az űrlap alja
Vízügyi államtitkár nélkül
Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának egykori műszaki igazgatója, aki 2014. április 3. és 2015. január 15. között töltötte be Romániában a vízügyi államtitkári tisztséget, január 16-ától visszatért Bihar megyébe előző posztjára. Elmondása szerint jelenleg nincs vízügyi államtitkára az országnak, és ő egyelőre műszaki segítséget nyújt e téren.
Tegnap sajtótájékoztatójának fő vezérfonala a jelenlegi hidrológiai helyzetről való tájékoztatás volt. Mint hangsúlyozta, a Körösök medencéjében nincsenek komolyabb vízügyi problémák, ráadásul annak ellenére, hogy ez Románia egyik legkisebb területű vízügyi térsége, mégis a legbiztonságosabb, legfelszereltebb, lekörözve ezzel több olyan megyét, ahol jóval nagyobb támogatást kaptak árvízvédelemre.
A sajtótájékoztatón többek között felsorolta a Bihar megyére és a Körösök Vízügyi Igazgatóságának (ez három megyét ölel fel: Bihar, Kolozs és Hunyad megyét) 2014-re juttatott anyagi támogatását, tekintettel arra, hogy azt megelőzően semmi anyagi juttatást nem kaptak. Egyébként, mint elhangzott, erre a periódusra kb. 40 ezer lejt kapott a vízügyi igazgatóság.. „Ebből 12 munkálatot támogattunk: egy részét Nagyváradon, Belényesben pedig a tározókat próbáltuk fejleszteni” – fogalmazott Pásztor, hozzátéve, hogy Románia-szerte a kommunista korszakban épült tározókat, gátakat – ezek közül olyanokat is, amelyek már, vagy még nem működnek, illetve, amelyek javításra szorulnak – szeretnének felújítani uniós pénzből, amelyre az elkövetkező periódusban pályáznak. Ezek között szerepel többek között a Dunai gátak, tározók felújítása is.
Mint Pásztor Sándor hangsúlyozta, kétszer volt államtitkársága idején Luxemburgban tárgyalni az Európai Unió képviselőivel, illetve az Európai Fejlesztési Bank vezetőjével, hogy támogatást nyerjünk Nagyváradon a Párizs patak, illetve a Kösmő szabályozására. Utóbbi Pályi–Bihar–Paptamási vonalon folyik. Ez soha nem volt szabályozva, emiatt olyan gondok is voltak, hogy a Várad–Szatmár útvonalat sokszor elöntötték.
Továbbá tervbe van véve a Lesi-tározó egy jövőbeni EU-s projektbe. „Ott vagyunk a támogatási listán, és reméljük, hogy az elkövetkezőkben sor kerül ránk” – hangsúlyozta Pásztor, s mint hozzátette, a Baross (ma Dacia) híd alatt az ötvenes évek alatti csatornahálózatot kell még korszerűsíteniük.
Sükösd T. Krisztina
Reggeli Újság (Nagyvárad)
Vízügyi államtitkár nélkül
Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának egykori műszaki igazgatója, aki 2014. április 3. és 2015. január 15. között töltötte be Romániában a vízügyi államtitkári tisztséget, január 16-ától visszatért Bihar megyébe előző posztjára. Elmondása szerint jelenleg nincs vízügyi államtitkára az országnak, és ő egyelőre műszaki segítséget nyújt e téren.
Tegnap sajtótájékoztatójának fő vezérfonala a jelenlegi hidrológiai helyzetről való tájékoztatás volt. Mint hangsúlyozta, a Körösök medencéjében nincsenek komolyabb vízügyi problémák, ráadásul annak ellenére, hogy ez Románia egyik legkisebb területű vízügyi térsége, mégis a legbiztonságosabb, legfelszereltebb, lekörözve ezzel több olyan megyét, ahol jóval nagyobb támogatást kaptak árvízvédelemre.
A sajtótájékoztatón többek között felsorolta a Bihar megyére és a Körösök Vízügyi Igazgatóságának (ez három megyét ölel fel: Bihar, Kolozs és Hunyad megyét) 2014-re juttatott anyagi támogatását, tekintettel arra, hogy azt megelőzően semmi anyagi juttatást nem kaptak. Egyébként, mint elhangzott, erre a periódusra kb. 40 ezer lejt kapott a vízügyi igazgatóság.. „Ebből 12 munkálatot támogattunk: egy részét Nagyváradon, Belényesben pedig a tározókat próbáltuk fejleszteni” – fogalmazott Pásztor, hozzátéve, hogy Románia-szerte a kommunista korszakban épült tározókat, gátakat – ezek közül olyanokat is, amelyek már, vagy még nem működnek, illetve, amelyek javításra szorulnak – szeretnének felújítani uniós pénzből, amelyre az elkövetkező periódusban pályáznak. Ezek között szerepel többek között a Dunai gátak, tározók felújítása is.
Mint Pásztor Sándor hangsúlyozta, kétszer volt államtitkársága idején Luxemburgban tárgyalni az Európai Unió képviselőivel, illetve az Európai Fejlesztési Bank vezetőjével, hogy támogatást nyerjünk Nagyváradon a Párizs patak, illetve a Kösmő szabályozására. Utóbbi Pályi–Bihar–Paptamási vonalon folyik. Ez soha nem volt szabályozva, emiatt olyan gondok is voltak, hogy a Várad–Szatmár útvonalat sokszor elöntötték.
Továbbá tervbe van véve a Lesi-tározó egy jövőbeni EU-s projektbe. „Ott vagyunk a támogatási listán, és reméljük, hogy az elkövetkezőkben sor kerül ránk” – hangsúlyozta Pásztor, s mint hozzátette, a Baross (ma Dacia) híd alatt az ötvenes évek alatti csatornahálózatot kell még korszerűsíteniük.
Sükösd T. Krisztina
Reggeli Újság (Nagyvárad)
2015. január 27.
Szabadlábon védekezhet a polgármester
Jön haza a polgármester! – közölte Madaras Szidónia, a gyergyószentmiklósi városháza szóvivője kedden este fél tízkor. Több órás törvényszéki tárgyalást követően a bírók szabadlábra helyezték Mezei Jánost, aki ellen hivatali visszaélés és zsarolás gyanújával indított eljárást a DNA.
Elutasította a Maros Megyei Törvényszék a DNA ügyészeinek javaslatát, nem rendel el 30 napos előzetes letartóztatást a polgármester ellen. Mezei János szabadlábon védekezhet. Amint arról beszámoltunk, az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) hivatali visszaéléssel és zsarolással gyanúsítja Gyergyószentmiklós polgármesterét. Emiatt a polgármester harmincnapos letartóztatását kérték a korrupcióellenes ügyészek.
„Nem szeretném semmilyen formában kommentálni a korrupcióellenes ügyészség közleményének tartalmát. Mindössze annyit mondanék, hogy bízom az igazságszolgáltatásban, és hozzáteszem, Mezei Jánost is megilleti az ártatlanság vélelme, azaz, amíg egy végleges bírósági döntés esetlegesen el nem marasztalja, addig ártatlannak tekintendő. Sajnálom, hogy idáig jutott a Monturist ügye” – fogalmazott megkeresésünkre Virág Zsolt, a Monturist ügyvezetője, akit nem nevez meg név szerint, de egyértelműen feljelentőként emlegetett keddi közleményében a DNA. Virág ugyanakkor kérdésünkre válaszolva elmondta, a legutóbbi fejleményekről tájékoztatta a cég többségi tulajdonosát, Budapest V. kerületének önkormányzatát. Virág egyébként nem is olyan régen igen jó viszonyt ápolt a polgármesterrel, a cégvezető a gyergyószentmiklósi MPP és Mezei János kampányfőnöke volt a 2012-es helyhatósági választásokon.
A Monturist többségi tulajdonosa, a Budapest V. kerület, Belváros-Lipótváros is értesült a Gyergyószentmiklóson történtekről. Belváros-Lipótváros önkormányzata többségi tulajdonosa a Monturistnak, azaz annak a cégnek, amelyet a vád szerint megkárosított a polgármester.
Megkeresésünkre a következőket nyilatkozta az önkormányzat sajtóosztálya: „A Monturist Kft.-ben Belváros-Lipótváros Önkormányzata 50,9995%-os tulajdonnal bír. A társaság jelenlegi ügyvezetője, Virág Zsolt 2014-ben jelezte a belvárosi önkormányzat felé azt, hogy a társaság részére bevitt 44634 négyzetméteres ingatlanvagyonból mintegy 16 ezer négyzetméternyi ingatlant a tulajdonostárs, a gyergyószentmiklósi önkormányzat jogellenesen elvont. Az önkormányzat az ügyvezető jelzését követően haladéktalanul intézkedett: jogászokat és igazságügyi könyvszakértőt kértünk fel. A szakértők részben helyszíni vizsgálatot, részben az okiratok áttekintését követően együttesen arra a következtetésre jutottak, hogy haladéktalanul intézkedni kell: pótolni kell az elmaradt telekkönyvezést, továbbá a mintegy 16 ezer négyzetméter tekintetében, mely a társaság tulajdonát képezte, vissza kell állítani az eredeti állapotot. Amennyiben ez nem lehetséges, kártérítést kell kieszközölni a jogellenesen elvont területekért. Az ügyvezető a többségi tulajdonos, azaz belvárosi önkormányzat tudtával és beleegyezésével 2014. március 17-én feljelentést is tett. A vitás területekkel kapcsolatos eljárások folyamatban vannak. Ezen eljárásokban az ügyvezető a fent említett igényt már bejelentette, az eljárások lezárultával derül ki, hogy a mintegy 16 ezer négyzetméteres területet vagy annak ellenértékét kapja-e meg a társaság.”
Gergely Imre
Székelyhon.ro
Jön haza a polgármester! – közölte Madaras Szidónia, a gyergyószentmiklósi városháza szóvivője kedden este fél tízkor. Több órás törvényszéki tárgyalást követően a bírók szabadlábra helyezték Mezei Jánost, aki ellen hivatali visszaélés és zsarolás gyanújával indított eljárást a DNA.
Elutasította a Maros Megyei Törvényszék a DNA ügyészeinek javaslatát, nem rendel el 30 napos előzetes letartóztatást a polgármester ellen. Mezei János szabadlábon védekezhet. Amint arról beszámoltunk, az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) hivatali visszaéléssel és zsarolással gyanúsítja Gyergyószentmiklós polgármesterét. Emiatt a polgármester harmincnapos letartóztatását kérték a korrupcióellenes ügyészek.
„Nem szeretném semmilyen formában kommentálni a korrupcióellenes ügyészség közleményének tartalmát. Mindössze annyit mondanék, hogy bízom az igazságszolgáltatásban, és hozzáteszem, Mezei Jánost is megilleti az ártatlanság vélelme, azaz, amíg egy végleges bírósági döntés esetlegesen el nem marasztalja, addig ártatlannak tekintendő. Sajnálom, hogy idáig jutott a Monturist ügye” – fogalmazott megkeresésünkre Virág Zsolt, a Monturist ügyvezetője, akit nem nevez meg név szerint, de egyértelműen feljelentőként emlegetett keddi közleményében a DNA. Virág ugyanakkor kérdésünkre válaszolva elmondta, a legutóbbi fejleményekről tájékoztatta a cég többségi tulajdonosát, Budapest V. kerületének önkormányzatát. Virág egyébként nem is olyan régen igen jó viszonyt ápolt a polgármesterrel, a cégvezető a gyergyószentmiklósi MPP és Mezei János kampányfőnöke volt a 2012-es helyhatósági választásokon.
A Monturist többségi tulajdonosa, a Budapest V. kerület, Belváros-Lipótváros is értesült a Gyergyószentmiklóson történtekről. Belváros-Lipótváros önkormányzata többségi tulajdonosa a Monturistnak, azaz annak a cégnek, amelyet a vád szerint megkárosított a polgármester.
Megkeresésünkre a következőket nyilatkozta az önkormányzat sajtóosztálya: „A Monturist Kft.-ben Belváros-Lipótváros Önkormányzata 50,9995%-os tulajdonnal bír. A társaság jelenlegi ügyvezetője, Virág Zsolt 2014-ben jelezte a belvárosi önkormányzat felé azt, hogy a társaság részére bevitt 44634 négyzetméteres ingatlanvagyonból mintegy 16 ezer négyzetméternyi ingatlant a tulajdonostárs, a gyergyószentmiklósi önkormányzat jogellenesen elvont. Az önkormányzat az ügyvezető jelzését követően haladéktalanul intézkedett: jogászokat és igazságügyi könyvszakértőt kértünk fel. A szakértők részben helyszíni vizsgálatot, részben az okiratok áttekintését követően együttesen arra a következtetésre jutottak, hogy haladéktalanul intézkedni kell: pótolni kell az elmaradt telekkönyvezést, továbbá a mintegy 16 ezer négyzetméter tekintetében, mely a társaság tulajdonát képezte, vissza kell állítani az eredeti állapotot. Amennyiben ez nem lehetséges, kártérítést kell kieszközölni a jogellenesen elvont területekért. Az ügyvezető a többségi tulajdonos, azaz belvárosi önkormányzat tudtával és beleegyezésével 2014. március 17-én feljelentést is tett. A vitás területekkel kapcsolatos eljárások folyamatban vannak. Ezen eljárásokban az ügyvezető a fent említett igényt már bejelentette, az eljárások lezárultával derül ki, hogy a mintegy 16 ezer négyzetméteres területet vagy annak ellenértékét kapja-e meg a társaság.”
Gergely Imre
Székelyhon.ro
2015. január 27.
Meghalt Karácsony Ernő
Elhunyt Karácsony Ernő – a legtöbb székelyudvarhelyi számára bemutatásra nem szoruló festőművész jelentős életművet hagyott maga után. Eszméletlen állapotban találtak rá az utcán, életét nem sikerült megmenteni.
Eszméletlen ember fekszik a járdán, a kórház sarkánál elhelyezett bankautomata előtt – értesítették a 112-es egységes sürgősségi telefonszámot kedden este röviddel fél tíz előtt. A rendőrségi jelentés szerint a férfit a sürgősségi osztályra szállították, és még életben volt. Valamikor az éj folyamán hunyt el. A halál pontos okát a boncolás fogja kideríteni.
Az azonosítás során kiderült, az elhunyt férfi Karácsony Ernő festőművész.
Jánosi András
Karácsony Ernő /Székelyudvarhely, 1968. jan. 18. – Székelyudvarhely, 2015. jan. 27./
Székelyhon.ro
Elhunyt Karácsony Ernő – a legtöbb székelyudvarhelyi számára bemutatásra nem szoruló festőművész jelentős életművet hagyott maga után. Eszméletlen állapotban találtak rá az utcán, életét nem sikerült megmenteni.
Eszméletlen ember fekszik a járdán, a kórház sarkánál elhelyezett bankautomata előtt – értesítették a 112-es egységes sürgősségi telefonszámot kedden este röviddel fél tíz előtt. A rendőrségi jelentés szerint a férfit a sürgősségi osztályra szállították, és még életben volt. Valamikor az éj folyamán hunyt el. A halál pontos okát a boncolás fogja kideríteni.
Az azonosítás során kiderült, az elhunyt férfi Karácsony Ernő festőművész.
Jánosi András
Karácsony Ernő /Székelyudvarhely, 1968. jan. 18. – Székelyudvarhely, 2015. jan. 27./
Székelyhon.ro
2015. január 27.
A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója aggódik a szepsi televízió elsötétülése miatt
Brassó/Újvidék/Eszék/Lendva, Aggodalmának adott hangot a Szepsi Városi Televízió adásának leállítása miatt a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK).
"Az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, baranyai és muravidéki magyar újságírók szakmai szervezete mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a felvidéki Szepsi város új szlovák polgármestere egyik első intézkedéseként ellehetetlenítette a Szepsi Városi Televízió működését" - áll a KMÚEK elnökségének az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.
"A KMÚEK - határokon átívelő szakmai és érdekképviseleti szervezetként - elvárja, hogy az új városvezetés tartsa tiszteletben a magyar közösség anyanyelvi tájékozódáshoz való jogát és vizsgálja felül a közösségi érdekeket sértő lépéseit" - írták a közleményben.
"A többségében magyar munkatársakból álló kollektíva sok éven át szolgálta a helyi közösség ügyét, s ennek során nem volt tekintettel sem nemzetiségi, sem más különbségekre" - hangsúlyozta a KMÚEK. Hozzátették: a tévé munkatársai lelkiismeretesen tudósították a magyar közmédiát is, számos díjat nyertek magyarországi fesztiválokon.
A hírek.sk magyar nyelvű szlovákiai hírportált Bartók Csaba, a televíziót üzemeltető Regfilm Kft. kreatív igazgatója múlt hétfőn arról tájékoztatta, hogy Slavomir Borovsky polgármester a szerződés érvénytelenségére hivatkozva leállíttatta a televízió adását. A város tavaly december óta hivatalban lévő polgármestere a hírportál érdeklődésére azt mondta, hogy nem végérvényesen szüntetik meg a televíziót, a további lépések a jogi-gazdasági könyvvizsgálat eredményétől függnek(MTI)
Brassó/Újvidék/Eszék/Lendva, Aggodalmának adott hangot a Szepsi Városi Televízió adásának leállítása miatt a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK).
"Az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, baranyai és muravidéki magyar újságírók szakmai szervezete mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a felvidéki Szepsi város új szlovák polgármestere egyik első intézkedéseként ellehetetlenítette a Szepsi Városi Televízió működését" - áll a KMÚEK elnökségének az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.
"A KMÚEK - határokon átívelő szakmai és érdekképviseleti szervezetként - elvárja, hogy az új városvezetés tartsa tiszteletben a magyar közösség anyanyelvi tájékozódáshoz való jogát és vizsgálja felül a közösségi érdekeket sértő lépéseit" - írták a közleményben.
"A többségében magyar munkatársakból álló kollektíva sok éven át szolgálta a helyi közösség ügyét, s ennek során nem volt tekintettel sem nemzetiségi, sem más különbségekre" - hangsúlyozta a KMÚEK. Hozzátették: a tévé munkatársai lelkiismeretesen tudósították a magyar közmédiát is, számos díjat nyertek magyarországi fesztiválokon.
A hírek.sk magyar nyelvű szlovákiai hírportált Bartók Csaba, a televíziót üzemeltető Regfilm Kft. kreatív igazgatója múlt hétfőn arról tájékoztatta, hogy Slavomir Borovsky polgármester a szerződés érvénytelenségére hivatkozva leállíttatta a televízió adását. A város tavaly december óta hivatalban lévő polgármestere a hírportál érdeklődésére azt mondta, hogy nem végérvényesen szüntetik meg a televíziót, a további lépések a jogi-gazdasági könyvvizsgálat eredményétől függnek(MTI)
2015. január 28.
Nyolcadszor szól Wass Albert hívó szava
Szerte a Kárpát-hazában és a tengeren túl idén is megszervezik a 25 órás szépirodalmi ünnepet Wass Albert és más írók, költők műveinek felolvasásával. A február 20-án este rajtoló maratonhoz Vas megyétől Nagybányáig és New Yorkig máris 43 település csatlakozott, a rekordra számító szervezők várják a további helyszíneket.
A felolvasás honlapja szerint minden eddiginél nagyobb támogatottságra utal, hogy már egy hónappal a rajt előtt ekkorára nőtt a felolvasók köre. A kezdeményezés eredetileg az évtizedekig elhallgatott erdélyi íróra akarta felhívni a figyelmet egy világcsúcskísérlettel, mára szépirodalmi ünneppé teljesedett. A felolvasásról a www.wassalbertfelolvasas.hu oldalon lehet tájékozódni, jelentkezni pedig a wafelolvasas[kukac]gmail.com címen.
Az együvé tartozás jegyében a csatlakozott helyszínek a felolvasás éjszakáján egy internetes körkapcsolás segítségével összekapcsolódnak, és ott valamennyien beköszönnek egy-egy 2-3 perces részlettel. A kezdeményezés honlapján az egyik szervező így érzékeltette a várható hangulatot: „A felolvasásokon utolérnek minket nagyjaink óvó üzenetei, átélhetjük a pillanat csodáit, a közös felismeréseket, az egymáshoz emberként fordulás szükségességét. Szeretettel várunk kicsiket, nagyokat, családokat, osztályokat, közösségeket – felolvasónak, hallgatónak, szervezőnek egyaránt!” Közlemény
Erdély.ma
Szerte a Kárpát-hazában és a tengeren túl idén is megszervezik a 25 órás szépirodalmi ünnepet Wass Albert és más írók, költők műveinek felolvasásával. A február 20-án este rajtoló maratonhoz Vas megyétől Nagybányáig és New Yorkig máris 43 település csatlakozott, a rekordra számító szervezők várják a további helyszíneket.
A felolvasás honlapja szerint minden eddiginél nagyobb támogatottságra utal, hogy már egy hónappal a rajt előtt ekkorára nőtt a felolvasók köre. A kezdeményezés eredetileg az évtizedekig elhallgatott erdélyi íróra akarta felhívni a figyelmet egy világcsúcskísérlettel, mára szépirodalmi ünneppé teljesedett. A felolvasásról a www.wassalbertfelolvasas.hu oldalon lehet tájékozódni, jelentkezni pedig a wafelolvasas[kukac]gmail.com címen.
Az együvé tartozás jegyében a csatlakozott helyszínek a felolvasás éjszakáján egy internetes körkapcsolás segítségével összekapcsolódnak, és ott valamennyien beköszönnek egy-egy 2-3 perces részlettel. A kezdeményezés honlapján az egyik szervező így érzékeltette a várható hangulatot: „A felolvasásokon utolérnek minket nagyjaink óvó üzenetei, átélhetjük a pillanat csodáit, a közös felismeréseket, az egymáshoz emberként fordulás szükségességét. Szeretettel várunk kicsiket, nagyokat, családokat, osztályokat, közösségeket – felolvasónak, hallgatónak, szervezőnek egyaránt!” Közlemény
Erdély.ma
2015. január 28.
Belföldi hírek
Holokauszt-túlélőket tüntettek ki
Átadta tegnap Klaus Johannis azokat az állami kitüntetéseket, amelyeket holokauszt-túlélőknek adományozott az auschwitzi koncentrációs táborban átélt szenvedésük előtti mély tisztelete jeléül. Az elnök a Hűséges Szolgálat Érdemrend lovagi fokozatát adományozta Asztalos Erzsébetnek, Mármor Mártának, Székely Lászlónak, Tusa Etelkának, Bóné Gabriellának, Braun Viorának, és Diamantstein Zsuzsannának.
Az utóbbi három kitüntetett személyesen vette át az elismerést az elnöki hivatalban rendezett szertartáson. Klaus Johannis rámutatott: a román nemzet nem ódzkodik attól, hogy nyíltan beszéljen a felelősség, a bűnrészesség kérdéséről, és megértette, hogy fel kell lépnie a feledés, valamint az intolerancia minden formája ellen. Mint mondta: a hallgatás, a gyilkosságok elfogadása, a gyűlölettel szembeni érzéketlenség is hozzájárult ahhoz, hogy lehetővé vált a népirtás. Az államfő szent kötelességének nevezte, hogy Románia elnökeként megvédje a holokauszt áldozatainak emlékét és érvényt szerezzen a történelmi igazságnak. Elhúzódó vizsgálat, jelentős kártérítés
Közel 323 ezer euró kártérítést ítélt meg az 1989-es forradalom 81 áldozatának az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy a román igazságszolgáltatás mindmáig nem vizsgálta ki megfelelően ügyüket. A testület elismerte az ügy összetettségét, de szerinte ez nem indokolja a vizsgálat elhúzódását, mivel az idő múlása árt a történtek tisztázásának, és meghiúsíthatja a vizsgálat sikeres lefolytatását. A strasbourgi bírósághoz fordulók között elhunytak hozzátartozói, valamint az akkori események alatt megsebesített vagy megvert áldozatok találhatók. A bíróság ítélete szerint a 81 áldozat közül harminc 15 ezer euró kártérítést kapott, a többi ötvenegynek 7500 eurót ítéltek meg fejenként. Az áldozatok a bukaresti, a nagyváradi, a konstancai, a craiovai, a bákói, a marosvásárhelyi és a kolozsvári tüntetések megtorlásával kapcsolatos vizsgálat elhúzódása miatt tettek feljelentést. Eddig csak a temesvári felkelés vérbe fojtása ügyében született jogerős ítélet, amelyben két volt tábornokot ítéltek jogerősen 15 év börtönbüntetésre. Korábban már legalább hat hasonló ügyben ítélte el Romániát a strasbourgi bíróság. A hivatalos adatok szerint a forradalom napjaiban 1142-en vesztették életüket, 3138-an megsebesültek és 760 embert őrizetbe vettek. Lassan épül az észak-erdélyi autópálya
Kiválasztotta az országos útügyi vállalat azokat a cégeket, amelyek megépítik az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti szakaszát. Az 56,5 kilométer hosszú részt öt szakaszra bontva, öt különböző konzorcium építheti meg. Ezek között található a Strabag-Straco Grup, a Straco Grup-Specialist Consulting-Total Road, a Lemacons-Vega 93-Arcada Company és a Geiger Transilvania-Wilhelm Geiger konzorcium. A pályaszakasz építési költsége 1,2 milliárd lej, a munkálatokat vissza nem térítendő európai uniós alapokból finanszírozzák. A versenytárgyaláson részt vett cégek tíz napon belül fellebbezést nyújthatnak be, ha ezt nem teszik meg, az eredmény véglegessé válik, és az útügyi vállalat aláírhatja a megbízási szerződést a konzorciumokkal. Az autópálya-szakasznak a szerződés aláírásától számítva 16 hónap alatt kell megépülnie. Ismét Bukarestben a valutaalap
Megkezdte romániai látogatását a Nemzetközi Valutaalap, amely a frankhitelesek megsegítéséről tervezett intézkedésekről és az állami vállalatok helyzetéről folytat megbeszéléseket a bukaresti hatóságokkal. Hétfőn a küldöttség a Román Nemzeti Banknál kezdte el a február 10-ig tartó találkozósorozatot, amelynek keretében a kormánnyal, az államelnökkel, munkáltatókkal, szakszervezetekkel és pártok képviselőivel is megbeszéléseket folytatnak. A frankhitelesek problémájának felmerülése előtt az eredeti tervek szerint a tárgyalások fő napirendi témája állami vállalatok magánosítási folyamata lett volna, illetve annak megvizsgálása, hogy mennyire volt sikeres több olyan stratégiai fontosságú állami társaság hatékonnyá tétele, amelyeket nem terveznek privatizálni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Holokauszt-túlélőket tüntettek ki
Átadta tegnap Klaus Johannis azokat az állami kitüntetéseket, amelyeket holokauszt-túlélőknek adományozott az auschwitzi koncentrációs táborban átélt szenvedésük előtti mély tisztelete jeléül. Az elnök a Hűséges Szolgálat Érdemrend lovagi fokozatát adományozta Asztalos Erzsébetnek, Mármor Mártának, Székely Lászlónak, Tusa Etelkának, Bóné Gabriellának, Braun Viorának, és Diamantstein Zsuzsannának.
Az utóbbi három kitüntetett személyesen vette át az elismerést az elnöki hivatalban rendezett szertartáson. Klaus Johannis rámutatott: a román nemzet nem ódzkodik attól, hogy nyíltan beszéljen a felelősség, a bűnrészesség kérdéséről, és megértette, hogy fel kell lépnie a feledés, valamint az intolerancia minden formája ellen. Mint mondta: a hallgatás, a gyilkosságok elfogadása, a gyűlölettel szembeni érzéketlenség is hozzájárult ahhoz, hogy lehetővé vált a népirtás. Az államfő szent kötelességének nevezte, hogy Románia elnökeként megvédje a holokauszt áldozatainak emlékét és érvényt szerezzen a történelmi igazságnak. Elhúzódó vizsgálat, jelentős kártérítés
Közel 323 ezer euró kártérítést ítélt meg az 1989-es forradalom 81 áldozatának az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy a román igazságszolgáltatás mindmáig nem vizsgálta ki megfelelően ügyüket. A testület elismerte az ügy összetettségét, de szerinte ez nem indokolja a vizsgálat elhúzódását, mivel az idő múlása árt a történtek tisztázásának, és meghiúsíthatja a vizsgálat sikeres lefolytatását. A strasbourgi bírósághoz fordulók között elhunytak hozzátartozói, valamint az akkori események alatt megsebesített vagy megvert áldozatok találhatók. A bíróság ítélete szerint a 81 áldozat közül harminc 15 ezer euró kártérítést kapott, a többi ötvenegynek 7500 eurót ítéltek meg fejenként. Az áldozatok a bukaresti, a nagyváradi, a konstancai, a craiovai, a bákói, a marosvásárhelyi és a kolozsvári tüntetések megtorlásával kapcsolatos vizsgálat elhúzódása miatt tettek feljelentést. Eddig csak a temesvári felkelés vérbe fojtása ügyében született jogerős ítélet, amelyben két volt tábornokot ítéltek jogerősen 15 év börtönbüntetésre. Korábban már legalább hat hasonló ügyben ítélte el Romániát a strasbourgi bíróság. A hivatalos adatok szerint a forradalom napjaiban 1142-en vesztették életüket, 3138-an megsebesültek és 760 embert őrizetbe vettek. Lassan épül az észak-erdélyi autópálya
Kiválasztotta az országos útügyi vállalat azokat a cégeket, amelyek megépítik az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti szakaszát. Az 56,5 kilométer hosszú részt öt szakaszra bontva, öt különböző konzorcium építheti meg. Ezek között található a Strabag-Straco Grup, a Straco Grup-Specialist Consulting-Total Road, a Lemacons-Vega 93-Arcada Company és a Geiger Transilvania-Wilhelm Geiger konzorcium. A pályaszakasz építési költsége 1,2 milliárd lej, a munkálatokat vissza nem térítendő európai uniós alapokból finanszírozzák. A versenytárgyaláson részt vett cégek tíz napon belül fellebbezést nyújthatnak be, ha ezt nem teszik meg, az eredmény véglegessé válik, és az útügyi vállalat aláírhatja a megbízási szerződést a konzorciumokkal. Az autópálya-szakasznak a szerződés aláírásától számítva 16 hónap alatt kell megépülnie. Ismét Bukarestben a valutaalap
Megkezdte romániai látogatását a Nemzetközi Valutaalap, amely a frankhitelesek megsegítéséről tervezett intézkedésekről és az állami vállalatok helyzetéről folytat megbeszéléseket a bukaresti hatóságokkal. Hétfőn a küldöttség a Román Nemzeti Banknál kezdte el a február 10-ig tartó találkozósorozatot, amelynek keretében a kormánnyal, az államelnökkel, munkáltatókkal, szakszervezetekkel és pártok képviselőivel is megbeszéléseket folytatnak. A frankhitelesek problémájának felmerülése előtt az eredeti tervek szerint a tárgyalások fő napirendi témája állami vállalatok magánosítási folyamata lett volna, illetve annak megvizsgálása, hogy mennyire volt sikeres több olyan stratégiai fontosságú állami társaság hatékonnyá tétele, amelyeket nem terveznek privatizálni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. január 28.
Fogynak az erdővidéki reformátusok
Folyamatosan csökken az erdővidéki reformátusok száma: az elmúlt esztendőben 171-gyel lettek kevesebben. Az egyházmegye 1990-es újraalakításakor még tizenötezernél többen voltak, 2014 végén viszont már csak 10 962-en.
Berszán István középajtai lelkész, az erdővidéki egyházmegye esperesének adatai szerint évről évre kevesebb az esküvő és a keresztelő, viszont növekvőben a temetések száma. A tavalyi középajtai adatok is beszédesek: mindössze egy esküvőt tartottak, ötször kereszteltek, de tizenötször kellett egy-egy hívet utolsó útjára kísérni. Gyengítő hatású az elvándorlás is. Pár évvel ezelőtt meglehetősen pontos felmérések után arra a következtetésre jutottak, a falu szülöttei közül legalább 280-an keresik szülőföldjüktől távol boldogulásukat. „Huszonhárom esztendővel ezelőtt, 1992-ben még 1001 református alkotta közösségünket, manapság viszont már csak 592-en vagyunk. Nemcsak az itt születettek, de 327 leszármazottjuk is hiányzik. Ha ők mind itthon maradtak volna, számunk nem csökkenne, és Középajta nem számítana öregedő falunak. Bár gyermek így is akad – sajnos, akik anyagilag megengedhetnék, hogy több gyermeket neveljenek, egykéznek –, de nem szabad elmennünk azon tény mellett, hogy a falut többségében az ötven, de akár a hatvanan túliak lakják” – nyilatkozta az esperes.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Folyamatosan csökken az erdővidéki reformátusok száma: az elmúlt esztendőben 171-gyel lettek kevesebben. Az egyházmegye 1990-es újraalakításakor még tizenötezernél többen voltak, 2014 végén viszont már csak 10 962-en.
Berszán István középajtai lelkész, az erdővidéki egyházmegye esperesének adatai szerint évről évre kevesebb az esküvő és a keresztelő, viszont növekvőben a temetések száma. A tavalyi középajtai adatok is beszédesek: mindössze egy esküvőt tartottak, ötször kereszteltek, de tizenötször kellett egy-egy hívet utolsó útjára kísérni. Gyengítő hatású az elvándorlás is. Pár évvel ezelőtt meglehetősen pontos felmérések után arra a következtetésre jutottak, a falu szülöttei közül legalább 280-an keresik szülőföldjüktől távol boldogulásukat. „Huszonhárom esztendővel ezelőtt, 1992-ben még 1001 református alkotta közösségünket, manapság viszont már csak 592-en vagyunk. Nemcsak az itt születettek, de 327 leszármazottjuk is hiányzik. Ha ők mind itthon maradtak volna, számunk nem csökkenne, és Középajta nem számítana öregedő falunak. Bár gyermek így is akad – sajnos, akik anyagilag megengedhetnék, hogy több gyermeket neveljenek, egykéznek –, de nem szabad elmennünk azon tény mellett, hogy a falut többségében az ötven, de akár a hatvanan túliak lakják” – nyilatkozta az esperes.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. január 28.
Letöltendő börtönbüntetésre ítélték Nagy Zsoltot
Négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság jogerősen Nagy Zsoltot, a Tariceanu-kormány volt távközlési miniszterét, az RMDSZ volt politikusát kedden a 2005-2006-os stratégiai privatizációk ügyében.
Ugyanebben az ügyben Codrut Seres volt gazdasági miniszter négy év és nyolc hónap letöltendő börtönbüntetést kapott jogerősen.
A két minisztert és több társukat 2009-ben állította bíróság elé a szervezett bűnözés- és terrorizmusellenes ügyészség (DIICOT) nemzetközi bűnszövetkezet támogatása és hazaárulás címén, azzal vádolva őket, hogy bizalmas információkat adtak ki külföldieknek magánosításra váró állami vállalatokról. A vádhatóság szerint egyebek mellett a krajovai repülőgépgyár, a Petrom olajipari vállalat, a posta és a Romtelecom telefonszolgáltató esetében történtek törvénytelenségek.
Az ügyet a bíróság összekapcsolta egy ezzel összefüggő, 2006-ban kirobbant kémbotrány ügyében indított eljárással. A legsúlyosabb büntetést a kémhálózat vezetőjének tartott bolgár Sztamen Sztancsev kapta (aki első fokon 11 évet kapott): őt jogerősen 5 év és két hónap letöltendő börtönre ítélték.
Első fokon Nagy Zsolt öt évet kapott, miután a bíróság felmentette a hazaárulás vádja alól, de bűnszövetkezetben való részvételben bűnösnek találta.
Az RMDSZ volt politikusa a per során ártatlannak vallotta magát, és azt hangoztatta: nincs közvetlen bizonyíték ellene, az ügyészség csak mások lehallgatott telefonbeszélgetései alapján következtetett bűnösségére.
Nagy Zsolt 2004 decembere és 2007 júniusa között vezette a távközlési minisztériumot. Tisztségéből való felfüggesztése után visszavonult a politikából. A stratégiai privatizációk ügyében egyik volt minisztériumi tanácsadóját, Kerekes Gábort, az RMDSZ volt ügyvezető alelnökét is bűnösnek találta a bíróság: őt négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték kedden jogerősen.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Maszol.ro portálnak nyilatkozva érthetetlennek nevezte a legfelsőbb bíróság ítéletét.
"Meg vagyok rendülve. Nem értem, hogy lehetett ilyen ítéletet hozni egy olyan perben, ami egy nem létező, mondvacsinált ügy, hisz nem történt privatizáció, nem történt semmiféle károkozás. Érthetetlen számomra ez a döntés. Lélekben Zsolttal vagyok, vagyunk" – idézte az RMDSZ elnökét a kolozsvári portál.
Nagy Zsoltot egy másik ügyben, hatalommal való visszaélésért négy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte jogerősen 2014 januárjában a legfelsőbb bíróság az úgynevezett postaperben. A második perben jogerőssé vált ítélettel a felfüggesztett börtönbüntetés is letöltendővé válik. Az RMDSZ volt élvonalbeli politikusának néhány órán belül jelentkeznie kell valamelyik rendőrőrsön, hogy megkezdje a kiszabott börtönbüntetések végrehajtását. Ha ezt nem teszi meg, elfogatóparancsot adnak ki ellene.
Népújság (Marosvásárhely)
Négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság jogerősen Nagy Zsoltot, a Tariceanu-kormány volt távközlési miniszterét, az RMDSZ volt politikusát kedden a 2005-2006-os stratégiai privatizációk ügyében.
Ugyanebben az ügyben Codrut Seres volt gazdasági miniszter négy év és nyolc hónap letöltendő börtönbüntetést kapott jogerősen.
A két minisztert és több társukat 2009-ben állította bíróság elé a szervezett bűnözés- és terrorizmusellenes ügyészség (DIICOT) nemzetközi bűnszövetkezet támogatása és hazaárulás címén, azzal vádolva őket, hogy bizalmas információkat adtak ki külföldieknek magánosításra váró állami vállalatokról. A vádhatóság szerint egyebek mellett a krajovai repülőgépgyár, a Petrom olajipari vállalat, a posta és a Romtelecom telefonszolgáltató esetében történtek törvénytelenségek.
Az ügyet a bíróság összekapcsolta egy ezzel összefüggő, 2006-ban kirobbant kémbotrány ügyében indított eljárással. A legsúlyosabb büntetést a kémhálózat vezetőjének tartott bolgár Sztamen Sztancsev kapta (aki első fokon 11 évet kapott): őt jogerősen 5 év és két hónap letöltendő börtönre ítélték.
Első fokon Nagy Zsolt öt évet kapott, miután a bíróság felmentette a hazaárulás vádja alól, de bűnszövetkezetben való részvételben bűnösnek találta.
Az RMDSZ volt politikusa a per során ártatlannak vallotta magát, és azt hangoztatta: nincs közvetlen bizonyíték ellene, az ügyészség csak mások lehallgatott telefonbeszélgetései alapján következtetett bűnösségére.
Nagy Zsolt 2004 decembere és 2007 júniusa között vezette a távközlési minisztériumot. Tisztségéből való felfüggesztése után visszavonult a politikából. A stratégiai privatizációk ügyében egyik volt minisztériumi tanácsadóját, Kerekes Gábort, az RMDSZ volt ügyvezető alelnökét is bűnösnek találta a bíróság: őt négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték kedden jogerősen.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Maszol.ro portálnak nyilatkozva érthetetlennek nevezte a legfelsőbb bíróság ítéletét.
"Meg vagyok rendülve. Nem értem, hogy lehetett ilyen ítéletet hozni egy olyan perben, ami egy nem létező, mondvacsinált ügy, hisz nem történt privatizáció, nem történt semmiféle károkozás. Érthetetlen számomra ez a döntés. Lélekben Zsolttal vagyok, vagyunk" – idézte az RMDSZ elnökét a kolozsvári portál.
Nagy Zsoltot egy másik ügyben, hatalommal való visszaélésért négy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte jogerősen 2014 januárjában a legfelsőbb bíróság az úgynevezett postaperben. A második perben jogerőssé vált ítélettel a felfüggesztett börtönbüntetés is letöltendővé válik. Az RMDSZ volt élvonalbeli politikusának néhány órán belül jelentkeznie kell valamelyik rendőrőrsön, hogy megkezdje a kiszabott börtönbüntetések végrehajtását. Ha ezt nem teszi meg, elfogatóparancsot adnak ki ellene.
Népújság (Marosvásárhely)
2015. január 28.
Játéktér
Lapbemutató ma délután
Érdekesnek ígérkező színházi- irodalmi estnek ad otthont ma délután a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház. A Nyomda utcai épület konferenciatermében a Játéktér című erdélyi színházi folyóirat legújabb, 2014. téli lapszámának vásárhelyi bemutatójára kerül sor ma, január 28-án, szerdán délután fél hat órától. Mint azt a bemutató szervezői tudatják, a folyóirat szerkesztői közül Ungvári-Zrínyi Ildikó és Zsigmond Andrea, valamint a lap munkatársai várják az érdeklődőket a bemutató helyszínén egy, a színházra való reflektálás szépségeiről és buktatóiról szóló kötetlen beszélgetésre. Az említett lapszám kapcsán szó esik majd a színház kiterjesztési lehetőségeiről: a színházi nevelésről, a pszichodrámáról, illetve az alkalmazott színház egyéb formáiról.
A Játéktér című, nyomtatott formában és internetes honlapként egyaránt megjelenő erdélyi magyar színházi folyóiratot 2012-ben alapította Sebestyén Rita és Kötő József. Jelenlegi főszerkesztője Varga Anikó (kritika, dráma), szerkesztői: Sebestyén Rita (Határátlépések – világszínházi sorozat), Ungvári-Zrínyi Ildikó (tanulmány, esszé, interjú), Zsigmond Andrea (recenzió), segédszerkesztő: László Beáta Lídia, intern: Bíró Árpád Levente, Kiss Tamás, Makkai Csilla, fordítás: Albert Mária. A folyóirat színvonalas, írott és képanyagban egyaránt gazdag honlapja a www.jatekter.ro című oldalon tekinthető meg, itt olvashatók a különböző rovatokban (többek között: Kritika, recenzió; Interjú; Próbanapló; Egyképernyős; Színházak hírei; Esszé, tanulmány; Fesztiválok; Lapszám) megtalálható publikációk, valamint az archív anyagok egyaránt.
A ma esti lapbemutatót úgy tervezték a szervezők, hogy aki szeretne, héttől elérhessen az Ariel színház Antosa című felnőttelőadására is.
Knb.
Népújság (Marosvásárhely)
Lapbemutató ma délután
Érdekesnek ígérkező színházi- irodalmi estnek ad otthont ma délután a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház. A Nyomda utcai épület konferenciatermében a Játéktér című erdélyi színházi folyóirat legújabb, 2014. téli lapszámának vásárhelyi bemutatójára kerül sor ma, január 28-án, szerdán délután fél hat órától. Mint azt a bemutató szervezői tudatják, a folyóirat szerkesztői közül Ungvári-Zrínyi Ildikó és Zsigmond Andrea, valamint a lap munkatársai várják az érdeklődőket a bemutató helyszínén egy, a színházra való reflektálás szépségeiről és buktatóiról szóló kötetlen beszélgetésre. Az említett lapszám kapcsán szó esik majd a színház kiterjesztési lehetőségeiről: a színházi nevelésről, a pszichodrámáról, illetve az alkalmazott színház egyéb formáiról.
A Játéktér című, nyomtatott formában és internetes honlapként egyaránt megjelenő erdélyi magyar színházi folyóiratot 2012-ben alapította Sebestyén Rita és Kötő József. Jelenlegi főszerkesztője Varga Anikó (kritika, dráma), szerkesztői: Sebestyén Rita (Határátlépések – világszínházi sorozat), Ungvári-Zrínyi Ildikó (tanulmány, esszé, interjú), Zsigmond Andrea (recenzió), segédszerkesztő: László Beáta Lídia, intern: Bíró Árpád Levente, Kiss Tamás, Makkai Csilla, fordítás: Albert Mária. A folyóirat színvonalas, írott és képanyagban egyaránt gazdag honlapja a www.jatekter.ro című oldalon tekinthető meg, itt olvashatók a különböző rovatokban (többek között: Kritika, recenzió; Interjú; Próbanapló; Egyképernyős; Színházak hírei; Esszé, tanulmány; Fesztiválok; Lapszám) megtalálható publikációk, valamint az archív anyagok egyaránt.
A ma esti lapbemutatót úgy tervezték a szervezők, hogy aki szeretne, héttől elérhessen az Ariel színház Antosa című felnőttelőadására is.
Knb.
Népújság (Marosvásárhely)
2015. január 28.
Érdemes volt hazatérni
Számvetés Soós Zoltánnal, a Maros Megyei Múzeum igazgatójával
(Folytatás tegnapi lapszámunkból)
Gazdag épületállomány
– Csak a várról beszéltünk, ami élénken foglalkoztatja a közvéleményt, holott Soós Zoltánnak a megyei múzeum élén kifejtett tevékenysége nagyon sokrétű. Ahogy a kitüntetés átadásakor elhangzott, az épített és szellemi örökség védelme, feltárása mellett jelentős szerepe volt a Bernády-emlékszoba létesítésében, a 100 éves Kultúrpalota belső tereinek a felújításában, s tegyük hozzá, értékes feltáró munka zajlik megyeszerte is.
– 2002-ben lettem a múzeum alkalmazottja, s 2006 kezdetén vettem át a vezetését. Rengeteg hiányt, hátrányt kell lefaragni, de értékes gyűjteményünk van, s maga az épületállomány is rendkívül gazdag, értékét, ritkaságát tekintve a romániai múzeumok viszonylatában az elsők között vagyunk. Valószínűleg Szeben a legerősebb, de a Kultúrpalota egyedi a maga műfajában közép-európai viszonylatban is, a Toldalaghi-ház pedig elegáns késő barokk városi palota, és értékes a már említett várbeli épületünk is.
– Ötletes kiállítás nyílt a Toldalaghi-palotában, amely a hajdani vásárokat mutatja be néprajzi szempontból. A néprajzi anyagot sikerült-e magyar vonatkozású tárgyakkal is bővíteni?
– Eddig is volt anyag, csak nem volt kiállítva, a megjelenített anyag a rendszerváltás előtti személetet tükrözte. Ezen most változtattunk, s az erdélyi vásárok jellegzetességeit próbáltuk bemutatni, amelyek érdekes nemzeti, kulturális kavalkádot jelentettek, ahol magyarok, szászok, svábok, románok, ruszinok fordultak meg. Ezt a színes világot a XX. század szünteti meg, az iparosodás elkezdi, a szocializmus pedig befejezi a folyamatot. A vásároknak volt egy fontos jellegük, amelyet az antropológusok kezdenek vizsgálni. Abban az időben ritka volt az írott sajtó, nem létezett rádió, televízió, s az információcsere gyakorlatilag a vásárokban zajlott. Ott ismerkedtek a különböző régiók kereskedői, s a kultúrák találkozási helyét jelentették. A vásároknak jelentős szerepük volt a társkeresésben, ha a lány vagy a fiú a falujában nem talált megfelelő párt magának. Szociológiai szempontból is sokrétű szerepük volt, ezt próbálják átvenni a mai bevásárlóközpontok, de az emberek közötti kommunikáció szempontjából korántsem akkora sikerrel.
Lesz-e vártörténeti múzeum a kapubástyában?
– Sok érdekes kiállítást szervezett a múzeum az utóbbi időben; melyik áll az igazgató szívéhez a legközelebb?
– A kapubástyában levő volt a legkedvesebb számomra, ami konkrétan a vár történetéről, az itteni feltárásokról szólt, s a leletanyag nagy részét a vár területéről szedtük ki a földből.
– Miért csak múlt időben említi?
– A felújítások miatt ki kellett hordani, s kérdéses, hogy visszaadják-e. Úgy tűnik, nem értik ennek a jelentőségét, s elképzelhető, hogy nem lesz a városnak történeti kiállítása, ami szégyen lenne.
Nagyon közel áll hozzám a gyógyszertörténeti anyag is, ami saját munkánk. Jó néhány kiállítást hoztunk ide, ami érdekes, izgalmas volt, a pestis, a kávé története, Leonardo da Vinci munkássága. Ilyenek lesznek még, de a szakember szempontjából a saját anyagunkra, a Vásárhelyen fellelhető tárgyakra alapozódó kiállítás is fontos.
Erdélyi panteon
Ugyanakkor büszke vagyok arra, hogy a Kultúrpalotában van egy európai szintű képgalériánk, ami mind a román, mind a magyar klasszikus festészetet bemutatja. Az idén megnyílik a Ion Vlasiu- és a Dósa Géza- tárlat, s reményeink szerint a jövő tavaszra a Nagy Imre-gyűjtemény is látható lesz. Egy erdélyi panteonná szeretnénk tenni a Kultúrpalotát, ahol bemutatjuk az erdélyi, marosvásárhelyi képzőművészetet. Célunk olyan jelentős képzőművészeket bemutatni, akik Vásárhelyen alkottak. A Vida Árpád-anyag valószínűleg állandó jelleggel a várbeli épületünk nagytermében marad, de szeretnénk Bordi András, Barabás István, Nagy Pál, Török Pál, az erdélyi iskola nagyjainak képeiből is kiállítani, akiknek az életműve meghatározta az erdélyi magyar festészetet. A fiatalabb korosztály kevésbé ismeri őket, ezért tartom hasznosnak megismertetni, népszerűsíteni alkotásaikat.
– A természetrajzi múzeum épületét is megviselte az idő. Milyen elképzeléseik vannak ezzel kapcsolatosan?
– Egy EU-s pályázaton dolgozunk, amely lehetővé tenné a felújítását. Hosszú távon azt szeretnénk, hogy a természetrajzi részleg egy új épületbe költözzön, s helyében az épület eredeti rendeltetéséhez hasonlóan népi és iparművészeti múzeumot rendeznénk be, ahova a néprajzi gyűjteményt is átköltöztetnénk. A Toldalaghi-palotát kifejezetten a művészeteknek szentelnénk, az elegáns barokk belső tereknek a népi kultúrával való összekapcsolását nem tartom szerencsésnek.
Az összefogás ereje
– A megyei múzeum iránti érdeklődést, népszerűségét jelentős mértékben növelte a Múzeumok éjszakája rendezvény.
– Ennek kapcsán akarva-akaratlanul "belefolytam" a rendezvényszervezésbe, és egyszer csak jött a kihívás, hogy legyen Marosvásárhelyen is magyar kulturális nap. Ezért kerestek meg a Néppárttól, amellyel tisztességes, jó kapcsolat alakult ki. Kulturális szempontból nézve soha nem értettem, hogy egy közösségen belül miért nem lehet a különféle álláspontokat egy asztalnál egyeztetni. Ha úgy nézne ki Vásárhely, mint száz évvel ezelőtt, semmi kifogásom nem lenne egy közösségen belüli megmérettetés ellen. A mai város sajátos helyzetének az ismeretében összefogásra van szükség, ha azt akarjuk, hogy közösségünk érdekei ne csorbuljanak jelentősen, hiszen jelenleg a városban a magyar közösség súlya sokkal kisebb, mint ami aránya szerint megilletné. Ezt az aránytalanságot kell valamilyen szinten megváltoztatni, hiszen ma alig öt-tíz százalékos politikai befolyásunk van arra, ami egy olyan városban, egy olyan településen történik, amely lakosságának közel a felét alkotjuk. Ez szerintem nincsen rendjén. Nyilván nem konfrontációt szeretnék semmilyen szinten, s a kultúra felől közelítve a kérdést a lehetőségeim korlátozottak, de abban reménykedem, hogy a vezető politikusok is felismerik azt az erőt, ami egy ilyen összefogásban rejlik. A Forgatag volt, ami rávilágított arra, hogy milyen erők szabadulnak fel, milyen eufóriát jelent, hogy végre nem külön megyünk egyik vagy másik szoborhoz. Nem kell megszüntetni a különállóságot, a különvéleményt, hisz annak is megvan a helye mind politikai, mind kulturális téren, de fórumot kellett teremteni az együttműködésre. A kommunikáció hiánya nagyon sok bizonytalanságot eredményezett, és ezt kellett felszámolni.
– A kezdeti tiltások, fanyalgások ellenére a Forgatag egyre sikeresebb lesz.
– Ezt sok háttérharc árán sikerült elérni, s bár nagyon sok támadás ért az RMDSZ-en belül is, van a megyei szövetségnek egy olyan pragmatikus vezetősége, amely kiállt mellettem, és biztatott, hogy folytassam. Brassai Zsombornak, Kelemen Mártonnak szeretném megköszönni a támogatását, s utólag úgy gondolom, hogy a Forgatag sikere azt igazolta, hogy az összefogás helyes volt, s egyre többen úgy látják, hogy van értelme. Hogy lesz-e politikai hozadéka, nem az én tisztem kiaknázni, de a platform meg van teremtve, hogy a marosvásárhelyieknek legyen egy közös jelöltje. Remélem, hogy a politikusok megértik az üzenetet, s megpróbálják a saját és a közösség hasznára kiaknázni. A politika nem feltétlenül önzetlenséget jelent, de az sem egészséges, ha egy kör érdekei háttérbe szorítják egy közösség érdekeit. Valahogy az egyensúlyt kell helyrebillenteni, és a közösséget előtérbe helyezni, ha az is fontos számunkra, hogy száz év múlva hogyan fog kinézni Marosvásárhely.
– Gondolom, ezért vállalta az önkormányzati képviselőséget is.
– Nagyon megtisztelő feladat, és nagyon nehéz is, hiszen egy olyan tanácsban kell dolgozni, ahol egy százalék esélye van annak, hogy a javaslatainknak értelmük legyen. A legnagyobb eredmény eddig, hogy sikerült megállítani bizonyos folyamatokat. Van néhány helyzet, ahol történt előrelépés, a Bernády iskola s az előbb-utóbb megszülető római katolikus gimnázium.
Vásárhely azért volt erős századokon át, mert egy olyan közösség irányította, amely pragmatikus tudott lenni, de nem távolodott el Istentől, s gazdaságilag és közigazgatásilag is sok mindent megvalósított. A Székelyföld szempontjából fontos lenne, hogy megtartsa a húzóváros szerepét, aminek alapja a politikai egyetértés lehet. Amíg itt civakodás zajlik, a mi adónkat gyakorlatilag olyan célokra fordítják, amire nem kellene, s a Székelyföldnek sem tudjuk azt a támogatást biztosítani, amire szüksége lenne.
Vadászkastély Görgényben
– Megyei viszonylatban is látványos tevékenységet fejtett ki a múzeum.
– Abban, hogy kulturális téren sikerült eredményeket elérni, nagyon jelentős szerepe volt Lokodi Edit Emőke elnök asszonynak. Feltétel nélküli támogatója volt ennek a tevékenységnek, s "belerángatta" a múzeumot egy sor kezdeményezésbe, amelyekre magam is nyitott voltam. Először is a görgényszentimrei kastélyt említeném. Az erdészeti iskola számára teherré vált a műemlék épületet fenntartani, ezért visszaadták a tanácsnak, de a polgármesteri hivatal is beleroppant a súlyba. Ezt követően kérték meg a múzeumot, hogy vegye át az épületet, s azóta mi adminisztráljuk. Nem sikerült túl sok pénzt szerezni, a megyének sem volt anyagi forrása, de a tetőszerkezet megjavításával az épület állagát konzerváltuk, s pályázati pénzekből tervezzük a felújítását.
– Milyen tervek készültek a működtetésére?
– Ahhoz, hogy a völgy is fejlődjön, s az intézmény is tudjon valamilyen szinten jövedelmet, népszerűséget kovácsolni, vadászkastélyt alakítunk ki, aminek eredetileg is használták az épületet, amelyben természetrajzi és történelmi kiállítást rendezünk be, s helyreállítódik a 11 hektáros dendrológiai park. Az elmúlt négy évben sok fafajta elpusztult, egy kétéves, nagyon erős szárazságot sínylettek meg a fenyők. A régi kastélypark szobrai is tönkrementek. Az 1640-ben I. Rákóczi György által építtetett kastély átfogó felújítását tervezzük. Az elmúlt évek feltárási munkái során néhány teremben 18.,19. századi világi jellegű falfestéseket találtunk, hasonló kevés helyen maradt fenn. Mivel igen jó állapotban vannak, viszonylag sokat lehet megmutatni. Adva van a görgényi hegyvidék, egy vonzó vadászkastélyt lehet berendezni, s szeretnénk mellé egy szállodát is építeni, ami a középréteget célozná meg, s az épületegyüttes a parkkal együtt kiváló rekreációs központ lehetne. A kastélyban szeretnénk visszaállítani néhány lakosztályt, amelyek bérelhetők lennének, s egy vendéglőt is működtetni.
Tervek Mikházáról
Ezzel párhuzamosan fejlesztjük Mikházát, ami a Felső- és a Középső Nyárádmente találkozásánál Maros megye reprezentatív területe. A római katonai tábor nyomai mellett, amit pár éve kutatunk, ott áll a nagyon jelentős 17. századi kolostor. Sajátossága, egyedisége miatt a kora barokk, késő reneszánsz, a manierizmus ritka erdélyi példája. A másik érték a népi építészet, Mikháza ugyanis sokat megőrzött a 19. század végi, 20. század eleji faluképből. Ebből szeretnénk minél többet megmenteni, s egy komplex kulturális szolgáltatóegység jöhetne létre, amit megkoronázna a római fürdő visszaépítése. Az EU-s projektben szerepel a római katonai parancsnokság épületének visszaépítése, ahol a feltárások eredményeit mutatnánk be, s több múzeumpedagógiai tevékenység során az egykori birodalom keleti határát s a reneszánsz erdélyi kultúrát népszerűsítenénk.
Az idén három saját pályázatot készülünk benyújtani a Mikházán és a Görgény-szentimrén megkezdett munka folytatására és a Kultúrpalota külső felújítására (a tetőszerkezet, főleg a bádogrész és a kődíszek sérültek). A természetrajzi múzeum ügyében a megyei tanáccsal közösen pályázunk. Ha ez a négy projekt beindul, nagy kihívás jelent számunkra, s emellett tovább kell népszerűsíteni a múzeum által őrzött kulturális örökséget. Ezt szolgálják a Kultúrpalotát bemutató és az épületben megjelenített balladákat megszólaltató DVD-lemezek, s az alagsorban art deco stílusban kávézót, vendéglőt készülünk nyitni.
– Ahogy értesültem, szép ünnepség keretében vette át a kitüntetést Csíkszeredában.
– Bevallom, hogy meglepett, és nagy megtiszteltetésnek tartom. Amit vállaltam, azt elhivatottságból és nem kitüntetésekért teszem. Nem tudom, hogy miért esett rám a választás, de megerősít abban, hogy a magyar kultúráért végzett munkát tovább kell folytatni abban a városban, ahol a mi kultúránkat egyesek meg sem akarják ismerni. Úgy érzem, rajtunk is múlik, hogy értéknek tekintik-e, s ezt szeretném elősegíteni.
Sokaknak jár köszönet ezért a kitüntetésért, hiszen csapatmunka nélkül nem lennének eredmények. Elsősorban a családomnak, feleségemnek köszönöm a támogatást, de fontos a múzeumi kollégáim, barátaim segítsége és bizalma is. Ez a kitüntetés őket is illeti. A jutalom azt bizonyítja, érdemes volt hazatérni és dolgozni, és ezentúl még nagyobb felelősséggel tartozom, tartozunk közösségünknek.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)
Számvetés Soós Zoltánnal, a Maros Megyei Múzeum igazgatójával
(Folytatás tegnapi lapszámunkból)
Gazdag épületállomány
– Csak a várról beszéltünk, ami élénken foglalkoztatja a közvéleményt, holott Soós Zoltánnak a megyei múzeum élén kifejtett tevékenysége nagyon sokrétű. Ahogy a kitüntetés átadásakor elhangzott, az épített és szellemi örökség védelme, feltárása mellett jelentős szerepe volt a Bernády-emlékszoba létesítésében, a 100 éves Kultúrpalota belső tereinek a felújításában, s tegyük hozzá, értékes feltáró munka zajlik megyeszerte is.
– 2002-ben lettem a múzeum alkalmazottja, s 2006 kezdetén vettem át a vezetését. Rengeteg hiányt, hátrányt kell lefaragni, de értékes gyűjteményünk van, s maga az épületállomány is rendkívül gazdag, értékét, ritkaságát tekintve a romániai múzeumok viszonylatában az elsők között vagyunk. Valószínűleg Szeben a legerősebb, de a Kultúrpalota egyedi a maga műfajában közép-európai viszonylatban is, a Toldalaghi-ház pedig elegáns késő barokk városi palota, és értékes a már említett várbeli épületünk is.
– Ötletes kiállítás nyílt a Toldalaghi-palotában, amely a hajdani vásárokat mutatja be néprajzi szempontból. A néprajzi anyagot sikerült-e magyar vonatkozású tárgyakkal is bővíteni?
– Eddig is volt anyag, csak nem volt kiállítva, a megjelenített anyag a rendszerváltás előtti személetet tükrözte. Ezen most változtattunk, s az erdélyi vásárok jellegzetességeit próbáltuk bemutatni, amelyek érdekes nemzeti, kulturális kavalkádot jelentettek, ahol magyarok, szászok, svábok, románok, ruszinok fordultak meg. Ezt a színes világot a XX. század szünteti meg, az iparosodás elkezdi, a szocializmus pedig befejezi a folyamatot. A vásároknak volt egy fontos jellegük, amelyet az antropológusok kezdenek vizsgálni. Abban az időben ritka volt az írott sajtó, nem létezett rádió, televízió, s az információcsere gyakorlatilag a vásárokban zajlott. Ott ismerkedtek a különböző régiók kereskedői, s a kultúrák találkozási helyét jelentették. A vásároknak jelentős szerepük volt a társkeresésben, ha a lány vagy a fiú a falujában nem talált megfelelő párt magának. Szociológiai szempontból is sokrétű szerepük volt, ezt próbálják átvenni a mai bevásárlóközpontok, de az emberek közötti kommunikáció szempontjából korántsem akkora sikerrel.
Lesz-e vártörténeti múzeum a kapubástyában?
– Sok érdekes kiállítást szervezett a múzeum az utóbbi időben; melyik áll az igazgató szívéhez a legközelebb?
– A kapubástyában levő volt a legkedvesebb számomra, ami konkrétan a vár történetéről, az itteni feltárásokról szólt, s a leletanyag nagy részét a vár területéről szedtük ki a földből.
– Miért csak múlt időben említi?
– A felújítások miatt ki kellett hordani, s kérdéses, hogy visszaadják-e. Úgy tűnik, nem értik ennek a jelentőségét, s elképzelhető, hogy nem lesz a városnak történeti kiállítása, ami szégyen lenne.
Nagyon közel áll hozzám a gyógyszertörténeti anyag is, ami saját munkánk. Jó néhány kiállítást hoztunk ide, ami érdekes, izgalmas volt, a pestis, a kávé története, Leonardo da Vinci munkássága. Ilyenek lesznek még, de a szakember szempontjából a saját anyagunkra, a Vásárhelyen fellelhető tárgyakra alapozódó kiállítás is fontos.
Erdélyi panteon
Ugyanakkor büszke vagyok arra, hogy a Kultúrpalotában van egy európai szintű képgalériánk, ami mind a román, mind a magyar klasszikus festészetet bemutatja. Az idén megnyílik a Ion Vlasiu- és a Dósa Géza- tárlat, s reményeink szerint a jövő tavaszra a Nagy Imre-gyűjtemény is látható lesz. Egy erdélyi panteonná szeretnénk tenni a Kultúrpalotát, ahol bemutatjuk az erdélyi, marosvásárhelyi képzőművészetet. Célunk olyan jelentős képzőművészeket bemutatni, akik Vásárhelyen alkottak. A Vida Árpád-anyag valószínűleg állandó jelleggel a várbeli épületünk nagytermében marad, de szeretnénk Bordi András, Barabás István, Nagy Pál, Török Pál, az erdélyi iskola nagyjainak képeiből is kiállítani, akiknek az életműve meghatározta az erdélyi magyar festészetet. A fiatalabb korosztály kevésbé ismeri őket, ezért tartom hasznosnak megismertetni, népszerűsíteni alkotásaikat.
– A természetrajzi múzeum épületét is megviselte az idő. Milyen elképzeléseik vannak ezzel kapcsolatosan?
– Egy EU-s pályázaton dolgozunk, amely lehetővé tenné a felújítását. Hosszú távon azt szeretnénk, hogy a természetrajzi részleg egy új épületbe költözzön, s helyében az épület eredeti rendeltetéséhez hasonlóan népi és iparművészeti múzeumot rendeznénk be, ahova a néprajzi gyűjteményt is átköltöztetnénk. A Toldalaghi-palotát kifejezetten a művészeteknek szentelnénk, az elegáns barokk belső tereknek a népi kultúrával való összekapcsolását nem tartom szerencsésnek.
Az összefogás ereje
– A megyei múzeum iránti érdeklődést, népszerűségét jelentős mértékben növelte a Múzeumok éjszakája rendezvény.
– Ennek kapcsán akarva-akaratlanul "belefolytam" a rendezvényszervezésbe, és egyszer csak jött a kihívás, hogy legyen Marosvásárhelyen is magyar kulturális nap. Ezért kerestek meg a Néppárttól, amellyel tisztességes, jó kapcsolat alakult ki. Kulturális szempontból nézve soha nem értettem, hogy egy közösségen belül miért nem lehet a különféle álláspontokat egy asztalnál egyeztetni. Ha úgy nézne ki Vásárhely, mint száz évvel ezelőtt, semmi kifogásom nem lenne egy közösségen belüli megmérettetés ellen. A mai város sajátos helyzetének az ismeretében összefogásra van szükség, ha azt akarjuk, hogy közösségünk érdekei ne csorbuljanak jelentősen, hiszen jelenleg a városban a magyar közösség súlya sokkal kisebb, mint ami aránya szerint megilletné. Ezt az aránytalanságot kell valamilyen szinten megváltoztatni, hiszen ma alig öt-tíz százalékos politikai befolyásunk van arra, ami egy olyan városban, egy olyan településen történik, amely lakosságának közel a felét alkotjuk. Ez szerintem nincsen rendjén. Nyilván nem konfrontációt szeretnék semmilyen szinten, s a kultúra felől közelítve a kérdést a lehetőségeim korlátozottak, de abban reménykedem, hogy a vezető politikusok is felismerik azt az erőt, ami egy ilyen összefogásban rejlik. A Forgatag volt, ami rávilágított arra, hogy milyen erők szabadulnak fel, milyen eufóriát jelent, hogy végre nem külön megyünk egyik vagy másik szoborhoz. Nem kell megszüntetni a különállóságot, a különvéleményt, hisz annak is megvan a helye mind politikai, mind kulturális téren, de fórumot kellett teremteni az együttműködésre. A kommunikáció hiánya nagyon sok bizonytalanságot eredményezett, és ezt kellett felszámolni.
– A kezdeti tiltások, fanyalgások ellenére a Forgatag egyre sikeresebb lesz.
– Ezt sok háttérharc árán sikerült elérni, s bár nagyon sok támadás ért az RMDSZ-en belül is, van a megyei szövetségnek egy olyan pragmatikus vezetősége, amely kiállt mellettem, és biztatott, hogy folytassam. Brassai Zsombornak, Kelemen Mártonnak szeretném megköszönni a támogatását, s utólag úgy gondolom, hogy a Forgatag sikere azt igazolta, hogy az összefogás helyes volt, s egyre többen úgy látják, hogy van értelme. Hogy lesz-e politikai hozadéka, nem az én tisztem kiaknázni, de a platform meg van teremtve, hogy a marosvásárhelyieknek legyen egy közös jelöltje. Remélem, hogy a politikusok megértik az üzenetet, s megpróbálják a saját és a közösség hasznára kiaknázni. A politika nem feltétlenül önzetlenséget jelent, de az sem egészséges, ha egy kör érdekei háttérbe szorítják egy közösség érdekeit. Valahogy az egyensúlyt kell helyrebillenteni, és a közösséget előtérbe helyezni, ha az is fontos számunkra, hogy száz év múlva hogyan fog kinézni Marosvásárhely.
– Gondolom, ezért vállalta az önkormányzati képviselőséget is.
– Nagyon megtisztelő feladat, és nagyon nehéz is, hiszen egy olyan tanácsban kell dolgozni, ahol egy százalék esélye van annak, hogy a javaslatainknak értelmük legyen. A legnagyobb eredmény eddig, hogy sikerült megállítani bizonyos folyamatokat. Van néhány helyzet, ahol történt előrelépés, a Bernády iskola s az előbb-utóbb megszülető római katolikus gimnázium.
Vásárhely azért volt erős századokon át, mert egy olyan közösség irányította, amely pragmatikus tudott lenni, de nem távolodott el Istentől, s gazdaságilag és közigazgatásilag is sok mindent megvalósított. A Székelyföld szempontjából fontos lenne, hogy megtartsa a húzóváros szerepét, aminek alapja a politikai egyetértés lehet. Amíg itt civakodás zajlik, a mi adónkat gyakorlatilag olyan célokra fordítják, amire nem kellene, s a Székelyföldnek sem tudjuk azt a támogatást biztosítani, amire szüksége lenne.
Vadászkastély Görgényben
– Megyei viszonylatban is látványos tevékenységet fejtett ki a múzeum.
– Abban, hogy kulturális téren sikerült eredményeket elérni, nagyon jelentős szerepe volt Lokodi Edit Emőke elnök asszonynak. Feltétel nélküli támogatója volt ennek a tevékenységnek, s "belerángatta" a múzeumot egy sor kezdeményezésbe, amelyekre magam is nyitott voltam. Először is a görgényszentimrei kastélyt említeném. Az erdészeti iskola számára teherré vált a műemlék épületet fenntartani, ezért visszaadták a tanácsnak, de a polgármesteri hivatal is beleroppant a súlyba. Ezt követően kérték meg a múzeumot, hogy vegye át az épületet, s azóta mi adminisztráljuk. Nem sikerült túl sok pénzt szerezni, a megyének sem volt anyagi forrása, de a tetőszerkezet megjavításával az épület állagát konzerváltuk, s pályázati pénzekből tervezzük a felújítását.
– Milyen tervek készültek a működtetésére?
– Ahhoz, hogy a völgy is fejlődjön, s az intézmény is tudjon valamilyen szinten jövedelmet, népszerűséget kovácsolni, vadászkastélyt alakítunk ki, aminek eredetileg is használták az épületet, amelyben természetrajzi és történelmi kiállítást rendezünk be, s helyreállítódik a 11 hektáros dendrológiai park. Az elmúlt négy évben sok fafajta elpusztult, egy kétéves, nagyon erős szárazságot sínylettek meg a fenyők. A régi kastélypark szobrai is tönkrementek. Az 1640-ben I. Rákóczi György által építtetett kastély átfogó felújítását tervezzük. Az elmúlt évek feltárási munkái során néhány teremben 18.,19. századi világi jellegű falfestéseket találtunk, hasonló kevés helyen maradt fenn. Mivel igen jó állapotban vannak, viszonylag sokat lehet megmutatni. Adva van a görgényi hegyvidék, egy vonzó vadászkastélyt lehet berendezni, s szeretnénk mellé egy szállodát is építeni, ami a középréteget célozná meg, s az épületegyüttes a parkkal együtt kiváló rekreációs központ lehetne. A kastélyban szeretnénk visszaállítani néhány lakosztályt, amelyek bérelhetők lennének, s egy vendéglőt is működtetni.
Tervek Mikházáról
Ezzel párhuzamosan fejlesztjük Mikházát, ami a Felső- és a Középső Nyárádmente találkozásánál Maros megye reprezentatív területe. A római katonai tábor nyomai mellett, amit pár éve kutatunk, ott áll a nagyon jelentős 17. századi kolostor. Sajátossága, egyedisége miatt a kora barokk, késő reneszánsz, a manierizmus ritka erdélyi példája. A másik érték a népi építészet, Mikháza ugyanis sokat megőrzött a 19. század végi, 20. század eleji faluképből. Ebből szeretnénk minél többet megmenteni, s egy komplex kulturális szolgáltatóegység jöhetne létre, amit megkoronázna a római fürdő visszaépítése. Az EU-s projektben szerepel a római katonai parancsnokság épületének visszaépítése, ahol a feltárások eredményeit mutatnánk be, s több múzeumpedagógiai tevékenység során az egykori birodalom keleti határát s a reneszánsz erdélyi kultúrát népszerűsítenénk.
Az idén három saját pályázatot készülünk benyújtani a Mikházán és a Görgény-szentimrén megkezdett munka folytatására és a Kultúrpalota külső felújítására (a tetőszerkezet, főleg a bádogrész és a kődíszek sérültek). A természetrajzi múzeum ügyében a megyei tanáccsal közösen pályázunk. Ha ez a négy projekt beindul, nagy kihívás jelent számunkra, s emellett tovább kell népszerűsíteni a múzeum által őrzött kulturális örökséget. Ezt szolgálják a Kultúrpalotát bemutató és az épületben megjelenített balladákat megszólaltató DVD-lemezek, s az alagsorban art deco stílusban kávézót, vendéglőt készülünk nyitni.
– Ahogy értesültem, szép ünnepség keretében vette át a kitüntetést Csíkszeredában.
– Bevallom, hogy meglepett, és nagy megtiszteltetésnek tartom. Amit vállaltam, azt elhivatottságból és nem kitüntetésekért teszem. Nem tudom, hogy miért esett rám a választás, de megerősít abban, hogy a magyar kultúráért végzett munkát tovább kell folytatni abban a városban, ahol a mi kultúránkat egyesek meg sem akarják ismerni. Úgy érzem, rajtunk is múlik, hogy értéknek tekintik-e, s ezt szeretném elősegíteni.
Sokaknak jár köszönet ezért a kitüntetésért, hiszen csapatmunka nélkül nem lennének eredmények. Elsősorban a családomnak, feleségemnek köszönöm a támogatást, de fontos a múzeumi kollégáim, barátaim segítsége és bizalma is. Ez a kitüntetés őket is illeti. A jutalom azt bizonyítja, érdemes volt hazatérni és dolgozni, és ezentúl még nagyobb felelősséggel tartozom, tartozunk közösségünknek.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)
2015. január 28.
Szent királyok nemzetsége a Jelen Házban
Ezerszáz év még a történelem léptékével mérve is egy nép életében igencsak nagy időnek számít. Róma, az európai történelem leghatalmasabb birodalma Augustus császár halála után, durván, úgy nyolc évszázados lét után kezdett haldokolni. A klasszikus műveltség bölcsője, Hellász sem bírta sokkal tovább.
A magyar honfoglalás korában hatalmas birodalmakat és népeket falt fel a történelem. Az apróbb népek, az idegen környezetben anyanyelvüket vesztve, az erősebb népekben feloldódva váltak azok nemzettársaivá.
A honfoglaló magyar az egyetlen nép, amelyet ezerszáz év viszontagságai, a rázúduló vérszomjas ellenségek százezrei, valamint a gyilkos belső testvérharc csapásai sem voltak képesek a történelem süllyesztőjébe terelni. A vitézséggel szerzett Haza, hétfelé szakítva ugyan, de ma is létezik, a kedvezőtlen környezetben is megóvta anyanyelvét, kultúráját, szokásrendjét, befogadott kisebb népeket, megőrizte identitását és nemzetté vált.
Az előtte itt járt testvérei, Atilla hunjai, szinte nyomtalanul elenyésztek egy évszázad lepörgése alatt. Pedig nagyobb népet, erősebbet, győzelmekre győzelmeket halmozót, hozzá mérhetőt alig ismert Európa, míg a minden tekintetben szerényebb túlélő-potenciállal rendelkező magyar honfoglalók gyökeret vertek itt, a huzatos Kárpát-medencében.
A Gondviselés ragadta ki a honfoglalókat az iszlám hitre térő ázsiai türk népek kebeléből, és telepítette le az új hazába, és adott nekik megtartó keresztény hitet, amely megóvta az Európa megtorló bosszújától elvérző hunok sorsától. Olyan vezetőkkel ajándékozta meg ezt a népet, mint a honalapító Szent István apostoli király, a szeplőtelen életű, hitét megvalló Szent Imre herceg, az életszentséget harci hősiességgel párosító Szent László király, vagy a bölcs törvényhozó, kora műveltségét messze felülmúló Könyves Kálmán.
o0o
Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete 2015. február 3-án, kedden 17 órakor a Jelen Ház nagytermében a Szent királyok nemzetségerendezvénysorozat keretében SZENT ISTVÁN INTELMEI SZENT IMRE HERCEGHEZ címmel az apostoli honalapító király korát bemutató ismeretterjesztő estet tart.
Meghívott előadó: Szántai Lajos budapesti művelődéstörténész és magyarságkutató. Házigazda: Murvai Róbert Dávid.
Társszervező: a budapesti Két Hollós könyvesbolt.
Minden kedves érdeklődőt sok szeretettel várunk.
Az előadássorozat fenntartása érdekében adományokat elfogadunk Murvai Miklós
Nyugati Jelen (Arad)
Ezerszáz év még a történelem léptékével mérve is egy nép életében igencsak nagy időnek számít. Róma, az európai történelem leghatalmasabb birodalma Augustus császár halála után, durván, úgy nyolc évszázados lét után kezdett haldokolni. A klasszikus műveltség bölcsője, Hellász sem bírta sokkal tovább.
A magyar honfoglalás korában hatalmas birodalmakat és népeket falt fel a történelem. Az apróbb népek, az idegen környezetben anyanyelvüket vesztve, az erősebb népekben feloldódva váltak azok nemzettársaivá.
A honfoglaló magyar az egyetlen nép, amelyet ezerszáz év viszontagságai, a rázúduló vérszomjas ellenségek százezrei, valamint a gyilkos belső testvérharc csapásai sem voltak képesek a történelem süllyesztőjébe terelni. A vitézséggel szerzett Haza, hétfelé szakítva ugyan, de ma is létezik, a kedvezőtlen környezetben is megóvta anyanyelvét, kultúráját, szokásrendjét, befogadott kisebb népeket, megőrizte identitását és nemzetté vált.
Az előtte itt járt testvérei, Atilla hunjai, szinte nyomtalanul elenyésztek egy évszázad lepörgése alatt. Pedig nagyobb népet, erősebbet, győzelmekre győzelmeket halmozót, hozzá mérhetőt alig ismert Európa, míg a minden tekintetben szerényebb túlélő-potenciállal rendelkező magyar honfoglalók gyökeret vertek itt, a huzatos Kárpát-medencében.
A Gondviselés ragadta ki a honfoglalókat az iszlám hitre térő ázsiai türk népek kebeléből, és telepítette le az új hazába, és adott nekik megtartó keresztény hitet, amely megóvta az Európa megtorló bosszújától elvérző hunok sorsától. Olyan vezetőkkel ajándékozta meg ezt a népet, mint a honalapító Szent István apostoli király, a szeplőtelen életű, hitét megvalló Szent Imre herceg, az életszentséget harci hősiességgel párosító Szent László király, vagy a bölcs törvényhozó, kora műveltségét messze felülmúló Könyves Kálmán.
o0o
Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete 2015. február 3-án, kedden 17 órakor a Jelen Ház nagytermében a Szent királyok nemzetségerendezvénysorozat keretében SZENT ISTVÁN INTELMEI SZENT IMRE HERCEGHEZ címmel az apostoli honalapító király korát bemutató ismeretterjesztő estet tart.
Meghívott előadó: Szántai Lajos budapesti művelődéstörténész és magyarságkutató. Házigazda: Murvai Róbert Dávid.
Társszervező: a budapesti Két Hollós könyvesbolt.
Minden kedves érdeklődőt sok szeretettel várunk.
Az előadássorozat fenntartása érdekében adományokat elfogadunk Murvai Miklós
Nyugati Jelen (Arad)
2015. január 28.
Beszélgetés Hadnagy Évával, az Aradi Csiky Gergely Főgimnázium igazgatójával
„El kell döntsük, mit várunk el Arad megye egyetlen magyar középiskolájától!”
Hadnagy Évával, az Aradi Csiky Gergely Főgimnázium igazgatójával beszélgettünk az iskola terveiről, tevékenységeiről és általában a mindennapi nehézségekről.
– Hogyan és milyen tervekkel indult a 2014–2015-ös tanév a Csiky Gergely Főgimnáziumban?
– Bizakodóan kezdtük az új tanévet, hiszen az évnyitón többek között 25 előkészítős diákot és 24 ötödikest köszönthettünk, ugyanakkor a tervezett líceumi és szakiskolai osztályok, ha nem is maximális diáklétszámmal, de elindultak. Szeptember 15-re a nyári javítási munkálatok nagy részével elkészültünk, a többit néhány hét elteltével sikerült befejeznünk. Nagy horderejű munkákról beszélünk, a korszerűsítések már két évvel ezelőtt elkezdődtek az iskola épületén, tavaly pedig a folyosók 90 éves ablakainak egy részét sikerült újakra cserélni. Az új nyílászáróknál a hő- és hangszigetelő tulajdonságok mellett arra is ügyeltünk, hogy megfelelően illeszkedjenek az épület stílusához. A tavalyi évben a városi önkormányzat által iskola-felújításokra átirányzott pénzt a vezetőtanács teljes egészében az ablakokra szánta. Így sikerült a folyosók mellett a két homlokzaton is kicserélni a régi, olykor veszélyes ablakokat. Közben a csatornarendszer javítását és a homlokzat festését is megoldotta az iskolát fenntartó városi önkormányzat. Ezekkel a munkálatokkal párhuzamosan folyt az informatikaterem átalakítása és felszerelése az új számítógép-állománnyal. Iskolaidőben ugyan, de decemberig teljesen felújítottuk három turizmusterem, a biológiaterem és a nagy tornaterem padlózatát, a termeket újrafestettük. A tornaterem emlékezetem szerint legalább tíz éve nem volt felújítva, pincehelyiség lévén, a falakon már nagyon erősen látszódtak a beázások. És mert az említett tantermekben a bútorzat is nagyon megviselt volt, egy újabb költségvetés-kiegészítéssel sikerült tíz termet új bútorzattal ellátni.
A Kincskereső Óvoda új szárnyát a tornateremmel, a manzárdon elhelyezkedő módszertani kabinettel és mosodával a múlt tanévben sikerült befejezni.
A kollégiumban évenként fel kell újítanunk a konyha, étkezde, egyes szobák festését, az elmúlt nyáron viszont a csatornázási rendszert kellett javítani, valamint a beázásokat és annak okait megszüntetni.
Idén szeretnénk befejezni az iskolaépület teljes ablakcseréjét, de hogy sikerül-e, az az iskola számára megítélt költségvetéstől függ. Több osztály állapota a szülők lelkes munkájának, segítségének köszönhetően megfelelő, főleg az elemi és gimnáziumi osztályok szintjén. Jó pár példa volt már arra, hogy szülői összefogással sikerült komoly problémákat megoldani. De ezt a segítséget sem akarjuk minden évben kihasználni.
Sportpályák, szabadidős tér kialakítására volna szükség az iskola udvarán, és tovább szeretnénk gazdagítani a diákok kezdeményezése során kialakított játszóteret a hátsó udvaron.
„Reménykedünk, hogy senki nem mond fel, és nem kéri a nyugdíjaztatását”
– A többi tanintézményhez hasonlóan, a magyar főgimnáziumban is állandó probléma a kiegészítő személyzet hiánya. Most mi a helyzet az iskolában?
– A sikerek mellett egy csomó gonddal is szembesültünk tanévkezdéskor, ugyanis nem volt karbantartónk, nem volt takarítószemélyzetünk, a kapus az alacsony fizetés miatt augusztusban lemondott, egyedül az óvodai dadust sikerült meggyőznünk, hogy ne hagyjon cserben minket.
Az iskola négy zárolt állásából 1,5-öt szabadított fel a megyei tanfelügyelőség, így fel tudtunk venni egy karbantartót és egy félmunkaidős takarítónőt. Ez még mindig nem elégséges. Saját bevételből, illetve önkormányzati segítséggel takarító céggel dolgoztatunk... És reménykedünk, hogy senki nem mond fel, és nem kéri a nyugdíjaztatását.
– Hogy állnak az oktatószemélyzettel? Sikerül-e lefedni minden óraszámot? Van-e elég szakemberük?
– Az általános műveltségi tárgyaknál megvannak a megfelelő képesítésű szakembereink, hiány a turizmus szaknál van, itt csak egy magyarul beszélő szakképzett tanár kolléga tanít. A gyakorlati részt román szaktanár oktatja, de a két pedagógus együttműködik azért, hogy a diákok megértsék, ami körülöttük történik. Román szaktanárt is nagyon nehezen találunk, magyart ennél is nehezebben.
– Milyen más nehézségekkel szembesültek idén?
– A diáklétszámnak megfelelő költségvetésbe továbbra sem illeszkedünk be, ezért mindenféle megszorítással kell szembenéznünk. Ha az önkormányzattól nem kapnánk segítséget, nem tudnánk működtetni az intézményt, nem biztosíthatnánk a személyzet fizetését.
Nehezíti a munkánkat a diákok tanév közben történő átiratkozása, az iskolánkba, vagy tőlünk máshová. Természetesen a diák érdekeit tartjuk szem előtt, de az osztályközösség folytonos változása nem tesz jót az oktató-nevelő folyamatnak.
Az iskolapszichológus és fejlesztő pedagógus eddig is sokat foglalkozott egyes tanulási problémákkal küszködő kisdiákok felzárkóztatásával, az idei tanévben viszont valamiért megnőtt az elemi osztályokban a magatartási, fegyelmi gondokkal, beilleszkedési nehézségekkel küszködő kisdiákok száma.
Ezért szerveznek kollégáim még több diákfoglalkozást egyéni, kiscsoportos vagy osztályfoglalkozás keretében, de szülőtalálkozókat is szervez iskolapszichológusunk, és egyéni szülői tanácsadás keretén belül is segítik a szülők és pedagógusok munkáját.
– Milyen fontosabb, iskolán kívüli tevékenységeknek néznek elébe?
– A végzős diákjaink a nagykorúsítási ünnepségre készülnek, a kisebbek a farsangra. Keddenként az elemisektől a középiskolás diákokig 100-120 diák vesz részt a néptáncfoglalkozásokon, de a moderntánc-csoport is készül fellépéssel. Idén többször és több helyen is sikeresen szerepelt az iskola kórusa, de a rajzkör tagjai is bemutatták alkotásaikat.
A helytörténeti szakkör diákjai versenyre készülnek, a Csiky-Csuky szerkesztői jóvoltából havi rendszerességgel jelenik meg a diáklap, a honlapszerkesztők pedig ott vannak minden iskolai eseményen, hogy tudósítsák az olvasókat.
Közeleg az „Iskola másként” hét. Erre a hétre a Sapientia Egyetem előadóit is várjuk, természettudományi előadással, de a Bonus Pastor Alapítvány munkatársai interaktív drogprevenciós tevékenységet tartanak, és szintén arra a hétre fogadta el a meghívást Páva Adorján volt csikys diák, a kolozsvári Krónika napilap szerkesztője, webszerkesztője.
Három testvériskolai pályázaton is részt vesznek a diákok, a tizedikesek a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola diákjaival dolgoznak együtt, a kilencedikesek a Budapesti Arany János Középiskola tanulóival találkoznak. Idén mi látjuk vendégül a lengyelországi testvériskola küldöttségét, velük tíz év óta ápoljuk a testvériskolai kapcsolatot. És még sorolhatnám.
– Összesen hány diák tanul a főgimnáziumban?
– A Kincskereső Óvodában 58, az elemiben 122, gimnáziumi szinten szintén 122, 9–12. osztályokban reál szakon 94 , közgazdaságszakon 88, turizmuson 94, a szakiskolai oktatásban pedig 56 diákunk tanul.
A szakma elsajátításán van a hangsúly
– Évről évre kevesebb a magyar diák. Milyen stratégiát dolgoztak ki annak érdekében, hogy a következő tanévben legalább megtartsák a jelenlegi diáklétszámot és ne keolljen több osztályt diákhiány miatt megszüntetni?
– A jövő tanévi beiskolázási tervben négy líceumi osztályra kaptunk engedélyt, a reál és a két szakközépiskolai osztály mellett szeretnénk újraindítani a filológia szakot, elsősorban azon diákok számára, akik a matematika-érettségi miatt nem merik bevállalni a másik három osztály (tulajdonképpen négy szak) valamelyikét. A szakiskolai osztályon belül is két szakot fogunk felkínálni a diákoknak – a fiúk számára az autómechanika szak harmadik éve működik, és párhuzamosan ezzel a lányoknak a turizmus szakot fogjuk felajánlani. A szakiskolai oktatásról tudni kell, hogy elsősorban a szakma elsajátítására fektetik a hangsúlyt, három év után a diák szakdiplomát kap, és nem elhanyagolható, hogy a diákok állami támogatásban is részesülnek.
Tartjuk a kapcsolatot az Arad megyei magyar iskolák igazgatóival, évenként nyílt napot rendezünk, iskolabemutatót tartunk a nyolcadikos diákoknak és szüleiknek. Sokszor az anyagi lehetőségek határozzák meg, hogy mondjuk Erdőhegyről Aradra jön-e tanulni a gyermek. Az Alma Mater Alapítványon keresztül kihasználunk minden pályázati lehetőséget, hogy pénzt szerezzünk a bentlakók számára.
Az elmúlt tanévben 600 felett volt a diáklétszám, körülbelül 20 diákot veszítettünk el idén. De figyelembe kell venni, hogy eleve kevesebb volt idén a nyolcadikosok száma. Az világos mindannyiunk számára, hogy vannak, akik a román oktatást választják, vagy más megyékben, illetve Magyarországon óhajtanak továbbtanulni. Nagyon nagy létszámban veszítünk gyermekeket például Erdőhegy környékéről, de ennek is megvan az oka, mivel ezek a diákok bentlakásban kellene hogy lakjanak, és nagyon sok szülő ezt anyagi gondok miatt nem engedheti meg magának.
A diákanyag nagyban befolyásolja az iskolában folyó munkát
– Az admiteredeliceu.ro honlapon közzétett adatok szerint az iskolák 2014-es toplistáján Arad megye egyetlen magyar iskolája, a Csiky Gergely Főgimnázium megyei szinten a középiskolák között a 8. helyet foglalja el (első a Moise Nicoară, második a Ţichindeal, harmadik a baptista gimnázium), míg országos szinten a 400. helyre sorolták. Mi a véleményük erről a rangsorolásról és egyáltalán célszerű-e egyazon mutatók alapján összehasonlítani magyar és román iskolákat?
– El kell döntsük, mit is várunk el Arad megye egyetlen magyar középiskolájától. Azt, hogy minden magyar gyermeknek a képességeihez mérten szakot és helyet biztosítson, vagy hogy két osztályba szelekció alapján felvételiztessen.
Mindig összehasonlíthatunk két iskolát, magyart a románnal, székelyföldit a szórvánnyal. De végiggondoltuk-e, hogy miből „válogathat” az egyik, és mi a feladata, kötelessége a másiknak? Az ilyen összehasonlításokkor én a hozzánk hasonló nehézségekkel küszködő, szórványban működő középiskolák eredményeit szoktam megnézni.
Természetesen nem vagyok elégedett a nyolcadik, vagy a négyszázadik hellyel, de azt is tudom, hogy az a gyermek, aki a nyolcadik osztály végén nem írta meg az ötöst matekból, csak nagyon nehezen fogja megírni az átmenő jegyet az érettségin.
Az, hogy milyen diákanyagot kapunk, nagyban befolyásolja az iskolában folyó munkát. Az a nyolcadikos gyermek, aki a nyolcadikos vizsgán matematikából nem írja meg az ötösét, nagyon kis lehetőséggel megy neki a matekérettséginek. Eddig mindig kritizálták a középiskolákat az érettségi eredmények miatt, de hogy tulajdonképpen hol van a baj, vagy hogy mit tud egy középiskola tenni azzal a diákkal, akinek nagyon kicsi volt az átlaga a nyolcadikos vizsgán, eddig senki nem elemezte.
– Miként látja a Csiky Gergely Főgimnázium jövőjét?
– Ez egy nagyon nehéz kérdés. Így akár azt is kérdezhette volna, hogy miként látom az aradi, Arad megyei magyarság jövőjét. Én az iskolát és a templomot tekintem a magyar közösség két alappillérének. De térjünk vissza az iskola jövőjére. A középiskolai osztályokba a megye magyar nyolcadikosait gyűjtjük össze, ezeknek az osztályoknak a léte és jövője a megye magyar iskoláinak diáklétszámától is függ. Egységesen kell gondolkoznunk, mindenkinek érdeke, hogy működjenek a falvakban lévő magyar iskolák és az aradi magyar tagozatok. Az, hogy Aradnak kisebbségi államtitkára, a tanfelügyelőségen kisebbségi képviselete van, valamint az a tény, hogy az önkormányzatban is két tanácsos, illetve Bognár Levente alpolgármester képviseli az érdekeinket, nagy előnyt jelent. Iskolánk szülői közösségére, illetve az aradi magyar közösségre is biztosan számíthatunk.
Mi, pedagógusok pedig tesszük a dolgunkat, hogy abból a gyerekanyagból, amivel rendelkezünk, kihozzuk a legjobbat, a szülők megelégedésére és a társadalom javára.
– Köszönöm a beszélgetést!
Sólya R. Emília
Nyugati Jelen (Arad)
„El kell döntsük, mit várunk el Arad megye egyetlen magyar középiskolájától!”
Hadnagy Évával, az Aradi Csiky Gergely Főgimnázium igazgatójával beszélgettünk az iskola terveiről, tevékenységeiről és általában a mindennapi nehézségekről.
– Hogyan és milyen tervekkel indult a 2014–2015-ös tanév a Csiky Gergely Főgimnáziumban?
– Bizakodóan kezdtük az új tanévet, hiszen az évnyitón többek között 25 előkészítős diákot és 24 ötödikest köszönthettünk, ugyanakkor a tervezett líceumi és szakiskolai osztályok, ha nem is maximális diáklétszámmal, de elindultak. Szeptember 15-re a nyári javítási munkálatok nagy részével elkészültünk, a többit néhány hét elteltével sikerült befejeznünk. Nagy horderejű munkákról beszélünk, a korszerűsítések már két évvel ezelőtt elkezdődtek az iskola épületén, tavaly pedig a folyosók 90 éves ablakainak egy részét sikerült újakra cserélni. Az új nyílászáróknál a hő- és hangszigetelő tulajdonságok mellett arra is ügyeltünk, hogy megfelelően illeszkedjenek az épület stílusához. A tavalyi évben a városi önkormányzat által iskola-felújításokra átirányzott pénzt a vezetőtanács teljes egészében az ablakokra szánta. Így sikerült a folyosók mellett a két homlokzaton is kicserélni a régi, olykor veszélyes ablakokat. Közben a csatornarendszer javítását és a homlokzat festését is megoldotta az iskolát fenntartó városi önkormányzat. Ezekkel a munkálatokkal párhuzamosan folyt az informatikaterem átalakítása és felszerelése az új számítógép-állománnyal. Iskolaidőben ugyan, de decemberig teljesen felújítottuk három turizmusterem, a biológiaterem és a nagy tornaterem padlózatát, a termeket újrafestettük. A tornaterem emlékezetem szerint legalább tíz éve nem volt felújítva, pincehelyiség lévén, a falakon már nagyon erősen látszódtak a beázások. És mert az említett tantermekben a bútorzat is nagyon megviselt volt, egy újabb költségvetés-kiegészítéssel sikerült tíz termet új bútorzattal ellátni.
A Kincskereső Óvoda új szárnyát a tornateremmel, a manzárdon elhelyezkedő módszertani kabinettel és mosodával a múlt tanévben sikerült befejezni.
A kollégiumban évenként fel kell újítanunk a konyha, étkezde, egyes szobák festését, az elmúlt nyáron viszont a csatornázási rendszert kellett javítani, valamint a beázásokat és annak okait megszüntetni.
Idén szeretnénk befejezni az iskolaépület teljes ablakcseréjét, de hogy sikerül-e, az az iskola számára megítélt költségvetéstől függ. Több osztály állapota a szülők lelkes munkájának, segítségének köszönhetően megfelelő, főleg az elemi és gimnáziumi osztályok szintjén. Jó pár példa volt már arra, hogy szülői összefogással sikerült komoly problémákat megoldani. De ezt a segítséget sem akarjuk minden évben kihasználni.
Sportpályák, szabadidős tér kialakítására volna szükség az iskola udvarán, és tovább szeretnénk gazdagítani a diákok kezdeményezése során kialakított játszóteret a hátsó udvaron.
„Reménykedünk, hogy senki nem mond fel, és nem kéri a nyugdíjaztatását”
– A többi tanintézményhez hasonlóan, a magyar főgimnáziumban is állandó probléma a kiegészítő személyzet hiánya. Most mi a helyzet az iskolában?
– A sikerek mellett egy csomó gonddal is szembesültünk tanévkezdéskor, ugyanis nem volt karbantartónk, nem volt takarítószemélyzetünk, a kapus az alacsony fizetés miatt augusztusban lemondott, egyedül az óvodai dadust sikerült meggyőznünk, hogy ne hagyjon cserben minket.
Az iskola négy zárolt állásából 1,5-öt szabadított fel a megyei tanfelügyelőség, így fel tudtunk venni egy karbantartót és egy félmunkaidős takarítónőt. Ez még mindig nem elégséges. Saját bevételből, illetve önkormányzati segítséggel takarító céggel dolgoztatunk... És reménykedünk, hogy senki nem mond fel, és nem kéri a nyugdíjaztatását.
– Hogy állnak az oktatószemélyzettel? Sikerül-e lefedni minden óraszámot? Van-e elég szakemberük?
– Az általános műveltségi tárgyaknál megvannak a megfelelő képesítésű szakembereink, hiány a turizmus szaknál van, itt csak egy magyarul beszélő szakképzett tanár kolléga tanít. A gyakorlati részt román szaktanár oktatja, de a két pedagógus együttműködik azért, hogy a diákok megértsék, ami körülöttük történik. Román szaktanárt is nagyon nehezen találunk, magyart ennél is nehezebben.
– Milyen más nehézségekkel szembesültek idén?
– A diáklétszámnak megfelelő költségvetésbe továbbra sem illeszkedünk be, ezért mindenféle megszorítással kell szembenéznünk. Ha az önkormányzattól nem kapnánk segítséget, nem tudnánk működtetni az intézményt, nem biztosíthatnánk a személyzet fizetését.
Nehezíti a munkánkat a diákok tanév közben történő átiratkozása, az iskolánkba, vagy tőlünk máshová. Természetesen a diák érdekeit tartjuk szem előtt, de az osztályközösség folytonos változása nem tesz jót az oktató-nevelő folyamatnak.
Az iskolapszichológus és fejlesztő pedagógus eddig is sokat foglalkozott egyes tanulási problémákkal küszködő kisdiákok felzárkóztatásával, az idei tanévben viszont valamiért megnőtt az elemi osztályokban a magatartási, fegyelmi gondokkal, beilleszkedési nehézségekkel küszködő kisdiákok száma.
Ezért szerveznek kollégáim még több diákfoglalkozást egyéni, kiscsoportos vagy osztályfoglalkozás keretében, de szülőtalálkozókat is szervez iskolapszichológusunk, és egyéni szülői tanácsadás keretén belül is segítik a szülők és pedagógusok munkáját.
– Milyen fontosabb, iskolán kívüli tevékenységeknek néznek elébe?
– A végzős diákjaink a nagykorúsítási ünnepségre készülnek, a kisebbek a farsangra. Keddenként az elemisektől a középiskolás diákokig 100-120 diák vesz részt a néptáncfoglalkozásokon, de a moderntánc-csoport is készül fellépéssel. Idén többször és több helyen is sikeresen szerepelt az iskola kórusa, de a rajzkör tagjai is bemutatták alkotásaikat.
A helytörténeti szakkör diákjai versenyre készülnek, a Csiky-Csuky szerkesztői jóvoltából havi rendszerességgel jelenik meg a diáklap, a honlapszerkesztők pedig ott vannak minden iskolai eseményen, hogy tudósítsák az olvasókat.
Közeleg az „Iskola másként” hét. Erre a hétre a Sapientia Egyetem előadóit is várjuk, természettudományi előadással, de a Bonus Pastor Alapítvány munkatársai interaktív drogprevenciós tevékenységet tartanak, és szintén arra a hétre fogadta el a meghívást Páva Adorján volt csikys diák, a kolozsvári Krónika napilap szerkesztője, webszerkesztője.
Három testvériskolai pályázaton is részt vesznek a diákok, a tizedikesek a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola diákjaival dolgoznak együtt, a kilencedikesek a Budapesti Arany János Középiskola tanulóival találkoznak. Idén mi látjuk vendégül a lengyelországi testvériskola küldöttségét, velük tíz év óta ápoljuk a testvériskolai kapcsolatot. És még sorolhatnám.
– Összesen hány diák tanul a főgimnáziumban?
– A Kincskereső Óvodában 58, az elemiben 122, gimnáziumi szinten szintén 122, 9–12. osztályokban reál szakon 94 , közgazdaságszakon 88, turizmuson 94, a szakiskolai oktatásban pedig 56 diákunk tanul.
A szakma elsajátításán van a hangsúly
– Évről évre kevesebb a magyar diák. Milyen stratégiát dolgoztak ki annak érdekében, hogy a következő tanévben legalább megtartsák a jelenlegi diáklétszámot és ne keolljen több osztályt diákhiány miatt megszüntetni?
– A jövő tanévi beiskolázási tervben négy líceumi osztályra kaptunk engedélyt, a reál és a két szakközépiskolai osztály mellett szeretnénk újraindítani a filológia szakot, elsősorban azon diákok számára, akik a matematika-érettségi miatt nem merik bevállalni a másik három osztály (tulajdonképpen négy szak) valamelyikét. A szakiskolai osztályon belül is két szakot fogunk felkínálni a diákoknak – a fiúk számára az autómechanika szak harmadik éve működik, és párhuzamosan ezzel a lányoknak a turizmus szakot fogjuk felajánlani. A szakiskolai oktatásról tudni kell, hogy elsősorban a szakma elsajátítására fektetik a hangsúlyt, három év után a diák szakdiplomát kap, és nem elhanyagolható, hogy a diákok állami támogatásban is részesülnek.
Tartjuk a kapcsolatot az Arad megyei magyar iskolák igazgatóival, évenként nyílt napot rendezünk, iskolabemutatót tartunk a nyolcadikos diákoknak és szüleiknek. Sokszor az anyagi lehetőségek határozzák meg, hogy mondjuk Erdőhegyről Aradra jön-e tanulni a gyermek. Az Alma Mater Alapítványon keresztül kihasználunk minden pályázati lehetőséget, hogy pénzt szerezzünk a bentlakók számára.
Az elmúlt tanévben 600 felett volt a diáklétszám, körülbelül 20 diákot veszítettünk el idén. De figyelembe kell venni, hogy eleve kevesebb volt idén a nyolcadikosok száma. Az világos mindannyiunk számára, hogy vannak, akik a román oktatást választják, vagy más megyékben, illetve Magyarországon óhajtanak továbbtanulni. Nagyon nagy létszámban veszítünk gyermekeket például Erdőhegy környékéről, de ennek is megvan az oka, mivel ezek a diákok bentlakásban kellene hogy lakjanak, és nagyon sok szülő ezt anyagi gondok miatt nem engedheti meg magának.
A diákanyag nagyban befolyásolja az iskolában folyó munkát
– Az admiteredeliceu.ro honlapon közzétett adatok szerint az iskolák 2014-es toplistáján Arad megye egyetlen magyar iskolája, a Csiky Gergely Főgimnázium megyei szinten a középiskolák között a 8. helyet foglalja el (első a Moise Nicoară, második a Ţichindeal, harmadik a baptista gimnázium), míg országos szinten a 400. helyre sorolták. Mi a véleményük erről a rangsorolásról és egyáltalán célszerű-e egyazon mutatók alapján összehasonlítani magyar és román iskolákat?
– El kell döntsük, mit is várunk el Arad megye egyetlen magyar középiskolájától. Azt, hogy minden magyar gyermeknek a képességeihez mérten szakot és helyet biztosítson, vagy hogy két osztályba szelekció alapján felvételiztessen.
Mindig összehasonlíthatunk két iskolát, magyart a románnal, székelyföldit a szórvánnyal. De végiggondoltuk-e, hogy miből „válogathat” az egyik, és mi a feladata, kötelessége a másiknak? Az ilyen összehasonlításokkor én a hozzánk hasonló nehézségekkel küszködő, szórványban működő középiskolák eredményeit szoktam megnézni.
Természetesen nem vagyok elégedett a nyolcadik, vagy a négyszázadik hellyel, de azt is tudom, hogy az a gyermek, aki a nyolcadik osztály végén nem írta meg az ötöst matekból, csak nagyon nehezen fogja megírni az átmenő jegyet az érettségin.
Az, hogy milyen diákanyagot kapunk, nagyban befolyásolja az iskolában folyó munkát. Az a nyolcadikos gyermek, aki a nyolcadikos vizsgán matematikából nem írja meg az ötösét, nagyon kis lehetőséggel megy neki a matekérettséginek. Eddig mindig kritizálták a középiskolákat az érettségi eredmények miatt, de hogy tulajdonképpen hol van a baj, vagy hogy mit tud egy középiskola tenni azzal a diákkal, akinek nagyon kicsi volt az átlaga a nyolcadikos vizsgán, eddig senki nem elemezte.
– Miként látja a Csiky Gergely Főgimnázium jövőjét?
– Ez egy nagyon nehéz kérdés. Így akár azt is kérdezhette volna, hogy miként látom az aradi, Arad megyei magyarság jövőjét. Én az iskolát és a templomot tekintem a magyar közösség két alappillérének. De térjünk vissza az iskola jövőjére. A középiskolai osztályokba a megye magyar nyolcadikosait gyűjtjük össze, ezeknek az osztályoknak a léte és jövője a megye magyar iskoláinak diáklétszámától is függ. Egységesen kell gondolkoznunk, mindenkinek érdeke, hogy működjenek a falvakban lévő magyar iskolák és az aradi magyar tagozatok. Az, hogy Aradnak kisebbségi államtitkára, a tanfelügyelőségen kisebbségi képviselete van, valamint az a tény, hogy az önkormányzatban is két tanácsos, illetve Bognár Levente alpolgármester képviseli az érdekeinket, nagy előnyt jelent. Iskolánk szülői közösségére, illetve az aradi magyar közösségre is biztosan számíthatunk.
Mi, pedagógusok pedig tesszük a dolgunkat, hogy abból a gyerekanyagból, amivel rendelkezünk, kihozzuk a legjobbat, a szülők megelégedésére és a társadalom javára.
– Köszönöm a beszélgetést!
Sólya R. Emília
Nyugati Jelen (Arad)
2015. január 28.
Végleges: négy év letöltendőt kapott Nagy Zsolt
Az alapfokon kiszabott öt évnél enyhébb, négyéves letöltendő szabadságvesztésre ítélte kedden jogerősen a legfelsőbb bíróság Nagy Zsolt egykori RMDSZ-es távközlési minisztert a stratégiai privatizációk perében.
Az ügyben szintén vádlottként szereplő volt gazdasági minisztert négy év nyolc hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Kerekes Gábor volt távközlési államtitkár Nagyhoz hasonlóan négy év letöltendő szabadságvesztést kapott.
Nagy és Şereş kedden fel is adta magát az Ilfov megyei rendőrségen.
Mint arról beszámoltunk, Nagy Zsoltot, aki 2004 és 2007 között állt a távközlési tárca élén, 2013 decemberében alapfokon öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság bűnszövetkezethez való csatlakozás miatt.
Ugyanezt az ítéletet szabták ki alapfokon Kerekes Gáborra is, miközben Sereşt hazaárulás miatt hat, szervezett bűnözői csoporthoz való csatlakozás miatt pedig további öt év szabadságvesztésre ítélték. Kerekes ellen időközben nemzetközi körözést adtak ki, és Németországban őrizetbe vették, mert az igazságszolgáltatási szervek szerint megsértette a bírói felügyeletre vonatkozó szabályokat, amikor engedély nélkül elhagyta az országot, hogy meglátogassa a szüleit.
Nagy Zsolt: ártatlan vagyok
Nagy Zsolt mindvégig az ártatlanságát hangoztatta, és politikai indíttatásúnak nevezte a privatizációs pert.
A 2013-as alapfokú ítélet után kiadott nyílt levelében azt írta: a tárgyalás során nem adtak lehetőséget érdemi védelemre, és mások telefonbeszélgetései alapján vádolták meg. Az ellene felhozott vádak kapcsán leszögezte: miniszteri mandátuma idején egyetlen privatizáció sem zajlott.
„Tanácsadókat választottunk ki a Romtelecom állami részvényeinek tőzsdei jegyzése, illetve a SNR privatizálása érdekében. A postánál két folyamat zajlott: átszervezési tanácsadó kiválasztása (ez megtörtént) és a privatizációs tanácsadó kiválasztása (ezt a folyamatot leállítottuk). Fontos elmondanom, hogy egyik nemzetközi versenytárgyalás kapcsán sem kaptunk egyetlen óvást se” – jegyezte meg a volt miniszter.
Nagy Zsolt, Codruţ Şereş, illetve több más személy ellen 2009. március 30-án emeltek vádat a stratégiai privatizációk kapcsán. Az ügyészek szerint a vádlottak 2006 májusától kezdődően másfél évig nemzetközi bűnszövetkezetet működtettek, illetve társultak ahhoz, hogy haszonszerzés céljából súlyos bűncselekményeket kövessenek el.
Şereş ellen hazaárulás miatt is vádat emeltek, mivel az ügyészség szerint államtitoknak minősülő információkat adott ki illetéktelen személyeknek. Az exminiszter keddi börtönbe vonulásakor nem kívánta kommentálni az ítéletet, csak azt kívánta mindenkinek, hogy „a független román igazságszolgáltatás járjon el vele szemben.”
A két volt tárcavezetőt az Electrica Muntenia Sud privatizációjához, a Petrom-részvények nyolc százalékának értékesítéséhez, valamint a bukaresti Romaero Rt. és a craiovai Avioane Rt. átszervezéséhez, valamint az Országos Rádiókommunikációs Társaság, a Román Posta és a Romtelecom egy részének privatizációjához kapcsolódó bűncselekményekkel vádolják.
A kedden elítélt vádlottak között ott van Kerekes Gábor volt távközlési államtitkár (négy év szervezett bűnözői csoportban való részvétel miatt), a román–brit állampolgárságú Mircea Călin Flore (4,6 év kémkedés miatt), a londoni központú Credit Suisse Europe Ltd. igazgatóhelyettese, Michal Susak cseh állampolgár (4,8 év kémkedés miatt), Musztafa Oral török állampolgár (3 év bűnszövetkezethez való csatlakozás miatt), Mihai Radu Donciu volt távközlési minisztériumi tanácsos (5 év bűnszövetkezethez való csatlakozás miatt), Mihai Dorinel Mucea volt privatizációs hatósági elnökhelyettes (4,6 év hazaárulás miatt), valamint a bolgár Vadim Don Benjatov, a Credit Suisse First Boston CSFB (Europe) Ltd. korábbi alkalmazottja (4,6 év kémkedés miatt).
A nyomozó hatóság szerint a határokon átívelő bűnszövetkezetet Sztamen Sztancsev bolgár állampolgárságú üzletember, a Credit Suisse First Boston (CSFB) nemzetközi tanácsadócég képviselője építette ki, akit kémkedés miatt 5,2 év szabadságvesztésre ítéltek – ez a legnagyobb büntetés.
A bíróság egyébként az összes vádlottra alacsonyabb büntetést rótt ki az alapfokú ítélethez képest. Az ügyészek szerint Sztancsev állítólagos kémhálózatának magas rangú minisztériumi tisztviselők szolgáltattak ki bizalmas, több esetben államtitoknak számító információkat privatizáció előtt álló állami vállalatokról, a magánosítási folyamat kulisszatitkairól.
A főügyészség szervezettbűnözés- és terrorizmusellenes főosztálya (DIICOT) azt állította, Nagy Zsolt többek között abban támogatta a Sztancsev-csoportot, hogy a versenytárgyaláson megszerezhesse a Román Posta és a RomTelecom privatizációjában közreműködő tanácsadói megbízatást.
A közvádlók telefonbeszélgetések lehallgatására és az érintettek megfigyelése alapján készített videofelvételekre alapozták a büntetőeljárás elindítását. Bukaresti sajtóértesülések szerint a nyomozati anyag megemlíti, hogy Nagy Zsolt nyilvános helyeken, tehát nem hivatalos keretek között többször találkozott a privatizációban érdekelt bolgár tanácsadóval, akivel az ügyészek szerint meglehetősen bizalmas viszonyt ápolt.
A hírszerző szolgálat már 2005 óta lehallgatta Codruţ Şereş telefonbeszélgetéseit, hogy kiderítsék, milyen viszonyt ápol Sztancsevvel, és hogyan járt el az Electrica Muntenia, a Hidroelectrica, a Romaero, az Avioane Craiova, a Romtelecom, valamint a Román Posta privatizációs ügyleteiben.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke megdöbbenésének adott hangot az ítélet kapcsán. A Maszol.ro szerint úgy vélte, érthetetlen a döntés, mivel nem történt semmilyen privatizáció, ennek nyomán károkozás sem. Azt mondta: lélekben Nagy Zsolttal van.
Hasonlóan nyilatkozott a Veled vagyunk Zsolt nevű Facebook-csoport is. „Értetlenül és fájdalommal vesszük tudomásul a bíróság döntését. Kilenc év rémálom után egy igazságtalan döntés született: koholt vádak alapján, bizonyítékok hiányában ma ártatlanul elítéltek egy embert – Nagy Zsolt a romániai politikai és igazságügyi rendszer áldozata lett. Mi továbbra is, a végsőkig hiszünk Zsolt ártatlanságában. Bízunk abban, hogy az igazság ki fog derülni. A küzdelmet nem adjuk fel” – áll a közleményben.
Egyébként nem ez Nagy egyetlen büntetőügye. A legfelsőbb bíróság tavaly januárban négy év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta hatalommal való visszaélésért a Román Posta telekügyében zajló perben.
A volt tárcavezetőt Tudor Chiuariu volt igazságügy-miniszterrel együtt azzal vádolta az ügyészség, hogy egy kormányhatározattal segítettek magántulajdonba átjátszani egy – a reális érték töredékére felértékelt – bukaresti állami ingatlant, amelyet a Román Posta tőkeapportként vitt be egy magáncégekkel közös vállalkozásba. A nyomozó hatóság szerint ezzel 8,6 millió eurós kárt okoztak az államnak. A második perben jogerőssé vált ítélettel a felfüggesztett börtönbüntetés is letöltendővé válik.
Balogh Levente |
Krónika (Kolozsvár)
Az alapfokon kiszabott öt évnél enyhébb, négyéves letöltendő szabadságvesztésre ítélte kedden jogerősen a legfelsőbb bíróság Nagy Zsolt egykori RMDSZ-es távközlési minisztert a stratégiai privatizációk perében.
Az ügyben szintén vádlottként szereplő volt gazdasági minisztert négy év nyolc hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Kerekes Gábor volt távközlési államtitkár Nagyhoz hasonlóan négy év letöltendő szabadságvesztést kapott.
Nagy és Şereş kedden fel is adta magát az Ilfov megyei rendőrségen.
Mint arról beszámoltunk, Nagy Zsoltot, aki 2004 és 2007 között állt a távközlési tárca élén, 2013 decemberében alapfokon öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság bűnszövetkezethez való csatlakozás miatt.
Ugyanezt az ítéletet szabták ki alapfokon Kerekes Gáborra is, miközben Sereşt hazaárulás miatt hat, szervezett bűnözői csoporthoz való csatlakozás miatt pedig további öt év szabadságvesztésre ítélték. Kerekes ellen időközben nemzetközi körözést adtak ki, és Németországban őrizetbe vették, mert az igazságszolgáltatási szervek szerint megsértette a bírói felügyeletre vonatkozó szabályokat, amikor engedély nélkül elhagyta az országot, hogy meglátogassa a szüleit.
Nagy Zsolt: ártatlan vagyok
Nagy Zsolt mindvégig az ártatlanságát hangoztatta, és politikai indíttatásúnak nevezte a privatizációs pert.
A 2013-as alapfokú ítélet után kiadott nyílt levelében azt írta: a tárgyalás során nem adtak lehetőséget érdemi védelemre, és mások telefonbeszélgetései alapján vádolták meg. Az ellene felhozott vádak kapcsán leszögezte: miniszteri mandátuma idején egyetlen privatizáció sem zajlott.
„Tanácsadókat választottunk ki a Romtelecom állami részvényeinek tőzsdei jegyzése, illetve a SNR privatizálása érdekében. A postánál két folyamat zajlott: átszervezési tanácsadó kiválasztása (ez megtörtént) és a privatizációs tanácsadó kiválasztása (ezt a folyamatot leállítottuk). Fontos elmondanom, hogy egyik nemzetközi versenytárgyalás kapcsán sem kaptunk egyetlen óvást se” – jegyezte meg a volt miniszter.
Nagy Zsolt, Codruţ Şereş, illetve több más személy ellen 2009. március 30-án emeltek vádat a stratégiai privatizációk kapcsán. Az ügyészek szerint a vádlottak 2006 májusától kezdődően másfél évig nemzetközi bűnszövetkezetet működtettek, illetve társultak ahhoz, hogy haszonszerzés céljából súlyos bűncselekményeket kövessenek el.
Şereş ellen hazaárulás miatt is vádat emeltek, mivel az ügyészség szerint államtitoknak minősülő információkat adott ki illetéktelen személyeknek. Az exminiszter keddi börtönbe vonulásakor nem kívánta kommentálni az ítéletet, csak azt kívánta mindenkinek, hogy „a független román igazságszolgáltatás járjon el vele szemben.”
A két volt tárcavezetőt az Electrica Muntenia Sud privatizációjához, a Petrom-részvények nyolc százalékának értékesítéséhez, valamint a bukaresti Romaero Rt. és a craiovai Avioane Rt. átszervezéséhez, valamint az Országos Rádiókommunikációs Társaság, a Román Posta és a Romtelecom egy részének privatizációjához kapcsolódó bűncselekményekkel vádolják.
A kedden elítélt vádlottak között ott van Kerekes Gábor volt távközlési államtitkár (négy év szervezett bűnözői csoportban való részvétel miatt), a román–brit állampolgárságú Mircea Călin Flore (4,6 év kémkedés miatt), a londoni központú Credit Suisse Europe Ltd. igazgatóhelyettese, Michal Susak cseh állampolgár (4,8 év kémkedés miatt), Musztafa Oral török állampolgár (3 év bűnszövetkezethez való csatlakozás miatt), Mihai Radu Donciu volt távközlési minisztériumi tanácsos (5 év bűnszövetkezethez való csatlakozás miatt), Mihai Dorinel Mucea volt privatizációs hatósági elnökhelyettes (4,6 év hazaárulás miatt), valamint a bolgár Vadim Don Benjatov, a Credit Suisse First Boston CSFB (Europe) Ltd. korábbi alkalmazottja (4,6 év kémkedés miatt).
A nyomozó hatóság szerint a határokon átívelő bűnszövetkezetet Sztamen Sztancsev bolgár állampolgárságú üzletember, a Credit Suisse First Boston (CSFB) nemzetközi tanácsadócég képviselője építette ki, akit kémkedés miatt 5,2 év szabadságvesztésre ítéltek – ez a legnagyobb büntetés.
A bíróság egyébként az összes vádlottra alacsonyabb büntetést rótt ki az alapfokú ítélethez képest. Az ügyészek szerint Sztancsev állítólagos kémhálózatának magas rangú minisztériumi tisztviselők szolgáltattak ki bizalmas, több esetben államtitoknak számító információkat privatizáció előtt álló állami vállalatokról, a magánosítási folyamat kulisszatitkairól.
A főügyészség szervezettbűnözés- és terrorizmusellenes főosztálya (DIICOT) azt állította, Nagy Zsolt többek között abban támogatta a Sztancsev-csoportot, hogy a versenytárgyaláson megszerezhesse a Román Posta és a RomTelecom privatizációjában közreműködő tanácsadói megbízatást.
A közvádlók telefonbeszélgetések lehallgatására és az érintettek megfigyelése alapján készített videofelvételekre alapozták a büntetőeljárás elindítását. Bukaresti sajtóértesülések szerint a nyomozati anyag megemlíti, hogy Nagy Zsolt nyilvános helyeken, tehát nem hivatalos keretek között többször találkozott a privatizációban érdekelt bolgár tanácsadóval, akivel az ügyészek szerint meglehetősen bizalmas viszonyt ápolt.
A hírszerző szolgálat már 2005 óta lehallgatta Codruţ Şereş telefonbeszélgetéseit, hogy kiderítsék, milyen viszonyt ápol Sztancsevvel, és hogyan járt el az Electrica Muntenia, a Hidroelectrica, a Romaero, az Avioane Craiova, a Romtelecom, valamint a Román Posta privatizációs ügyleteiben.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke megdöbbenésének adott hangot az ítélet kapcsán. A Maszol.ro szerint úgy vélte, érthetetlen a döntés, mivel nem történt semmilyen privatizáció, ennek nyomán károkozás sem. Azt mondta: lélekben Nagy Zsolttal van.
Hasonlóan nyilatkozott a Veled vagyunk Zsolt nevű Facebook-csoport is. „Értetlenül és fájdalommal vesszük tudomásul a bíróság döntését. Kilenc év rémálom után egy igazságtalan döntés született: koholt vádak alapján, bizonyítékok hiányában ma ártatlanul elítéltek egy embert – Nagy Zsolt a romániai politikai és igazságügyi rendszer áldozata lett. Mi továbbra is, a végsőkig hiszünk Zsolt ártatlanságában. Bízunk abban, hogy az igazság ki fog derülni. A küzdelmet nem adjuk fel” – áll a közleményben.
Egyébként nem ez Nagy egyetlen büntetőügye. A legfelsőbb bíróság tavaly januárban négy év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta hatalommal való visszaélésért a Román Posta telekügyében zajló perben.
A volt tárcavezetőt Tudor Chiuariu volt igazságügy-miniszterrel együtt azzal vádolta az ügyészség, hogy egy kormányhatározattal segítettek magántulajdonba átjátszani egy – a reális érték töredékére felértékelt – bukaresti állami ingatlant, amelyet a Román Posta tőkeapportként vitt be egy magáncégekkel közös vállalkozásba. A nyomozó hatóság szerint ezzel 8,6 millió eurós kárt okoztak az államnak. A második perben jogerőssé vált ítélettel a felfüggesztett börtönbüntetés is letöltendővé válik.
Balogh Levente |
Krónika (Kolozsvár)
2015. január 28.
Értelem és érzelem
Megannyi szolidarizáló és együtt érző nyilatkozat, megnyilvánulás látott napvilágot a Nagy Zsolt volt távközlési miniszter, egykori RMDSZ-es politikus és bűntársai perében született jogerős bírósági ítélet kihirdetése nyomán.
A szövetség jelenlegi elnöke megrendülve adott hangot értetlenségének, főtitkára az országból való elköltözésben látja az igazságtalanság egyetlen ellenszerét, míg a Nagyot támogatásáról biztosító Facebook-csoport tagjai – nem mellékesen több ezren – közölték: a végsőkig hisznek a volt politikus ártatlanságában.
Az első felindulásból született, mélységes felháborodást tükröző reakciók is arról árulkodnak, a kilenc éve húzódó ügyhöz az erdélyi magyar nyilvánosság kizárólag érzelmi alapon viszonyult. Magában hordozza ez az attitűd a sokak által tényként kezelt vélekedést, miszerint a magyarok – beleértve politikusaikat – becsületesebbek, tisztességesebbek, mint a többségiek, ugyanakkor egy kisebbségi közösség tagjára, képviselőjére, vezetőjére hatványozottabb nyomás nehezedik a mindenkori hatalom részéről.
A stratégiai privatizációs per számunkra legexponáltabb vádlottja, az egykor ígéretes politikai karrier előtt álló Nagy Zsolt az évek folyamán számtalanszor bizonygatta ártatlanságát, a jogban, gazdasági ügyletekben járatlanok számára roppant hihetően érvelve, ízekre szedve a nyomozó hatóság vádjait.
Csakhogy a legfelsőbb bíróság előbb alap-, majd másodfokon is bizonyítottnak találta a nemzetközi bűnszövetkezetben való részvétel vádját, ráadásul nemcsak Nagy, hanem a többi vádlott esetében is, ennélfogva nemigen lehet mit kezdeni a jogerős ítélettel.
Fel lehet háborodni ellene, emberileg együtt lehet érezni az elítéltek és hozzátartozóik tragédiájával, apellálni lehet a nem létező romániai jogállamiságra, ettől azonban a tények még tények maradnak, a vélt igazságért folytatott küzdelem pedig legfeljebb Strasbourgban folytatható.
A Nagyékkal rokonszenvezők részéről természetes az érzelmi megközelítés, a külső szemlélők azonban nem tehetik meg, hogy összeesküvés-elméletek gyártásával egyszer s mindenkorra semmissé nyilvánítsák a romániai igazságszolgáltatás pártatlanságát. Ez esetben ugyanis tényleg valamennyien csomagolhatnánk.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
Megannyi szolidarizáló és együtt érző nyilatkozat, megnyilvánulás látott napvilágot a Nagy Zsolt volt távközlési miniszter, egykori RMDSZ-es politikus és bűntársai perében született jogerős bírósági ítélet kihirdetése nyomán.
A szövetség jelenlegi elnöke megrendülve adott hangot értetlenségének, főtitkára az országból való elköltözésben látja az igazságtalanság egyetlen ellenszerét, míg a Nagyot támogatásáról biztosító Facebook-csoport tagjai – nem mellékesen több ezren – közölték: a végsőkig hisznek a volt politikus ártatlanságában.
Az első felindulásból született, mélységes felháborodást tükröző reakciók is arról árulkodnak, a kilenc éve húzódó ügyhöz az erdélyi magyar nyilvánosság kizárólag érzelmi alapon viszonyult. Magában hordozza ez az attitűd a sokak által tényként kezelt vélekedést, miszerint a magyarok – beleértve politikusaikat – becsületesebbek, tisztességesebbek, mint a többségiek, ugyanakkor egy kisebbségi közösség tagjára, képviselőjére, vezetőjére hatványozottabb nyomás nehezedik a mindenkori hatalom részéről.
A stratégiai privatizációs per számunkra legexponáltabb vádlottja, az egykor ígéretes politikai karrier előtt álló Nagy Zsolt az évek folyamán számtalanszor bizonygatta ártatlanságát, a jogban, gazdasági ügyletekben járatlanok számára roppant hihetően érvelve, ízekre szedve a nyomozó hatóság vádjait.
Csakhogy a legfelsőbb bíróság előbb alap-, majd másodfokon is bizonyítottnak találta a nemzetközi bűnszövetkezetben való részvétel vádját, ráadásul nemcsak Nagy, hanem a többi vádlott esetében is, ennélfogva nemigen lehet mit kezdeni a jogerős ítélettel.
Fel lehet háborodni ellene, emberileg együtt lehet érezni az elítéltek és hozzátartozóik tragédiájával, apellálni lehet a nem létező romániai jogállamiságra, ettől azonban a tények még tények maradnak, a vélt igazságért folytatott küzdelem pedig legfeljebb Strasbourgban folytatható.
A Nagyékkal rokonszenvezők részéről természetes az érzelmi megközelítés, a külső szemlélők azonban nem tehetik meg, hogy összeesküvés-elméletek gyártásával egyszer s mindenkorra semmissé nyilvánítsák a romániai igazságszolgáltatás pártatlanságát. Ez esetben ugyanis tényleg valamennyien csomagolhatnánk.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
2015. január 28.
„Sínen van” a magyar–román koprodukcióban készülő mozdony
Magyarországi mozdonygyártásra hamarosan létrejövő magyar–román vegyes vállalat alapításáról írt alá dokumentumot Horváth László, a magyar LAC Holding elnök-vezérigazgatója és Ionel Ghiţă, a román Softronic mozdonygyár vezérigazgatója kedden a CER Hungary megrendelésére Romániában gyártott Transmontana mozdony átadása alkalmából tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.
Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára elmondta: a kormány és a tárca minden, jogilag lehetséges és indokolt eszközzel támogatja a magyarországi mozdonygyártás beindítását. Hozzátette: ettől azt remélik, hogy rövid távon 50, hosszú távon 250 új munkahely jön létre, és lehetőséget ad magasan kvalifikált szakemberek foglalkoztatására, a hazai beszállítói arány fokozatos, jelentős bővülésére.
Amint arról beszámoltunk, a magyarországi mozdonygyártás indításáról a felek még december közepén írtak alá szándéknyilatkozatot. A tervek szerint 51 százalékban Softronic és 49 százalékban LAC Holding tulajdonában lévő vegyes vállalatot hoznak létre, 2015 végére felépül az új magyarországi gyár, 2016-ban pedig az első, közös gyártású mozdony is elkészül. Az első évben 2-3 mozdonyt értékesítenének, az azt követő években a termelés akár évi több tucat mozdonyra is felfuthat, több száz alkalmazottnak adva munkát.
Horváth László akkor azt mondta, hogy a LAC Holdinghoz tartozó CER vasúti áruszállító cég mozdonyt vásárolt a Softronictól, ennek kapcsán alakult ki üzleti kapcsolat közöttük. Arra számítanak, hogy a mozdonyok iránt a kelet-európai piacon, illetve Észak-Afrikában jelentős érdeklődés lenne, éppen ezért a jelenlegi 15, illetve 25 kilovolt feszültség alatt közlekedő járműveket 3 kilovolt rendszerre is alkalmassá teszik, így a cseh, a szlovák és a lengyel vasutakon is közlekedhetnek.
Horváth szerint a jó minőségű, kedvező árfekvésű vontatójárművekre igen nagy kereslet mutatkozik. Míg jelenleg mintegy 4-4,5 millió dollárért lehet vásárolni 4 tengelyes mozdonyokat, addig a Softronic minden igényt kielégítő 6 tengelyes gépei jóval olcsóbban elérhetőek. A tervezett mozdony értékesítési ára előreláthatóan 2,5-3 millió dollár körül fog mozogni.
A craiovai Softronic magán-vasúttársaság 15 éve működik Romániában; mozdonyfelújítással, és a Transmontana, főleg áruszállításra használt mozdony gyártásával foglalkozik. A LAC Holding 1996-ban jött létre zártkörű alapítással; több ágazatot képvisel, köztük a vasúti áruszállításban érdekelt.
Krónika (Kolozsvár)
Magyarországi mozdonygyártásra hamarosan létrejövő magyar–román vegyes vállalat alapításáról írt alá dokumentumot Horváth László, a magyar LAC Holding elnök-vezérigazgatója és Ionel Ghiţă, a román Softronic mozdonygyár vezérigazgatója kedden a CER Hungary megrendelésére Romániában gyártott Transmontana mozdony átadása alkalmából tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.
Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára elmondta: a kormány és a tárca minden, jogilag lehetséges és indokolt eszközzel támogatja a magyarországi mozdonygyártás beindítását. Hozzátette: ettől azt remélik, hogy rövid távon 50, hosszú távon 250 új munkahely jön létre, és lehetőséget ad magasan kvalifikált szakemberek foglalkoztatására, a hazai beszállítói arány fokozatos, jelentős bővülésére.
Amint arról beszámoltunk, a magyarországi mozdonygyártás indításáról a felek még december közepén írtak alá szándéknyilatkozatot. A tervek szerint 51 százalékban Softronic és 49 százalékban LAC Holding tulajdonában lévő vegyes vállalatot hoznak létre, 2015 végére felépül az új magyarországi gyár, 2016-ban pedig az első, közös gyártású mozdony is elkészül. Az első évben 2-3 mozdonyt értékesítenének, az azt követő években a termelés akár évi több tucat mozdonyra is felfuthat, több száz alkalmazottnak adva munkát.
Horváth László akkor azt mondta, hogy a LAC Holdinghoz tartozó CER vasúti áruszállító cég mozdonyt vásárolt a Softronictól, ennek kapcsán alakult ki üzleti kapcsolat közöttük. Arra számítanak, hogy a mozdonyok iránt a kelet-európai piacon, illetve Észak-Afrikában jelentős érdeklődés lenne, éppen ezért a jelenlegi 15, illetve 25 kilovolt feszültség alatt közlekedő járműveket 3 kilovolt rendszerre is alkalmassá teszik, így a cseh, a szlovák és a lengyel vasutakon is közlekedhetnek.
Horváth szerint a jó minőségű, kedvező árfekvésű vontatójárművekre igen nagy kereslet mutatkozik. Míg jelenleg mintegy 4-4,5 millió dollárért lehet vásárolni 4 tengelyes mozdonyokat, addig a Softronic minden igényt kielégítő 6 tengelyes gépei jóval olcsóbban elérhetőek. A tervezett mozdony értékesítési ára előreláthatóan 2,5-3 millió dollár körül fog mozogni.
A craiovai Softronic magán-vasúttársaság 15 éve működik Romániában; mozdonyfelújítással, és a Transmontana, főleg áruszállításra használt mozdony gyártásával foglalkozik. A LAC Holding 1996-ban jött létre zártkörű alapítással; több ágazatot képvisel, köztük a vasúti áruszállításban érdekelt.
Krónika (Kolozsvár)
2015. január 28.
Kommunizmust bemutató „múzeum" a szocreál szatmári megyeházán
A kommunizmust bemutató „múzeumot" alakítanak ki a szatmárnémeti közigazgatási palotában – jelentette be kedden Adrian Ştef. A Szatmár megyei tanácselnök szerint a tárlat a 26 szintes ingatlan tizenötödik emeletétől lefelé, a lépcsőházban kapna helyet.
„Úgy vélem, turisztikai szempontból is érdekes megvalósítás lesz majd a kiállítás, mely terveink szerint a kommunista párt egyeduralomra jutásától a többpártrendszer visszatértéig követné az eseményeket, különös tekintettel a térség főbb történéseire" – fejtette ki Ştef.
Elmondta, részben a közintézmények birtokában levő tárgyakból, részben pedig magángyűjteményekben levő kommunista relikviákból állítanák össze a tárlatot. Hozzátette, vár minden szatmárit, aki rendelkezik olyan tárgyakkal, melyek helyet kaphatnának a kiállításban, és hajlandó lenne ezeket a megyei önkormányzatnak adományozni vagy kölcsönadni. Adrian Ştef szerint a készülő turisztikai látványosság részét képezné a közigazgatási palota két tornya közötti nagyméretű terasz is, innen ugyanis kitűnő kilátás nyílik az egész városra.
A kiállítás helyszínéül választott ingatlan, valamint az ezt övező épületek egyébként önmagukban is kommunista szimbólumoknak számítanak – a közel 90 méter magas közigazgatási palota (mely hosszú ideig az ország legmagasabb épülete volt), a szakszervezetek művelődési háza, a Szamos nagyáruház és a környező toronyblokkok egyaránt a 70-es években épültek Nicolae Porumbescu tervei alapján.
A szatmáriak által „új főtérnek" nevezett, szocreál, kommunista kultikus helynek tervezett ingatlankomplexum – mely a történelmi főtér és a Szamos között épült – azonban nem nyerte el a helyiek tetszését. Bár sokan megfordulnak a környéken, mivel a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzat és a prefektúra, tavaly óta pedig a színház is itt működik, az emberek kizárólag kötelező teendőik elvégzése céljából keresik fel a tapsteret.
Muhi Sándor helytörténész monográfiája szerint az új központ túlzsúfolt, ember- és környezetidegen betonhalmaz, amelynek szín- és formavilága egyaránt szürke, egyhangú és nyomasztó.
Mint arról beszámoltunk, a napokban Klaus Johannis államfő is felvetette a kommunizmus múzeuma létrehozásának ötletét, az elnök erről tavaly decemberben, az 1989-es forradalom évfordulóján beszélt. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) archívumában tett hétfői látogatásán elmondta: a CNSAS archívumában őrzött dossziék nagymértékben hozzájárulhatnak egy ilyen múzeum anyagához.
Babos Krisztina |
Krónika (Kolozsvár)
A kommunizmust bemutató „múzeumot" alakítanak ki a szatmárnémeti közigazgatási palotában – jelentette be kedden Adrian Ştef. A Szatmár megyei tanácselnök szerint a tárlat a 26 szintes ingatlan tizenötödik emeletétől lefelé, a lépcsőházban kapna helyet.
„Úgy vélem, turisztikai szempontból is érdekes megvalósítás lesz majd a kiállítás, mely terveink szerint a kommunista párt egyeduralomra jutásától a többpártrendszer visszatértéig követné az eseményeket, különös tekintettel a térség főbb történéseire" – fejtette ki Ştef.
Elmondta, részben a közintézmények birtokában levő tárgyakból, részben pedig magángyűjteményekben levő kommunista relikviákból állítanák össze a tárlatot. Hozzátette, vár minden szatmárit, aki rendelkezik olyan tárgyakkal, melyek helyet kaphatnának a kiállításban, és hajlandó lenne ezeket a megyei önkormányzatnak adományozni vagy kölcsönadni. Adrian Ştef szerint a készülő turisztikai látványosság részét képezné a közigazgatási palota két tornya közötti nagyméretű terasz is, innen ugyanis kitűnő kilátás nyílik az egész városra.
A kiállítás helyszínéül választott ingatlan, valamint az ezt övező épületek egyébként önmagukban is kommunista szimbólumoknak számítanak – a közel 90 méter magas közigazgatási palota (mely hosszú ideig az ország legmagasabb épülete volt), a szakszervezetek művelődési háza, a Szamos nagyáruház és a környező toronyblokkok egyaránt a 70-es években épültek Nicolae Porumbescu tervei alapján.
A szatmáriak által „új főtérnek" nevezett, szocreál, kommunista kultikus helynek tervezett ingatlankomplexum – mely a történelmi főtér és a Szamos között épült – azonban nem nyerte el a helyiek tetszését. Bár sokan megfordulnak a környéken, mivel a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzat és a prefektúra, tavaly óta pedig a színház is itt működik, az emberek kizárólag kötelező teendőik elvégzése céljából keresik fel a tapsteret.
Muhi Sándor helytörténész monográfiája szerint az új központ túlzsúfolt, ember- és környezetidegen betonhalmaz, amelynek szín- és formavilága egyaránt szürke, egyhangú és nyomasztó.
Mint arról beszámoltunk, a napokban Klaus Johannis államfő is felvetette a kommunizmus múzeuma létrehozásának ötletét, az elnök erről tavaly decemberben, az 1989-es forradalom évfordulóján beszélt. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) archívumában tett hétfői látogatásán elmondta: a CNSAS archívumában őrzött dossziék nagymértékben hozzájárulhatnak egy ilyen múzeum anyagához.
Babos Krisztina |
Krónika (Kolozsvár)
2015. január 28.
A Pece-parti Párizs története a BBC History folyóiratban
Nagy érdeklődés övezi a magyarországi BBC History történelmi folyóirat idén útjára bocsátott sorozatát, amely Nagyváraddal indul, és az egykor Magyarországhoz tartozó nagyvárosokat hivatott bemutatni.
Ady Endre Pece-parti Párizsának históriájáról helyi szerzők – Kormányos László, Péter I. Zoltán, Szilágyi Aladár és Szűcs László – értekeztek, körüljárva a témát a régmúlt, a két világháború közötti, a századfordulós és a közelmúlt időszakának vonatkozásában.
„Mivel ez Magyarország legnagyobb példányszámú történelmi magazinja, fontos reklámot jelent a városnak” – mutatott rá a Krónikának Szűcs László. A magas mércét felállító folyóirat tartalmának ötven százaléka a nívós brit szerkesztőség gyűjteményéből származik, míg másik felét a magyarországi szerkesztőség állítja össze.
Szűcs László azt is elmondta, az idei tematikus sorozat tizenkét, határon túli nagyvárost mutat majd be – így Nagyvárad után a későbbiekben többek között Kolozsvár és Pozsony históriája is helyet kap a lap hasábjain. Az aktuális, januári számot nemrég mutatták be a nagyváradi közönségnek, és akkora volt iránta az érdeklődés, hogy a szerzőkkel való beszélgetést követően nem is jutott mindenkinek a helyszínre elvitt példányokból.
Péntektől viszont már kapható lesz a helyi Illyés Gyula Könyvesboltban – tájékoztatott Szűcs, aki a város közelmúltjáról és jelenkoráról értekezett. Nagyvárad 2 az 1-ben című munkájában elsősorban arra mutat rá, hogy a partiumi megyeszékhelyen hiába van két közösség, nincsenek kulturális kapcsolatok a románok és a magyarok között.
„A 2 az 1-ben instant kávéhoz hasonlítanám a helyzetet, csak a két kultúra nem keveredik” – példázta a szerző, aki tanulmányában a 70-es évektől a jelenkorig tárta fel a város jellegzetességeit. Péter I. Zoltán a holnaposok városát, pontosabban a századfordulós Váradot mutatja be. Szilágyi Aladár a két világháború közötti időszakról írt tanulmányt, a történelemtanár Kormányos László pedig a régmúlt idők krónikáját tárja az olvasó elé.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)
Nagy érdeklődés övezi a magyarországi BBC History történelmi folyóirat idén útjára bocsátott sorozatát, amely Nagyváraddal indul, és az egykor Magyarországhoz tartozó nagyvárosokat hivatott bemutatni.
Ady Endre Pece-parti Párizsának históriájáról helyi szerzők – Kormányos László, Péter I. Zoltán, Szilágyi Aladár és Szűcs László – értekeztek, körüljárva a témát a régmúlt, a két világháború közötti, a századfordulós és a közelmúlt időszakának vonatkozásában.
„Mivel ez Magyarország legnagyobb példányszámú történelmi magazinja, fontos reklámot jelent a városnak” – mutatott rá a Krónikának Szűcs László. A magas mércét felállító folyóirat tartalmának ötven százaléka a nívós brit szerkesztőség gyűjteményéből származik, míg másik felét a magyarországi szerkesztőség állítja össze.
Szűcs László azt is elmondta, az idei tematikus sorozat tizenkét, határon túli nagyvárost mutat majd be – így Nagyvárad után a későbbiekben többek között Kolozsvár és Pozsony históriája is helyet kap a lap hasábjain. Az aktuális, januári számot nemrég mutatták be a nagyváradi közönségnek, és akkora volt iránta az érdeklődés, hogy a szerzőkkel való beszélgetést követően nem is jutott mindenkinek a helyszínre elvitt példányokból.
Péntektől viszont már kapható lesz a helyi Illyés Gyula Könyvesboltban – tájékoztatott Szűcs, aki a város közelmúltjáról és jelenkoráról értekezett. Nagyvárad 2 az 1-ben című munkájában elsősorban arra mutat rá, hogy a partiumi megyeszékhelyen hiába van két közösség, nincsenek kulturális kapcsolatok a románok és a magyarok között.
„A 2 az 1-ben instant kávéhoz hasonlítanám a helyzetet, csak a két kultúra nem keveredik” – példázta a szerző, aki tanulmányában a 70-es évektől a jelenkorig tárta fel a város jellegzetességeit. Péter I. Zoltán a holnaposok városát, pontosabban a századfordulós Váradot mutatja be. Szilágyi Aladár a két világháború közötti időszakról írt tanulmányt, a történelemtanár Kormányos László pedig a régmúlt idők krónikáját tárja az olvasó elé.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)
2015. január 28.
Mezei: ha bűnösnek találnak, vállalom a felelősséget
Miután a Maros Megyei Törvényszék szabadlábra helyezte, szerdán hivatalában fogadta a sajtó képviselőit Mezei János. A gyergyószentmiklósi polgármester részletesen beszámolt a DNA-vizsgálat két napjáról.
Szemmel láthatóan nem rendítette meg súlyosan a 24 órás őrizetbe vétellel járó megbilincselés, a fogdában töltött idő a polgármestert. Jó kedéllyel, vidáman számolt be tapasztalatairól. Ennél „keményebb” volt – fejtette ki –, amikor hajnali hatkor dörömböltek a „maszkosok” lakása ajtaján, és gyermekei, felesége jelenlétében forgatták fel a házát, minden egyes papírfecnit összegyűjtve, bizonyítékokat keresve. Megjegyezte, hogy az erődemonstrációt leszámítva, az ügyészek és mindenki más, aki részt vett a házkutatásban vagy az egész akcióban, emberségesen, korrektül viselkedett, ahogyan az elvárható ilyen esetekben.
Az a bizonyos 400 négyzetméteres terület, amelynek eladása miatt a feljelentés történt, nem is volt már a Monturist kezelésében, amikor eladták – jegyezte meg. A cég törzstőkéjéből ugyanis már évekkel korábban, Pap József polgármester mandátuma alatt kivették azt. „Nem történt lopás, csalás. Az én szerepem annyi volt, hogy aláírtam a terület eladásáról szóló dokumentumot, amikor már minden illetékes szakember, a helyi képviselő-testület és a prefektúra sem talált benne kivetnivalót” – mondta Mezei.
A 400 négyzetméteres területet, amelyen a Gyilkos-tóhoz közeli úgynevezett Zöld Ház áll, 2006-ban kivette az akkori önkormányzati képviselő-testület a Monturist törzstőkéjéből, és hosszú távra, 49 évre koncessziós szerződéssel bérbe adták a Portik Csaba vállalkozó tulajdonában lévő Porturist Kft.-nek. A Porturist vásárolta meg később az általa használt, saját tulajdonú ház alatti területet. Amikor az adásvételi szerződés megköttetett, már évek óta nem volt a Monturist törzstőkéjének része, így kár sem érhette a céget.
A Monturist vezetője, Virág Zsolt tavaly több alkalommal is kinyilvánította, hogy szerinte nemcsak a DNA által most vizsgált adásvétellel károsították a céget, hanem további területeket is jogtalanul vett ki a gyergyószentmiklósi városvezetés a Monturist törzstőkéjéből, konkrétan 1,7 „eltulajdonított” hektárról beszélt.
Mezei erről is elmondta az álláspontját: Gyergyószentmiklós akkori vezetése 1997-ben 49 évre adta koncessziós szerződéssel bérbe a tó körüli területeit. Ezek közül azonban többet az idők folyamán visszaigényeltek jogos tulajdonosaik, és ezeket vissza kellett szolgáltatni. Így több lépcsőben valóban 1,7 hektárral apadt a Monturist törzstőkéjéhez tartozó terület, részben a korábbi városvezetések mandátuma alatt, részben az elmúlt hat évben, és mindegyik esetben az önkormányzati képviselő-testület, az illetékes földosztó bizottság és a prefektúra jóváhagyásával történtek ezek a visszaszolgáltatások.
A zsarolási vád kérdését is megválaszolta a polgármester. Pár hete, felhívta őt Virág Zsolt, aki egy magánbeszélgetés során arra akarta rávenni, tegyen le arról a szándékáról, hogy a területeket visszavegye a Monturisttól. A polgármester erre felszólította Virágot, mondjon le a cég vezetéséről, adja be a felmondását és ne akadályozza a hatóságok munkáját, hogy kiderítsék, hol van az a pénz, amit a Monturist a Gyilkos-tónál tevékenykedő kereskedőktől beszed. Ebből a városnak nem származott semmilyen jövedelme, miközben a Monturist mind az önkormányzat, mint az állam felé több tízezer lejes adótartozást halmozott fel. Ezen a beszélgetésen Virág Zsolt titokban hangfelvételt készített, és erre alapozza a zsarolás vádját.
A kedd délutáni marosvásárhelyi tárgyalás nem a DNA vádjairól döntött, hanem arról, hogy nincs szükség a polgármester 30 napos vizsgálati fogságba helyezésére. Ugyanakkor a Maros Megyei Törvényszék 60 napos hatósági felügyeletet rendelt el Mezei ellen. A hatvan nap alatt köteles jelentkezni a vádhatóságnál vagy a bíróságon, ahányszor csak hívják. A rendőrség által elkészített felügyeleti programnak megfelelően vagy ahányszor csak hívják, jelentkeznie kell a gyergyószentmiklósi rendőrségen. Az országot nem hagyhatja el, nem kommunikálhat Virág Zsolttal, testvérével, Virág Józseffel és az ingatlant megvásárló Portik Csabával. A törvényszék döntése nem jogerős, a DNA megtámadhatja.
„Ha bűnösnek találnak, vállalom a következményeket, de addig is hagyjanak dolgozni, mert volna fontosabb tennivaló bőven a városban” – fogalmazott a polgármester.
Gergely Imre
Székelyhon.ro
Miután a Maros Megyei Törvényszék szabadlábra helyezte, szerdán hivatalában fogadta a sajtó képviselőit Mezei János. A gyergyószentmiklósi polgármester részletesen beszámolt a DNA-vizsgálat két napjáról.
Szemmel láthatóan nem rendítette meg súlyosan a 24 órás őrizetbe vétellel járó megbilincselés, a fogdában töltött idő a polgármestert. Jó kedéllyel, vidáman számolt be tapasztalatairól. Ennél „keményebb” volt – fejtette ki –, amikor hajnali hatkor dörömböltek a „maszkosok” lakása ajtaján, és gyermekei, felesége jelenlétében forgatták fel a házát, minden egyes papírfecnit összegyűjtve, bizonyítékokat keresve. Megjegyezte, hogy az erődemonstrációt leszámítva, az ügyészek és mindenki más, aki részt vett a házkutatásban vagy az egész akcióban, emberségesen, korrektül viselkedett, ahogyan az elvárható ilyen esetekben.
Az a bizonyos 400 négyzetméteres terület, amelynek eladása miatt a feljelentés történt, nem is volt már a Monturist kezelésében, amikor eladták – jegyezte meg. A cég törzstőkéjéből ugyanis már évekkel korábban, Pap József polgármester mandátuma alatt kivették azt. „Nem történt lopás, csalás. Az én szerepem annyi volt, hogy aláírtam a terület eladásáról szóló dokumentumot, amikor már minden illetékes szakember, a helyi képviselő-testület és a prefektúra sem talált benne kivetnivalót” – mondta Mezei.
A 400 négyzetméteres területet, amelyen a Gyilkos-tóhoz közeli úgynevezett Zöld Ház áll, 2006-ban kivette az akkori önkormányzati képviselő-testület a Monturist törzstőkéjéből, és hosszú távra, 49 évre koncessziós szerződéssel bérbe adták a Portik Csaba vállalkozó tulajdonában lévő Porturist Kft.-nek. A Porturist vásárolta meg később az általa használt, saját tulajdonú ház alatti területet. Amikor az adásvételi szerződés megköttetett, már évek óta nem volt a Monturist törzstőkéjének része, így kár sem érhette a céget.
A Monturist vezetője, Virág Zsolt tavaly több alkalommal is kinyilvánította, hogy szerinte nemcsak a DNA által most vizsgált adásvétellel károsították a céget, hanem további területeket is jogtalanul vett ki a gyergyószentmiklósi városvezetés a Monturist törzstőkéjéből, konkrétan 1,7 „eltulajdonított” hektárról beszélt.
Mezei erről is elmondta az álláspontját: Gyergyószentmiklós akkori vezetése 1997-ben 49 évre adta koncessziós szerződéssel bérbe a tó körüli területeit. Ezek közül azonban többet az idők folyamán visszaigényeltek jogos tulajdonosaik, és ezeket vissza kellett szolgáltatni. Így több lépcsőben valóban 1,7 hektárral apadt a Monturist törzstőkéjéhez tartozó terület, részben a korábbi városvezetések mandátuma alatt, részben az elmúlt hat évben, és mindegyik esetben az önkormányzati képviselő-testület, az illetékes földosztó bizottság és a prefektúra jóváhagyásával történtek ezek a visszaszolgáltatások.
A zsarolási vád kérdését is megválaszolta a polgármester. Pár hete, felhívta őt Virág Zsolt, aki egy magánbeszélgetés során arra akarta rávenni, tegyen le arról a szándékáról, hogy a területeket visszavegye a Monturisttól. A polgármester erre felszólította Virágot, mondjon le a cég vezetéséről, adja be a felmondását és ne akadályozza a hatóságok munkáját, hogy kiderítsék, hol van az a pénz, amit a Monturist a Gyilkos-tónál tevékenykedő kereskedőktől beszed. Ebből a városnak nem származott semmilyen jövedelme, miközben a Monturist mind az önkormányzat, mint az állam felé több tízezer lejes adótartozást halmozott fel. Ezen a beszélgetésen Virág Zsolt titokban hangfelvételt készített, és erre alapozza a zsarolás vádját.
A kedd délutáni marosvásárhelyi tárgyalás nem a DNA vádjairól döntött, hanem arról, hogy nincs szükség a polgármester 30 napos vizsgálati fogságba helyezésére. Ugyanakkor a Maros Megyei Törvényszék 60 napos hatósági felügyeletet rendelt el Mezei ellen. A hatvan nap alatt köteles jelentkezni a vádhatóságnál vagy a bíróságon, ahányszor csak hívják. A rendőrség által elkészített felügyeleti programnak megfelelően vagy ahányszor csak hívják, jelentkeznie kell a gyergyószentmiklósi rendőrségen. Az országot nem hagyhatja el, nem kommunikálhat Virág Zsolttal, testvérével, Virág Józseffel és az ingatlant megvásárló Portik Csabával. A törvényszék döntése nem jogerős, a DNA megtámadhatja.
„Ha bűnösnek találnak, vállalom a következményeket, de addig is hagyjanak dolgozni, mert volna fontosabb tennivaló bőven a városban” – fogalmazott a polgármester.
Gergely Imre
Székelyhon.ro
2015. január 28.
Budapesti beleegyezéssel jelentették fel a gyergyói polgármestert
Budapest V. kerületének vezetése tudott arról, hogy konfliktus alakult ki a cég körül, amelyet a Belváros közösen alapított Gyergyószentmiklóssal. A kerület tudtával jelentette fel a Monturist Kft. a város időközben őrizetbe vett, majd kedd este szabadlábra helyezett polgármesterét még tavasszal – írja a vs.hu.
Az V. kerületi önkormányzat a magyarországi portálnak megerősítette: a Monturist Kft. a többségi tulajdonos, azaz belvárosi önkormányzat tudtával és beleegyezésével 2014. március 17-én jelentették fel a jelenleg hivatali visszaéléssel és zsarolással gyanúsított Mezei Jánost.
Mint ismert, az ügyészség a Monturist Kft. ügyeit vizsgálja, a társaságot Gyergyószentmiklós közösen alapította az V. kerületi önkormányzattal. A Belváros pénzt, az erdélyi önkormányzat a Gyilkos-tó környékén lévő ingatlanjait adta a cégnek.
Az V. kerület közleményében emlékeztetett rá, hogy Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 50,9995%-os tulajdona van a cégben. „A társaság jelenlegi ügyvezetője, Virág Zsolt 2014-ben jelezte a belvárosi önkormányzat felé azt, hogy a társaság részére apportként bevitt 44 634 négyzetméter ingatlanvagyonból mintegy 16 000 négyzetméternyi ingatlant a tulajdonostárs, a Gyergyószentmiklósi Önkormányzat jogellenesen elvont” – írták.
Vitás területek
Az önkormányzat ezt követően intézkedett: jogászokat és igazságügyi könyvszakértőt kértek fel. A szakértők a helyszíni vizsgálat és az okiratok áttekintése után arra jutottak: pótolni kell az elmaradt telekkönyvezést, továbbá a mintegy 16 000 négyzetméter esetén, mely a társaság tulajdonát képezte, vissza kell állítani az eredeti állapotot. „Amennyiben ez nem lehetséges, kártérítést kell kieszközölni a jogellenesen elvont területekért” – írták.
A vitás területekkel kapcsolatos eljárások folyamatban vannak. Ezen eljárásokban az ügyvezető a fent említett igényt már bejelentette. Az eljárások lezárultával derül ki, hogy a mintegy 16 000 négyzetméter területet vagy annak ellenértékét kapja-e meg a társaság – közölte az önkormányzat.
Budapest V. kerületének vezetése tudott arról, hogy konfliktus alakult ki a cég körül, amelyet a Belváros közösen alapított Gyergyószentmiklóssal. A kerület tudtával jelentette fel a Monturist Kft. a város időközben őrizetbe vett, majd kedd este szabadlábra helyezett polgármesterét még tavasszal – írja a vs.hu.
Az V. kerületi önkormányzat a magyarországi portálnak megerősítette: a Monturist Kft. a többségi tulajdonos, azaz belvárosi önkormányzat tudtával és beleegyezésével 2014. március 17-én jelentették fel a jelenleg hivatali visszaéléssel és zsarolással gyanúsított Mezei Jánost.
Mint ismert, az ügyészség a Monturist Kft. ügyeit vizsgálja, a társaságot Gyergyószentmiklós közösen alapította az V. kerületi önkormányzattal. A Belváros pénzt, az erdélyi önkormányzat a Gyilkos-tó környékén lévő ingatlanjait adta a cégnek.
Az V. kerület közleményében emlékeztetett rá, hogy Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 50,9995%-os tulajdona van a cégben. „A társaság jelenlegi ügyvezetője, Virág Zsolt 2014-ben jelezte a belvárosi önkormányzat felé azt, hogy a társaság részére apportként bevitt 44 634 négyzetméter ingatlanvagyonból mintegy 16 000 négyzetméternyi ingatlant a tulajdonostárs, a Gyergyószentmiklósi Önkormányzat jogellenesen elvont” – írták.
Vitás területek
Az önkormányzat ezt követően intézkedett: jogászokat és igazságügyi könyvszakértőt kértek fel. A szakértők a helyszíni vizsgálat és az okiratok áttekintése után arra jutottak: pótolni kell az elmaradt telekkönyvezést, továbbá a mintegy 16 000 négyzetméter esetén, mely a társaság tulajdonát képezte, vissza kell állítani az eredeti állapotot. „Amennyiben ez nem lehetséges, kártérítést kell kieszközölni a jogellenesen elvont területekért” – írták.
A vitás területekkel kapcsolatos eljárások folyamatban vannak. Ezen eljárásokban az ügyvezető a fent említett igényt már bejelentette. Az eljárások lezárultával derül ki, hogy a mintegy 16 000 négyzetméter területet vagy annak ellenértékét kapja-e meg a társaság – közölte az önkormányzat.
2015. január 29.
Stelian Tanase: a SRI vonja vissza ügynökeit a TVR-ből!
A Román Televízió (TVR) elnök-vezérigazgatója, Stelian Tanase felszólította szerdán a román belföldi hírszerzést, vonja vissza titkos ügynökeit az intézményből, miután a hírszerzés időközben lemondott vezetője elismerte a nyilvánosság előtt, hogy a médiában is vannak beépített emberei.
George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója kedden nyújtotta be lemondását, amit Klaus Iohannis államelnök el is fogadott. Maiort az elmúlt napokban egyebek mellett azért bírálták, mert egy interjúban arról beszélt, vannak fedett ügynökei a médiában a hírszerzésnek. Tanase szerint a közmédiának független intézményként kell működnie, amely korrektül és pártatlanul tájékoztat.
A köztelevízió vezetője levélben intézte a felszólítást Florin Coldeának, aki ideiglenesen vezeti a belföldi hírszerzést. „George Maior legutóbbi nyilatkozatai alapján kérem, azonnal rendelje el beszervezett ügynökök visszavonását a TVR-ből" – írta Tanase a levélben.
Hozzátette: már tavaly szeptemberben felszólította a köztelevízió igazgatótanácsában lévő személyeket, hogy amennyiben fedett ügynök van közöttük, vonuljanak ki az intézményből.
Maior a vitatott interjúban kijelentette: a médiában vannak fedett ügynökei a hírszerzésnek, „akárcsak más demokratikus államokban".
A köztelevízió vezérigazgatója mellett kilenc médiaegyesület is kérte a hírszerzést, vonja ki ügynökeit a médiából. Azt javasolták a parlamentnek, foglalják bele a nemzetbiztonsági törvényekbe, hogy a hírszerzés többet nem szervezhet be médiában dolgozókat.
MTI
maszol/vs.h
Erdély.ma
A Román Televízió (TVR) elnök-vezérigazgatója, Stelian Tanase felszólította szerdán a román belföldi hírszerzést, vonja vissza titkos ügynökeit az intézményből, miután a hírszerzés időközben lemondott vezetője elismerte a nyilvánosság előtt, hogy a médiában is vannak beépített emberei.
George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója kedden nyújtotta be lemondását, amit Klaus Iohannis államelnök el is fogadott. Maiort az elmúlt napokban egyebek mellett azért bírálták, mert egy interjúban arról beszélt, vannak fedett ügynökei a médiában a hírszerzésnek. Tanase szerint a közmédiának független intézményként kell működnie, amely korrektül és pártatlanul tájékoztat.
A köztelevízió vezetője levélben intézte a felszólítást Florin Coldeának, aki ideiglenesen vezeti a belföldi hírszerzést. „George Maior legutóbbi nyilatkozatai alapján kérem, azonnal rendelje el beszervezett ügynökök visszavonását a TVR-ből" – írta Tanase a levélben.
Hozzátette: már tavaly szeptemberben felszólította a köztelevízió igazgatótanácsában lévő személyeket, hogy amennyiben fedett ügynök van közöttük, vonuljanak ki az intézményből.
Maior a vitatott interjúban kijelentette: a médiában vannak fedett ügynökei a hírszerzésnek, „akárcsak más demokratikus államokban".
A köztelevízió vezérigazgatója mellett kilenc médiaegyesület is kérte a hírszerzést, vonja ki ügynökeit a médiából. Azt javasolták a parlamentnek, foglalják bele a nemzetbiztonsági törvényekbe, hogy a hírszerzés többet nem szervezhet be médiában dolgozókat.
MTI
maszol/vs.h
Erdély.ma
2015. január 29.
Magyari Tivadar: mindent megteszünk azért, hogy ne lehessen magyar osztályokat jogtalanul megszüntetni
A Szövetség mindent megtesz azért, hogy a tanügyi törvényt alkalmazzák, és ne szüntethessenek meg jogtalanul magyar osztályokat – jelentette ki január 28-án Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásügyi főtitkárhelyettese annak kapcsán, hogy az elmúlt időszakban egyes megyék tanfelügyelőségein súlyos magyarellenes visszaélési kísérleteket észleltek a jövő évi beiskolázást illetően. Magyari Tivadar elmondta, olyan esetekkel szembesültek, ahol magyar osztályokat próbáltak meg összevonni vagy megszűntetni spórolás végett, a minisztériumból előre jelzett szűk pénzkeretre hivatkozva, holott ezeken a településeken a magyar gyermeklétszám nem is csökkent, tehát ez teljeséggel indokolatlan lépés.
A Szövetség főtitkárhelyettese rámutatott, a magyar nyelvű oktatásban a sajátos, létszám alatti osztályok indítását illetően a törvény a minisztériumot, a Kisebbségi Államtitkárságot nevezi meg döntéshozóként, így a tanfelügyelőségek illetéktelenül akarnak ebbe beleszólni.
„A helyi oktatási felelősökkel és területi szervezeteink képviselőivel együtt azon dolgozunk, hogy megfékezzük a jogtalanul megnyirbált magyar osztályok elleni hadjáratot. Tudatosítanunk kell mindenkiben, a tanügyi törvény értelmében a Kisebbségi Államtitkárság dönthet ezeknek az osztályoknak a sorsáról. Harcolnunk kell azért, hogy betartsák mindenütt a tanügyi törvénybe foglaltakat és továbbra is működhessenek a kis létszámú magyar osztályaink”– nyomatékosított az RMDSZ főtitkárhelyettese.
Közlemény
Erdély.ma
A Szövetség mindent megtesz azért, hogy a tanügyi törvényt alkalmazzák, és ne szüntethessenek meg jogtalanul magyar osztályokat – jelentette ki január 28-án Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásügyi főtitkárhelyettese annak kapcsán, hogy az elmúlt időszakban egyes megyék tanfelügyelőségein súlyos magyarellenes visszaélési kísérleteket észleltek a jövő évi beiskolázást illetően. Magyari Tivadar elmondta, olyan esetekkel szembesültek, ahol magyar osztályokat próbáltak meg összevonni vagy megszűntetni spórolás végett, a minisztériumból előre jelzett szűk pénzkeretre hivatkozva, holott ezeken a településeken a magyar gyermeklétszám nem is csökkent, tehát ez teljeséggel indokolatlan lépés.
A Szövetség főtitkárhelyettese rámutatott, a magyar nyelvű oktatásban a sajátos, létszám alatti osztályok indítását illetően a törvény a minisztériumot, a Kisebbségi Államtitkárságot nevezi meg döntéshozóként, így a tanfelügyelőségek illetéktelenül akarnak ebbe beleszólni.
„A helyi oktatási felelősökkel és területi szervezeteink képviselőivel együtt azon dolgozunk, hogy megfékezzük a jogtalanul megnyirbált magyar osztályok elleni hadjáratot. Tudatosítanunk kell mindenkiben, a tanügyi törvény értelmében a Kisebbségi Államtitkárság dönthet ezeknek az osztályoknak a sorsáról. Harcolnunk kell azért, hogy betartsák mindenütt a tanügyi törvénybe foglaltakat és továbbra is működhessenek a kis létszámú magyar osztályaink”– nyomatékosított az RMDSZ főtitkárhelyettese.
Közlemény
Erdély.ma
2015. január 29.
A sepiszentgyörgyi tanácshoz került a Székely Mikó Kollégium épülete
Átkerült a sepsiszentgyörgyi tanácshoz a Székely Mikó Kollégium épülete.
Az önkormányzat ma végleges és visszavonhatatlan bírósági végzés alapján jóváhagyta a tanintézmény épületének átvételét az Erdélyi Református Egyházkerülettől.
Antal Árpád polgármester furcsának nevezte a Ploiesti-i Táblabíróság tavalyi döntését, ugyanakkor jelezte: ennek alapján a város tulajdonába kerül az ingatlan, és hamarosan adásvételi szerződést kötnek a helyi hatóságok a Református Egyházkerülettel.
A Ploiesti-i Táblabíróság november végi jogerős ítélete érvénytelenítette a kommunizmus idején államosított Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását a református egyháznak, és felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a visszaszolgáltatást 2002-ben elrendelő tisztségviselőkre. marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma
Átkerült a sepsiszentgyörgyi tanácshoz a Székely Mikó Kollégium épülete.
Az önkormányzat ma végleges és visszavonhatatlan bírósági végzés alapján jóváhagyta a tanintézmény épületének átvételét az Erdélyi Református Egyházkerülettől.
Antal Árpád polgármester furcsának nevezte a Ploiesti-i Táblabíróság tavalyi döntését, ugyanakkor jelezte: ennek alapján a város tulajdonába kerül az ingatlan, és hamarosan adásvételi szerződést kötnek a helyi hatóságok a Református Egyházkerülettel.
A Ploiesti-i Táblabíróság november végi jogerős ítélete érvénytelenítette a kommunizmus idején államosított Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását a református egyháznak, és felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a visszaszolgáltatást 2002-ben elrendelő tisztségviselőkre. marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma
2015. január 29.
Napirenden a választási reform (Pártokkal egyeztetett Johannis)
Másodszorra hívta tegnap konzultációra a parlamenti pártokat a decemberben hivatalba lépett Klaus Johannis államfő. Míg két hete a védelmi költségvetés növeléséről született pártközi egyezmény, ezúttal az elnök arról egyeztetett a pártokkal, hogy milyen választási reformot tudnának mindannyian támogatni.
A többórás találkozót követően Klaus Johannis államfő tegnap este úgy nyilatkozott, a pártok küldötteivel megállapodtak abban, hogy a jövő héten kezdődő tavaszi ülésszak végéig a parlament kidolgozza és megszavazza az új – helyhatósági és parlamenti – választási törvényeket, illetve új párttörvényt és pártfinanszírozási törvényt fogad el. Arról nem közölt részleteket, hogy sikerült-e az említett jogszabályok elvi kérdéseiben egyetértésre jutni, csak annyit mondott: „úgy szabják át a rendszert”, hogy növekedjék a polgárok bizalma a demokratikus intézmények iránt. Az RMDSZ olyan vegyes választási rendszer bevezetését javasolta, amely a politikai alakulatok szavazatarányos képviseletét megőrzi – ismertette Kelemen Hunor szövetségi elnök. Az RMDSZ azt javasolta, hogy a háromszáz fősre karcsúsítandó képviselőház több mint felét egyéni választókerületekben válasszák meg, a többi képviselő pedig pártlistáról jusson mandátumhoz. A háromszázas létszám annyival bővülne, ahány kisebbségi képviselő kerülne még be könnyített eljárással a képviselőházba – mutatott rá. A felsőházba a megyék két-két szenátort választanának, a nagyobbak hármat. Azok a megyék kapnának plusz szenátori mandátumot, amelyeknek a lakossága meghaladja a 600 ezret, így – a hat fővárosi kerület két-két szenátorával együtt – százfős szenátus alakulna ki – magyarázta az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor azt is jelezte az államfőnek, hogy a helyhatósági választásoknál az RMDSZ nem szeretne változást. Bár felmerült olyan elképzelés, hogy Románia visszatérjen a kétfordulós polgármester-választáshoz, a magyar érdekképviselet a legutóbb alkalmazott egyfordulós módszert részesíti előnyben. 2012-ben már nemcsak a megyeitanács-elnököket, hanem a polgármestereket is egy fordulóban, egyszerű többséggel választották Romániában, így az RMDSZ-nek sikerült a korábbi 184-ről 202-re növelnie polgármesterei számát. A megyeitanács-elnököknél – amennyiben a román pártok módosítást szeretnének – azt is elfogadná az RMDSZ, hogy ne a polgárok közvetlenül, hanem a megyei tanács tagjai maguk közül válasszanak elnököt. Az államfővel folytatott konzultáción szóba került az is, miképp lehet lehetővé tenni, hogy a külföldön élő román állampolgárok is élhessenek választójogukkal. A levélben való szavazás módszerét az RMDSZ csak előzetes regisztrációval egybekötve tartja elfogadhatónak – mondta Kelemen Hunor. A regisztrációt szerinte a hazai választási procedúra kezdete előtt, tehát a voksolás előtt három hónappal le kellene zárni.
Jobbnál jobb ötletek
A Szociáldemokrata Párt azt javasolta a tanácskozáson, hogy a határokon túl az Állandó Választási Hatóság szervezze meg a választásokat a külföldön élő románok választási regisztere alapján. A szociáldemokraták ugyanakkor támogatják a két ház szabályzatának módosítását, hogy az államelnök kérésének eleget téve gyorsabb eljárást vezessenek be a parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére.
A külföldön élő románok szavazásának lehetővé tétele mellett állt ki a Nemzeti Liberális Párt, mely az önkormányzati választások esetében a két fordulót támogatja, a parlamenti választásoktól pedig azt várják, hogy jelentősen csökkentse a honatyák számát. Vasile Blaga, a párt társelnöke leszögezte, kétkamarás törvényhozást és vegyes választási rendszert szorgalmaznak. A tanácskozáson az önkormányzati képviselők politikai vándorlását célzó kormányrendeletről is szó esett. Alina Gorghiu liberális társelnök elmondta, határidőként február 16-át adták meg a parlamentnek, hogy elfogadja a rendelet elutasításáról szóló törvénytervezetet, és ezzel szabályozza a rendelet hatását: a pártot váltott önkormányzati képviselők veszítsék el mandátumukat. A Konzervatív Párt elnöke, Daniel Constantin kifejtette, álláspontjuk szerint a választási kampányok, illetve a pártok finanszírozásának az állami költségvetésből kellene történnie, ugyanakkor támogatják a levélben történő szavazást, illetve azt, hogy a külföldön élők szavazását az Állandó Választási Hatóság szervezze meg. Ugyanakkor a parlamenti választások esetében a listás megoldást tartják elfogadhatónak.
A pártok átlátható finanszírozása mellett emelt szót a Románia Haladásáért Országos Szövetség. Eugen Nicolicea alelnök úgy véli, ezzel kiiktatható lenne a korrupció és a problémás jelöltek bejutása a törvényhozásba.
A nemzeti kisebbségek parlamenti csoportjának vezetője, Varujan Pambuccian kijelentette, támogatják azt az elképzelést, hogy a képviselők migrációját biztosító határozat nyomán pártot váltók elveszítsék mandátumukat.
A Dan Diaconescu által alapított párt kötelezővé tenné a voksolást, és már 16 éves kortól lehetőséget biztosítana arra, ugyanakkor a 300 fős törvényhozást támogatják, ám a honatyáknak sem mentelmi jogot, sem fizetést nem biztosítanának. (MTI/dvk)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Másodszorra hívta tegnap konzultációra a parlamenti pártokat a decemberben hivatalba lépett Klaus Johannis államfő. Míg két hete a védelmi költségvetés növeléséről született pártközi egyezmény, ezúttal az elnök arról egyeztetett a pártokkal, hogy milyen választási reformot tudnának mindannyian támogatni.
A többórás találkozót követően Klaus Johannis államfő tegnap este úgy nyilatkozott, a pártok küldötteivel megállapodtak abban, hogy a jövő héten kezdődő tavaszi ülésszak végéig a parlament kidolgozza és megszavazza az új – helyhatósági és parlamenti – választási törvényeket, illetve új párttörvényt és pártfinanszírozási törvényt fogad el. Arról nem közölt részleteket, hogy sikerült-e az említett jogszabályok elvi kérdéseiben egyetértésre jutni, csak annyit mondott: „úgy szabják át a rendszert”, hogy növekedjék a polgárok bizalma a demokratikus intézmények iránt. Az RMDSZ olyan vegyes választási rendszer bevezetését javasolta, amely a politikai alakulatok szavazatarányos képviseletét megőrzi – ismertette Kelemen Hunor szövetségi elnök. Az RMDSZ azt javasolta, hogy a háromszáz fősre karcsúsítandó képviselőház több mint felét egyéni választókerületekben válasszák meg, a többi képviselő pedig pártlistáról jusson mandátumhoz. A háromszázas létszám annyival bővülne, ahány kisebbségi képviselő kerülne még be könnyített eljárással a képviselőházba – mutatott rá. A felsőházba a megyék két-két szenátort választanának, a nagyobbak hármat. Azok a megyék kapnának plusz szenátori mandátumot, amelyeknek a lakossága meghaladja a 600 ezret, így – a hat fővárosi kerület két-két szenátorával együtt – százfős szenátus alakulna ki – magyarázta az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor azt is jelezte az államfőnek, hogy a helyhatósági választásoknál az RMDSZ nem szeretne változást. Bár felmerült olyan elképzelés, hogy Románia visszatérjen a kétfordulós polgármester-választáshoz, a magyar érdekképviselet a legutóbb alkalmazott egyfordulós módszert részesíti előnyben. 2012-ben már nemcsak a megyeitanács-elnököket, hanem a polgármestereket is egy fordulóban, egyszerű többséggel választották Romániában, így az RMDSZ-nek sikerült a korábbi 184-ről 202-re növelnie polgármesterei számát. A megyeitanács-elnököknél – amennyiben a román pártok módosítást szeretnének – azt is elfogadná az RMDSZ, hogy ne a polgárok közvetlenül, hanem a megyei tanács tagjai maguk közül válasszanak elnököt. Az államfővel folytatott konzultáción szóba került az is, miképp lehet lehetővé tenni, hogy a külföldön élő román állampolgárok is élhessenek választójogukkal. A levélben való szavazás módszerét az RMDSZ csak előzetes regisztrációval egybekötve tartja elfogadhatónak – mondta Kelemen Hunor. A regisztrációt szerinte a hazai választási procedúra kezdete előtt, tehát a voksolás előtt három hónappal le kellene zárni.
Jobbnál jobb ötletek
A Szociáldemokrata Párt azt javasolta a tanácskozáson, hogy a határokon túl az Állandó Választási Hatóság szervezze meg a választásokat a külföldön élő románok választási regisztere alapján. A szociáldemokraták ugyanakkor támogatják a két ház szabályzatának módosítását, hogy az államelnök kérésének eleget téve gyorsabb eljárást vezessenek be a parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére.
A külföldön élő románok szavazásának lehetővé tétele mellett állt ki a Nemzeti Liberális Párt, mely az önkormányzati választások esetében a két fordulót támogatja, a parlamenti választásoktól pedig azt várják, hogy jelentősen csökkentse a honatyák számát. Vasile Blaga, a párt társelnöke leszögezte, kétkamarás törvényhozást és vegyes választási rendszert szorgalmaznak. A tanácskozáson az önkormányzati képviselők politikai vándorlását célzó kormányrendeletről is szó esett. Alina Gorghiu liberális társelnök elmondta, határidőként február 16-át adták meg a parlamentnek, hogy elfogadja a rendelet elutasításáról szóló törvénytervezetet, és ezzel szabályozza a rendelet hatását: a pártot váltott önkormányzati képviselők veszítsék el mandátumukat. A Konzervatív Párt elnöke, Daniel Constantin kifejtette, álláspontjuk szerint a választási kampányok, illetve a pártok finanszírozásának az állami költségvetésből kellene történnie, ugyanakkor támogatják a levélben történő szavazást, illetve azt, hogy a külföldön élők szavazását az Állandó Választási Hatóság szervezze meg. Ugyanakkor a parlamenti választások esetében a listás megoldást tartják elfogadhatónak.
A pártok átlátható finanszírozása mellett emelt szót a Románia Haladásáért Országos Szövetség. Eugen Nicolicea alelnök úgy véli, ezzel kiiktatható lenne a korrupció és a problémás jelöltek bejutása a törvényhozásba.
A nemzeti kisebbségek parlamenti csoportjának vezetője, Varujan Pambuccian kijelentette, támogatják azt az elképzelést, hogy a képviselők migrációját biztosító határozat nyomán pártot váltók elveszítsék mandátumukat.
A Dan Diaconescu által alapított párt kötelezővé tenné a voksolást, és már 16 éves kortól lehetőséget biztosítana arra, ugyanakkor a 300 fős törvényhozást támogatják, ám a honatyáknak sem mentelmi jogot, sem fizetést nem biztosítanának. (MTI/dvk)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. január 29.
Megjelent az Erdélyi Gyopár idei első lapszáma
Azt szokás mondani a kisgyerekeknek, nézz a lábad alá. Az Erdélyi Gyopár szerkesztői most azt javasolják olvasóiknak, nézzenek fel az égre. A kiadvány felelős szerkesztője szerint azért, hogy a csillagokat észrevegyék, és megmutassák gyerekeiknek is. De más okkal is szemlélődhetnek a magasban: hogy amit ott látnak, Munzlinger Attila fotóin viszontlátva ismerősnek érezhessék. Az idei év első lapszáma kicsit eltér a szokványostól, nem csak a földi, az égi értékekből is többet mutat a megszokottnál.
Ami a lap tartalmát illeti, hosszú felsorolásba kezdhetnénk, de csak néhány cikkre hívjuk fel a figyelmet, helyet hagyva a felfedezés örömének is. Azt viszont nem hallgathatjuk el, hogy újra lehet jelentkezni az EKE-napi pályázatra minden diáknak, elemistától a gimnazistákig. A nyereményeket még titok övezi, de biztos, hogy érdemes benevezni, fogalmazáshoz látni. A téma ezúttal egyszerű, és csak kedv kérdése, hogy a beküldött pályamunkát egy szó jellemezze: nagyszerű.
Az idei első lapszámban továbbá olvashatnak arról, hogy az Erdélyi Kárpát-Egyesület tisztújító közgyűlése óta milyen események történtek az országos szervezet szintjén, illetve az utóbbi két hónapban mit csináltak, merre jártak az EKE-osztályok. Visszaemlékezés és megemlékezés egyaránt helyet kap ezúttal is, az utóbbiak közül csak egyet emelünk ki: 25 éves a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület.
Olvashatnak tábori túraajánlókat, ismerkedhetnek a hargitafürdői büdös gödörrel, a testünk- lelkünk egészségére szolgáló gyógynövényekkel, de akár a korai lila pénzecskegombával is, melynek keresésére érdemes elindulni.
A kéthavi kiadvány új rovattal bővül az új évtől. Ennek címe Szélárnyékban, célja pedig, hogy menedékházakat mutasson be tapasztalat alapján, aktuális árakkal és lehetőségekkel, illetve ismertesse az onnan kiinduló túraútvonalakat. A sorozat első részeként a Fogarasba hívjuk Önöket, melegen ajánlva szállásként a Barkács menedékházat.
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület kéthavonta megjelenő, természetjárás, honismeret, környezetvédelem témaköröket felölelő kiadványát keresse az EKE-osztályoknál vagy az elofizetes@eke.ma e-mail címen!
Népújság (Marosvásárhely)
Azt szokás mondani a kisgyerekeknek, nézz a lábad alá. Az Erdélyi Gyopár szerkesztői most azt javasolják olvasóiknak, nézzenek fel az égre. A kiadvány felelős szerkesztője szerint azért, hogy a csillagokat észrevegyék, és megmutassák gyerekeiknek is. De más okkal is szemlélődhetnek a magasban: hogy amit ott látnak, Munzlinger Attila fotóin viszontlátva ismerősnek érezhessék. Az idei év első lapszáma kicsit eltér a szokványostól, nem csak a földi, az égi értékekből is többet mutat a megszokottnál.
Ami a lap tartalmát illeti, hosszú felsorolásba kezdhetnénk, de csak néhány cikkre hívjuk fel a figyelmet, helyet hagyva a felfedezés örömének is. Azt viszont nem hallgathatjuk el, hogy újra lehet jelentkezni az EKE-napi pályázatra minden diáknak, elemistától a gimnazistákig. A nyereményeket még titok övezi, de biztos, hogy érdemes benevezni, fogalmazáshoz látni. A téma ezúttal egyszerű, és csak kedv kérdése, hogy a beküldött pályamunkát egy szó jellemezze: nagyszerű.
Az idei első lapszámban továbbá olvashatnak arról, hogy az Erdélyi Kárpát-Egyesület tisztújító közgyűlése óta milyen események történtek az országos szervezet szintjén, illetve az utóbbi két hónapban mit csináltak, merre jártak az EKE-osztályok. Visszaemlékezés és megemlékezés egyaránt helyet kap ezúttal is, az utóbbiak közül csak egyet emelünk ki: 25 éves a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület.
Olvashatnak tábori túraajánlókat, ismerkedhetnek a hargitafürdői büdös gödörrel, a testünk- lelkünk egészségére szolgáló gyógynövényekkel, de akár a korai lila pénzecskegombával is, melynek keresésére érdemes elindulni.
A kéthavi kiadvány új rovattal bővül az új évtől. Ennek címe Szélárnyékban, célja pedig, hogy menedékházakat mutasson be tapasztalat alapján, aktuális árakkal és lehetőségekkel, illetve ismertesse az onnan kiinduló túraútvonalakat. A sorozat első részeként a Fogarasba hívjuk Önöket, melegen ajánlva szállásként a Barkács menedékházat.
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület kéthavonta megjelenő, természetjárás, honismeret, környezetvédelem témaköröket felölelő kiadványát keresse az EKE-osztályoknál vagy az elofizetes@eke.ma e-mail címen!
Népújság (Marosvásárhely)
2015. január 29.
Szimbólumháború Székelyföldön
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat e heti hírlevelében arra hívja fel a figyelmet, hogy Kovászna megye prefektusa a magyar himnusz eléneklése miatt kiszabott bírság elleni tiltakozásként felállított SIC pannó eltávolítását kéri, arra hivatkozva, hogy a pannó sérti a kis egyesülést ünneplő román emberek nemzeti érzékenységét.
A hírlevél Tamás Sándort, Kovászna megye tanácsának elnökét idézi, aki fontos történelmi momentumnak nevezte Moldova és Havasalföld egyesülését, de kiemelte, hogy 1859-ben, a kis egyesüléskor Székelyföld már rég létezett. Az elnök szerint a prefektus kérése mögött olyan magyarellenességükről közismert ismert ultranacionalista szélsőséges provokátorok állnak, mint Dan Tanasa és Ioan Lacatusu. Az elnök azt is hangsúlyozta, hogy a SIC pannó nem irányul senki ellen, célja, hogy felhívja a figyelmet a kettős mércére, amit a székelyekkel szemben alkalmaznak a hatóságok.
"Gyűlöljük a magyar fajt"
A hírlevél arra is kitér, hogy Kopacz Levente kovásznai RMDSZ-tanácsos gépkocsijára idegengyűlölő, rasszista öntapadó matricát ragasztottak "Gyűlöljük a magyar fajt" felirattal, miközben kocsija a rendőrség épülete előtti parkolóban állt.
"Kopacz nem tesz feljelentést, mert nem bízik abban, hogy a hatóságok elfogulatlanul kivizsgálják az ügyet. Mi afölötti aggodalmunknak is hangot adunk, hogy ilyen uszító és gyűlölködő hangvételű, magyarellenes matricákat nyomtatnak és ragasztgatnak Kovásznán" – olvasható a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat e heti hírlevelében.
*
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat háromszéki szervezete heti rendszerességgel angol nyelvű hírlevelet indított annak érdekében, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a székelyföldi, erdélyi magyarság által elszenvedett diszkriminációra és különböző jogtiprásokra. A hírlevél célja az, hogy rendszeresen tudósítsák a romániai és magyarországi nagykövetségek munkatársait, a különféle emberjogi szervezeteket, valamint külföldi politikai pártok képviselőit azokról a visszaélésekről és jogtiprásokról, melyeket az erdélyi magyarsággal szemben követnek el.
Népújság (Marosvásárhely)
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat e heti hírlevelében arra hívja fel a figyelmet, hogy Kovászna megye prefektusa a magyar himnusz eléneklése miatt kiszabott bírság elleni tiltakozásként felállított SIC pannó eltávolítását kéri, arra hivatkozva, hogy a pannó sérti a kis egyesülést ünneplő román emberek nemzeti érzékenységét.
A hírlevél Tamás Sándort, Kovászna megye tanácsának elnökét idézi, aki fontos történelmi momentumnak nevezte Moldova és Havasalföld egyesülését, de kiemelte, hogy 1859-ben, a kis egyesüléskor Székelyföld már rég létezett. Az elnök szerint a prefektus kérése mögött olyan magyarellenességükről közismert ismert ultranacionalista szélsőséges provokátorok állnak, mint Dan Tanasa és Ioan Lacatusu. Az elnök azt is hangsúlyozta, hogy a SIC pannó nem irányul senki ellen, célja, hogy felhívja a figyelmet a kettős mércére, amit a székelyekkel szemben alkalmaznak a hatóságok.
"Gyűlöljük a magyar fajt"
A hírlevél arra is kitér, hogy Kopacz Levente kovásznai RMDSZ-tanácsos gépkocsijára idegengyűlölő, rasszista öntapadó matricát ragasztottak "Gyűlöljük a magyar fajt" felirattal, miközben kocsija a rendőrség épülete előtti parkolóban állt.
"Kopacz nem tesz feljelentést, mert nem bízik abban, hogy a hatóságok elfogulatlanul kivizsgálják az ügyet. Mi afölötti aggodalmunknak is hangot adunk, hogy ilyen uszító és gyűlölködő hangvételű, magyarellenes matricákat nyomtatnak és ragasztgatnak Kovásznán" – olvasható a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat e heti hírlevelében.
*
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat háromszéki szervezete heti rendszerességgel angol nyelvű hírlevelet indított annak érdekében, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a székelyföldi, erdélyi magyarság által elszenvedett diszkriminációra és különböző jogtiprásokra. A hírlevél célja az, hogy rendszeresen tudósítsák a romániai és magyarországi nagykövetségek munkatársait, a különféle emberjogi szervezeteket, valamint külföldi politikai pártok képviselőit azokról a visszaélésekről és jogtiprásokról, melyeket az erdélyi magyarsággal szemben követnek el.
Népújság (Marosvásárhely)
2015. január 29.
Öt jelölt közül választ elnököt az Erdélyi Magyar Néppárt
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) területi szervezetei öt politikust jelöltek a párt elnöki tisztségére – közölte az MTI-vel a szerdai jelölési határidő lejárta után Kovács Csaba, az EMNP igazgatója.
A párt szombaton, Marosvásárhelyen tartandó rendkívüli országos küldöttgyűlése Hupka Félix, a párt Máramaros megyei szervezetének elnöke, Papp Előd, a székelyföldi régióelnök, Portik Vilmos, a Maros megyei szervezet elnöke, Szilágyi Zsolt, a párt volt államfőjelöltje és Toró T. Tibor, a párt lemondott elnöke közül választja ki az EMNP következő vezetőjét.
A néppárt azt követően hirdetett általános tisztújítást, hogy Szilágyi Zsolt, a párt jelöltje a várakozások alatt szerepelt a tavaly novemberben tartottromániai elnökválasztáson, és az eredményhirdetést követően ő és Toró T. Tibor is lemondott a pártban betöltött tisztségéről.
Kovács Csaba az MTI-nek elmondta, a területi szervezeteknek elvben már a jelölést megelőzően meg kellett kérdezniük a jelöltjeiket, hogy vállalják-e a megmérettetést, de hozzátette, a jelöltek akár a szombati küldöttgyűlésen is visszaléphetnek a versenyből.
A pártigazgató hozzátette, a két vezető lemondása után az elnökség teljes, alulról induló tisztújítást rendelt el, de ezt a határozatot később a választmány úgy módosította, hogy a helyi és területi szervezetek tisztújítására csak az országos küldöttgyűlés után kerül sor. Az elnök és az elnökség megválasztása mellett a párt működési szabályzatának a kiigazítása lesz az országos küldöttgyűlés feladata. Az EMNP szombati országos küldöttgyűlésén 142 székelyföldi, 99 partiumi és 50 közép-erdélyi küldött vesz részt. Az igazgató közlése szerint a tanácskozás csak részben lesz sajtónyilvános, a tisztújítás zárt ajtók mögött fog zajlani.
(MTI)
Nyugati Jelen (Arad)
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) területi szervezetei öt politikust jelöltek a párt elnöki tisztségére – közölte az MTI-vel a szerdai jelölési határidő lejárta után Kovács Csaba, az EMNP igazgatója.
A párt szombaton, Marosvásárhelyen tartandó rendkívüli országos küldöttgyűlése Hupka Félix, a párt Máramaros megyei szervezetének elnöke, Papp Előd, a székelyföldi régióelnök, Portik Vilmos, a Maros megyei szervezet elnöke, Szilágyi Zsolt, a párt volt államfőjelöltje és Toró T. Tibor, a párt lemondott elnöke közül választja ki az EMNP következő vezetőjét.
A néppárt azt követően hirdetett általános tisztújítást, hogy Szilágyi Zsolt, a párt jelöltje a várakozások alatt szerepelt a tavaly novemberben tartottromániai elnökválasztáson, és az eredményhirdetést követően ő és Toró T. Tibor is lemondott a pártban betöltött tisztségéről.
Kovács Csaba az MTI-nek elmondta, a területi szervezeteknek elvben már a jelölést megelőzően meg kellett kérdezniük a jelöltjeiket, hogy vállalják-e a megmérettetést, de hozzátette, a jelöltek akár a szombati küldöttgyűlésen is visszaléphetnek a versenyből.
A pártigazgató hozzátette, a két vezető lemondása után az elnökség teljes, alulról induló tisztújítást rendelt el, de ezt a határozatot később a választmány úgy módosította, hogy a helyi és területi szervezetek tisztújítására csak az országos küldöttgyűlés után kerül sor. Az elnök és az elnökség megválasztása mellett a párt működési szabályzatának a kiigazítása lesz az országos küldöttgyűlés feladata. Az EMNP szombati országos küldöttgyűlésén 142 székelyföldi, 99 partiumi és 50 közép-erdélyi küldött vesz részt. Az igazgató közlése szerint a tanácskozás csak részben lesz sajtónyilvános, a tisztújítás zárt ajtók mögött fog zajlani.
(MTI)
Nyugati Jelen (Arad)
2015. január 29.
Beszélgetés Mellák István RMDSZ-elnökkel
Visszaszerezni a borossebesi magyarok önbizalmát
Mellák Istvánnal, az RMDSZ borossebesi szervezetének az elnökével, vállalkozóval a helybeli magyar vonatkozású eseményeket vesszük számba.
– Elnök úr, Borossebesen milyen magyar eseményeket szerveztek az elmúlt időszakban?
– Figyelembe véve az elmúlt évi választásokat, hozzáadva az anyaországi választásokat is, amelyeken a borossebesi, kettős állampolgársággal rendelkező magyarok is érdekeltek voltak, elmondható, hogy az előbbi évek csendjéhez viszonyítva tavaly mozgalmas időszakunk volt.
– Tudomása szerint Borossebesen hány olyan magyar él, akik kettős állampolgársággal rendelkeznek?
– Nem számoltam össze, de szerintem olyan 25-27 lehet. Tavaly februártól már folyamatosan intéztük az egyszerűsített honosítási eljárást, ezért március 15-ét sokan úgy ünnepeltük, hogy ünnepélyesen letettük az állampolgársági esküt.
– Az anyaországi választások érdekelték-e a borossebesieket, részt vettek-e rajtuk?
– Igen, sokan részt akartak venni rajta, élni óhajtottak a szavazati jogukkal.
– A katolikus, valamint a református vallású magyarok számára szerveztek-e templomon kívüli programot?
– Akik olyan szerencsés helyzetben vannak, hogy a házastársuk is magyar, otthon is használhatják az anyanyelvüket, magyar tévécsatornákat néznek, anyanyelvű rádiót hallgatnak. Akiknek viszont román a házastársuk, általában csak a templomban élhetik ki anyanyelvű kultúrájukat. Csodálkozom is a plébános úr, illetve a tiszteletes úr fáradozásán, amivel a templomban próbálják felszínen tartani az anyanyelvű kultúra iránti igényt. Sajnos, a templomba sem járnak sokan, ezért kevés emberre lehet ilyen módon hatni. A két felekezet között felhőtlen a viszony, hiszen a katolikus templombúcsúra rendszeresen meghívják a reformátusokat is, a tiszteletes úr prédikálni is szokott. Az a szerencsésebb helyzet, ha katolikus–református vegyes házasságok jönnek létre. A reformátusok szerencsésebb helyzetben vannak az imatermük miatt, ahol a legtöbb magyar rendezvény történik. Itt tartjuk az RMDSZ-gyűléseket is, de március 15-én és október 6-án is itt szoktunk emlékezés céljából összegyűlni. Tavaly gyulai előadók ismertették az egészséges életmódra való áttérés fontosságát, de a Wencheim család borossebesi történetéről is előadás hangzott el.
– Egy-egy magyar vonatkozású összejövetelre hányan szoktak eljönni?
– Az imaterem gyakran megtelik, ami mintegy 45 személyt jelent. Az évi rendezvényeinket általában a március 15-i megemlékezéssel kezdjük. Az RMDSZ-tagok általában eljönnek, elhozzák a hozzátartozóikat is. Választások alkalmával, a környékbeli településeken is mi biztosítjuk az RMDSZ-es urnabiztosokat.
– A kulturális rendezvényeiken ki szokott előadást tartanai?
– Általában a tiszteletes úr, de én is szólok az egybegyűltekhez, akik számára a gyermekek tartanak énekes-verses előadást. A fakultatív magyaróra tanulói tavaly karácsonykor előadást tartottak mindkét templomban, ezért remélem, Roszetzer Andrea március 15-ére is betanít nekik egy tartalmas műsort.
– Mi a véleménye a helybeli fakultatív magyar oktatásról?
– Kellemes meglepetés volt számomra Andreának a kezdeményezése, aki amellett, hogy dolgozik, családja van, rengeteg szabadidőt áldoz a gyermekek magyar nyelvű oktatására. Nagyon jó dolognak tartom, amiért Borossebesen még kerülnek olyan személyek, akik ápolni, gyakorolni kívánják a magyar nyelvű oktatást és kultúrát. Különösen hálás vagyok a református közösségnek, amiért ehhez biztosítják a termet, támogatják a magyar törekvést.
– Idén az RMDSZ-ben tisztújításokat szerveznek, hogy jobban felkészülhessenek a jövő évi helyhatósági választásokra. Önök hogyan próbálják rendezni a soraikat, hogy végre teljesíthessék a nagy célt: magyar képviselőt küldeni a városi tanácsba?
– Mivel Borossebesen 200-220 szavazat szükséges egy tanácsosi tisztség elnyeréséhez, ez számunkra erőn felüli feladatnak tűnik, hiszen legutóbb is csupán 130 szavazatot tudtunk teljesíteni. Az ok többsíkúnak látszik: egyrészt kevesen vagyunk, de még azok közül se megy el mindenki szavazni, mert úgy érzik, hiábavaló erőfeszítés. Sok magyar elégedetlen, de nem is próbál komolyan tenni a változtatásért, mert nem hisz a sikerben.
– Már hogyne tudnának változtatni, hiszen ha van egy városi tanácsosuk, az hivatalosan is fel tudja vetni minden gondjukat az önkormányzatban, ahol komolyan képviselhetné, érvényesíthetné az érdekeiket.
– Sajnos, utoljára 1992-ben tudtunk tanácsost állítani a helybeli önkormányzatba. Azóta, a magyarság számaránya folyamatosan csökken, ezért egyre távolibbnak tűnik a lehetőség…
– Ezt nem szabad feladni, hiszen a magyaroknak igen sok román hozzátartozójuk, barátjuk van, akik besegíthetnének.
– Ezt mi is tudjuk, csakhogy az ismertebb magyarok nem kívánják jelöltetni magukat. Mi ettől függetlenül, mindig belevágunk, próbálkozunk abban a reményben, hátha sikerül…
– Azt kívánom, hogy legközelebb sikerüljön, ami bizonyára visszahozná a borossebesi magyarok önbizalmát. Köszönöm a beszélgetést.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
Visszaszerezni a borossebesi magyarok önbizalmát
Mellák Istvánnal, az RMDSZ borossebesi szervezetének az elnökével, vállalkozóval a helybeli magyar vonatkozású eseményeket vesszük számba.
– Elnök úr, Borossebesen milyen magyar eseményeket szerveztek az elmúlt időszakban?
– Figyelembe véve az elmúlt évi választásokat, hozzáadva az anyaországi választásokat is, amelyeken a borossebesi, kettős állampolgársággal rendelkező magyarok is érdekeltek voltak, elmondható, hogy az előbbi évek csendjéhez viszonyítva tavaly mozgalmas időszakunk volt.
– Tudomása szerint Borossebesen hány olyan magyar él, akik kettős állampolgársággal rendelkeznek?
– Nem számoltam össze, de szerintem olyan 25-27 lehet. Tavaly februártól már folyamatosan intéztük az egyszerűsített honosítási eljárást, ezért március 15-ét sokan úgy ünnepeltük, hogy ünnepélyesen letettük az állampolgársági esküt.
– Az anyaországi választások érdekelték-e a borossebesieket, részt vettek-e rajtuk?
– Igen, sokan részt akartak venni rajta, élni óhajtottak a szavazati jogukkal.
– A katolikus, valamint a református vallású magyarok számára szerveztek-e templomon kívüli programot?
– Akik olyan szerencsés helyzetben vannak, hogy a házastársuk is magyar, otthon is használhatják az anyanyelvüket, magyar tévécsatornákat néznek, anyanyelvű rádiót hallgatnak. Akiknek viszont román a házastársuk, általában csak a templomban élhetik ki anyanyelvű kultúrájukat. Csodálkozom is a plébános úr, illetve a tiszteletes úr fáradozásán, amivel a templomban próbálják felszínen tartani az anyanyelvű kultúra iránti igényt. Sajnos, a templomba sem járnak sokan, ezért kevés emberre lehet ilyen módon hatni. A két felekezet között felhőtlen a viszony, hiszen a katolikus templombúcsúra rendszeresen meghívják a reformátusokat is, a tiszteletes úr prédikálni is szokott. Az a szerencsésebb helyzet, ha katolikus–református vegyes házasságok jönnek létre. A reformátusok szerencsésebb helyzetben vannak az imatermük miatt, ahol a legtöbb magyar rendezvény történik. Itt tartjuk az RMDSZ-gyűléseket is, de március 15-én és október 6-án is itt szoktunk emlékezés céljából összegyűlni. Tavaly gyulai előadók ismertették az egészséges életmódra való áttérés fontosságát, de a Wencheim család borossebesi történetéről is előadás hangzott el.
– Egy-egy magyar vonatkozású összejövetelre hányan szoktak eljönni?
– Az imaterem gyakran megtelik, ami mintegy 45 személyt jelent. Az évi rendezvényeinket általában a március 15-i megemlékezéssel kezdjük. Az RMDSZ-tagok általában eljönnek, elhozzák a hozzátartozóikat is. Választások alkalmával, a környékbeli településeken is mi biztosítjuk az RMDSZ-es urnabiztosokat.
– A kulturális rendezvényeiken ki szokott előadást tartanai?
– Általában a tiszteletes úr, de én is szólok az egybegyűltekhez, akik számára a gyermekek tartanak énekes-verses előadást. A fakultatív magyaróra tanulói tavaly karácsonykor előadást tartottak mindkét templomban, ezért remélem, Roszetzer Andrea március 15-ére is betanít nekik egy tartalmas műsort.
– Mi a véleménye a helybeli fakultatív magyar oktatásról?
– Kellemes meglepetés volt számomra Andreának a kezdeményezése, aki amellett, hogy dolgozik, családja van, rengeteg szabadidőt áldoz a gyermekek magyar nyelvű oktatására. Nagyon jó dolognak tartom, amiért Borossebesen még kerülnek olyan személyek, akik ápolni, gyakorolni kívánják a magyar nyelvű oktatást és kultúrát. Különösen hálás vagyok a református közösségnek, amiért ehhez biztosítják a termet, támogatják a magyar törekvést.
– Idén az RMDSZ-ben tisztújításokat szerveznek, hogy jobban felkészülhessenek a jövő évi helyhatósági választásokra. Önök hogyan próbálják rendezni a soraikat, hogy végre teljesíthessék a nagy célt: magyar képviselőt küldeni a városi tanácsba?
– Mivel Borossebesen 200-220 szavazat szükséges egy tanácsosi tisztség elnyeréséhez, ez számunkra erőn felüli feladatnak tűnik, hiszen legutóbb is csupán 130 szavazatot tudtunk teljesíteni. Az ok többsíkúnak látszik: egyrészt kevesen vagyunk, de még azok közül se megy el mindenki szavazni, mert úgy érzik, hiábavaló erőfeszítés. Sok magyar elégedetlen, de nem is próbál komolyan tenni a változtatásért, mert nem hisz a sikerben.
– Már hogyne tudnának változtatni, hiszen ha van egy városi tanácsosuk, az hivatalosan is fel tudja vetni minden gondjukat az önkormányzatban, ahol komolyan képviselhetné, érvényesíthetné az érdekeiket.
– Sajnos, utoljára 1992-ben tudtunk tanácsost állítani a helybeli önkormányzatba. Azóta, a magyarság számaránya folyamatosan csökken, ezért egyre távolibbnak tűnik a lehetőség…
– Ezt nem szabad feladni, hiszen a magyaroknak igen sok román hozzátartozójuk, barátjuk van, akik besegíthetnének.
– Ezt mi is tudjuk, csakhogy az ismertebb magyarok nem kívánják jelöltetni magukat. Mi ettől függetlenül, mindig belevágunk, próbálkozunk abban a reményben, hátha sikerül…
– Azt kívánom, hogy legközelebb sikerüljön, ami bizonyára visszahozná a borossebesi magyarok önbizalmát. Köszönöm a beszélgetést.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
2015. január 29.
Regéczy Szabina Perle könyvbemutatója
„Úgy éreztem, hogy a saját verseimet írom”
Regéczy Szabina Perle A tegnap költészetéből című, immár hatodik műfordítási kötete 112 román költeményt tartalmaz. Összesen 19 klasszikus, modern és kortárs költőtől fordított verseket. A kötetet dr. Brauch Magda irodalomtörténész és stiliszta, valamint Vasile Dan költő, író, publicista méltatta.
Brauch Magda elmondása szerint rengeteg időt és türelmet igényel a műfordítás abban az esetben, ha jól akarjuk csinálni. Ezt a kötetet elolvasva kicsit mintha másképp látná ezt a műfajt. Sokat olvasott más nyelven is, és mindig az eredeti tetszett neki jobban, itt azonban kivételt tesz: Perle sok esetben hozzátett egy-egy szót. Ez azért jó, mert dallamot vagy ritmust adott a versnek, esetleg kiemelte a mondanivalóját. Előfordult az is, hogy nem pont azt a szót használta, amit a költő, mert magyar fordításban nem hangzott volna jól, vagy mást jelentett volna. Akadnak azonban olyan versek is, melyek szóról szóra megegyeznek az eredetivel.
Regéczi Perle ehhez azt fűzte hozzá, hogy „a szabad verset sem lehet szó szerint lefordítani, mert abból csak egy nyers szöveg lesz”. Kiegészítette azzal is, hogy ezen az estén nem is annyira ő az ünnepelt, hiszen ő csak fordított. Inkább a költőket kell ünnepelni, akik az eredeti műveket írták. „George Bacovia olyan melankolikus volt, mint én, és amikor fordítottam, úgy éreztem, hogy a saját verseimet írom” – tette hozzá a szerző.
Vasile Dan megtiszteltetésnek és örömnek adott hangot, amiért jelen lehetett a bemutatón. Perle nem csak saját nyelve felé nyit, hanem más nyelvek felé is, ami mindenképpen tiszteletre méltó. Nem csak fordít: erőfeszítést tesz, hogy olyan költeményeket és költőket válasszon ki, akik talán nem is állnának szóba egymással, ha egy teremben lennének. Külön kitért George Bacovia Plumb, azaz Ólom című – szintén lefordított – versére is, ami a 20. századi román költészet egyik legnagyobb verse. Egy nehéz és mély költemény. Perle egyaránt fordít régi és kortárs verseket, márpedig ez megtiszteltetés mind a fordítónak, mind a költőnek. Vasile Dan személyesen ismeri Ana Blandiana kortárs költőnőt, aki nagyon meg van elégedve Perle fordításaival.
Az est folyamán pár vers el is hangzott a Tóth Árpád Irodalmi Kör tagjainak előadásában Tudor Arghezi, Alexandru Macedonski, Ion Minulescu és más, a kötetben szereplő költők tollaiból, melyeket, Regéczy Szabina Perlének hála, már magyarul is elolvashatunk.
Gál Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
„Úgy éreztem, hogy a saját verseimet írom”
Regéczy Szabina Perle A tegnap költészetéből című, immár hatodik műfordítási kötete 112 román költeményt tartalmaz. Összesen 19 klasszikus, modern és kortárs költőtől fordított verseket. A kötetet dr. Brauch Magda irodalomtörténész és stiliszta, valamint Vasile Dan költő, író, publicista méltatta.
Brauch Magda elmondása szerint rengeteg időt és türelmet igényel a műfordítás abban az esetben, ha jól akarjuk csinálni. Ezt a kötetet elolvasva kicsit mintha másképp látná ezt a műfajt. Sokat olvasott más nyelven is, és mindig az eredeti tetszett neki jobban, itt azonban kivételt tesz: Perle sok esetben hozzátett egy-egy szót. Ez azért jó, mert dallamot vagy ritmust adott a versnek, esetleg kiemelte a mondanivalóját. Előfordult az is, hogy nem pont azt a szót használta, amit a költő, mert magyar fordításban nem hangzott volna jól, vagy mást jelentett volna. Akadnak azonban olyan versek is, melyek szóról szóra megegyeznek az eredetivel.
Regéczi Perle ehhez azt fűzte hozzá, hogy „a szabad verset sem lehet szó szerint lefordítani, mert abból csak egy nyers szöveg lesz”. Kiegészítette azzal is, hogy ezen az estén nem is annyira ő az ünnepelt, hiszen ő csak fordított. Inkább a költőket kell ünnepelni, akik az eredeti műveket írták. „George Bacovia olyan melankolikus volt, mint én, és amikor fordítottam, úgy éreztem, hogy a saját verseimet írom” – tette hozzá a szerző.
Vasile Dan megtiszteltetésnek és örömnek adott hangot, amiért jelen lehetett a bemutatón. Perle nem csak saját nyelve felé nyit, hanem más nyelvek felé is, ami mindenképpen tiszteletre méltó. Nem csak fordít: erőfeszítést tesz, hogy olyan költeményeket és költőket válasszon ki, akik talán nem is állnának szóba egymással, ha egy teremben lennének. Külön kitért George Bacovia Plumb, azaz Ólom című – szintén lefordított – versére is, ami a 20. századi román költészet egyik legnagyobb verse. Egy nehéz és mély költemény. Perle egyaránt fordít régi és kortárs verseket, márpedig ez megtiszteltetés mind a fordítónak, mind a költőnek. Vasile Dan személyesen ismeri Ana Blandiana kortárs költőnőt, aki nagyon meg van elégedve Perle fordításaival.
Az est folyamán pár vers el is hangzott a Tóth Árpád Irodalmi Kör tagjainak előadásában Tudor Arghezi, Alexandru Macedonski, Ion Minulescu és más, a kötetben szereplő költők tollaiból, melyeket, Regéczy Szabina Perlének hála, már magyarul is elolvashatunk.
Gál Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)