Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Zöld Mihály
70670 tétel
2015. január 18.
Példaértékű tevékenységet díjaztak
Telt ház előtt adták át vasárnap este az Udvarhelyszék Kultúrájáért-díjakat, immár tizenegyedik alkalommal. Korábban az ünnepség a magyar kultúra napja alkalmából megszervezett rendezvénysorozat zárómozzanata volt, idén a gálaestet az első napon tartották.
Az elmúlt években a magyar kultúra napja alkalmából megszervezett kulturális seregszemlén tizenkét szervezetnek és önkormányzatnak, valamint közel negyven személynek ítélték oda a rangos díjat. Olyan személyeket ismertek el, akik a közművelődés terén fejtettek ki értékes tevékenységet, a kultúrát gyarapították és népszerűsítették, példaként állítva őket és munkájukat a közösség elé.
A vasárnapi gálaestet az udvarhelyszéki egyesített fúvószenekar koncertje tette különlegessé. A profi és amatőr művészekből álló zenekart Gergely János, Bán László és György Sándor vezényelte, valamint Molnár Andor és Nagy Levente vendégkarmesterek. A színvonalas műsort tapsviharral fogadta a közönség.
Az ünnepségen jelen volt több olyan személy, aki korábban részesült Udvarhelyszék Kultúrájáért-díjban, de intézményvezetők és politikusok is. Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere beszédében köszöntötte mindazokat, akik tevékenységükkel hozzájárultak Udvarhelyszék kulturális életéhez, valamint az értékmentéshez és ezek továbbításához. „Sok-sok lelkes és tehetséges emberrel könnyebb várost vezetni” – fogalmazott.
Értékmentés-díjban részesült a Tamási Áron Gimnázium keretében működő Gereben Néptáncegyüttes – Ozsváth Imola csoportvezető tanár, valamint Boros Hilda és Boros Béla táncoktatók Bunta Leventétől vették át a kitüntetést. A néptáncegyüttes története 1991-ben kezdődött, azóta célja táncszerető embereket faragni a fiatalokból.
Idén a Közösségért-díjjal az Alla Breve Vegyeskart tüntették ki. A díjat a kórus nevében Kovács László alapító és karnagy vette át, aki több mint húsz éve vezeti a vegyeskart.
Értékközvetítés-díjjal idén nem egy személyt, hanem egy intézményt ismertek el, a kitüntetést tudomány- és kultúranépszerűsítő tevékenységével a székelykeresztúri Molnár István Múzeum érdemelte ki. Az intézmény nevében Sándor-Zsigmond Ibolya muzeológus vette át a díjat, aki elmondta, a múzeum nemcsak udvarhelyszéki, hanem Erdély különböző részeiről származó értékeket és kincseket őriz.
Értékteremtés-díjjal ismerték el Róth András Lajos pedagógus-könyvtárost, aki immár több évtizede a közösség és a tudomány szolgálatában áll. A szerteágazó munkásságú Róth András Lajos Kézdivásárhelyen született, 1978-ban költözött a székely anyavárosba. Pedagógusként, majd a székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár vezetőjeként tevékenykedett.
Veres Réka
Székelyhon.ro
2015. január 18.
A szerzetesélet kezdete és alapjai
Nagyvárad - A szerzetesség kezdeteiről tartott előadást Fejes Anzelm Rudolf premontrei apát péntek délután, az egyházmegye oktató hittanárai számára szervezett tanulmányi est keretében.
Fejes Anzelm Rudolf köszöntötte Böcskei László megyés püspököt, a hittanárokat és az érdeklődőket, majd előrebocsátotta, nem tudományos előadást kíván tartani, csupán történelmi tényekkel hozzájárulni egy nézőpont kialakításához. Úgy tűnik, a világ szembehalad a szerzetesek által képviselt értékekkel, hiszen míg a szerzetesélet fő jellemvonása az önmegtagadás, addig például sok szülő van azon az állásponton, miszerint „a gyerekemnek mindent megadok” – ez pedig nem helyénvaló. Az is gond, hogy a gyermekek nagy része az édesanyákkal él, nincs apaképük, s amint azt Ferenc pápa is kifejtette, a családok széthullása a szerzetesélet rovására fog menni, hiszen az ilyen gyermekből lett felnőtt vajon az apátját hogyan fogja tisztelni? – tette fel a kérdést a premontrei apát.
A szegénység
A szerzetesség fő jellemzői az engedelmesség, a szegénység és a tisztaság. Ószövetségi gyökerei is vannak – Illéshez hasonlították a szerzeteseket – mégis Jézus tanításai azok, amelyek nyomán szélesebb körben elterjedt. A krisztusi tanítás: oszd szét a szegényeknek amid van és kövess engem. Ebben két dolog körvonalazódik: a jó cselekedetek következtében megélt szegénység és Krisztus követése, ami egyúttal a házastárstalanságot is feltételezi. Az ősi premontrei fogadalom is az elöljáróknak való engedelmességről és a kolostor szabályainak a megtartásáról szól. A szerzetesi fogadalom a cölibátusra, az erkölcs állandó javítására és a teljes átadásra vonatkozik. Maga Szent Pál apostol is nőtlen életet élt, és azon a véleményen volt – amint az a leveleiből kiderül – hogy jó, ha a férfi és a nő nem él házasságban, ugyanis akkor az Úrra van gondja. Szent Norbertet pedig a hagyomány a második Szent Pálnak tekinti, ő is egy erős élmény nyomán tér meg, és úgy tartják, hogy senki nem térített meg annyi lelket, mint ő. Ő is, akárcsak Ferenc pápa, megértette, hogy a jelenkori és az akkori világot átszövő keresztényellenes erők ellen csak szegényen lehet harcolni.
Az ima
Az Apostolok cselekedeteiben szereplő Zafira és férje esete alapján a szerzetesek szerint ha mindent a közösbe tesznek, akkor a közösségben egy túlvilági erő lesz jelen. De ez az erő nem tud hatni, ha valaki közülük megszegi ezt a fogadalmat. A teljes megosztás következményeként a szegénység nemcsak megnyitja a mennyország kapuit de erővel tölti el a közösséget. Tudjuk, hogy fontos a szerzetesi életmódban megélt imádság is, a zsolozsma, hiszen amikor ez egyház imádkozott, Péterről lehulltak a bilincsek. A szerzetesség az egyház egyik tartópillére, a szerzetesek zsolozsmáinak ilyen hatása kell legyen! Nem véletlen, hogy Ferenc pápa sokszor kéri meg a szerzeteseket, hogy imádkozzanak érte.
Szó esett a későbbiekben arról, hogy hogyan alakult a szerzetesélet Egyiptomban, Európában és Nyugaton, s kik voltak az első, példamutató szerzetesek. A premontrei apát érintette a vértanúság kérdését is – ez az aszkézis csúcspontja, de csak akkor, ha az ember elérte az aszketikus tisztaságot, azaz a lélek megszabadult az érzékek ostorától.
Program
Az egyházüldözés során a papság és a szerzetesség harmóniában volt, de miután ennek vége szakadt, a dolgok megváltoztak. A püspökök a császár tanácsnokai lettek, hatalom és vagyon megszerzésére törekedtek, a klérus elvilágiasodott. A szerzetesek nem akartak ezen az úton járni, emiatt feszültség alakult ki.
Miután a jelenlévőket megvendégelték a templom sekrestyéjében, Fejes Anzelm Rudolf arról tartott előadást, hogyan nyilvánulnak meg a szerzetes lelkiségek templomainkban. A nagyváradi premontrei templomban zajló rendezvény a Váradhegyfoki Premontrei Prépostság idei első lelki programjának a része volt, mely a Megszentelt Élet Évének jegyében zajlott.
Neumann Andrea
erdon.ro
2015. január 18.
Sike Lajos: Működik a kisantant!?
Jó kis „ajándékot” kapott az új esztendőre a szlovákiai magyarság, amiről Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát Bumm-portálnak adott interjújából szerezhetett tudomást a tágabb világ. A lényeg: a nagyszombati érsek, Jan Orosch frontális támadást intézett a magyar bencés kongregáció ellen. Ennek első és nagyon fájdalmas jele az, hogy feloszlatja az ezer éves apátsághoz tartozó nyolcszáz éves komáromi bencés rendet, ahol emlékezet óta magyarul prédikáltak, énekeltek, imádkoztak, s a fiatalok magyarul tanulták a cserkészetet. A cél nagyon is egyértelmű: megszüntetni a magyar nyelvfüggőséget, és új néven két, de inkább egynyelvűvé, szlovákká tenni a nagymúltú intézetet. A feloszlatással kapcsolatos határozat már karácsonyra megjelent, és az állami szervek szokatlan gyorsasággal törölték az intézetet a nyilvántartásból, ami arra utal, hogy tudomásuk volt, sőt valószínűleg egyeztettek a döntésről, amelyről Pannonhalmát, furcsa módon, egyáltalán nem értesítették.
Az interjúból kiderül, hogy Jan Orosch kiválóan beszél magyarul, és jó ideje ő volt a felvidéki magyar katolikusok püspöki helynöke, amíg nemrég nagyszombati érsek lett, amikor is hirtelen nagy szlovákká, vagyis nem minden hívő, hanem elsősorban a szlovák nemzeti eszmék képviselőjévé vált. Részletesebben a Megszólalt a héten című rovatunkban, az ismert kisebbségi politikus, Bálint-Pataki József összefoglalójában lehet olvasni a szomorú történetről, amelyről több jeles személyiség elmondja a véleményét.
De vajon nem túlzás a jegyzetünk címe? Jóllehet a kormányok közti kapcsolat nem tűnik túl intenzívnek – ám tudjuk, vannak más diplomáciai csatornák is – a román-szlovák együttműködés kiváló. A harmadik fél, a mindkettőnek örök ellenségnek számító magyarok lejáratásában és egyúttal mind rafináltabb erodálásában mindenképpen. Már a rendszerváltás utáni első években, Meciar és Iliescu idején látszott, hogy összehangolják a dolgokat, s fölötte ügyelnek, hogy egyik se adjon több jogot a kisebbségeknek, mint a másik. Ha később volt is némi eltérés a javunkra, az csak azzal magyarázható, hogy mi erdélyi magyarok számbelileg háromszor annyian vagyunk, mint felvidéki testvéreink, s ennek tudatában bátrabban cselekedtünk. (Bár sokszor nem annyira bátran, mint kellett volna.) A felvidékiek viszont sokat behoztak a hátrányból azzal, hogy pár éve van államilag finanszírozott egyetemük, a Selye Jánosról elnevezett komáromi, nekünk viszont nincs.
Az elmúlt esztendőben, noha az RMDSZ kormányon volt, a korábban adott jogok megnyirbálásával próbáltak megfélemlíteni bennünket. Gondoljunk csak a székelyzászlós botrányokra, a himnusz-éneklés büntetésére vagy arra, hogy a többségi politikusoknak nem tetsző véleményért a „terrorizmusra való felbujtás” vádjával eljárást indítottak érdekvédelmi szervezetünk ellen. Nem tudjuk, hogy a hatalomnak ilyen vonatkozásban volt-e egyeztetése a szlovákokkal, de indokolt a gyanúnk, hogy újból életre kel a kisantant-effektus. Elég, ha arra utalunk, hogy nagy többségében katolikus és református megyében, illetve városban, a kormány az ortodox egyháznak ajándékozza a kovásznai gyógyszállót, a református tulajdonú sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégium épületét pedig bírósági úton visszaállamosítja! Mindkét ország vezetői jól tudják: a vallás a kisebbségeknek megtartó erő, ezért igyekeznek minden úton gyengíteni.
Miközben mi egymást pofozzuk, ellenfeleink, akikkel egyébként a NATO és az EU kötelékében nem csak barátok, de stratégiai partnerek is lennénk, gyengeségeinket kihasználva mind gyakrabban belénk marnak. Csáky Pál, az ismert felvidéki magyar politikus, aki ma brüsszeli képviselő, úgy látja: az újabb fejleményekért az Orbán-kormány igencsak felelős. Elsősorban azzal, hogy a kétoldalú tárgyalásokon túlságosan a gazdasági kérdésekre és a határátkelőkre helyezi a hangsúlyt, nem hozza szóba a magyarságot ért sérelmeket. S akkor hogyan hozhatná szóba Brüsszelben – tegyük hozzá, amikor az Unióval való szembeállás miatt annyira lecsökkent Magyarország tekintélye?
Vak, aki nem látja! Netán a kormányfő úgy véli, inkább Oroszországgal intézi ezeket a dolgokat. is
maszol.ro
2015. január 19.
Kelemen Hunor: Erdélyben szükség van a nyomtatott sajtóra
Fennállásának és működésének 25. évfordulóját ünnepelte január 17-én, szombaton este a Szatmári Friss Újság szerkesztősége. A nagykárolyi kastélyban tartott ünnepi eseményen előfizetők, újságírók, közéleti személyiségek vettek részt, házigazdaként Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere köszöntötte a jelenlévőket.
Kelemen Hunor szövetségi elnök méltatásában köszönetet mondott újságíróknak és olvasóknak egyaránt, akik sokszor nehéz körülmények között, versenyhelyzetben, ám kitartottak.
„A Szatmári Friss Újság sok mindent látott, tapasztalt az elmúlt 25 esztendőben, ám bebizonyosodott, van tartalékuk arra, hogy előre menjenek, haladjanak” – mondta az RMDSZ elnöke, aki beszédében a laptulajdonos és kiadó munkáját is méltatta.
„Az újságírás az erdélyi magyar közösségben többet jelent, mint máshol. Nálunk az újságírás közszolgálatiságot, identitás – megőrzést jelent, ez pedig többletfelelősség újságírónak, lapkiadónak, közéleti embereknek egyaránt. És éppen ez a közszolgálatiság az, ami miatt nagyon sok szempontból újságíró és politikus munkája hasonló. Összeköt ez bennünket, e mellett pedig nekünk, politikusoknak, szükségünk van arra, hogy tükröt tartsanak elénk, és szükségünk van arra is, hogy közös célokat tűzzünk ki magunk elé” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök. Hozzátette, a megyei lapok fennmaradása azt bizonyítja, hogy az olvasók hisznek abban, hogy szükség van a nyomtatott újságokra.
A negyedszázados születésnap folytatásában az erdélyi magyar sajtó helyéről és szerepéről Rácz Éva, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke beszélt. A Szatmári Friss Újság múltjáról Veres István, a Szatmári Friss Újság volt főszerkesztője tartott személyes hangvételű beszámolót. A napilap jelenéről Elek Anikó, a Szatmári Friss Újság főszerkesztője beszélt, Baranyai Zoltán, a Szatmári Friss Újság kiadóvezetője pedig a jövőbeli terveket osztotta meg a résztvevőkkel.
A II. világháború után, a kommunizmus éveiben Szatmár megye napilapja a Dolgozó Nép volt (1949-1968), majd 1968 és 1989 között a Szatmári Hírlap. Az 1989-es változások során a napilap függetlenné vált, és megváltoztatta nevét. 1989. december 23-án Szabad Szatmári Hírlapként jelenik meg. A kommunista korszakot idéző elnevezés emlékét is törölve 1990. január 3-án Friss Újságként jelenik meg, majd néhány nap múlva véglegessé válik a Szatmári Friss Újság név. 2012. április 1-től kezdődően a lap kiadója a szatmárnémeti Tradeholding Kft. rmdsz.ro
Erdély.ma
2015. január 19.
A kormány nem segít (Bajban a frankhitelesek)
A román kormány megegyezésre bátorítja a bankokat és ügyfeleiket, és nem szeretne kötelező megoldást bevezetni a bajba jutott frankhitelesek védelmében – jelentette ki Darius Vâlcov pénzügyminiszter, miután a jegybank vezetőivel konzultált a svájci frank váratlan megerősödése nyomán kialakult helyzetről.
Vâlcov szerint a tanácskozáson két megoldás körvonalazódott: az egyik a hitelek lejre – esetleg euróra – váltása, a másik pedig a törlesztések átütemezése a futamidő meghosszabbításával. Hozzátette: egyik megoldást sem szeretnék kötelezővé tenni, mert „Románia szabad piacgazdaság, és a kormánynak tartózkodnia kell a magántulajdonú bankokat károsító beavatkozástól”. Arra a kérdésre, hogy felmerült-e a frankárfolyam befagyasztása, Vâlcov azt mondta: erről csak a bankok hozhatnak döntést, ilyesmit nem lehet rájuk kényszeríteni.
Darius Vâlcov pénzügyminiszter rámutatott: nincs 150–200 ezer frankhiteles Romániában, ahogyan az a román szaksajtóban megjelent: a bajba jutott lakossági hitelesek száma alig haladja meg a 75 ezret. A bankszektor érintettsége is alacsony: a 40 szereplős román piacon összesen hat banknál összpontosul a frankhitelek több mint 95 százaléka – magyarázta. Az általa vázolt két megoldásról Vâlcov kifejtette: van már olyan bank, amelyik lehetővé teszi a frankhitelek lejre váltását, átvállalva a konverzióval keletkező többletterhek jelentős részét. A másik megoldásra – a hitelek átütemezésére – állami támogatás is létezik: a bukaresti kormány ugyanis egy tavalyi rendeletében adókedvezménnyel bátorította a kis jövedelmű hiteleseket, hogy a futamidő meghosszabbításáról állapodjanak meg a bankokkal. A miniszter szerint a jogszabály a frankhitelesek megsegítését is szolgálhatná, csak azt a részt kell kivenni, amely jövedelemkorlátot szab alkalmazására. A Ponta-kormány a fogyasztást akarta bátorítani azzal a rendelettel, amely adókedvezményt biztosított a hiteleseknek, ha megállapodtak a bankokkal, hogy két évig – a kamatterhek 35 százalékig terjedő csökkentésével – kisebb törlesztőrészletet fizetnek. A futamidő meghosszabbítása miatt később keletkező kamattöbbletre az állam a hiteles jövedelemadójának részleges elengedésével biztosít fedezetet. A rendelet „előnyeit” eddig sem a bankok, sem a hitelesek nem akarták kihasználni. Romániában a frankhitelek értéke 4,5 százalékát teszi ki a teljes hitelállománynak. Miután a svájci jegybank csütörtökön eltörölte az euróval szembeni árfolyamküszöbét, a frank árfolyama az előző napi 3,74-ről 4,32 lejre ugrott. Pénteken a jegybank 4,42 lejes frankárfolyamot közölt.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. január 19.
Hősként üdvözli a Nyugat Orbán Viktort (Frankhitelesek válsága)
A devizaalapú hitelek átváltására tett intézkedések miatt ezúttal dicsérik Orbán Viktor miniszterelnök gazdaságpolitikai lépéseit – írta a Financial Times. A magyar modell alkalmazása számos más közép-kelet-európai országban is felmerült.
A londoni üzleti napilap tudósítója, Andrew Byrne kiemelte: Orbán Viktort hosszú ideje bírálják a magyar bankrendszer ellen viselt háborúja miatt. Gazdaságpolitikai lépéseit most azonban ritka módon valamelyes elismerés övezi, miután a svájci jegybank törölte a svájci frank erősödése ellen alkalmazott árfolyamvédelmi küszöböt, és ennek nyomán a forint rekordmértékben gyengült a frankkal szemben. A Financial Times által megszerzett adatok szerint 2014 végén a magyar lakosság devizaalapú hitelállományának 86 százaléka volt svájci frankban denominálva. A devizahitelek kivezetésére és a magyar adósok védelmére tett „agresszív” lépéseknek köszönhetően úgy tűnik, hogy a svájci frank árfolyammozgásainak legsúlyosabb következményeit sikerült kivédeni – írja Byrne. Orbán Viktor nem láthatta előre a svájci jegybank tervét, így a devizaalapú hitelek átváltására kidolgozott terve igen szerencsés időzítésűnek tűnik – áll a cikkben. A tudósító szerint a lengyel kormányra is nyomás nehezedhet annak érdekében, hogy kövesse Orbán Viktor példáját, és enyhítse a lengyel devizahitelesek terheit. Ez jelentős változás lenne a magyar kormányfő számára, akit ritkán állítanak követendő példaként a bankreformok kérdésében – írta a Financial Times.
Hasonló hangot ütött meg pénteken a Bloomberg gazdasági hírügynökség. A legjobb pillanatban jött a bankoknak a forintosítás, miután a svájci frank árfolyama, amelyben a deviza- és devizaalapú jelzáloghitelek túlnyomó többségét felvették Magyarországon, jelentősen erősödött a forinttal szemben a svájci jegybank csütörtöki intézkedése nyomán – írták. Az amerikai hírügynökség szerint, bár sokat kritizálták bankellenes intézkedései miatt, Orbán Viktor magyar miniszterelnököt most hősként üdvözlik, mert elhárította a pénzügyi katasztrófát, amit a svájci frank alapú hitelek törlesztőrészleteinek megugrása jelentett volna az országnak. Szabó László, a Concorde Alapkezelő elnöke írásban úgy fogalmazott a hírügynökségnek: „Meglehet, hogy gyakran kritizáljuk a magyar kormányt és a központi bankot, de ezúttal gratulálni kell neki a kitűnő időzítésért.” Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője a hírügynökségnek elmondta: „Bár a kormány szándéka nem az volt, hogy a helyi bankokat megmentse, a hitelátváltás hatalmas segítség a hitelezőknek, mivel az intézkedések nélkül az egekbe szöktek volna a kockázati költségeik.” A svájci jegybank váratlan döntése – mellyel eltörölte a svájci franknak az euróval szembeni árfolyamküszöbét – a lengyel és osztrák hitelintézeteknek okoz nagy fejfájást, ahol 35, valamint 29 milliárd dollárnyi svájcifrank-alapú jelzáloghitellel bír a lakosság. A svájci jegybank csütörtök délelőtt váratlanul eltörölte a svájci franknak az euróval szembeni árfolyamküszöbét, a lépés hatására a forint jelentősen gyengült a svájci frankkal szemben. A Magyar Nemzeti Bank szerint a novemberi árfolyamrögzítés mintegy 700 milliárd forintos adósságnövekedéstől mentette meg a devizahiteleseket, ami megegyezik a magyar GDP 2 százalékával. Novemberben mintegy 12 milliárd dollár (3,3 ezer milliárd forint) értékben váltottak át forintra túlnyomórészt svájci frank alapú jelzáloghiteleket. Több közép- és kelet-európai országban is felmerült, hogy a magyarhoz hasonló lépésekkel lehetne vagy kellene segíteni a devizahiteleseken a svájci frank váratlan erősödése miatt. Szerbiában egy nap leforgása alatt 15 százalékkal emelkedett a törlesztője annak, akinek svájcifrank-alapú hitele volt. Romániában is 15 százalékkal lett drágább a svájci frank az elmúlt napokban. A devizahitelesek azonban hiába várják a kormány közbelépését, a pénzügyminiszter azt javasolta, hogy mindenki próbáljon megállapodni a bankjával. A magyarországihoz hasonló modell, amelyben a bankok forintosították a devizahiteleket, Horvátország számára is elfogadható volna – nyilatkozta Goran Alaksic közgazdász a Jutarnji List horvát napilapnak. Szerinte Horvátországban is vonzó az a modell, amelyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök saját országában már korábban bevezetett. Más közgazdászok viszont úgy fogalmaznak, hogy „egy dolog kívánni valamit, és másik dolog a valóság”.
Orbán: Most kell szerénynek lennünk
Orbán Viktor szerint a devizában felvett fogyasztási hitelekről a bankoknak és a devizahiteleseknek kell tárgyalniuk, ebben az ügyben a kormány közvetítő lehet. A miniszterelnök a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában kifejtette: a kormány megoldotta a devizában felvett ingatlanhitelek kérdését, a bírósági ítéletek is egyértelmű helyzetet teremtettek, de a fogyasztási hitelek egy másik ügykörbe tartoznak. Az autóhitelesekkel és a személyi kölcsönt felvevőkkel összefüggésben úgy vélte, most kifejezetten tárgyalásos helyzet van, a bankoknak és a devizahiteleseknek tárgyalniuk kell, a kormánynak mediátor, közvetítő szerepe lehet, de nem lehet ügydöntő. Arra a felvetésre, hogy a nyugati lapok – amelyek korábban kifogásolták a kormány devizahitelekkel kapcsolatos intézkedéseit – most egyértelműen dicsérik a magyar kormányt, Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Ilyenkor kell szerénynek lenni, mint az ibolya.” Szerinte nem lenne helyes, ha a kormány dicsérgetné magát, akiket elismerés illet, azok a választópolgárok, akik 2010-ben és 2014-ben hatalmas közbizalmat és felhatalmazást adtak a kormánynak. A kabinet pedig unortodoxnak mondott, szokatlan, rendkívül sok pénzügyi érdekcsoport és bank húsba vágó pénzügyi érdekével szemben is képes volt arra, hogy az emberek javát szolgáló döntéseket hozzon – fejtette ki. Orbán Viktor elismeréssel beszélt a jegybankelnökről, Matolcsy Györgyről, mert – mint mondta – a Magyar Nemzeti Bank közreműködése és nagyon bátor lépése nélkül nem lehetne eredményekről beszélni. Ezt azzal indokolta, hogy hiába fogadta volna el a parlament a forintosításról szóló törvényt, ha ezután a nemzeti bank nem biztosított volna azonnal devizát a magyar bankoknak, hogy fedezzék többletkiadásaikat.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. január 19.
Huszárok seregszemléje
Immár a nyolcadik Huszárakadémiát tartották hétvégén Bálványosfürdőn, az eseménynek negyedik alkalommal volt házigazdája Daragus Attila, Torja polgármestere, hagyományőrző kapitány. Az erdélyi katonai hagyományőrzők idei kétnapos elméleti képzésén kétszáztíz erdélyi, partiumi és anyaországi huszár, kopjás, gyalogos és huszárjelölt, valamint a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöksége vett részt.
Idén huszárok érkeztek Kaposvárról, Kecskemétről, Szovátáról, Marosvásárhelyről, Marossárpatakról, Székelyudvarhelyről, Csíkszeredából. Háromszéket a torjai és uzoni huszárok mellett a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület tagjai képviselték. Újdonságként idén több huszárhölgy is részt vett a rendezvényen.
Szombaton a Vár Panzióban szakmai előadások hangzottak el zömében magyarországi történészek, hadtörténészek, szociológusok és hagyományőrző huszárok előadásában a XI. székely határőr huszárezred történetéről, a Württemberg-huszárezredről, a lovak ízületi túlterhelés okozta megbetegedéseiről, a székelyekről az első világháború harcterein, az első világháborús székelyföldi hősi temetőkről. A résztvevők megtekinthették a Kelemen Botond és Nagy Zoltán magángyűjteményéből bemutatott első világháborús tárgyi emlékeket. Tegnap reggel Székely Tibor ezredes a hagyományőrzés gyakorlati és elvi kérdéseiről szóló előadását követően a Huszárakadémia résztvevői Altorjára utaztak. A felvonulás után a Szent Miklós-templomban a Hatos Mihály plébános, tábori lelkész, hagyományőrző főhadnagy által celebrált ünnepi szentmisén vettek részt. A szentmiseáldozat bemutatása után Csikány Tamás történész a bajtársiasságról, az egymásért való harcról és a hazaszeretetről tartott rövid előadást két huszártörténettel megfűszerezve. Himnuszaink közös eléneklése után a templomkertben a huszárok együtt dalolták a Gábor Áron rézágyúja című negyvennyolcas éneket, majd katonás rendben a nyolcadik Huszárakadémia zárórendezvényének helyszínére, a huszárszoborhoz vonultak. Az Erdélyi Hagyományőrző Szövetség, valamint Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség díszszázada felsorakozott, és megkoszorúzták a két évvel ezelőtt felavatott huszárszobrot. Ezt követően Daragus Attila házigazdaként mondott köszönetet a megjelent hagyományőrzőknek, és bejelentette: jelenleg Háromszéken a megyei önkormányzat támogatásával száztizenhét egyenruhás huszárt tartanak nyilván, ezt a számot szeretnék a közeljövőben százötvenre, majd kétszázra növelni. Azt is közölte, hogy jövőre egy Huszárakadémiát Bálványoson, egyet pedig Szovátán tartanak meg, majd a következő évben más helyszínt választanak, hogy más vidéken is fejlődhessen a huszár hagyományőrzés.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. január 19.
Eddigi leggazdagabb évét zárta a Maros Művészegyüttes
Csángók és magyarok a magyar kultúra napján
A 2014-es esztendő a Maros Művészegyüttes eddigi csaknem hat évtizedének leggyümölcsözőbb időszaka volt – jelentette ki Barabási Attila, az együttes igazgatója csütörtök délelőtti összegző, az idei terveket is előrevetítő sajtótájékoztatón. Tavaly a korábbiaknál még szélesebb körű, színesebb palettával örvendeztette meg közönségét a művészegyüttes. A magyar társulat kilenc különböző előadást vitt színre, és mind a magyar, mind a román társulat rekordszámú, 50 ezernél több néző előtt játszott.
– Az utóbbi években egyre inkább a táncszínház felé kacsingattunk, az együttes megért a színházi struktúrák alkalmazására. Anyaországi viszonylatban is sikerült felemelkedni arra a szintre, ahol a hivatásos együtteseknek a helye van. Meghívást kaptunk a Művészetek Palotájába, a Hagyományok Házába, a szakma figyel ránk, igényli és másoknak is ajánlja az előadásainkat. Úgy érzem, sikerült mindenhol méltóképpen képviselnünk Erdélyt. Ugyanakkor arra is odafigyeltünk, hogy olyan kis településekre is eljussunk, mint például Nyárádselye. De nemcsak a megyében voltak előadásaink, a Partiumba is elvittük produkcióinkat – mondta Barabási Attila, majd arra is kitért, hogy a Maros Művészegyüttes egyesületekkel együttműködve különféle rendezvények – többek között a Széllyes Sándor- népdalvetélkedő, az EMKE-vel közös Gyöngykoszorúk, a Vásárhelyi Forgatag – szervezését, illetve társszervezését is felvállalta. Ugyanakkor jó kapcsolatot alakítottak ki a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházzal, a Művészeti Egyetemmel, illetve a megyei tanfelügyelőséggel is. Ez utóbbi kapcsolatnak köszönhetően az Iskola másként – Tudj többet, légy jobb! héten majdnem 6 ezer diák fordult meg az együttes székhelyén. A továbbiakban a tavalyi kiállításokról – népviseleti kiállítás, fotótárlat –, illetve a Rendhagyó történelemóra sikeréről is szó esett.
– Túlteljesítettük a tavalyi terveket, és nagy örömünkre egész évben élet volt az épületben – összegzett az intézményvezető, aki az elégedetlenségek kapcsán a kultúra területén dolgozók alacsony bérezését említette.
Az idei év körvonalazásakor Barabási Attila egy mezőségi folklór-összeállítás február 11-ei bemutatójára hívta fel a figyelmünket – a produkció koreográfusa Varga János –, és egy szeptemberi bemutatóról is említést tett. Február 25-én a Fehérlófia felújított előadását mutatja be a magyar társulat. Az idei tervek között négy magyarországi és egy ciprusi turné is szerepel. Ami pedig a soron következő produkciókat illeti, a tavalyi év egyik legsikeresebb előadásának számító Imádság háború idején Tollas Gábor színművész lábsérülése miatt a műsortervtől eltérően legközelebb január 28-án lesz látható, Tollas Gábor szerepét Kozma Gábor színészhallgató játssza. Az előadást egyébként – a száz évvel ezelőtti világégés időtartamára "rímelve" – négy évig szeretnék műsoron tartani.
Barabási Attila arra is kitért, hogy a Maros Művészegyüttes célkitűzésének tekinti, hogy a néptáncot hivatalos tantárgyként vezessék be az iskolai oktatásba. Az első lépést már megtették ennek érdekében, számos iskolában ugyanis választott tantárgyként szerepel a néptánc tanítása. Az elsődleges cél a pedagógusok néptáncoktatókká képzése lenne. Az általános iskolák után a középiskolákba is be lehetne vezetni ezt a tantárgyat, azután pedig az egyetemeken is helyet kaphatna, romániai viszonylatban ugyanis nem létezik ilyen jellegű felsőfokú képzés – tette hozzá az együttes vezetője, aki hangsúlyozta, hogy a néptáncoktatásra éppen annyira oda kell figyelni, mint az anyanyelv tanítására.
A sajtótájékoztató második részében a január 22-i magyar kultúra napi rendezvényről esett szó, amelyet a Maros Művészegyüttes évek óta az EMKE Maros megyei szervezetével közösen állít színpadra. Az idei, 17.30 órától a Maros Művészegyüttes székhelyén zajló rendezvény a Csángók és magyarok címet viseli – tudtuk meg Kilyén Ilka EMKE-elnöktől.
– Úgy gondoltuk, érdemes egyet ugrani, átugrani a Kárpátokon, és közelebb hozni a csángó magyarok világát. Maros megyétől sohasem volt idegen a csángókkal foglalkozni, itt már a 90-es években erőteljesen beindult a csángó gyermekek táboroztatása. Komoly vádak érték abban az időben a szervezőket, az a hír járta, hogy dolgozni hozzák ide és raktárakban tartják a gyerekeket, pedig ennek éppen az ellenkezője volt igaz. Egy nagyon szép programban vehettek részt, és kitűnő ellátásban részesültek azok a gyerekek, akik otthon félve használták a tanítóik által "szamár nyelvnek" (magar – maghiar) nevezett anyanyelvüket, és itt meglepve tapasztalták meg, hogy minden szavukat értik.
Kilyén Ilka a január 22-i rendezvénysorozat kiemelt mozzanatára, Oláh-Gál Elvira csíkszeredai újságíró A moldvai magyarokról című könyvének bemutatójára is kitért, és azt is elárulta, hogy a bemutatón jelen lesz a könyv egyik kulcsszereplője, Borbáth Erzsébet, aki a csíkszeredai iskola igazgatójaként több száz csángó gyermek anyanyelven zajló tanítását vállalta fel. A szerzővel és a főszereplővel Bodolai Gyöngyi, a Népújság újságírója, szerkesztője beszélget majd. A sajtótájékoztatón munkatársunk a könyv gazdag, a csángó múltat, jelent és jövőt egyaránt érintő ismeretanyagára hívta fel a figyelmet, és azt is kiemelte, hogy a kötet nagy érdeme, hogy nemcsak a siránkozás szólal meg benne, hanem az optimizmus is, a remény, hogy valami elindult Csángóföldön, és az ott élő gyerekek beszélni fogják nagyszüleik nyelvét, még ha azt szüleik el is felejtették.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)
2015. január 19.
Fakultatív magyaróra Borossebesen
Hasznos, ezért folytatni, támogatni kell!
Hosszú készülődés után, szombaton meglátogattuk a borossebesi református imateremben 12 órától megtartott magyar nyelvű fakultatív oktatást. Azon Faragó Péter RMDSZ-megyei ügyvezető elnök társaságában részt vett Matekovits Mihály RMPSZ-megyei elnök, valamint Kiss Anna, a Pedagógusok Háza módszertani előadója is.
Rendhagyó magyaróra
A szülőkkel, nagyszülőkkel érkezett 15 gyermeket és hozzátartozóit Rohrszetzer Andrea önkéntes oktató üdvözölte, bemutatta nekik az aradi vendégeket, majd hozzáláttak a szokásos, szombat déli magyar nyelvű foglalkozáshoz. Ennek során képes illusztrációk segédletével, a 3-14 év közötti gyermekek románul majd magyarul neveztek meg háziállatokat, vadállatokat, növényeket, rovarokat, használati tárgyakat. Ezt követően magyarul felolvastak, írtak, közben karácsonyi versikéket szavaltak, ugyancsak karácsonyi énekeket, gyermekjátékokat adtak elő, magyarul. Több gyermek beszédén érezhető volt, hogy otthon nem társalog magyarul, de attól még folyékonyan fújta a betanult versikét, éneket, gyermekjátékot. A foglalkozásba bekapcsolódtak az aradi vendégek is, Matekovits Mihály és Kiss Anna a gyermekekkel és hozzátartozóikkal együtt zengték a közismert gyermekdalokat, énekes játékokat. A magyaróra végén az aradi vendégek kiosztották a gyermekeknek hozott ajándékaikat, a Napsugár és a Szivárvány gyermeklapok régebbi és új számait, a Szivárvány 35. születésnapjára kiadott, 2015-ös szemléltető falinaptárokat, foglalkozás-füzeteket, írószereket. Ugyanakkor megígérték, hogy a magyar csoportnak szereznek egy közepes méretű falitáblát, amire a hatékonyabb szemléltetés érdekében rögzíteni lehet a magyar betűképeket. A szakemberek pozitívan értékelték, amiért a foglalkozáson 5 anyuka is részt vett, akik az ott látott gyakorlat szerint, otthon is foglalkozhatnak a gyermekekkel. Ugyanakkor rendkívül elégedettek voltak, amiért a néhai Gabnai Erzsébet nyomdokain elindulva, Borossebesen újra működik a magyar nyelvű oktatásnak valamilyen formája, amit minden tőlük telhető módon továbbra is segíteni kívánnak. Kiss Anna állandó villámposta kapcsolatban lesz Rohrszetzer Andreával, akit módszertani szempontból folyamatosan segíteni kíván. Elsősorban azt tanácsolta neki, hogy a foglalkozáson csakis magyarul beszéljen a gyermekekkel és a hozzátartozóikkal.
Annyit ér, ahány nyelvet beszél
A magyaróra végén megkérdeztük a foglalkozásban részt vevő gyermekek szüleit is: miért látják hasznosnak a magyar nyelvű oktatást?
Ciot Monica, a 3 éves fiacskájával, Lucával azért jár rendszeresen a foglalkozásra, hogy a gyermek megtanulhasson egy másik nyelvet is, megismerkedhessen még egy kultúrával. Maga, illetve a gyermek nagymamája is beszél magyarul, ezért minden esély megvan, hogy Luca is megtanulja a nyelvet.
Irinyi Emma és az 5 éves unoka, Cristhofer, is jól beszélnek magyarul. Mivel a férje is magyar, ha náluk van, anyanyelven értekeznek. Otthon, illetve az óvodában már az állam nyelvén beszélnek.
Zopota Piroska a gyermekeit, a 6 éves Ramónát és a 8 éves Victort hozta a fakultatív magyarórára. Mivel a férje nem beszél magyarul, rendszeresen elhozza a gyermekeit, hogy ismerkedjenek a magyar környezettel is. Victornak gyengébb a nyelvérzéke, de abban bízik, hogy mindkét gyermeke magtanulja a nyelvet.
Ancuţa Gyöngyi a két gyermekét, a 2 éves Silviát és a 6 éves Gyuliát hozta az órára. A férje nem bánja, ha magyarul tanulnak, ezért ha maguk között vannak, otthon is anyanyelven beszélnek. Rájött, hogy jobb, ha egy nagyobb közösségben vannak, ahol barátokat is találnak, együtt bizonyára könnyebb a nyelvtanulás is, ami felér egy kellemes szórakozással. Számára is jók ezek az órák, mert ha otthon közösen tanulják a magyar leckét, sok minden eszébe jut. A kérdésre, miszerint, ha beindulna egy magyar nyelvű elemi osztály beíratná-e a gyermekeit, nem zárkózott el, noha a nagyobbik már elkezdte a román elemit. Mivel minden ember annyit ér, ahány nyelvet beszél, szívesen tanítja magyarul a gyermekeit.
Folytatja, de elkelne a segítség
Amint a fakultatív magyaróra végén Rohrszetzer Andrea kérdésünkre elmondta, az elmúlt évben szeptembertől a legtöbb szombaton megtartották a foglalkozást, idén ez volt a második. Általában 10-11 gyermek jár a foglalkozásokra, de a karácsonyi ünnepségre betanult verses, énekes műsorra 18-at készített fel. A református templomban megtartott ünnepi istentisztelet után mutattak be, nagy sikerrel. Mivel varrónőként dolgozik, hétköznap, esténként készül a szombati órára, maga készíti a szemléltető rajzokat, amelyeket a gyermekek kiszíneznek, de mágneses magyar betűkre is szükség lenne. Eddig ő vásárolta az alkalmak végén, a gyermekek megvendégeléséhez szükséges üdítőt, édességet is, ugyancsak ő sokszorosítatta a tananyag részét képező szemléltető rajzokat, ezért egy-egy foglalkozás 25-30 lejébe kerül. A munkát folytatni kívánja, de elkelne egy kis anyagi segítség.
Támogatók kerestetnek
A segítséggel kapcsolatban, Máté József főgondnok elmondta: a presbitériumban eldöntötték, hogy lehetőségeikhez mérten, a perselypénzből támogatják az itt zajló anyanyelvű oktatást. Karácsony előtt mintegy 200, utána hozzávetőleg 100 lejjel járultak hozzá a magyarórák költségeihez.
Támogató után kutakodva, megkérdeztük az RMDSZ helybeli szervezetének az elnökét, Mellák Istvánt is, aki kifejtette: a szervezet nincs olyan anyagi helyzetben, hogy támogassa, de szívesen felvállalja a szemléltető rajzoknak a sokszorosítását.
Aradi kirándulás körvonalazódik
Amint Matekovits Mihály RMPSZ-megyei elnök a foglalkozás után kifejtette, azt nagyon érdekesnek, hasznosnak tartja, tehát folytatni, támogatni kell, mert igen erős a közösségépítő hatása a gyermekek között. A jótékony hatása évek múlva hozza meg a gyümölcsét, hiszen ezek a gyermekek lélekben később is együtt maradnak, kisebbek is csapódhatnak hozzájuk. Az anyagi támogatás bonyolultabb, ezért az önkéntes oktatónak továbbra is díjmentesen kellene folytatnia a munkát, maguk örvendenek, ha segíthetik az ehhez szükséges infrastruktúrát: ívpapírt, fogyóeszközöket stb. Ugyanakkor szervezni szándékoznak a helybeli fakultatív csoport számára egy aradi látogatást, ami a tavaszi vakáció idején mutatkozik a legalkalmasabbnak. Matekovits elintézné: egy húsvét utáni napon, a diákszállító kisbuszt az iskola bocsássa rendelkezésükre, hogy ellátogathassanak a Jelen Házba, a Kincskereső Óvodába, a Csiky Gergely Főgimnáziumba, de Arad történelmi nevezetességeivel is megismerkedhessenek. A vendéglátójuk az RMPSZ lenne, a kisbuszt Borossebesről próbálja megszerezni, csak az időpontot kell majd egyeztetniük.
Ok az álmodozásra?
E sorok írója számára nagy elégtétel, hogy az RMDSZ autójával részt vehetett az Arad megye legtávolabbi magyar közösségében zajló anyanyelvű oktatás foglalkozásán, elbeszélgethetett ottani, bizakodó magyarokkal, akiknek az idősebb tagjai nosztalgiával gondoltak vissza az évtizedekkel ezelőtt ott zajlott magyar oktatásra. Jól tudják: a mostani, rendhagyó formától nem várhatnak csodákat, de a jóvoltából újraépülhet a magyar közösségi szellem. Az meghonosodva, csodákra is képes lehet. Talán az önfeláldozó önkéntes oktató kitartó munkájával, széles körű meggyőzéssel, a hasznosságának a megnyilvánulásával, valamikor újra beindulhat egy magyar nyelvű óvodai csoport, ami akár összevont elemivé is kinőhetné magát. Igaza lehet, aki e fejtegetést álmodozásnak tekinti, de csak azon közösségeknek van esélyük a megmaradásra, amelyek mernek álmodozni is. Ebben a szellemben zajlott le az ebéd is, amit a házigazdák a vendégeik tiszteletére adtak.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
2015. január 19.
Az űrlap alja
„Az ég ha néha zizzen éngem lapozgat az isten…”
Csütörtök este Pataki István költő mutatta be köteteit Érmihályfalván, ahová, mint mondta, már az 1970–80-as évek óta ezer szállal kötődik, ugyanis itt élt hozzá közel álló költőtársa, Máté Imre (1936–1939) is, akinek haláláról december 8-án emlékeztek meg.
A mihályfalvi poéta nevét viselő városi tékában megtartott szerzői esten Szalai Ilona könyvtáros köszöntötte a Bihar községből érkező költőt, valamint az egybegyűlt irodalombarátokat. Mint mondta, ezzel a költői esttel nyílik Mihályfalván a magyar kultúra napjához fűződő eseménysorozatot. Az elkövetkezőkben Nyakó József polgármester üdvözölte a Partium- és Magyarország-szerte ismert Patakit, aki, mint mondta – majd később maga a versfaragó is megerősítette – szinte haza jár Mihályfalvára, ahol mindig szeretettel és elismeréssel fogadták.
Ezúttal öt kötetet hozott az Érmellék fővárosába, köztük az utolsót is, a Ha farkast kiáltanék címűt, amelyet Nagyváradon, a december közepén tartott szerzői esten mutattak be, és ahol Ködöböcz Gábor, az Agria című irodalmi folyóirat alapító főszerkesztője, valamint Tőkés László magyarországi fideszes parlamenti képviselő méltatta munkásságát.
A két laudációt ezúttal Felvinczi Erzsébet helybéli tanítónő elevenítette fel.
A kötetekből a szerző adott ízelítőt, amelyekben szerelmes, erotikus, szatirikus (Alsókorc, 2011) műfajú írásai mellett, anyanyelvőrző és művelő, illetve nemzetféltő költői hitvallása is előtérbe kerül.
„A Vétlen és védtelen (2009), Valami nincs (2011), Érosz egén (2012) alapján Pataki István a saját növéstervére és legjobb lehetőségeire figyelő szerző, aki tökéletesen tudatában van, hogy költőként egyetlen feladata van: konok hűséggel és művészi szabadsággal képviselni azt az élet- és értékvilágot, amely őt földajkálta és a sokra hivatottság felelősségével útjára indította. Ennek megfelelően számos művében megérintheti az olvasót a hűségben megőrzött szabadság és a szabadságban megőrzött hűség példaszerű modellje. Az emberi-művészi hitelességet, nyelvi erőt és mesterségbeli gazdagodást mutató legújabb kötete (Ha farkast kiáltanék, 2014) egy szépen ívelő pálya újabb állomásaként jelzi az utat, a klasszicizálódást is magában hordozó kiteljesedés felé” – írja róla Ködöböcz Gábor, magyarországi irodalomtörténész.
Utóbbi kötetének hátoldalán a Búcsú című vers (ne keressetek ne várjatok / nincs érkezés csak az út / az ég ha néha zizzen / éngem lapozgat az isten) soraiban fogalmazza meg önmagáról, amit szintén Ködöböcz Gábor összegez méltatásában: „(…) neki is köszönhető, hogy a majd százévnyi farkasverem-lét dacára még ma is van magyar dal Váradon. Ráadásul olyan megtartó, szabadabb lélegzetvételt segítő versekbe menekítve, melyek az érmindszenti géniusz nyomán éltetik az ezerszer áldott s használónál mindig hatalmasabb anyanyelvet. Mert a nyelv – mint a magyarság legnagyszerűbb alkotása – élet és szentség, sőt istenség”.
Sütő Éva
Reggeli Újság (Nagyvárad)
2015. január 19.
Tiltakozás a Wass Albert-megemlékezést követő eljárás miatt
Vizsgálat indult azon személyekkel kapcsolatban, akik január 8-án, Wass Albert születésének 107. évfordulóján gyertyagyújtással emlékeztek az íróra Székelyudvarhelyen, az Emlékezés parkjában felállított Wass-szobornál.
Maroknyi székely csoport gyűlt össze az Emlékezés parkjában Wass Albert születésének 107. évfordulóján, hogy gyertyát gyújtva adózzon az író emléke, irodalmi munkássága, hátrahagyott értékei előtt. A szűk körű megemlékezés nem egészen az elképzelések szerint alakult: egyrészt a jelenlévők legnagyobb meglepetésére legalább annyian voltak jelen a megfigyelők, mint maguk az emlékezők, másrészt utólagos kivizsgálás indult az ügyben.
A kivizsgálásra Marosi György székelyudvarhelyi ügyvéd – aki az egyik vizsgálat alatt álló személyt is képviseli – hívta fel a figyelmet blogbejegyzésében. „Magyarázatra szorul az, ahogy a hatóságok Wass Alberthez viszonyulnak. Ítéletében nem is úgy szerepel, mint aki háborús bűnös lenne, hanem úgy, mint aki gyilkosságra bujtott fel. Azt viszont ne is taglaljuk, hogy e per újrafelvételét – amit a fia kezdeményezett – megtagadták. Azt se említsük, hogy könyvei egyáltalán nincsenek betiltva, egy erdélyi kiadó gondozásában szabadon meg lehet vásárolni. Ezzel szemben a hatóságok magyarázata a kivizsgálásra az, hogy a 2002-es évi 31. sürgősségi kormányrendelet tiltja a béke és az emberiség ellen elkövetett bűnökért elítélt személyek kultuszának propagandaszerű terjesztését. A gyertyagyújtás pedig sohasem felel meg a béke és az emberiség ellen elkövetett bűnökért elítélt személyek kultuszának propagandaszerű terjesztésének. Tizegynéhány ember békés főhajtása aligha jelent szervezett tiltakozást, nemhogy propagandát” – magyarázta Marosi György, aki portálunknak kiemelte, román ajkú történész barátja úgy méltatta Wass Albert A funtineli boszorkány című regényét, hogy abban az erdélyi román emberek legszebb leírása található.
Ügyfelének kihallgatása ellen tiltakozott Marosi, aki arra volt kíváncsi, hogy ha Wassnál még az ítéletben sem említik az emberiség ellen elkövetett bűntettet, akkor miképp lehet felelősségre vonni valakit kultuszának terjesztéséért, csupán mert gyertyát gyújtott a szobránál. Az ügyvéd ugyanakkor arra sem kapott választ, hogy feljelentésre történik-e a kivizsgálás, vagy hivatalból, „önszorgalomból” dolgoznak a hatóságok. Úgy véli, bármi is legyen a vizsgálat mögött, nem lehet magyarázat arra, miért szolgál rá jobban a nyomozásra az udvarhelyi emlékező, mint azok a rendszeres gyertyagyújtók, akik a béke és emberiség ellen elkövetett bűnökért – mert a genocídium ennek felel meg – elítélt és kivégzett diktátor, Ceaușescu kultuszát terjesztik, rá emlékeznek gyertyagyújtással.
Marosi György ügyfelét kihallgatták, de írásban nem adott nyilatkozatot. Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője szerint csak a tények ellenőrzése miatt folytattak kivizsgálást, ugyanis a helyszínen jelen lévő közös csendőri és rendőri csoport jelentése olyan körülményeket tartalmazott, amelyek megelőző lépéseket követeltek. A szóvivő nem tartotta valószínűnek, hogy az eset bármilyen következményeket is vonjon maga után.
Jánosi András
Székelyhon.ro
2015. január 19.
Németh Géza-emlékdíjas Haáz Sándor és Dániel Kinga
A Németh Géza Egyesület szervezésében tizenötödik alkalommal adták át vasárnap délben a csíkszeredai református templomban a Németh Géza-emlékdíjat. Az elismerést idén Haáz Sándor tanár, karvezető, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia megalapítója és tanítványa, Dániel Kinga kapta.
„Évek óta szerettem volna itt látni Haáz Sándort, hiszen lenyűgöző számunkra, amit végez. És nem csak a gyermekfilharmóniára gondolok, hanem arra a hatalmas közösségi tevékenységre is, amit Szentegyházán valósít meg” – mondta a díjátadón Csikós Klára, a Németh Géza Egyesület elnöke.
A Szentegyházi Gyermekfilharmónia sokkal több kulturális jelenségnél – hangsúlyozta ünnepi beszédében Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja. Úgy véli, „mindazok, akik részesévé váltak a gyermekfilharmóniának, nemcsak a zenére és az egymásra való hangolódást tapasztalták meg, de ez a képesség az életüket, az embertársi kapcsolataikat is meghatározta, illetve meghatározza.”
Nagy Eszter, a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola magyar szakos tanárnője laudációjában rámutatott, a gyermekfilharmónia elsődleges célja a hagyományőrzés. Emellett olyan nem titkolt céljuk is van, hogy a muzsikaszó, az éneklés, a népdal erejét felhasználva közösséget teremtsenek. Haáz Sándort hiteles embernek nevezte, aki valamiféle varázslatot űz a gyermeklelkekkel. „Külön tisztelet a tanár úrnak azért, hogy zenei anyanyelvünk, tehát az anyanyelv ápolására, a legnemesebb hagyományaink őrzésére nevel, és nemcsak a gyermekközösséget, hanem annak szűkebb és tágabb környezetét is. Az ő munkája és a gyermekfilharmónia léte nyitotta rá sok ember szemét és szívét arra, hogy nemcsak ténferegnünk kell, hanem dolgunk, feladatunk van ebben a világban itt és most” – emelte ki.
Haáz Sándor Dániel Kingát a megye egyik legjobb énekeseként említette. A 17 éves szentegyházi lány a csíkszeredai Nagy István Művészeti Iskola diákja. „Másodikos korában hallottam először énekelni. Azért mondtam, hogy ő a legkedvesebb tanítványom, mert ő okozott a legtöbb lelki turbulenciát az énekeivel az elmúlt években” – mondta Haáz, aki azt is hangsúlyozta, hogy a filharmónia működését számos pedagóguskollégája is segíti.
A Németh Géza Egyesületet húsz éve alapították. A szervezet évente kiosztja – a Magyar Kultúra Napjához legközelebb eső vasárnapon – a Németh Géza-emlékdíjat, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a pedagógusok munkájára, a magyar kultúra ápolására. A díjjal olyan keresztény pedagógust és az általa javasolt tanítványát jutalmazzák, aki kiemelkedő tevékenységével hozzájárul a magyar kultúra megmaradásához. A díj pénzbeli részét idén is Sógor Csaba EP-képviselő, a díjjal járó művészeti alkotást pedig Xantus Géza csíkszeredai képzőművész ajánlotta fel.
Székelyhon.ro
2015. január 19.
Pályázatokról Alcsíkon, a Kászonokban és a Gyimesekben
Az alcsíki településekre, Kászonba és a Gyimesekbe is ellátogat a héten Tánczos Barna szenátor az általa indított informáló körút keretében. A következő napokban az új vidékfejlesztési program várható kiírásairól számol be az önkormányzatoknak, vállalkozóknak és a mezőgazdasággal foglalkozóknak.
A várható pályázati lehetőségekre való felkészülés érdekében járja be Csíkszéket Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, és az aktualitásokról tájékoztatja az érdeklődőket.
Hétfőn Csíkszentgyörgyön 9 órától a polgármesteri hivatalban került sor az önkormányzati egyeztetésre, majd 10 órától a vállalkozókat tájékoztatták. Csíkmindszenten 11 órától elsőként az önkormányzat érintettjeit, azt követően pedig a helyi vállalkozókat informálták. 13 órától már Csíkpálfalván ismertették az új kiírásokat. A tusnádi és csíkkozmási gazdafórumok a helyi kultúrotthonokban zajlanak délután hat órától, illetve fél nyolctól.
A kászoni önkormányzati és vállalkozói egyeztetés kedden 9 órától lesz a polgármesteri hivatal épületében, 10 órára pedig a gazdákat várják a helyi kultúrotthonba. Az önkormányzatra és a vállalkozókra vonatkozó információkat osztják meg a szakemberek Tusnádon fél tizenkettőkor községházán, egy órakor pedig a kozmási kultúrotthonban. Délután négy órától Gyimesfelsőlokon informálják az önkormányzati munkatársakat, a vállalkozókat és a gazdákat, helyszín ebben az esetben is a községháza lesz. Ezzel szemben Gyimesközéplokon a turisztikai és információs központba fél hatra várják a mezőgazdasággal és nem mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozókat egyaránt, illetve a polgármesteri hivatal munkatársait.
Szerda délelőtt Csíkszentsimonban és Csíkszentimrén tudhatnak meg többet az érdeklődők az önkormányzatoknak és vállalkozóknak szóló kiírásokról, előbbi esetében 10 órára, utóbbi esetében pedig fél tizenkettőre várják az érintetteket a polgármesteri hivatalokba. A csíkszentkirályi polgármesteri hivatalban fél kettőtől az intézmény alkalmazottaival, 14 órától pedig a vállalkozókkal találkozik a szenátor. 18 órakor a csíkszentgyörgyi gazdálkodóknak szolgálnak hasznos információkkal, 20 órától pedig a csíkszentsimoni gazdák tudhatnak meg többet az új kiírásokról a kultúrotthonban.
Csíkszentmártonban csütörtökön délután fél egytől kerül sor a vállalkozói fórumra és önkormányzati egyeztetésre, majd este héttől a gazdák tájékoztatására, valamennyit a Baka János Könyvtárkozpontban tartják. A csíkszentimrei gazdafórum csütörtökön délután fél hattól zajlik a mezőgazdálkodók számára a községházán.
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro
2015. január 19.
Vőfély- és Zenésztalálkozót tartanak Szatmár megyében
A Szatmár Megyei Tanács, a Szatmár Megyei Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központ, a széri „Kukurók" néptánc-csoport valamint a Szatmárnémeti MADISZ február 7-én szervezi meg Szérben a Vőfély- és Zenésztalálkozó elnevezésű rendezvényt. Egy nagyszüleink, szüleink idejében szokványos napjainkban kihalóban lévő hagyományt szeretnének újraéleszteni a szervezők.
Régi szokás vőfélyt hívni a lakodalomba. Régebben a család barátja vagy rokona vállalta ezt a megtisztelő szerepet. Sőt nem volt ritka még egy-két évtizeddel ezelőtt sem, hogy a lakodalomba nem egy, hanem több vőfélyt is meghívtak. A szervezők célja, hogy egy olyan kulturális szempontból értékes rendezvény jöjjön létre, amely azon túl, hogy a vőfélyszakma rejtelmeit mutatja be, megőrzi és tovább ápolja az utókor számára ezt a hagyományt.
„Falusi lakodalom lesz Szérben, ahol a vőfélyek és zenészek a főszereplők. A lakodalmi zenészek alatt hegedűn, klarinéton-tárogatón, tangóharmónikán együtt játszó Szatmár megyei zenészeket értünk. A megye minden részéből várjuk a vőfélyeket és zenészeket a hagyományos lakodalmas mulatságba. A vőfélyeknek és a zenészeknek jelentkezni február 1-ig kell a 0261-710810 üzenetrögzítőn (név, telefonszám esetén visszahívjuk), 0745993345 telefonszámokon vagy a madisz90@gmail.com címen" - tudta meg Ilonczai Annamáriától, az egyik fő szervezőtől a szatmar.ro
A vendégek bekapcsolódhatnak a falusi lakodalmas menetébe: lesz kikérés a vőlegényes háznál, a menyasszonyos háznál, a menyasszony kiváltása a rusnya menyasszonnyal, lakodalom, vőfélyek verselése vacsora közben és lesz természetesen menyasszonyi tánc is.
„A program során hagyományos falusi lakodalmas menüt kínálunk a résztvevőknek. A helyszín a Széri Közösségi Ház lesz. A lakodalmi vendégek belépőjének ára: 30 lej, amely tartalmazza a vacsorát. Ahhoz, hogy vendég, résztvevő lehessen valaki, a vacsoránál számoljanak vele, jelentkeznie kell a madisz90@gmail.com címen és ki kell fizetnie a vacsora díját február 1-jéig.
maszol/szatmar.ro
2015. január 20.
Meglépték: itt a horvát és a román árfolyamgát
A horvát kormány rögzíti a kuna és a svájci frank átváltási árfolyamát egy évre, hogy enyhítsen a svájci frank alapú hitelek felvevőinek terhén – jelentette be Zoran Milanovic horvát miniszterelnök hétfői rendkívüli sajtótájékoztatóján.
A kormányfő közölte, hogy 6,39 kunán rögzítik a frank árfolyamát, a különbséget pedig a pénzintézeteknek kell viselniük.
Törvényt módosítanának
A döntés életbe léptetéséhez parlamenti jóváhagyás szükséges. A kormány azt szeretné, hogy az általa előterjesztett feltételek alapján a parlament módosítsa a fogyasztói kölcsönökről szóló törvényt, megnyitva ezáltal az utat a devizahitelesek megsegítése előtt.
A horvát jegybank (HNB) adatai szerint tavaly szeptember végén a svájci frank alapú hitelek összege 23,7 milliárd kunára rúgott. Mintegy hatvanezer állampolgárnak van svájci frank alapú hitele, amelynek több mint 92 százaléka lakáshitel.
Mindenhogy segítenének
Azóta, hogy a svájci jegybank múlt héten csütörtökön váratlanul eltörölte a franknak az euróval szembeni 1,20-as árfolyamküszöbét, a frank kunához viszonyított árfolyama közel 20 százalékkal erősödött. A svájci deviza hétfőn 7,6607 kunán forgott a nemzetközi devizapiacon, így a deviza alapú hitelek összértéke kunában számolva nagyjából 4 milliárd kunával 27 milliárd kunára (több mint 1,1 ezer milliárd forintra) emelkedett. (Az MNB napi középárfolyamán 1 kuna 41,37 forintot ért hétfőn.)
A miniszterelnök bejelentése előtt a pénzügyminisztérium, a jegybank és a kereskedelmi bankok képviselői egyeztetést tartottak. A kereskedelmi bankok azzal a javaslattal érkeztek, hogy három hónapra átvállalják a frank erősödéséből származó összes terhet, és ez idő alatt keressenek tartós megoldást a devizahitelesek problémáira.
Josip Leko házelnök ugyancsak a kormányfő bejelentése előtt jelezte, hogy a kormány törvényjavaslatot terjeszt elő a devizahitelesek megsegítésére, az indítvány már pénteken napirendre kerül, azt a lehető legrövidebb időn belül megvitatják.
Jöhet a végtörlesztés is
Zoran Milanovic rendkívüli sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a következő egy év során tárgyalhatnak a svájci frank alapú hitelek kunára való konvertálásáról, amelyhez a jegybank egyetértése is szükséges.
Arra az újságírói kérdésre, tisztában van-e a miniszterelnök azzal, hogy a döntés miatt beperelhetik az országot, Milanovic azt válaszolta: „egyedül az alkotmánybírósághoz fordulhatnak panaszaikkal. A bankok számára ez nem lehetséges, én azért vagyok itt, hogy megvédjem az állampolgárokat.”
Románia is meglépi
A tavaly december 31-én érvényes árfolyamon fizethetik három hónapig törlesztőrészleteiket a Volksbank Románia frankhitelesei – közölte hétfőn a bank. A svájci frank árfolyama tavaly év végén 3,8 lej volt: a Volksbank romániai leánybankja ezen az árfolyamon számolja frankhitelesei következő három havi törlesztőrészletét. Hétfőn a svájci fizetőeszköz újabb történelmi csúcsot ért el: a román nemzeti bank 4,47 lejes árfolyamot közölt.
A román pénzügyminiszter szerint hat bank 75 ezer lakossági ügyfelét érinti a svájci frank váratlan megerősödése. A romániai pénzintézetek közül pénteken elsőként az OTP Bank reagált, amely a törlesztőrészletek kamatának 1,5 százalékkal való ideiglenes csökkentését ajánlotta fel frankhiteleseinek. Sorba álltak a receptért
Az NGM hétfői közleménye szerint a tárcát megkeresték a horvát és a lengyel pénzügy-minisztérium képviselői, hogy megismerjék a lakossági devizahitelek kivezetésére tett magyar kormányzati lépéseket. Emellett az Európai Központi Bank (EKB) is figyelemmel kíséri a magyar módszert. mno.hu / MTI
Erdély.ma
2015. január 20.
Beperelik a kormányt
Az ország öt reprezentatív szakszervezeti tömbje bepereli a kormányt a munkaügyi felügyelőségek sürgősségi kormányrendelettel való megszüntetése miatt, mivel szerintük az intézkedés alkotmányba ütközik – jelentették be tegnap a szakszervezeti vezetők.
Az Országos Szakszervezeti Tömb, az Alfa Kartell Szakszervezeti Tömb, a Romániai Demokrata Szakszervezetek Föderációja, a Testvériség – Szabad Szakszervezetek Föderációja és a Meridian Országos Szakszervezeti Tömb megbízottjai sajtótájékoztatójukon rámutattak: szolidárisan lépnek fel a munkaügyi felügyelőség megszüntetése, illetve a szociális védelmi ügynökséggel való összevonása ellen. Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb elnöke elmondta: 2014. december 29-én benyújtottak egy előzetes panaszt a kormányhoz, majd a többi négy szakszervezeti tömb is csatlakozott az akcióhoz, és január 9-én mindannyian egységesen léptek fel, azt kérve a nép ügyvédjétől, hogy óvja meg az alkotmánybíróságon a kifogásolt sürgősségi kormányrendelet 5. cikkelyét. A szakszervezeti képviselők hangsúlyozták: más szakszervezetek és területi munkaügyi felügyelőségek is értesítették a nép ügyvédjét, az azonban semmiféle intézkedést nem hozott, emiatt döntötték el, hogy beperelik a kormányt. Ugyanakkor a kérdésről tájékoztatják minden uniós ország nagykövetségét. A nép ügyvédjével folytatott január 9-ei megbeszélésen a bizalmik kifejtették, hogy a 86-os sürgősségi kormányrendelet 5. cikkelye nem indokolt, szükség van egy független, autonóm munkaügyi felügyelőségre a parlament alárendeltségében. A nép ügyvédje kijelentette, hogy az intézmény szakértői elemezni fogják a szakszervezeti tömbök vezetői által benyújtott petíciót. A kormány a múlt év végén sürgősségi rendelettel mondta ki a munkaügyi felügyelőség és az országos kifizetési és szociális ügynökség megszüntetését, illetve azt, hogy a kettő összevonásával – országos munkaügyi felügyelőség és szociális védelmi ügynökség címmel – új intézményt hoz létre, amely a munkaügyi minisztérium alárendeltségébe tartozik. A döntés nyomán az új ügynökség fennhatósága alatt minden megyében létrejön egy-egy munkaügyi és társadalmi biztonsági igazgatóság – áll a kormány új felépítéséről szóló sürgősségi rendeletben. Az ügynökséget egy államtitkár vezeti.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. január 20.
A magyar egyházak védik szimbólumainkat (Imatized Sepsiszentgyörgyön)
Három küldetést teljesít a sepsiszentgyörgyi ökumenikus imatized: üzeni, hogy az Ige az a lelki táplálék, amelyet tiszta vízként szívhatunk magunkba, és amivel mások szomjúságát táplálhatjuk; az összegyűjtött adományok jótékonysági alapítvány létrehozását szolgálják; a templomok udvarán ez alkalomból felvont székely zászlók és a több száz torokból felcsendülő himnuszok a nemzeti szimbólumainkért való kiállást jelzik.
Ma este feléhez érkezik az ökumenikus istentiszteletek sorozata Sepsiszentgyörgyön, amely a négy magyar történelmi egyház összefogásával jön létre minden év kezdetén. Korábbi esztendőktől eltérően az imaestek nem érnek véget az igehirdetéssel, a több száz lelkes közösség még rövid ideig együtt marad a templom udvarán, ahol felhúzzák a székely zászlót, és helyenként a gyülekezet zászlaját, majd együtt éneklik el a magyar és a székely himnuszt (kivétel az állomás negyedi Szent Benedek katolikus templom, ahol a gyülekezet román anyanyelvű hívei románul hallgathatnak misét). A székely zászló mellé méltósággal felvonuló százak, lelkészeikkel az élen, ekképpen fejezik ki kiállásukat nemzeti szimbólumaink és himnuszaink védelmében, majd az Ige üzenetével csendesen térnek haza. Az imatized estéin egy alapítvány létrehozására gyűjtenek, a leendő civil szervezetet az egyházak a helyi önkormányzattal közösen kezdeményezik a gyermekvállalás segítésére.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. január 20.
Az öt szakszervezeti tömb bepereli a kormányt
Az ország öt reprezentatív szakszervezeti tömbje vezetői tegnap bejelentették: beperelik a kormányt a Munkaügyi Felügyelőségnek a 86/2014-es sürgősségi kormányrendelettel való megszüntetése miatt, mivel szerintük az intézkedés alkotmányba ütközik.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS), az Alfa Kartell Szakszervezeti Tömb, a Romániai Demokrata Szakszervezetek Föderációja, a Frăţia – Romániai Szabad Szakszervezetek Föderációja és a Meridian Országos Szakszervezeti Tömb a tegnap tartott sajtótájékoztatón rámutattak, szolidárisan lépnek fel a Munkaügyi Felügyelőség megszüntetése és az Országos Munkaügyi Felügyelőség és Szociális Védelem Ügynökségének létrehozása ellen.
Dumitru Costin, a BNS elnöke hangsúlyozta, hogy 2014. december 29-én benyújtottak egy előzetes panaszt a kormányhoz, majd a többi négy szakszervezeti tömb is csatlakozott az akcióhoz, és 2015. január 9-én egységesen léptek fel, kérve a Nép Ügyvédjétől: óvja meg az Alkotmánybíróságon a 86-os kormányrendeletet.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)
2015. január 20.
Többnyelvűségért folytatott harc: kényes politikai kötéltánc
Horváth Anna: idén is prioritás az anyanyelvű közoktatás
A választások miatt bekövetkezett politikai változások, valamint a helyi önkormányzati képviselők, polgármesterek és tanácselnökök politikai migrációját lehetővé tevő jogszabály országszerte óhatatlanul nehezítette, rapszodikussá tette az önkormányzati munkát. Helyi szinten a magyar közösség jogaiért, követeléseiért folytatott, sok esetben szélmalomharcnak tűnő politikai kötéltánc néhányszor kilátástalannak tűnt, Horváth Anna RMDSZ-es kolozsvári alpolgármester mégis konkrét eredményekről is be tudott számolni a lapunknak adott évértékelő interjúban, amelyen azt is elmondta, milyen gondokkal fordulnak hozzá a kolozsvári magyarok. A tisztségviselő előrevetítette az idei prioritásokat is: a többnyelvűség minden szinten és eszközzel történő megjelenítése a Kolozsvár Európa Fővárosa projekt keretében, az anyanyelvű közoktatás biztosítása és bővítése, valamint a civil szervezeteknek nyújtott támogatás növelése.
A Kolozsvár alpolgármesterével egyeztetett, a 2014-es évértékelő és az idei esztendő prioritásait előrevetítő interjú helyszínéhez gyalogolva arra gondoltam, a szokásos kérdések mellett arról is faggatom majd Horváth Annát, hogy szerinte a városháza alkalmazottai titokban miért nevezték el Anakondának.
Miután azonban Horváth Anna a belső városházi megbeszélések során használt homokórát elém tette ugyan, de nem fordította meg – jelezve ezáltal, hogy a régióbeli magyar közösség napilapjának szánt idő hosszabb lehet a szokásosnál –, a felvetéstől mégis eltekintettem. Hiszen tudvalevő az ok: a feladatok elvégzését következetesen, kitartóan, mi több, sokszor makacsul és konokul nyomon követő, számon kérő hozzáállása miatt nevezték el a sokak számára félelmetes gerincesről. Ahogy egy városházi alkalmazott korábban mondta: akárcsak az anakonda, Horváth Anna is elszántsággal, türelemmel megcélozza a tennivalót, kiosztja a feladatot, s ha feltétlenül szükséges, akkor „erőből” kipréseli a munkatársakból az eredményt.
Szabadság (Kolozsvár)
2015. január 20.
Erdélyi gondolatok az Erdélyi Tollban
Húszéves évfordulóját ünnepelte 2014-ben a Beke Sándor alapította és vezette székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Lap- és Könyvkiadó, s születésének ötödik évét a vállalkozás legfiatalabbja, az Erdélyi toll irodalmi, művelődési folyóirat. A kerek évforduló kapcsán a kiadvány főszerkesztője az erdélyi magyar irodalommal és sajtóval kapcsolatos körkérdésekkel fordult munkatársaihoz, olvasóihoz. Az alábbiakban a negyedévente megjelenő folyóirat legutóbbi számaiban közölt válaszokból válogattam néhány, az erdélyi és összmagyar kultúra lényeges aspektusaira rávilágító gondolatot.
Az 1989 után létrejött és életben maradt, vagy az újonnan, a harmadik évezred peremén Erdélyben született új irodalmi és művelődési sajtótermékekkel kapcsolatban a jeles irodalomtörténész, Pomogáts Béla úgy véli, az erdélyi magyar sajtó és könyvkiadás „csak a két világháború közötti időszakban volt olyan gazdag, mint az 1989 után beköszöntő több mint két évtizedben. Erre utal az is, hogy Magyarországon, illetve a többi magyarok által lakott területen megélénkült az érdeklődés az erdélyi magyar sajtó és könyvkiadás iránt. (…) Nagyon sok közületi és magánkönyvtárban találkozom erdélyi irodalmi művekkel, közöttük az Erdélyi Gondolat által közreadott könyvekkel és a kiadó által gondozott folyóiratokkal. Mindez azt jelenti, hogy az a tágasabb keret, amelyben a magyar szellemi élet kibontakozik, ma már nagyrészt független a politikai határoktól, és legalább a kultúra világában helyre tudott állni az a közös értékrend és gondolkodás, amelyre a nemzeti irodalom egységét tekintve mindig is szükség volt, és amely a két világháború közötti időszakban természetes módon létrejött.”
N. J.
Szabadság (Kolozsvár)
2015. január 20.
Hátrálnunk már nincs hová
Politikai, sőt, sajtógyakorlat is témától elrugaszkodva, teljesen más területre, és így, más megnevezésekkel élve-védett pályára engedni a soron levő kényes témát. Minálunk a korrupció, az erkölcsi tartás – közelebbről: sikkasztás, lopás, lekenyerezés, zsarolás, megfenyegetés stb. – egyáltalán nem tartoznak a fényüket és erejüket vesztett fogalmak tárába, sőt, hatalmas forgalmuk van a politikai, szervezeti és szervezési, gazdasági életben, a közéletben.
Nem véletlenül alakultak korrupciót vizsgáló bizottságok kormányszinten. Hogy milyen haszonnal, arról csak jelzések igenelnek, ugyanis a fent emlegetett fogalmak jelzős szószerkezetekben annyira gyakoriak, hogy nem riad föl az olvasó, a hallgató azok hallatán, olvastán. Pontosabban: tele van a hócipőnk, és tele a börtönök az „esetek” szereplőivel, egész magasról le a romavilágig.
Közelebbről: Sepsiszentgyörgyön, az adóhivatal első emeletén ma is ott a figyelmeztető tábla – talán transilvanicum a maga nemében –, azon írva románul, hogy kis figyelmességeket nem fogadunk el. Ám nekünk, elnyomottaknak és összetörteknek mindig is le kell ütnünk egy-egy karót, cöveket, jelezve, hogy eddig, s ne tovább. Azaz – és EZ a fontosabb – ennyit veszítettünk, tovább nem hátrálhatunk sem Királykőig, sem Istenszékéig, az Atlanti-óceánig különösen nem. És nem ajánlatos számunkra a pártjaink, szövetségeink hátrálása sem!
Itt keresem a tanulságokat, nem lehet senki számára nehéz. Merthogy tele a sajtó ma is. Tele ígérgetéssel az üres, szakadt tarisznyánk, és ezekben a tarisznyákban ott huhognak éjjelente az erkölcsi, ha így jobb: etikai bizottságok sorsának alakulása. Nem lesz itt semmiféle megújulás kies hazánkban, amíg elfogadott tény a gazemberség, lealjasodás.
Azt is meg kellett szoknunk, hogy jöhetnek-mehetnek itt román kormányok, látványként néha megspékelve egy-egy magyar (származású) miniszterkével, államtitkárkával, főtanácsossal, vizet amott Bukarestben nem zavarnak, tehát lehet halászni nyugton tisztában vagy zavarosban egyaránt, mert ha nem csurran, hát azért még cseppen. A közösből, nyilván.
Egyáltalán föl merem-e tenni a kérdést szemtől szemben, érdeklődvén őszintén még akkor is, ha nincs kinek a szemébe néznem a sok lehajtott fejű vezér között: a mi magyari pártvezéreink hogyan néznek szembe önmagukkal, szembe a napnyugtával, napkeltével? És itt bukkanunk, bukkanok föl ismét az erkölcsi mérce, a tisztesség törvényszerű igényére, annak kötelező voltára; azok meglétére vagy hiányára.
Akkor és mindig ott, amikor egy-egy közösség nevével, nevében házalnak, röpcéznek, röpdösnek bárcákkal. Mert ha a porlasztó nem porlaszt, az akkumulátorban semmi erő, a kormánykerék ott maradt egy kocsmában – hát akkor nem indul a masina!
Akinek nincs hitele, az nem fogyaszthat tisztességes kocsmában. Akinek nincs immár becsülete, az ne döngesse kehes, csikasz mellét az előtt a nép előtt, amelyet átvert! Mert lehet le- és felmondani, viszont kötelező lenne igazat vallani végre, vesztesként vagy győztesként.
Rettenetes nézni itthonról és itthon is mindazt, ami állítólag érettünk és a mi beleegyezésünkkel történt. De mi történik holnap, és mi történik a megbízó közösség holnapjával, jövendőjével? Az egykori, nagyszerű román író, Caragiale (1852–1912) tollára való ez az egész ciganiáda, mely együvé gúzsol itt, és úgy uszít egymásra magyart, románt, lipovánt, lézengő szászt, svábot, zsidót, hátborzongató mennyiségű cigányt.
A magunk portáján s az előtt sepregetek. Miféle magyarság s miféle párt az, amelyet mulasztásai tettek és tesznek hírhedtté? Olyan sajthoz hasonlatos, amelyet csak a lyukak tartanak össze. Lásd a székely mondást: „Edd meg, kicsi fiam, a franzellából a likakot es, mert az es az apád pénze!”
Ötven esztendeje írok közlési igénnyel. A fölpanaszolhatás igényével. Onnan és azóta egységes népközösségben gondolkodom. Mert már 1964-ben is az volt, az lett volna a legfontosabb, hát ahogy lehetett, mondottam a magam népének dolgait. Elképedve, de reményeimet nem veszítve kell ma is megállapítanom, hogyha egy csepp, egy csipetnyi lehetőséget (nem szabadságot írtam!) kapunk, rögvest egymás ellen fordulunk, megélhetési politikusokként. Ahogy az illik, imponál, és hát – kifizetődő.
Kérem az Olvasót, zárhassam a magam verssoraival (1995, Budapest) ezt a keserves írást:
Szavakat szórtam szerteszét,/ disznók elé a gyöngyöket.
Czegő Zoltán
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2015. január 20.
Túlszabályozott tanügy
A diákok és szüleik fellebbezhetnek az elemi, általános és középiskolában kapott jegyek ellen – többek között ezt tartalmazza az oktatási minisztérium által kiadott, már a Hivatalos Közlönyben is megjelent új tanügyi szabályzat, amely megtiltja a tanulók tiltakozáson való részvételét, és feltételekhez köti a civil szervezetek alapítását.
Noha a szülők és a diákok a szabályzat több pontját kifogásolják, az oktatási szakemberek szerint szükség volt egy egységes, az ország mind a 8500 tanintézetére érvényes rendszabály kidolgozására.
Király András oktatási államtitkár lapunknak kifejtette: az új szabályzat tulajdonképpen csak iránymutató, amelynek alapján az iskoláknak február közepéig kell kidolgozniuk saját belső működési előírásaikat. „Ezt a mankót minden iskola a maga arculatára formálja. Egy kis iskolában például nem kell ennyi szakbizottságot létrehozni, ennyi tevékenységi területet lefedni, de a dokumentum mindenképpen támaszt jelent, ha eddig értelmezési problémák adódtak a tanügyi törvény kapcsán” – magyarázta az RMDSZ-es politikus.
Király ugyanakkor úgy véli: a közel 180 paragrafus egy része fölösleges, ismétli a tanügyi törvény cikkelyeit, valószínűleg ezért tűnik sokaknak túlszabályozottnak. Szerinte nem kellett volna a szabályzatba is beleírni például, hogy mit jelent a közoktatás, vagy mit takar a tanügyi rendszerben a jogi személy, de azt hasznosnak tartja, hogy világosan megfogalmazták: mi tartozik a vezetőtanács hatáskörébe, melyek a diákok, a pedagógusok és a szülők jogai és kötelezettségei. „Egy jó iskola szervezettségéről ismert, egy rosszul szervezett iskola pedig soha nem teljesít megfelelően” – összegzett Király András.
„Pedagóguspróbáló” előírások
Azzal kapcsolatban, hogy sokak szerint a diákok jogait sérti, hogy például tanítási idő alatt nem lehet tüntetni az iskola területén, vagy a tanintézet vezetőségének jóvá kell hagynia a tanulók által alapított civil szervezeteket, az államtitkár úgy vélekedett: a diákoknak nemcsak jogaik, hanem kötelezettségeik is vannak. „Ilyen megközelítésben az is sértheti a személyiségi jogaikat, hogy kötelező az órák látogatása” – fogalmazott a szakpolitikus.
Király szerint a problémáknak megfelelő és időben történő kommunikációval lehet elejét venni: ha a pedagógus, a diák és a szülő hatékony párbeszédet folytat, nem kerül sor iskolai tüntetésekre, és civil szervezet létrehozását sem akadályozzák meg. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a szabályzatban „pedagóguspróbáló” előírások is szerepelnek: ilyen például az osztályzatok ellen beadható fellebbezés vagy a diákokkal és szülőkkel szervezendő kötelező konzultáció.
Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke is úgy véli: szabályzatra mindenképpen szükség van. Rámutatott: a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (Makosz) képviselői azzal keresték meg őket, hogy kifogásolják a tüntetések szervezésére és a civil szervezetek alapítására vonatkozó elírásokat.
„Amennyiben ezek a cikkelyek valóban sértették volna a diákok személyes vagy alkotmányos jogait, mindenképpen támogatjuk a tiltakozásukat, de a Hivatalos Közlönyben megjelent szöveg alapos áttanulmányozása során kiderült, hogy ezek a feltételek nem olyan szigorúak. Civil szervezetet például abban az esetben nem lehet létrehozni, ha az sérti az iskola belső rendszabályzatát, vagy ellentmond a most megjelent módszertannak” – magyarázta a Krónikának az RMPSZ elnöke.
Burus-Siklódi Botond ugyanakkor reméli, hogy a magyar tannyelvű iskolákban nem lesznek visszaélések, az igazgatók, a tanárok nem élnek a megszorításokkal, de ezekben a kérdésekben egyébként sem egyedül az igazgatók döntenek, hanem a vezetőtanács, amelyben a diákok is képviseltetik magukat. A Makosz egyébként nyilvános közleményben is jelezte, hogy meglátásuk szerint a szabályzat nemcsak a diákjogokat, hanem az emberi jogokat is sérti, a szabad véleménynyilvánítási jog érvényesítésének megtagadásával.
Az iskoláknak házirendet kell kidolgozniuk
Az iskolák még ezen a héten megkapják a minisztérium új szabályzatát, a megyei tanfelügyelőségek ugyanis minden tanintézetnek küldenek egy-egy példányt a Hivatalos Közlöny vonatkozó kiadványából. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő lapunknak kifejtette: közel egy hónap áll az iskolavezetők rendelkezésére, hogy áttanulmányozzák és gyűléseken megtárgyalják a dokumentumot, majd kialakítsák saját házirendjüket.
Az intézményvezető úgy véli: mint minden szabályzat, „ez sem tökéletes”, egyes cikkelyeket „alaposabban átgondolhattak volna”, de olyan előírások is bekerültek a dokumentumba, amelyek a korábbi szabályzat hibáit korrigálják hatékonyan. „Pró és kontra vélemények lehetnek, a diákok amúgy is szívesen tiltakoznak minden szabályzat ellen, de az előíráscsomagot miniszteri rendelettel elfogadták, megjelent a Hivatalos Közlönyben, tehát alkalmazni kell. Más kérdés, hogy utólag hányszor fogják majd módosítani, ahogy a tanügyi törvényt is” – fogalmazott Keresztély Irma.
Nem hoz jelentős változást az új szabályzat a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban – jelentette ki Bálint István igazgató, akinek elmondása szerint eddig is megbeszélték, ha egy diák szerint jogtalanul-e kapott alacsony osztályzatot. „Amíg nem tisztázódtak az ilyen ügyek, sosem került be a jegy a naplóba. A rendelet legfeljebb az eljárás adminisztrációs részét bonyolítja” – fogalmazott az intézményvezető.
Ellenkeznek a szülők
A szülők és a diákok már nem ennyire elnézőek az új szabályzattal kapcsolatban: a Háromszéken élő, kétgyermekes szülő, Orsolya például úgy véli, az együttműködésnek a felek jóindulata és bizalma alapján kellene létrejönnie, nem kényszerből és szigorú szabályok alapján.
„Ha bürokratikus úton történő fellebbezések, kérések, beadványok alapján kell megtudnom, hogy miért kapott a gyerekem rossz jegyet, vagy melyek a hiányosságai, annak már nem sok értelme van. Egyrészt kevés szülőnek van erre ideje, másrészt a többség attól tart, hogy ez a gyermekét érinti negatívan” – magyarázta az édesanya.
Orsolya szerint sokkal egyszerűbb, ha a tanárok hazaküldik a dolgozatot, és abból egyértelműen kiderül a pontozási rendszer, vagy a szülőértekezleten beszélik meg a felmerülő gondokat. Hozzátette: a szülők eddig is kérhették és átnézhették a dolgozatokat, tapasztalatai szerint pedig a diákok rendszerint a megérdemelt jegyeket kapják.
Egy szatmárnémeti édesapa egyenesen hajmeresztőnek nevezte azt az előírást, miszerint a szülők és a diákok fellebbezhetnek, amenynyiben nem elégedettek az osztályzattal. Lapunknak ugyanakkor azt is kifejtette: szerinte kimondottan hasznos volna, ha az iskolákban ismét engedélyeznék a testi fenyítést. „Amikor én gyerek voltam, gyakran osztottak pofont a tanárok, és nem haltunk bele, sőt egyes pedagógusokra hálával gondolok vissza azért, mert megtanították nekem, mi a fegyelem” – fogalmazott.
A visszaélésektől tart a vásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium egy tizenkettedik osztályos diákja, aki szerint mindaddig, „amíg a napló és az írószer a tanár kezében van, a diák vagy a szülő keresheti az igazát, úgy sem találja meg”.
„A dolgozatok újraértékelését szintén tanárok végzik, akik inkább tévedő kollégájukat fogják védelmezni, mintsem az igazságtalanul lepontozott diákot. Másrészt az érintett pedagógus bármikor bosszút állhat a tanulón, aki a következő jegyét is tőle kapja” – fogalmazott a diáklány. A Bolyai végzőse az érem másik oldalára is felhívta a figyelmet: meglátása szerint korrupcióhoz is vezethet az intézkedés, ugyanis lesznek olyan szülők, akik visszaélnek a lehetőséggel, és a jobb osztályzás kicsikarása érdekében megpróbálják lekenyerezni a tanárt.
Kötelezettségeket ró mindenkire a szaktárca
A minisztériumi szabályzat szerint a diák vagy a szülő részéről érkező fellebbezés benyújtása után öt nap áll a pedagógus rendelkezésére, hogy megindokolja az általa adott osztályzatot. Amennyiben a fellebbező fél nem elégedett a magyarázattal, írásban kérheti az iskolaigazgatótól az írásbeli vizsga újrajavítását, amit két másik szaktanárnak kell elvégeznie.
A tanintézeteknek azt is tiltja az új szabályzat, hogy nyilvánosságra hozza a diákok személyes adatait, illetve iskolai eredményeit. A tanulók nem szervezhetnek, illetve nem vehetnek részt olyan tüntetésen, megmozduláson, amely „befolyásolja az iskolai tevékenységet”, így például nem zárhatják le a folyosókat. Nem viselkedhetnek sértően, megfélemlítően, diszkriminatív módon sem társaikkal, sem a tanintézet alkalmazottaival, ugyanakkor a pedagógusoknak is tilos úgy megnyilvánulniuk – mind szóban, mind tettlegesen –, hogy az sértő legyen a tanulók számára.
A szülőknek kötelességük legalább havonta egyszer személyesen felvenni a kapcsolatot a tanítóval vagy az osztályfőnökkel, hogy tisztában legyenek gyermekük iskolai fejlődésével. A személyes találkozó idejét írásban is rögzíteni kell. Az elemi osztályosok szüleinek minden reggel az iskola bejáratáig kell kísérniük gyermeküket, amennyiben ez nem lehetséges, meg kell bízniuk ezzel valaki mást.
A szabályzat szerint minden iskolában létre kell hozni az erőszak megelőzéséért felelős bizottságot, az egyes tanintézetek diákjainak pedig megkülönböztető jelet – például kitűzőt, kendőt vagy egyenruhát – kell viselniük, hogy adott esetben a hatóságok azonosítani tudják, hogy melyik intézményhez tartoznak.
Krónika (Kolozsvár)
2015. január 20.
Borboly: a csíki reptérnek van létjogosultsága
Az elmúlt napokban nagy sajtóvisszhangot kapott repülőtér-fejlesztés kapcsán tartotta fontosnak tisztázni a csicsói mezőgazdasági repülőtér jövőjével kapcsolatos terveket Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök kedden. Szerinte kalákában ezt is meg lehet valósítani.
„Egy már működő repülőtér továbbfejlesztéséről van szó” – jelentette ki Borboly Csaba, aki szerint az elmúlt napokban a „lovakat megkerülte a szekér”, és a csicsói repülőtérrel kapcsolatban több hír is szárnyra kelt. A tanácselnök nem mondta ugyan ki, de a körülményes felvezetése mögött tulajdonképpen az állt, hogy múlt héten a magyarországi Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke, Szász Jenő egy sajtótájékoztatón bejelentette: elkészült a Cekend-tetőre tervezett légikikötő látványterve, illetve megvalósíthatósági tanulmánya. Így egyik napról a másikra már két Hargita megyei reptérterv is „forgalomba került”, jelentősen felkeltve a közélet érdeklődését, esetenként ellenérzését.
Borboly repülőtér-fejlesztési koncepcióval támasztotta alá a Csíkszereda szomszédságában lévő létesítmény fejlesztésének fontosságát. A tanulmányból kiderült, hogy Hargita megye mindhárom régiójában létre lehetne hozni ugyan egy-egy repteret, egy regionális jellegű, menetrend szerinti járatok indítására és fogadására alkalmas repülőtérnek viszont Csíkban lenne helye és létjogosultsága. A gyergyói (Szárhegy) és az udvarhelyi (Cekend-tető) térségben sportrepterekre lenne szükség – vonja le a következtetést a fejlesztési koncepció.
A csicsói – hivatalos nevén Hargita Airport – létesítmény fejlesztéséhez a következőkre lenne szükség: a kifutópálya leaszfaltozása 24 méter szélességben és 1200 méter hosszúságban; egy kisméretű utasterminál építése; egy NDB-rendszer kiépítése (amely segítségével a repülőteret akár köd esetén is meg lehet közelíteni); a reptér közművesítése; a fénytechnika beszerelése.
Kérdésünkre, hogy miből lehetne megépíteni mindezt, a tanácselnök a következőt válaszolta: „vidékfejlesztési alapra Csicsó tud pályázni, akárcsak Csíkszereda a regionális operatív programra, a megyei tanácsnak pedig megvannak a saját pályázási lehetőségei. Csicsó megépíthetné az európai besorolású útról a reptérre vezető bekötőutat. Az aszfaltburkolat tulajdonképpen kilenc kilométernyi megyei út leaszfaltozásának felel meg, legrosszabb esetben kilenc kilométer megyei út költségével számolunk. Továbbá keressük az együttműködést a közbirtokosságokkal, magánerdészetekkel. Azt tudom mondani, hogy ha akarjuk, szinte uniós pénz nélkül is meg lehet építeni. A szükséges összeg nem több, mint egy nagyobb közbirtokosság éves legelőtámogatása. Ha akarjuk, akár kalákában is meg tudjuk csinálni”.
dén két fő célt tűztek ki: a megvalósíthatósági tanulmány elkészítését, illetve egy cég létrehozását a reptér működtetésére.
A bemutatott fejlesztési koncepció szerint ATR típusú gépek szállhatnának le és fel, olyanok, amelyek jelenleg is repülnek a romániai városok között. Basler Turbo 67 típusú gépeket is említenek, mivel ezek már füves pályára is le tudnak szállni. Az említett gépek harminc-ötven személyt tudnak szállítani, és egy-két óra közelségbe hoznák a román és a magyar fővárost.
Kozán István |
Székelyhon.ro
2015. január 20.
Kanadában dalolt Benedekffy Katalin
Európa számos országában és néhány egzotikus ország után nemrég Kanadában is bemutatkozhatott a nagygalambfalvi származású opera- és operetténekes, Benedekffy Katalin: a nagyérdemű a Salute to Vienna című produkcióban hallhatta hangját, előbb Torontóban, majd Hamiltonban. Az énekesnek csak néhány napja volt felkészülni a több ezer néző előtt zajló rangos előadásra.
Operettrészletekkel lépett színpadra a torontói Roy Thompson Hall, illetve a Hamilton Place Theatre közönsége előtt a nagygalambfalvi származású, Budapesten élő Benedekffy Katalin a hónap elején: az immár húsz éve létrehozott Salute to Vienna elnevezésű, a bécsi újévi koncertek hangulatát idéző nemzetközi produkciót csak ezen a két helyszínen több ezren tekintették meg. Az udvarhelyszéki opera- és operetténekes rendszeresen szerepel budapesti, debreceni és kolozsvári zenés darabokban, de számos európai országban, továbbá Izraelben, Japánban és a Kanári-szigeteken is fellépett már – nem állnak tőle távol a népzenei, illetve a nem hagyományos, több műfajt ötvöző produkciók sem.
Mint Benedekffy Katalin a koncertek után kifejtette, ez volt az első olyan alkalom, amikor egy kész nemzetközi műsorba kellett belépnie. A több énekes, tánckar és egy hetvenfős zenekar közreműködésével létrehozott Salute to Viennába a szervező, a Kanadában élő nemzetközi impresszárió, Glatz Attila hívta meg, aki úgy fest, a továbbiakban is számítana rá az előadásokon. A fellépések előtt az énekesnek nem volt ideje izgulni: mindössze két napja volt felkészülni, ám mint fogalmazott, a szakértelemmel összeállított műsorban, a kitűnő partnerekkel szinte lehetetlen volt hibázni. Több közkedvelt operettből – a Denevérből, a Csárdáskirálynőből és a Marica grófnőből – adott elő részleteket, a többezres közönség látványa pedig csak fokozta eufóriáját: meghatódva gondolt arra, dalaival milyen messzire eljutott székelyföldi szülőfalujából.
Hazatérése óta már több magyarországi fellépése is volt, további szerepekre kapott felkérést a Kolozsvári Magyar Operától, s már tudni, hogy nyáron újra részt vesz a székesfehérvári koronázási szertartásjátékban, amely az államalapítás történetének zenés bemutatása. Amennyiben ezután is meghívnák a nemzetközi Salute to Viennába, az Egyesült Államokban is alkalma nyílna a bemutatkozásra – egyik legnagyobb álma azonban, hogy a csíksomlyói búcsún elénekelhesse a Csíksomlyói Mária-siralmat.
Bálint Kinga Katalin
Székelyhon.ro
2015. január 20.
Angol és orosz nyelvű könyvben népszerűsítik a székely mofettákat
Megjelent az első olyan jelentős külföldi kiadvány, amely többek között Háromszék gyógyhatású vizeivel, mofettáival is foglalkozik.
Sophie Benge Healing Sources: Spas and Wellbeing from the Baltic to the Black Sea (szabad fordításban Gyógyító források: gyógyfürdők és jólét a Balti-tengertől a Fekete-tengerig) című könyvét a Prestel kiadóház adta ki angol és orosz nyelven.
A kiadó jelen van az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Németországban és Oroszországban, termékei bekerülnek a legnagyobb internetes terjesztő hálózatokba. A könyv 12 közép- és kelet-európai ország természetes gyógymódjait ismerteti, és külön fejezetet szentel a székely borvizeknek és mofettáknak. A kiadvány szerkesztése áttekinthető, fotóanyaga élményszerű, kitér olyan apróságnak tűnő részletekre is, mint a székelypetőfalvi borvízzel öntözött zöldhagyma.
Sophie Benge 2013 nyarán producerével és két fotóssal több napot töltött Háromszéken. Azzal ellentétben, amire a helybéliek számítottak, a csapat elsősorban a kevésbé kiépített borvízforrásokat, természetközeli állapotukban megmaradt feredőket találta érdekesnek.
Sophie Benge korábban lapunknak elmondta, a térség egyik legfontosabb vonzerejének a vidéki élet állandósságát látja, ő „a zsúfolt Londonban” él, és teljesen lenyűgözte a falusi élet egyszerű rituáléja, amely Európának ebben a részében változatlan maradt. Ittjártakor felmerült, hogy a tengerpartra is ellátogat, és az ott alkalmazott iszapkúrákról is ír, ám végül úgy döntött, a mofetták annyira egyedülálló természeti adottságok, hogy ezeknek szentel nagyobb teret a könyvében.
Albert Zoltán idegenforgalmi menedzser, aki Háromszékre irányította a szerzők figyelmét, úgy jellemezte a könyvet: ez nem útikalauz, hanem úti beszámoló, és ez teszi az egészet személyessé, megbízhatóvá, izgalmassá.
A kiadvány megérteti az olvasóval az anyatermészet holisztikus erejét és rámutat, hogy Háromszéken nemcsak a „kilúgozott” erőforrásokkal találkozik az ember, hanem „a gyógyítást belengi a vajákosok misztikuma”. A könyv megvásárlásához a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület nyújt segítséget.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro
2015. január 20.
Szpecsialisták
Erre a szóra a legnépszerűbb internetes keresőprogram egyetlen találatot ad ki. Egy bizonyos témához hozzászóló egyén írta ezt le valamikor, akinek az elektronikus postacíme „.ro”-ban végződik. Vagyis egyértelmű, hogy egy olyan mitikus-mioritikus tájról, övezetből származik, amelyben a kultúrák és identitások sokszínűségének köszönhetően egy sajátos nyelvezet, tájnyelv is létrejött. Tegyük gyorsan hozzá, ez a nyelv és ez a kifejezés számunkra egyáltalán nem ismeretlen, kitűnően értjük, még akkor is, ha ez a nyelv a mindennapokat átszövő világhálón gyakorlatilag ismeretlen, írott formájában ezek szerint nem létezik.
Pedig ez nem így van. A világ közvéleménye által méltatlanul mellőzött nyelven, mondjuk, nyelvjárásban írt szövegből a világhálótól eltérően Csíkszeredában akár több tíz vagy éppen száz találatra bukkanhattunk az elmúlt napokban. Igaz, ehhez nem kellett internet, keresőprogram vagy éppen számítógép, elég volt a tömbházak lépcsőházaiban megtekinteni a kiragasztott hirdetéseket, amelyek arra figyelmeztettek többek között, hogy szpecsialisták jönnek. Természetesen nem nyelvtudományi értekezletről volt szó, hanem valami teljesen másról, és a szpecsialisták árfolyama is megjelent. De a nyelvújító nem csak erre, hanem az egyszerűsítésre is gondolt, mert néhány szó esetében a szinte mindig találgatásra, gondolkodásra okot adó ly–j betűhasználat kérdését úgy oldotta meg, hogy csak az utóbbit használta. De a számítógépen szerkesztett szöveg azért, és ezt jó tudni, érthető volt, tehát a nyelvújítás kezdeti lépéseinél tartunk.
Nem tudom eldönteni, hogy mi lenne jobb. Örüljünk annak, hogy megelőztük az internetet, bizonyítsuk, hogy a világhálón kívül is van élet, nyelvújítás. Vagy inkább hallgassunk. Elvégre lehet, hogy nem értünk hozzá.
Kovács Attila |
Székelyhon.ro
2015. január 20.
Ötvenhatezer magyarhoz jut el a Zöld Okos füzet
Kiadta a kolozsvári magyar vállalkozók részletes elérhetőségeit tartalmazó, Zöld Okos című, füzetét az Igen, tessék! mozgalom.
Mint azt a kedd délelőtti ismertetőn Talpas Botond, a mozgalom elnöke elmondta, korábban térkép kiadásával próbálták tájékoztatni a kolozsvári lakosságot arról, hogy hol találnak olyan vállalkozókat, akik az anyanyelvükön is kiszolgálják őket, de ez idővel szűkös megoldásnak bizonyult a csatlakozó cégek megnövekedett száma miatt. Nyilvánvaló volt így, hogy rövid időn belül új formát kell adniuk az ismertetőnek.
"Azt szerettük volna, ha egy az újságunktól függetlenül megjelenített anyaggal jelentkezünk, amelyben meg lehet találni a partnereinket" - fogalmazott Tapas. Mint mondta, odafigyeltek arra is, hogy minél hasznosabb és gyakorlatiasabb "családtagja" legyen a füzet a háztartásoknak.
A kiadványt két hónapon át szerkesztették, számos új partner került be, és 53 kategóriát, valamint 384 egységet lehet megtalálni benne, többek között szászfenesi, kisbácsi szolgáltatókat is. A vendéglátóipari egységek kategóriája bizonyult a legszínesebb kategóriának, emellett egyre több egészségügyi szolgáltatás és orvos elérhetőségét tudtak egybegyűjteni az utóbbi időben. Talpas szerint ezen a területen azonban szükség van még bővítésre.
A mozgalomnak 145 olyan partnere volt, aki hozzájárult a 21 ezer példányban megjelent füzet létrejöttéhez. Ekkora példányszámban 56 ezer magyarhoz jut el a Zöld okos, a Kolozsváron élő magyarok - akik közé az egyetemistákat is beszámolták - 75-80 százalékához, hangzott el. Aki nem jut hozzá a kiadványhoz, az Igen, tessék! mozgalom Petőfi/Avram Iancu utca 21. szám alatti irodájában igényelhet, délután hat óráig.
A mozgalom idén a fiatalok irányába szeretne nyitni, az online platformot és mobiltelefonos applikációt is elérhetővé teszik.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro
2015. január 20.
Székely gazdálkodás régen és most: könyvbemutató Udvarhelyen
A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont a Magyar Kultúra Napja tiszteletére szervezett székelyudvarhelyi rendezvénysorozaton 2015. január 22-én, csütörtökön 16 órakor a székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében bemutatja a Székely gazdálkodás régen és most című tanulmánykötetet. A kiadványt Sándor-Zsigmond Ibolya szerkesztő és id. Szávai Márton szerző mutatják be. Házigazda: P. Buzogány Árpád.
A kiadvány, amely ez alkalommal megvásárolható a helyszínen, a IV. Énlaka-konferencián elhangzott tanulmányokat tartalmazza. A kötetbemutató szervezői: Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, valamint a székelyudvarhelyi Művelődési Ház.
maszol.ro
2015. január 20.
Kötő Józsefről mint volt oktatási alelnökről
Nagyon kevesen vannak olyanok, akik pátosszal, szónoki lendülettel, színesen érvelve is velősen, tartalmasan tudnak megszólalni. Kötő József tudott, így beszélt, így is írt, ezért reméljük, hosszú ideig meg is maradnak szavai.
Kötő József oktatási államtitkárként, de az RMDSZ oktatási alelnökeként is iskolaügyben a legnehezebb, de legmaradandóbb megvalósításokat szervezte, intézte. Két ízben is volt oktatási államtitkár, mindkettő nehéz időszak volt. Két ízben volt az RMDSZ ügyvezető oktatási alelnöke. Az általa kidolgozott, megalapozott programok közül a legtöbbet ma is folytatunk, egyeseket változatlan módon.
Első oktatási államtitkársága idején fő szerepe volt abban, hogy a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen a kilencvenes évek végére ne csak tanárképző szakokon, hanem minden szakon lehessen magyar oktatás. Akkor ez nagy lendületet adott a mára rég kiteljesedett közgazdaságtudományi képzésnek. Amikor a legutóbbi, magyar kisebbség számára sarkalatosnak számító oktatási törvény született, a képviselőház oktatási szakbizottságának alelnöke volt, és a terjedelmes, sajnos még ma is hozzávetőlegesen alkalmazott törvény minden betűjére, írásjelére figyelt, hogy a mi iskolaügyünk védve legyen.
Ahol iskoláról, kultúráról, tudományról volt szó, ott állt a szervezők között, érvelt, felszólalt, a szerteágazó és olykor a sok-sok szempont, hívott és hívatlan megmondó által szétcincált iskolaügyünkben próbálta látni és láttatni a lényeget. Nagyon kevesen vannak olyanok, akik pátosszal, szónoki lendülettel, színesen érvelve is velősen, tartalmasan tudnak megszólalni. Kötő József tudott, így beszélt, így is írt, ezért reméljük, hosszú ideig meg is maradnak szavai.
Magyari Tivadar
foter.ro/cikk
2015. január 21.
Pünkösdre meglesz A székelység története második kiadása
Dolgoznak A székelység története című kötet második, javított kiadásán, és a digitális tankönyv és tansegédlet készítésének is nekifognak – hangzott el azon a megbeszélésen, amelyet a kiadvány szerkesztői tartottak január 21-én, szerdán Székelyudvarhelyen, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont székhelyén. Jelen volt Ferencz S. Alpár, Orbán Zsolt, Hermann Gusztáv, Mihály János szerkesztő, Gyöngyössy János illusztrátor, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, valamint Lőrincz Ildikó és P. Buzogány Árpád a forrásközpont részéről.
A beszélgetés elején Borboly Csaba ismertette A székelység története kézikönyv és tankönyv második, javított változatának tervét, amely szerint 2015 pünkösdjéig a kötetnek meg kell jelennie. Továbbá elmondta, mivel a hiánypótló jellegű könyv nagy sikert aratott a kritikusok, a szakma, az iskolák tanárai és diákjai körében, Hargita Megye Tanácsának szándékában áll ezt a nagyszerű szakmai teljesítményt tovább fejleszteni, és ahhoz, hogy többek számára elérhető legyen, és a tanulók minél szélesebb rétege aktívan bevonható legyen a tanulás folyamatába, a beszélgetésen részt vevő szerkesztőket felkérte a digitális tankönyv és tansegédlet anyag kidolgozására. Tervezik a kiadvány on-line és e-book változatát is.
A megyeelnök, elmondása szerint, nagy hangsúlyt fektetne A székelység története megjelenését követően a kötet népszerűsítésére, amelynek érdekében a szerkesztők részt vesznek a Székelyföldi Akadémia programjain, médiakampány indulna, illetve találkozókat szerveznek a megyei és a megyén kívüli iskolákban. Döntés született A székelység története és a Székely jelképek pecséten, címerben kiadványok román változatának megjelentetéséről is, még a 2015. év őszén, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont ezt a tervet is belefoglalta programjaiba.
A megbeszélés második felében a szerkesztők megállapodtak a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont vezetőségével a fent vázolt tervek megvalósításához szükséges további munkafolyamat lépéseiről és a szerzői jogok rögzítéséről. Közlemény
Erdély.ma