Jan. 6-án tartotta első idei ülését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A testület számba vette a Szövetség aktuális politikai tevékenységének támogatását szolgáló ügyvezető elnökségi feladatokat, és megfelelő határozatokat hozott ezekre vonatkozóan. Az Ügyvezető Elnökség megvitatta a csángóvidéki munkanélküliség csökkentésének lehetséges módozatait, valamint az Ügyvezető Elnökség és az SZKT, illetve a SZET közötti kapcsolattartás időszerű kérdéseit. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 8., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 7. - 1184. sz./

A román államügyészség gyilkossággal és gyilkossági kísérlettel vádolja Victor Stanculescu és Mihai Chitac tábornokot az 1989 decemberi temesvári - néhány nappal később a Ceausescu-rendszer bukásához vezető - felkelés résztvevői elleni megtorlással kapcsolatban. A vádirat a temesvári felkelőkre lövető több román katonai és titkosszolgálati vezető ellen fogalmaz meg vádakat. - Mint ismeretes, a két tábornokot Nicolae Ceausescu volt diktátor küldte a felkelés hírére Temesvárra, ahol - mint a vádirat tartalmazza - december 17 és 20 között tüzet nyitottak a tüntetőkre, megölve 72 és megsebesítve 253 embert. Stanculescu a továbbiakban visszatért Bukarestbe és szerepet játszott abban, hogy a hadsereg a felkelők oldalára állt, ezt követően pedig miniszteri, többek között nemzetvédelmi miniszteri tisztséget töltött be a fordulat utáni első időszakban, jelenleg pedig ismert üzletember. Chitac tábornok szintén fontos szerepet játszott a fordulat utáni első időszak hatalmi struktúráiban, az 1990. júniusi Egyetem-téri antikommunista ellenzéki tüntetések szétverése és az akkori "bányászjárás" idején belügyminiszter volt. A vádirat szerint Stanculescu a temesvári események idején a tüntetők ellen a hadsereget bevető Ion Coman helyi parancsnok helyettese. Chitac tábornok pedig szintén aktív szerepet játszott a parancsnokság megbeszélésein. A temesvári per lesz az első, amelyben olyan vezetők állnak bíróság elé a Ceausescu-rezsim utolsó napjaiban játszott szerepükkel kapcsolatban, akik a fordulat után is fontos politikai funkciókat töltöttek be az új vezetés keretében. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

"Selmeczi György karmester hetedik éve rendszeresen visszajár Kolozsvárra, az Állami Magyar Operába. Szoros a kötődése a városhoz, az intézményhez vallotta. Páratlan "szellemi és lelki energia van ebben a társulatban. Hihetetlen áldozatvállalással és nagyon komoly erkölcsi tartással próbálják megőrizni azt a színvonalat, melyet elődeik rájuk hagytak." Selmeczit belső kényszer hozza mindig haza. A legfontosabbnak azt tartja, hogy a társulat felkészüljön azokra a radikális változásokra, amik bekövetkeznek. Ezeket a változásokat Selmeczi Magyarországon és Nyugat-Európában már végigélte. Ha nem készülnek fel, akkor itt ugyanazok a sorscsapások következnek be, mint Magyarországon vagy más rendszerváltó országokban, ahol művészegzisztenciák tragikus módon mentek rá arra, hogy nem tudtak váltani. Vége annak a korszaknak, amikor a kolozsvári Magyar Opera nemzetiségi hídfőállás volt. Kettős funkciót kell ellátni: nemzetközi összehasonlításban színvonalas előadást kell létrehozni, ugyanakkor a népszínházi funkciónak is meg kell felelni. Újra szükség lesz székelyföldi turnéra. /Csomafáy Ferenc: Egy ügyet szolgálni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./"

Jan. 7-én tisztújító közgyűlést tartott Nagybányán a Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete. Az egyesület új elnöke az eddigi alelnök Dávid Lajos lett, aki a leköszönő Lakatos Nellát váltotta fel tisztségében. A közgyűlésen Lakatos Nella ismertette az utóbbi két év kulturális eseményeit. A közgyűlésen jelen volt Metz József nyugalmazott tanár, az EMKE-füzetek szerkesztőbizottságának elnöke is, akinek átadták a Romániai Magyar Pedagógusszövetség életmű-díját. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 10./

Emlékezetes, hogy mi történt Kiss Istvánnal /Szatmárnémeti/: reggel elvitték a rendőrségre, majd összeverve kidobták őt a háza elé egy autóból. Pár nap múlva meghalt. Fernea ezredes, az akkori rendőrfőnök ködösített. Hasonló történt a napokban, ugyancsak Szatmár megyében: Domnics Miklóst a közrend zavarása miatt megbírságolták 50 ezer lejre. Nem fizette ki, ezért bekísérték a rendőrségre, fogdába zárták. Pár nap múlva lakásuk elé lökve, vérbefagyva találta meg a családja. A törvényszéki orvos megállapította, hogy a férfit összeverték, hét bordája eltörött. A rendőrség először tagadott, majd elismerte, hogy a fogdában Domnics Miklóst őrizetes társai megverték. Hogy miért nem avatkoztak be rendőrök, miért szállították az áldozatot titkon haza? Erre egyelőre nincs magyarázat. Az új megyei rendőrparancsnok, Dumitru Strava ezredes, akit Nagyváradról helyeztek ide, váltig állítja, hogy mindenre fényt derít. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ Emlékeztetőül: - Szatmárnémetiben Kiss István esztergályost 1995. jan. 23-án tanúnak idézték meg a bíróságra. Amikor elindult volna, két rendőr jelent meg, magukkal vitték a 32 éves férfit. Annyira összeverték, hogy Kiss István sérüléseibe belehalt. A rendőrség ígérte, hogy kivizsgálja az esetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. febr. 9./

"Sylvester Lajos hetek óta egy készülő dokumentumfilmhez olyan emberekkel beszélget, akik az ötvenes években moldvai magyar iskolákba vagy a bákói tanítóképzőbe jártak. A legfontosabb észrevétele, hogy azoknak a moldvai magyaroknak, akik valamikor magyar iskolába jártak, magyarságtudatuk markánsan kiemelkedik az elrománosodó környezetből, sok esetben környezetük meghatározóivá váltak. A klézsei születésű idős Csicsó Antal a lujzikalagori magyar iskolában tanult, majd a bákói magyar tanítóképzőbe került. Mire elvégezte, megszüntették a moldvai magyar iskolákat, ezért Erdélyben lett tanító. Fia, ifjabb Csicsó Antal Bákóban lakik és a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke. Vannak azután azok, akik visszaköltöztek szülőföldjükre, mint a klézsei Duma István Antal, aki Brassóban tanult, ahol imádságos könyvből megtanult magyarul írni és olvasni, Klézsén és a helyi fakultatív magyar oktatás egyik "apostola", egyben a helyi és országos román sajtó támadásainak célpontja. - A Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ szerepe itt egészen más, mint Erdélyben. Itt ugyanis a magyar iskolaszervezéssel egyidőben szervezeték a Magyar Népi Szövetséget. Ennek egyik legkiemelkedőbb egyénisége a pusztinai Erőss József, aki a bákói MNSZ elnöke volt. Jelenleg Pusztinán a magyar élet szíve-lelke. Neki köszönhető, hogy öccse, a lapszerkesztő-magyartanár, Ősz Erőss Péter otthagyta a iasi-i papi szemináriumot, a luizikalagori iskolában végezte az V-VIII. osztályt, Kézdivásárhelyen a tanítóképzőt, Kolozsváron a magyar nyelv és irodalom szakot. /Sylvester Lajos: Csángó sorsok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./"

Új olvasóterem nyílt Sepsiszentgyörgyön, a Megyei Könyvtárban, melyet a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő sepsiszentgyörgyi Közgazdasági Főiskola hallgatói használhatnak. /Erdély (Sepsiszentgyörgy), jan. 8. - új napilap, II. évf. 4. sz., - Tavaly dec. 22-én megjelent a próbaszám, az egyben az I. évfolyam. Alcíme: független napilap. Kiadja az Európai Idő és a TNN. Főszerkesztője Horváth Alpár, aki egyben az Európai Idő főszerkesztője is. Első számai alapján bulvárlap. Az Erdély ambícióját mutatja, hogy van nemzetközi főszerkesztősége /Willmann Walter/, kárpát-medencei és romániai főszerkesztősége /Kocsis Károly/. Az Erdély jelzi, hogy területi irodái vannak Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Brassóban, Kovásznán, Baróton, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen.

Deáky Andrásnak, az RMDSZ gyimesbükki /Bákó megye/ szervezete elnökének meghívására Ráduly Róbert Hargita megyei és Tamás Sándor háromszéki képviselő jan. 8-án látogatást tett e magyar többségű településen, ahol megbeszélést folytattak a község polgármesterével és alpolgármesterével, majd falugyűlésen vettek részt. A találkozón megjelent másfélszáz érdeklődőt a 18. számú Földtörvény módosítása után kialakult helyzet, az ezzel kapcsolatos teendők tisztázása érdekelte. Mint kiderült, a törvénymódosítás következtében a községben kizárólag erdőterületek visszaigénylésére kerül sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 9. - 1185. sz./

Sepsiszentgyörgyön néhány éve indult a katolikus és a református tagozat. Jelenleg a katolikus tagozat ideiglenesen szünetel, a református viszont előlépett önálló középiskolává, ez az egyházkerület egyetlen református középiskolája. Bustya János, a Református Teológiai Líceum igazgatója elmondta, hogy kényszerhelyzetben lett önálló az iskola. Az oktatási törvény szerint ugyanis a felekezeti tagozat az iskolában évfolyamonként csak egy osztályt indíthat. Ezt a korlátot csak úgy oldhatták föl, hogy önálló iskolát indítottak, ilyenkor a hivatalos neve teológiai líceum, és akkor a teológiai mellett más szakokat is lehet indítani. Ez a középiskola segíti a szegényebb tanulókat: a 160 fős diákságból negyvenen ingyen étkeznek, huszonöten pedig ösztöndíjban részesülnek. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./

Az 1956-os magyar forradalom leverése után Brassóban mintegy nyolc diák megalakította az EMISZ-t, az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségét, emlékezett a történtekre Lay Imre. Az EMISZ létszáma lassan nőtt, 1958 augusztusában azután letartóztatták az EMISZ-nek mind a 78 tagját. Előzőleg elkészítették az EMISZ programját. Valamennyiük súlyos börtönbüntetést kapott, 15 és 25 év között. A vádiratban valótlanságot szerepeltek, olyanok, amikről az EMISZ tagjai sohasem beszéltek /gyárak felrobbantásának, fegyverek szerzésének terve, stb./ A kihallgatás alatt és a börtönben verték a foglyokat. Szovjet tiszt is kihallgatta őket. Lay Imrét húsz évre ítélték, ebből hat évet töltött börtönben. Az első négy év borzasztó volt, emlékezett vissza. Nagyon sokan meghaltak az embertelen bánásmód miatt. Az őrök minden ok nélkül berontottak a cellákba és agyba-főbe verték a rabokat. Négy éven át a szüleik sem tudtak róluk, nem lehetett kapcsolatot tartani a családdal. /Hat év Szamosújváron.= Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

"Január elején kormánydöntés alapján új kisebbségkutató közalapítvány kezdte meg működését. Az Antall-kormány idején létrehozott Teleki László Alapítvány most született konkurense mögött Tabajdi Csaba államtitkár áll, aki a jelek szerint így vág vissza, amiért nem tudta átszervezni a Teleki Alapítványt. Kosári Domokos, a Teleki László Alapítvány kuratóriumi elnöke célzott rá, hogy az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatási Közalapítvány /EÖK/ létrehozása mögött hatalmi tényezők vannak. - Tabajdi Csaba - még 1994 előtt - sikertelenül pályázott az alapítvány által fenntartott Magyar Külügyi Intézet igazgatói posztjára. 1994 után Tabajdi Csaba államtitkár lett, és szerette volna átalakítani a TLA szervezetét, s egyúttal kormányzati célok szolgálatába állítani. Tabajdi írásba öntötte terveit, de erről nem tájékoztatta a TLA kuratóriumát. Kosáry Domokos ezt szóvá tette Horn Gyula miniszterelnöknek, aki leállíttatta az átszervezést. Kosáry Domokos kifejtette: "Nem tudjuk pontosan, mi történik a szomszédos országokban, pedig szükségünk van arra, hogy pontosan információnk legyen, hogyan gondolkoznak, hogy cselekednek, mire törekednek". - Tabajdi Csaba elmondta, hogy a kuratórium - amelynek tagjai többek között - Glatz Ferenc, Ormos Mária, Vásárhelyi Miklós - az átszervezésben "eddig nem mutatott semmiféle érdekeltséget, s korántsem biztos, hogy ez a testület egyáltalán képes lenne-e efféle akarat keresztülvitelére". Tabajdi Csaba fenntartásait fogalmazta meg a TLA gazdálkodásával kapcsolatban is. Diószegi László, az alapítványi iroda vezetője tagadta ezt a vádat, mondván, egymilliárd forintos vagyonuk van. 1992-ben a kormánytól kapott céltámogatásból vásárolt budai ingatlanon levő romos épületeket felújították, ezeket cégeknek kiadják, ebből bevételre tesznek szert. Idén már 27 millió forintot tud a kft az alapítványnak átadni, de ez nem elégséges, szükség van a költségvetési támogatásra. A TLA költségvetési támogatása 1992 és 1997 között reálértéken az ötödére csökkent. Idén 80 millió forintot kaptak volna, 9 millióval többet, mint 1997-ben. Gellért Kis Gábor, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke módosító indítványt terjesztett elő - Tabajdi Csabával történt konzultáció után - a tervezett támogatás 10 millió forintos csökkentéséről. A TLA-hoz tartozó Közép-Európai Intézet élén két éve Garasztói György áll, aki elmondta, hogy az intézet munkatársi gárdája csak részben alkalmas magas színvonalú kutatómunkára. Az intézetben a kisebbségkutatási témák a kutatások harmadát fogják jelenteni, a regionalizmus, illetve a polgári demokratikus intézményrendszerek kutatásával szemben. - Tabajdi Csaba szerint az új kisebbségkutató közalapítvány feladata "a kisebbségpolitika tudományos megalapozása lesz." - Kérdés, meddig tartható fenn ez a párhuzamosság, két kutatóműhely létezése. /Riba István: Kisebbségkutató-konkurencia. Elaprózódás. = Heti Világgazdaság. jan. 10./"

Andrei Plesu, az új román külügyminiszter visszavonta a minisztérium működéséről és szervezéséről szóló, elődje, Severin által kidolgozott törvénytervezetet. A tervezet két külügyi államtitkári posztot írt elő, viszont a koalíciós pártok vezetői tavaly négy államtitkári tisztséget vettek tervbe, ezek közül az egyik az RMDSZ-t illette volna meg. A "22" című bukaresti folyóiratban Gabriel Andreescu politológus elemezte Adrian Severin örökségét, sikerei között kiemelve a Magyarországgal való kapcsolatok fellendítését, az Ukrajnával kötött alapszerződést, az Itáliával és az Egyesült Államokkal meghirdetett stratégiai partnerséget, a NATO-integrációs esélyek fenntartását. A román-magyar kapcsolatokban Severin volt a motor, távozása után egyetlen hiba az RMDSZ igényeivel kapcsolatos feszült légkörben lehűtheti a viszonyt Magyarországgal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10-11./

A temesvári Nyugati Egyetem, a szegedi József Attila Tudományegyetem és az Újvidéki Egyetem geográfusainak közös erőfeszítésével megszületett a Bánság angol nyelvű monográfiája. A kötetet dr. Jovan Romelics /Újvidék/ irányításával állították össze, a szerkesztőbizottság tagjai: dr. Mészáros Rezső /Szeged/, dr. Rodica Munteanu /Temesvár/ és dr. Pavle Tomics /Újvidék/. A történelmi Bánságnak a trianoni felosztással csak 1 %-a maradt Magyarországon, 66,5 %-a Romániához, 32,4 %-a Jugoszláviához került. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10-11./

Jan. 10-én Árkoson, a Szentkereszty kastélyban osztották ki A kultúr szabadságáért díjakat, a kitüntetettek személyére a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség tett javaslatot. A díjazottak között volt Szilágyi Zsolt, a Vox Humana kamarakórus vezetője, aki huszonöt éve karnagy, Incze László a kézdivásárhelyi Céhmúzeum igazgatója, Ütő Gusztáv képzőművész az AnnART nemzetközi performance-fesztivál és a Medium nemzetközi alternatív kiállítás továbbéltetéséért, Filip Ignác zenész a Reneszánsz Táncház létrehozásáért, Kelemen Antal,a rétyi iskola igazgatója a Kováts András Fúvóegyesület elnöke a rétyi fúvóstalálkozó megszervezéséért, Demeter János, Barót polgármestere, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke, a Kájoni Consort régizene-együttes vezetője Erdővidék kulturális életéért kifejtett tevékenységéért, Gazda József tanár, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke a Kőrösi Csoma napok megszervezéséért és közművelődési munkásságáért, továbbá Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológus-könyvtárosa, aki egymaga szerkeszti az Alutát, emellett egy székelyföldi tudományos kutatóközpont létrehozását kezdeményezte. /Szekeres Attila: A kultúra szabadságáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

A Szín, a budapesti Magyar Művelődési Intézet kéthavonta megjelenő lapjának tavalyi utolsó számában Halász Péter, az intézet munkatársa figyelemre méltó írást közölt a népművészek Alsócsernátonban 1997. október 17-19-én tartott szakmai tanácskozásáról. Ezen a tanácskozáson kiderült, hogy az erdélyi népművészetre többféle veszély leselkedik, a magárahagyottság, főleg pedig az, hogy járhatatlan utakra téved. Halász Péter arra intette a népi alkotókat, hogy népi szövés, a kerámia, a tánc tökéletes másolására törekedjenek, s ne a népművészetet meghamisító önálló alkotások felé hajszolják magukat. /Sylvester Lajos. Csernátoni tanácskozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

Megjelent a Heti Hirdető Magazin idei első száma, amely négy megye hirdetési magazinjának nevezi magát. A lapot a Demaco adja ki, felelős szerkesztője: Lukács Csaba. /Heti Hirdető Magazin (Székelyudvarhely), jan. 12., II. évf. 1. sz./

Emil Constantinescu elnök jan. 11-én találkozott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ és a Nemzeti Liberális Párt /NLP/ vezetőivel, ezt követően pedig Snagovban a négy koalíciós párt vezetői folytattak megbeszélést. Ezeket a tárgyalásokat a résztvevők hasznosnak minősítették ugyan, de megoldás nem született: az eszmecserék elsősorban elvi kérdésekről folytak. Mind az államelnökség, mind a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt jan. 12-én reggel közleményben cáfolta egyes tévéállomások állítását, miszerint Constantinescu elnök kész lenne Victor Ciorbea miniszterelnök lecserélésére. Ciorbea kormányfő a bukaresti rádió jan. 12-i műsorában kijelentette. Basescu visszavételét a kormányba a miniszterelnök ismételten elutasította, és ebben támogatásáról biztosította saját pártja, a KDNPP mellett az NLP és az RMDSZ is. A válság akkor éleződött ki, amikor a Demokrata Párt Basescu utódjává magát Basescut javasolta, nyílt konfliktushelyzetet idézve elő a kormányfővel. Az államelnökség közleménye szerint az Emil Constantinescu és a parasztpárti, illetve a válságban közvetíteni próbáló liberális vezetők közötti találkozón nem merült fel a miniszterelnök cseréje: a fő téma a reform gyorsításának programja volt. /Késélen a koalíció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

A koalíciós pártok jan. 11-i találkozóján több órás megbeszélést folytattak a kialakult válságról - közölte jan. 12-én a snagovi tanácskozásról Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Közös konklúzió az, - állapította meg - hogy mulasztás történt, amikor a koalíció működését nem szabályozták kellőképpen. Az RMDSZ különben többször is szorgalmazta ezt, jegyezte meg Markó Béla, de nem került rá sor. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ez fontos tennivaló. Tehát a közösen kidolgozott kormányprogram továbbra is érvényes, de felmerülhetnek bizonyos kiegészítések. Egyetértés volt abban, hogy a koalíciót meg kell őrizni, de a konfliktus még nem tekinthető lezártnak. Amennyiben a Demokrata Párt kilépne a kabinetből, valószínűleg a Konvenció és az RMDSZ kisebbségi kormányzása jönne létre. A Konvenció, amelyben a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt és több kisebb formáció vesz részt, valamint az RMDSZ a parlamentben együtt a mandátumok 47-48 százalékával rendelkezne, nem lenne többsége. Egy ilyen kormány tehát külső támogatásra szorulna - mutatott rá az RMDSZ szövetségi elnöke, aki szerint például elképzelhető lenne, hogy a koalíciót a Demokrata Párt a parlamentben kívülről támogatja, vagy más támogatókat kellene keresni. Markó Béla rámutatott, hogy kisebbségi kormányzás esetén minden törvényről külön kellene megállapodni, külön kellene támogatást szerezni, beleértve az RMDSZ számára nagyfontosságú oktatási törvényt is. Mint ismeretes, még a jelenlegi válság előtt a szenátusban a koalíciós vezetők egyezsége ellenére a kisebbség oktatási jogait csorbító úgynevezett Pruteanu-változatot fogadták el, s a koalíció pártjai a képviselőházi szavazásra ígértek helyesbítést. A szövetségi elnök megjegyezte, hogy kisebbségi kormányzás esetén a megfelelő többség biztosítása a szenátusi változat kiigazításához még nehezebbnek ígérkezne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

Jan. 12-én az RMDSZ bukaresti székházában sor került a szövetség vezetőinek szokásos heti tanácskozására az RMDSZ kormányzati tisztségviselőivel. A tanácskozáson, amelyen az Ügyvezető Elnökség képviseletében jelen volt Birtalan József ügyvezető gazdasági alelnök Markó Béla szövetségi elnök tartott rövid helyzetelemző tájékoztatást, különös tekintettel a koalíción belül kialakult politikai válságra. A tanácskozáson megvitatták a kormánykoalíció helyzetét és a válság megoldására irányuló erőfeszítéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 13.- 1187. sz./

"Magyarország euroatlanti csatlakozásának követelményrendszeréről fejtette ki álláspontját Fülöp Zsuzsanna. "A csatlakozás általunk megszabott feltétele kell hogy legyen a Kárpát-medencei, Trianon sújtotta magyarság megmaradásának és jövőjének nemzetközi jogi érvényű biztosítása. Működő kisebbségvédelmi rendszert kell életre hívni Közép-Európában, nemzetközi ellenőrzéssel és bíráskodással." "A javaslat indokolt, mert a kulturális népirtás ténye kemény valóság." Magyarország nem a régió egyik állama, hanem kulcsfontosságú ország, ezért Magyarországnak meg kell kérni a csatlakozás árát, tisztességes alkura méltán tartva igényt. A népcsoport ügye "eséllyel vethető fel sajátos közép-európai kérdésként, a nemzetközi béke és biztonság kérdéseként akkor, amikor kényszerkisebbségi sorsban élő, a népirtás szenvedő alanyaként szereplő magyar népcsoportokért nemzetpolitikailag, erkölcsileg és a történelmi alkotmány szerint felelős magyar állam felvételét kéri olyan szervezetekbe, amelyekben igen korlátozottak a többi tagállammal - a tag trianoni utódállamokkal - szemben való fellépés lehetősége." "Ezért nélkülözhetetlen a Kárpát-medence magyar népének és népcsoportjainak a NATO és az Európai Unió által elfogadott védelme" nemzetközi szerződés által. A szerződés - lehetőleg a szomszéd államokkal egyeztetett - magyar rendezési javaslat a népcsoportjogok Kárpát-medencében érvényesülő katalógusáról, a szükséges intézkedésekről és nemzetközi bíróságról. Amennyiben ezt a rendszert záros határidőn /pl. öt éven/ belül nem tudják működésbe hozni, akkor a trianoni utódállamok NATO- és európai uniós tagsága felülvizsgálandó. - Magyarországnak egy népcsoportvédelmi keretegyezmény kidolgozott tervezetét kell odahelyezni a tárgyalóasztalra. /Fülöp Zsuzsanna: Trianon és Magyarország euroatlanti csatlakozása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 13./"

A Kolozsvár főterén álló Szent Mihály templom renoválására nem kaptak állami támogatást, ismertette helyzetüket dr. Czirják Árpád érseki helynök. Magyarországon katolikus testvéreik gyűjtöttek erre a célra, továbbá nyugati adományok érkeztek. 1989 után rendszeresen megjelentek plébánián az adóhivatal emberei, közéjük rendőrök is vegyültek. Elrejtetett fegyverekről érdeklődtek. A plébánia tulajdonát képező Szentegyház utcai épület tetőterének beépítését elkezdték, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen újonnan létesült hitoktató-idegen nyelv szak hallgatói bentlakását megoldják. Funar polgármester megtiltotta az építkezést és húszmillió lejes büntetést rótt ki az egyházra. A kolozsvári Pro Tv napokig alaptalan információt közölt Czirják Árpádról /elhagyta az országot, stb./ Az ügyészség utólag mossa kezeit. - A Donát úti Szent István templom építését nem tudják befejezni anyagiak miatt. /Horváth Arany: Rágalomhadjárat dr. Czirják Árpád érseki helynök ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

A Romániai Magyar Történelmi Egyházak Értekezlete levélben fordult Victor Ciorbea miniszterelnökhöz a római katolikus, a református, az evangélikus és unitárius egyházat ért jogsértések, a vallásügyi államtitkárság diszkriminatív megnyilvánulásai miatt. A felterjesztésre egy hónap múlva érkezett válasz, Remus Opris kormányfőtitkár aláírásával. Opris értetlenségét fejezte ki az egyházfők kifogásaival szemben. Letagadta az ortodox egyháznak juttatott többlettámogatást, majd azt állította, hogy a templomépítésre, műemlék templomok restaurálására a felezetek híveinek számával arányosan osztották el a támogatást. Valójában éppen a vallásügyi államtitkárság által kibocsátott dokumentumból kiderült, hogy 1997-ben dec. elsejéig az előirányzott támogatások 93 %-át kiutalták az ortodox /görög keleti/ egyháznak, a görög katolikus egyház az előirányzatnál nagyobb összeget /annak 281 %-át/kapta, a római katolikus egyház azonban az előirányzott szubvenciónak csak 23, a református egyház 21 %-át kapta meg. Opris ezenkívül megismételte Gheorghe Anghelescu államtitkár állítását, hogy a magyar történelmi egyházak asszimilálták, áttérítették az ortodox híveket. Opris válaszában azt ígérte, hogy a vallásügyi törvény tervezete még ezen a tavaszon a kormány elé kerül. /Szilágyi Aladár: Bukaresti egyházpolitika. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 14./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetősége sajtótájékoztatón jelentette be, hogy elfogadták a minisztérium reformprogramját. A reform az egyetemisták létszámának növelését is tartalmazza, ugyanakkor az érettségit megszigorítják, az érettségiztető bizottságok elnökei egyetemi tanárok lesznek. Szilágyi Pál prorektor elmondta, hogy az elmúlt évben 1800 hallgató részesült magyar nyelvű oktatásban, az egyetemen egyébként több mint 3000 magyar tanult. Idén a minisztériumtól még 779 helyet kértek magyar nyelvű oktatás számára. Ezeket az állam finanszírozza. Szilágyi Pál sürgette magyar diákok jelentkezését, mert most 50 %-kal több hely lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Negyven éve, 1958. jan. 7-én indult útjára az akkor Bányavidéki Fáklyának nevezett, Nagybányán kiadott újság. Az 1989-es változás után a hetilap Bányavidéki Új Szó néven jelenik meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Kismonográfia készül azokról a székelyföldi településekről, ahol unitárius ifjúsági konferenciát tartottak. Homoródalmás, Székelyderzs és Ürmös után most Árkosról készül ilyen kiadvány. A költségeket a Dávid Ferenc Unitárius Ifjúsági Egylet biztosítja, tudósított Kisgyörgy Zoltán. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

"Székedi Ferenc vitatta Szabó A. Ferenc tanulmányának /Nyolc ország magyarsága, Magyar Napló (Budapest), 1997/10. sz./ következtetéseit. Ezt a tanulmányt átvette és közölte a Hargita Népe (Csíkszereda) 1997. nov. 8-i száma. Szabó A. Ferenc kifejtette, hogy "a magyarság szellemi-politikai vezetőinek idővel fel kell adniuk a területi elv stratégiáját." "Egy nemzet demográfiai sorskérdése felől közelítve a jövőhöz ki kell mondani: fontosabb az ember, mint a terület. Különösen, ha az utóbbi már politikailag úgyis elveszett s nemzetiségileg sem tartható sokáig." A szerző véleménye az, hogy akik az anyaországban akarnak letelepülni, azoknak törvényesen ne nehezítsék elképzelésüket. "Tegyük lehetővé a választást a Kárpát-medence magyarsága számára arról, hogyan kívánja leélni életét."- javasolta. Székedi Ferenc nem fogadta el ezt a következtetést. Számára nem politikai jelszó, amit Magyarországon annak tartanak: a határon túli magyarok problémáját a szülőföldjükön kell megoldani. "Én ugyanis határon inneni magyar vagyok. A saját földemen."- hangsúlyozta Székedi, ez az otthona. Önérzetesen visszautasított minden ilyen javaslatot, amelyet az összmagyar demográfiában gondolkodva tettek. /Székedi Ferenc: Határon innen, határon túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"

"A Román Demokrata Konvenció ülésezett jan. 15-én, elfogadott határozatukban elutasították a Demokrata Pártnak a kormányfő távozását sürgető követelését. Ugyanakkor egyfajta "ellenultimátumban" jan. 19-ig, hétfőig adtak határidőt a Demokrata Pártnak arra, hogy felülvizsgálják azt a határozatukat, amelynek értelmében megvonják a támogatást Victor Ciorbea miniszterelnöktől. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./"

Jan. 16-án, pénteken sajtóértekezletet tartott az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. A sajtóértekezleten Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vettek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Birtalan Ákos és Tokay György miniszterek, Borbély László kormányzati ügyvezető alelnök, államtitkár és Niculescu Antal államtitkár, a kormány főtitkárának helyettese. Markó Béla kifejtette az RMDSZ álláspontját a kormánykoalícióban kialakult válsággal kapcsolatban. Elmondta, az RMDSZ vezetése azért nem tett közzé a sajtóban semmiféle állásfoglalást a kérdésről, mert úgy ítéli meg, nem a közlemények és a sajtóban vívott viták vezethetnek el a válság megoldásához, hanem a koalíción belüli érdemleges tárgyalások, a közös igyekezet a koalíció megmentésére. Ezért a kialakult helyzetért nem bizonyos személyeket, politikai csoportokat és alakulatokat, vagy pártokat kell felelőssé tenni, hiszen a reform késlekedéséért mindenki szolidárisan felelős a koalícióban, hanem az elveket kell egyeztetni, kidolgozni egy, az RMDSZ által már korábban is szorgalmazott szabályzatot a koalíció hatékony működésére, biztosítani a kormányprogram maradéktalan valóra váltását - a program esetleges kiegészítését, módosítását is beleértve - a reform felgyorsítása érdekében. A szövetségi elnök kifejezte meggyőződését, hogy a koalíció együtt tud maradni, amit mind a reform véghezvitele, mind pedig Románia integrációs törekvései szempontjából létfontosságúnak tart az RMDSZ. Sem egy kisebbségi kormány, sem az előrehozott választások nem jelentenek megoldást. Markó Béla kérdésekre adott válaszaiban is rámutatott, az RMDSZ szerint semmi sem indokolja a kormány ismételt átalakítását, hiszen a koalíció néhány héttel korábban már végrehajtott egy kormányátalakítást, és akkor ezzel a DP is egyetértett. Az RMDSZ elnöke többször is hangsúlyozta, van megoldás a válság megoldására, csak le kell ülni egy közös asztalhoz, megtárgyalni a legfontosabb teendőket, kidolgozni pontos határidőket, meg kell teremteni a reform végrehajtásának intézményes kereteit, garanciáit, amelyek nem személyhez, hanem elvekhez kötöttek, intézményesek. Ilyen elv például, hogy a vitákból egyetlen koalíciós pártnak sem kell vesztesként kikerülnie, hanem valamennyinek közösen nyernie. Ami az RMDSZ-t illeti, van elképzelése a reform végrehajtásának prioritásairól, ezeket közzé is tette. - A jelenlévők között ezúttal szétosztották az V. Kongresszuson elfogadott gazdasági programot és prioritásokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 16. - 1189. sz./

"Takács Csaba ügyvezető elnök szerint a DP és a KDNPP kötött "elsősorban ideológiai összeférhetetlenségről van szó". A DP kérésével kapcsolatban pedig úgy gondolja, elvtelen lenne az a megoldás, "hogy a miniszterelnök személyén kívül minden maradjon a régiben, ami a kormány, a koalíció, a parlamenti csoportok együttműködését illeti". Kónya-Hamar Sándor képviselő pedig úgy látja, az előrehozott választások "minden vonatkozásban katasztrófát jelenten[ének] Románia számára". /Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./"

"Tolvajok jártak 1997. okt. 6-án éjjel Kézdiszentléleken, a fűrésztelepen. Másnap a helybeli rendőrségre hívatták a két éjjeliőrt, Medvés Andrást és Mészáros Bertalant. Mindkettőt rettenetesen összeverték, gumibottal ütötték a két férfit. Erőszakkal arra akarták rávenni őket, vallják azt, hogy ők lopták el a fát. Medvés Andrást azzal fenyegették, ha nem tesz vallomást, akkor Sepsiszentgyörgyön, a rendőrparancsnokságon vasrúddal verik agyon. Mészáros Bertalant egész nap verték. Nem kérdeztek semmit, csak azt mondták, hogy ő a tolvaj. Az újságíró kérdésére Dumitru Rusu, a szentléleki rendőrség őrmestere így válaszolt: "Nem igaz semmi abból, amit mondanak, nem vertünk mi meg egy magyart sem. Az a kettő lopott a lerakatból." A Kovászna megyei rendőrség ezredese, Gheorghe Magureanu jan.. 7-én így nyilatkozott a kézdiszentléleki ügyről: "A szentléleki rendőrség őrmestere olyan intézkedéseket tett, amelyek hatáskörébe tartoztak, azt kívánták így kideríteni, ki volt a tolvaj." Az ezredes közölte a sajtóval, hogy Dumitru Rusu őrmester megszegte az intézmény fegyelmi szabályait, fegyelmi büntetést kapott. /Dreguss Gyöngyvér: Gumibotrány. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 16./"