Az RMDSZ hét végi döntését követően, amelynek értelmében bent marad a koalícióban, de a nacionalista kampány leállítását várja, az ellenzék és a szélsőséges sajtó csak fokozta támadásait a szövetség ellen, a koalíciós partnerek pedig továbbra sem változtattak felemás magatartásukon - állapítható meg a dec. 15-i és dec. 16-i politikai események, nyilatkozatok, sajtóvisszhangok alapján. A szenátusban, mint az MTI jelentette, dec. 16-án a koalícióhoz tartozó számos szenátor a titkos szavazás leple alatt lényegében ugyanolyan többséget biztosított az ellenzékkel összefogva a tanügyi rendeletet a kisebbségekre hátrányosan módosító szövegnek, mint egy hete, bár már senki sem hivatkozhatott arra, hogy nem ismeri a koalíciós pártok vezetőinek megállapodását - kivéve Pruteanu szenátort, aki továbbra is azt hajtogatta, mit sem tud nézeteitől eltérő parasztpárti vagy koalíciós álláspontról. Pruteanu "huncutságnak" nevezte azt az RMDSZ-nek tulajdonított törekvést, hogy őt eltávolítsák a szenátus oktatási bizottságának éléről, míg Markó Béla jelezte: az RMDSZ ilyen értelmű hivatalos követelést nem terjesztett elő, de a Parasztpárt és az egész koalíció számára károsnak tartja, hogy ilyen nézeteket képviselő politikus állít a koalíció vezető pártja a bizottság élére. Pruteanu szenátor mellett zajosan kiállt minden nacionalista, ellenzéki párt, Iliescu volt államfő "teljesen elfogadhatatlannak" nevezte a Remus Opris kormányfőtitkár székelyudvarhelyi fellépésével kapcsolatos vizsgálat gondolatát is s nacionalista, elkülönítő, szeparatista fellépéssel vádolta az RMDSZ-t. Ugyanakkor a Parasztpárt vezetői, ha nem is vitatják, hogy Pruteanu eltért programjuktól, elutasítják az RMDSZ által vele és Remus Opris kormányfőtitkárral szemben a székelyudvarhelyi fellépése nyomán hangoztatott bírálatokat, azokat "lélektani hibának" minősítették. Tepelea parasztpárti első alelnök kifejtette: Pruteanut a szenátorok választották négy évre bizottsági elnökké, csak ők válthatják le. A nacionalizmustól való elhatárolódásra vonatkozó RMDSZ-felhívásra Ion Diaconescu és Gabriel Tepelea, a Parasztpárt elnöke és alelnöke azzal felelnek, hogy az RMDSZ-nek is "észre kell vennie saját szemében a gerendát" és Radu Vasile, a párt főtitkára azokat a lapokat idézte, amelyek szerint az RMDSZ fellépése "zsarolás". (Az RMDSZ vezetői hiába ismételik újra és újra: nem új követelésekkel léptek fel, hanem az eddigi megállapodások betartását várják el partnereiktől). A Demokrata Párt részéről Radu Berceanu alelnök azt fejtegette, hogy az RMDSZ "túloz egy kicsit", "többet kér, mint amit valóban el akar érni, hogy legalább azt megszerezze" és a luxemburgi döntésre való tekintettel is nyomást gyakorolt - és ez váltotta ki szerinte a Pruteanu-típusú reagálást. A Parasztpárt Pruteanu révén kettős játékot folytat - jegyezte meg ugyanakkor Berceanu, aki óvott a nemzeti probléma tekintetében bármiféle túlzástól. Konklúziója az, hogy sem az RMDSz nem jár el helyesen, amikor - szerinte - csak a magyar lakosság gondjainak megoldása céljából lépett be a kormányba, sem a Parasztpárt, amely elfogadott valamit és nem tartotta be a szavát. Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke kijelentette, hogy az ő formációja teljesítette az RMDSZ-nek tett ígéretét, amely liberális elveinek is megfelel, de nem helyesli az RMDSZ fellépését Pruteanuval és Remus Oprissal szemben. Ezt szerinte "radikális szárnyának" befolyására tette az RMDSZ. Az NLP arra fogja szólítani az RMDSZ vezetőit, hagyjanak fel ezzel a magatartással - fejtette ki a koalíciós politikus. A médiában továbbra is folytatódik a magyarellenes hangulatkeltés, amellyel az RMDSZ illetékesei egymaguk kénytelenek szembeszállni. Az egyik magántelevízióban keddre virradóra például négyórás szópárbajt vívott Pruteanu szenátorral és az annak pártjára kelő műsorvezetővel Verestóy Attila, a szenátusi RMDSZ-frakció vezetője. A székelyudvarhelyi konfliktusban, mint az MTI jelentette, hétfőn a Helsinki bizottság és a Pro Europa Liga ismert emberjogi harcosai, Gabriel Andreescu, Renate Weber, Smaranda Enache próbáltak közvetíteni és egyezséget létrehozni. A befolyásos Adevarul, amelynek a tudósítóját nem engedték be a bizonyos részeredményeket hozó tanácskozásra, a nemzetközileg ismert román személyiségeket "a külföld kerítőinek" nevezte keddi elsőoldalas címében. /MTI/

A Mediafax hírügynökség dec. 16-án ismertette azt a jegyzőkönyvet, amelyet a Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga vezetőinek közvetítésével hétórás tárgyalás után írt alá hétfőn este Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, négy városi tanácsos, Anca Dragos, a Szeplőtlen Szív görög katolikus apácarend képviselője, valamint az elmúlt időszakban "elhíresült" csereháti ingatlant felépítő Aris Industrie képviselője, Aristide Roibu: "1. Az építménynek és szolgáltatásainak haszonélvezőit illetően a felek 90 napon belül újabb megbeszélést folytatnak. 2. A gyermekeknek biztosítják az anyanyelvű oktatást, anyanyelvük szabad használatát és vallásuk szabad gyakorlását. 3. Az orvosi és szakoktatási, valamint kisegítő személyzet tekintetében elsőbbséget élveznek a székelyudvarhelyi és a város környékéről való személyek. Amennyiben a helyi személyzet nem megfelelő, más helységekből való olyan személyeket is alkalmaznak, akik beszélik azok a gyermekeknek az anyanyelvét, akiknek a szolgáltatást felajánlják. 4. Az épületet befejezésekor ellátják a fogyatékos gyerekek ápolásához szükséges berendezésekkel (lift, rámpák a tolószékek számára, korlátok stb), kezelőtermeket és lábadozási szobákat létesítenek. 5. A felek megteszik az építkezéshez és a működéshez szükséges engedélyek beszerzéséhez szükséges lépéseket. A Szeplőtlen Szív apácarend azzal a fenntartással írta alá a jegyzőkönyvet, hogy a balázsfalvi görög katolikus metropolita is jóváhagyja és külön megjegyzést fűzött hozzá, miszerint a 3. pont megtagadja az apácarend törvényes jogát arra, hogy maga döntsön az orvosi, szak- és segédszemélyzet alkalmazásáról. Ugyanebből az okból Ciryll Bürgel, az adományozó Basel Hilft cég képviselője elhagyta a tárgyalást. Gabriel Andreescu és Smaranda Enache a tárgyalás után kifejtették, hogy az nehéz volt és a sajtó jelenléte csak tovább bonyolította volna. A januárra tervezett következő tárgyalási fordulóban azokról a pontokról lesz szó, amelyekről nem született teljes megegyezés. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./ Az első pont, mutatnak rá a megfigyelők, kulcsfontosságú a helyi közösség szempontjából, amely ragaszkodik ahhoz, hogy a város által biztosított telken az eredeti szerződésnek megfelelően székelyudvarhelyi és a környékről való fogyatékos gyermekeket ápoljanak. /MTI/

A képviselőház dec. 16-án megvitatta és 136 szavazattal 99 ellenében elutasította az ellenzéki pártok 92 képviselője által a múlt héten benyújtott "egyszerű bizalmatlansági indítványt", amely szerint a jelenlegi román kormány felelős az országban tapasztalható szegénységért. Ez volt az utóbbi időben a nyolcadik hasonló vita a parlament valamelyik házában, az ellenzék egyik esetben sem tudta megbontani a kormánytöbbséget. Alexandru Athanasiu munkaügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy az ellenzék statisztikai bűvészkedésekkel próbálta bizonyítani állításait az életszínvonalnak "az utóbbi időben bekövetkezett drámai csökkenéséről". A politikus egyrészt vitatta annak mértékét, másrészt rámutatott, hogy a jelenlegi helyzet többéves folyamat eredménye, és ennek az időszaknak javarészében a jelenlegi ellenzék volt hatalmon. Athanasiu ismertette az új kormány számos szociális intézkedését. Nagyobb vihart váltott ki, hogy a Demokrata Párt megvonta támogatását a téli szünetben a kormányt rendeletek kiadására felhatalmazó kormányrendelettől: a törvény ezért kedden egyetlen szavazatos többséget kapott csupán, ennek híján lehetetlenné vált volna a törvények kiadása február elejéig. A Demokrata Párt a megfigyelők szerint képviselőházi "lázadásával" elégedetlenségét akarta érzékeltetni a legutóbbi kormányátalakítás számára nem túl kedvező eredményei miatt. A koalíció pártjainak vezetőit tömörítő egyeztető tanács kedd esti ülésén a tanügyi vitán és a Demokrata Párt szavazásával kapcsolatos állásfoglaláson kívül a nagyfontosságú privatizációs törvény végső formájának egyeztetése is szerepelt. /MTI/

A régió ifjúsági turizmusának fejlődését elősegítő hálózat létrehozásáról döntött nyolc kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezet (a Vajdasági Ifjúsági Fórum, a Baloldali Ifjúsági Társulás, a Fidelitas, az Ifjúsági Demokrata Fórum, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a Magyar Csodaszarvas Alapítvány, a Református Diákotthon Alapítvány és a Temesvári Magyar Diákszövetség) képviselője a múlt év végén, a vajdasági Palicson tartott tanácskozáson. A rendezvényen elfogadott nyilatkozatot Újhelyi István, a BIT alelnöke, illetve a vajdasági Ifjúsági Fórum vezetői juttatták el az MTI-hez. A dokumentum szerzői úgy fogalmaznak: a közép-kelet-európai államokban élő fiatalok napjainkban rendkívül kevés ismerettel rendelkeznek a saját régiójukon kívül történő kulturális és közéleti eseményekről. Ezért az említett szervezetek arra törekednek, hogy közös információs és kommunikációs rendszer kiépítésével segítsék hozzá a fiatalokat a bőségesebb ismeretszerzéshez. Vállalják ezért, hogy hatókörükben felmérik az ifjúsági idegenforgalom szolgálatába állítható, ám ma még kihasználatlan kapacitásokat, valamint a térségükben élő fiatalok turisztikai igényeit, lehetőségeit. Ennek eredményéről március 30-áig tájékoztatják egymást. Újhelyi István az MTI munkatársát tájékoztatta arról is: a BIT a közeljövőben kezdeményezni fogja, hogy az ifjúsági turizmusról szóló kormányhatározat-csomag a határon túli magyar fiatalok ügyét is kezelje a téma integráns részeként. /MTI/

A magyarországi örmény kisebbség, illetve az örmény egyház helyzete volt a központi témája annak a dec. 17-i tárgyalásnak, amelyen Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára fogadta a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó román képviselőház kisebbségi delegációját. A tárgyalásról Heinek Ottó, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökhelyettese tájékoztatta az MTI-t. Mint elmondta: Varujan Pambuccin, a csoport vezetője a román képviselőház örmény kisebbségi képviselője, így érhető az érdeklődés a magyarországi helyzet iránt. Szólt arról: a megbeszélésen elhangzott, hogy a magyar kormány fontosnak tartja a hazai és a romániai örménység közötti kapcsolat folyamatos fenntartását, amely a két ország közötti kisebbségi együttműködést erősítheti. A két örmény kisebbség ez év nyarán megállapodásban rögzítette kulturális és gazdasági együttműködésének szándékát. Megfogalmazták azt is, hogy a különböző örmény kulturális központok révén a kontinensen szétszóródott kisebbség nyelvének és identitásának megőrzéséhez kívánnak hozzájárulni. Romániában több városban működik ilyen cetrum, és szeretnék, ha Magyarországon is létrejönne egy hasonló központ - erre a kérésre a magyar kormány nyitott. A megbeszélésen elhangzott, hogy Magyarországon a kisebbségek parlamenti képviselete még nem megoldott, de a delegáció tagjai tisztában vannak azzal, hogy az Országgyűlésben megkezdődött a vita erről a kérdésről. Platthy Iván, a Miniszterelnöki Hivatal címzetes államtitkára szintén fogadta a delegációt. Az MTI-nek nyilatkozva elmondta: mindkét fél szándékát fejezte ki, hogy szeretnék folyamatossá tenni a kapcsolatot. Tájékoztatta a román képviselőket a magyarországi kisebbségek és egyházak aktuális helyzetéről, a parlament legfrissebb döntéseiről. A megbeszélésen megállapodás született arról, hogy a címzetes államtitkár és a magyarországi örmény katolikus egyház vezetői január 8-án kapcsolatfelvétel céljából találkoznak. /MTI/

A kormány mindent megtesz azért, hogy az 1998-as országgyűlési választásoktól kezdődően a magyarországi kisebbségek számára lehetővé váljon a parlamenti képviselet. Ennek érdekében a kabinet felerősíti a parlamenti pártok közötti megbeszéléseket. Minderről Horn Gyula miniszterelnök szólt szerdán, a Parlamentben, amikor átadta a már hagyományosnak számító "Kisebbségekért"-díjakat. A kormány által alapított elismerést minden évben - immár harmadik alkalommal - az ugyancsak három éve megünnepelt Kisebbségi Naphoz, december 18-ához kapcsolódóan vehetik át a Magyarországon, illetve határainkon túl élő kitüntetettek. A kormány a díjjal azon személyeket és szervezeteket jutalmazza, akik, illetve amelyek tevékenységükkel elősegítik a kisebbségek identitásának megőrzését és a kisebbségek többségi társadalommal való harmonikus együttélését. A miniszterelnök ünnepi beszédében a demokrácia mércéjének nevezte, hogy a többség egy országban milyen viszonyulást mutat a kisebbségek iránt. Megítélése szerint egyben az európaiság mércéjét is jelenti, mennyiben ismerik el a kisebbségek jogait és mit tesznek azok érvényesülése érdekében. Horn Gyula ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kölcsönös tolerancia mindannyiunkra érvényes, a többségre és a kisebbségekre egyaránt. Kijelentette: a kormány változatlanul arra törekszik, hogy a pozitív diszkrimináció elvét érvényesítse a kisebbségi kérdésekben.A kormányfő beszéde után átadták az elismeréseket. "Kisebbségekért"-díjban részesült: a Bethlen Gábor Alapítvány, Borbándi Gyula író, irodalom-történész, publicista ,Burgert Róbert, az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumának elnöke, a Gergely István csíksomlyói plébános kezdeményezésére létrejött Csibész Alapítvány, Domokos Géza író, szerkesztő, a Kriterion Alapítvány elnöke, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt elnöke, a Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Smaranda Enache, a Marosvá-sárhelyi Pro Europa Liga elnöke, Gyivicsán Anna néprajzkutató, a békéscsabai Szlovák Kutatóintézet vezetője, az ELTE Szláv Filológiai Tanszék docense, habilitált professzora, a Hermann-Niermann Alapítvány - az európai etnikai kisebbségek és népcsoportok híd-szerepének erősítése érdekében kifejtett tevékenységéért, Illés Ferenc, katymári római katolikus plébános, a háromnemzetiségű felső-bácskai település, Katymár plébánosaként a helyi bunyevác, magyar és német közösségek hagyományainak megőrzése érdekében végzett példaadó közösségi munkájáért; Kallós Zoltán, Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő, az erdélyi magyar és a moldvai csángó népzenei hagyományok összegyűjtése terén végzett felbecsülhetetlen értékű munkásságáért, a Kárpátaljai Ferences Közösség a rászorulók lelki és szociális gondozása, megélhetésük problémáinak enyhítése terén mindennemű megkülönböztetés nélkül végzett több éves tevékenységért, kiemelve Majnek Jenő Antal püspök atya érdemeit, Kórógy község - a község lakóinak a délszláv háború négy éve során tanúsított hősies magatartásáért, az Árpád-kori magyar település kulturális értékeinek megőrzéséért való kiállásukért, kiemelve Kel József, a község polgármesterének érdemeit, Lankó József, a Pécsi Egyházmegye cigányokért felelős lelkésze, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet /Lendva/ a szlovéniai magyarság történelmének, kultúrájának, néprajzának ápolása terén kifejtett tevékenységéért, kiemelve Göncz László, az intézet igazgatója érdemeit, Nagyné Volopich Mária, igazgató, az Edelényi Alapítványi Óvoda és Általános Iskola vezetője - a nagyon eltérő adottságú, eltérő indíttatású, értékrendszerű cigány gyermekek személyiség-központú oktatása érdekében végzett áldozatos munkájáért, a Neue Zeitung - a magyarországi német kisebbség hetilapjaként, a kisebbségi csoport történelmének, kultúrájának, hagyományainak és nyelvének ápolásához való hozzájárulásáért, amelyben kiemelkedő szerepe volt Schuth János főszerkesztőnek, a Román Hagyományőrző Együttes /Elek/ - a magyarországi román kisebbség hagyományainak, folklórjának ápolása és a sajátos helyi román táncművészet átörökítése terén végzett tevékenységéért; Újvidéki Egyetem - Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Vujicsics Sztoján, József Attila-díjas író, irodalom- és művelődéstörténész - a hazai szerb diaszpóra kiemelkedő személyiségeként végzett több mint négy évtizedes tudományos és irodalmi munkásságáért és a magyarországi szerbség kultúrájának és irodalmának feltárásában végzett hiánypótló érdemeiért. /Magyar Nemzet, dec. 18./

Románia 2001-ig szeretne a NATO, 2005-ig pedig az Európai Unió tagjává válni. Ezt a nemzeti célt fogalmazta meg bonni tárgyalásait lezáró sajtóértekezletén dec. 17-én Emil Constantinescu, Románia elnöke. Hiba volt, hogy Romániát nem vonták be a NATO bővítésének első körébe - jelentette ki a román államfő egy nappal azután, hogy a brüsszeli NATO-központban Lengyelország, Csehország és Magyarország külügyminisztere aláírta az 1999-es csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet. Constantinescu abban bízik, hogy 1999-ben országával is megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat. Miután a 2000. évben az Egyesült Államokban választások lesznek, Románia várhatóan 2001-ben érheti el áhított célját, nyerhet bebocsátást a nyugati védelmi szövetségbe - fejtegette az elnök. Constantinescu jó esélyt ad Romániának ahhoz is, hogy a második körben csatlakozhassék az Európai Unióhoz. Véleménye szerint azok az országok, melyeket nem vontak be az első bővítési hullámba, leghamarabb 6-7 éven belül teljesíthetik az ehhez szükséges követelményeket. A 2005-ös év ezért ésszerű határidő az EU-csatlakozás szempontjából. Románia mindent meg fog tenni azért, hogy ebben a folyamatban a többieket túlszárnyalja, és a következő körben számításba jövő jelöltek között az első helyek egyikét foglalja el - mondta a román államfő. Constantinescu köszönetet mondott azért a támogatásért, melyet Roman Herzog elnök, Helmut Kohl kancellár, Rita Süssmuth parlamenti elnök asszony és az egyes frakciók vezetői a román reformfolyamat folytatásához ígértek. Constantinescu bonni tárgyalásait befejezve Hamburgba, majd onnan németországi körútja utolsó állomására, Münchenbe utazik tovább. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./ Az észak-atlanti szövetség egyes tagjai által pártolt román belépés elsősorban az Egyesült Államok ellenállásán hiúsult meg /MTI/

December 18-án tartotta szokásos sajtóértekezletét a szövetség bukaresti székházában az RMDSZ vezetése. Markó Béla rövid bevezetőjében méltatta az SZKT és SZET múlt hét végi közös ülésének munkálatait, amelynek központi témája az RMDSZ kormányzati szerepvállalása volt. E tanácskozáson rendhagyó módon ugyan nem lehettek jelen a sajtó képviselői, de éppen ezért talán őszintébb és nyíltabb eszmecsere alakulhatott ki, amelynek nyomán az RMDSZ döntéshozó testületei jelentős határozatokat és állásfoglalásokat fogadtak el, és ezeket utólag a sajtó is megkapta. A kolozsvári tanácskozás sajtóvisszhangja kapcsán Markó Béla hangsúlyozta, hogy túlzóak az RMDSZ által szabott feltételekre vonatkozó kommentárok: az RMDSZ valóban feltételekhez köti jelenlétét a koalíciós kormányban, de ezek a feltételek nem újak, a közösen elfogadott kormányprogram tiszteletben tartására, megvalósítására vonatkoznak, és nem is csupán az RMDSZ kormányzatban való jelenlétének feltételei, hanem a koalíció működésének a feltételei, hiszen a koalíció nem engedheti meg magának az egyezségek megszegését. És van egy másik feltétel is, amely szintén nemcsak az RMDSZ ügye: a sajtóban és a politikai életben eluralkodó nacionalista retorikának a határozott visszaverése. Ebben sem csupán az RMDSZ érdekelt, hiszen itt a reformokat, a demokratizálódást, Románia integrációját ellenző erők harca folyik a demokratikus Romániát, az európai integrációt akaró koalíció ellen. Markó Béla elmondta, az RMDSZ nem ellenzi azt, hogy a legfontosabb és legsürgősebb törvényt, a privatizációs törvényt esetleg kormányzati felelősségvállalás útján léptessék életbe. Ez azt jelentené, hogy ha nincs ellene kifogás a Parlamentben, a törvény három napon belül érvénybe lép, ha pedig indítványt nyújtanának be ellene, az indítvány leszavazása után a törvény ugyancsak életbe lép. A sajtóban felröppentett hírre, miszerint a kormány főtitkára változásokat tervez a prefektúrák vezetőségei szintjén, és e változások Hargita megyét is érintenék, Verestóy Attila leszögezte, a prefektúrák munkájának értékelésére, elemzésére szükség van, ha erre sor kerül, ezen az RMDSZ is részt vesz, de semmilyen konkrét javaslat, megkeresés szövetségünk vezetőihez nem érkezett el. Markó Béla hozzátette, hogy az RMDSZ nem elégedetlen prefektusai és alprefektusai tevékenységével, ha egyesek munkájával kapcsolatban esetleg kifogások merülnének fel, az érveket megvizsgálva hozzuk meg a döntést, mégpedig a koalícióval közösen, hiszen a kormány megyei képviselői a koalíció emberei. A George Pruteanu leváltására vonatkozó állítólagos követeléssel kapcsolatban Verestóy Attila és Markó Béla leszögezték: Pruteanu ügye a KDNPP dolga, az RMDSZ nem fordult semmilyen követeléssel – még kevésbé ultimátummal – a parasztpárthoz, noha szövetségünk véleménye az, hogy a Szenátus egyik fontos, a reform végrehajtásában felelős szerepet játszó bizottságát nem olyan személy kellene hogy vezesse, aki közelebb áll az ellenzék nacionalista erőihez, mint saját pártjához. Az RMDSZ számára fontos a kormány támogatása, márpedig Pruteanu szenátor nem ezt teszi. A csereháti ügy kapcsán Markó Béla méltatta az államelnök sajtóközleményben kifejezett álláspontját, miszerint a svájci adományból épített létesítménynek meg kell maradnia eredeti, a szerződésben rögzített rendeltetésénél, vagyis maradjon a székelyudvarhelyi és környékbeli fogyatékos gyermekek kisegítő iskolája, és munkáját irányítsa egy közös igazgatótanács. Egyelőre folyamatban van egy per, a jogi vitát csakis bírósági úton kell eldönteni, semmiképpen nem a kormány dolga ezt a kérdést rendezni. Az RMDSZ határozottan ellenzi az épület eredeti rendeltetésének bárminemű megváltozatását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 18., 1178. sz./

Románia közepes és hosszú lejáratú külföldi adóssága szeptemberben 8,241 milliárd dollár volt, 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban - jelentette a Román Nemzeti Bank dec. 17-én. A tartozás 59 százaléka állami, 25 százaléka állami garanciás és 16 százaléka magánadósság. Románia 3,23 milliárd dollárral adós nemzetközi szervezeteknek, ebből majdnem 43 százalékkal a Világbanknak - idézte a jelentést a Rompres hírügynökség. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

Orbán Árpád, a Kovászna Megyei Tanács elnöke és Gazda László, a megye alprefektusa meghívta Emil Constantinescu államelnököt, hogy látogasson el Kovászna megyébe, szerezzen személyes tapasztalatot arról, miként élnek együtt békében és jó megértésben a megye magyar és román lakói. A meghívást Zoe Petre asszony, az államfő politikai főtanácsosa közvetítésével juttatják el Emil Constantinescu elnöknek, aki hivatalba lépése előtt, ezelőtt három évvel járt a megyében, amikor jelen volt a bálványosi ifjúsági fórumon és megtekintette az illyefalvi KIDA központot is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 19., 1179.sz./

Bízunk abban, hogy azok az ígéretek, amelyeket Emil Constantinescu elnök és Victor Ciorbea miniszterelnök, valamint az RMDSZ koalíciós partnerei tettek, s hogy azok az elképzelések, amelyek a magyar oktatást illetően koalíciós megállapodás részt képezik, a képviselőházban olyan törvény formájában nyernek elfogadást, amely igazolja a megállapodás megalapozottságát. Reméljük, hogy a sajnálatos szenátusi döntést a képviselőház korrigálni fogja - jelentette ki dec. 19-én Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, aki fogadta Tokay Györgyöt, a román kormány kisebbségügyi miniszterét. Nyolc évtized után most adódik először lehetőség arra, hogy Magyarország és Románia népe európai módon élhessen egymás mellett. Ennek a kísérletnek nem szabad elbuknia. Ezt Tokay György, a román kormány kisebbségügyi minisztere jelentette ki dec. 19-én újságírók előtt, miután Budapesten megbeszélést folytatott Tabajdi Csabával. Tabajdi Csaba arról is informálta Tokay Györgyöt, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala a Külügyminisztériummal intenzív fölkészülést kezdett, hogy megvizsgálják: az integrációnak milyen hatása van a szomszédsági kapcsolatrendszerre, különös tekintettel a kárpát-medencei magyar-magyar érintkezésre. Az államtitkár elmondta: az erről szóló legközelebbi konzultációt a jövő év elején tartják Budapesten, erre meghívják a határon túli magyarság vezetőit is. Tabajdi Csaba kijelentette: a közeljövőben nem látja időszerűnek egy magyar-magyar csúcstalálkozó létrejöttét, a választások után sem. Magyar-magyar csúcs megtartására ugyanis az RMDSZ vezető testülete dec. 13-i ülésén hangzott el javaslat. - Tabajdi Csaba közölte: a magyar kormány üdvözli a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége /RMDSZ/ álláspontját, hogy az oktatásügyi törvény szenátusi elutasítása ellenére is lát esélyt a román kormány koalíciós szerződésében leírtak megvalósulására. A Tokay Györggyel folytatott megbeszélésen megállapodtak abban, hogy a romániai magyar diákoknak Magyarországon, a magyarországi román iskolásoknak pedig Romániában hoznak létre nyelvi, népismereti tábort. Ugyanebben a témakörben tankönyvet is adnak ki. Tokay György elmondta: a román kormány tagjaként az a feladata, hogy a többség és a kisebbség harmonikus együttélését biztosítsa. Ennek megvalósítása azonban csak Magyarország és Románia jó kapcsolata mellett lehetséges. Meggyőződése, hogy a kormányfők találkozóin született bizalomépítő ígéreteket és terveket a kormányok és a parlamentek meg is akarják valósítani. Mindemellett az RMDSZ azt is elvárja, hogy tiszteletben tartsák a román kormány koalíciós szerződését, aminek kulcskérdése volt a magyar egyetem létrehozása, és ez ügyben a tanügyi törvény módosítása. Ha ez nem történne meg, akkor a koalíció sem maradhat a jelenlegi formában - fűzte hozzá. - A magyarországi románok helyzetéről szólva Tokay György fontosnak tartotta a kisebbségek parlamenti képviseletét. /Napi Magyarország, Magyar Nemzet, dec. 20./

Dec. 19-én ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök is, aki tájékoztatót tartott a kormánykoalíciós tárgyalásokról, különös tekintettel a koalíció működésének egyes vonatkozásaira. A testület aktuális bel- és külpolitikai kérdéseket vitatott meg – köztük az oktatási törvény módosításáról szóló sürgősségi kormányrendelet szenátusi elfogadása után kialakult helyzetet és az RMDSZ-re ezzel kapcsolatban háruló időszerű feladatokat –, és áttekintette az ország integrációs politikájának valóra váltásához szükséges teendőket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 22., 1180. sz./

Magyarországnak érdeke, hogy Románia megfeleljen a NATO-tagság követelményeinek, jelentette ki Keleti György honvédelmi miniszter dec. 20-án a Nagyvárad melletti Félixfürdőn, ahol Victor Babiuc román védelmi miniszterrel találkozott. A rendszeresnek mondható találkozón áttekintették a katonai együttműködés időszerű feladatait. Mindketten úgy látják, hogy az együttműködés példaértékű. A két miniszter katonai szállítási intézményt írt alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Az 1989. decemberi forradalom 8. évfordulójának szentelt parlamenti ülésen, dec. 22-én dr. Bárányi Ferenc Temes megyei képviselő, a temesvári forradalom részvevője szólalt fel az RMDSZ nevében. A forradalom szikráját Temesváron Tőkés László református lelkipásztor lobbantotta lángra, és Temesvár volt az ország első szabad, a kommunizmus béklyóitól megszabadult városa, amelyet sorrendben Lugos, Arad, Bukarest, Szeben és Kolozsvár követett – mondotta, majd emlékeztetett arra, hogy ha Bukarestben nem tör ki idejében a népfelkelés, a diktatúra eltiporta volna a temesvári forradalmat. Temesvár mártírjai között számarányukon felül voltak magyarok, mint ahogy a románok mellett sok más nemzetiségű forradalmár is életét áldozta – hangsúlyozta a szónok, aki az események közvetlen részeseként, szem- és fültanúként leszögezte: a felkelőkre a hadsereg, a milícia, a szekuritáté emberei, egyenruhások és civilek egyaránt lőttek. A forradalom után hatalomra került rendszer képviselői hét évig semmit sem tettek a bűnösök felderítéséért és felelősségre vonásáért. Sőt felelősségre vonás helyett egyes bűnösök felelős beosztást kaptak a civil vagy katonai életben, némelyek pedig egyenesen a forradalmárokat megillető jogokat bitorolják, együtt áldozataikkal, akiket nem tudtak legyilkolni – mondotta dr. Bárányi Ferenc, majd így folytatta: Elvárjuk a parlamenttől, a kormánytól és az elnöki intézménytől hogy minden erővel részt vegyenek az 1989. decemberi események homályos vonatkozásainak tisztázását célzó erőfeszítésekben, hogy a vétkesek megbűnhődjenek tetteikért, függetlenül a társadalmi, politikai vagy katonai struktúrákban betöltött tisztségüktől. A jelenre térve az RMDSZ képviselője utalt arra, hogy az előző kormányok hét esztendei kormányzása alatt túlzott optimizmusunk szertefoszlott. A romániai magyar nemzeti közösség, Románia csaknem kétmillió állampolgára, az ország többségi lakosaival vállvetve harcolt a forradalom győzelméért, aktívan részt vesz a kormányprogramba foglalt reformok valóra váltásáért, megosztja a mindennapi gondokat és nehézségeket az ország többségi állampolgáraival, mégis, bennünket, magyarokat másodrendű állampolgárokként kezelnek, albérlőknek tekintenek saját közös hazánkban – mondta, és rámutatott arra, hogy a magyarellenes retorika, minden arra irányuló mesterkedés, hogy a románokat a magyarok ellen, az ortodox vallásúakat a görög-katolikusok, római katolikusok vagy reformátusok ellen, a szakszervezeteket a kormány ellen uszítsák, az idegengyűlöletet szító szélsőséges nacionalista pártok műve. Végezetül dr. Bárányi Ferenc utalt az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának feltételeire, amelyeket a közös kormányprogram is magában foglal, és kifejezte reményét, hogy a koalíciós partnerek elegendő bölcsességről tesznek tanúbizonyságot a koalíció működésében mutatkozó zavarok kiküszöbölése érdekében, ugyanakkor leszögezte, hogy az RMDSZ hű partnere marad a koalíciónak, ha ez a partneri kapcsolat a továbbiakban is őszinte és kölcsönös lesz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 23., 1181. sz./

Jan. 5-én új napilap indul Sepsiszentgyörgyön Erdély címmel. A próbaszám dec. 22-én jelent meg. Az Európai Idő Kiadó és a TNN napilapja "új, keresztény értékeket /is/ fölvállaló" független hírlap akar lenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

A magyar-magyar csúcs 1996-ban aláírt zárónyilatkozata kimondta, hogy még abban az esztendőben sor kerüljön egy újabb találkozóra, a kisebbségekkel tartott folyamatos konzultáció intézményesítésének céljából - emlékeztetett Udvardy Zoltán. Erre nem került sor, sőt Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a minap kijelentette: egy ilyen megbeszélés fontosságát és időszerűségét a választások után sem látja. /Udvardy Zoltán: Üzenet a csúcsról. = Napi Magyarország, dec. 24./

Illyés Gyula, a század egyik legnagyobb költője és gondolkodója jelentette ki: a magyarság történelmi, társadalmi kérdései olyan szövevényesek, hogy csak lángelméknek szabadna foglalkozni velük, emlékeztetett Csoóri Sándor a vele készült beszélgetésben. Azonban ez elfogadhatatlan. "Nekünk Széchenyik, Adyk, Teleki Pálok, Kodály Zoltánok és Illyés Gyulák nélkül küszködnünk kell..." Csoóri az egység szükségességét hangsúlyozta: amikor 1996-ban, a Magyarok IV. Világtalálkozója után megszületett a magyar-magyar csúcstalálkozó, az érezte, hogy végre magunkra találtunk. Belpolitikai és külpolitikai hatalmi erők ezt a csúcstalálkozót félresodorták. - Csoóri sorolta a problémákat, hozzátéve: "a legszomorúbb híreket éppen a szerbiai magyarokról hallja az ember, a magyar pártok, ahelyett, hogy összehangolták volna, szétszórták és magára hagyták övéiket. Hol vagyunk már a kilencvenes évek elejétől! Az autonómia gondolatát megszülő akarattól!" "Nehezen mondom ki, de az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai magyarok viselkedése ma igazi kritikája a magyarországi közéletnek és a vajdasági magyar pártok kárhozatos viselkedésének." Ilyen kényes ügyekben a Magyarok Világszövetségének kellene segíteni, vetette közbe Sinkovits Péter. Csoóri helyeselt: "Hiszen ha kezdeményezői voltunk a Duna Televízió megszületésének, a magyar-magyar csúcs létrehozásának, a honfoglalás ezerszáz éves megünneplésének a határokon túl, és sok más egyéb másnak, akkor ilyen belső zavarok megszüntetésében is segítenünk kellene. Nagy baj, hogy egy év óta mi is zavarokkal küzdünk: szervezeti és pénzügyi zavarral. Nekünk sokkal inkább missziósközpontnak és spirituális központnak kellene lennünk, s nem egy parlamentet utánzó kis parlamentnek." - Csoórinak most jelent meg esszékötete Szálla alá poklokra címmel. /Sinkovits Péter: Egységkeresőben. Beszélgetés Csoóri Sándorral, a Magyarok Világszövetségének elnökével. = Magyar Szó (Újvidék), dec. 24.25./

Dénes László, az Erdélyi Napló hetilap főszerkesztője reagált arra, hogy a Budapesten tanuló 22 éves újságíró, Németh Tünde A jéghegy magyar-magyar csúcsa című könyve az Erdélyi Naplóban megjelent riportjait tartalmazza. Dénes László nem ismeri a könyvet. Az 1991 ősze óta megjelenő Erdélyi Naplóról viszont elmondta, hogy menet közben cserélődtek a felelős vezetők és munkatársak. Szőcs Géza neve csak 1994-1996 között fémjelezte a lapot, "de ez szinte végzetesnek bizonyult, ugyanis a politikai pályára tévedt kiváló költő a magyarországi kormányváltás után kiesett mind az új balliberális hatalom, mind az annak uszályában vergődő Markó-féle RMDSZ-vezetés kegyeiből, s egyszerre minden tönkrement, amihez az ő neve fűződött. Az Erdélyi Napló Németh Tünde által említett szétverése nem az idén, hanem már 1995-ben megkezdődött és 1996-ra be is fejeződött - volna, ha néhány lelkes ember pusztán szakmai kihívásból nem próbálja meg szinten tartani a léket kapott hajót." /Dénes László: Rólunk volt szó? = Szabad Hét Nap (Szabadka), dec. 25./

December 27-én elhunyt Szekeres László /1931-1997/ régész, a szabadkai Városi Múzeum munkatársa. Nagyban hozzájárult Vajdaság, azon belül Szabadka helytörténeti kutatásához. Sokoldalú kutató volt, igazi polihisztor, egy kicsit történész, egy kicsit nyelvész, egy kicsit földrajztudós, de mindenekelőtt régész. Szekeres László volt a VMDK egyik alapítója. /Magyar Szó (Újvidék), dec. 30./

A mezőségi Vice nemcsak a magyarság, hanem a katolikus egyház szempontjából is szórványnak tekinthető. Vice fiatal római katolikus plébánosa, 1995 óta kiadja a Szórvány Plébániák Értesítője című időszaki kiadványt. Egyre nőttek az igények, több helyről kérték az értesítőt. Egy év óta az Alutus nyomda /Csíkszereda/ ingyen adja ki a kéthetente megjelenő kiadványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

Három kismacska címmel Zsigmond Győző munkája nyomán jelent meg az 1977-1997 között született erdélyi politikai viccek gyűjteménye, amelyet dec. 16-án mutattak be Budapesten a LITEA könyvszalonban. A gyűjtő véleménye szerint az előkészületekben és a tényleges munkában a legnagyobb szerepet azok az emberek játszották, akiknek volt merszük elmesélni a humoros történeteket, hiszen az egyeduralom idején ezért akár 15 év börtönbüntetést is kaphattak volna. A Pont Kiadó vállalta fel a nem kevés kiadással járó feladatot, s megjelentette a nem egyszerűen szórakoztató művet, hanem a legvéresebb romániai diktatúra idejének tudományos elemzését is nyújtó korképet. Zsigmond Győző egyébként a kötetet egyetlen vicc elmondásával jellemezte: Románia a legnagyobb energiatermelő ország, mert nagy a feszültség, kicsi az ellenállás, ezenkívül mindenki a voltról beszél. /MTI/

Erdélyi magyar író, Székely János "Caligula helytartója" című drámáját mutatta be dec. 19-én a Pécsi Nemzeti Színház. A darab valós történelmi helyzeten alapul: Caligula császár a római birodalom népeit - köztük a júdeai zsidókat is - arra kötelezte, hogy templomaikban helyezzék el az uralkodó szobrát. Petronius helytartó azonban - megértvén, hogy a zsidók inkább meghalnak, mintsem istenüket sértő tettet hajtsanak végre - megtagadja a parancsot, s ezzel saját halálos ítéletét írja alá. A Soós Péter rendezte pécsi előadás a szembenálló felek közti párbeszéd és megértés lehetőségeinek határait kutató drámai párbeszédekre helyezte a hangsúlyt, s arra a kérdésre is választ keres, hogy felelőssé tehető-e egy egész nép választott vezetőinek bűneiért, ha a zsarnokságot eltűrve bűnrészessé válik. /MTI/

Péntek János /Kolozsvár/ professzornak a Nemzetközi Hungarológiai Központ 1997. évi konferenciáján /aug. 27-én/ elhangzott előadásának szövegét közölte a Kisebbségkutatás. A peremrégiók magyar népessége határozottan igényli a magyarságtudományt, szomszédaink viszont nem igénylik, sőt többnyire elutasítják a hungarológiát - hangsúlyozta. Mindez a magyar nyelv külső megítélésének romlására utal. "A negatív mélypontra jellemző, hogy a szlovák nyelvtörvény 6. paragrafusa gyakorlatilag megtiltja a hivatalnokoknak a magyar nyelv megtanulását, vagy hogy óriási felháborodás fogadta és a román nyelv elleni merényletnek tekintette a közvélemény jelentős része a nyomán oktatási törvénynek azt az »engedékenységét«, hogy sajátos helyzetben lehetővé teszi a magyar nyelv tanulását román tanulók számára is." A szomszédoknak észre kell venni a magyar nyelvterület centrális fekvésének előnyét, a peremrégiók kétnyelvűségének előnyét, állapította meg Péntek János, idézett egy tanulmányból: "Ezzel a nyelvvel - a történelmi okok miatt - 8-9 országban lehet ügyeket intézni, informálódni" /Balázs Géza-Marácz László: Nyelvgeopolitika. Példák, tételek és feladatok. Magyar Nyelvőr, 1996., 44. o./ - Hiányzik a szomszéd államok tudományos életéből a hungarológia működése. /Kisebbségkutatás (Budapest), 4. sz. - 6. évf./

"Gereben István ismét támadta Csoóri Sándort és a Magyarok Világszövetségét. Idézett a Romániai Magyar Szó 1997. okt. 8-i számában megjelent, Csoóri Sándorral készített interjúból: Ki kellene munkálni azokat a gondolatokat, hogy demokrácia csak olyan körülmények között lehetséges, ahol egykultúrájú nép él. Amennyiben az autonómiák létrejönnek, azok rögtön tisztázott viszonyt jeleznek a többséggel szemben." Gereben az idézett első mondatot visszautasította és értelmezte, mondván, ez azt jelenti, hogy "Romániában nem lesz demokratikus államrend, amíg az ott élő magyarság önálló kultúráját fel nem számolja az erőszak vagy az asszimiláció vagy a magyarok valamiféle merev "egykultúrájú" autonómiával el nem különülnek a románoktól, maradék szászoktól. örményektől, cigányoktól..." Magyarországon nem lesz igazi demokrácia, amíg a nemzetiségek nyelvét "teljesen ki nem irtják". Mindezt Csoóri a Magyarok Világszövetsége elnökeként írja. Gereben félelmetesnek tartja, hogy Csoóri ezen nyilatkozatára nem reagált a magyar közélet, a magyar társadalom. Gereben minősítette a Magyarok Világszövetségét és Csoóri Sándor közvetlen környezetének "gondolatait": azok "ma már csak egy elaggott, a XXI. század valóságait tudomásul venni nem tudó, akaró szűk csoport érdeklődésére számíthatnak." /Gereben István: A Magyarok Világszövetsége és a demokrácia. = Élet és Irodalom, jan. 2./ Gereben több alkalommal kirohant a Magyarok Világszövetsége ellen, például: Népszava, 1995. dec. 19."

"I. Mihály, Románia egykori királya hivatalosan legidősebb leányát, Margitot jelölte meg utódjaként - jelentette be dec. 30-án Bukarestben a román királyi család. A döntés jelentős változást jelent az uralkodócsalád történetében, mivel a korábbi utódlási rend szerint elképzelhetetlen volt, hogy a trónörökös nő legyen. A 76 éves egykori román király közleményében hangsúlyozta: "alkotmányos felelősségem tudatában, mind saját, mind leányom sorsát a nép kezébe teszem le, és a nép egy napon meg fogja erősíteni mai óhajomat". /Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./"

Romániában nem időszerű sem a királyság helyreállításával kapcsolatos referendum, sem az előrehozott választások kiírása, szögezte le Emil Constantinescu államelnök jan. 3-i tévé- és rádiónyilatkozatában. Constantinescu államelnök kiemelte, hogy a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja /a volt kormánypárt/ a tavalyi választások óta szüntelenül gyalázta az országot, feljelentéseket küldözgetett nagykövetségeknek és nemzetközi fórumoknak. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint az ellenzék mesterségesen gerjesztett problémát I. Mihály nyilatkozatából, ugyanakkor üdvözölte Emil Constantinescu elnök tisztázó nyilatkozatát, amelyben az leszögezte, hogy nem fogja kezdeményezni vagy elfogadni az államforma megváltoztatását és nem tart időszerűnek egy népszavazást erről a témáról, amelyet lezártnak tekint. Markó egyetértett azzal, hogy az államforma megváltoztatásának kérdése ma nem vetődik fel, ugyanakkor megjegyezte, hogy tiszteletben kell tartani azokat a személyiségeket, akik, mint I. Mihály, fontos szerepet játszottak Románia történelmében. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

A magyar külügyminisztérium várja a román fél konkrét időpontjavaslatát a magyar-román külügyminiszteri találkozóra vonatkozóan. A megbeszélésre a tervek szerint akkor is sor kerül januárban, ha Andrei Plesu elfoglaltsága miatt nem tudna Budapestre látogatni. A várhatóan január végén hivatalos magyarországi látogatásra érkező Emil Constantinescu román államfő kíséretében ugyanis külügyminisztere is ott lesz. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

A zilahi RMDSZ-szervezet vezetői és aktívabb tagjai ezen a télen is számos falugyűlésen vettek részt. Erről számol be a helyi lapban rövidesen megjelenő interjúban Kerekes Edit, a városi RMDSZ elnökasszonya, aki e találkozók legfontosabb eredményének tartja, hogy ezeken a városi RMDSZ-tagság közelebbről is megismerhette a falu gondjait, életproblémáit, ugyanakkor a falusiakat foglalkoztató kérdésekben való eligazításra is alkalmat adtak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 6. - 1183. sz./

Ion Diaconescu, a koalíció vezető pártjának, a KDNPP-nek és Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Pártnak az elnöke közös állásfoglalásukban leszögezték, hogy I. Mihálynak, mint bármely más állampolgárnak, joga van letelepedni az országban, azzal a feltétellel, hogy tiszteletben tartja az alkotmányt és a törvényeket, a király jogaira és előjogaira vonatkozó nyilatkozat pedig véleményük szerint az államformát érinti, ami csak a nép szabadon kinyilvánított akarata /azaz népszavazás/ révén módosítható, és "ez a probléma jelenleg nem időszerű". /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./